Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A pártértekezletekről jelentjük Az MSZMP Központi Bizottsága által meghatározott rend szerint, január végéig befejeződtek a kongresszusi irányelveket megvitató, s a vezetőségeket újjáválasztó pártalapszervezeti, valamint az összevont taggyűlések. j£s máris újabb, jelentős szakaszánál tartunk a párt XII. kongresszusa előkészítésének: február elsejétől kezdve a községi, üzemi és hivatali pártértekezletek vannak soron. A megyében február 1-én, 2-án és 3-án huszonhat községi, üzemi, illetve hivatali pártértekezleten gyűltek össze a párlalap- szervezetek küldöttei, hogy megvonják az elmúlt ötévi munkájuk mérlegét, s az ösz- szegyűjtött tapasztalatok tükrében, a Központi Bizottság kongresszusi dokumentumának szellemében meghatározzák a további feladatokat. A párt helyi irányító szerveinek pártértekezletén mindenütt képviseltette magát a felsőbb irányító pártszerv. Kiskunmajsán Horváth István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tisza- kécskén dr. Molnár Frigyes, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a MÁV kecskeméti állomáson Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Kecelen Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Orgoványon Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Bácsbokodon Borsodi György, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezetőtitkára, Kunszentmiklóson Czank János, a Központi Bizottság munkatársa vett részt a pártértekezleten. Baján a Finomposztó Vállalat üzemi pártértekezletén Suhajda István, Allampusztán Hegedűs István, Dunavecsén pedig Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetői vettek részt a pártértekezleten a megyei irányító pártszerv képviseletében. Az alábbiakban néhány pártértekezletről adunk tudósítást. • Horváth István felszólalása. ’ (Csontos Károly felvétele.) XXXV. évf. 29. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 5. kedd „TIZENKÉTSZER HARMINCÖT PERC ” Újabb csatlakozások a Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezéséhez Mindössze két munkanap telt el a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának felhívása óta, s máris országossá fejlődött a tizenkétszer harmincöt perces mozgalom, amely a tizenkettedik pártkongresszust és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját szimbolizálja. A brigádok, munkahelyi kollektívák 420 perces műszakokat rendeznek március 22-i, vagy 29-i szabad szombatjukon, amelynek teljes munkabérét a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel. Szerkesztőségünkbe az alábbi vállalatoktól érkeztek levelek az újabb vállalásokról. A Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának 35 brigádja határozta el szombaton délelőtt, hogy a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére 420 perces műszakot tart, amelynek munkabérét a város gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlja fel. A kezdeményezéshez csatlakozott a gyár valamennyi dolgozója. Az adminisztratív dolgozók is a műhelyekben segítik a termelést, vagy az üzem területén köztisztasági és környezetvédelmi munkát végeznek. A Kecskeméti Konzervgyárban hétfőn reggel 135 brigád tartott megbeszélést, s egyhangúlag elhatározták, hogy csatlakoznak a Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigád felhívásához. A tizenkétszer harmincöt perces műszak — amelyet március 22-én rendeznek — munkabérét a vállalat saját gyermekintézményeinek bővítésére fordítják, végzett munkájukkal pedig az idei tervek teljesítését mozdítják elő. Ugyancsak március 22-én tartják a kongresszusi és felszabadulási műszakot a Közép-magyarországi Pincegazdaság dolgozói. A vállalatnak igen sokfelé vannak üzemegységei, ezért a szocialista brigádok úgy döntöttek, hogy a kollektívák egyenesen a munkahelyük szerinti városi, illetve községi tanácsoknak utaltatják át munkabérüket a gyermekintézmények fejlesztésére. Tegnap a Lékai szocialista brigád csatlakozott elsőként a KPM kecskeméti Közúti Igazgatóságnál a Sziklai Sándor vasöntő/ brigád kezdeményezéséhez. A délelőtti órákban az igazgatóság 35 brigádja, s valamennyi dolgozója követte példájukat. Vállalásukat azzal toldották meg, hogy az idén nem 420, hanem 480 percet dolgoznak (Folytatás a 2. oldalon.) KISKUNMAJSA Vasárnap, néhány perccel kilenc óra után Kalmár Pál, az MSZMP kiskunmajsai bizottságának titkára üdvözölte a nagyközségi pártértekezlet küldötteit. A tanácskozáson részt vett Horváth . István, a megyei pártbizottság első titkára, Búza Dezső, a kiskunhalasi pártbizottság első titkára. A kiskunmajsai kommunisták képviseletében megjelent küldöttek először az írásos előterjesztés kiegészítéseként Kalmár Pál szóbeli beszámolóját hallgatták meg. A pártbizottság titkára részletesen elemezte a XI. kongresszus óta eltelt időszak alatt végzett munkát, amely nemcsak a nagyközség fejlődésének, iparosodásának egyik legjelentősebb szakaszaként értékelhető, de jelentős társadalmi változások időszaka is volt. Elég csupán megemlíteni, hogy az egykor tipikusan mező- gazdasági településen ma már mintegy kétezerötszáz ipari munkást foglalkoztatnak, akik meghatározó szerepet játszanak a többség életében. Hasonló hatású változást hozott a szakszövetkezeti formát magasabb szintű termelőszövetkezetire váltás is. Kalmár Pál fölsorolta mindazokat az eredményeket, amelyeket a községfejlesztésben elértek és szólt azokról a gondokról, amelyek a városiasodás igényéből fakadnak. A politikai, gazdasági és kulturális előrehaladás meggyőző tényei mellett megemlítette, hogy még tapasztalható az egyéni érdeket a közösségi érE1 is me rés, biztatás 4. oldal Hazai tájakon 5. oldal Mezőgazdasági könyvhonap — Professzort fogadtam...' — válaszolta mosolyogva a hetven év körüli bácsika, amikor azt kérdeztem tőle: ugyan kinek az útmutatása alapján telepítette, gondozza a sokak által megcsodált, faluszerte hires gyümölcsösét? A későbbiekben kiderült, hogy Mohácsy Mátyástól, a magyar kertészek huszadik századi „atyamesteréről’’ van szó, aki személyesen ugyan sohasem járt beszélgető partnerem portáján, ám könyvei közül tucatnyi sorakozik a háromajtós ruhásszekrény tetején. Nyugdíjazása után ezekből tanulta meg az egykori vasutas a kert berendezésének általános alapelveit, az oltványok kezelését, az ültetést, a metszést, az idősebb, az értéktelen fajtájú és terméketlen fák át- oltását, és még sok minden egyebet, ami egy kertészkedő ember számára nélkülözhetetlen. Tudjuk jól: hazánkban igen sok ember érdeklődik a mezőgazdasági ismeretek iránt, igen sokan vásárolnak mezőgazda- sági szakkönyveket. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen több mint kétmillió azoknak a száma, akiket — ilyen vagy olyan formában — közvetlenül érdekel a mezőgazdasági termelés: a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban mintegy negyvenezer mérnök, huszonötezer technikus, százezer szakmunkás dolgozik, az élelmiszeripar pedig több mint kétszázezer munkást foglalkoztat. Am a nagyobb rész azok között keresendő, akik „mellékfoglalkozásként" gyarapítják a mezőgazdasági termelők táborát. Azok között például, akik foglalkozásuk tekintetében elszakadtak ugyan a termőföldtől, ám kapcsolatuk mégsem szakadt meg a mező- gazdasági termelőmunkával, mert a család valamelyik — néha több tagja — a szövetkezetben dolgozik. Egyre gyakoribb ma már az is, hogy a városban élő üzemi munkások és értelmiségiek kertészkednek a hétvégi telken. E tevékenység tömeges méreteiről így Ifépet adván, talán nem kell különösebben bizonygatni: egész zöldség-gyümölcs ellátásunkat, sőt, ezen keresztül az egész népgazdasági helyzetünket befolyásolja, hogy értőn gazdálkodnak-e azok, akik szükségből, vagy kedvtelésből ilyen munkálkodásra vállalkoznak. Fel kell tenni a kérdést: vajon miként segíti a szakmai kérdésekben való tájékozódást a könyvkiadás? Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdasági könyvkiadásnak nagyszerű hagyományai vannak, s hogy ma már ott tartunk, hogy egy-egy mezőgazdasági szakkönyv százezres példányszámban jelenik meg. A tavalyi könyvhónap alkalmából például negyven szakkönyv jelent meg, mintegy félmillió példányban. Az idén még több könyvvel, még nagyobb példányszámokkal rukkolnak elő a kiadók. Ismeretes az is, hogy ezzel párhuzamosan mind ritkább már az olyan tanya vagy falusi ház, amelyben a kalendáriumon kívül nincs más olvasnivaló. A bevezetőben említett példa is jól bizonyítja, hogy a földdel foglalkozók egyre nagyobb becsben tartják, egyre gyakrabban forgatják a szakkönyveket. Ezek az elvitathatatlan eredmények sem jogosítanak fel azonban bennünket arra, hogy elhallgassuk a kétségtelen fogyatékosságokát. A könyvesboltok eladói és az üzemi könyv- terjesztők a megmondhatói elsősorban, akiket nap mint nap ostromolnak egy-egy kertészeti témával, vagy a kisállattartással foglalkozó szakkönyvért: nem lehet belenyugodni abba, hogy az évente megjelenő, mintegy kétmilliárd forint értékű könyvnek csupán két-há- rom százaléka a mezőgazdasági szakkönyv. Nagyobb baj persze ennél, ha a megjelenőket sem veszik kézbe azok, akiknek pedig a leginkább szükségük volna rá. Sajnos, a kelleténél több példát hallani ilyenről is. Gyakori eset, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői sem érdeklődnek eléggé a szakkönyvek iránt, és sajnálják rá a pénzt. Kevesen tudják például, ' hogy a szakkönyvekre kiadott összegek a központi irányítás költségei között is elszámolhatók, s nem terhelik a kulturális alapot. Természetesen a mezőgazda- sági könyvhónap eredményét nem egyszerűen az eladott példányszámok mennyisége, a könyvforgalom növekedése mutatja elsősorban. Sokkal inkább az, ha a munkahelyek életének középpontjába ■ kerül a szaktudás, a szakismeret, a szakkönyv. A mezőgazdasági könyvhónap igazi és legfontosabb célja ezt segíteni. K. J. dek elé helyező szemlélet továbbélése. A beszámolót követő vitában tizenhatan fejtették ki véleményüket. Szót kért Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. Elmondotta, hogy Kis- kunmajsa fejlődése tükrözi mindazokat a változásokat, amelyek Bács-Kiskun megye hajdani mezőgazdasági településein bekövetkeztek. Ezután a XII. kongresszusra való készület jegyében foglalta össze gondolatait pártunk kül- és belpolitikájáról. Kiemelte, hogy napjainkban éles kritikai érzékkel kell felismerni a változó világ új jelenségeit, melyek új megoldásokra késztetnek. Pártunk politikája — folytatta —, világos és követhető. Megfelel a marxizmus—leninizmus elveinek, a proletár internacionalizmus szellemének, nemzeti törekvéseinknek. Eszméink megértésére neveljük, követésére biztatjuk az embereket. Az eddigi stabilitást, szilárdságot adó politikánk megőrzésével, a gazdasági irányító- rendszer következetes finomításával népgazdasági helyzetünk konszolidálódásáért dolgozunk. A vitában elhangzottakat Kalmár Pál összegezte, majd a küldöttek — a szervezeti szabályzatnak megfelelően — megválasztották a pártbizottság tagjait, és a járási pártértekezlet küldötteit. Ezután került sor a pártbizottság első ülésére, ahol a testület tagjai Kalmár Pált választották meg az MSZMP nagyközségi bizottsága titkárának. N. M. KUNSZENTMIKLÓS A nagyközség kommunistái vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel az Egyetértés Tsz kultúrtermében tartották pártértekezletüket. Részt vett, s a tanácskozás eredményességét felszólalásával is segítette Czank János, az MSZMP KB munkatársa, és Horváth Antal, a járási pártbizottság titkára. A nagyközségi pártbizottság beszámolóját a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról Mózes Ernő titkár terjesztette elő. A bevezetőben — többek közt — megállapította, hogy a községben tovább erősödött a párt vezető szerepe. A kommunisták döntő többsége példamutatóan dolgozott a párthatározatok végrehajtásáért. A pártalapszervezetek egészségesen fejlődtek, tovább szilárdult tekintélyük, szervezeti helyzetük. A társadalmi viszonyok helyi változásait elemezve rámutatott, hogy közös céljuk és érdekük Kunszentmiklós várossá fejlesztése. Ezen fáradoznak, de a megvalósulás a népgazdaság teherbírásától is függ. A városiasodás irányába haladást tükröző eredmények közül a legfontosabbak: az 1975. évi pártértekezleten az ipari termelés évi 5—6 százalékos növekedését tervezték; a teljesítés ütemének éves . átlaga 7,6 százalék volt. A mezőgazdasági termelési érték — Kunpeszérrel együtt — 14 százalékkal nőtt, s ezen belül az Egyetértés Tsz-é 25 százalékkal emelkedett. A fejlesztési, szociálpolitikai célkitűzéseket tekintve — sok más közt — új víztorony épült, háromszorosára növelték a szennyvíztisztító telep kapacitását, a csatornaépítés járulékos hasznaként korszerű burkolatot kapott a Damjanich út, portalanítottak több mellékutcát, konténeres szemétszállítást vezettek be. A lakásépítés eredményeiből kiemelésre méltó, hogy ma már — 3 vagy több gyermekes család lakáskiutalásra nem vár, illetve az igényeket megnyugtató időn belül ki tudják elégíteni, öt év alatt 175 hellyel bővült az óvoda, amire 4,5 millió forint társadalmi összefogással, félmillió pedig társadalmi munkával jött össze. Ugyancsak ily módon 2 millió, illetve 300 ezer forint gyűlt be a 2000 adagos központi konyha megépítésére. A várossá fejlődés útján elmaradhatatlan — és a pártértekezlet által elfogadott feladattervbe önálló községfejlesztési tennivalóként is bekerül — egy új, 16 tantermes iskola építése a VI. ötéves terv során, valamint a nyolc szakágazati alapellátást nyújtó szakorvosi rendelő létesítése. Mint a beszámoló, a feladatterv s a vita alapján csupán elenyésző részletekben ismertetett eredményekből, problémákból, jövőre vonatkozó elgondolásokból is érzékelhető, a kunszentmiklós! pártértekezlet munkájára mindenekelőtt az emberközpontúság volt jellemző. A városiasodó helység lakosságának érdekei álltak a gazdasági kérdéseket kísérő nélkülözhetetlen számadatok háttérében éppúgy, mint az ideológiai munka vagy a pártélet kérdéseit (Folytatás a 3. oldalon.) A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉNEK FELTÉTELE Hasznosítja a munkaerő-tartalékokat a Ganz-MÁVAG Gazdaságpolitikai elképzeléseink valóra váltása, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítése, a munka hatékonyságának fokozása ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást követel meg. A január 1-vel módosított szabályozók abban az irányban befolyásolják a vállalatokat, intézményeket, hogy a termelő és a nem termelő ágazatokban egyaránt csak annyi fizikai munkást és alkalmazottat foglalkoztassanak, amennyire pontosan szükség van. A munkaerő-gazdálkodás tartalékainak feltárása után a megye üzemeiben terveket készítenek azok hasznosítására, illetőleg szükség szerint a munkaerő átcsoportosítására. E téren ez ideig többek közt a MEZŐGÉP Vállalat, a Fémmunkás kecskeméti gyára és az Alföldi Cipőgyár tett konkrét lépéseket. Napvilágot látott a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásról hozott vezérigazgatói határozat a Ganz-MÁVAG-nál is, amiről a vállalat kiskunhalasi gyárának főkönyvelője, Karsai Róbert tájékoztatott. % - • • Kompresszorszerelés a Ganz-MÁVAG-ban. E szerint a halasi üzemben részletes és konkrét intézkedési tervet kell kidolgozni 1980-ra a létszám 2—2,5 százalékos csökkentésére. Ezt végrehajtani úgy kell, hogy általa a produktív és az improduktív létszám aránya az előbbi javára megváltozzon. A létszámcsökkentés tervezett mértéke megegyezik a múlt évi „természetes” csökkenéssel. Megjegyzendő, hogy a gyáregység termékeinek zöme egyedi gyártmány, tehát a termelés előkészítése sokszorta több munkát kíván. mintha szériagyártást folytatnának. A gyár vezetőinek az az elképzelésük, hogy a nem termelő létszámból felszabadítható dolgozókat a termelésbe csoportosítják át. A termeléselókészítés- ben foglalkozatott létszám segítésére már folyamatban van a gyáregységnél a számítógépes adatfeldolgozás feltételeinek kidolgozása. A növekvő feladatok szükségessé teszik, hogy a fizikai állományon belül tovább nőjön a szakmunkások aránya a betanított dolgozókéhoz képest. Az em- bcrimunka-szükségletet a raktározás korszerűsítésével, s az anyagmozgatás gépesítésével igyekeznek mérsékelni. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységében az idén nem változik a termékszerkezet. Mintegy 250 szivattyút, 68 áramfejlesztőt. 141 légkompresszort és csőrendszerek szakaszolására használt elzáró szerkezeteket állítanak elő. Ezenkívül- alkatrészeket is készítenek, társgyári kooperációban, például a Vasúti Járműgyárnak. A termelői árak rendezésével a gyáregység termékeinek ára körülbelül 10—12 százalékkal alacsonyabb lett. Csak egy-két gyártmányuk árát emelték, mint például az agroszivattyúkét, amelyeket az elmúlt évben még veszteségesen állítottak elő. Várható, hogy a gyáregység által használt alapanyagok árát szintén csökkentik. A tavalyi termelésiérték-tervet 109 százalékra teljesítette a kollektíva. Azonban a tervezett 20 millió forint nyereségtől valamelyest elmaradtak, ‘aminek többek közt oka volt az említett szivaty- tyúk veszteséges gyártása is. Költségnövelő hatása volt. hogy a termékösszetételben a tervezettnél több volt a nagyobb önköltségű cikk. Az idén a vállalati feladatok nagyobbak a tavalyiaknál, ezért a halasi gyáregységnek az 1979. évi 258 millió forintos termelési értékével szemben 300 milliót kell elérnie, amiből a késztermékek értéke 280 millió forint lesz.' A számítások szerint a terv teljesítéséhez 60 ezer normaórával többre lenne szükség, mint amennyivel rendelkeznek. A gondon hatékonyabb munkaerőgazdálkodással, a termelőeszközök jobb kihasználásával, a műszaki normák folyamatos rendezésével és a külső kooperáció további igénybevételével akarnak úrrá lenni. A. T. K
