Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1980. február 3. Ahol szívügy a közös és a közösség Akkor, 1977 decemberében, künn a határban, az egyik raktár- helyiség volt a színhelye annak az utolsó részközgyűlésnek, ahol a tennivalókat megvitatva, a la- josmizsei Kossuth Szakszövetkezet 1978. január 1-től kezdődően — elsőként a megyében — a termelőszövetkezetté válás mellett döntött. Most a központi irodában ülök Sikár József elnökkel, hogy az azóta eltelt kétévi gazdálkodás tapasztalatairól, egyszersmind a további törekvésekről kérdezzem. Amikor bevezetőül felidézem' az említett részközgyűlés bizakodó, de az aggályoktól sem mentes hangulatát, a szövetkezet elnöke rá jellemző halk és megfontolt visszapillantással kezdi. A szavak fedezete — Két év távlatából nézve sem volt könnyű a lépés. A földterület ugyanis gyenge homok, s ma is mintegy háromszázéíven lakott tanyát számlálunk. A saját gazdaságnak megvolt a hagyománya, érthető, hogy felvetődött az aggodalom. Főleg a korosabb tagok kérdezték: mi lesz, ha a kis földet is leadják? Fontos volt az egyénenkénti meggyőzés, a megnyugtatás. Amit ígértünk, teljesíteni tudtuk; ■ Adagoknak11 segíts égét"'' á'd-’' tunk a sertéshizlaláshoz, libatöméshez, a háztájiba kihelyezett állománnyal, az abrak, a szálas takarmány biztosításával. Az aszály nagy gondot okozott tavaly. Nem tudtuk kielégíteni az alomszalmaígényt és szálastakár- mány-gondokkal is küszködtünk. Ez utóbbin úgy segítettünk, hogy a Szolnoki Cukorgyárból hatvan vágón nyersrépaszeletet hoztunk a háztáji állatállomány ellátására. — És miként gyarapodott a közös? — Ahogyan terveztük, úgy erősödtek a közös vonások. Termelési értékben elértük az évenként előirányzott négy-öt százalékos növ: keiést. Bér tavaly a tavaszi fagy és az aszály miatt a növény- termesztési ágazat nem hozta a tervezett mennyiséget, pótoltuk azonban az állattenyésztéssel. Több libát neveltünk. Ezt a tevékenységet a kiskunfélegyházi tsz-ekkel és a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal együttműködve végezzük. A tudomány eredményeire építve A közös alapokat például huszonöt hektár törzsszőlő telepítésével is fejlesztettük az eltelt két évben. Fagytűrő, kettős hasznosí- ású, ígéretes fajtákból álló ültetvény, az árutermelés mellett a szőlővessző továbbszaporítására alkalmas a nemesített Jubileum ’75, az Ezerfürtű és a Médea fajta. Kamatoztatjuk azt a nagy előnyt, amit a Szőlészeti Kutató Intézettel fenntartott több évi kapcsolatunk jelent. A kutatók segítségével most már a szaporítóanyag előállításán dolgozunk a fóliatekercses és a fóliatömlős módszer alkalmazásával. Hasznosítása nélkül kárba veszne a műanyag-segédüzemünkből kikerülő fóliahulladék. A fóliatömlőben való gyökereztetés nagy előnye, hogy a felére csökken a szaporítóanyag-előállítás ideje. A csonthéjas gyümölcsültetvényünket ötven hektár meggyes telepítésével gyarapítottuk tavaly, méghozzá saját szaporítóanyagból. E tekintetben szintén a kutatók segítségére támaszkodunk, a ceglédi és a budafoki állomások-, kai vagyunk együttműködésben. A fajta megválasztásánál a termékenyülés szempontjából már kipróbált érdi bőtermő, és az újfehértói fürtös mellett döntöttünk. Hogy mit tud, jövőre már kezdi megmutatni az ültetvény. Kis kitérőként a szakemberek ügyszeretetét dicséri Sikár József és Papp László példáját említi, aki a saját portája elé is meggy- fácskákat ültetett, sövényesre alakítva. Máris van követője a Bem utcában. Majd a helyi testvérszö- t vetkezettel közös elhatározásukat hozza szóba. A Népfront Tsz párt- alapszervezetének taggyűlésén jóváhagyott cselekvési program már rögzíti a Kossuth Tsz-el közös vállalkozásban előirányzott, a meggytermesztéssel összefüggő tennivalókat. A telepítést — amelynek költségeit közösen fedezi a két gazdaság — a Népfront területén, de a vele "Szomszédos .. JSflSSHfh.'-. isjC ültetvényéhez csatlakozva végzik. A meggy szüretelése munkaigényes — gondolom, és meg is kérdezem: győzik-e majd munkaerővel a termés betakarítását? Sikár József pedig közli: . Vállalkozó szellemben — Nem jelent különösebb gondot. öt éve tagjai vagyunk a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz. irányításával működő termesztési rendszernek, amely rendelkezik rázógéppel. A rendszergazdával egyeztetjük a telepítési elképzeléseinket, amelyek a kajszibaracknál már kipróbáltan jók. A meggy -okféle hasznosítású. Kézzel sze- detten jól értékesíthető a piacon. A rázógéppel szüretelt termés kiválóan megfelel konzervipari feldolgozásra csakúgy, mint a hűtőiparnak. Közbevetőleg az 1969-ben nyolc személlyel munkához kezdett műanyagüzemről megemlíti, hogy ma már több mint száz asszonyt foglalkoztat, s ez olyan erőtartalék, melynek igénybevételével liba- kopasztáskor, oltványkészítéskor és gyümölcsszedéskor egyaránt számolhatnak. Az sem mellékes, hogy a gazdaság terhelési értékének mintegy 35 százalékát ez a segédüzemág adja. — Sokat jelent, hogy a kajszi- és az őszibarack, a meggy- és az almatermesztést rendszerhez tartozón végezzük. És kutatjuk is az ilyen együttműködések további lehetőségét. Ebben, mint minden törekvésben, nagy segítséget kapunk a szövetkezet pártalapszer- vezetétől —• jegyzi meg Sikár József. Hamarosan a kongresszusi irányelveket megvitató taggyűlés tapasztalatainál időz. Egy kicsit jobban... — Mint oly sok mindenről, az új szabályokról is vitatkoztunk, és megállapítottuk, hogy ezek a tsz- eknél is többletelvonást eredményeznek. A következtetésünk azonban egyértelmű: egy kicsit jobban, és nem lesz baj. Például az eszközök jobb kihasználásával, a ráfordítások ésszerűbb felhasználásával, s nem utolsósorban a tudomány vívmányaira való támaszkodással. Alapelvként megfogalmazta a taggyűlés, hogy valamennyi munkavezető gazdálkodjon a rábízott munkaerővel. Ideértve azt a követelményt, hogy az üzemi demokrácia kereteit jó tartalommal kell kitölteni, az éves terveket a csapatokig, sőt, személyekig lebontani, hogy mindenki ismerje a dolgát. Hiszen miután megvolt a vita, a cselekvés van soron. Felvetődött a taggyűlésen a meggybetakarítás megszervezése éppúgy, mint az állattenyésztés fejlesztésére vonatkozó elképzelés. E tekintetben elsősorban a libanevelés fejlesztését célozza meg a taggyűlés állásfoglalása. Az idén mintegy százezer liba nevelésére vállalkoznak, olyan elgondolással, hogy 25 százalékát a háztáji gazdaságokban fogják tömésre, a fennmaradó hányadot részint a baromfifeldolgozónak, részint tömésre, testvérgazdaságoknak adják tovább. A szarvasmarhatar- . tásban az Kossuth Tsz gyakorlata, hogy a tagok a takarmány ellentételeként a borjút a közösnek adják el hizlalásra, és a közös útján értékesítik a tejet. A sertésnél az alapanyagot és a takarmányt a tsz adja a tagoknak, az értékesítés pedig ugyancsak a tsz útján '""történik'.'“'jÉlethivatásként — Öröm volt hallani a takarmány felhasználásáról kibontakozott vitát is — mondja Sikár József. — Szakembereink — köztük Bujdosó Márton főállattenyésztő — tavaly takarmányreceptet állítottak össze. Eredményeként tir zenkettőről tíz hétre Rövidült a pecsenyeliba előállítása, tehát a 4,60 kilogrammos súly elérése. Közben tíz-tizenkét százalékkal csökkent az öt kilogramm hús előállításához felhasznált takarmány. A vita ezeknek az eredményeknek a további javítását célozta. Tudva, hogy a felelősségteljes gazdaságvezetői munkája mellett nem kevés párt-, illetve társadalmi megbízatást is ellát, megkérdezem: hogyan győzi? • — Hogyan győzöm? Ez a tennivalók rendszerezésének kérdése, és a, munkatársaké. Ha nem lennének ilyen kollégáim ... Nyugodtan elmehetek két napra is, ha valamely kötelesség szólít. Ilyenkor még jobban vigyáznak, helytállnak. És fiatalok! Nálunk huszonnyolc év a szakemberek átlagos életkora. Jó néhányan közülük a szövetkezeti tagok fiai, akiknek tanulását, taníttatását segítettük. És a törekvésünk is az, hogy elsősorban a tagok fiai, lányai válasszák életpályának a mező- gazdaságot. Itt, a Kossuth Tsz- ben. Perny Irén Bővíti szolgáltatásait a kiskőrösi Mezőkémia Kiskőrösön, az Izsáki út mellett raktárépületek között megbújva, hosszas keresgélés után találtam rá a pasztell színű faházra. Alföldi Mezőkémia Közös Vállalat — olvasható a bejárat melletti, fekete üveglapon. Bevallom, kíváncsi voltam a laboratóriumra, a vállalat szakembergárdájára, melyet megyeszerte dicsérnek a gazdaságok, ahol csak szóba kerültek. — Szeretünk velük dolgoztatni — mondta egy kiskunsági szövetkezet elnöke. — Megbízhatóak a vizsgálati adataik, jók és használhatók a szaktanácsaik. Ami pedig a legfontosabb, pontos határidőben mehetünk az eredményekért. Ez pedig a tervkészítés elengedhetetlen feltétele. Megelégedettek — a fajszi paprikatermesztési, a hosszúhegyi, a kiskőrösi szőlőtermesztési rendszer, valamint a szolnoki GITR gazdaságai — a Mezőkémia munkájával Rövid keresgélés után rátaláltam az igazgatói irodára, szerencsém volt, mert dr. Franek Bélát, a be nem jelentett látogatás ellenére házon belül találtam. A közös vállalat szerteágazó tevékenysége röviden összefoglalható: komplex laboratóriumi, agrokémiai vizsgálatokra épülő szak- véleményt ad a mezőgazdasági üzemeknek. Emellett műtrágya- hasznosulási, nagyparcellás kutatást végeznek szakemberei a mezőgazdaságban, a budapesti, a szolnoki, a péti, valamint peremarto- ni vegyészeti gyárak megbízásából. A közös vállalatról az igazgató elmondta, hogy 1973 novemberi megalakulása óta számottevő változásokon ment át, melyet saját erőből, állami támogatás nélkül valósítottak meg. Közös vagyonuk azóta megtízszereződött, ezzel párhuzamosan a száz négyzetméteres laboratórium 288 négyzetméterre bővült. A kezdeti hétfős személyi állomány a mai igényeknek alig a tizedét tudná elvégezni. Pillanatnyilag harminchatan dolgoznak a vállalatnál. Jelenlegi tevékenységükről megtudtam, hogy elsősorban a közös' vállalat 27 taggazdaságának dolgoznak, ezenkívül úgynevezett, külső megbízóknak végeznek szer- - ződéses- munkát. Eddigi-’vizsgálataik a talajanalitikán kívül a növényvizsgálatok mellett, kiterjednek a takarmányok béltartalmának, ásványi anyag összetételének, valamint az állati anyagcseretermékek vizsgálatára. Mindez hatósági jogkör nélkül. Még most is érthetetlenül állok meg itt, hiszen ugyanezeket a vizsgálatokat végzik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növényvédelmi és agrokémiai központjának, valamint az Országos Takarmánygazdálkodási és Állat■ l • A nagy laboratóriumban, ahol a klasszikus kémiai vizsgálatokat végzik, Szlanka Gabriella titrimetrális módon mutatja ki a humusztartalmat. tenyésztési Felügyelőség laboratóriumai. Mások is hasonlóképpen vannak ezzel, idézem az egyik érdekelt termelőszövetkezet elnökének véleményét. — Nekünk sem jó, ha egy munkáért kétszer kell fizetni. A hatósági vizsgálatok éredményei nem mindig megfelelő időben érkeznek. Például mit kezdhetünk azzal a fenntartó trágyázási szakvéleménnyel, ami a munka elvégzése után másfél héttel kerül a kezünkbe. Mérlegelni kellene ezt, különösen most, amikor minden fillérnek pontos helye van. Talán nem lenne elérhetetlen, hogy azok a gazdaságok, amelyeknek szerződéses, vagy.társulásos, kapcsolata van a Mezőkémiával, itt végezhetnék el -a -hatósági- vizsgálatokat is. 'Nem vagyok hivatott arra, hogy elbíráljam a közös vállalat felkészültségét, de ismerve a megye hatósági laboratóriumi bázisait, nem marad el tőlük tárgyi és személyi felkészültségben. — Ebben az évben szeretnénk szolgáltatásainkat tovább bővíteni mikrobiológiai vizsgálatok elvégzésével — mondta az igazgató. — Ezenkívül az év végére bevezettük azt, hogy szerződött partnereink a vizsgálatok eredményét tartalmazó dosszié mellett, a lombtrágyázás£a§§gg hoz és a takarmányozáshoz szükséges kemikáliát rögtön el is vihetik a kimutatott mikroelemhiány pótlására. Gyakorlatilag nemcsak megmondjuk, hogy mi hiányzik, hanem oda is adjuk. Természetesen így sem gondtalan minden. A laboratóriumhoz tartozó szociális helyiség zsúfoltsága láttán, nem is kellett a kérdést feltenni. — Már megvan a 400 ezer forintunk az építésre, mintegy száz négyzetméterrel toldjuk meg az idén ezt az épületet. A már ismertetett elképzeléseink mellett, nincsenek nagyravágyó terveink. Ezt a tevékenységet minőségileg elbírálni csak a határidő pontos betartásával és- a szaktanácsok használhatóságával l‘léhéít."Már a szerződések' megköt tésekor felkészülünk az előre nem várt munkák elvégzésére, ezért a munkatervünkben időbeli helyeket hagyunk, hogy ilyenkor mintegy felgyorsítva az átfutási időt, akár két-három nap alatt is elvégezhessük a máskor két hetet igénybe vevő munkát. Látva a tavalyi szerződéseket, érdekes az észrevétel, hogy inkább az erősnek elkönyvelt gazdaságok támaszkodnak az itt végzett vizsgálatok eredményeire. Amikor erről kérdeztem dr. Franek Bélát, megerősítve ezt; elmondta, hogy céljuk a szaktanácsot közérthető nyelven kézhez juttatni, így aki alkalmazza, nem tévedhet és nem értheti félre. Hozzáfűzte, hogy a kockázatot is közösen szándékoznak vállalni a termelőkkel. A szaktanács helytállóságát szavatolva, a garantált eredmény elérése után bizonyos nyereségosztalékot kapnak, de ugyanígy közösen viselik az esetleges veszteséget is. A hatékony mezőgazdasági termelés érdekében a kutatóintézeteknek és a termelő üzemeknek célul kellene kitűzni, hogy egy kézből kapják a gazdaságra vonatkozó komplex szaktanácsot. Az új szabályozó rendszer hatása már lemérhető, hiszen az előző évhez képest mintegy másfélszeresére nőtt az átfogó vizsgálatok igénye. Egyre több gazdaság végezteti el mintegy önkontrollként a teljes üzemi átér tékeltetéshez az analíziseket. • Szomos Miklósnc lángfotoniéternél vcgzi a kálium meghatározásit. Czauner Péter Eltéphetetlen szálak \7lágyimir Buharin soha nem vesztette el re- * ményét, hogy egyszer találkozhat azokkal az emberekkel, akik 1945 kemény telén Magyarországon megmentették életét. A helység és megmentői nevére azonban nem emlékezett. Múltak az évek. □ o □ ... Akkor egész nap hullott a hó. Egy fánál feküdt, amelynek érdes kérge hűtötte lázban égő arcát. Elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, hallotta, hogy a szomszédos úton páncélosok haladnak. Németek! Tudata tisztán működött. Megkísérelte megmozdítani sebesült lábát: „mozog” — észlelte megkönnyebbülten. Eltelt a nap. A tiszta téli csendben hirtelen szekérzörgés és lódobogás hallatszott. Felemelte a fejét, és egy szekeret látott. Egy nő hajtotta. Minden erejét összeszedve nagyot kiáltott. Az asszony megállt, körülnézett, odafutott hozzá. Vlagyimir Buharin megpróbált felállni, nem tudott. A nő támogatta. Soha nem felejti el, nagy szürke szemét, amelyben fájdalmat és szánalmat látott. A falusi iskolában bújtatták, ahol már egy másik szovjet katona, Nyikolaj Bogdanov őrmester is feküdt. Tüzet gyújtottak a kemencében. A katonákat a padkára helyezték, betakarták. Micsoda nagyszerű meleg volt. Évek múlva is felforrósítja az embert. ^ —pEz a magyar asszony a szó szoros értelmében másodszor ajándékozta nekem az életet — mondja Buharin. □ □ □ Nemrég múlt 57 éves. Szibériában, Novoszibirszk- ben lakik, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata egyik kutatóintézetének osztályvezetője. Két felnőtt lánya van, unokája már járni tanul. Amikor kitört a háború, Vlagyimir Buharin a technikum harmadik osztályába járt. A gyalogsághoz került közkatonaként. Harcolt Sztálingrád alatt, megsebesült, kitüntették. A ’ háború során eljutott Magyarországra, itt a Dunán végrehajtott sikeres átkelésért megkapta a Nagy Honvédő Háború II. fokozatának Érdemrendjét. Dunapentele körül az egyik ütközetben, amelyet a kitörni készülő németek egyik csoportjával vívtak, súlyosan megsebesült és az ellenség hátországába került... A magyar parasztok három napig rejtegették az iskolában a sebesült szovjet katonákat. Negyedik napon kitárult az épület ajtaja, és a küszöbön megjelent egy szovjet harckocsizó. 1945. január 23-án Molnár Frigyes és Farkas Mihály magyar parasztok elvitték a sebesült katonákat a zászlóalj egészség- ügyi pontjára. A szovjet katonák szerettek volna valamit ajándékozni megmentőiknek, de Vlagyimirnak nem volt semmije. Hirtelen támadt egy gondolata: mi lenne, ha azoknak, akik megmentették, Tóbei Katinak és Kerék Rózának, s azoknak is, akik sebeiket Bekötözték, akik az iskolában rejtegették őket, adna egy papírt, amelyen pecséttel megerősítve az állna, milyen emberségesek voltak. A dokumentumot megírták. Alján ott a dátum: 1945. január 23-a, és az egészségügyi szolgálat egyik hadnagyának sietős aláírása, aki a sebesülteket gondozásba vette. Ez .a dokumentum segített abban, hogy Vlagyimir Buharin és megmentői, ha nagy sokára is, de mégiscsak találkozzanak. □ □ □ Buharin 32 év múltán jutott el ismét Magyarországra. Megnézte a falut, amely azóta nagyot fejlődött. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság ünnepi gyűlésén ezt mondta: „Fejet hajtok falujuk minden lakója előtt, és mindenkinek köszönöm, amit akkor értem tettek” Látogatása során eljutott az emlékezetes helyre, ahol átkeltek a Dunán, felkereste Mohácsot, Pécset, Paksot és természetesen Budapestet. Sok felvételt készített. A következő évben Vlagyimir Buharin családjához Tóbei Kati fia, István és Kerék Róza lánya, Gizella érkezett vendégségbe. István és Gizella gyorsan összebarátkozott Buharin lányaival. Mintha régóta ismernék egymást. Mintha nem is először találkoztak volna. És valójában: először találkoztak’ Hiszen az az 1945-ös esztendő szüleik között eltéphetetlen szálakat szőtt. G. Geraszimova <
