Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
„-vfMri % A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! p / ) < jf[f] . mf /TMagyar- ^ csehszlovák gazdasági tárgyalások A Parlamentben hétfőn plenáris üléssel megkezdődött a magyar— csehszlovák gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság 16. ülésszaka. A két delegációt Marjai József illetve Rudolf Rohlicek, miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. (MTI) ,c’' BEFŐTT, CSEMEGEKUKORICA, DIÉTÁS FÜSZERPOR AZ MSZMP QACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 47. szám Árát 1,20 Ft 1980. február 26; kedd Falugyűlés Ballószögön 3. oldal A háztáji sertéstartás és az átvétel 4. oldal Akció a világosabb tantermekért 5. oldal A TAVALYINÁL KEDVEZŐBB A HELYZET Tavaszi előkészületek a mezőgazdaságban A mezőgazdaság tavaszi előkészületeinél az elmúlt év hasonló időszakához képest kedvezőbb a helyzet. A felkészülésről Mészáros István. MÉM főosztályvezető hétfőn adott tájékoztatást. A gazdaságok tavaly ősszel időben elvetettek, a növényállomány kellően megerősödött. Miután hó fedte a vetéseket, ami kellő védelmet adott, az erős hőingadozás ellenére a kalászos gabona jól telelt. A következő 2—3 hét azonban még befolyásolhatja a tényleges áttelelést. Belvíz alig van az országban — tavaly ez komoly gondot okozott — és ez is javítja a termelők esélyeit.' A mélyszántás jól haladt az elmúlt Időszakban, így a tavaszi vetés nem okoz majd gondot. A szerződések megkötését az idén a felvásárlók korábban kezdték, mint tavaly, így a gazdaságok üzemi terveiket megalapozottan ámíthatták össze. Az olajos magvak vetési előirányzatát túlteljesítették, a cukorrépa termő- területét már szintén leszerződték. Az ipar a kedvező világpiaci értékesítési lehetőségekre alapozva pótszerződéseket is köt. A bor- és a dohányipar szerződései szintén előrehaladottak. Friss zöldségből a tervezettnél valamivel többet számolnak a fölvásárlók, és megfelelő a kínálat a tartósítóipar számára is. A gyümölcstermesztők szintén bekapcsolódtak a szerződéskötésbe: 14 százalékkal többet kínálnak az előirányzottnál. Többre szerettek volna szerződni a felvásárlók málnából, eperből és kajszibarackból, a termőfelület azonban egyelőre szűkös, és csakis kiemelkedő terméssel juthatnak elegendő . áruhoz. Burgonyából a megállapodások szerint nem lesz fennakadás az ellátásiban. Állati termékekre folyamatosan költik a szerződéséket, az előzetes elképzeléseknek megfelelően alakulnak az írásos megállapodások. A tavaszi munkákhoz szükséges gépeket a gazdaságokban időben felkészítették. Általában megfelelő az alkatrészellátás, néhány traktortípushoz tartozó felszerelés, alkatrész azonban továbbra is hiánycikk. A műtrágya- és növényvédő- szer-elláitás általában kielégítő. A vetőmagellátás országszerte kiegyensúlyozott. Sok nagy hozamú hibridből és fajtából az idén többet kapnak a termelők, mint az elmúlt években. Az időszerű munkákat folyamatosan végzik, a termőterület 60— 65 százalékán már műtrágyát kaptak a kalászos gabonák. A gazdaságok az idén jobban törődnek a rét- és legelőterületek műtrágyázásával is. A gyümölcsösökben és a szőlőskertekben metszenek. Az állatállomány takarmányozása nem okoz gondot; a tavalyi . takarmány minősége jobb, mint az elmúlt időszakban, és ez a hozamokban is megmutatkozik. (MTI) 9 A vasalást is géppel végzik. ÁGYNEMÜK, ÖLTÖNYÖK, IRHABUNDÁ Népszerű szolgáltatás és a mosás A fejlett technikai berendezésekkel végzett fehérneműmosás nem túl régi keletű. Nemcsak nálunk, világszerte is eltérő az iránta mutatkozó igény. Egy lakosra számítva tavalyelőtt az NDK-ban például 10,70 kilogramm fehérneműt mostak. Berlinben ugyanekkor több mint kétszer ennyi, 24,7, Prágában és Csehszlovákiában viszont csak 3,9, illetve 2,1 kilogramm fehérneműt, mosatott egy ember. Budapestre „érve”, ismét emelkedés észlelhető, ha 1978-at vesszük alapul, amikor átlag hat kiló fehérneműt mostak ki egy-egy budapestinek. Az átlagos vidéki igény — 2,1 kilogrammal — a fővárosinak alig az egyharmadát tette ki. Az emberek igénye azonban erre a szolgáltatásra, ha lassan is, állandóan nő. Egy 1960-as felmérés még mindössze 20 dekagramm fehérneműről ad hirt, melyet akkoriban Magyarországon átlagosan egy lakos részére mosták. A mostani — mintegy két kiló — többlet tehát mutatja: kezd szükségletté válni a fehérnemű — ezen belül az ágynemű — házon kívüli mosása. Megyénk 158 ezer családjának ' nagyobb részt szűkös a lakása ahhoz, hogy ott -a nedves, vagy száradó, nagy felületű ágyneműt, fehérneműt a családtagok órákon át kerülgetni tudnák. Kényelmesebb, gazdaságosabb megoldást kínál számukra a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet: Kecskeméten három. Kiskunfélegyházán egy, és Kalocsán ugyancsak egy olyan fehérnemű- tisztftó szalonnal áll a lakosság szolgálatára, amelyben nem csupán mosnak, de kölcsönöznek is. — Szövetkezetünk munkáját a munkaruha-készítés és a mérték utáni szabóság mellett felerészben a textiltisztítás képezi —a mondta Kövér János, műszaki* vezető. '— Két központi telepünkön — Kecskeméten és Baján — tavaly a lakosság 310 tonna ruhaneműjét és 300 ezer darab felső ruháját mostuk ki, illetve tisztítottuk. Ez a mennyiség persze koránt sincs arányban lehetőségeinkkel. Azért, hogy dolgozóinkat és gépeinket jobban ki tudjuk használni, az intézmények részére is végeztünk vegytisztí- tást. Ágyneműmosó és -kölcsönző a vegytisztítás 9 Automatával gyorsabb a mosás. szolgáltatásunkat egyre inkább megkedveli' a lakosság. A tavaly novemberben a kecskeméti szé- chenyivárosi szalonunkkal tovább bővítettük szolgáltatásunknak ezt a körét. Ki-ki választhat, ennek melyik formáját óhajtja igénybe venni. A mosni való ágynemű átvételével egyidőben kölcsön adunk egy tiszta garnitúrát három hétre, 28 forint használati díj ellenében. Vagy, hä ügyfelünk ezt vállalja és délelőtt 10 óráig be tudja hozni az általunk kölcsönzött ágyneműt, még aznap ugyanazt, üzletzárásig tisztán — becsomagolva — visszakapja. Abban, hogy kinek melyik megoldás az előnyös, szerződésben állapodunk meg. A megrendelők, a családok fehérneműjét egymásétól elkülönítve mossuk. Mivel automata . mosógépeink kapacitása akkora, hogy használatuk négy kilónál kevesebb ágyneművel gazdaságtalan lenne, a hozzánk fordulóknak azt ajánljuk: egészítsék ki például a másfél kiló ágyneműt négy kilóra más fehérneművel, mivel a legkevesebb, négy kilogrammonkénti 57 forint mosási díj igy jobban megéri. Tervezzük, hogy a fehérnemű- mosást, illetve -kölcsönzést az év első felétől Tiszakécskén is bevezetjük. Négymillió forint költséggel ott egy újabb szalont nyitunk. A megyei és a helyi, tanács anyagi támogatásával, valamint a megyei KISZÖV kölcsö(Folytatás a 2. oldalon.) Nincs holtszezon a konzervgyárakban Sokan azt hihetnék, hogy ilyenkor a tél végén már csökken a munka üteme a konzervgyárakban, a múlt évben termett zöldség és gyümölcs már tartósítva várja a felhasználást. Korántsem így van; ezt bizonyltja két üzemben tett látogatásunk. — Az év kezdete óta teljes erővel dolgozunk a félkész termékek feldolgozásán — mondta Bárány András, a Kecskeméti Konzervgyár főmérnöke. — Igaz, a múlt esztendő rendkívül rossz volt, de tudtunk annyi alapanyagot biztositani, hogy télen sem állt le a termelés. A II-es telepen a félkész körtéből, almából, őszibarackból és szilvából készítünk vegyes gyümölcsöt A tervek szerint az első félévben ösz- szesen 600 vagonnal értékesítünk a belföldi piacon, illetve továbbítunk a Szovjetunióba. Ebből a termékünkből különben az idén már 90 vagonnal elkészült de a közismert vagonhiány miatt mindössze .40 vagonnal tudtunk eddig elszállítani. Mellesleg, H-es, telepünkön összesen 100 vagon áru hámozatlan paradicsom és más késztermék vár már elszállításra. Ezen a telepünkön folyik a paradicsom porítása. Ebből, az NSZK-ban, Svájcban, Hollandiában és más nyugati államokban kedvelt ■ áruból az idén már 13 vagonnal készült, május elejéig még 22 vagonnal szeretnénk előállítani. A hazai fogyasztók körében egyre kedveltebbek a különböző nálunk készült italok. Az idén már félliteres üvegekben húsz vagonra való paradicsom, barack, birs, őszibarack és más italt juttattunk a boltokba, az első félév végéig még legalább negyven vagonnal szeretnénk gyártani. Az I-es telepen a befejezés felé közeledik a különböző savanyúságok készítése.. Ugyancsak itt kezdődött meg a borsószezonra való felkészülés. Tmk-szakem- bereink alaposan megvizsgálják, felújítják . a feldolgozó vonalat, hogy mire érkezik az idei termés, zavartalan legyen a feldolgozás. Szorgalmas munka folyik a dobozgyártó üzemünkben is, megkezdték a bórsószezonra szükséges dobozok gyártását. A tervek szerint saját szükségletre 7 millió, míg a békéscsabai és szegedi társgyárunk részére 5—5 millió borsóhoz szükséges doboz készül. — A múlt évi eredmények és az idei tervek? — A múlt évvel elégedetlenek vagyunk. Zöldborsóból és gyümölcsből, valamint csemegekukoricából elég jelentős volt a kiesé9 A Kecskeméti Konzervgyárban Békési Mihályné vágja méretre lemezeket, amelyekből a dobozok készülnek. 9 Az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemében Gulyás Lászlóné és Juhász Béláné tölti, csomagolja a fűszer- porokat. sünk, de ezt némileg ellensúlyozta a jól' sikerült bab-, uborka-, paprika- és paradicsomtermés. Összesen 5980 vagon készáru volt az év végéig az eredményünk, ebből 751 vagonnal tőkés, míg 3480 vagonnal pedig szocialista exportra került. Az idei tervünk 16 százalékkal magasabb a tavalyinál, 7041 vagon készáru előállítása a célkitűzésünk. A szerződések kötése befejeződött, s ha az időjárás nem lesz annyira. mostoha mint tavaly, biztosítva lesz az elegendő alapanyag a termeléshez. Az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemében Varjú Adorján üzem technológus adott tájékoztatót. — A múlt évi tervek sikeres teljesítése után teljes erővel munkálkodunk az idei célkitűzések elérésén — mondta a többi között. — A 109,7 millió forintos értékesítési tervünket 118,3 millióra teljesítettük. Tavaly összesen 25 millió darab tubusos ételízesítőt juttattunk a boltokba. Változatlanul nagy sikere van a Piros Aranynak, ebből háromfélét — csemegét, csípősét és nagyon csípősét — összesen 16 millió tubust készítettünk. Nagy sikert aratott a 'tavaly előállított' új termékünk, a vegyes zöldségkrém, az év végéig 1 millió tubussal gyártottunk, az idén pedig másfél millióval fogunk elő-, állítani. Az 1979-es év nagy sikerén de számít az is, hogy BNV-díjat kapott a műanyag polcon díszdobozokban, négy tégelyben elhelyezett fűszerkeverékünk. Ezek a fűszerporok kiválóan alkalmasak különböző sültek és töltelékek ízesítésére. Tavaly 30 ezret adtunk- át a kereskedelemnek és 130 ezer tubust a tégelyek utántöltésére. Az idén ismét 30 ezer komplett készletet szállítunk, de a tubusok száma már eléri a félmilliót Üzemünk 150 dolgozója jelenleg is ezeknek az áruknak az előállításán dolgozik. Alapanyagunk elegendő, a csomagolóeszköz-ellátásunk is kielégítő. Szeretnénk az idén új termékekkel bővíteni a választékot. Az év vége felé várhatóan a boltokba kerülnek a diétás fűszerporok. O. L. Fejlődő élelmiszeripa Az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelvei az élelmiszeripar fő feladatát az elkövetkező évekre igy fogalmazzák meg: ,’,Az élelmiszeripari feldolgozás, a tároló- és hűtő- kapacitás a mezőgazdasági termeléssel összhangban fejlődjék”. E feladat jelzi, hogy még ma is arányeltolódás van a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítőképessége között. Az elmúlt húsz év alatt háromszorosára nőtt az élelmi- szeripari ágazatban levő állóeszközök értéke, több mint 2,5-szeresére nőtt a termelés, s gyorsan gyarapodott az élelmiszeripari termékek száma. 1975—1979 között a mezőgazdasági termelés 9,5 százalék-' kai, az élelmiszeripari termelés 16 százalékkal nőtt, ami jelzi, hogy a feldolgozottsági szint tovább emelkedett. E kedvező irányzat jó alap arra, hogy a VI. ötéves tervben az élelmiszeripar népgazdasági jelentősége tovább növekedjen. Az ágazatban 14 különböző — statisztikai nyelven — szakágazat van, s ezek termelése az V. ötéves terv első négy évében differenciáltan növekedett: a tej- és a cukoripar, a növényolajipar vala- ' mint a szesz-, obortermelés az iparág átlagát meghaladó ütemben fejlődött. Lassúbb volt a fejlődés a hús-, a baromfi-, a malom-, és a sütőiparban, stagnált az édesiparban. Az élelmiszeripar termelésé 1979-ben — a kedvezőtlen mezőgazdasági termelés ellenére is — 3,5 százalékkal nőtt, meghaladva az ipart termelés átlagos növekedési ütemét. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar elsődleges feladata, hogy a következő ötéves tervben is mind magasabb szinten eléj/ítse ki a hazai szükségleteket, napjainkban az elsősorban a termékválasztéknak és minőségnek a táplálkozástudományi irányokkal is összhangban levő fejlesztését jelenti. Az élelmiszeripar termelésének mintegy 80 százalékát belföldön értékesítik. Kedvező, hogy élelmiszeripari termékeink általában a világpiaci versenyben jó helyen állnak, s az egyes élelmiszeripari szakágazatokon belül a külföldi piacokon keresett cikkeknek a termelésen belüli aránya növekedett. Ilyen ■ például a szalámi, a Jiúskonzervek, a gyorsfagyasztott termékek stb. A húsipari exportban azonban még mindig magas a nyershús aránya, mintegy 30 százalék. E téren tehát szintén jelentős tartalékaink vannak a nettó devizahozam növelésére. Az élelmi- szeripari termékek exportja nagyban függ a vásárló országok agrárprotekcionista intézkedéseitől is. Az eliriúlt évek jelentős beruházásai ellenére sem elegendő a tároló- és hűtőkapacitás. Ez nemcsak a termékek minőségének megőrzésében okoz gondot, hanem korlátozza az export jó időzítését is. A fejlesztés igénye e területen sürgető. Hasonló gond, hogy például a növényolajimport azért nem mellőzhető, mert az olajosmagvak hazai feldolgozására még nincs kellő kapacitás. Az élelmiszeriparban is — hasonlóan az ipar egészéhez — a VI. ötéves terv időszakában a beruházási lehetőségek szűkülnek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi és a külföldi kereslethez mind jobban igazodó fejlesztéseket kell tervezni és megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a hatékonyság szerint rangsorolt beruházási célokra összpontosítsuk a pénzügyi eszközöket, hogy azok ne for- gácsolódjanak szét a különböző szükséges, de mégis halasztható feladatok megoldására. A beruházási folyamatokban minőségi javulást Jcell hozni, mert az V. ötéves terv tapasztalatai ezen a téren kedvezőtlenek. Mindezek figye- "lembeyételével az ágazat fejlesztéseben a jövőben is növekvő szerepet kell kapniuk a nemzetközi kooperációknak, amelyek révén a külföldi piacok választék- és minőségkövetelményeinek is jobban eleget lehet tenni. A termelés jövője függ attól is, hogy a mezőgazdasági termelés milyen mértékben tudja kielégíteni az ágazat sajátos igényeit, a gazdasági ösztönzés milyen mértékben szolgálja a termelési együttműködés fejlesztését. Gondolunk itt a húsüzem által feldolgozandó élőállatok milyenségére, a konzervipar számára szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű zöldség és gyümölcs biztosítására. Az ágazat tevékenysége a nagy beruházások révén koncentráltabb lett. Ez kétségtelenül sok előnnyel járt, de olykor árnyoldalai is mutatkoznak. Ilyen például a kisebb helyi péküzemek, az egyéni izeket adó cukrászati készítmények, a választékot bővítő tartósított termékek (tészták, savanyított termékek, stb.) hiánya. Erre például a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél még jelentős tartalék van, s hasonló fejlesztési lehetőségeket kínálnak az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termelők' társulásai.
