Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 43. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 31. csütörtök Púja Frigyes folytatta tárgyalásait Japánban Szerdán reggel folytatódtak a hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és vendéglátója, Okita Szaburo külügyminiszter tárgyalásai. A kb. 1 órás második találkozón szintén részt vett dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói, és Sugihara Sunicsi, Japán budapesti nagykövete. Púja Frigyes szerdán felkereste Szaszaki Jositake külkereskedelmi és iparügyi minisztert, s megvitatta vele a japán—magyar kereskedelmi és ipari kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Egyetértettek, hogy szükség van a lehetőségek jobb kihasználására. A magyar külügyminiszter ezután udvariassági látogatást tett Ohira Maszajosi kormányfőnél. A megbeszélésen a két ország kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséről tartottak eszmecserét. Ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja Tegnap Kecskeméten, a megyei népfrontbizottság székházában, ülést tartott az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Horváth István. a megyei pártbizottság első titkára. Dr. Boza József, a képviselőcsoport vezetője Ismertette a parlament tavaszi ülésszakának élőké-' szítésével kapcsolatos feladatokat. Ezt követően, tekintettel arra, hogy az országgyűlési képviselők mandátuma az idén nyáron lejár, a megyei csoport vezetője a képviselők munkájáról, eredményeikről beszélt. Idézte a megyei párt-végrehajtóbizottság értékelését is, miszerint a képviselők megyei csoportja gz elmúlt években is eleget tett az elvárásoknak, lényegesen javult a választókörzetekben végzett képviselői munka, amihez a népfrontbizottságok nagy segítséget adtak. TANÁCSKOZOTT A MEGYEI KISZ-BIZOTTSAG Napirenden az érdekvédelem A résztvevők egybehangzó állítása szerint is rendkívül kényes, ugyanakkor alapvető fontosságú témát tűzött napirendre tegnapi ülésén a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága. Az értekezleten — melyen Bata Zsuzsanna megyei titkár elnökölt — az ifjúsági szervezet érdekképviseleti és -védelmi feladatairól szóló párt-, kormány- és KISZ KB-határozatok végrehajtásának kecskeméti tapasztalatairól számolt be Hegedűs Zoltán, a KISZ városi bizottságának titkára. Az előadó vitaindítójában megerősítette az írásos .jelentésben foglaltakat: a megyeszékhely KlSZ-alapszervezeteinek és -bizottságainak tagjai általában ismerik, jól értelmezik' ezeket az irányelveket és rendeleteket. Ma már inkább az a jellemző, hogy az érdekképviseleti és érdekvédelmi munka minden téren kibontakozik, s minden KISZ-korosztályt és foglalkozási ágat átfog. Kialakulóban van egy* egyseges gyakorlat, jóllehet — akár az alapszervezetek, akár a vállalatok, tanintézetek vezetőségét vizsgáljuk — találkozhatunk még egymástól merőben eltérő felfogásokkal, sőt kevésbé következetes fellépéssel is. A szocialista demokrácia elveivel' összhangban az „üzemi négyszög” összejöveteleken mindenütt jelen van a KISZ-titkár — állapítja meg a beszámoló, majd hozzáteszi: sok helyen maguk a munkahelyi vezetők szorgalmazzák az ifjúság érdekeinek érvényesítését. Valamennyi lényeges kérdésben egyenrangú partnerként kezelik a KISZ-vezetőket, s kiké; rik a KISZ-szervezet véleményét^ megnyerve ezáltal is a fiatal dolgozókat a vállalat céljainak. Feltétlenül ki kell emelni a Fémmunkásnál vagy a Helvéciái Állami Gazdaságban meghonosodott szemléletet és módszereket. Még mindig gyakran előfordul, Hét és fél milliárd forint a betétállomány Az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatósága dolgozóinak idei első munkaértekezletére tegnap Kecskeméten került sor. Az elmúlt évi munkát értékelő, s az idei feladatokat meghatározó tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója. A tavalyi munkát értékelő, az eredményeket összegző, illetve a további feladatokat meghatározó írásos anyaghoz Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója szóbeli' kiegészítést fűzött. Mint mondta, tavaly Bács-Kiskun megyében hatszáztizenhárom millió forinttal növekedett a lakossági betétállomány, így összességében meghaladta a hét és fél milliárd forintot, s ezzel elsők vagyunk a megyék között. A lakossági hitelállomány 800 millió forinttal növekedett, s a lakosság hiteltartozása meghaladta az 5 milliárd forintot. Az országban, s a megyében sem fordult még elő, hogy a hitelállomány-növekedés meghaladta a betétállomány-növekedést. Ehhez szorosan hozzátartozik az, hogy valamennyi jogos lakossági hiteligényt kielégítettek. A továbbiakban a megyei igazgató a hitelfolyósítással kapcsolatban elmondta, hogy az 5 . milliárd forint zömét lakásépítésre és vásárlásra adták. A lakásépítési programban való közreműködésről szólva Dudás Ede hangsúlyozta, hogy a megye lakásépítésének 98 százaléka az OTP pénzügyi közreműködésével valósul meg. Tavaly OTP-beruházásban 1113 lakás építése fejeződött be. SZÁZHARMINCNÁL TÖBB KÖZGYŰLÉS Zárszámadás megyeszerte Százharmincnál több mezőgazdasági és halászati szövetkezetben, mezőgazdasági közös vállalatnál zajlott le eddig a mérlegbeszámolás, tervtárgyalás, s február 23-án a fajszi Kék Duna Tsz közgyűlésével véget ér a zárszámadások sorozata Bács-Kiskun megyében. Az elmúlt évi gazdálkodásáról 109 téesz, 32 szakszövetkezet, 5 közös vállalat, 2 halászati szövetkezet készített mérleget, amelyben egyaránt rögzített kedvező és kedvezőtlen jelenséget. Az 1979-es esztendő elemi csapásokban bővelkedő időjárása mérsékelte a kalászos gabonatermesztés hozamát. Ennek ellensúlyozására viszont az év második felében olyan intézkedéseket foganatosítottak a közös gazdaságok, hogy jó néhány szövetkezet más esztendőben ritkán tapasztalt hozamnövekedést ért el az olajosmagvak, valamint az őszi takarmánynövények termelésében és egyes állattenyésztési ágazatban. • A bácsbokodi Aranykalász Tsz Május 1. brigádja a tavaszi munkára készíti elő a nagy teljesítményű gépeket. Márciusban kommunista műszakot teljesítenek a Sziklai Sándor brigád felhívásához csatlakozva. hogy nem eléggé átgondoltan foglalkoztatják a fiatal pályakezdő értelmiségieket, s érdekvédelemben sem a szerepüknek, érdemüknek megfelelően részesülnek. A KISZ tömegbefolyásának korlátáit jelenti az is, ha éppen a mozgalmon kívüliek szorulnak e tevékenység perifériájára. A káder- munka gyengeségei szintén az érdekképviselet hiányosságaira vezethetők vissza. (Nem kíváncsiak a KISZ-szervezet észrevételeire.) Nyilvánvalóan nem mindig lehetséges avagy szükséges . kikérni a KISZ-tagság véleményét, azt viszont el kell érni, hogy az ifjúságot érintő intézkedések az alapszervezetek, illetve a bizottságok képviselőinek bevonásával szülessenek — olvasható az előterjesztésben. Némely gazdasági egységben úgy értelmezik a fiatalok érdek- védelmét, érdekképviseletét, hogy meg kell oldani szociális gondjai(Folytatás a 2. oldalon.) Mindez nem csupán az időjárás kedvezőbb fordulatának az eredménye. Megyeszerte számos kezdeményezés történt a termelési költségek, a villamos energia, a fűtőolaj és más szénhidrogén fel- használásának ésszerű csökkentésére. A'szövetkezetek jobb együttműködése a munkaszervezés belső és külső tartalékait mozgósította. Dicséretes igyekezettel dolgoztak a betakarítás, az őszi talaj munka és a gabonavetés egész időszakában a közös gazdaságok tagjai, alkalmazottai, hogy mérsékeljék a termelési költségeket. Jó példa erre a bácsborsódi Rákóczi Tsz. amely a fennállása óta a harmincadik gazdasági évét zárta. Bácsborsód A bácsborsódi községi művelődési házban tartott közgyűlésen Illés András tsz-elnök ismertette a mérleget. Hangsúlyozta, hogy a bácsborsódi szövetkezet zárszámadása az elmúlt három évtized alatt mindenkor a tagság szorgos munkáját összegezte, jóllehet volt eredményes és kevésbé sikeres gazdasági esztendő, is. Az 1979-es év a növénytermesztésben az átlag alatt maradt, ezzel szemben az állattenyésztés terven felül is produkált. Az ágazat fejlesztése érdekében a Rákóczi Tsz egész közössége az anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. Befejezte a szakosított sertéstelep felújítását, átalakítását, s növelte teljesítőképességét. Egyenletesen fejlődött 1979- berh a szarvasmarha-tenyésztés. Egy liter tejet 37 dekagramm abrak felhásználásával tudott termelni a szövetkezet tehenészete, és az átlagos tejhozam 3487 literre emelkedett. A bácsborsódi szövetkezet bevétele végsősoron 4,8 százalékkal lett magasabb a tervezettnél, igaz, hogy a kiadás is meghaladta az előirányzatot. A szövetkezet gazdái a közgyűlésen elhatározták, hogy 1980-ban tőlük telhetőén mindent megtesznek a Rákóczi Tsz gazdasági eredményeinek növelésére. A jó gazda gondosságával ügyelnek a szövetkezeti tulajdonra, és fegyelmezetten dolgoznak annak gyarapításáért, a maguk és a nagyobb közösség hasznára. Gara A harmincadik zárszámadást tartották a bajai járás másik közös gazdaságában, a garai Vörös Csillag Tsz-ben is. A szövetkezet tagjai úgy dolgoztak, hogy a gabonatermesztés veszteségeit más növénytermesztési ágazat nagyobb bevételével kiegyenlítsék. Siker koronázta fáradozásukat. Növelték a napraforgó, a kukorica vetésterületét, s a termésátlagot. Több kertészeti növény, valamint , a cukorrépa betakarítási eredménye várakozáson felül alakult. Mindezek mellett a sertéstenyésztés, -hizlalás úgyszintén túlszárnyalta előirányzatát. Az 1980-as terv teljesítésére számos intézkedést tettek a garai szövetkezet tagjai. 12 milliós költséggel bővítik az állattenyésztő telepet Magtárat, vegyszertárolót építettek. Gyarapították a szövetkezet erő- és munkagépparkját, s korszerűsítették a javítóüzemet, amely a tervszerűbb karbantartást, a műszaki eszközök megóvását mozdítja elő. Az idei feladatokkal kapcsolatban figyelemre méltó egyebek között az az elhatározás, hogy a takarékpénztár.' az eddigieknél sóikkal nagyobb segítséget ad a tanácsoknak a lakásépítéshez szükséges területek biztosításában. Lehetővé vált, hogy saját pénzeszközeivel előkészít építésre alkalmas területeket. Ez természetesein fokozottabb együttműködést kíván a tanácsok és a takarékpénztár között. Ezen a héten befejeződnek a zárszámadások Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezeteiben, Alkalmat adtak a közgyűlések az elmúlt esztendő jó és rossz tapasztalatainak összegzésére, mérlegelésére és a tennivalók felvázolására, megvitatására is. A megyeszékhelyen ma tartandó mezőgazdasági aktívaülés hasonló célokat szolgál. Az ország agrártermelésének mintegy 12 százalékát adó terület mezőgazdasági üzemeinek vezetői tájékozódnak, hogy Bács- Kiskunban hogyan teljesültek a múlt évi tervek, s arról is, mire fordítsanak nagyobb figyelmet az idén. A hangsúly a tervekre, a feladatokra helyeződik. A január elsején életbe lépett új gazdasági szabályozók és termelői árrendszer jelentős módosításokat, változásokat igényel a gazdálkodás csaknem valamennyi részletében. Mindenkinek tudnia kell: szigorúbbak a gazdálkodás pénzügyi feltételei is. Ahhoz, hogy az előző évek nyereségszínvonalát elérjék, többet és másképpen kell dolgozni vezetőnek, mezőgazdasági munkásnak egyaránt. A zárszámadásokkor — a beszámolókból, a felszólalók szavaiból — már érződött, hogy az új, frissítő szelek sugallatai nem maradtak hatástalanok. Az összegezés mellett a megújulás, az erőgyűjtés napjai is ezek, hiszen a mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt még sohasem álltak akkora feladatok, mint az idén. A hazai és az export igények teljesítése érdekében a■ magyar mezőgazdaságnak a múlt évhez képest 5—5,5 százalékkal kell növelnie termelését. Voltak már mennyiségi és minőségi követelményeket előtérbe állító évek. Az idei ebben is más, a kettő egységére: a mennyiség és minőség növelésére van szükség. Legfőképpen a piac iránti érzékenységre, a kereslethez igazodó termék- szerkezet és termelés megvalósítására. A népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének javításában a mezőgazdasági exporttervek teljesítése döntő. Bács-Kiskunban a mezőgazdasági nagyüzemek 9 százalékkal kívánják az idén növelni termelési értéküket. A piaci igényekhez alkalmazkodva a tavalyinál több napraforgót termesztenek, növelik a kalászos, és takarmány növények átlaghozamát, a zöldség, a gyümölcs, a szőlő, valamint a bor minőségét és így exportképességét. Az állattenyésztésen belül a juhászati ágazat került előtérbe. A tervek megfelelnek azoknak a magasabb követelményeknek, amit a népgazdaság támaszt a mezőgazdasági üzemekkel szemben. Ezek teljesíthetőségét megalapozták a korábbi döntésekkel is. E munkának azonban még nincs vége mindenütt. A tervteljesítéshez olyan munkaprogram kidolgozására is szükség van, amely az emberekhez szorosan kötődik, amelyben minden részfeladatnak személy szerinti gazdája, felelőse van. Az ily módon kialakított érdekeltségi viszony tudatosabb munkára Érsekcsanád Harmincadik alkalommal jöttek össze a zárszámadó közgyűlésre az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben is. A közös gazdaság 1979-ben átlagon felüli termést takarított be kukoricából. A pritaminpaprika, a dinnye, valamint 30 hektár másodvetésű uborka termesztésével pótolta a gabonaágazat veszteségét. A szövetkezet termelési értékének több mint 65 százalékát már az állattenyésztés adta 1979-ben. Számottevően javult a szarvasmarhatartás és tejtermelés eredménye. Sikerült a takarmányozási költséget csökkenteni. A szövetkezet 4 milliónál több tyúktojást értékesített, és 94,8 millióra emelte a termelési értéket. Nyeresége 11,8 millió forint lett. Kiskunfélegyháza A gazdaság ipari főágazatának nemrég elkészült új szerelőcsarnokában került sor a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz harmincadik mérlegzáró és tervtárgyalő közgyűlésére. A különböző termelési ágazatok 370 küldöttén kívül 150 alkalmazott vett részt a tanácskozáson. hogy — mint Horváth Gáborné közgyűlést levezető elnök mondotta — első kézből ismerjék meg a tagság akaratából született határozatokat, s azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásából nekik is ki kell venniök a részüket. Ezúttal is részt vett a közgyűlésen az NDK-beli eckstedti testvérszövetkezet négytagú küldöttsége. (Folytatás a 2. oldalon.) ösztönöz vezetőt és beosztottat egyaránt. Természetesen nagy a mezőgazdaságban a bizonytalan- sági faktor, ■ nevezetesen az, milyen lesz az időjárás. Döntő lehet ez is, azonban az alkalmazkodóképesség, a nép- gazdasági, világpiaci igények szerinti termelés ennél is nagyobb szerepet játszik. Az elkezdődő évtizedben más lesz a mérce, nagyobb versenyre lehet Számítani a hazai és a világpiacon. Csak azok a mezőgazdasági üzemek képesek helytállni, fejlődni, amelyek következetesen, a megváltozott igények és körülmények figyelmebevételével alakítják gazdálkodásukat. Már korábban is tapasztalható volt, s most méginkább így lesz: az idő megrostálja, elválasztja a gyengébbet az erőteljesebbtől, a fejlődéssel lépést tartót a tétlenkedőtőL Az elmaradók később már nem tudják behozni hátrányukat, nemcsak a gazdálkodás színvonalában, hanem a nyereségben, a jövedelmezőségben sem. Akik pedig arra számítanak, hogy külső segítséggel, vagyis állami támogatással kikerülhetnek a hibás gazdálkodás teremtette kátyúból, rosszul gondolkodnak. Az elmúlt években is jellemző volt — a későbbiekben pedig egyre inkább az lesz —, hogy fokozatosan csökkenő állami támogatással kell a feladatokat megvalósítani. Legtöbb gazdaság idei tervében már tükröződik az új gazdasági szabályozók hatása, úgymond beleélték magukat az új helyzetbe, s ennek megfelelően gondolkodnak, cselekednek. A latolgatóknak viszont nincs már sok idejük az új követelmények megismerésére, hacsak nem akarnak túl nagy tanulópénzt fizetni. Cs. L /
