Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 39. szám Ára! 1,20 Ft 1980. február 16. szombat Elutazott hazánkból Kulikov marsall Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anato- lij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke — akik Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghívására tartózkodtak Magyarországon — pénteken elutaztak hazánkból. A vendégeket Czinege Lajos, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának több tagja búcsúztatta. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka. (MTI) TERMELŐSZÖVETKEZETI ZÁRSZÁMADÁSOK: A szorgalom eredményei Nagybaracskán A 3750 hektáron gazdálkodó nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet tegnap tartotta az 1979. évi gazdálkodásról szóló zárszámadó és az idei terveket megvitató közgyűlését. Az eseményen részt vett Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A közös gazdaság vezetőségének beszámolóját Varga Pál, elnök terjesztette a közgyűlés elé. A tagság szorgalmas munkája nyomán a termelőszövetkezet ered-' ményesen zárta az elmúlt esztendőt. Az összes árbevétel meghaladta a 130 millió forintot, a termelési érték 120 millió forint, a bruttó jövedelem pedig több mint 27 millió. Az árbevétel 11 millió, a nyereség 1 millió forinttal több, mint az előző esztendőben. Sok gonddal kellett megküzdeni a szövetkezet tagságának az elmúlt évben. A tavaszi fagyok és a gyakori jégverések jelentős károkat okoztak. A szélsőséges időjárás okozta károk ellenére búzából még így is mintegy 1300— 1400 kilogrammal meghaladták a környező üzemek . hektáronkénti termésátlagait, a napraforgó, a lucerna átlagtermései is kiemel- kedőek. Kukoricából 7300 kilogramm volt a hektáronkénti átlagtermés. A tervezetthez képest 12—15 százalékos a túlteljesítés az említett ágazatokban. Az almatermesztés eredményei jobbak az előző évinél, szőlő viszont jóval kevesebb termett az említett természeti károk miatt. Az állattenyésztési főágazat terveit túlteljesítették, javultak a gazdasági mutatók. A gazdasági eredmények elérését segítette a takarékosságra való törekvés, a belső tartalékok feltárása, a szocialista brigádok vállalásai, a nyugdíjas tagok munkája. Az idei tervre vonatkozóan megállapította a beszámoló, hogy az új közgazdasági szabályozók befolyásolják a bruttó jövedelmet és a tiszta nyereséget. Az előbbit 23 millió 600 ezer, az utóbbit 7 millió forint összegben tervezték. A beszámoló feletti vitában felszólalt többek között Katanics Sándor is, aki tolmácsolta a megyei pártvezetés elismerését. Hangsúlyozta, hogy a nagybaracskai termelőszövetkezet a nehéz esztendő ellenére jó eredményeket ért el, különösen a búzatermesztésben. Az idén a gazdasági szabályozók még inkább arra késztetik a szövetkezetek vezetőit, hogy az eddiginél nagyobb szakmai tudással, hozzáértéssel törekedjenek a tartalékok feltárására. Fontos feladat a gazdaságosságra való törekvés a termelés minden ágazatában. A termelőszövetkezet tagsága az 1979. évi gazdálkodásról szóló beszámolót, valamint az idei gazdasági-pénzügyi tervet elfogadta. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS A KISZÖV-NÉL Jubileumi évzáró a Tiszagyöngye Tsz-ben Fejlődött a megye szövetkezeti ipara Tegnap Kecskeméten került sor a Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek küldöttközgyűlésére. A tanácskozáson részt vevő Németh Ferencet, az OKISZ elnök- helyettesét, Tokai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, Pető Jánost, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselőjét, Vágó Ivánt, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét, az elnöklő Fodor Mária, a KISZÖV elnökhelyettese köszöntötte. Ezután a megye ipari szövetkezeteinek elmúlt évi gazdasági fejlődését, szövetkezetpolitikai tevékenységét, valamint az idei feladatokat vitatták meg. Az ezzel kapcsolatban kiküldött írásos beszámolóhoz Fekete László, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A KISZÖV elnöke a többi között elmondta, hogy 1979-ben Bács-Kiskun- szövetkezeti iparának részaránya a megye szocialista iparán belül tovább növekedett. Termelésének növekedési üteme meghaladta az állami és tanácsi iparét, s 10,9 százalékkal bővült. A mennyiségi növekedésen túl, gondot fordítottak a minőség javítására, a gazdaságosabb, hatékonyabb termelésre is. Kedvező eredményeket hoztak a termékszerkezet átalakításával kapcsolatos törekvések. Több szövetkezet termelésének tekintélyes hányadát állította át a piac igényeinek megfelelő termékek gyártására. Közülük öt szövetkezet az elmúlt években a nyugati országokba irányuló szállításait kétszeresére növelte. Ennek köszönhető, hogy a megye szövetkezeti ipara a tervezett 20 százalékkal szemben 25 százalékra tudta növelni dollár elszámolású exportját. Ugyanakkor a rubel elszámolású exportkötelezettségeit is teljesítette. Jó partnere volt a belkereskedelemnek is Bács-Kiskun szövetkezeti ipara. A kis- és nagykereskedelemnek 20 százalékkal szállított több árut, mint egy évvel korábban. Jelentős mértékben járultak hozzá a helyi árualapok választékának bővítéséhez és számos új termék gyártásával törekedtek a hiánycikkek körének szűkítésére. Emellett tovább bővült együttműködésük az állami iparral a különböző termékek részegységeinek gyártásában, s örvendetesen növekedett, — a korábbinál gyorsabb ütemben — a szövetkezetek egymás közötti termelési kapcsolata. Arról is számot adhatok — mondotta az előadó —, hogy az 1975. évi megyei pártértekezlet, majd az 1976. évi megyei pártbizottsági határozatnak megfelelően, jelentős előrelépés történt a szövetkezeti építőipar gépesítésében, műszaki fejlesztésében és termelési szerkezetében. Építőink az elmúlt 4 évben 1200 lakást építettek fel, ebből 350-et tavaly (Folytatás a 2. oldalon.) ALMA UTÁN NARANCS Raktárgazdálkodás a megyei ZÖLDÉRT-nél A megye 19 nagyvállalata közül a ZÖLDÉRT egyike azoknak, amelyeknek léte az időjárástól, a mindenkori terméskilátástól is függ. A vállalat 9 kirendeltségén érthetően számolnak ezzel. De számolnak azzal is, hogy a zöldségtermés és a gyümölcsérés 5— 6 hónapjában kell mintegy 80 százalékban eleget tenni annak a felvásárlási és értékesítési feladatnak, amely a hazai s a külföldi fogyasztók igényeinek kielégítését szolgálja. — Hogyan töltik a vállalat dolgozói a gazdasági év második felét, melyben már nem a primőrsaláta és a pritaminpaprika a meghatározó? — kértünk felvilágosítást dr. Laczkó Tibor igazgatótól. , — A megyei vállalatok termelési eredményéből a mienk 12 százalékkal részesedik. Annyira jól azonban nem megy nekünk sem, hogy az egyik holtidénytől a másikig veszteség nélkül haladhatnánk, ha az üres raktárainkat nem hasznosítanánk kellően. Azért, hogy dolgozni tudjunk ilyenkor, télen is, hatodik esztendeje melléktevékenységünk a bérraktározás, amely évi 18—20 millió forint bruttó bevétellel alig 2 százalékát adja egész évi árbevételünknek. A korábbi állami támogatás — mint ismeretes — 1980-tól nálunk is elmarad. Részben azért, hogy ezt pótoljuk, részben pedig hogy dolgozóink felének — körülbelül nyolcszáz embernek — folyamatos munkát tudjunk adni az új termés fogadásáig, s hogy száz villamos targoncánk és ugyanannyi tehergépkocsink se maradjon veszteg a garázsokban, egyetlen megoldás: melléktevékenységgel segíteni magunkon. Mi a hatékony raktárgazdálkodást tudjuk e cél érdekébe állítani. Ennek keretében számos kül- és belkereskedelmi vállalattal állunk szerződéses kapcsolatban. A legjelentősebb ezek közül a CHE- MOLIMPEX, a Magyar Vegyiáru és Külkereskedelmi Vállalat. Mintegy tízféle — ötszáz súlyvagon — import nyersanyagát tároljuk a megyében: Baján, Bács- bokodon, Jánoshalmán, Tiszakécs- kén és Kecskemétén. öt évé Kiskunmajsán megvettünk a tanácstól egy nagyobb területet, hogy azon felvásárló telepet építsünk. Mivel azonban nincs rá elegendő pénzünk, a telket fóliasátorral vontuk be és jelenleg műgumit tárolunk alatta. Szerződéses partnerünk a raktártér kihasználásában a Taurusz Gumiipari Vállalat is. Termékeit tiszakécskei, kiskőrösi és kiskun- majsai raktárainkban fogadjuk. Az Országos Számítógéptechnikai Vállalat, a Papíripari Vállalat, a Magyar Édesipar, az Álföldi Cipőgyár kecskeméti gyáregysége és a Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat számára ugyancsak vállalunk bérraktározást. — A DÉLKER Vállalattal hasonló jó a kapcsolatunk. Ha a hazai gyümölcs elfogy, déligyümöl- csöt is szoktunk raktározni az ilyenkor már üres hűtőtermekben. Az alma helyére dolgozóink ezekben a napokban kartondobozos kubai narancsot kezdenek rakni. Ez a munka várhatóan megtart három hétig. Nyolcvan vagon kubai narancs kerül biztos fedél alá, szabályozható hőmérsékletű tárolókba. A gazdaságos helykihasználás vállalatunknál párosul a munkaerő hatékony foglalkoztatásával. Ezt ugyanis a szezonidőszakon kívüli melléktevékenység .csak részben oldaná meg. Azért, hogy a téli foglalkoztatásból kimaradt dolgozóinkat ne érje keresetcsökkenés, jövedelmező megoldást kínálunk fel számukra. A szocialista brigádok kezdeményezésére ettől az évtől fogva, a szezon. kezdetéig a raktárosok, a felvásárlók és a körzeti megbízottak éppúgy dolgozhatnak fizikai állományban, mint a többiek, a va- gonrakók egész éven át. Ezzel nekik is tudunk munkát adni ezekben a hónapokban, méghozzá úgy, hogy korábbi alapbérüknél többet kereshetnek. Alaptevékenységünket, a zöldség, gyümölcs és burgonya átvételét, feldolgozását, a hazai és a külföldi fogyasztók igényeinek kielégítését raktárgazdálkodásunk semmiképpen se nehezíti. Fő feladatunknak — egyebek közt az idei szerződött 13 ezer vagon zöldség, gyümölcs és burgonya átvételének és értékesítésének — ezentúl is eleget teszünk — mondta befejezésül dr. Laczkó Tibor igazgató. K—I Egy évvel ezelőtt a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz közgyűlésén kevesen voltak. A Tisza-gáton szorgoskodtak az emberek. Árhullám vonult a folyón, s védték a földet, a községet. Félsikerrel, mert 300 hektár vetett területet elönött a víz, s a gátak is erősen megrongálódtak. Nemcsak ezért volt rosszabb akkor a hangulat, hanem azért is, mert az 1978-as évet alaphiánnyal zárta a szövetkezet. A tegnapi zárszámadást azonban már a bizalom és a remény jellemezte. 'A közgyűlésen részt vett dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Angyal János, a körzet országgyűlési képviselője is. Fazekas Béla tsz-elnök számolt be a múlt évi gazdálkodásról, s az idei (tervekről. A szokásosnál ünnepélyesebb volt a mostani közgyűlés, mert egyben a szövetkezet jubileumi, 20. gazdasági évét is zárták. Megemlékeztek azokról a tagokról, akik már nem lehetnek közöttük, de igen sokat tettek a szövetkezeti mozgalomért, a tsz megerősödéséért. Az ünnepi alkalmat nemcsak a szép eredmények sorolására használta ki az elnök, hanem az őszinte hangú, a vezetőség munkáját is bíráló elemzésre. Jó lecke volt, mondotta az 1978- as beruházásról, ami miatt 4,6 millió forint alaphiány lett akkor. Tavaly aztán megfontoltabban, a takarékosság jegyében irányították a munkát. A bruttó jövedelmük 24 százalékkal nőtt, a nyereségük pedig meghaladta a 3 millió 200 ezer forintot, amely tizenháromszorosa az egy évvel ezelőttinek. A 2600 hektáros kedvezőtlen természeti adottságú gazdaságban ez azért is figyelemre méltó, mivel sokkal nagyabb károkat okozott az időjárás, mint a megye más szövetkezeteiben. Jó termést takarítottak be szőlőből, zöldségből, amelynek szüreti, szedés i munkájában a község tanulói, az ipari üzemek dolgozói, szocialista brigádjai, és 30 ezer munkaórában a területükön lévő KISZ- épftőtábor fiataljai segítettek. Helytálltaik, szorgalmasan dolgoztak a tsz tagjai is. Módosult a termelési szerkezet. Űj növényként hibridkukorica-vetőmagot termesztettek, és megszüntettek egy veszteséges ágazatot: a pe- csenyecsirke-nevelést. Ez utóbbit az év felében, amikor úgy látták, nincs lehetőségük az ágazatot nyereségessé tehni. A baromfinevelő épületét átalakították, és a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyáregységének segítségével melléküzemágat hoztak létre. Az állattenyésztési ágazatban a 60 ezer pecsenyeliba és a 2 ezer bárány értékesítése jelzi a kiemelkedő eredményt. A juhtenyésztés fejlesztése az idei programban is szerepel, ugyanis adottságaik, a jelentős legelőterület, és a 100 hektár művelt gyep ezt lehetővé teszi. Beruházásaik közül az ezer tonna zöldség tárolására alkalmas épület elkészítése, a lakatos és szárító üzem bővítése, és a nyári gátak helyreállítása érdemel említést. A párt- és gazdaságvezetők elkészítették azt az intézkedési tervet, amelyben egyebek között a technikai színvonal, az üzem- és munkaszervezés javítása, a takarékosabb gazdálkodás, az ösztönző bér- és prémiumrendszer bevezetése szerepel. Az eddig lerakott alapok adják a reményt ahhoz, hogy a szövetkezet az idén is tovább fejlődhet. Hasonló gondolatokat fogalmaztak meg a szöVetkezét bizottságainak elnökei beszámolóikban és a hozzászólók is. Szót kért a közgyűlésen dr. Gajdócsi István, aki a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a Tiszagyöngye Tsz tagságát. A közgyűlés a nőbizottság és döntőbizottság újjáválasztásával, a most nyugdíjba vonuló tagok búcsúztatásával ért véget. A munkaerő-utánpótlás lévén terítéken, tanácsi vezetőkkel a minap arról beszélgettünk, hogy — minden igyekezetük ellenére — jelenleg Bács-Kiskunba n némely divatos foglalkozási ágban a szükségesnél jóval több szakembert képeznek. A kívülállónak már-már az az érzése: a megye összes tanintézete szűk volna a jövő autómotor-szerelőinek, rádió-tévéműszerészei- nek, kozmetikusainak, szobafestőinek okítására, összeha- sonlittiatatlanul kisebb a tülekedés ugyanakkor a lakatosnak, esztergályosnak, hegesztőnek, építőnek, villanyszerelőnek, műszakicikk-eladónak vagy hentesnek készülődök táborában. Mint arról nemrég beszámoltunk: az új gazdasági szabályozók „beépülése” érdekében — az adminisztratív eszközöket kiiktatva — lényegében új alapokra helyezték a megyében a tanácsi munkaerő-gazdálkodást. Ha lehet, még inkább megnőtt a szakmai képzettség, a szakmai konvertibilitás jelentősége. Ezután nem az üzemek, iskolák beiskolázási tervének teljesítése, hanem a beiskolázási tervszerűség, a nép gazdasági szinten is optimális szakmastruktúra kialakítása a legfőbb követelmény. Ennek kell érvényt szerezni minden körülmények között... Bács-Kiskun megyében az idén mintegy félezerrel növekszik a szakma- és pályaválasztás előtt állók száma: a csaknem hétezer általános iskolát végzett fiatalhoz megközelítőleg ezer volt gimnazista társul. A tavalyinál kétszázötvennel több, összesen 3550 diákot vár- nak-fogadnak a szakmunkásképző iskolák. A számok 1981- ben várhatóan még nagyobb mennyiséget jeleznek majd. Bár ezekből az adatokból nem lehet, mégis könnyű arra következtetni, hogy a vasgyárakba, az építőiparba, a pultok mögé, illetve a földekre, és az állatok mellé egyre nehezebb lesz hozzáértő embereket kapni. Hogy ne így legyen, ahhoz sokkal hatásosabban és szélesebb körben kellene népszerűsíteni a fizikai munkát, a különféle, utánpótlásszűkében levő mesterségeket. A leendő hivatást, persze, rendeletileg megszerettetni képtelenség. A pályával osztási szándék érlelésekor bármely definíciónál megkapóbb, hitelesebb, és jobban kamatoztatható a közvetlen élmény. Gondoljunk csak az őszi betakarításokra, a nyári szakmai gyakorlatokra, avagy a KISZ által szervezett nyitott (gyári) kapuk napjaira... Ha például a fiatal azt veszi észre, hogy csak tessék-lássék munkát bíznak rá, ha szervezetlenséget 'lát a munkásélettel való első ismerkedései alkalmával, ha úgy érzi, hogy az étkezés, meg más szociális ellátás színvonalának leszállításával akarnak takarékoskodni, hamar elmegy a kedve, általánosít, s tapasztalatait nemigen tudja egyeztetni az iskolában hallottakkal. A kedvcsinálás tehát hallatlanul fontos és összetett feladat, sikeréhez sokak — pedagógusok, gazdasági vezetők, munkahelyi kollektívák stb. — közreműködésére van szükség. Így, év elején, se szeri, se száma azoknak a rendezvényeknek, melyek célja: megbízható támpontot, segítséget adni szülőknek, tizenéveseknek a kérdés megválaszolásához: merre, hogyan tovább? Túlzás nélkül kijelenthetjük: mindinkább társadalmi méreteket ölt az életreszóló elhatározás előkészítése. Kizárt tehát, hogy fogódzó nélkül maradjon a gyerek. De ehhez az is kell, hogy az apuka és. anyuka ne saját vágyai, álmai, hanem fia vagy lánya érdeklődése, valós képességei alapján vegyen részt a döntésben. Józanul mérlegelje a legilletékesebbek tanácsait, érveit, s ne úgy indítsa el csemetéjét, hogy a szakma szépségénél, a munka öröménél ezerszer előbbre való az „érvényesülés". Nevelők, pszichológusok a megmondhatói: hány fiatal fél — éppen szülei sorsán elkeseredve, véleményüket hallva —, hogy paraszt marad, s viszo- lyog a munkapadhoz kötődő élettől. Az értelmiségiek minden áron diplomához, az adminisztratív dolgozók íróasztalhoz akarják juttatni utódaikat. Fölösleges bizonygatni, menynyire megbecsülik nálunk a szorgalmas, jó munkást, a szakembert, akár öreg, akár pályakezdő. Nem ritka az az üvegező, aki 10—12, az a cipész, aki 8, az a hegesztő, aki — 4—5 év után — 6—7 ezer , forintot keres vállalatánál. Jóval többet, mint bármely adminisztrátor. Ráadásul gyorsabban, könnyebben jut lakáshoz. Mennyivel előnyösebb hát az íróasztal fölé görnyedni havi két és fél—háromezerért? ... Látnivaló; manapság sem egyszerű dolog pályaválasztó fiatalnak lenni. Sohasem volt az. A legmegfelelőbb szakmára ,találás, a beilleszkedés, az otthonteremtés megszámlálhatatlan problémát■ rejt magában. Ezt kell szem előtt tartani mindazoknak, akik az ifjúság érdekképviseletére és védelmére hivatottak, jövőjéért felelősek. * K. F.
