Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 11. események sorokban SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, fogadta Santiago Carrillót, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárát. A két pártvezető 'megerősítette eltökéltségét, hogy a jövőben is fejleszteni kívánja a BKP és az SKP közötti kapcsolatokat, s efő kívánja segíteni a Bulgária és Spanyolország közötti baráti kapcsolatok bővülését. LONDON Az acélipari munkások mellett sztrájkba kezdtek a British Petróleum olajtársaság több üzemének dolgozói is. A képen a brit munkások egyik sztrájkőrsége. MADRID Súlyos börtönbüntetésre ítélték a Grapo nevű spanyol terrorszervezet két tagját fegyveres rabló- támadásért és más bűncselekményekért. Aurora Cayetano Na- varrót 10 évi és 4 havi börtönnel és 25 000 peseta pénzbüntetéssel. Juan Garcia Martint pedig 4 évi és 2 havi börtönnel sújtották. Négy másik vádlottat felmentettek. HONGKONG Két ékszerüzletet raboltak ki Hongkongban. A rendőrség szerint a fegyveres támadók 110 000 amerikai dollár értékű aranyékszerrel menekültek el. A közelmúltban már több ékszerüzletet raboltak ki a brit gyarmaton, egyebek között azért, mert a ne- mesíémpiacokon erősen felszökött az arany ára. VELENCE Néhány órával azután, hogy a velencei Szent Márk tér közelében egy vasrúddal fejbe verték, meghalt a kórházban egy 55 éves rendőr őrmester. Az ütést egy 79 éves volt gondolás mérte rá, miután három évtizeden át forralta bosszúját. A gondolás Luigi Sar- dit 1947-ben ítélték el, mert meggyilkolt egy fiatal nőt. Az áldozat feldarabolt holttestét a velencei laguna partján, egy bőröndben találták meg, Sardi 25 évet töltött elmegyógyintézetben. Jés a jelek szerint az volt a rögeszméje, hogy Sinisi őrmester felelős balsorsáért. PÁRIZS Madridból hazafelé Schmidt nyugatnémet kancellár megállt Párizsban, és eszmecserét folytatott Giscard d’Estaing francia elnökkel. AJACCIO Mintegy harminc fegyveres korzikai autonomista szerda hajnal óta megszállva tartja az ajacciói „Fesch” szállodát. A szállodafoglalók tizenkilenc túszt ejtettek, és az épületre felvonták a korzikai nacionalisták zászlaját. Azt követelik, hogy a rendőrség bocsásson szabadon húsz — az autonomista mozgalommal rokonszenvező — foglyot. Egyben fel akarják hívni a figyelmet az autonomis- ták legális szervezete, a Korzikai Nép Uniója (UPC) elleni francia titkosrendőri akciókra is. A francia rohamrendőrség körülzárta az épületet, s könnygáz- gránátokkal igyekezett feloszlatni az autonomisták mellett tüntető több száz fős tömeget. Az egyik tüntető rálőtt a rendőrökre, s a kirobban tűzharcban egy rendőr meghalt, kettő megsebesült. A tüntetők közül egy fiatal nő és egy férfi vesztette életét, míg többen megsebesültek. ÖSSZEHÍVTÁK AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKÁT Az afganisztáni helyzet csak ürügy A Biztonsági Tanács szerda éjjel 12 szavazattal két ellenszavazat és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy összehívja az ENSZ-iközgyűlés rendkívüli j ülésszakéit az Afganisztánban kialakult helyzet miaifct. Az indítványt Mexikó és a Fülöp-szigetek képviselője terjesztette be; a javasltat éllen szavazott a Szovjetunió és az NDK, míg Zambia képviselője tartózkodott a szavazástól. Mivel ügyrendi- kérdésről van szó, a döntés a szovjet ellenszavazat dacára hatályos, így az ENSZ-közgyűlés csütörtökön, New York-i idő szerint délután 3 órakor rendkívüli ülésszakot kezdett Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-fcépviselője felszólalásában erélyesen állást foglalt a rendkívüli ülésszak ösz- szehívása ellen. Mint mondotta, az úgynevezett afganisztáni helyzet csupán, ürügyként szolgál bizonyos államok számára, hogy igazolni próbálják a Közel-Keleten és más .térségekben uralkodó feszültség további élezését. A Szovjetunió baráti- támogatásával és együttműködésével megvédj ük az áprilisi -forradalom vívmányait és az ország szuverenitását — nyilatkozta a TASZSZ tudósítójának csütörtökön New Yorkban Sah Muhammed Doszt afgán külügyiminiszter, aki azért érkezett New Yorkba, mert - az Egyesült Államok, szövetségeseivel és Kínával közösen az ENSZ- re kónyszerí'tette az úgynevezett „afgán kérdés” megvitatását. Ez a lépés nyílt beavatkozás az ENSZ egyik független tagállamának belügyeibe, szakítás a Biztonsági Tanács munkájában kialakult gyakorlattal, kiforgatása az ENSZ-alapokmány ide vonatkozó rendelkezéseinek, és a nemzetközi jog más normáinak — mutatott rá Sah Muhammed Doszt. Az Egyesült Államok nyílt, Kína pedig közvetett felhívásokat intéz Japánhoz, hogy rábírja katonai szövetségesét, illetőleg szerződéses partnerét „megtorló intézkedésekre” az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ürügyén. Egy amerikai kongresszusi küldöttség, amelyet Lester Wolff, a képv-iselőház ázsiai—csendes-óceáni albizottságának elnöke vezet, Tokióban sürgette, hogy „a két ország közösen szálljon szembe a szovjet kihívással”, és Japán támogassa az Egyesült Államok által meghirdetett szovjetellenes gazdasági szankciókat. Az amerikai parlamenti küldöttség tokiói tárgyalásaival egyidejűleg Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes egy japán parlamenti delegáció jelenlétében szintén szovjetellenes „rendszabályok” mellett kardoskodott. A hivatalos Tokió egyelőre viszonylag tartózkodó magatartást tanúsít, és a sürgetések ellenére még nem tisztázta, hogy menynyiben hajlandó követni Washingtont. Okita Szaburo külügyiminiszter csütörtöki sajtóértekezletén csak annak kifejtésére szorítkozott, hogy kormánya „mérlegel • Kabulban az élet visszatért normális kerékvágásába. Újságíróknak közben bemutatták azokat a fegyvereket, amelyeket a hatóságok az ellénforradalmárok- nál találtak. bizonyos döntéseket a | Szovjetunióval szembeni neheztelésének kinyilvánítása céljából”. A kabinet — fűzte hozzá — jelenleg „gondosan és körültekintően” tanulmányozza az afganisztáni események nyomán kialakult helyzetet, a nyugati államok és a harmadik világ országainak álláspontját. ÚJABB SZOVJET ÁLLÁSFOGLAL AS: Az iráni válságot békésen kell rendezni Az Egyesült Államok nyomást gyakorolva 'más országokra, folytatja manővereit az ENSZ-iben abból a célból, hogy a Biztonsági Tanáccsal Irán ellen irányuló gazdasági szankciókat fogadtasson el — mutat rá New Yonk-i jelentésében a TASZSZ hírügynökség. — Teszi ezt amnalk ellenére, hogy — amint azt a külügyiminisztérium képviselője is elismerte — számos Iránból visszatért amerikai személyiség közölte: a szankciók bevezetése „aláássa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy tárgyalásokat szervezzenek a Teheránban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítása céljából”. A Szovjetunió, csakúgy, mint sok más ország, már több ízben siikraszállt annak szükségessége mellett, hogy az amerikai—iráni vitát békés eszközökkel rendezzék. Ami a Szovjetuniót iilleti — hangsúlyozza a TASZSZ, — nem tűr semmifajta külső beavatkozást Irán belügyeibe, és nem engedi, hogy az Egyesült Államok Irán ellen gazdasági szankciók alkalmazásáról szóló döntést kényszeresen ki. Már a szovjet állásfoglalás ismeretében jelentette ki az amerikai külügyminisztérium egyik képviselője: még ha á Szovjetunió él is vétójogával a Biztonsági Tanácsban, s megakadályozza az írán- ellenes határozat elfogadását, az Egyesült Államok nyugat-európai és más szövetségeseivel együtt V Teheránban ismét amerikael- lenes, és Khomeinit éltető tömeg- tüntetés volt. akikor is megpróbál majd szankciókat 'kezdeményezni Irán ellen. Az említett hivatalos személyiség reményét fejezte ki, hogy Washington megkapja ehhez a szövetségesek támogatását. Ezzel összefüggésben megemlítette Irán tengeri blokádjának lehetőségét. Az Egyesült Államok adott esetben élni fog az egyiptomi támaszpontok használatának lehetőségével, amennyiben a jövőben a közel-keleti katonai manővereihez erre szüksége lesz —közölték amerikai kormánytisztviselők. Hozzátették ugyanakkor, hogy „nem vették tervbe” állandó amerikai támaszpontok létrehozását sem Egyiptomban, sem Izraelben. Az e heti közös egyiptomi—amerikai hadgyakorlatról érkezett je-, lentések kapcsán Hodding Carter, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője leszögezte: a kormány „megvizsgálta és elvetette” Egyiptom és Izrael arra vonatkozó felajánlását, hogy országaik területén létre lehetne hozni állandó jellegű, amerikai" támaszpontokat. Hírügynökségi jelentések szerint helyreállt a nyugalom Tabrizban, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelyén, ahol szerdán súlyos összecsapások voltak Khomeini, illetve Sariat-Madari ajatollah hívei között. Teheránban közölték, hogy az azerbajdzsáni várost a hadsereg és az iszlám gárdisták ellenőrzik. Az összetűzésekben nyolc személy vesztette életét, meghaladta a százat a sebesültek száma, s 50 személyt tartóztattak le. Az Irán déli részén fekvő Aba- danban eddig ismeretlen okokból felrobbant egy benzintartály, s a robbanás hét ember életét követelte — jelentette a PARS hivatalos iráni hírügynökség. Ugyancsak robbanás rongálta meg a hélyi postahivatalt, személyi sérülés azonban nem történt. Abadan az olajban rendkívül gazdag Khuzis- tan tartomány fővárosa, ahol az az elmúlt hónapokban több alkalommal történtek szabotázsakciók a kőolajvezetékek valamint a kormányhivatalok ellen. BÉCSI BESZÉLGETÉSEK II. Törekvések a külkereskedelemben Csak azért mert magyarok vagyunk senki nem fog tőlünk vásárolni a külpiacon. Joggal mondják ezt a szakemberek, mert a külkereskedelemben a termék minősége és eladási ára a döntő, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Az persze más dolog, hogy a jó áru fogalma az idők folyamán szorosan összefonódhat valamely ország nevével, önmagában véve ez nem kis „erkölcsi szavatosságot” ■ jelenthet, különösen olyan országok között, amelyek kapcsolatában a hagyományokból és a földrajzi közelségből eredő előnyök egyébként is nagy szerepet játszanak. Teljes mértékben érvényes ez Magyar- ország és Ausztria viszonyára, annak ellenére, hogy két különböző társadalmi rendszerű .országról van szó. Bizonyos szempontból szinte jelképesek a Budapest feliratú nagy irányjelző táblák Bécs leghíresebb bevásárlóutcája a' Mariahilfer Strasse kereszteződéseiben: nemcsak közlekedési, hanem „nemzetközi orientációt” is nyújtanak. Ez érthétő, hiszen Ausztria külkereskedelmében a szocialista országok tekintélyes részt foglalnak el. Magyarországnak a nem szocialista országokkal folytatott kereskedelmében Ausztria a második helyen áll. A korábbi átmeneti hullámzások után az áruforgalom most újra megközelíti a kívánt mértéket. Mindamellett kedvezőtlen tényező még, hogy az Ausztriából származó magyar import messze meghaladja az osztrák vásárlásokat. Miben látják ennek a passzív mérlegnek az okait és a változtatás lehetőségeit Bécsben a külkereskedelem magyar iés osztrák szakemberei? — Az a véleményünk, hogy az export és import szállítások ki- egyenlítetlensége gazdasági kapcsolataink fő problémája. Ennek megoldása a további fejlődés feltétele. Nyilvánvaló célunk tehát a passzív mérleg javítása; ez áll tevékenységünk középpontjában. Az idén a magyar export növekedett ugyan, de mfég messze vagyunk a kívánt eredményektől — állapítja meg Hammer József kereskedelmi tanácsos. A magyar deficit megszüntetéséhez a hatékony kereskedelmi munkára éppen úgy szükség van, mint a piaci lehetőségekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Nem könnyű feladat ez, hiszen jelenleg a magyar árucikkeket — izemben a Közös Piac országainak áruival — Ausztriában jelentős vámtételekkel terhelik. Nyilvánvaló, hogy ez a megkülönböztetés akadályozza a kooperációs együttműködés fejlesztését is. Természetesen a vámmegszorításokra való hivatkozás nem takarhatja el a magyar fél kötelességeit. Harmincnégy esztendős külkereskedelmi tapasztalattal ezt hangsúlyozza Egri István kereskedelmi attasé. — Külkereskedelmi tekintetben „nagyon kemény ringbe kell be- szállnunk”, nagy tradícióval rendelkező világcégekkel kelt felvenni a versenyt. A hazai gazdasági szabályozóktól mi, külkereskedők, azt is várjuk, hogy a termelői háttér mind jobban felzárkózzék az exportkövetelményekhez! Az Ipargazdaság Szövetségi Kamarájának kereskedelempolitikai és külkereskedelmi osztályvezetője, Kari Albert Deuring örömmel eínlíti, hogy újra nő az osztrák— magyar áruforgalom. . — Nagyon jól együttműködünk a magyar külkereskedelmi szervekkel. A magyar árukat jó mi- nőségűeknek tartom, nemzetközi mércével is versenyképesek lehetnek. Készek vagyunk segíteni abban, hogy áruforgalmunk minél kiegyenlítettebb légyen. Komoly jövője lehet a kooperációk gyarapításának, a közös fellépésnek is a harmadik piacokon. Szabó Róbert Elhunyt Tóth Menyhért festőművész Tóth Menyhért festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, a XX. századi, magyar képzőművészet kiemelkedő egyénisége, január 9-én, 76 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Tóth Menyhért 1904-ben ízületeit a Csongrád megyei Mórahal- mon. 1935-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Va- szary János tanítványaként ismeri meg az alkotás örömét, évfolyamtársai révén az emberi megaláztatás kínzó gyötrelmeit. A tehetséges, szegény parasztfiúnak mindkét élményforrás meghatói rozóvá vált életében. Tanulmányainak befejezésével a Bács- Kiskun megyei Miskére tér visz- sza, ahol gyermekkorának színterén, a faluszéli házak vadvizes, füzes vegetációjában a földműves és művészeti munkája úgy egészíti ki egymást, mint a nappalok és éjszakák egymást követő ritmusa. Majoránnát kapál. földel művel, nehéz fizikai munkát végez. Kifesti szomszédai lakását, hormonikázik a lakodalmakban. Éjjel lámpát gyújt, hogy a természet szikrázó fényeit, a környezete kedves alakjait, fantáziájának torzított és megnemesedett képeit ^megörökítse. 1941-ben nyílott lehetősége bemutatkozásra budapesti kiállításán, ö azonban visszatér alkotásainak színterére. Művészetértő közönségtől elzártan az egyre magasabb művészi szintet elérő Tóth . Menyhért magányában termékeny életművét kiteljesíti. 1964-ben Hódmezővásárhelyen, 1968-ban Kalocsán és Miskén állítja ki műveit. A művészettörténészek elemző értékelését az 1969. évi budapesti kiállításon bemutatott alkotásai váltották ki. 1970-től a székesfehérvári kiállítás után Kecskeméten 1974- ben, a Műcsarnokban 1976-ban gyűjteményes kiállításon szerepelnek művei. Egyéni hangú, lá- tomásos festészetével — amelyet az ősi népi fantázia motívumai szőnek át — 1977-ben Lengyel- országban és Franciaországban is megismerkedhettek az érdeklődők. A már említett 1974-es kecskeméti kiállításának anyagát megvásárolta a Bács-Kiskun megyei Tanács, s ezzel lehetőséget teremtett egy állandó kiállítás rendezésével e páratlanul gazdag életmű bemutatására. De ezentúl is Tóth Menyhért életművét kitevő alkotásainak nagyobb részét a megyei tanács még életében megvásárolta. Munkásságát 1974- ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, 1976-ban pedig a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntetéssel ismerték el, 1978-ban megkapta a megyei tanács művészeti díját. Brown pekingi vizitje után Pekingi katonai és diplomáciai körökben sok fenntartással, és nagyfokú óvatossággal kommentálják Brown amerikai hadügyminiszter és a kínai katonai és politikai vezetők között lezajlott négynapos tárgyalást. Miközben rámutatnak, hogy maga a látogatás erősen demonstratív és propaganda jellegű volt, annak a véleménynek is hangot adnak, hogy Brown és kínai partnerei nem alaptalanul húzták alá a globális nagyhatalom rangjára törekvő Kína és az Egyesült Államok közös, hasonló, vagy párhuzamos jellegű stratégiai érdekeit és célkitűzéseit. Megfigyelőknek feltűnt, hogy az amerikai hadügyminiszter Pe- kingbe érkezését követő első beszédében szokatlanul éles szovjetellenes hangot ütött meg. A búcsúfogadáson elhangzott beszédéből viszont már hiányzott ez az élesség. Ez annál is inkább' érdekes, mert a tárgyalások folyamán Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes és vezérkari főnök szövetségre szólította fel az Egyesült Államokat és a világ más országait a Szovjetunió ellen. Egy füst alatt közös kínai—amerikai akciót sürgetett Afganisztán kérdésében. A jelek szerint az amerikai fél még nem látja elérkezettnek az időt az ilyenfajta, nyíltan szovjetellenes együttműködésre Kínával. Sokan ennek bizonyítékát látják abban a tényben, hogy végül is arra a következtetésre jutottak, . hogy • Hua Kuo-feng is fogadta Brownt. helyesebb, ha mindégyik fél maga teszi meg a „szükséges lépést” az úgynevezett afganisztáni kérdésben. Kevés jót ígér Indokína és a délkelet-ázsiai térség országai számára, hogy Kína és az Egyesült Államok katonai vezetői szerint, ebben a térségben konvergálnak leginkább a kínai és az amerikai stratégiai érdekek. S azt, hogy ez a gyakorlatban mit jelent, csak a jövő mutathatja meg. A tárgyalások vitathatatlan- és a világ békéje és biztonsága szem. pontjából nyugtalanító eredménye, hogy az Egyesült Államok elkötelezte magát a kínai fegyveres erők modernizálásának támogatása mellett. S nem megalapozatlan az a feltételezés, hogy a kínai hadseregnek szállítandó amerikai katonai jellegű elektronikát követik majd az amerikai fegyverszállítások is. Brown hadügyminiszter tagadta ugyan ennek valószínűségét és hangoztatta, hogy a két ország együttműködése nem irányul senki ellen, de aligha kétséges, hogy a hosszú távra szóló kínai—amerikai katonai együttműködés megalapozása elsősorban a Szovjetunió ellen irányul. Most már csak az a kérdés, mennyire sikerül az, amit Brown úgy fogalmazott meg, hogy az egybeeső érdekeket hatékony gyakorlati cselekedetekké kell változtatni. A
