Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás: változóan felhős, párás, elsősorban a reggeli órákban helyenként ködös idő. Mérsékelt, napközben kissé megélénkülő keleti, délkeleti* szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában — mínusz 1—mínusz 6 fok között, északkeleten egy-két helyen — mínusz 10 fok közelében. Legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz l—plusz 6 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • petóei AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 42. szám Ára: 1,20 Ft ' 1980. február 20. szerda Eredményes évet zártak a rémi Dózsa Termelőszövetkezetben A rémi Dózsa Termelőszövetkezet jól zárta az elmúlt esztendőt. Kitűnt ez az 1979. évet értékelő zárszámadási közgyűlésen elhangzott vezetőségi beszámolóból, amelyen megvitatták az idei terveket is. Az eseményen részt vett ■Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, valamint Búza Dezső, a járási pártbizottság első titkára. A közös gazdaság vezetőségének beszámolóját dr. Babicz Ferenc elnök terjesztette a közgyűlés elé. A szélsőséges időjárás következtében a búzatermés alacsonyabb volt a tervezettnél, kukoricából viszont rekordtermést értek el,, s a minőség is kiváló volt. Hektáronként 8670 kilogramm tengerit takarítottak be. Külön említést érdemel, hogy kedvezően alakult a termelés költsége is. Az előző három év átlagához képest 14 százalékkal csökkent az egy kilogramm kukorica , termesztésére fordított összeg. Az említett búzakárok ellenére a szántóföldi növénytermesztés összes hozama lényegesen több, mint bármely korábbi évben volt. Szőlőnél a fagy- ' kár, valamint a korszerűsítés alatt álló ültetvények gyenge termése ellenére jó termést takarítottak be a többi területeken, így jött ki a hektáronkénti 8440 kilogramm átlag. A beszámoló megállapította, hogy majdnem minden növénynél csökkentek a költségek, javult a minőség. Ez azonban nem ad okot elbizakodottságra, mert van még tartalék a növénytermesztésben. Szakszerűbb és fegyelmezettebb gazdálkodással a hozamok növelhetők. Ehhez szükséges a . jobb szervezés, az anyagtakarékosság, a gondosabb energiafelhasználás, a gazdaságosabb tápanyag-utánpótlás. . Az állattenyésztés gyors ütemben nőtt. Az előző esztendőhöz képest 14 százalékkal több áru került ki ebből az ágazatból. Ha három év átlagát nézzük, akkor 43 százalékos az emelkedés. Az ágazat jelentőségét növeli, hogy a termékek több mint 40 százalékát tőkés piacokon értékesítik, 17 százalékuk pedig más gazdaságok exportjához alapanyagul szolgál. A tagság szorgalmas munkája nyomán a szövetkezet árbevétele az elmúlt esztendőben megközelítette á 300 millió forintot. A nyereség több mint 25,5 millió forint, a bruttó jövedelem megközelítőleg 3 millió forinttal több az előző évinél. Az idei terv a növénytermelés és az állattenyésztés további tartalékainak feltárásával számol. Még inkább törekednek a hozamok növelése mellett a minőség javítására, a hatékonyabb • termelésre, az ésszerű takarékosságra, a költségcsökkentésre. Több termelési, rendszernek tagja a szövetkezet, amelyek elősegítik elhatározásaik megvalósítását, a korszerűbb technológia alkalmazását. Tavaly a közös gaz? daság vezetésével megalakult az a takarmánykeverő üzemi társulás, amelynek tagja a nagyibaracskai Haladás és a fcunfehértói 'Előre Termelőszövetkezet is. Velük közös beruházásban az idén építik és szerelik fel a takarmánygyártó berendezést. Szintén a múlt esztendőben kezdeményezték a juhtársulás megalakítását, amelynek megvalósítására márciusban került sor, Terbe Dezső is felszólalt a vitában, elismerését fejezte ki a szorgalmas tagságnak. Megállapította, hogy a beszámoló kritikus hangú. A szövetkezet egyes ágazatokban megyei átlag feletti eredményeket ért el. Az idei terv megvalósítása nem kis feladatot állít a termelő- szövetkezet tagsága elé. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy • a kollektíva meg tudja valósítani az 1980-ra meghatározott célokat is. K. S. TUDÓSOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT Magyar felszólalás a hamburgi tanácskozáson Kedden délelőtt, magyar felszólalás hangzott el az európai biztonsági és együttműködési értekezlet hétfőn megnyílt tudományos fórumán. A fórum arra kapott megbízást' a helsinki záróokmány aláíróitól, hogy tekintse át a tudomány jelenével és jövőjével összefüggő problémákat, és keresse az együttműködés új formáit, bővítésének lehetőségeit. . Straub F. Brúnó akadémikus, a* 1; fórumon részt vevő magyar küldöttség vezetője egyebek között kifejtette, hogy a miénkéhez hasonló kis ország nem képes a tudományos-műszaki kutatás valamennyi területét átfogni, és szükségleteit csakis nemzetközi együttműködés és információcsere révén tudja fedezni. Ezt szolgálják mindenekelőtt a KGST-tagországok közötti sokoldalú megállapodások, a nyugat-európai és észak-amerikai tudományos akadémiákkal és tudósokkal közösen, végrehajtott kutatási programok.^ Straub akadémikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha a Hamburgban most egybegyűlteknek sikerül előrelépniük az együttműködés terén, ennek hatása kisugárzik más, a tudományos-műszaki együttműködésen kívül eső területekre is. A magyar küldöttség vezetője utalt a fórum megbízatásával és feladatával kevéssé összeegyeztethető, az együttműködés ellenében ható megnyilatkozásokra is, amelyek az előző nap amerikai és brit részről hangzottak el, és kijelentette: veszélyes dolog egy tudományosnak szánt vitába kétes mon- danivalójú politikai elemeket bevinni, olyanokat, amelyek alááshatják a nemzetközi együttműködést. * > Felszólalása végén Straub F. Brúnó a magyar álláspontot tolmácsolva hangsúlyozta: „Abban a reményben jöttünk el Hamburgba, hogy ..ez a találkozó jelentékeny mértékben mozdítja maja előre a tudomány ügyét, hangsúlyozza a tudósok nemzetközi együttműködésének mint a nemzetek közötti megértés lényeges elemének jótéteményeit. Ennek végső sofon pozitív hatást kell gyakorolnia ki- " nyilvánított célunkra, arra ugyanis,. hogy az enyhülés, a béke és a biztonság fennmaradjon Európában.” (MTI) KISEBB ENERGIAKÖLTSÉG, JOBB MINŐSÉG Több exporttermék készül a kecskeméti reszelőgyárban A Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyára nem tartozik azok közé a megyei üzemek közé, amelyek „látványos” eredményeket értek el az elmúlt években, illetőleg amelyeket tetemes, összegek beruházásával fejlesztettek. Most arról számolhatunk be, hogy kollektívája javítja a minőséget, s íermékeikre nemcsak idehaza, hanem külföldön, tőkés országokban is vevőt találnak. Varga József igazgató elmondotta, hogy a gyár tavaly hárommillió darab terméket állított elő, s ezzel teljesítette tervét. A termelés gazdaságos volt, s a dolgozóknak az idén is tudnak nyereségrészesedést. fizetni. A gyártott cikkek 24 százalékát szállították a határon túlra, s ebből a nagyobbik részt, 15 százalékot tőkés partnereknek. Az NSZK-ba reszelőket és franciakulcsokat exportáltak, s eleget tettek osztrák és francia egyedi megrendeléseknek is. A szocialista országok közül Lengyelország és Csehszlovákia szerepelt a vevőlistán. A termelésben legjelentősebb helyeket elfoglaló reszelőkön és franciakulcsokon kívül csípőfogókat, vésőket, szerelővasakat és fémhánitolókat gyártottak. A termelés gazdaságosságát a termelékenység fokozásával és a fajlagos költségek csökkentésével javították. Az elmúlt évben nőtt a teljesítménybérben végzett munka aránya, és mérséklődött a túlórafelhasználás. Az energia- költséget csaknem 1,5 millió forinttal csökkentették az 1978. évihez képest. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a szocialista munkaversenynek, amiben a gyár kilenc szocialista brigádja járt élen. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett vállalásaiknak' időarányosan eleget tettek a részelőgyár dolgozói. Tavaly egy 18 millió forintos beruházást fejeztek be a gyárban. A kovácsüzemben áttértek a földgáztüzelésre, ezenkívül új rendszerű, védőgázas hőkezelő üzemet hoztak létre. Az elektromos hőkezelő üzem napi öt tonna A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979 decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célunk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubel-elszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása és a következő tervidőszakbeli további javulás biztonságos megalapozása. Ennek az idei népgazdasági tervben hangsúlyozottan megfogalmazott feladatnak a megoldásából szőkébb hazánk ipari ütemei is igyekeznek kivenni részüket. Pl LM • Farkas András csípőfogókat melegít. A kemencéből kisugárzó hőtől vízfüggöny védi. • A gyár egyik legügyesebb kovácsa, Pólyák József fűrészreszelőket munkál meg. alapanyag lágyítására alkalmas. Ezt a műveletet korábban olajfű- téses kemencékkel végezték. A fejlesztéssel egyszerre két célt értek el: csökkent az energiaköltségük és megteremtették a minőségjavításnak eßy rendkívül jelentős feltételét. Mint az igeizgató elmagyarázta, a reszelőgyártás „lelke” a lágyítás, mert minőségi fogazást csak jól lágyított munkadarabokon lehet végezni. Ettől függ a reszelő „élettartama. Az exportminőségű reszelők előállításánál eddig az ideális fogprofil elkészítése volt a legnehezebb feladat. Az új üzem' képes a termelés 60 százalékát alkotó termékcsalád gyártásához elegendő alapanyagot lágyítani. A termelési folyamatnak ezt a fázisát eddig nehéz fizikai munka és nehezen elviselhető magas munkahelyi hőmérséklet jellemezte. A daruval felszerelt csarnokban most könnyebb a munka, s mivel a hőkezelő rendszer a padló szintje alatt található, kibírható a meleg is. A lágyító rendszer azonos a nyugati országokban alkalmazott megoldásokkal. 9 Az új rendszerű lágyítóüzemben napi öt tonna alapanyagot kezelnek a reszelőgyártáshoz. (Pásztor Zoltán felvételét) A termelői árak rendezése kedvezően érintette a kecskeméti reszelőgyárat. A termékei árszínvonalára jellemző volt még tavaly, hogy például egy tűreszelőért alig kaptak többet öt forintnál. Az árrendezéssel emelkedett a gyántmányösszetetel árszínvonala. A Kéziszerszámgyár reszelőgyára az idén 5,7 százalékkal növeli exportértékesítését, s a tőkés országokba szállítandó áru értéke körülbelül 20 millió forint lesz. Ez több, minit az össztermelés egynegyede. A tőkés export előállítása gazdaságos a gyárban, ahol a rendelkezésre- álló — nem minden területen egyformán korszerű — eszközöket ■ igyekeznek jól kihasználni. Varga József igazgató szerint a kollektíva a szigorúbb gazdálkodási körülmények közt is bizakodó hangulatban dolgozik. Megrendelésük* egész 'évre van elegendő. Az idén új cikkekkel is jelentkeznek, többek közt saját fejlesztésű' asztalos vésővel, és faszobrászok által használt ráspolykészlettel. A munkaerő-gazdálkodás új körülményeitől, a kategóriák megszüntetésétől a létszám gyarapodását remélik, amiben alapoznak a javuló szociális körülményekre, a jó óvodai és bölcsődéi elhelyezési lehetőségeikre. A. T. S. Győzi-e az építőanyag-ipar? Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen anyagellátásra számíthatnak a magánépítők a következő . ötéves terv során, akkor néhány meghatározó tényt már a bevezetőben rögzíteni kell. Igaz, hogy csökken a beruházási építés, így az építőd anyag-ipar termékeiből több juthat a kiskereskedelembe, de e két szféra anyagai eléggé különböznek egymástól. Ugyanakkor a beruházások visszafogása az építőanyag-iparban is érezteti hatását és itt is igaz az új gazdasági szabályozók azon tétele, hogy az áraknak tükrözniük kell a ráfordításokat. A beruházások ütemének csökkenése kétségtelenül a magánerős építkezések irányába tolja'el az építőanyag-ipart. A következő öt évben, tehát ha mérsékelten is, de növekszik a magánerőből lakást építők száma. Alapvető célkitűzésnek tekinthetjük az ő anyagszükségletük biztosítását. Figyelembe véve, hogy az építőanyag-ipar néhány területén — elsősorban a téglaiparban — a termelés a korszerűtlen üzemek leállítása miatt csökken, így az igények kielégítéséhez fejlesztés szükséges. A következőkben vegyük sorrá a különféle anyagokat. Kezdjük nyomban az épület- szerkezetek alapvető elemével, a téglával. Ma 1,9 milliárd darab kisméretű téglának megfelelő falazóanyagot gyártunk évente, ennek körülbelül háromnegyede kerül kiskereskedelmi forgalomba. Ezt a mennyiséget úgy tudja előállítani a tégla- és. .cserépipar, hogy jó néhány korszerűtlen téglagyárat működtet. Ezeket fokozatosan le kell állítani, mivel sok, nehéz fizikai mun- kát végző dolgozót igényelnek. Ugyanakkor korszerűtlenek termékeik, nem elégítik ki az új hőtechnikai szabványban eltűrt hőszigetelési követelményeket sem. A kieső üzemek pótlása 5—6 új téglagyár építését igényli. Az ilyen beruházások átfutási ideje hosz- szú és mint szóba került már, a források szűkösek... A tégla- és cserépipar gyártja a nevében szereplő tetőfedő anyagot is, évente 106 millió darabot. Ennél többet várnak a TÜZÉP-telepek, de a jelenlegi gyártóbázis csak ennyire képes. Viszont azbesztcement síkpalával ez a hiány pótolható. Volt idő, amikor ez éppen fordítva volt és arra kérték az építőket, hogy cseréppel fedjék~~be házaikat p(tla helyett. A következő fontosabb anyag a cement. Ez időnként hiánycikk a TÜZÉP-eken. A lakosság évenkénti / igénye mintegy 1,3 millió tonna. Ebből 800 ezer t<mr(a a zsákolt importcement és ez a meny- nyiség teljes egészében a kiskereskedelembe kerül. A maradék hányad hazai termelés. A Bélapátfalvai Cementgyár felfutásával tovább nő a hazai termelés, így ez, és a szocialista import együttesen biztosítani fogja a lakosság cementellátását. Amiből már most ütemesen kielégíthető az építők szükséglete, az a kerámiatermékek választékban is egyre bővülő tábora. A Finomkerámiaipari Művek hódmezővásárhelyi gyára korszerű egészségügyi kerámia< termékeivel — mosdókkal, WC-kagylókkal — el tudja látni a lakosságot. Ugyanez áll a csempére, .és a padlóburkoló lapokra te. # Itt a választék bővítése és az export gazdaságosságának javítása a cél,, ugyanis a rom- hányi új gyár beindulásával már a hazai igények kielégítésén túl, exportálható felesleg is termelődik. S végül néhány adat' az idei építőanyag-ellátásról. A TÜZÉP egyesülés vezérigazgatója nemrég egy interjúban elmondta, hogy falazóanyagból 1 milliárd 425 millió kismére- ' tű téglaegységnyit kötöttek le a Tégla- és Cserépipari Trösztnél. Az egyre népszerűbb zsaluzás és emelőgép nélkül födém készítésére alkalmas FÉRT gerendából 400 ezer folyóméter, kerámia béléstestből pedig 4 millió 667 ezer darab lesz a kínálat. A Beton és Vasbetonipari Művek dolgozói hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a XII. kongresszus tiszteletére tett munkaverseny-fel- ■ ajánlásukban vállalták, hogy az idén a szerződéses kötelezettségükön felül további 10 millió forint értékű termékkel — vasbeton gerendával, födémpallóval, áthidalóval, mozaiklappal — segítik a magánépítőket. Anyagbörze Az MSZMP Kecskemét városi Bizottságának javaslatára a MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezet tegnap a Tudomány és Technika Házában megrendezte a második anyagbörzét Ezúttal jóval nagyobb volt az érdeklődés, bár az első alkalommal is jelentős mennyiségű elfekvő anyag és' alkatrész talált gazdára. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat például -az őszi börzén hatmillió forint értékű -anyagot tudott értékesíteni. Tegnap már tizenöt megyebeli vállalat és ipari szövetkezet' elfekvő — egynémelyiknek egészen vaskos — anyaglistája feküdt sokszorosított példánybein a több mint harminc érdeklődő cég anyagbeszerzője előtt A legkülönfélébb anyagok és alkatrészek ezreit tartalmazták az ajánlatok, több tízmillió forint értékben. Már javában tartott a börze, még mindig érkeztek újabb ajánlatok és érdeklődők is. A Ganz Villamossági Művek bajai Készülék Gyára 13 oldalas listát küldött, egy budapesti vállalattól pedig nagy menyiségű fémcsavar eladására érkezett telexajánlat A megyei vállalatok anyagbörzéjén egyébként országos cégek is képviseltették magukat, emellett ott volt a FEMO Értékesítő Szövetkezet és' az elfekvő anyagok felvásárlásával foglalkozó Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat budapesti és szegedi kirendeltségének megbízottja. Sok elfekvő anyag talált gazdára már tegnap is, a résztvevők azonban nagyra értékelték a személyes kapcsolatok kialakulását, ami a jövőben megkönnyíti számukra á beszerzést, illetve a felesleges készletek értékesítését N. O.
