Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
1080. január 9. • PETŐFI NÉPE • 5 Akii ezekben a napokban veszi a fáradságot és ellátogat a nyár* lőrinci művelődési házba, miniden bizonnyal nem fog onnan élmény nélkül távozni. Ugyanis az a helytörténeti kiállítás, amelyet nemrégiben nyitottak meg e falak között, és amely két teljes 'hónapon keresztül nyitva áll majd az érdeklődő 'közönség előtt, sok olyan érdekességet és 'tanulságos dolgot, látnivalót kínál, amely mindenki okulására és gyönyörűségére szolgálhat. □ □ □ A Kecskemét környéki kisközségben összegyűjtött és most bemutatott anyagok között többek között szerepelnek a háztartásban régóta alkalmazott eszközök: fémmozsarak, famozsarak, cserépedények, köcsögök, korsók, tálak, porcelán edények, evőeszközök, saj.tpréselők, vajköpülők, va* damint kenyérsütéshez használt vetőlapátok, dagasztóteknők, szakajtók, kosarak, parázs vonók, fából készült mángorlók, vasból készült vasalók, rokkák stb. A fentieken kívül láthatók még a kiállításon sokféle mezőgazdasági munkaeszközök: kapák, gereb- lyék, kukoricamorzsolók. De van itt tehénkolomp, tükör, különféle dísztárgyak, lámpa, oitera stb. Országosan is ritkaságszámba menő pénzérmék is gazdagítják az érdekes tárlatot: két-három- száz éves, sőt ennél is idősebb papír- és fémpénzek éppen úgy láthatók a tárlókon, mint például az 1848—49-es szabadságharc idején a honvédelmi bizottmány által kiadott utalvány. Az érdekességek. közé tartozik az 1878- ban kiállított, úgynevezett „végelbocsátási okmány”. Továbbá minden bizonnyal sokak érdeklődésére tarthat számot az a régi templomról készült rajz amelyet mintegy száz évvel ezelőtt a Magyarország és Erdély képekben című könyvben már leközöltek. A sikeres helytörténeti kiállítás alapját képezi a közeljövőben létesítendő nyárlőrinci falumúzeumunk. V. M. • Jobbra: szépek a festett edé-. nyék. (Tóth Sándor felvételei.) 9 Köcsögök, lámpák, vasalók. 9 Alsó képünkön: százéves leszerelési okirat. • Háztartási eszközök. 9 A kiállítás két szép darabja. NYELVŐR Kifizetésre kerül Nagy divat a vetélkedő. Ha ilyet rendeznénk, és azt kérdeznénk a résztvevőktől,- hogy milyen stílusrétegből valók a következő szókapcsolatok: folyamatba tesz, önkritikát gyakorol, használatnak örvend, intézkedéseket foganatosít: könnyű lenne a felelet, hiszen csak az annyiszor emlegetett hivatalos stílust kellene említeni. Az ilyen kifejezéseket terpeszkedő vagy terjengős kifejezéseknek nevezik. Lényegük az, hogy a cselekvést, amelyet az igének kellene kifejeznie, egy főnévből és egy igéből alkotott szókapcsolattal fejezik ki, és a cselekvésre általában nem is az ige, hanem a főnév utal. Pl. a módosítást hajt végre kifejezés lényege nem a végrehajtás, hanem a módosítás (módosítunk valamilyen módszert vagy eljárást). Az ilyen terjengős kifejezéseket a hivatalos nyelv számlájára írják. Valóban sok közük van hozzájuk, de most ne a hivatalos nyelvvel foglalkozzunk, mert ha belegabalyodunk, messze eltérünk a terjengős kifejezések tárgyalásától. A Hivatalos nyelvünk kézikönyve, amely most pár év után második kiadásban is megjelent, és jobban áttekinthető módon foglalkozik a hivatalos stílus jellemzőivel. kb. 50 olyan igét tárgyal, amelyek a terpeszkedő kifejezések igéjeként szerepelhet. A példamondatok használatának helyes vagy helytelen voltát nagyon jól megmagyarázzák, és így nemcsak a „hivatal”, hanem az „ügyfél” is jó útbaigazítást kap. Gondoljuk csak meg, hogy mi is számtalanszor vagyunk ügyfelek. Ezek közül a tárgyalandó terjengős szókapcsolatok közül először mi is azokat ismertetjük, amelyeket a mindennapi beszédben is használunk, mivel az igének és főnevének kapcsolata természetes. Ki hibáztathatná a helyez igét ilyen kapcsolatokban: valakit állásba, valamilyen beosztásba, munkakörbe, egy bizonyos vállalathoz helyez? Hozni ítéletet, rendeletet, törvényt is lehet. De vallami jelenthet bajt, gondot, nehézséget is. sőt valami nehézségként jelentkezhet. A jut ige sok szemléletes szólásunkban szerepel: dűlőre jut, ebek harmincad- jára jut, koldusbotra jut. De kerülhet vátSwfii “TeTsafhré,§ sZob&T- sőt a gabona a földbe is“ Valamilyen hasznos tevékenységet is kifejthetünk. Megvalósíthatunk valamilyen programot és az ötéves terveket. Kifejthetjük képességeinket is. Ha az alkalom, lehetőség, válamilyen kifeiezés megfelelő, élhetünk is velük, örülünk, ha valaki eredményeket, sikert ér el. Elláthatunk valakit itallal, pénzzel és tanáccsal is. Kérelemmel és panasszal is fordulhatunk valamilyen szervhez. Ezek a tárgyalt igék mind megtalálhatók az említett kézikönyvben, tehát olyanok, amelyeket a hivatalos, pénzügyi, államigazgatási, kereskedelmi stb. nyelvben is használnak. De egészítsük ki a felsoroltakat még néhány köznyelvben is használt igével, azon a jogcímen, hogy a több példa jobban meggyőz! A szenved igét haáknálhal- juk a balesetet, kárt, veszteséget, büntetést szenved kifejezésekben is, sőt ha valaki igényli, tájékoztatással és útbaigazítással is szolgálhatunk neki. Aki helyes úton jár, követőkre, akit pedig nem értenek meg, süket fülekre talál. Választékos nyelvvel élve táplálhatjuk valakiben a reményt. A végez szerepelhet önállósult szókapcsolatban is: valamilyen munkát végez. A cselekvés módjára is utalhatunk ezzel az igével: elemzést, kísérleteket, kutatásokat is lehet végezni, sőt ha szükséges: közvéleménykutatást is. És végül a vesz igét se hagyjuk el, hiszen senki sem ütközik meg a kifejezés helyességén, ha valakit alkalmazásba vagy valamit bérbe veszünk. Ezeket a most felsorolt igéket a hivatalos nyelvben is megtalálhatjuk. Ennek bizonyítására mindegyikre idézünk a hivatalos nyelv valamelyik fajtájában használtak közül. Az idézett példák általában vagy egy kis javítással nyelvhelyességi szempontból is elfogadhatók. Íme: Folyamatba helyezi az ügyet (megindítja, intézkedik az ügyben). Levonásba hoz (levon). Fejlődést jelent (fejlődik). Érvényre juttat (megvalósít). A lakások felépülésre kerülnek (a lakásokat felépítik). Állami eszközökből megvalósult lakásokat adtak át (vagyis felépített lakásokat). Ellenségeskedést fejt ki (ellenségeskedik, ellenségeskedni kezd). 50 ezer forint megtakarítást értünk el (vagyis annyit takarítottunk meg). Felügyeletet ellát (felügyel). A kérvények kezdete: Alulírott azzal a kérelemmel fordulok... Fennakadást szénied (fennakad). A lakótelep helyi szükségleteinek kielégítését szolgáló létesítmények (vagyis a Szükségleteket kielégítő létesítmények). A javaslat elfogadásra talál (elfogadják). Ne véleményt tápláljunk, hanem valami legyen a szándékunk. Mérlegelés alá vesz (mérlegelni kezd, mérlegel). És végül: az annyit ostorozott tefjengSlf' kifejezések közüí'TetSd-t rólunk' néhányat, ámelyek-;a hl-' vatalos nyelv változataiban elfogadhatók, vagy azért, mert már meggyökereztek, vagy mert más szavakkal nem tudjuk tömören kifejezni mondanivalónkat. Ilyenek: tudomásul vesz, bejelentéssel, panasszal, fellebbezéssel él, az ítéletet foganatosítja, beadványt intéz, feljelentést, vallomást tesz, földreformot hajt végre, leltárba vesz, hatályon kívül helyezi a rendeletet, zár alá vesz valamit, adóbevallást ad, tevékenységet fejt ki. Kiss István Kurt Tucholsky (1890-1935) KURT TUCHOLSKY: A hotel-haliban Valószínű, hogy az európai irodalmi rangra emelkedett alkotóművésíek közül Kurt Tucholsky írta a legrövidebb, legfrappánsabb önéletrajzot. Harminchat éves korában vetette papírra az alábbi sorokat: „Amennyire . visszaemlék- szem, 1890. január 9-én születtem, mint a Weltbühne alkalmazottja, Berlinben. Elődeim a Miesbacher Anzeiger szerint fákon ültek, és az orrukat piszkálták. Én magam csendesen és békésen élek Párizsban, ebéd után egy fél órácskát Doumergeu-gel és Briand-nal Schafkopfot (szó szerint: birkafej, „tökkelütött" — a szerk.) játszom, ami nem esik nehezemre, és az életben már csak az az egy kívánságom van, hogy lássam egyszer a német politikai foglyok és biráik szerepcseréjét”. Sokoldalú művészként sokféle hangot ütött meg írásaiban. A kötetlen formájú, rövid műfajok mestere volt, nem irt regényt, terjedelmesebb elbeszélést is mindössze egyet, A gripsholmi kastélyt, amely magyarul is megjelent. De annál több tárcaszerű,, szatirikus vázlatot, frappáns humoreszket, célbataláló karcolatot és vermeket, költői formába öltöztetett vallomásokat a világ ügyes-bajos dolgairól. , Tizenhét éves volt mindösz- sze, amikor első írása az Ulk című lapban megjelent. Élete a jómódú polgárok „keréknyomán" indult — jogot végzett, tisztviselő lett egy bankházban —, azonban az írás, a sajtó, az irodalom kisértése nagyobb volt: végérvényesen ezek szolgálatába szegődött A weimari | köztársaság évei alatt, a Die Weltbühne című baloldali hetilap munkatársaként lőtte ki a szatíra nyilait a polgári ostobaság és gőg, a militarizmus, és az egyre erősödő fasizmus céltábláira. Első cikkeit ötféle álnéven irta, s egyik írásában maga számol be arról, hogy olvasói öt önálló szerzőt sejtettek mögöttük, mert mindegyik álnév más-más forma- nyelvet, stílust, Írói modort jelentett. Hitler- uralomra jutása után — az időközben kapott Nobel-díj ellenére — a fasizmus vele is „leszámolt”. 1924 óta jobbára külföldön tartózkodott — Párizsban, Svédországban — elkerülte a meg- hurcolást, a koncentrációs tábort. Csak könyveit tudták odahaza, a fasizálódó Németországban máglyára vetni. A fasizmus elől menekülő író Svédországban talált menedéket. Sajnos, nem sokáig: 1935- tíen fiatalon, negyvenöt éves korában hazája, népe sorsa felett érzett reménytelenségében, kétségbeesésében önkezével vetett véget életének. Most lenne kilencvenéves. A „Hotel-haliban" című írása az 1959-ben nálunk megjelent „Különös lapokat élünk” kötetéből való. Kiss György Mihály A nagy, szálló halijában ül- tünk, olyan hallban, ahol mindig minden olyan, mint a filmen — sőt effajta hall nélkül film nem is létezik. Egy idegorvossal beszélgettem, aki nemrég fejezte be a rendelését, és most ittuk a gyönge teát. — Látja — szólt az orvos —, csak gyakorlat kérdése az egész. Itt jönnek-mennek a szemünk előtt férfiak, nők, németek, külföldiek, vendégek... és a kutya sem ismeri őket. Csak én, Egy pillantás — plusz némi mélylélektan. Én az emberekben úgy olvasok, mint a nyitott', könyvben. — Mit olvas ki belőlük? — kérdeztem. — Egész érdekes fejezetecskéi. Előttem nincsenek talányok, ismerem én ezeket az emberekét egytől egyig. Kérdezzen. — Nos... például: Ki az az ember ott? Az a pofaszakállas öregúr? — Az... nos az az ember, mint láthatja, döbbenetesen hasonlít az öreg Ferenc Józsefre. Egyenesen azt mondhatnám, hogy a császár hasonmása — úgy fest, mint egy öreg pénzeslevélhordó, akit az emberek jóságosnak tartanak, mert ő hozza a pénzt... Én ezt az embert mégis egykori' bécsi udvari tisztviselőnek tartóm- Nézze csak, hogyan beszél a pincérrel: született arisztokrata. Tévedés kizárva... Biztosan excellen- ciás — valami egészen nagy kutya. Ez a helyzet. — Elképesztő. De hát honnan tudja ön ezt? — Ahogyan már mondtam önnek: gyakorlat kérdése az egész. A rendelőben tettem szert rá. Idegorvos vagyok, mint még jó néhányan — csak éppen van szemem. És benne az a bizonyos pillantás. A „blikk”. — És a hölgy, ott hátul? Aki annál az asztalnál ül, és a jelek szerint vár valakit — nézze csak, egyre az ajtón a szeme... . — Az... szóval ő azon ritka nagy kokottok egyike, akikből manapság már alig van ezen a szegény világon. Nos tehát, az illető a megvásárolható gyönyörök királynője. Zabálja a férfiakat. Fölzalbálja ... És a szemében ... nézze csak... a szemében szomorúságkomplexus .., egész kert, tele szomorúfüzekkel. Ez a nő epekedik; a sok-sok beteljesülés után, amely nem is volt, epekedik. Igen, semmi kétség... Mit akar még tudni? Ha már benne vagyunk. — Arról ott! Arról a kövérről, aki most felállt és éppen megy. Az a kicsit piros arcú. Az vajon kicsoda? —• Az az ember borkereskedő. Vagy maga a főnök, vagy valami nagy borkereskedő vállalat cégvezetője. Energikus, művelt férfi, erős akaratú férfi. Kérlelhetetlen. Gyűlöli a sokaságot. A komolyság embere. Ez ő. — És az ott? Az a kicsi, kissé közönségesnek látszó hölgy? . — Az... az egy szolid, vidéki polgárasszony... szolid asszony, legalább négy gyermek anyja, aki a kispolgári családok erkölcsi fogalmai szerint nevelkedett. 0 a megtestesült hűség és erény, és ebből jottányit sem enged... Ö nem... — És az ott, doktorom? — Látja az a mai idők tipikus pénzembere. Szőröstül-bőröstül. — El tudnám mesélni az egész élettörténetét, olyan világos előttem a lelke. Harácsoló. De állja is a csapásokat. Ez nem engedi magát legyűrni. Nincs ideje pisz- licsáré dolgokra; nem olvas könyveket; nem érdekli semmi, csak az üzlet. — Szent isten! hat óra, ne haragudjék, de sürgős megbeszélésem van. Fizetek! — azaz, hogy kérem a számlámat — helyesbített. A pincér megjelent, elvette a pénz, távozott. A doktor felállt. — És mivel tartozom én? — kérdeztem, csak úgy tréfából. — Amit ön kapott, az megfizethetetlen, megfizethetetlen. Minden, jót! Azaz..-, a közeli viszontlátásra. Már itt sem volt. És akkor kíváncsi lettem, szerfelett kíváncsi. Még valamennyi analizált áldozat a helyén ült — valamennyi. Odasompolyogtam a portáshoz, aki a maga helyéről jól átláthatta az egész hallt. És beszéltem vele. Meg csúsztattam valamit a kezébe. Én kérdeztem, ő válaszolt. Figyeltem: Az osztrák udvaronc egy Gle- witzbe való varrógépkereskedő volt. A nagy kokott, a maga szo- morúságkomplexusáva] egy bizonyos Mrs. Bimstein, Ohicágóból — a férje, a bizonyos Mr. Bimstein, éppen odalépett az asztalhoz a maga egész valójában. A cégvezetője pedig Grock volt, ^ a bohóc. A kövérkés mama viszont egy vendégszerető marseilles-i műintézet tulajdonosa; végül a szemtelen pénzember: a legújabb irodalmi iskola egyik költő-tagja. Csak a pszichológus volt pszichológus. (1930) (Palasovszky Ödön fordítása) Rádiózás, tévézés Bulgáriában Bulgáriában a rádiózást áz 1927. április 13-án életbe lépett törvény szabályozta. Engedélyezte a rádiókészülékek használatát és a külföldi adóállomások hallgatását. Az országban akkoriban 427 rádiókészülék működött. Manapság két fő rádióműsort az ország lakosságának mintegy 80 százaléka tudja fogni. A harmadik az Orpheusz sztereóadás a hallgatók 50 százalékához jut el. Hét regionális adó is működik és Bulgária külföldre is sugároz rádióadást. Az első kísérleti televíziós adást 1954. május elsején a Gépelektrotechnikai Intézet adóállomásáról sugározták. A szerkezet minden egyes darabját Bulgáriában készítették, és külföldi szakemberek segítsége nélkül helyezték1 üzembe. A tévé születésnapja mégis 1959. november 7-e volt. Ekkor sugározta első nyilvános műsorát az új szófiai adótoronyból a Bolgár Televízió. Eleinte 'heti három alkalommal, 2 óra 30 perces műsoridővel dolgoztak. Ma már a két televíziós csatornán napi 15 óra a műsoridő. Az első csatornán, amelyet a lakosság 80 százaléka tud fogni, 11 óra, a második csatornán, amely a nézők 60 százalékához jut el, 4 óra. A hagyományos formák mellett különösen nagy figyelmet fordítanak a kábeles televíziózás későbbi bevezetésére is. Bulgária, mint az Interkozmosz program tagja, fontosnak tartja a rádió- és televízióadások kozmikus eszközök segítségével történő vételének fejlesztését. Kidolgozzák a műsorcsere javításának koncepcióját, és foglalkoznak a világűrből fogható műsorok technikai kérdéseinek vizsgálatával. (BU- DAPRESS—SOFIAPRESS) Kiállítás Nvárlőrincen
