Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás: átmenetileg erősen megnövekvő felhőzet» sokfelé esővel» záporesővel, néhány helyen zivatarral. £lénk, időnként erős, néhány helyen rövid időre viharos lökésekkel kísért délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 2, plusz 7 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 7, plusz 12 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 26. szám Ára:l ,20 Ft 1980. február 1. péntek A Biztonsági Tanács Rhodesia-vitája NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közép-európai idő szerint szerda késő este megkezdte vitáját a rhodesiai helyzetről. A BT össze­hívását az Afrikai Egységszervezet kérte, arra hivatkozva, hogy Ang­lia súlyosan megsérti az országról decemberben kötött megállapo­dást. Az utóbbi hetek eseményei, meggyőzték az afrikai államokat, és a Zimbabwe Hazafias Front vezetőit, hogy az angol gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzorewa­rendszer fenntartásáért. Az AESZ követeli, hogy azonnal és minden feltétel nélkül vonják ki Rhode­siából az ott állomásozó dél-afri­kai csapatokat — mondotta Cecil C. Dennis libériái külügyminisz­ter, aki az afrikai államok állás­pontját terjesztette a BT elé. A vitában felszólaló tanzániai külügyminiszter, Ben Mkapa, hangsúlyozta, hogy a dél-afrikai csapatok jelenlétének célja: a la­kosság megfélemlítése, és esetle­ges államcsíny lehetőségének elő­készítése. (TASZSZ, Prensa Lati­na, AFP, Reuter! A pártsajtó kiváló propagandistáinak elismerése Évek óta hagyomány már a pártsajtó terjesztésében legered­ményesebb aktivisták munkájá­nak elismerése. Tegnap délután a megyei pártszékházban Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az egybegyűlt propagandistákat, hogy átnyújtsa az MSZMP központi napilapja, a Népszabadság által alapított kö­szönő oklevelet és elismerő pla­kettet. A bensőséges esemény bevezető­jeként a megyei pártbizottság tit­kára hangoztatta: — A politikai munkának igen fontos része, hogy a párt céljait hordozó legfontosabb gondolatok a sajtó útján eljussanak.az em­berekhez, hogy a pártsajtó meg­értesse a feladatokat, és mozgó­sítsa a tömegeket azok végrehaj­tására. Mint különösen jelentős, közeli célra, utalt a párt XII. kongres­szusára, amelynek előkészítésében — az összefüggések feltárásával, a folyamatok elemzésével — fon­tos szerep jut a párt napilapjai­nak. A terjesztésben elért megyei eredményeket méltatva, jelezte Katanics Sándor, hogy a pártsajtó előfizetése és olvasása gyakran hullámzó. Ennek egyik oka a kéz­besítés gondjaival, azzal függ ösz- sze, hogy a napilapok nemegyszer több napos késéssel jutnak el az olvasókhoz. Kiemelte, hogy ebben a helyzetben a sajtópropagandis­ták nehéz feladatot vállalnak ma­gukra. Ezért külön is köszönet minden politikai munkásnak, aki a pártsajtó terjesztése érdekében fáradozik. Ezután a megyei pártbizottság titkára átnyújtotta a Népszabad­ság köszönő oklevelét és elismerő plakettjét a legkiválóbb sajtópro­pagandistáknak, így Asbóth Györgynének, a szabadszállási postahivatal vezetőjének, Filáko- vity Márknak, Hercegszántó ta­nácselnökének, Ádám Antalnak, a jánoshalmi postahivatal vezető­jének, Lovas Nagy Istvánnak, a miskei pártvézetőség titkárának, valamint Horváth Károlynak, a kiskőrösi városi pártbizottság munkatársának. P. I. Éppen a jogászoknak nincs szükségük arra, hogy valaki magyarázza nekik a jog és a politika szoros kapcsolatát. Mindennapi gyakorlatukból tudják, hogy a marxista poli­tika s az ennek szellemében hozott törvények szolgálata — a nép szolgálata. S ez még ak­kor is megtisztelő feladat, ha tudjuk, hogy nem könnyű nap­rakészen eligazodni a külön­böző rangú jogszabályok ren­getegében, ami fárasztó apró­lékosságra, keresgélésre, a jogpolitikai elveknek megfele­lő értelmezésre készteti az ügyészt, a bírót, az ügyvédet. Több fórumon elhangzott az az igény, hogy egyszerűbb, át­tekinthetőbb rendezésre van szükség a jog területein. Az összefoglaló, rendszerező mun­ka évekkel ezelőtt megkezdő­dött. s napjainkban is folya­matos. Csakhogy egyre több olyan törvény, törvényerejű rendelet, különböző szintű ha­tározat, utasítás, állásfoglalás lát napvilágot, amelyeket szin­tén kodifikálni kell majd. Ez öncélú körforgásnak tűnhet, valójában azonban szükségsze­rű folyamatról, kikerülhetet­len munkáról van szó. Társa­dalmunk politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődé­sét kötelezően követni kell a jogi rendezésnek is. Tanul­mányt igénylő kérdés viszont, hogy nincs-e túlszabályozás egyes területeken, nem üt-e vissza, nem válik-e valóban öncélúvá az aprólékosság? A jog művelői igyekeznek megfelelni és eleget tenni a jogban ' kevésbé jártas állam­polgárok igényeinek s számta­lan felvilágosító előadást, tá­jékoztatót, ismeretterjesztő kurzust tartanak az országban, így Bács-Kiskun megyében is. örvendetes, hogy ennek a jogi felvilágosító munkának jól működő motorja — legalábbis Bács-Kiskunban — a TIT és a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete. Idézhet­nénk számokat annak illuszt­rálására, hogy hány jogász milyen témakörben tartott elő­adást az elmúlt esztendőben s azokon hányán jelentek meg. Ügy véljük azonban, hogy ez­zel éppen a lényegről nem mondanánk sokat. Nevezetesen arról, hogy az előadások nyo­mán, azok eredményeként mi­lyen sok ember fejében vilá­gosodott meg egy-egy kérdés. Jogilag műveltebbek lettek s megértették, hogy a jog már régen nem „úri huncutság”, hanem meglehetősen összetett tudomány, s ahhoz, hogy ezt valaki közmegelégedésre mű­velje, nem „dörzsölt” jogász­nak, hanem alapos felkészült­séggel rendelkező szakember­nek kell tennie. Természetesen nemcsak a megyében elhangzott előadá­soknak köszönhető, hogy ala­posan megváltozott az embe­rek véleménye a jogászokról. Erős kapcsolatban — stíluso­san szólva: kauzalitást reláci­óban — van ez azzal, amit a bevezetőben említettünk, vagy­is a jog és a politika kapcso­latával. S mert a lakosság elé­gedett a párt politikájával, jó a véleménye az annak szolgá­latában dolgozó jogászokról is. Nem kétséges, hogy rangjuk, tekintélyük van a bíráknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, államigaz­gatási jogászoknak, s köztisz­teletben állnak. Közülük szá­mosán tevékenykednek a kü­lönböző szintű tanácsokban, a népfrontban, egyéb társadal­mi és tömegszervezetekben. Véleményükre, tapasztalatuk­ra, szaktudásukra mindig szá­míthatnak a kisebb-nagyobb közösségek. Bács-Kiskunban — ha sza­bad így fogalmazni — mintha több munkájuk volna a jogá­szoknak. Szakmai, de szélesebb körökben is jól ismert tény, hogy a megye évtizedek óta listavezető a bűnözésben — eltekintve a fővárostól. Igaz, a büntetőjog csupán egyik te­rülete a jognak, de nagyon nagy és az emberek nevelése szempontjából nagyon fontos területe. Az sem kétséges, hogy elválasztani nem lehet a bün­tetőjogot a jog más ágazatá­tól, területétől. Ennek tudatá­ban újból elmondhatjuk, hogy a bűnözés adatainak kedve­zőbb alakulásához csakis úgy juthatunk el a megyében is, ha még jobb lesz a megelőzést szolgáló munka, a felvilágosí­tás, az állampolgári jogok-kö- telezettségek még átfogóbb, el­mélyültebb megismertetése, a munkára nevelés, a fiatalok­kal való megértő, sokoldalú és gyakori törődés. Mindez együt­tesen már messze túlmutat a jogászok munkáján s közhely­szerűen fogalmazva: mind­annyiunk kötelessége. Ha még tovább akarunk bo­rongom a megye nem éppen dicsőséges elsőségéről, említ­hetnénk a múlt örökségét. Ez azonban — valljuk be őszin­tén — anakronizmus, hiszen múltunk már nekünk is van. Sorolhatnánk a jelenlegi Bács- Kiskun megyei specialitásokat, amelyek nem lebecsülendő té­nyezői a bűnözési helyzetkép­nek. Ezeket azonban már sok­szor és sok helyen elmondtuk, s éppen a jogászok, az érdek­lődő emberek előtt meglehe­tősen ismertek. Van a római jognak egy té­tele, amely így hangzik: Prae­tor jusfacere non potest! Va­gyis a jogalkalmazó jogot nem alkot. A tétel nálunk közel harmincöt évvel ezelőtt meg­dőlt, mert a jogalkotó s a jog- alkalmazó is maga a nép. Szükségtelen ennek a megál­lapításnak a magyarázata. Elég talán a törvénytervezetek országos vitáira, az országgyű­lés összetételére, a népi ülnö­ki rendszerre utalni... Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntjük a 20. Kecskeméti Jogásznapok résztvevőit. G. S. AZ ÖSSZEFOGÁS EREDMÉNYE Óvodát avattak Kecskeméten Míg az 1970-es esztendő végén a megye­székhelyen mindössze alig ezerháromszáz óvodai hellyel rendelkeztek, addig várható­an ez év végére már több mint három és fél ezer hely áll rendelkezésre a gyermekintéz­ményekben. A ma még tapasztalható erős túlzsúfoltságot figyelembe véve ez azt jelen­ti, hogy napjainkban már az óvodáskorú kisgyermekeknek mintegy kilencvenkét szá­zaléka járhat naponta óvodába, részesülhet korszerű nevelésben. Ehhez a mindenkép­• Dr. Kőrös Gáspár beszéde. pen dicséretes és örvendetes előrehaladás­hoz nagyban hozzájárult az a tény, hogy a városi párt- és tanácsyezetés megtalálta az útját-módját annak, hogyan lehet az üzeme­ket, vállalatokat, munkahelyeket mozgósíta­ni. A fentieket támasztja alá többek között az is, hogy tegnap átadták Kecskemét leg­újabb, korszerűen berendezett, új építési el­járásokkal készült óvodáját. • A legkisebbek immár élvezhetik a szép, új környezetet. (Tóth Sán dór felvételei) Délelőtt 11 órakor Veliczky István városi tanácselnök-helyet­tes köszöntötte az avatóünnepség résztvevőit: a közreműködő vál­lalatok, gyárak dolgozóit, szocia- listabrigád-tagjait, a város és a megye vezetőit; többek között’ dr. Kőrös Gáspárt, a városi párt- bizottság első titkárát, dr. Major Imre megyei tanácselnök-helyet­test. és dr. Mező Mihályt, a vá­rosi tanács elnökét, majd dr. Gá­lái Ferenc, a BÁCSÉPSZER Vál­lalat igazgatója a kivitelezők ne­vében átadta az új intézményt a város vezetőinek. Ezután dr. Kőrös Gáspár mon­dott avatóbeszédet. Részletesen elemezte a megyeszékhely gyer­mekintézmény-hálózatának hely­zetét, az elént eredményeket, azokat az összefogásokon alapuló nemes törekvéseket, amelyek se­gítségével, nagyban sikerült se­gíteni a családok, a szülők gond­jain, és miután ismertette az új létesítmény megszületésének kö­rülményeit, az alábbiakat hang­súlyozta: „A MEZŐGÉP Vállalat végezte el az alapozási munkákat, ’és ezt kiválóan, rövid idő alatt be is fejezte. A Fémmunkás Vállalat KISZ-bizottsága ugyanakkor védnökséget vállalt az intézmény határidő előtti elkészítésében, így sikerült elérni, hogy az épület könnyűszerkezetes elemeit egy hónap alatt legyártották. A (to­vábbi munkálatokban kiemelke­dő munkát végeztek a BÁCSÉP­SZER Vállalat dolgozói, valamint többek között a DÉMÁSZ szak­emberei. Ünneprontás szándéka nélkül el kell mondanunk azt is, hogy óvodáink még zsúfoltak, hiszen a rendelkezésünkre álló helyek százötven százalékosan vannak feltöltve, és ez a tény ugyancsak nagy és megfeszített munkát kíván az óvónőktől és a gyermekgondozóktól. Éppen ezért az a törekvésünk, hogy a hato­dik ötéves terv idején további társadalmi összefogással enyhít­sünk az óvodai gondokon. El akarjuk érni, hogy öt esztendő .múlva a város valamennyi óvo­dáskorú gyermeke óvodai neve­lésben részesüljön Kecskeméten. A megnyitó beszéd elhangzása után Széki Bálintné, a városi ta­nács művelődésügyi osztályveze­tője az óvodapedagógusok nevé­ben átvette a százötven szemé­lyes új gyermekintézményt. Ezután került sor azok meg- jutalmazására. akik kiemelke­dően dolgoztak a gyönyörűen fel­szerelt új gyermekintézmény lét­rehozásán. Az építési és város- fejlesztési miniszter „Kiváló munkáért” kitüntetését dr. Me­ző Mihály tanácselnök adta át Molnár Sándor brigádvezetőnek, a Fémmunkás Vállalat kecske­méti dolgozójának, és Deszetta Lajos lakatosnak, a BÁCSÉP­SZER Vállalat lakatosának. Az óvoda tervezési, szervezési, kivi­telezési munkáinak koordinálá­sában végzett fáradságos és sok­oldalú tevékenységéért a minisz­ter Fekete Lászlót, a városi párt- bizottság titkárát is kitüntette. A kitüntetést az ünnepséget meg­előzően tegnap délelőtt Horváth István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első (titkára adta át. A népes közönség előtt lezaj­lott avatóünnepség az árpádvá- rosi óvodások műsorával ért vé­get. V. M. A MEGYEI NEB NAPIRENDJÉN is Az ellenőrzések tapasztalatai, a javaslatok hasznosítása Jól bevált munkaprogramja szerint az új esztendő első ülé­sén a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nem egy konkrét vizsgálat eredményeit elemzi, hanem az elmúlt évben megtartott ellenőrzések tapaszta­latait, a javaslatok hasznosításait összegzi. A megyei NEB tegnap megtartott ülésén is a népi el­lenőrök, illetve a bizottságok ta­valyi munkáját értékelték. Az elmúlt évi tervükhöz pon­tosan igazodó munkájuk mennyi­ségét csupán egyetlen adattal jellemezzük: tavály 245 ellenőr­zést végeztek. Nem lebecsülendő teljesítmény, de ennél is fonto­sabb az, hogy vizsgálataik során milyen főbb hibákat, hiányossá­gokat tapasztaltak,, s ezek kija­vítására, illetve pótlására milyen intézkedések történtek. A megyei NEB egyik tavalyi vizsgálata a mezőgazdasági ter­melési rendszerekkel foglalkozott. A termelés főbb ágazataiban ezek a rendszerek jelentős eredményt hoztak, egyebek között a tech­nológiai'eljárásban és szinte ug­rásszerűen megnövekedett a ter­melés mennyisége. A kezdeti idő­szak után ez a gyors ütemű fej­lődés lecsökkent. Mint azt a me­gyei NEB megállapította, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a kapcsolatok lazultak, egyes terü­leteken szinte formálissá váltak. Nem alakult ki ugyanis a rend­szerszervezők és partnergazdasá­gok közös érdekeltsége a termelés gazdaságosságában, színvonalának növelésében. A megyei bizottság azt javasol­ta, hogy a rendszerszervezők és a partnergazdaságok javítsák együttműködésük alapfeltételeit, jobban érvényesítsék közös érde­keiket. Kezdeményezésük alap­ján a Bács-Kiskun megyei köz­pontú mezőgazdasági termelési rendszerek felülvizsgálták és kor­szerűsítették a szerződéseiket, s a működési szabályaik módosítá­sakor figyelembe vették a part­nergazdaságok véleményét is. Az ipari üzemek tervszerű, tu­datos együttműködését vizsgálva, a megyei NEB megállapította, hogy Bács-Kiskun megyében e té­ren igen sok a pótolnivaló. Az együttműködéseket előkészítik, aláírják, aztán igen gyakran min­den marad a régiben, vagy csak részterületeket érint a kooperá­ció, holott például lehetőség len­ne a közös gyártmányfejlesztésre, az újítások átadására. Még mindig nagy tartalékai vannak az anyaggal, energiával, gépekkel, eszközökkel való éssze­rű takarékos gazdálkodásnak, ör­vendetes viszont, hogy a vizsgá­latok után a megyei bizottság felhívására a vállalatok zöme in­tézkedést tett. Sok helyütt feltár­ták az elfekvő készleteket, ész­szerűbben, takarékosabban gaz­dálkodtak az importanyagokkal és az energiahordozókkal, korsze­rűsítették az anyagfelhasználást, az elszámoltatás üzemi rendsze­rét. A' nem rubel viszonylatból származó importtermékekkel és anyagokkal való gazdálkodás el­lenőrzését követően például a Kő­bányai Könnyűfémmű kecske­méti gyáregysége nyomban intéz­kedett, s a hulladékoldószerek hőhasznosítására tanulmányter­vet rendelt meg. A jó példák között említhető a magnetofongyár intézkedése is, ugyanis tavaly az első háromne­gyedévben 6ü ezer motor gyár­tásával 12—13 millió forint ér­tékű devizát takarítottak meg. Tervük szerint a következő terv­időszakban tovább növelik a magnómotor gyártását. A megyei NEB az SZMT-vel közösen megvizsgálta az üzem- egészségügy helyzetét is. Talál­tak hibát, hiányosságot bőven. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents