Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 39. szám Ára! 1,20 Ft 1980. február 16. szombat Elutazott hazánkból Kulikov marsall Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anato- lij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsé­nek főnöke — akik Czinege La­jos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására tartózkod­tak Magyarországon — pénteken elutaztak hazánkból. A vendégeket Czinege Lajos, valamint a Honvédelmi Miniszté­rium katonai tanácsának több tagja búcsúztatta. Ott volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete, Jurij Nau­menko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vla­gyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka. (MTI) TERMELŐSZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁSOK: A szorgalom eredményei Nagybaracskán A 3750 hektáron gazdálkodó nagybaracskai Haladás Ter­melőszövetkezet tegnap tartotta az 1979. évi gazdálkodásról szóló zárszámadó és az idei terveket megvitató közgyűlését. Az eseményen részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára is. A közös gazdaság vezetőségének beszámolóját Varga Pál, elnök terjesztette a közgyűlés elé. A tagság szorgalmas munkája nyo­mán a termelőszövetkezet ered-' ményesen zárta az elmúlt eszten­dőt. Az összes árbevétel megha­ladta a 130 millió forintot, a ter­melési érték 120 millió forint, a bruttó jövedelem pedig több mint 27 millió. Az árbevétel 11 millió, a nyereség 1 millió forinttal több, mint az előző esztendőben. Sok gonddal kellett megküzde­ni a szövetkezet tagságának az el­múlt évben. A tavaszi fagyok és a gyakori jégverések jelentős ká­rokat okoztak. A szélsőséges idő­járás okozta károk ellenére búzá­ból még így is mintegy 1300— 1400 kilogrammal meghaladták a környező üzemek . hektáronkénti termésátlagait, a napraforgó, a lucerna átlagtermései is kiemel- kedőek. Kukoricából 7300 kilo­gramm volt a hektáronkénti át­lagtermés. A tervezetthez képest 12—15 százalékos a túlteljesítés az említett ágazatokban. Az alma­termesztés eredményei jobbak az előző évinél, szőlő viszont jóval kevesebb termett az említett ter­mészeti károk miatt. Az állatte­nyésztési főágazat terveit túltel­jesítették, javultak a gazdasági mutatók. A gazdasági eredmények eléré­sét segítette a takarékosságra való törekvés, a belső tartalékok fel­tárása, a szocialista brigádok vál­lalásai, a nyugdíjas tagok mun­kája. Az idei tervre vonatkozóan megállapította a beszámoló, hogy az új közgazdasági szabályozók befolyásolják a bruttó jövedelmet és a tiszta nyereséget. Az előbbit 23 millió 600 ezer, az utóbbit 7 millió forint összegben tervezték. A beszámoló feletti vitában felszólalt többek között Katanics Sándor is, aki tolmácsolta a me­gyei pártvezetés elismerését. Hangsúlyozta, hogy a nagybaracs­kai termelőszövetkezet a nehéz esztendő ellenére jó eredménye­ket ért el, különösen a búzater­mesztésben. Az idén a gazdasági szabályozók még inkább arra kész­tetik a szövetkezetek vezetőit, hogy az eddiginél nagyobb szak­mai tudással, hozzáértéssel töre­kedjenek a tartalékok feltárásá­ra. Fontos feladat a gazdaságos­ságra való törekvés a termelés minden ágazatában. A termelőszövetkezet tagsága az 1979. évi gazdálkodásról szóló beszámolót, valamint az idei gaz­dasági-pénzügyi tervet elfogadta. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS A KISZÖV-NÉL Jubileumi évzáró a Tiszagyöngye Tsz-ben Fejlődött a megye szövetkezeti ipara Tegnap Kecskeméten került sor a Bács-Kiskun megyei Ipari Szö­vetkezetek küldöttközgyűlésére. A tanácskozáson részt vevő Né­meth Ferencet, az OKISZ elnök- helyettesét, Tokai Lászlót, a me­gyei tanács általános elnökhelyet­tesét, Pető Jánost, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztá­lyának képviselőjét, Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, az elnöklő Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese kö­szöntötte. Ezután a megye ipari szövetkezeteinek elmúlt évi gaz­dasági fejlődését, szövetkezetpo­litikai tevékenységét, valamint az idei feladatokat vitatták meg. Az ezzel kapcsolatban kiküldött írá­sos beszámolóhoz Fekete László, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A KISZÖV elnöke a többi kö­zött elmondta, hogy 1979-ben Bács-Kiskun- szövetkezeti ipará­nak részaránya a megye szocialis­ta iparán belül tovább növeke­dett. Termelésének növekedési üteme meghaladta az állami és tanácsi iparét, s 10,9 százalékkal bővült. A mennyiségi növekedé­sen túl, gondot fordítottak a mi­nőség javítására, a gazdaságo­sabb, hatékonyabb termelésre is. Kedvező eredményeket hoztak a termékszerkezet átalakításával kapcsolatos törekvések. Több szö­vetkezet termelésének tekintélyes hányadát állította át a piac igé­nyeinek megfelelő termékek gyártására. Közülük öt szövetke­zet az elmúlt években a nyugati országokba irányuló szállításait kétszeresére növelte. Ennek kö­szönhető, hogy a megye szövetke­zeti ipara a tervezett 20 száza­lékkal szemben 25 százalékra tudta növelni dollár elszámolású exportját. Ugyanakkor a rubel el­számolású exportkötelezettsége­it is teljesítette. Jó partnere volt a belkereske­delemnek is Bács-Kiskun szövet­kezeti ipara. A kis- és nagyke­reskedelemnek 20 százalékkal szállított több árut, mint egy év­vel korábban. Jelentős mértékben járultak hozzá a helyi árualapok választékának bővítéséhez és szá­mos új termék gyártásával töre­kedtek a hiánycikkek körének szűkítésére. Emellett tovább bő­vült együttműködésük az állami iparral a különböző termékek részegységeinek gyártásában, s örvendetesen növekedett, — a ko­rábbinál gyorsabb ütemben — a szövetkezetek egymás közötti ter­melési kapcsolata. Arról is számot adhatok — mondotta az előadó —, hogy az 1975. évi megyei pártértekezlet, majd az 1976. évi megyei pártbi­zottsági határozatnak megfelelő­en, jelentős előrelépés történt a szövetkezeti építőipar gépesítésé­ben, műszaki fejlesztésében és termelési szerkezetében. Építőink az elmúlt 4 évben 1200 lakást építettek fel, ebből 350-et tavaly (Folytatás a 2. oldalon.) ALMA UTÁN NARANCS Raktárgazdálkodás a megyei ZÖLDÉRT-nél A megye 19 nagyvállalata kö­zül a ZÖLDÉRT egyike azoknak, amelyeknek léte az időjárástól, a mindenkori terméskilátástól is függ. A vállalat 9 kirendeltségén érthetően számolnak ezzel. De számolnak azzal is, hogy a zöld­ségtermés és a gyümölcsérés 5— 6 hónapjában kell mintegy 80 százalékban eleget tenni annak a felvásárlási és értékesítési fel­adatnak, amely a hazai s a kül­földi fogyasztók igényeinek ki­elégítését szolgálja. — Hogyan töltik a vállalat dol­gozói a gazdasági év második fe­lét, melyben már nem a primőr­saláta és a pritaminpaprika a meghatározó? — kértünk felvilá­gosítást dr. Laczkó Tibor igazga­tótól. , — A megyei vállalatok terme­lési eredményéből a mienk 12 százalékkal részesedik. Annyira jól azonban nem megy nekünk sem, hogy az egyik holtidénytől a másikig veszteség nélkül halad­hatnánk, ha az üres raktárainkat nem hasznosítanánk kellően. Azért, hogy dolgozni tudjunk ilyenkor, télen is, hatodik esz­tendeje melléktevékenységünk a bérraktározás, amely évi 18—20 millió forint bruttó bevétellel alig 2 százalékát adja egész évi árbe­vételünknek. A korábbi állami támogatás — mint ismeretes — 1980-tól nálunk is elmarad. Részben azért, hogy ezt pótoljuk, részben pedig hogy dolgozóink felének — körülbelül nyolcszáz embernek — folyama­tos munkát tudjunk adni az új termés fogadásáig, s hogy száz villamos targoncánk és ugyan­annyi tehergépkocsink se marad­jon veszteg a garázsokban, egyet­len megoldás: melléktevékenység­gel segíteni magunkon. Mi a ha­tékony raktárgazdálkodást tudjuk e cél érdekébe állítani. Ennek keretében számos kül- és belkereskedelmi vállalattal ál­lunk szerződéses kapcsolatban. A legjelentősebb ezek közül a CHE- MOLIMPEX, a Magyar Vegyiáru és Külkereskedelmi Vállalat. Mintegy tízféle — ötszáz súlyva­gon — import nyersanyagát tá­roljuk a megyében: Baján, Bács- bokodon, Jánoshalmán, Tiszakécs- kén és Kecskemétén. öt évé Kiskunmajsán megvet­tünk a tanácstól egy nagyobb te­rületet, hogy azon felvásárló te­lepet építsünk. Mivel azonban nincs rá elegendő pénzünk, a tel­ket fóliasátorral vontuk be és je­lenleg műgumit tárolunk alatta. Szerződéses partnerünk a rak­tártér kihasználásában a Taurusz Gumiipari Vállalat is. Termékeit tiszakécskei, kiskőrösi és kiskun- majsai raktárainkban fogadjuk. Az Országos Számítógéptechnikai Vállalat, a Papíripari Vállalat, a Magyar Édesipar, az Álföldi Ci­pőgyár kecskeméti gyáregysége és a Magyar Általános Szállítmányo­zási Vállalat számára ugyancsak vállalunk bérraktározást. — A DÉLKER Vállalattal ha­sonló jó a kapcsolatunk. Ha a ha­zai gyümölcs elfogy, déligyümöl- csöt is szoktunk raktározni az ilyenkor már üres hűtőtermekben. Az alma helyére dolgozóink ezek­ben a napokban kartondobozos kubai narancsot kezdenek rakni. Ez a munka várhatóan megtart három hétig. Nyolcvan vagon ku­bai narancs kerül biztos fedél alá, szabályozható hőmérsékletű táro­lókba. A gazdaságos helykihasználás vállalatunknál párosul a munka­erő hatékony foglalkoztatásával. Ezt ugyanis a szezonidőszakon kívüli melléktevékenység .csak részben oldaná meg. Azért, hogy a téli foglalkoztatásból kimaradt dolgozóinkat ne érje keresetcsök­kenés, jövedelmező megoldást kínálunk fel számukra. A szocia­lista brigádok kezdeményezésére ettől az évtől fogva, a szezon. kezdetéig a raktárosok, a felvá­sárlók és a körzeti megbízottak éppúgy dolgozhatnak fizikai ál­lományban, mint a többiek, a va- gonrakók egész éven át. Ezzel ne­kik is tudunk munkát adni ezek­ben a hónapokban, méghozzá úgy, hogy korábbi alapbérüknél többet kereshetnek. Alaptevékenységünket, a zöld­ség, gyümölcs és burgonya átvé­telét, feldolgozását, a hazai és a külföldi fogyasztók igényeinek ki­elégítését raktárgazdálkodásunk semmiképpen se nehezíti. Fő fel­adatunknak — egyebek közt az idei szerződött 13 ezer vagon zöldség, gyümölcs és burgonya átvételének és értékesítésének — ezentúl is eleget teszünk — mondta befejezésül dr. Laczkó Tibor igazgató. K—I Egy évvel ezelőtt a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz közgyű­lésén kevesen voltak. A Tisza-gáton szorgoskodtak az em­berek. Árhullám vonult a folyón, s védték a földet, a közsé­get. Félsikerrel, mert 300 hektár vetett területet elönött a víz, s a gátak is erősen megrongálódtak. Nemcsak ezért volt rosszabb akkor a hangulat, hanem azért is, mert az 1978-as évet alaphiánnyal zárta a szövetkezet. A tegnapi zárszáma­dást azonban már a bizalom és a remény jellemezte. 'A köz­gyűlésen részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei tanács el­nöke, Angyal János, a körzet országgyűlési képviselője is. Fazekas Béla tsz-elnök számolt be a múlt évi gazdálkodásról, s az idei (tervekről. A szokásosnál ünnepélyesebb volt a mostani közgyűlés, mert egyben a szövetkezet jubileumi, 20. gazdasági évét is zárták. Meg­emlékeztek azokról a tagokról, akik már nem lehetnek közöttük, de igen sokat tettek a szövetke­zeti mozgalomért, a tsz megerősö­déséért. Az ünnepi alkalmat nem­csak a szép eredmények sorolásá­ra használta ki az elnök, hanem az őszinte hangú, a vezetőség munkáját is bíráló elemzésre. Jó lecke volt, mondotta az 1978- as beruházásról, ami miatt 4,6 millió forint alaphiány lett akkor. Tavaly aztán megfontoltabban, a takarékosság jegyében irányítot­ták a munkát. A bruttó jövedel­mük 24 százalékkal nőtt, a nye­reségük pedig meghaladta a 3 millió 200 ezer forintot, amely tizenháromszorosa az egy évvel ezelőttinek. A 2600 hektáros kedvezőtlen természeti adottságú gazdaságban ez azért is figyelemre méltó, mi­vel sokkal nagyabb károkat oko­zott az időjárás, mint a megye más szövetkezeteiben. Jó termést takarítottak be szőlőből, zöldség­ből, amelynek szüreti, szedés i munkájában a község tanulói, az ipari üzemek dolgozói, szocialista brigádjai, és 30 ezer munkaórá­ban a területükön lévő KISZ- épftőtábor fiataljai segítettek. Helytálltaik, szorgalmasan dol­goztak a tsz tagjai is. Módosult a termelési szerkezet. Űj növény­ként hibridkukorica-vetőmagot termesztettek, és megszüntettek egy veszteséges ágazatot: a pe- csenyecsirke-nevelést. Ez utóbbit az év felében, amikor úgy látták, nincs lehetőségük az ágazatot nyereségessé tehni. A baromfine­velő épületét átalakították, és a Ganz Villamossági Művek szol­noki gyáregységének segítségével melléküzemágat hoztak létre. Az állattenyésztési ágazatban a 60 ezer pecsenyeliba és a 2 ezer bárány értékesítése jelzi a kiemel­kedő eredményt. A juhtenyésztés fejlesztése az idei programban is szerepel, ugyanis adottságaik, a jelentős legelőterület, és a 100 hektár művelt gyep ezt lehetővé teszi. Beruházásaik közül az ezer tonna zöldség tárolására alkalmas épület elkészítése, a lakatos és szárító üzem bővítése, és a nyári gátak helyreállítása érdemel em­lítést. A párt- és gazdaságvezetők el­készítették azt az intézkedési ter­vet, amelyben egyebek között a technikai színvonal, az üzem- és munkaszervezés javítása, a taka­rékosabb gazdálkodás, az ösztön­ző bér- és prémiumrendszer be­vezetése szerepel. Az eddig lera­kott alapok adják a reményt ah­hoz, hogy a szövetkezet az idén is tovább fejlődhet. Hasonló gondolatokat fogalmaz­tak meg a szöVetkezét bizottsá­gainak elnökei beszámolóikban és a hozzászólók is. Szót kért a köz­gyűlésen dr. Gajdócsi István, aki a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a Tiszagyöngye Tsz tagságát. A közgyűlés a nőbizottság és döntőbizottság újjáválasztásával, a most nyugdíjba vonuló tagok búcsúztatásával ért véget. A munkaerő-utánpótlás lé­vén terítéken, tanácsi vezetők­kel a minap arról beszélget­tünk, hogy — minden igyeke­zetük ellenére — jelenleg Bács-Kiskunba n némely di­vatos foglalkozási ágban a szükségesnél jóval több szak­embert képeznek. A kívülálló­nak már-már az az érzése: a megye összes tanintézete szűk volna a jövő autómotor-szere­lőinek, rádió-tévéműszerészei- nek, kozmetikusainak, szoba­festőinek okítására, összeha- sonlittiatatlanul kisebb a tüle­kedés ugyanakkor a lakatos­nak, esztergályosnak, hegesz­tőnek, építőnek, villanyszerelő­nek, műszakicikk-eladónak vagy hentesnek készülődök tá­borában. Mint arról nemrég beszámol­tunk: az új gazdasági szabá­lyozók „beépülése” érdekében — az adminisztratív eszközö­ket kiiktatva — lényegében új alapokra helyezték a megyé­ben a tanácsi munkaerő-gaz­dálkodást. Ha lehet, még in­kább megnőtt a szakmai kép­zettség, a szakmai konvertibi­litás jelentősége. Ezután nem az üzemek, iskolák beiskolázá­si tervének teljesítése, hanem a beiskolázási tervszerűség, a nép gazdasági szinten is opti­mális szakmastruktúra kialakí­tása a legfőbb követelmény. Ennek kell érvényt szerezni minden körülmények között... Bács-Kiskun megyében az idén mintegy félezerrel növek­szik a szakma- és pályaválasz­tás előtt állók száma: a csak­nem hétezer általános iskolát végzett fiatalhoz megközelítő­leg ezer volt gimnazista társul. A tavalyinál kétszázötvennel több, összesen 3550 diákot vár- nak-fogadnak a szakmunkás­képző iskolák. A számok 1981- ben várhatóan még nagyobb mennyiséget jeleznek majd. Bár ezekből az adatokból nem lehet, mégis könnyű arra kö­vetkeztetni, hogy a vasgyárak­ba, az építőiparba, a pultok mögé, illetve a földekre, és az állatok mellé egyre nehezebb lesz hozzáértő embereket kap­ni. Hogy ne így legyen, ahhoz sokkal hatásosabban és széle­sebb körben kellene népszerű­síteni a fizikai munkát, a kü­lönféle, utánpótlásszűkében levő mesterségeket. A leendő hivatást, persze, rendeletileg megszerettetni képtelenség. A pályával osztási szándék érlelé­sekor bármely definíciónál megkapóbb, hitelesebb, és job­ban kamatoztatható a közvet­len élmény. Gondoljunk csak az őszi betakarításokra, a nyá­ri szakmai gyakorlatokra, avagy a KISZ által szervezett nyitott (gyári) kapuk napjai­ra... Ha például a fiatal azt veszi észre, hogy csak tessék-lássék munkát bíznak rá, ha szerve­zetlenséget 'lát a munkásélettel való első ismerkedései alkal­mával, ha úgy érzi, hogy az étkezés, meg más szociális el­látás színvonalának leszállítá­sával akarnak takarékoskodni, hamar elmegy a kedve, álta­lánosít, s tapasztalatait nem­igen tudja egyeztetni az iskolá­ban hallottakkal. A kedvcsiná­lás tehát hallatlanul fontos és összetett feladat, sikeréhez so­kak — pedagógusok, gazdasági vezetők, munkahelyi kollektí­vák stb. — közreműködésére van szükség. Így, év elején, se szeri, se száma azoknak a rendezvé­nyeknek, melyek célja: meg­bízható támpontot, segítséget adni szülőknek, tizenéveseknek a kérdés megválaszolásához: merre, hogyan tovább? Túlzás nélkül kijelenthetjük: mind­inkább társadalmi méreteket ölt az életreszóló elhatározás előkészítése. Kizárt tehát, hogy fogódzó nélkül maradjon a gyerek. De ehhez az is kell, hogy az apuka és. anyuka ne saját vágyai, álmai, hanem fia vagy lánya érdeklődése, valós képességei alapján vegyen részt a döntésben. Józanul mérlegelje a legilletékesebbek tanácsait, érveit, s ne úgy in­dítsa el csemetéjét, hogy a szakma szépségénél, a munka öröménél ezerszer előbbre való az „érvényesülés". Nevelők, pszichológusok a megmondhatói: hány fiatal fél — éppen szülei sorsán elkese­redve, véleményüket hallva —, hogy paraszt marad, s viszo- lyog a munkapadhoz kötődő élettől. Az értelmiségiek min­den áron diplomához, az admi­nisztratív dolgozók íróasztalhoz akarják juttatni utódaikat. Fölösleges bizonygatni, meny­nyire megbecsülik nálunk a szorgalmas, jó munkást, a szakembert, akár öreg, akár pályakezdő. Nem ritka az az üvegező, aki 10—12, az a ci­pész, aki 8, az a hegesztő, aki — 4—5 év után — 6—7 ezer , forintot keres vállalatánál. Jó­val többet, mint bármely ad­minisztrátor. Ráadásul gyor­sabban, könnyebben jut lakás­hoz. Mennyivel előnyösebb hát az íróasztal fölé görnyedni ha­vi két és fél—háromezerért? ... Látnivaló; manapság sem egyszerű dolog pályaválasztó fiatalnak lenni. Sohasem volt az. A legmegfelelőbb szakmára ,találás, a beilleszkedés, az ott­honteremtés megszámlálhatat­lan problémát■ rejt magában. Ezt kell szem előtt tartani mindazoknak, akik az ifjúság érdekképviseletére és védelmé­re hivatottak, jövőjéért felelő­sek. * K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents