Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány' 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az országgyűlést 1980. március 6-án csütörtök délelőtt 11 érára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az atomenergiáról szélé törvényjavaslatot. Az Alkotmány előírásának megfelelően az ülésszak napirendjén szerepel még az Elnöki Tanács, valamint a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének be-’ számolója működésükről. (MTI) Kongresszusi verseny ^é|||J a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Véget ért a színházi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tanácskozás XXXV. évf. 46. szám Áfft! 1,20 Ft 1980. február 24. vasárnap Koszorúzás 0 Szombaton délelőtt Kecskeméten a szovjet hadsereg megalakulásának 62. évfordulója alkalmából a Szabadság téri Szovjet Hősi Emlékműnél koszorúzás! ünnepséget rendeztek. A magyar fegyveres testületek nevében a hála és a megemlékezés koszorúját dr. Tóth Antal rendőr őrnagy, Frits Pál őrnagy és dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka helyezte el. OLAJ HELYETT OLCSÓBB FŰTŐANYAG Teljesítik a szőlőtelepítési tervet a kiskőrösi járásban Négfhtillió forint tőzegértékesítésből Tegnap folytatta munkáját az a tanácskozás, amelyet a Magyar Színházművészek Szövetsége és a Katona József Színház közösen szervezett, Mai dráma — mai színház címmel. Az Arahyhomok Szálloda emeleti különtermében elsőnek Bőgel József, a Kulturális Minisztérium főelőadója tartott vitaindító előadást a témával, kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megnőtt a mai magyár dráma szerepe, rangja, a határainkon túl is. — Ez részben- annak köszönhető — mondotta —, hogy irodalom- és színházpolitikánk a régebbinél nyitottabbá vált az utóbbi egy-másfél évtizedben. Azt viszont helytelenítette, hogy olykor az elkészült művek lassabb ütemben épülnek be szervesen a színházi életbe; vagyis vontatottan kerülnek el a kö-' zönséghez. Majd részleteden ismertette az állami szervek támogatásának — a hivatalos mecéna- túrának — a formáit, kiemelve azokon belül a pályázatok szerepét, jelentőségét. Ezután termékeny . eszmecsere következett. A vitában rendezők, dramaturgok és írók egyaránt részt vettek. A sok hasznos, megszívlelendő javaslat mellett jó néhány bíráló megjegyzés is elhangzott. Egyesek szerint a mai magyar színházi élet a túlszerve- . zés és a hagyományok túlzott tiszteletben tartása miatt nem tart lépést a napjaink követelte fejlődéssel. Mások a sajátos profilú műhelyek kialakítását sürgették, és azt is, hogy az illetékesek merjenek nagyobb kockázatot vállalni a fiatal drámaírók tehetségének kibontakoztatása érdekében. Figyelemre méltó javaslatként az is elhangzott, hogy az 'igazán jó, sikeres műveket gyorsabban mutassák be a többi színházak is, szerte az országban. V. M. Bács-Kiskun megye csaknem 7300 szocialista brigádjának mintegy százezer tagja kapcsolódott be a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága a decemberi ülésén hozott határozatában feladatul adta a munkahelyi pártszervezeteknek, hogy segítsék a szakszervezeteket és a KISZ-t a munkaverseny-mozga- lom szervezésében és a minőségi követélmények érvényesítésében. A kongresszusi és felszabadulási verseny első szakasza az 1979-es gazdasági év befejezésével lezárult, s az elkészített értékelések szerint számos munkasiker született a megyében. Közöttük is jelentős a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat kollektívája által elért eredmény. A múlt év elején összesén 1 millió 156 ezer forintot érő, a gazdálkodás eredményét növelő felajánlást tettek a kis közösségek.* A hatékonyságfokozó vállalások egy része az elfekvő készletek értékesítésére irányult. Felajánlások születtek a beruházási, felújítási költségek csökkentésére, az élő állatok szállítása közbeni súlyveszteség mérséklésére, a fajlagos anyagfelhasználás javítására, az energiával és a vízzel való takarékosságra, munkabér-megtakarításra és természetesen a termékek minőségének javítására. A versenyben törekedtek a munkafegyelem erősítésére is. A legnagyobb, forintban is kifejezhető eredményt a fajlagos anyagfelhasználás javításánál érték el a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói. Minden területen felmérték, a lehetőségeket, hogy miként tudnának még jobb eredményeket elér^ ni a kongresszus tiszteletére. A friss lendületet kapott munkaver- seny-mozgalom résztvevői összegen 1 millió 935 ezer forint értékű gazdasági pótfelajánlást tettek. S hogy ezek a vállalások valóban „forintot értek”, az bebizonyosodott az 1979-es versenymérleg elkészítésekor. A 3 millió 91 ezer forintos összfelajánlást túlszárnyalva 4 millió 662 ezer forinttal javították a vállalati gazdálkodás eredményét a brigádok. A siker mögött a halasi baromfifeldolgozó munkások verseny- hagyományai állnak, s a jó munkahelyi szervezés és irányítás. A versenymozgalomban tavaly a termelés közvetlen irányítói komplex brigádot alakítottak, s feládatul vállalták a fizikai munkát végző kollektívák segítését. Hagyományosak az évenkénti kommunista' műszakok. Tavaly 2 millió 666 ezer forint termelési értéket állított elő kommunista szombaton a gyári ^§P*P|P§^ 0 Csomagolják a baromfihúst. (Méhesl Éva felvétele.) közösség. Az idén a Vörös Csillag Gépgyár dolgozóinak felhívása nyomán kongresszusi és felszabadulási műszakot tartanak — amikor a vállalatnál a legtöbb munka lesz majd — és a munkabért gyermekintézmények építéséhez ajánlják fel. A vállalat Petőfi brigádjának kezdeményezésére ezen kívül az idén egynapi munkabérüket ajánlották fel a kis közösségek a városban élő, mozgássérült gyermekek javára, pontosabban a nevelésüket segítő, leendő intézmény létrehozásához. A társadalmi munkában, a várospolitikai elképzelések valóra- váltásában is jeleskedtek a vállalat ^ dolgozói. A nemzetközi gyermekév alkalmából iskolák, óvodák és bölcsődék támogatására, városigazodik a termesztési hagyományokhoz, helyi adottságokhoz, és megfelel a népgazdaság által támasztott követelményeknek a kiskőrösi járás ültetvényprog- ramja. -Teljesítésére még az V. ötéves terv kezdetén jött létre együttműködés a gazdaságok között. Jórészt két állami gazdaság termelési rendszeréhez társulva < fogtak össze a telepítők, hogy egységes elvek alapján végezzék a munkát. Ennek következtében az ültetvények művelése, növényvédelme, -tápanyagpótlása, majdan a termés betakarítása és feldolgozása is megfelelően szervezhető lesz. Az összefogás szükségességét igazolta, hogy éppen az 1970-es évek fordulóján szerveződött át országszerte a szaporítóanyag-ellátó ' vállalat tevékenysége, s a kezdeti időszakban a szőlőoltvány- és gyökeresvessző-beszerzés_ nehézségei hátráltatták a telepítést. A Kiskőrösi Állami Gazdaság,_ a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, és még néhány közös gazdaság szőlőiskolát létesített, s maga gondoskodott a saját, valamint a szomszédos szövetkezetek szőlőtelepítéséhez szükséges szaporítóanyagról. A szerényen számítva, több mint _félmilliárd forintos költséggel végzett beruházásnak időarányos része 1979 végére elkészült, 1980.- év tavaszán és őszén folytatódik. A VI. ötéves terv első felében pedig a kiskőrösi járás 2 ezer hektár új ültetvénye már termőre fordul. A mai kereskedelmi igényeknek még inkább megfelelő fajták telepítésével a járás gazdaságai olyan minőségű szőlőt tudnak termeszteni,, amelynek bora minden piacon kedvezően értékesíthető. A következő esztendőkben is a növénytermesztés marad a legfőbb mezőgazdasági ágazat a kiskőrösi járásban. Ennek fejlesztésére a szántóföldi, valamint a kertészeti ágazatokban igyekszik valamennyi gazdaság mindent megtenni.' Mindenekelőtt az észszerű földhasznosítás kiterjesztésével, a nagyüzemi művelésre alkalmas szántó, kert, gyep területének a megnövelésével. Bócsán a legutóbbi két évben 70 hektár, a művelésre eddig alkalmatlan talajt javított meg, s tett tömegtakarmány-termesztés- re alkalmassá a Petőfi Tsz. Akasztó, Fülöpszállás, Imrehegy, Páhl közös gazdaságai is hasonló terveket valósítanak meg a közeljövőben. A császártöltési Kossuth Tsz tavaly 614 ezer forintot érő talaj- javítást végzett, s a meliorációval termővé alakított területen 47 hektáros ültetvényt telepített, ezenkívül 60 hektár ültetvény helyét készítette elő. A császártöltési határban feltárt tőzegbánya termékével megyeszer- te számos gazdaság végzett talaj- javítást, s a Kossuth Termelőszövetkezet 4,1 milliós bevételre tett szert a tőzeg értékesítésével. Valamikor Császártöltésen község- szerte tőzeggel fűtöttek, csupán az 1950-es évek fordulóján tértek át egyéb tüzelőanyagok használatára. A szénhidrogén-származékok árának növekedése következtében sokan ismét, a helyben olcsón kitermelhető fűtőanyag iránt érdeklődnek. A Kossuth Tsz pár éve export- fejlesztő hitelből épített szakosított baromfitelepének hőellátását fűtőolaj felhasználására alapozták. Az energiahordozók árváltozásával 5—6 millióba kerül ' az évente elégetett fűtőolaj. A császártöltési szövetkezet takarékos- sági programja keretében, most a baromfitelepen is ja saját bányában kitermelt tőzeget akarja felhasználni az épületek fűtésére. Az erre a célra' alkalmas kazánok beszerzésére megtette a lépéseket. Az olcsóbb, a helyileg kitermelhető fűtőanyaggal a Kossuth Tsz- ben hozzávetőlegesen 4—4,5 milliós megtakarítást érhetnek el a szakosított baromfitelepen. K. A. A takarékosság közgazdasági értelemben nem pontos definíció. Jelzi ugyan a cselekvés irányát és a teendőket, de nem tájékoztat arról, hol az a határ, amelyhez elérve elmondhatjuk, a feladatot maradéktalanul végrehajtottuk; józanul,, takarékosan gazdálkodunk. Mert példának okáért a nyilvánvaló és szembetűnő pazarlás tompítása, megszüntetése a korábbiakhoz képest megtakarítást jelez, de korántsem bizonyos, hogy az adott területen már racionális a magatartásunk. A takarékosságnak rendszerint a jelen a „bázisa", ahhoz viszonyít, s mindent ami annál kevesebb, megtakarításnak minősít. Még abban az esetben is, ha ez még mindig változatlanul több az indokoltnál, a szükségesnél. A racionális magatartásnak, gazdálkodásnak objektiv mércéje is van, amely a ráfordítás és az eredmény összefüggésében vizsgálja, minősíti a gazdálkodást. Népgazdasági szinten tehát az a fajta takarékosság, gazdálkodási magatartás a legtöbb hasznot hozó, amely bizonyít-- hatóan javítja a hatékonyságot, amely az eredmény eléréséhez szükséges ráfordításokat a se többet, se kevesebbet szellemében határozza meg. A takarékos gazdálkodás feladatait mindemellett nem lehet mindig és kizárólag ebben a szellemben — mintegy stratégiai célként — értelmezni, s kire- keszteni közülük azokat, amelyeknek megoldása nem tűr halasztást. A realitásokat figyelembe véve az idei népgazdasági terv is azzal számol,| hogy a nem rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom cserearányai várhatóan tovább romlanak. De ilyen körülmények közepette is életbevágóan fontos, hogy a külkereskedelmi mérleg egyenlege javuljon. Ebből származik az a követelmény, hogy a nem rubel elszámolású import volumene még az 1979. évit sem érheti el, a kivitelt viszont legalább 10—11 százalékkal kell növelni. Mindennek lényege: a konvertibilis devizáért' megvásárolható import- termékekkel rendkívül takarékosan kell bánni; 1979-hez viszonyítva is kevesebb áll majd rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a takarékosságnak vannak olyan — nevezzük: objektív — lehetőségei, amelyek az 1980. évi tervből kiolvashatók. Valószínűsíthető, hogy a beruházási tevékenység mérséklődése csökkenti a külföldi beruházási javak iránti keresletet, s hogy a lakossági fogyasztás sem vált ki többletimport-igényt. Az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban viszont növelni kívánjuk a termelést, s fokozott mértékben ezek nem rubel elszámolású exportját. A termelő ágazatok anyag-, produktív- és pótalkatrész-igénye, szükséglete tehát a tavalyinál nagyobb lesz. Csakhogy ezek a termékek a nem rubel elszámolású behozatal több mint felét alkotják, ezért az importtal való takarékosság követelménye az anyagokra, alkatrészekre is kiterjed. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a nem rubel elszámolású anyag- és félkésztermék-beho- zatal néhány esztendeje értékben jócskán felülmúlja a szocialista importot, meghatározó szerepe és jelentősége van az •ellátásban, a gazdaság működtetésében. t A nem rubel elszámolású importtal való takarékosságnak igen nagy a tétje: feltétlenül hatással van a külkereskedelmi mérleg egyenlegére, másrészt, ha a takarékosság szükségessége nem párosul az észszerűség követelményével, nemcsak zavarokat, károkat is. előidézhet. Ez a folyó termeléshez szükséges anyagok, produktív .alkatrészek esetében kézenfekvő, ám zavar, sőt pazarlás következhet be akkor is, ha az. üzemek technikai felszerelésében számottevő hányaddal részesülő — tőkés piacokról származó — termelő berendezések állnak le, esnek ki pótalkatrész-hiány miatt. Két körülmény kedvezhet az importtal való és a tágabb területekre kiterjedő takarékosságnak. Az egyik az új termelői árrendszer. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés jelentősen megemelte az energia, az anyagok és a tömegméretekben felhasznált félkésztermékek árszintjét, a feldolgozó iparokban pedig fe- lére-harmadára csökkentette az eszközarányos nyereség mértékét. A korábbinál jóval alacsonyabb nyereségszint és magasabb — körülbelül 60—70 százalékos — anyaglsöltség- hányad a jellemző. Két irányból nehezedik nyomás, kényszer a vállalatokra, s mindkettő az anyagok racionális, előbb- utóbb hatékony hasznosítását diktálja. A másik: a belső piac vásárlóerejének behatároltsága. Ismeretes, hogy a belföldi végső felhasználás ‘— fogyasztás és felhalmozás együtt — még az 1979. évit sem érheti el. Valószínűsíthető, hogy érezhetően javulni fog azoknak a vállalatoknak a kooperációkészsége, amelyek termékeik zömét belföldön értékesítik. A bedolgozó, a kooperáló vállalatok keresni fogják a termelés és értékesítés újabb lehetőségeit, hajlandók és képesek lesznek megfelelő minőségben számos olyan terméket előállítani, amelyeket eddig hazai gyártó hiányában importálni kellett. G. I. szépítésben 2 ezer 500 óra társadalmi munkát végeztek, körülbelül 1 millió forint értékben. A kambodzsai gyermekek megsegítésére jelentős összeget fizettek be a Vöröskereszt csekkszámlájára. A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál értékelték az egyes brigádok tavalyi versenyteljesítményét. A yersenybizottság által javasolt kitüntetésfokozatokat brigádvezetöi tanácskozás hagyta jóvá. A kongresszusi és fel-'* szabadulási munkaversenyben részt vevő kis közösségek közül 13 arany, 5 ezüst, egy pedig bronz jelvényt érdemelt ki. Tizenegy kiváló munkabrigád megkapta a. szocialista címet. A. T. S. Guruló állvány, 0 Kalocsán az ÉPGÉP Szemében az építőipar részére különböző magasságú szerelőállványokat gyártanak. Ebben az évben egy új, korszerű típus szerelését kezdik el. Ennek első példányán most folynak a mérések, és hamarosan megkezdődik a húszdarabos nullszéria gyártása. Ez a hidraulikus működtetésű berendezés percek alatt éri el a 12 méteres csúcsmagasságot, feleslegessé téve a drága és időt rabló állványozást. (Pásztor Zoltán felvétele.)
