Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
1980. febraár 0. • PETŐFI NÉPE • g EGY BESZÁMOLÓ TÜKRÉBEN Művelődés Kerekegyházán A Kecskeméttől mintegy húsz kilométerre levő nagyközségnek, Kerekegyházának a közművelődési helyzetét és 1980-as tervezetét a közelmúltban értékelte a község köz- művelődési bizottsága. Az egységes művelődési terv elkészítéséhez szükséges volt az elmúlt év tapasztalatainak, eredményeinek és hiányosságainak feltárása. A beszámoló megállapítja: az 1979. évi terv alapján, a helyi sajátosságok —< élet- és munkakörülmények — figyelembevételével kívánják a munkát folytatni. A feladatok végrehajtásában — miként eddig is — kiemelkedő szerepe lesz a helyi művelődési háznak. Eredmények 1979-ben Kerekegyházán több mint hatezer ember él; ebből a külterületeken ezernégyszáz. A községben nagyarányú az építkezés, és az itt élő emberek egyre többen igénylik, hogy kulturáltabb körülmények között éljenek — olvashatjuk a beszámolóban. A külterület nagy részét villamosították; csaknem mindenütt megtalálható az elektromos háztartási gép, a televízió, a rádió. Az iskolázottsági szint évről évre növekszik, s egyre kevesebb a nyolc osztályt nem végzett felnőttek száma. A közművelődés irányításában alapvetően három intézmény — a könyvtár, a művelődési ház és a mozi — munkája a meghatározó. Kiemelkedő eredményeket ért el a Katona József Művelődési Ház, 'elsősorban a szakköri tevékenység, az amatőrmozgalom és a tudományos ismeretterjesztés területén. A kerekegyházi énekkar és citeraze- nekar több járási és megyei találkozón aratott sikert. Hasonlóképpen az úttörők fúvós együttese. Szép eredményeket ért el az utóbbi időben a — gyermek és felnőtt — színjátszó csoport is. A beszámoló szerint az ismeretterjesztő előadások száma az elmúlt évihez képest csaknem kétszeresére emelkedett. A társadalomtudományi előadásokon 1979-ben több mint ezren vettek részt. A korszerű, modern filmszínház látogatottsága nagyobb az országos átlagnál. A mozibajárók hetven százaléka huszonöt éven aluli. A közművelődési könyvtár1 szakmai munkája megfelelő, azonban a könyvállományhoz szükséges alapterületnek csupán negyedével rendelkeznek. (A hatodik ötéves tervben — egy régi épület rendbehozatalával — a jelenleginél háromszor nagyobb helyiségbe költözhetnek majd.) Gondok, hiányosságok — Feladatunk, hogy folyamatosan, tervszerűen dolgozzunk, maradéktalanul használjuk ki a meglevő személyi és tárgyi feltételeket — olvashatjuk a közművelődési bizottság által készített beszámolóban. Tudvalevő, hogy a kulturális célokra szánt összegek a közeljövőben nem növelhetők. Éppen ezért a művelődési intézményeknek szorosabb kapcsolatokat kell majd kialakítani a helyi vállalatokkal, téeszekkel, gazdasági, társadalmi szervezetekkel. A vállalatok segítségére, szocialista brigádok társadalmi munkájára (javítás, szerelés) eddig is számíthattak, ám az anyagi támogatás összegének növelésére, a vállalati kulturális alapok közművelődési célokra fordítására az eddiginél nagyobb mértékben lenne szükség. A közeljövő feladata még:,a tanyán élő lakosság bevonása a közösségi művelődés különböző formáiba. Ezt-természetesen csak hatékonyabb propagandával tudják megvalósítani. Jó lenne azt is elérni, hogy a könnyűzenei programok, a ma- gyárnóta-estek, és a szórakoztató műsorok mellett a komolyabb, igényesebb rendezvények iránt többen érdeklődjenek. „A nagyon drága és költséges színházi műsorokat, anyagi problémák miatt nem kérhetjük többször, inkább — amennyiben megoldható — a kecskeméti színházi estékre tervezünk csoportokat.” — olvashatjuk a beszámolóban. Tervek 1980-ra Célunk továbbra is az MSZMP- határozatok és a közművelődési törvény mind teljesebb végrehajtása — hangsúlyozza elöljáróban a közművelődési bizottság összefoglalója. A közeljövőben több politikai előadást terveznek, elsősorban az ifjúsági klubban. Ugyanitt kívánják megrendezni a fiatal írók—olvasók találkozóját. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot igyekeznek kialakítani a társadalmi politikai szervezetekkel, így a községi és járási KISZ-bizottsággal, a Hazafias Népfronttal, a helyi úttörőcsapattal. 1980-ban előreláthatóan növelik majd az ismeretterjesztő előadások számát. Az első negyedévben mutatkozik be a Megyei Művelődési Központ természettudományi stúdiója, majd — az év hónapjaira arányosan elosztva — díszítő- művész-, kerámia-, fafaragó- és könyvkiállítást rendeznek. A közeljövőben a helyi művelődési házban két új klubot kívánnak létrehozni: egy nyugdíjas és egy értelmiségi klubot. A meglevő öntevékeny csoportok körét bővítik a sokak által hiányolt fotószakkörrel. Az 1980-as év tervei közé tartozik helyet adni a népdalkörök és citerazenekarok megyei találkozójának, valamint 1980 —81-es határidővel elkezdeni a helyi zeneoktatást. E szép tervek remélhetőleg meg is valósulnak. Mindemellett ezzel a megállapítással zárul a beszámoló. „Annyit kell vállalnunk, amennyit anyagi és személyi felfeltételeink megengednek. Csakis ésszerűen és kockázatmentesen, vállalásaink alapos meggondolásával készülhetünk az 1980-as évre.” P. E. Ki a „Gyermekek barátja”? Önkritika is Először csak átfutom a Hazafias Népfront bajai városi elnöksége mellett működő nő- és rétegpolitikai munkabizottság „Számvetés”-ét a múlt évi tevékenységükről. Lássam, mit lehetne belőle „kimazsolázni” egy cikk erejéig. „Különös tekintettel a gyermekévre, melynek jegyében...” — olvasom a bevezető egyik mondatát. Odébb pár sorral: „Területileg öt körzetre osztva munkálkodunk — a párt és a népfront nőfelelőseivel az élen.” Ugorjunk egy bekezdést. „Az iskolák gyermekévi programjába nemcsak a Szülői Munkaközösség kapcsolódott be, hanem a patronáló szocialista brigádok mellett számos család is. Ennek köszönhető, hogy a bajai Felsővárosi Általános Iskola által az országban elsőként kezdeményezett — „Gyermekek barátja” akció napjainkra már mozgalommá terebélyesedett...” Miközben tovább olvasom — és bár újabb konkrétumok következnek — hiányérzetem támad. Mi is ez a „Gyermekek barátja” akció? Többet itt se írnak róla, tehát biztosan közismertté vált kezdeményezésről van szó... Talán a későbbiekről nekem is eszembe jut valami — ezzel kapcsolatban.' Igen, biztosan, hiszen az áll róla, hogy „ez egy olyan jellegű mozgalom, melyet csak tovább fejlesztenünk lehet, lezárnunk soha.” □ □ □ ... De még mindig nem ugrik be semmi, pedig már a Petőfi-szigeten „létrehozott” „Bazár”-ról tájékoztat a „Számvetés”. Ez 'is a gyermekév egyik sajátságos eseménye volt, és nagyon jól sikerült, mert a gyerekeknek szánt ajándékok gyűjtéséhez valósággal tömegeket mozgósítottak... Kitett magáért a kisiparosok nőbizottsága, ám az óvodák is bőkezűen adtak kedves holmikat a „Bazár”-nak. □ □ □ ... De még mindig nem kapiskálom, mi is az a „Gyermekek bárátja” akció. Alig hiszem, hogy ne olvastam-hallottam volna róla ... Más részletek a számadásból. Felhívás csatlakozásra a pártkongresszus és a felszabadulási évfordulóra meghirdetett településfejlesztési munkamozgalomhoz. A város tisztaságáért, rendezettségéért, a lakókörnyezet esztétikusabbá tételéért. Amiért legtöbbet „fejlett szépérzékük folytán — a szakemberek után — a nők tehetnek”. — Évente „felmérik” a játszóterek felszereléseinek állapotát, hogy a város. szocialista brigádjai — kérésükre — kívánalom szerint rendbehozhassák, csinosíthassák azokat. — Barátsági gyűlések a békehónap keretében — a tanítóképzőben NDK-ból, a FÉKON- ban Lengyelországból érkezett vendégekkel. Ifjúsági fórum a Tóth Kálmán Gimnáziumban — ugyancsak lengyelek részvételével. Nagysikerű — lengyel — árubemutató a Bácska Áruházban. — Hangulatos bálok sora: asszony-bálok, az alsóvárosi népfrontkörben a Préló, Bajaszentistvánon a bunyevác bál — a nemzetiségi hagyományok s a testvéri kapcsolatok jegyében. A területi nőpolitikái munka színvonalának emelését, a nők közéleti szereplésének fokozódását szolgálta, hogy „igen sok nő került be a lakó- és utcabizottságokba”, s ennek gyakorlati eredményei már. is mutatkoznak. — A gyámhatóságok tájékoztatója alapján tárgyaltak a nevelőotthonok lakóinak és a veszélyeztetett gyermekeknek a helyzetéről. Körzetenként népfrontaktívák segítik a gyámügy munkáját. Sort kerítenek nevelőszülők találkozójára. — A gyermekév kiemelkedő eseményeként adták át az új úttörőházat. — A pedagógiai munkabizottsággal karöltve munkálkodnak a fiatalok pályaválasztásának megkönnyítéséért. Ennek egyik módszereként pályaválasztási kirakatok hívták fel a figyelmet a bajai üzletekben — Egy üzem — egy iskola mozgalom. — Szülők, nevelők, gyermekek felejthetetlen kirándulása a parkerdőre; az 5000- nél több résztvevő is jelzi a sikert. — Szabad idős produktumokból az idén lesz kiállítás. — Az eddigi 100 000 forinton felül egyre-másra futnak be a társadalmimunka-felajánlások a szociális otthon építésére — a „Társadalom az idősekért” mozgalom keretében ... Mintegy 250 idős embert érintően felülvizsgálták a városi tanácsnál kötött eltartási szerződések betartását. A szükséges intézkedések megtételét írásban kérték a városi tanácstól... □ □ □ ... A „Gyermekek barátja” akció mibenlétének utána kell néznem! Addig nem írhatom bele a cikkbe, míg nem tudom, mi — micsoda. Amit megtudtam, olyan színesen, érdekesen újszerű és sokrétű, hogy feltétlenül „megér egy külön misét”. Most csupán a lényegét próbálom ösz- szefogni néhány — az ügyhöz kevésbé méltó, de most, szükségszerűen — szürke mondatban. A kezdeményező 1976,'77-ben a Felsővárosi Általános Iskola nevelőtestülete volt — Kiss István igazgatóval az élen. A tanulókkal kiküldött körlevélben arra kérték a szülőket, vegyenek közvetlenül is részt az iskola és 937. sz. Tóth Kálmán úttörő- csapata munkájában oly módon, hogy a felsorolt foglalkozási formák közül választanak egyet, melynek szervezését, vezetését vállalják. Elöljárójában még annyit: aligha gondolták volna a lelkes „ötlettulajdonos” pedagógusok, hogy kezdeményezésüknek akkora sikere lesz a szülők — anyukák, apukák körében egyaránt. Nem volt hiány az alapelképzeléseket dúsító fantáziában, és a szülők, pedagógusok — sőt mondhatjuk, hogy a legközvetlenebbül érdekelt gyerekek — játékos összmunkájaként olyan foglalkozások „születtek”, amiknek hírére „Tiszán innen, Dunán túl” felkerekedtek. Saját szemmel meggyőződni, miként lehet nemcsak érzelmes ünnepi beszédben, hanem felnőtt- kéz-a-gyerekkézben gyermekek' barátjává lenni. Olyan cselekvőén, hogy azzal már egy újabban alapított, s oklevéllel szentesített címet, a „Gyermekek barátja” kitüntetést is el lehet nyerni. | □ □ □ ... Jómagam — őszintén bevallom — nem is kicsit restellkedem, hogy az „akció”-val csak három év múltán ismerkedem... Egyedüli vigaszom az lenne, ha nem én volnék az egyedüli. De vajon az vigasz-e? Újságírónak! Tóth István Hangszergyűjtemény, közérdekű célokra Együttműködési szerződést írtak alá a közelmúltban Kecskemét város Tanácsának képviselői és Leskowsky Albert népi- hangszer- gyűjtő. A rendkívül értékes, csaknem kétszáz hangszerből álló magángyűjteményt az átvételt követően közérdekű célokra kívánják fordítani. A Katona József- emlékházban ideiglenesen elhelyezett ki- állítási anyag hatékonyan szolgálja majd az általános iskolai énekzeneoktatást. Használható lesz például rendhagyó énekórákon, és a szakköri tevékenységben. A gyűjteményt jelképes áron — hatvanezer forintért — vette át a kecskeméti Városi Tanács, vállalva rendszeres fejlesztését és karbantartását is. Szakmai felügyelet tekintetében a Katona József Múzeum letéti gyűjteményeként kezelik. Erre vonatkozóan az elkövetkező napokban köt megállapodást a városi tanács művelődési osztálya és a múzeum. A tartalmában és színvonalában is egyedülálló gyűjtemény (hasonló csak Budapesten, a Zenetudományi Intézetben található) új, állandó helyének kijelölése folyamatban van. •9 Részlet a Megyei Művelődési Központban rendezett 1978- as kiállításból. Elől: egy régi tekerőlant. ‘9 Jobbra: afrikai dob, havasi kürt, és két cimbalom; értékes darabjai a gyűjtemény-- nek. (Straszer András felvételei.) Kiállításra fűzött gyöngyök A természetes anyagok díszítő szándékú alkalmazása egyidős lehet az emberrel. A mesterséges anyagok, köztük az üveg, s a belőle készült gyöngy térhódítása ennél újabb keletű, de tartós divat. „A gyöngy és a divat” — ez a címe az Iparművészeti Múzeum új kiállításának. A gyöngyök ezerfélék, és készítésük szerint is megkülönböztethetők. A csavart gyöngy megolvasztott üveganyagát vastüskére csavarták az ókori velenceiek, a későbbi eredetű préseiteket pedig a kohóban vasfogóval szorították formájára. Majd jöttek a húzottak, vágottak, és üregesre fújtak. Az első gyöngylelet ötezer-ötszáz éves: egy Théba melletti sírból való. Nagyszabású kereskedelmére az ezeréves Velencéből utalnak a források. Amerika felfedezése után az indiánok körében különösen népszerű lett; forgalma soha nem volt olyan jövedelmező, mint a 15—16. század fordulóján. 1656-ban — hol is másutt, mint Párizsban — feltalálták az igazgyöngyöt utánzó fúvott gyöngyöket; halpikkelyből kivont, fémfényű anyaggal töltötték ideg. Száz évvel később már a csiszolt és • Magyar női ruha 1910-ből. préselt változatokat kedvelték; varrták,' vagy fémfoglalattal erősítették férfikabátokra is, de még falburkolatot is díszítettek vele. A 18. században honosodott meg Csehországban a híressé vált Jab- lonecben a gyártás: az akkor újnak számító húzott és vágott vál-f tozataikat kétszáz színárnyalatban exportálták. A kiállítás a múlt századi tár-; gyak bemutatásával kezdődik, éa a negyvenes évekig mutat be ki-i vételesen dekoratív,' történelmi hangulatot árasztó tárgyakat K. T.
