Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

1980. február 21. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT- SPORT • SPORT | Megyénk sportvezetőinek tanácskozása Kecskeméten, az MHSZ megyei vezetőségének székházéban kez­dődött meg szerdán délelőtt a Megyei Sporthivatal, a SPORI, a járási-városi testnevelési és 6portfelügyelőségek, valamint a megye nagyobb sportegyesületei­nek függetlenített vezetőinek két­napos tanácskozása. A munkaér­tekezleten részt vettek a társ­szervek, a KISZ, az MHSZ, az SZMT és a Szövetkezetek kép­viselői is. A tanácskozás bevezetőjeként Borszéki Lajos, a megyei tanács vb testnevelési és sporthivata­lának elnöke adott tájékoztatást a . sportmozgalom legfontosabb irányelveiről, s a megyei felada­tokról. Elmondta, hogy az MSZMP megyei bizottsága 1979. év végén részletesen foglalkozott a megye sportmozgalmának hely­zetével, és meghatározta azokat a célokat és feladatokat, amelyek a következő évek során „irány­tűi” lesznek a sportmozgalom­ban dolgozó valamennyi függet­lenített dolgozónak és társadal­mi munkásnak egyaránt. — Megyénk sportmozgalma — mondta Borszéki Lajos —, az el­múlt időszakban jelentősen fej­lődött. Ezt mutatják elsősorban azok a tisztes eredmények, ame­lyet a tömegsport területén ér­tünk el, s ugyanakkor a minő­ségi sport területen is sikerrel tartjuk a megyék közti pontver­senyben kivívott 5—6. helyünket. Az olimpiai sportágak tekin­tetében örvendetes a kecskeméti és bajai cselgáncsozók jó sze­replése, s pontjaik, nemzetközi minősítéseik számának jelentős növekedése. A moszkvai olimpi­án várhatóan ők képviselik majd megyénket a nemzetek nagy ve­télkedőjén. A sportvezetés munkáját ér­tékelve elmondta az MTSH el­nöke, hogy munkájuk komolysá­ga, tekintélye jelentősen nőtt és erősödött, s ugyanakkor tovább fejlődött a sportmozgalom társ­szerveivel fűződő kapcsolat. E i a „skála” mindinkább növekszik, s a társszervek egyre több fel­adatot, tervet kapnak és teljesí­tenek a mozgalomban. A fejlődés a megyében talán a sportlétesítmények tekinteté­ben a legszembetűnőbb. Az el­múlt évben 28 fedett létesítményt adtak át a rendeltetésének, s köztük négy olyan tornatermet, amelyet már inkább a „torna- csarnok” jelző illet meg. Jó a helyzet a kispályák építésének területén is. Mindez azért is ér­dekes, hiszen 5—6 évvel ezelőtt még a városokban is ritka ese­mény volt egy-egy ilyen létesít­mény átadása, s ma már a köz­ségek is fontos tényezőként ke­zelik a nyitott, vagy fedett lé­tesítmények építését és karban­tartását. A sok szép eredmény mellett persze nem kevés a fejlődésre ható negatív tényező sem. Ta­gadhatatlan, hogy a sport iránti szemlélet — dacára annak, hogy a párt-, tanácsi szervek jelen­tős politikai tényezőként isme­rik el — még távolról sem egy­séges. Még sok a korlát, a meg nem értés, és felesleges szankciók gátolják a munkát. A káros szemlélet miatt a nevelői tevé­kenység gyakran nem érvénye­sül, s a sportegyesületek viszo­nya a munkahelyekkel, és az is­kolákkal nem mindenütt egyér­telműen jó. Olykor bizony elő­fordul összetűzés, elferdítés, ami nyilván nem segíti a közös mun­kát és a haladást. — Azt is le kell szögeznünk — mondta Borszéki Lajos —, hogy néhány területen, ahol pedig a tárgyi és anyagi feltételek biz­tosítottnak látszottak, a célkitű­zéseket csak részben sikerült megvalósítani, vagy egyhelyben topogunk, sőt visszafejlődtünk. Az előbbire az atlétikában és né­hány labdajátékban, az utóbbi­ra az úszás területén találhatunk példát. Tény, hogy megyénk az után­pótlás-nevelés területén sikereket könyvelhet el, s az egészséges felfelé áramlás is megindult, ám ez a jelenség még korántsem ál­talános, s itt nagyon sok negatív tapasztalat is van. Ami a sportmozgalom anyagi és erkölcsi támogatását illeti: az erre fordítandó összeg a bázis­szervek és a központilag biztosí­tott összeg elegendő lenne, ám a „több csatornás” rendszer miatt ennek egy része nem a célnak megfelelően kerül felhasználás­ra. Az elkövetkezendő idő fon­tos feladatai közé tartozik a bázisszervek számának, s a sport­egyesületi tagok számának nö­velése, s jelentős szerepet kap sportrendezvények nézőszámának, bevételének, s más saját erejű bevételek összegének fokozása is. Az MTSH elnöke a sportmoz­galom előtt álló legfontosabb feladatok közt említette a tö­megsport eredményeinek fokozá­sát, s ezen belül az Edzett ifjú­ságért mozgalom, a sikerrel in­duló lakótelepi sportmozgalom további erősítését és segítését. A versenysport fejlesztésénél fontos szerepet kapnak a tradí­ciók, s az is, hogy mindenütt azt kell fejleszteni, amire adot­tak a lehetőségek. A fejlődéshez szükséges szak­emberék száma a megyénkben elegendő is lenne, hiszen az el­múlt évek alatt szinte futósza­lagon képezték ki a segédedző­ket, játékvezetőket, versenybíró­kat, ám ezek közül igen sok nem tevékenykedik. V égül a sportmozgalom legnagyobb tá­maszai, nélkülözhetetlen pillérei a társadalmi munkások, s az ő megbecsülésükkel, munkájukkal léphet előre csak igazán megyénk sportmozgalma. . Borszéki Lajos tájékoztatója után a tanácskozás első napján László József, az MTSH mód­szertani csoportvezetője a megye verseny- és tömegsportját, vala­mint az utánpótlás-nevelés ered­ményeit értékelte, Gímes György igazgatási csoportvezető az okta­tási tevékenységről, Dudás Ernő, a SPORI iroda vezetője a pénz­ügyi, gazdasági kérdésekről tar­tott ismertetőt. Szabó Zoltán MA; atlétika Országos ifjúsági bajTiok á KSC váltója A fedettpályás idényt az orszá­gos bajnoksággal búcsúztatták a hét végén az ifjúsági atléták. A versenyeket javuló színvonal, szép küzdelmek és vidéki sikerek jellemezték. Ez utóbbiból kivette részét a KSC atlétikai szakosztá­lya is, mivel valamennyi induló versenyzője döntős helyezést ért el! A verseny csattanójaként a befejező 4X180 m-es síkfutásban nagyszerű küzdelemben, okosan taktikázva bajnokságot nyert a kecskemétiek csapata. A váltó színvonalára jellemző volt, hogy nem került döntőbe a Budapest bajnokságot nyert CVSE és a Szol­noki MÁV MTE, valamint, hogy csak negyedik tudott lenni a BHSE! A kecskemétiek eredményei: 400 m: 3. Salánki Sándor 52,2 mp Befejezéshez közeledik Kecske­mét város felnőtt egyéni sakk- bajnoksága. Kedden délután a ti­zedik, utolsó előtti fordulót bo­nyolították le, s mind all mérkő­zés be is fejeződött. Az élen vál­tozatlanul szoros az állás. Csala Imre a győzelmével megőrizte fél­pontos előnyét, de Ábel, Brandies, sőt a sötéttel játszó dr. Erdélyi is győzött, ök négyen dönthetik el egymás közt a dobogós helyezé­sek sorsát. A tizedik forduló ered­ményei : (ef. 51,9 mp, egyéni csúcs beáll.), a „B” döntőben: 1. Kői Béla 52,9 mp (egyéni csúcs beáll.). Súlylö­kés: 6. Hatlaczki Zsuzsa 12,49 (egyéni csúcs). Magasugrás: 6. Molnár Katalin 160 cm. 3000 m: 4. Vágó Béla 8:49,4 (egyéni csúcs). 4X1 körös váltó bajnok: [ a Kecs­keméti SC (Kői Béla—Vajda Ru­dolf—Tóth György—Salánki Sán­dor. Edző: Kullai András és Gro- sán Pál.) 1:24,7 p. Az egyéni ered­mények közül kiemelkedik Hat­laczki Zs. és Vágó B. teljesítmé­nye, akik megközelítették a sza­badtéri aranyjelvényes szintet. A fedettpályás versenyek vé­geztével a rövidtávfutóknak és ügyességi versenyzőknek folytató­dik a felkészülés, a középtávosok pedig kezdik a mezei futószezont. Csala—Molnár 1—0,. Ábel—Pó­lyák 1—0, Brandies—Kurucsainé 1—0, Czeglédi—dr. Erdélyi 0—1, Orbán—Haragos döntetlen, Madi —Donkó 1—0, Kurucsai—Siket 1—0, Lovas D.—Szabó 1—0, Hor­váth—Krizsány döntetlen, ifj. Pó­lyák—Lestyán 0—1, Miklós—Bor­sos 0—1. Áz élcsoport állása: 1. Csala 8, 2. Ábel 7,5, 3. Brandies 7, 4. dr. Erdélyi 6,5 pont. RÖPLABDA Hírős Kupa férfi röplabdatorna mér­kőzései: Kecskeméten a Városi Sport- csarnokban. Műsor: 8 óra TFSE—Ü. Dózsa, 9.10 ZTE—Vasas Izzó. 10.20 Szé­kesfehérvári Volán—Bp. Spartacus, 11.30 KSC—Ü. Dózsa. 12.40 Vasas Izzó— TFSE, 13.50 ZTE—Székesfehérvári Vo­lán, 15 óra Ü. Dózsa—Vasas Izzó, 16.10 TFSE—KSC, 17.20 Bp. Spartacus—ZTE. TEKE Megyei női serdülő, ifjúsági és fel­nőtt tekebajnokság: Kecskemét. MAV- tekecsarnok 15 óra. ATLÉTIKA Kecskemét város mezei futóbajnok­sága: Általános iskolások öt korcso­portjának egyéni és 4 fős csapatver­senye: Kecskemét, Csalánosi parkerdő 14 órától. # SAKK Kecskemét^ város felnőtt egyéni sakk- bajnokságának 7. függőnapja: Kecske­mét. Sajtóház. Szabadság tér 1/a. I. emelet. 17 óra. ÉRTEKEZLET Az MTSH és a SPORT, valamint a sportegyesületek függetlenített vezetői­nek tanácskozása: Kecskemét. MHSZ- székház 8 órától. SOROKBAN MNK-MÉRKÖZÉS Kiskőrösi Petőfi Spartacus— Mélykút 3—2 (2—1) Mélykút, 100 néző. Vezette: Franczls- kovics. Gl.: Pakor, Kiss, Sárközi, illet­ve Krajnyik. BIRKÓZÁS Február 23-án, (szombaton) Tisza- kécskén. a gimnázium tornacsarnoká­ban rendezik meg a megyei szabadfo­gású ifjúsági birkózóbajnokságot, még­pedig ismét nyílt rendszerben, tehát fogásnemi kötöttség nélkül mindenki indulhat, sőt kísérleti jelleggel az 1964- ben született, utolsóéves serdülők is részesei lehetnek a versenynek. Más­nap Kecskeméten, a Forradalom utca iskolában kötöttfogásban mérik össze erejüket a fiatal birkózóink, mégpedig hasonló feltételek mellett. A mérlege­lés mindkét napon 9—10-ig tart. s a verseny 10.30-kor kezdődik. Az utolsó forduló előtt is Csala vezet A férfiaknak olyan, könnyű, természetes alapanyagú öltözékeket ajánlanak a divattervezők, amelyeket reggeltől estig, munkában és társaságban egyaránt viselhetnek. A természetes bőség, a rever hang- súlyozottsága, a széles váll és az egyenes nadrágszár a jellemzők. Az anyagok — bár valójában nagyon puhák és jó minőségűek — dur­va szövésűnek, rusztikusnak látszanak. A modellek között sok a klasszikus stílusú, amelyeket felold egy-egy nem szabályos szabás­vonal — például a nadrághajtással összefogott derékbősége. A színekben a barna minden árnyalata divatos, az egészen világos bézstől a sötétbarnáig. De a szürke, mint a másik alapszín is sikerre számíthat. A különböző színek kombinálása, például a kék és a szür­ke, igen elegáns. A kockás és az egyszínű nadrág, mellény, zakó variálása, jól öltöztet. Viselhetnek a kockás öltönyhöz, csíkos és min­tás inget, de az egyszínűhöz inkább ugyancsak egyszínű ing a di­vatajánlat. Élelmiszereink kezelése, tárolása Az időnként fellépő kisebb-na- gyobb járványos megbetegedések újra meg újra felhívják a fi­gyelmet arra, hogy élelmiszereink tiszta és egészséges kezelését, tá­rolását ne hanyagoljuk el, és az erre vonatkozó orvosi felhíváso­kat fogadjuk komolyan, tartsuk is be. Ezzel kapcsolatban néhány ta- nács. Csak olyan élelmiszert vá­sároljunk, melynek egészséges voltáról előzőleg meggyőződtünk. Minden -csomagolt árun fel kell tüntetni a felhasználhatósági időt, és rezt ne feledjük el megnézni, mielőtt kosarunkba tesszük a te­jet, konzervet, stb. Minden házi­asszony tudja, hogy az élelmisze­reken a romlás első jelei rend­szerint feljsmerhetők érzékszervi vizsgálattal. Ha az áru színe, alakja, szaga és íze nem mutat változást, és nagyjából azonos a mindenkor megszokottal, akkor valószínűleg egészséges. Áz elvál­tozások vagy egymagukban je­lentkeznek, vagy csoportosan. A zöldesszínű hús vagy felvágott, a ragacsom és tapadós felületű virs­li, az összetapadó és csomós tej­por, az avas dió, a bűzös szagú hal stb. mind a romlásról árul­kodik. Ezek együttes jelentkezé­sét is tapasztalhatjuk néha. Ha a mélyhűtött áruk burkola­tán belül jegesedést tapaszta­lunk, akkor ez arra utal, hogy tárolás közben lecsökkent, vagy megszűnt egy időre a hűtés, az áru felengedett, majd újra lefa­gyasztották. Ez valószínűvé teszi, hogy a mélyhűtött termék emiatt baktériumokkal fertőzötté vált, ami az újra történő lefagyasztás következtében sem szűnt meg. Nem soroljuk tovább a példá­kat, nézzünk körül inkább saját házunk táján, hogy otthon szak­szerűen kezeljük-e élelmiszerein­ket. A száraz árukat általában hű­vös, szellős, sötét, napfénytől vé­dett helyen tartsuk. A porított .árukat jól le kell zárni, nogy ne szívjanak magukba nedvességet a levegőből, mert ettől megduz­zadnak, és megindul bennük a pe­nészedés, ezzel együtt a romlás is. A fűszerféléket légmentesen zárva, papírcsomagolás esetén pe­dig egymástól távol kell elhe­lyezni. Ahol élelmiszert tárolunk, ott szagos holmit, anyagot ne tart­sunk. mert például a zsír felve­szi a közelében levő káposzta, fűszer szagát, és meg is tartja. Az olajtartalmú vagy zsíros anya­gokat védjük a melegtől és nap­fénytől, mert megolvadnak, és gyorsan avasodnak, hasznavehe­tetlenné válnak. Füstölt árukat mindig fel­akasztva kell tárolni, hűtőbe ten­ni nem szabad. Zöldségféléket le­hetőleg pincében helyezzünk el és ha mód van rá, száraz homo­kot tegyünk ~álá. Diót és száraz héjú gyümölcsöket jól lehet pad­láson tartani, de nem túlságosan vastag rétegben, sőt időnként ta­nácsos meg. is forgatni, szellőz­tetni. Száraztésztát, mákot, szárított gombát, babot, lencsét, borsót, kaprot száraz, fénymentes helyen akasszunk fel, ritka szövésű zacs­kóban. (Ha nem szellőzhet, meg- férgesedik.) A hűtőszekrénybe mindig hidegen tegyünk be min­den élelmiszert és főleg tisztán. Tehát ne kerüljön bele mosatlan gyümölcs vagy tojás, de ilyenkor is szükséges külön zacskóban tar­tani. Fedetlenül semmilyen ételt, folyadékot ne hűtsünk. Mindig tiszta kézzel nyúljunk az ételekhez, élelmiszerekhez. Ha nyersárut (húst, halat, zöldséget stb.) fogunk meg, mossunk azon­nal kezet, és így folytassuk mun­kánkat. Hal után nem foghatunk meg kézmosás nélkül burgonyát, vagy fordítva, mert kórokozókat és szennyeződést viszünk át a má­sik anyagra. A kézmosás legyen alapos, lehetőleg meleg vizes és szappanos. Időnként használjunk körömkefét is és törülközőnk le­gyen mindig tiszta és száraz, ne terjessze a baktériumokat. R. J. mlKIMWttlmlmmlllmllWilmlmmnttlmWv­Honnan származik a marcipán? A marcipán egyik legkedvel­tebb édességünk, melyet a cuk­rászok és a háziasszonyok egy­aránt szívesen készítenek, mert sütemények tölteléke, díszítése, de önmagában is kiváló csemege. Történetét két időszakra veze­tik vissza: az egyik szerint Per­zsiából származik, ahol rituális célokra készítettek először mar­cipánt. Az első adatok szerint 2—3000 évvel ezelőtt mandulából, olajból és mézből készítették ezt a képlékeny, ízes anyagot. Per­zsiából került tovább a szomszé­dos országokba, így a Szentföld­re is, ahonnan a középkorban keresztes hadak hozták maguk­kal Európába. Valószínű, hogy eb­ből származik sokféle ún. „keleti édesség" is, melyek anyagai kö­zött ma is ott szerepel a méz, vagy cukor és többféle Olajos mag őrleménye. A másik változat szerint az 1400-as években tűnt fel a mar­cipán Velencében, ahol a pestis- járvány idején orvosságként, a pestis ellenszeréül adták a lakos­ságnak. Április 25-én, Szent Márkus napján /'osztották ki és cukorból meg mandulából készí­tették. A neve is állítólag innen származik: „Marci panis”, azaz „Márkus kenyere”. A velenceiek szájhagyománya szerint a városban ebben az idő­ben élt Badrut cukrászmester, aki­nek Mária nevű kislánya apja távollétében bejárogatott a mű­helybe és ott cukrászt játszott, és tréfából mandulát kevert a méz­be. Ez nagyon ízlett neki is, meg apjának is, aki az új édességet „Márkus-kenyérnek” nevezte el, és ettől kezdve e néven kezdte árusítani. Az ún. „lübecki króni­kában” is szerepel a marcipán: 1407-ben ugyanis a várost ellen­ség támadta meg, és az éhező lakosság részére a városi raktár­ban levő mandulából és mézből egy ügyes péksegéd édes kenye­ret, marcipánt sütött. Nehéz tehát megmondani, hogy honnan ered a marcipán, ám egy bizonyos, hogy az egész világon ismerik és kedvelik. Magas táp­értéke, finom íze miatt ma is népszerű édesség. Néhány évtize­de nálunk tovább fejlődött a marcipán kultusza. Nemcsak a háztartásokban, hanem a cukrá­szatokban is sokféle módon al­kalmazzák: torták befedésére, változatos díszek, figurák készí­tésére, vagy sütemények tölte­lékeként alkalmazzák. Bécsi keringő: 171 kalória MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 8.00: Tévétorna (ism.) (színes) 8.05: Iskolatévé: Földrajz. (Alt. isk. 8. oszt.) Élelmiszer­gazdaságunk 9.00: A kéz öt ujja. Belga film­sorozat gyerekeknek. 7. rác7 /lem 1 11.20: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) Panaszkönyv 12.05: Osztályfőnöki óra. 14.45: Iskolatévé: Földrajz (ism.) 15.15: Orosz nyelv (ism.) (színes) 15.35: Osztályfőnöki óra (ism.) 16.00: Napköziseknek — szakkö­röknek. Természeti kin­csünk: a kőolaj és a föld­gáz 16.30: Hírek 16.35: Csak gyerekeknek. Kis­film-összeállítás: 1. Marek. Lengyel kisfilm (színes.) 2. Mindent tudni akarok. Szovjet kisfilm. 16.55: Az éjszaka angyalai. Bel­ga filmsorozat. VII/2. rész: A kísértet lánya 17.50: Tévébörze 18.00: Telesport (színes) 18.25: Számvetés. IV. Közlekedés, szállítás, hírközlés (színes) 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna (színes) 19.15: Esti mese 19.30: TV-Híradó (színes) 20.00: Zsák a foltját. Angol film 20.50: Szereztem egy új leckét is. Dokumentumfilm (színes) 21.2$: Reklámújság 21.35: Triangulum. A TV Zenei Klubjának vetélkedősoro­zata Budapesten, Pécsett és Szegeden. II. Claude Debussy élete és munkás­sága 22.45: TV-Híradó 3. (színes.) 2. MŰSOR: 19.10: Az Országos Oktatástech­nikai Központ filmjei: 1. Vezérlés és szabályozás a közlekedésben (színes) 2. Furcsa történetek (szí­nes) 19.30: TV-Híradó (színes) 20.00: Van képünk hozzá! Té­vénézők vetélkedője 20.40: Meghúzzuk-e a vészha­rangot? Szőnyi Erzsébet és Czigány György beszél­getése a zenei nevelés gondjairól és lehetőségei­ről (színes) 21.00: TV-Híradó 2. (színes) 21.20: Reklám 21.20: Cicero „karrierje". Angol tévéfilm (színes) KOSSUTH 8.27: Bruckner: II. szimfónia 9.20: Népdalok 9.44: Brummadzag, a zenebo­hóc 10.05: Tudod-e? 10.35: Régi híres énekesek mű­sorából 11.05: A Budapesti Koncert­fúvószenekar játszik 11.28: Eszi, nem eszi — nem kap mást?! 11.43: Ragtime. Doctrow regé­nye rádióra alkalmazva. 12.35: Jelenlét. Könyvszemle 12.45: Zenemúzeum 14.27: Mindenki könyvtára 15.00: Rádiónapló. A hetvenes és a nyolcvanas évek — mi­lyenek voltak és milye­nek lesznek? 18.00: A Magyar Rádió és Tele­vízió gyermekkórusa né­pek dalaiból énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt. •. 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Karinthy Ferenc drámái a rádióban 20.24: Népdalok. Török Erzsébet és Lukácsi Huba énekel 20.40: Gyár és környék. Gyula 21.10: A Rádió lemezalbuma 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádió lemezalbuma cí­mű műsor folytatása 23.14: Mefistofele. Részletek Boito operájából 0.10: Virágénekek. PETŐFI 8.05: Az operabál. Részletek Heuberger operettjéből 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Hidas Frigyes—Gál Zsu­zsa: Crescendo — kantáta 8.40: Fodor Ákos versei: Fuvo­laszóló 8.55: Örökzöld dallamok 9.40: Miért üres a csomagmeg­őrző?! A Válaszolunk hallgatóinknak különki­adása 10.00: ZenedélelŐtt 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Mezők, falvak éneke 12.55: Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba 13.25: Gyermekek könyvespolca 13.30: Négykezes zongoramuzsika 14.00: Kettőtől fél ötig ... 14.00: Népi zene. Nyári László zenekara játszik, Máthé Jolán nótákat énekel 14.35: A Rádió Dalszínháza. Zá­tony. Zenés játék 16.04: Dzsesszf el vétele kből 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Belépés nemcsak torna­cipőben 18.33: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista 20.33: Nincs képem hozzá •.. ! 22.00: A tegnap slágereiből 23.15 : rVer bún kosok, nóták. 3. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Operaáriák. Shirley Verrett és Gianni Raimon­di énekel 10.10: Ismeretlen ismerősök: Bernáth Aurél 11.05: Híres előadóművészek fel­vételeiből 13.07: Triók. Baranyay László, Bársony László és Horváth László felvételeiből 13.38: A grófnő. Részletek Mo- niuszko operájából 14.33: Barokk versenyművek 15.39: Bemutatjuk új dalfelvé­teleinket 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Népdalgyűjtő úton a Kö- zép-Volga vidékén. V. rész 16.53: Popzene sztereóban 18.00: Külpolitikai klub 18.30: Leonard Bernstein vezé­nyel francia szerzők mű­veiből a New York-i Fil­harmonikus zenekar élén 19.05: Fordulók a líra történeté­ben 19.35: Operaáriák. 20.10: A kamarazene kedvelői­nek 21.10: A soul-muzsika kedvelői­nek 21.50: Kodály: Laudes organi — fantázia egy XII. századi szekvenciára 22.12: Zenei panoráma. Aki a díványon ül és álmodozik, er­re a tevékenységre fél óra alatt 13 ka­lóriát használ fel. Aki azonban a dí­ványon ül, és köt, az fél óra alatt, azaz ugyanannyi idő alatt 28 kalóriát ad le. Aki íróasztalnál ül, és írógépen dolgo­zik, az már 36 kalóriát, és aki fel is áll, és gyalogol (óránként kétkilométe- res „sebességgel"), az már 51 kalóriát igényel. Összeállítottunk egy kis listát a leg­gyakoribb hétköznapi tevékenységek­ről és sportgyakorlatokról, és így meg tudjuk mondani önnek, mennyi kaló­riát használ fel, ha ezeket végzi 30 perc alatt. „Kis mosás" a mosdókagylóban 51 kalóriába kerül, az edény-elmosogatás (kézzel) 76 kalóriába. A burgonya tisz­tításához 84 kalóriára van szükség, a kerékpározáshoz (óránként tízkilomé­teres sebességnél) 85 kalóriára. A por­szívózás 88 kalóriát „nyel el", a bevá­sárlás (közben legalább hét kilogramm súlyú táskát keli cipelni) kereken 100 kalóriát. Az ágyazás 102 kalóriát igé­nyel, az autóvezetés (csúcsforgalmi időben a városban) 105 kalóriát. A mosott ruha kiteregetése helyett (ami 150 kalória súlyveszteség, inkább bécsi keringőt táncoljunk, az ugyanis 171 kalóriát fogyaszt. Ezenkívül a mell­úszást is lehet gyakorolni, amikor is 340 kalóriát ad le a szervezet).

Next

/
Thumbnails
Contents