Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-15 / 11. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1980. január 15. SZAVAZÁS A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN Nem született határozat az Irán elleni gazdasági szankciókról NEW YORK Az Egyesült Államoknak nem sikerült keresztülvinnie a Bizton­sági Tanácsban azt a szándékát, hogy gazdasági szankciókat kény- szerítsen ki Irán ellen. A héttőre virradóra tartott szavazáson a Szovjetunió, mint állandó tag, vétójogával élt, s így az amerikai javaslat nem vált határozattá. ' Nemmel szavazott az NDK is. Mexikó és Banglades tartózko­dott. Kína képviselője pedig nem vett részt a szavazáson. „Igen" szavazatot adott a BT többi tíz tagja, élükön az Egyesült Álla­mokkal. Oleg Trojanovszkij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képviselője az elutasítás indoklásakor hangsú­lyozta, hogy hazája mindig is sík- raszállt a nemzetközi egyezmé­nyek és megállapodások, így a diplomáciai mentességről szóló nemzetközi konvenció tiszteletben tartása mellett. Hamis viszont az az állítás — fűzte hozzá —, hogy Irán tevékenysége veszélyeztetné a nemzetközi ibékét és biztonságot. Az Egyesült Államok és Irán kö­zötti vita kétoldalú, a két ország­ra tartozik, s ezért indokolatlan nemzetközi szankciók alkalmazá­sa. A szankciók vagy bármilyen Iránnal kapcsolatos fizikai lépé­sek csak feszültebbé tennék a helyzetet, és veszélyeztetnék a bé­két Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára, még a BT-vita előtt újság­íróknak beszámolt Szadegh Ghotbzadeh ' iráni külügyminisz­terrel és az iráni ENSZ-képviselő- vel folytatott telefonbeszélgetésé­ről, s megállapította, hogy Irán és az Egyesült Államok álláspont­ja továbbra is eltér egymástól. A főtitkár a BT-vdta folyamán is beszámolt erőfeszítéseiről, és kö­zölte, hogy folytatja azokat a vál­ság békés megoldása érdekében. események sorokban BUDAPEST Hétfőn vietnami küldöttség ér­kezett Budapestre, a magyar- vietnami gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bi­zottság 8. ülészakára. A delegációt Do Muoi, a Vietnami Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság vietnami tagozatának el­nöke vezeti. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke, valamint Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykö­vete fogadta. (MTI) BERLIN A KGST Közlekedési Állandó Bizottsága január - 14—18. között Berlinben tartja 58. ülését. A ta­nácskozáson részt vevő magyar küldöttség — Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter ve­zetésével — vasárnap elutazott a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába. (MTI) WASHINGTON Argentína kivételével a legna­gyobb gabonaexportáló országok, így az Egyesült Államok, a közös piaci országok, Ausztrália és Ka­nada, úgy döntöttek, hogy támo­gatják a Carter amerikai elnök in­tézkedését a Szovjetunióba irá­nyuló gabonaszállítások megszün­tetéséről. BEJRUT Ciszjordánia és a Gázai övezet palesztin lakossága hétfőn általá­nos sztrájkkal tiltakozott az iz­raeli megszálló hatóságok elnyo­mó politikája, a kelet-jeruzsálemi arab áramszolgáltató vállalat kisa­játítása, a megszállt területeken kiépített zsidó településhálózat bő­vítése ellen. # Szavaz a Biztonsági Tanács. TEHERÁN Az iráni külügyminiszter hét­főn hajnalban a teheráni repülő­téren tartott sajtóértekezletén ki­jelentette: a sah bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság megalakítá­sa nem lenne elégendő a Tehe­ránban fogva tartott túszok kisza­badításához. Az ország déli részé­be indulása előtt újságírókkal kö­zölte, hogy a túszok szabadon bo­csátásának feltétele annak a há­rom pontnak a teljesítése, ame­lyet — Khomeini jóváhagyásával — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár elé terjesztettek. Nevezetesen: a bizottság megalakítása, a sah ki­adatása, és Irán jogának elisme­rése ahhoz, hogy követelje a csá­szári család javainak visszaszol­gáltatását. Röviddel a BT-szavazás előtt tartott sajtókonferenciáján Ghotb­zadeh hangsúlyozta, hogy az or­szága elleni szankcióknak „sem­milyen hatásuk nem lenne”, és „amennyiben az Egyesült Álla­mok makacsul ragaszkodna a szankciók politikájához, az a várt­tal ellentétes hatást eredményez­né”. Az Iráni Központi Bank elnö­ke vasárnap este közölte, hogy a kormány már kiválasztott tizen­négy, különböző országbeli nem­zetközi hírű ügyvédet, hogy te­gyenek lépéseket a volt sah több országban lévő javainak vissza­juttatására. Ali Akbar Moinfar kőolajipari miniszter vasárnap bejelentette, hogy Irán nem teljesíti a meg­buktatott sah uralkodása idején külföldi cégekkel kötött olajter­melési szerződéseket — közölte a Pars Hírügynökség. A Teheráni Rádió szerint a miniszter azt is előirányozta, hogy az iráni olaj­vállalat növelni fogja olajfinomí­tó-kapacitását, s így megnöveli a több hasznot hozó késztermékek kivitelét a nyersolajexport rová­sára. .Moinfar közölte azt is, hogy Irán olajtermelése felére csök­kent a forradalom előtti napi több, mint hatmillió hordós csúcs­hoz képest, a bevételek azonban megközelítik a sah utolsó évei­ben elért évi húszmilliárd dollárt. HANOI Az elmúlt napokban is folytató­dott a kínai fegyveres tevékenység a vietnami—kínai határon — ad­ta tudtul egy Hanoiban közzétett öszefoglaló jelentés. A beszámoló szerint elsősorban Hoang Lien Son tartomány határmenti körzetei voltak kínai tüzérségi provokációk célpontjai. A támadások jelentős anyagi károkat okoztak. FifjyeKfftP" re méltó tény, hogy e provoftffiióli- kal- egy időben Ha Tuyen, Cao Bang és Hoang Lien Son tartomá­nyok hegyi körzeteiben kínai ügy­nökök röplapokat szórtak, lázadás­ra próbálták ösztönözni a lakos­ságot és háborús fenyegetéseket terjesztettek. __________________ P EKING______,_______________ A z MTI tudósítójának értesülése szerint rövidesen sor kerül Liu Sao-csi erkölcsi és politikai reha­bilitálásának hivatalos bejelenté­sére. A kínai pártkörökben a kés­lekedést azzal magyarázzák, hogy Hua Kuo-feng pártelnök instruk­ciója szerint „sokkal sürgősebb az élők, mint a holtak rehabilitálása, s a holtak esetében messzemenő diszkrécióval kell eljárni”. VIETNAMI NYILATKOZAT Peking és Washington kapcsolatai veszélyeztetik a békét Hanoi értékelés szerint Brown »amerikai hadügyminiszter pekingi látogatása minőségileg új sza­kaszt jelent a kínai—amerikai együttműködésben, amely súlyos fenyegetés Indokína, egész Dél- Kelet-Ázsia népeinek békéjére és biztonságára, miként az egész vi­lág békéjére. A vietnami külügy­minisztérium szóvivője vasárnapi nyilatkozatában élesen bírálta Kí­na és az Egyesült Államok im­már katonai síkra is kiterjedő együttműködésének fokozását, és azt — Brown pekingi látogatása alapján — új, veszélyes lépésnek minősítette. A szóvivő fogalmazása szerint Peking és Washington támadása­it a Szovjetunió és Vietnam ellen összpontosítja, és nyíltan beszél a három indokínai ország, Afga­nisztán’"és’" Irán néjfeT elleni együttműködésről; -Jt. - ; A VSZK külügyminisztériuma ezért az éberség fokozására szó­lította fel a világ népeit a béke és biztonság elleni súlyos fenye­getéssel szemben. ■ A Nhan Dan, a VKP központi lapja a kínai—amerikai katonai tárgyalásokat értékelve úgy fo­galmaz, hogy „az amerikai impe­rialisták és a kínai terjeszkedők összefogása veszélyes pontra ju­tott”, és hogy Brown pekingi lá­togatása új, súlyos lépés volt egy agresszív Washington—Tokió—- Peking—NATO katonai tengely kialakításában”. A. lap arra is emlékeztet, hogy Peking saját céljai érdekében kísérli meg fel­használni az „amerikai kártyát” a Szovjetunió és Vietnam ellen, Tiltakozás a rakéták ellen Továbbra is széles méreteket ölt a tiltakozás az új típusú közép- hatótá.YöiságJÚ .amerikai, .rakéták nyugat-európai telepítéséről ho­zott NATO-döfités ellen. Az európai biztonságért és együttműködésért küzdő finn bi­zottság Helsinkiben közzé tett nyi­latkozatában nyomatékosan hang­súlyozta; az Egyesült: Államok imperialista köreinek és a NATO- nak a fegyverkezési hajsza foko­zására irányuló politikája aláássa az enyhülés alapjait. Az ír Munkáspárt Dublinban nyilvánosságra hozott közlemé­nyében a NATO-döntést a fegy­verkezési verseny kiszélesítésére tett lépésnek nevezte, s rámuta­tott, hogy az egész világ békéjét veszélyezteti. EGY SZERZŐDÉS LEJÁR Tajvani kérdőjelek Baljós dátumnak bizonyúl ja­nuár 1, a tajvani politikusok szá­mára: tavaly ezen a napon létesí­tett teljes diplomáciai kapcsolatot egymással Kína és az Egyesült Ál­lamok, az idei év első napján pe­dig hivatalosan lejárt a szigetnek az ÜSA-val 1954-ben kötött „köl­csönös védelmi szerződése”. Mind­két esemény része annak a folya­matnak, amely lezárta a „Tajvan —Kína” egyenlet évtizedekig fenn­tartott illúzióját. Csorbítatlan önbizalom Tajpej és Washington között te­hát már egy éve megszűnt a dip­lomáciai viszony. (Kudarcot val­lottak azoknak az amerikai szená­toroknak a próbálkozásai is, akik Carter elnökkel szembefordulva Tajvan „ejtését” bírósági úton pró­bálták alkotmányellenessé nyilvá­nítani.) 1979-ben kivonják a ten­gerészgyalogság maradékát és le­állították az amerikai katonai se­gélyeket — szintén a Pekingnek tett ígéreteknek megfelelően. Mindez a valóságban persze jó­val kevesebb változást jelent. A nagykövetség szerepét ma is ra­gyogóan betölti az Amerikai Inté­zet nevű intézmény, ahol a — hi­vatalosan nyugállományba helye­zett — diplomaták folytathatják szolgálatukat. Nem kormányszin­ten ugyan, de változatlan a? társa­dalmi, kulturális szervezetek te­vékenysége is. A gazdasági kötelé­kek csábítása sem csökkent: a több milliárd dolláros évi forgalom egyelőre még jóval meghaladja az USA Kínával lebonyolított keres­kedelmét. A felszínen egyébként ^z sem érzékelhető különösebben, hogy a kínai—amerikai normalizálás csökkentette volna Tajvan önbi­zalmát Diplomáciai elismerésben ugyan már csak körülbelül 20 or­szág részesíti (Kínát száznál is többen ismerik el), a gazdasági élet dinamizmusát mégis sikerült megőrizni. Az 1979-es növekedést mintegy 9 százalékra becsülik. Nem indult meg a tőke menekülé­se, sőt a külföldi beruházások re­kordot értek el azóta, hogy 1950- ben, a kínai forradalom győzelme után a reakciós Kuomingtang had­sereg megszállta a szárazföldtől 200 kilométerre. sem fekvő szige­teket. Változások a mélyben Kevésbé világos, milyen válto- ■zásokat okozott a tajvani belpoli­tika mélyén a washingtoni cser- benhagyás. A pekingi vezetők is­mételt felszólításait a normális kapcsolatok helyreállítására min­denesetre kereken visszautasítot­ták. Ugyanakkor tény, hogy Taj­van és Kína kereskedelme az el­múlt évben ugrásszerűen fejlődött. Hongkongon keresztül eddig is je­lentős cserét bonyolítottak le, az 1979-es növekedés mégis kiugró: • Csang Csing-kuo elnök apja, Csang Kaj-sek diktátor arcképe alatt. becslések szerint hatvanszorosára emelkedett! (Igaz, még így is csu­pán néhány millió dollárt ér el, de a tendencia figyelemre méltó.) Másrészt viszont a tajvani veze­tésnek egyre inkább figyelembe kell vennie az őshonosok — azaz a nem Kínából áttelepültek, illetve leszármazottaik •*— követeléseit, akik a 17 milliós lakosság 85 szá­zalékát teszik ki. Ok demokratizá­lást, a jogi és választási rendszer reformját követelik, s nem a nagy­hatalmi politika ábrándjainak ker- getésében, hanem a sziget saját, reális fejlődésében érdekeltek. Végeredményben a „két Kína”, vagyis a független Tajvan elvének hívei. Ennek érvényesülésébe Pe- kingben — legalábbis hallgatóla­gosan — beleegyeztek. Hiszen a kínai vezetők minden lehetséges alkalommal kijelentik: Tajvan „újraegyesítésére” csak békés esz­közökkel, a sziget gazdasági-poli­tikai sajátosságainak „kellő tiszte­letben tartásával” fog sor kerülni. E meghatározás pontos tartalma ugyan tisztázatlan, de a szakértők egyetértenek: a status quo meg­bomlására hosszú ideig nem kell számítani. Tajpejben mégis napirendén vannak a katonai kérdések. A né­pi Kína „visszafoglalásának” szó­lamát ma már persze a Csang Csing-kuo kormányzat sem veszi komolyan — bár az elnök apja- elődje; á néhai Csang Kaj-sek dik­tátor idején niég ez volt a hivata­los politikai program. A védelmi képesség fokozása mégis elsőrendű célkitűzés: a majdnem félmilliós hadsereg rendkívül jól kiképzett és korszerűen felszerelt — termé­szetesen mindenekelőtt amerikai hadianyaggal. Ennek utánpótlása a jelek szerint a jövőben is zavar­talan lesz: egy több száz millió dolláros fegyverszállítást a na­pokban jelentettek be, éppen BroWn amerikai hadügyminiszter kínai látogatásának előestéjén... Látható: a kialakult kapcsolat- rendszer távolról sem mondható egyszerűnek. Meghatározó eleme mindenesetre a közös szovjetelle- nesség: ezzel a stratégiai érdek­egyezéssel magyarázható, hogy Peking gyakorlatilag, bizonytalan időre elismerte a „két Kína” elv érvényesülését. Amíg ebben az alapállásban nem következik be változás, addig a tajpeji vezetők­nek .sem kell közvetlen veszélyben érezni magukat. Sz. G. HÁROM ÉV UTÁN ■ISMÉT A MINISZTERELNÖKI SZÉKBEN Letette a hivatali esküt Indira Gändhi Hétfőn letette a hivatali esküt Indira Gandhi, India új minisz­terelnöke. Vele együtt iktatták be hivatalukba kormánya tizennégy miniszterét és nyolc államminisz­tert. A külügyminiszteri tárcát P. V. Naraszimha Rao, a bel­ügyit G. Zaíl Szingh, a pénzügyit pedig R. Venkataraman kapta. Mind a hárman újoncok a köz­ponti kormányban, eddig külön­böző indiai államok élén visel­tek tisztségeket. Indira Gandhi — aki politikai pályafutása során immár negyed­szer veszi kezébe az ország irá­nyítását — az eskütételen leszö­gezte: elsőrendű feladatának tartja az ország gazdasági hely­zetének javítását, a törvényesség és a rend megszilárdítását. Külpolitikáját illetően a Gan- dhi-kormány alkalmasint olyan irányvonalat folytat, amelynek meghatározó eleme az el nem kötelezettség, s fontos pillére a Szovjetunióval való együttműkö­dés és barátság fenntartása és fejlesztése. Ez utóbbi nyert kife­jezést abban is, hogy az ENSZ- közgyűiés Afganisztán ügyében összehívott rendkívüli ülésszakán — amely időiben egybeesett Gan­dhi miniszterelnökké történt ki­jelölésével — India képviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Szovjetunió az Afganisz­tánnal megkötött barátsági, jó- szomszédsági és együttműködési szerződés és az ENSZ-alapok- mány értelmében cselekedett, s nincs ok kételkedni abban,, hogy a szovjet csapatok az afganisztá­ni kormány kérésére megfelelő időpontban el is fogják' hagyni az országot. Ezért az álláspontért Indira Gandhit hétfőn éles támadások érték a választások vesztesei, a Dzsanata-párt vezetői részéről, akik azzal a váddal illették az új miniszterelnököt, hogy „eltávolo­dik” az el nem kötelezettségi po­litika elveitől. (TASZSZ, ADN, Reuter, AP UPI) KARMAL LEVELE KHOMEINIHEZ Mindkét ország érdeke a jó kapcsolat A Bakhtar hírügynökség jelen­tése szerint Babraik Karmai af­gán vezető üzenetet intézett Kho- meinihez és felhívta az ajatollah figyelmét arra, hogy Iránban bi­zonyos személyek és kötök — az amerikai imperialisták felibujtá- sára — a forradalmi átalakítások és a Szovjetunió önzetlen segít­sége ellen irányuló propagandát indítottak és ellenséges akciókat hajtanak végre. .Karmai — az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság vezetősége névében biz­tosította Khomeinit, hogy Afga­nisztán a lehető legszorosabb ba­rátságra és testvériségre törek­Mexikó növeli Mexikó meggyorsítja olajex­portját és már az év közepén el kívánják érni az év végére kitű­zött célt, a napi 500 ezer hordó­nyi olajexportot 1,1 millió hor­dóra történő növelését — közöl­te a Pemex Állami Olajtársasági amelynek vezérigazgatója el­mondta," hogy az év végére az olajtermelést napi 2,25 millió hor­dóra növelik. (A tavalyi év vé­gén a termelés 1,8 millió hordó volt.) szik az Iráni Iszlám Köztársaság­gal, Karmai szerint nincs olyan tényező, amely okot szolgáltat­hatna a testvéri muzulmán afgán és az iráni nép, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság közöt­ti ellentétekre. Karmai végezetül biztosította az iráni kormányzatot, hogy az af­gán kormány nem engedi fel­használni területét az iráni isz­lám forradalom és a testvéri nép ellen irányuló tevékenységre. Meggyőződését fejezte ki, hogy az iráni fél hasonló álláspontra he­lyezkedik. (TASZSZ) olajtermelését Hivatalos adatok szerint Mexi­kó olajtartalékai jóval meghalad­ják korábbi becsléseket és a bi­zonyított olajtartalékok nagysága eléri a 45,8 milliárd hordót. Ez több mint másfélszerese az USA tartalékainak és kétszerese annak amit még egy évvel ezelőtt felté­teleztek. (Ha a napi 2,25 millió hordónyi kitermelés állandó ma­radna, a készletek kb. 55 évre lennének elegendőek. — A szerk.) Merénylet az AEROFLOT New York-i kirendeltsége ellen Nagy erejű robbanás rázta meg vasárnap este az AEROFLOT szovjet légitársaság' manhattani kirendeltségének irodáját — -kö­zölte a New York-i rendőrség. Az épületben senki sem tartózkodott, így szovjet alkalmazottak nem sé­rültek meg. A pokolgépes me­rényletnek mindemellett három sebesültje van, valamennyien amerikai állampolgárok, akik a merénylet elkövetésének pillana­tában az épület közelében tartóz­kodtak. A robbanás következté­ben súlyos anyagi károk kelet­keztek: a hatalmas detonáció pozdorjává zúzta az épület vala­mennyi ajtaját és az első emelet ablakai kitörtek. A rendőrség egy személyt őrizetbe vett. Röviddel a robbanás után két csoport is: az „OMEGA—7” elne­vezésű kubai disszidens szervezet és a Cionista' Zsidó Védelmi Liga képviselői vállalták a merénylet elkövetését. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Kambodzsai küldöttség Budapesten Taing Sárim kereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn kambodzsai gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. (MTI) * Elutaztak az amerikai kongresszusi képviselők Apró Antal, az országgyűlés elnöke hétfőn fogadta az Amerikai Egye­sült Államok kongresszusi képviselőinek csoportját, amely Charles A. Vaniknek, a kereskedelmi albizottság elnökének vezetésével két na­pot töltött Budapesten. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Veress Péter külkereskedelmi miniszter ugyancsak fogadta á kép­viselőket és megbeszélést folytatott Velük a magyar—amerikai gazda­sági kapcsolatokról: A kétoldalú kereskedelem kérdéseiről folyt véle­ménycsere azon a találkozón is, amelyen magyar részről a Kereskedel­mi Kamara és néhány vállalat vezetői vettek részt. Az amerikai képvi­selőcsoport elutazott Budapestről. (MTI) * Átalakították az olasz kormányt Franco Maria Malfatti külügyminiszter egészségi okokból történt le­mondása miatt hétfőn átalakították Francesco Cossiga kormányát. Az új külügyminiszter Attilio jRuffimi lett, az eddigi hadügyminiszter. A hadügyminiszteri tárcát Adolfo Sarti kereszténydemokrata szenátor kapta, a parlamenti kapcsolatok eddigi tárcanélküli minisztere. Az ő helyébe Clelio Darida kereszténydemokrata politikus lépett. Ö eddig Rognoni belügyminiszter helyettese volt.

Next

/
Thumbnails
Contents