Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-04 / 2. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: erősen felhős ég, több helyen hó, hózápor, erős, időnként viharossá fokozódó szél. Több helyen hófúvás. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 3, mínusz 8 fok között, a derült, szélvédett helyeken mínusz 10 fok körül. Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 0, mínusz 5 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői csütörtökön, az újév alkalmából jó- kívánságaiikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évf. 2. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január 4. péntek Emlékek Mészöly Gyuláról Bács-Kiskun megyei újítók az ország egészségügyéért Két és fél évvel ezelőtt — 1977 közepén — kezdeményezte a Bács-Kiskun megyei újítók klubja a „Műszakiak, szocialista brigádok az egészségügyért” mozgalmat. Azóta több megyei — sőt, fővárosi és vidéki — egészségügyi intézmény részére készített értékes, import útján is nehezen beszerezhető gyógyászati eszközt. Tegnap, az említett mozgalom keretében, egy újabb akcióra került sor. Szabó Lajos nyugdíjas főmérnök, az újítók klubjának elnöke, négy darab vérplazma és infúziós üveg automata zárógépet adott át ünnepélyes keretek között két megyebeli és két miskolci egészségügyi intézetnek. EL , mondta, hogy a gépek alkatrészeinek elkészítésében kecskeméti és kiskunfélegyházi üzemek vettek részt, az Észa-k-Bács-Kiskun rtiegyei Vízmű Vállalat 20 ezer forint értékű anyaggal segítette a munkát. A magas színvonalú műszaki munkát igénylő gépek gyártását a kecskefihéíi Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola gépgyártásteohnológiai tanszékének szakmunkásai végezték el dr. Molnár Benedek tanszék- vezető és Bajnóczi Sándor adjunktus irányításával, gépenként négyszáz óra társadalmi munkával. Egy-egy automata zárógép értéke 170. ezer devizaforint lenne, ha külföldről kellene beszerezni. A megyei tanács pénzügyi osztályának azonban mindössze 20 ezer forinttal kellett hozzájárulnia egy-egy berendezéshez. A kecskeméti véradóállomáson jól bevált záró- és nyitógépek iránt azonban már az egész ország véradóállomásai, kórházai és gyógyszertári központjai érdeklődnek. Jelenleg kilenc újabb, egészségügyi intézmény kérése van az újítóklub előtt. Ebből t A gépek ünnepélyes átadása. (Pásztor Zoltán felvétele) februárban négy berendezést adnak át, amelyeket a SZIM, a konzervgyár, az MMG Automatika Művek, a megyei kórház és a honvédség szocialista brigádjai készítenek el. ' Az újítók klubja gépenként mindössze 25 ezer forintot kér a megrendelőktől, amit a kecskeméti Városi Tanács elkülönített számlájára fizetnek be. Az így összegyűlt pénzből az anyatejgyűjtő állomás automatizálását oldják meg, amelynek terveit már elkészítette egy műszakiakból álló újító brigád. Ez lesz az ország legmodernebb, teljesen higiénikus anyatejgyűjtő állomása. Szabó Lajos végül arra kérte a megjelent egészségügyi intézmények képviselőit, hogy a területükhöz tartozó üzemek gazdasági vezetőit és szocialista brigádjait nyerjék 'meg a „Műszakiak, szocialista brigádok az egészségügyért” mozgalomnak. Mert minél inkább terebélyesedik ez a kezdeményezés, annál színvonalasabb munkát tud végezni az egészségügy, egyben jelentős devizakiadásoktól mentesül a népgazdaság. A kiskunhalasi kórház részéről dr. Illés Gergely igazgatóhelyettes, a kalocsai kórház részéről dr. Pintér Sándor igazgatóhelyettes, a miskolci kórház és a miskolci vasgyári kórház gyógyszer- tára részéről Vayné Nagybégányi Emese gyógyszerész vette át a vérplazma és 'infúziósüveg automata zárógépeket. N. O. KLUB, ÖSZTÖNDÍJ, PÁLYÁZAT A KISZ és a fiatal művészek A fiatal művészgejteráció már beleszületett társadalmunkba, túlnyomó többsége igenli és elfogadja a fejlett szocializmus építésének nemzeti programját, bizalommal van a párt politikája iránt. A fiatal művészek a szocializmus építésének nagy megrázkódtatásoktól mentes, 1956 utáni időszakában nőttek fel, ezért a viszonyítás, a társadalmi élet mélyebb rétegeit jellemző ellentmondások felismerése számukra jóval nehezebb, E szavakkal kezdődik a KISZ Központi Bizottsága által tavaly február 28-án megtárgyalt jelentés, amely a fiatal művészek helyzetét elemzi; s ezt az anyagot tekintette kiindulópontnak a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága is, amikor elkészítette feladattervét a fiatal alkotók körében végzett munka továbbfejlesztésére. A dokumentumot az új esztendő első bizottsági ülésén, tegnap délelőtt Kecskeméten tárgyalta meg a megyei testület, dr. Adorján Mihály titkár elnökletével. A szocialista társadalom fejlődése során szükségszerűen keletkező ellentmondások közvetlenül hatnak a fiatal művészekre. Az életszínvonal emelkedése eredményeként soha nem látott meny- nyiségben kerültek a tömegek számára is elérhető közelségbe a fogyasztási javak. Abban viszont már kevesebb vonzó minta igazít el. hogyan is bánjunk megnöve- .kedett lehetőségeinkkel, hogyan érjük el, hogy ne öncélként, hanem az emberhez méltó élet hasznos eszközeiként funkcionáljanak. Jelentősen változtatják az életmódot a településszerkezet változásai is: megerősödtek a közép- és kisvárosok; az új városok, lakótelepek születésével igen sokan közösségváltásra kényszerülnek. A szocialista demokrácia kérdéskörének aktualitását jelzi hogy egyre többb műalkotás ábrázolja ezt a problematikát, gyakran leegyszerűsítve az egyén és hatalom viszonyára vagy a hatalom és az erkölcs konfliktusára — állapította meg a KISZ Központi Bizottsága, majd arra mutatott rá, hogy a felsőoktatási intézményekből kikerülve jelentősen csökken a fiatal művészek szervezettsége. Néha a világnézeti úttévesztés, gyakrabban politikai elbizonytalanodás. az értelmes társadalmi cselekvés lehetőségébe vetett' hit meggyengülése akadályozza a KISZ munkájába való bekapcsolódást, Nagyobb követelmény, igényesebb munkaszervezés A mezőgazdaság és élelmiszeripar, az erdő- és fagazdaság az 1979-esnéi magasabb kötelezettség teljesítésére felkészülve kezdte meg az új esztendőt. A mezőgazdasági nagyüzemek az 1980-as előirányzat szerint 7 százalékkal emelik a termelést. ágazatonként még jelentősebb a feladat, hiszen a növénytermelésben 10—11 százalékos növekedést kell elérniük, ami sokkal magasabb a korábbiaknál, s jóval igényesebb gazdasági szervező munkával, helytállással teljesíthető. Bács-Kiskun* mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeire, erdőgaz- daságaira ugyenez vonatkozik. Mind a három ágazat olyan, amelyik túlnyomórészt hazai nyersanyagból dolgozik, vagy azt maga állítja elő. A hajósi József Attila Tsz a kalocsai járás egyik jól gazdálkodó szövetkezete, amelyben a fegyelmezett munkának már eddig is megvolt a gyümölcse. Az 1979-es aszály és más elemi kár ellenére, a" zárszámadási mérlegben 14 milliós nyereséget könyvelhet el a szövetkezet. Csak úgy, mint tavaly, az idén is az árunövény termelését fokozza leginkább a közös gazdaság. Ezt irányozta elő a szövetkezet vezetősége a most kidolgozás alatt levő 1980-as termelési tervében is. A hajósi szövetkezet gazdái nagy jelentőséget tulajdonítanak a gazdaságok közötti együttműködésnek, nemcsak a mindennapi feladat végrehajtásában, hanem az egyes termelési ágak fejlesztésében is. hiszen az elmúlt években ennek előnyeiről meggyőződtek. A munkaerő-gazdálkodásban is szerepe van ennek. Egyelőre az üzemen belüli munkaerő-átcsoportosításban igyekeztek ezt az elvet érvényesíteni, melynek sikerét a nyári, az őszi betakarítás, ültetvénytelepítés, határidőre történt befejezése bizonyítja. Az egymással szomszédos, vagy azonos termelési rendszerhez tartozó gazdaságok közötti szorosabb együttműködésnek azonban számos lehetősége' akad. A hajósi t termelőszövetkezet- gazdái -az új esztendőben e tekintetben is előbb akarnak lépni. < Az 1980-as terv az állattenyésztési ágazat termelésének 2—3 százalékos emelését irányozta elő a mezőgazdasági üzemek számára. A kiskunhalasi járás déli felének baromfitenyésztő gazdaságai. élve a kedvezőnek ígérkező értékesítési lehetőséggel, a baromfitenyésztés bizonyos fokú növelése mellett, főként az ágazat 0 A kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezetben hordóit festik. a hagyományos pince gazdaságosságát igyekeznek javítani. Ezt indokolja az a körülmény, hogy a tavalyihoz hasonló mértékű fehérjetakarmány-behozatal mellett, más megoldás nem is igen akad. A jánoshalmi Petőfi Tsz-ben a saját keltetésű csibék számának növelésével, tenyésztésbe állításával, az idén 800—900 ezer forinttal akarják az ágazati költséget lefaragni. A gazdaságos takarmányozásnak ugyancsak új lehetőségeit igyekeznek -feltárni. A Kiskunság egyik jelentős állattenyésztő gazdasága, a városföldi Dózsa Tsz. Itt az egyéb lehetőség mellett, szintén a takarmányfelhasználásban rejlik még kiaknázható tartalék. Kötelesség- tudó szakmunkások, munkájukat lelkiismeretesen ellátó' szakvezetők dolgoznak az állattenyésztési ágazatban, ahol hétköznap, vasárnap, karácsony, újév mindig munkanapnak számít. Nap, nap után ■A fejlett szocialista társadalom építésében — folytatta a gondolatsort a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága — egyre nagyobb szerep jut a művészeteknek. Növekszik felelőssége a fiatalok esztétikai nevelésében, a szocialista ' életforma kialakulásának művészi eszközökkel való segítésében. Ebből a felelősségből egyre több hárul fiatal alkotóink művészetére — a fiatal alkotók felelősségéve) együtt növekszik a KISZ szerepe, a körükben végzett mozgalmi munka jelentősége. Különösen érvényes ez Bács- Kiskun megyére, amely hagyományosan egyik szellemi műhelye az országnak. Egy tavalyi megyei tanács végrehajtó bizottsági előterjesztés ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a leglátványosabb és legdinamikusabb fejlődés a képző- és iparművészetben tapasztalható. Ugyanakkor a képzőművészeti élet megyei irányítása jelenti a legtöbb gondot és munkát, mivel az itt élő hivatásos művészek szervezetileg a Magyar Képzőművészek Szövetsége Középmagyarországi Területi Szövetségének tagjai, és a művészetpo- lilikai irányelvek érvényesítése — mindkét megyében: Bács-Kiskun- ban és Szolnok megyében — a társadalmi, gazdasági és személyi feltételek függvényeként érvényesül. A területi összezártság, és a kettős irányitó rendszer felszámolására tett kísérletek min(Folytatás a 2. oldalon) Napjainkban egy bonyolultabb szívműtét költsége 120— 130 ezer forint; az üzletekben árusított, Dél-Amerikából vásárolt banán szállításának költsége nagyobb, mint amennyit magáért az áruért a külkereskedők fizettek. Mindennek költsége van, de kézenfekvő, hogy a ráfordítás szerepe ott a legnagyobb, ahol a befektetések közvetlen, pénzbeli kamatára jut a hangsúly, azaz a termelőágazatokban. Ennek ismeretében ítélhetjük meg reálisan annak a ténynek a jelentőségét, hogy 1977-hez képest 1978- ban harminc fillérrel emelkedett a száz forint értékű termék ráfordításainak költsége — 85,90 forintra. Ami jelentéktelen összegnek tűnhet egy műhelyben, nép gazdasági méretekben viszont ez a summa már 4,2 milliárd forinttal volt egyenlő. A költségek ilyen, kedvezőtlen irányú változása 1979- ben is folytatódott, azaz nem egyszeri, átmenetileg felbukkanó jelenségről van szó. Különböző vizsgálatok egyaránt azt bizonyították, hogy a termelőhelyek tevékenységének leggyengébb pontjai közé tartozik a költséggazdálkodás. Jelentőségének lebecsülése, szerepének korlátozása azzal járt, hogy a vállalatok és a szövetkezetek egy része még a költségelemzés megbízható módszereit sem alakította ki, éppen ezért nincs tisztában a különféle költségnemek arányával, növekedésével vagy csökkenésével. Amihez — hozzátesszük, mert így teljes a kép — az is alapot nyújtott, hogy az 1980-ig érvényes szabályozók, a költségnövekedés szinte automatikus áthárításának lehetőségével könnyen forgatható menlevelet kínáltak az ilyen magatartásra. Két-három esztendeje néhány nagyobb vállalat megpróbálkozott az értékelemzéssel, s meghökkentő eredményekre jutott. Kiderült, hogy a . költségek egy része tisztes haszonnal értékesíthető termékeknél is ablakon kidobott pénz, mert e gyártmányok fölös mennyiségben tartalmaznak anyagot, megmunkálásuk folyamata egyszerűsíthető, s így tovább. Volt olyan — már évek óta készített, mindenkor könnyen vevőre találó — berendezéscsalád, ahol az értékelemzés után negyven százalékkal (!) csökkenthették az önsúlyt, s ezzel együtt az anyag-, az energia-, az élőmunka-szükségletet. Indokolt a kérdés: korábban miért veszhetett el az, ami elveszett? Furcsa, kettős szerepet játszunk. Felhasználóként, fogyasztóként szinte mindent drágának találunk, még az indokolt költségnövekedéseket is nehezen ismerjük el, termelőként ugyanakkor az indokolatlan költségemelkedésnek sem tulajdonítottunk jelentőséget, ha az „belefért" az árba. Sőt, még akkor sem, ha az a gazdálkodási eredményt csökkentette, a fontos az volt, hogy a tervezett nyereség meglegyen. Ez a termelői gondolkodásmód, valamint az irányítás és szabályozás tökéletlensége magyarázza, hogy évek óta kedvezőtlen folyamat szemtanúi lehettünk: az indokoltnál gyorsabban növekedtek a fajlagos ráfordítások, s ez mérsékelte az amúgy sem gyors hatékonyságjavítást. Különösen az anyag-, és ener880 szarvasmarhát, 4500 sertést, 2500 juhot kell megetetni, megitatni, vagy erre a munkára felügyelni, mert az automata berendezés i$ felmondja időnként a szolgálatot. Épp az óév utolsó napjaiban ment tönkre egy fontos berendezés, vagy akadályozta a fagy a vízszolgáltató hálózat működését az állattenyésztő telepen, de csak igen rövid időre. A telep dolgozói ugyanis résen voltak, és nyomban megszüntették a műszaki hibát. Az új' esztendő első munkanapján pedig ott folytatták, ahol az előző nap abbahagyták. Letakarították a havat a telep gazdasági épületeiről, hogy a tetőzetet ne terhelje a hótakaró. Rendbehozták a telep belső útjait, hogy a takarmányszállítás zavartalan maradjon, s mind emellett 2,5 milliót érő vágóállatot készítettek elő értékesítésre, szállításra. K. A. giaköltségek emelkedésére igaz ez. 1978-bart külföldi utazási és kiküldetési költségekre a népgazdaság termelő ágazataiban — az állami szektorban — 2,8 milliárd forintot adtak ki.. Az itt lefolytatott népi ellenőri vizsgálat — mert nem a költség nagysága, hanem fölhasználásának mikéntje a gond — rengeteg szabálytalanságot állapított meg. Olyanok utazgatásait, akiknek ez semmi módon nem kapcsolódott a munkaköréhez, azután a papírokon szerelőként föltüntetett személyzeti vezetők, kutatók, gazdasági igazgatók külföldi kiküldetéseit... Tagadhatatlan: a januártól érvényes szabályozók az eddigieknél hatásosabban képviselik a költségek tényleges szerepét a termelésben, de kizárólag a közgazdasági ösztönzőktől és korlátoktól, remélni, várni a változást, hibának bizonyulna. Sokféle hatás össze- geződött abban, hogy a vállalatok úgynevezett költségérzékenysége a szükségesnél jóval alacsonyabb szinten rekedt meg. Azaz: sokféle hatásnak kell öszegezödnie abban is, amit a kívánatos változások testesítenek meg, hogy a költség — s nemcsak a közvetlen pénzbeli költség, hanem mindenfajta ráfordítás — a középpontja legyen a gazdálkodási döntéseknek, lépéseknek, a tervezéstől az eladott árukhoz kapcsolódó szolgáltatásokig, így például a szervizig, az alkatrész-utánpótlásig. Amit az elő- vagy az utókalkuláció néhány dolgozójának segítségével aligha lehet elérni, ehhez a teljes kollektíva szemléletének átalakulása szükséges. S ezt az átalakulást nem a költség fon-' tosságának monoton ismétlése indította el, sokkal inkább a költség szerepének részletekbe menő megvilágítása, az egyes költségnemek alakulásának folyamatos elemzése. M. O.
