Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-26 / 21. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 21. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január 26. szombat Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta a döntésre felterjesztett állampolgári ügyek elmúlt évi intézésének tapasztalatait. Megállapította, hogy az illetékes szervek a vonatkozó törvényi rendelkezések és a nemzetközi megállapodások előírásai alapján jártak el, az egyéni elbírálás során következetesen érvényesítették az olyan általánosan elfogadott elveket, mint a kettős állampolgárság elkerülése, a családegyesítés biztosítása. Az igazságügy-miniszter a kegyelmi ügyek területén végzett elmúlt évi előkészítő-javaslattevő munkáról számolt be az Elnöki Tanácsnak, mely megállapította. hogy az ügyintézés megfelel az útmutatásai alapján kialakult kiegyensúlyozott gyakorlatnak. Az egyéni kegyelmet — a szocialista humánum szempontjait figyelembe véve — kivételes intézkedésként alkalmazták. Figyelemre méltó, hogy az új Büntető Törvénykönyv egyes — például a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést megkönnyítő — rendelkezéseinek hatására csökkent az egyéni kegyelmi kérelmek száma. Az Elnöki Tanács mindkét jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A szocialista országok béketanácsainak értekezlete Varsóban megkezdődött a testvéri szocialista országok béketanácsainak konzultatív tanácskozása. A felszólalók az első megbeszéléseken hangsúlyozták, hogy a béke-világmozgalom fő feladata a haladó társadalmi erők további aktivizálása az enyhülés és a béke megvédésére. Rámutattak arra, hogy ennek különös jelentősége van most, amikor nyugaton mindinkább eluralkodnak a hidegháborús tendenciák. (MTI) Laoszi gazdasági küldöttség Budapesten Pénteken laoszi küldöttség érkezett hazánkba a Magyar—Laoszi Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 3. ülésszakára. A delegációt Sanan Southichak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közlekedési, szállítási és közmunkaügyi minisztere, a bizottság laoszi tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéréit Borbándi János, a kormány elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. (MTI) Friss zöldség a boltokba Az egészségügyi ellátás javításáért 3. oldal Traktorok világszínvonalon 4. oldal A rádió és a televízió jövő heti műsora 5. oldal SIKERES ESZTENDŐ UTÁ U Értékelték a szőlőtermelési tudományos társulás munkáját A közelmúltban értékelték az 1978-ban megalakult tudományos szölőtermelési céltársulás munkáját. Az együttműködés ügyintézője a kecskeméti központú Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Tagja a Kecskemét -szikrai Állami Gazdaság, valamint a Közép-magyarországi Pincegazdaság. A társasági szerződésben meghatározták a feladatokat. Az intézet, mint gesztor, megteremtette a zavartalan működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A céltársulás feladatai: a szőlőtermesztés technológiájának fejlesztése, a fajtafenntartó nemesítés kiszélesítése, a szaporítóanyag-ellátás, a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazása és az információáramlás segítése. Az elmúlt esztendőben az értékelés szerint sokat lépett előre a társulás. Kidolgozták a partnerek részére a termesztési technológiákat. A piac által keresett új fajtákból üzemi törzsültetvényeket létesítettek. Többek között Tisza- alpáron a jubileum '75 és a zala- gyöngye szőlőből. Az új és hasznosított fajták szaporítóanyagának előállítását segíti Lakiteleken az egymilliós kapacitású, intenzív telep. Százhúszezer kékfrankost adtak a lajosmizsei Almavirág Szak- szövetkezet és a Kecskemét-szik- rai Állami Gazdaság közös ültetvényéhez, 110 ezer zalagyöngyét pedig a céltársulással kapcsolatban álló gazdaságok rendelkezésére bocsátották. Létrehoztak egy úgynevezett ismeretbankot, amely tartalmazza a világ szőlőtermelő országainak kutatási eredményeit. Ehhez kapcsolódik a szaktanácsadói hálózat. Az információk áramlásának meggyorsítására az oktatási intézmények kutatóhálózatának bevonásával kialakítottak egy kapcsolati rendszert. Továbbképzéseket, szakmai fórumokat, tanulmányutakat, üzemlátogatásokat szerveztek. A céltársulási szerződést 1978- ban írták alá. A munka lényegében 1979-ben kezdődött és a nem egészen egyéves tapasztalatokat összegezve meg lehet állapítani, hogy ez az együttműködési forma alkalmas a tudományos eredmények gyors és hatékony gyakorlati • A céltársulás Ügyintézőjének a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek miklóstelepi laboratóriumában Farkas Gézáné, tudományos munkatárs, kénsavvizsgálatot végez. Miklóstelepen nemrég készült el egy új, az eddiginél korszerűbb laboratórium. alkalmazására, a szőlőtermesztési tájkörzet termelésének fejlesztésére. Nagy szerepet tölt be a rövid- és hosszú távú tervezés tudományos megalapozottságában. A céltársulás szolgáltatásokat is végzett számos partnergazdaságnak. Többek között 9 üzem részére készítettek részletes termesztéstechnológiát, megközelítőleg 1800 hektárnyi területre. Résztechnológiát 19 partner számára, több mint 3400 hektárra. Lényeges szolgáltatásuk még a laboratóriumi rügyvizsgálat. 1979 januárjában és februárjában tizennégy üzemből 11 ezer . rügy került mikroszkóp alá, tavaly decemberben és az idén januárban tíz üzemből 23 ezer rügy hajtatásos vizsgálata történt meg. Metszési bemutatókat rendeztek, _s a munkaművelet általános alapelveit megvitatták a partnergazdaságok szakembereivel. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium megbízásából kidolgozták a homoki szőlőültetvények tápanyag-gazdálkodási technológiáját, ez utóbbit a MÉM* elfogadta és országosan is terjesztésre javasolta. Ennek alapján 19 üzemből öt alkalommal levél-, talajvíz-, zöldnyesedék-, termés- és vesszőmintákat vettek és az elmúlt év december közepéig elkészült az említett gazdaságok részére a táp9 A Zöldségtermesztési Kutatóintézet kecskeméti telepén évek óta termelnek primőrárut a város jobb ellátása érdekében. Az idén elültetett húszezer fej salátából már hatezret átvett a Zöldért. A gomba — éppen a kutatóintézet jóvoltából — egyre kedveltebb csemegéje Kecskemétnek. Két- három naponként szedik, egy alkalommal több mint 100 kilogrammot szállítanak az üzletekbe. AZ ÉLELMISZER-VIZSGALATOK TAPASZTALATAI A MEGYEBEN Javult a termékek minősége „Mit kapok a pénzemért? Milyen az az élelmiszer, amit na-, ponta a családom asztalára teszek?” Ezekre a bennünket, fogyasztókat naponta foglalkoztató kérdésekre kértünk választ Horváth Györgytől, a Bács-Kiskun 'megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatójától.— Vizsgálataink szerint a megyében az élelmiszerek minősége alapvetően jó — mondta elöljáróban az intézet vezetője. — Ez természetesen nem jelenti, hogy a gyártás helyén, az előállító üzemekben és a. fogyasztókat nap mint nap ellátó üzletekben ne találnánk újra és újra különböző minőségi hibát. Két éve, 1978-ban 2730 mintavételünk 12,2 százalékában, 334 esetben észleltünk az élelmiszereknél, az italoknál, a dohányáruknál és egyéb élvezeti cikkeknél csökkent beltartalmi értéket. Bár ez az arány lényegesen tavaly sem változott — 2670 élelmiszermintából 370 volt a kifogásolható —, pozitív és negatív megállapításaink egyaránt tanulságosak lehetnek az idei esztendőre is. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz tartozó üzemekben példamutatóan jó a termékminőség. A tanácsi sütőipart különösen dicséret illeti ezért. Sokat javult a baromfi-, a hús-, a konzerv- és a tejipar üzemeiből származó fogyasztási cikkek minősége. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó V állalatnál nyolc, találomra vett export húsminta az elmúlt évben mind kifogástalan volt. Jobb lett a pácolt, füstölt húsáru és a szalámi minősége. Változatlanul jó az alapellátást szolgáló zsír, de megfelelőek a hűtőipar élelmezési cikkei, a konzervipar gyümölcslével, szörpjei, dzsemjei és sűrített paradicsomkészítményei is. A fenntebb említett jó termékek, amelyeknek a sorában ott a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat igen jó minőségű fűszerpaprikája is, a tudatos minőségi szemléletnek köszönhetik „létüket”. Ez a szemlélet jellemző a mezőgazdasági nagyüzemek és szövetkezetek (áfészek) nagy hányadára — közöttük a Szikrai Állami Gazdaság korszerű gépsorral ellátott gyümölcslégyártó üzemére —, de néhány, jól szervezett középüzem is követi már példájukat. Nyolcvanegy mezőgazdasági nagyüzemi és 62 fogyasztási és szakszövetkezetre terjed ki ellenőrzésünk. Jó a véleményünk a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ he- tényegyházi konzervüzemének termékeiről. Az eredmények után hadd szóljak gondjainkról is. A minőségi szemlélet ugyanis még nem általános mindenütt. Több üzem vezetője, hogy felelősségét elhárítsa, hamisan, a népgazdasági érdekekre hivatkozva igyekszik elkendőzni felületességét. Az, hogy félrevezetőén jelölik egyes áruk címkéit, a minőség megőrzésének időtartamát helytelen becsléssel állapítják meg, vagy szakképzett emberek nélkül kezdenek valamilyen termék gyártásába. .ma már nem járható út a fogyasztók megnyeréséhez. Még kirívóbb, ha a népgazdaság és a, fogyasztók együttesen károsodnak. A nyers gyümölcs és zöldség minőségének a vizsgálatára tavaly 2858 alkalommal vettünk mintát, s ezeknek 14,6 százalékát nem találtuk jónak. A (Folytatás a 2. oldalon.) anyag-gazdálkodási szakvélemény, több mint 3400 hektárnyi szőlőterületre. Növényvédelmi és gyomirtási szakvéleményt 15 partner részére készítettek. Figyelemre méltó, hogy a szőlő- termesztés gazdaságosságának elemzését célzó, a költségek folyamatos figyelésére alkalmas üzem- gazdasági módszert dolgoztak ki. Ez a munka a kutatóintézet ökonómiai osztályának közreműködésével készült. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnél sorközi füvesí- tési kísérletet indítottak, melynek ökonómiai vizsgálatát folyamatosan végzik. Az értékelés tárgyalásánál megállapították, hogy tavaly csak részben merítették ki a lehetőségeket. Ezért fontos feladatnak tekintik, hogy az idén több partner számára végezzenek szolgáltatásokat. Sikernek könyvelték el, hogy az indulási évben az árbevételek fedezték a költségeket. Szó van arról is, hogy1 néhány megyei mezőgazdasági szövetkezet a félmillió forintos induló vagyoni hozzájárulást közösen befizetve, belépne a céltársulásba. Erre megvan a lehetőség. Ily módon a tudományos szőlőtermesztési céltársulás még szélesebb körű tevékenységet végezne. K. S. Számadásnak nevezi a magyar nyelv azt a kimutatást, feljegyzést, tájékoztatót, amely a pénzzel való gazdálkodásról készült. A számadás tartalma az utóbbi évtizedek alatt más fogalmakkal is gazdagodott. Beszámolást jelent általában mindarról, amiért valakinek, vagy valakiknek felelősséggel tartozunk. A mezőgazdaságban a számadás jelenti a termelő munka sokrétű elemzését, amelyet a gazdasági év lezárása után tár az egész közösség elé a szövetkezeti vezetőség. Az évzáró közgyűlés vitatja meg többek között azt, hogy a téeszben, a szakszövetkezetben, a mező- gazdasági társulásban miként sikerült a tudományos eredményeket a gyakorlatba átvinni, s azzal a gazdálkodást fejleszteni, a hozamokat növelni, a szövetkezeti vagyont gyarapítani. Ilyenkor tárgyalja meg a munkahely, vagy a szövetkezet egész közössége, hogyan sáfárkodtak egy éven át az anyagi és a szellemi javakkal. Bács- Kiskun megye közös gazdaságai, mezőgazdasági társulásai is elérkeztek a számadáshoz. Hosszabb előkészítő tevékenység után összeállíthatták az évi mérleget, amelyet a vezetőség, vagy az igazgatótanács beszámolója sokoldalúan elemezhet. A megyében tíz mezőgazda- sági társulás és szövetkezet még januárban megtartja mérlegbeszámolóját, . tervtárgyaló közgyűlését, s ahol a vezetőség megbízatása lejárt, ott a tisztségviselők megválasztását is. A Kiskunság 92 szövetkezete közül 23 gazdaságban választ majd új vezetőséget a tagság. A tapasztalt első számú vezetők mellett felnőtt fiatal szakemberek közül mind többen érdemelték ki a szövetkezeti tagság megbecsülését' bizalmát, és javasolják őket a vezető ' testületekbe. Számos közös gazdaság ily módon képes arra, hogy kellően felkészülhessen az új gazdasági szabályozók által támasztott_ magasabb követelmény teljesítésére. A szövetkezeti gazdálkodás 1979. évi eredményében tükröződnek azok a jelenségek, amelyek a népgazdaság mai helyzetéből fakadnak. Áltálában csökkent a közös gazdaságok nyeresége, különösen a homokhátsági körzetben, ahol a hosz- szantartó aszály ■ következményeit . sokkal nehezebben tudták áthidalni a szövetkezetek. Az is bebizonyosodott, hogy a téeszek, szakszövetkezetek gazdasági biztonságának fontos tényezője a mezőgazdasági alap tevékenységet kiegészítő, termelő tevékenység. Ennek hiányában különösen a kedvezőtlen természeti adottságú szövetkezetek- vesztesége a jelenleginél jóval nagyobb arányú lenne. Örvendetes, hogy az előző esztendő a termelésszervezés és gazdálkodás további fejlesztésére is lehetőséget nyújtott a szövetkezetek többségében. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a más viszonyok között katasztrofálisnak minősíthető aszály következményeit a mezőgazdasági nagyüzemek többsége ellensúlyozni tudta. Nemcsak az év közbeni rendszeres, elemző munka vált mind általánosabbá Bács-Kiskun közös gazdaságaiban, hanem az egy- egy nagyobb feladatra, vagy hosszabb távú terv megvalósítására vonatkozó összefogás is. Ennek eredménye többek között az, hogy az V. ötéves tervre előirányzott megyei ültetvénytelepítési program keretében az elmúlt év végéig 6614 hektár szőlőt és gyümölcsöst telepítettek Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemei, s ebből 3300 hektárt 1979-ben, vagyis egyetlen év alatt. Az új ültetvények mintegy 60 százaléka a szövetkezeteké. Zárszámadásuknak ez is egyik jelentős tétele. A mezőgazdasági ' termelésnek egyes ágazataiban nemcsak az aszály és a súlyos fagykár okozott kiesést. Legalább ilyen veszteségi tényezővé vált a szövetkezetek számára egyes kereskedelmi és élelmiszeripari vállalatok egyoldalú üzlet- politikája, a kockázatvállalás elhárítása. Korántsem lehet csupán a kedvezőtlen időjárás rovására írni azt, hogy a burgonyatermesztés mennyire visszaesett Bács-Kiskun megyében, és azt, hogy egyes zöldségtermesztési ágazatokban a tervben előirt fejlődést nem sikerült elérni. Az is előfordult, ' hogy a kereskedelmi vagy az élelmiszeripari vállalat a szerződésben előírtnál jóval később tett eleget fizetési kötelezettségének, ezzel kényszer- helyzet elé állította a szövetkezeteket. Rövid lejáratú hitelt kellett igénybe venniük, hogy saját tartozékaikat idejében kiegyenlítsék. Jóllehet ez a lehetőség az élelmiszeripari vállalat számára is fennállt. A most megkezdődő évzáró, mérlegbeszámoló közgyűlések minden bizonnyal a mezőgazdasági szövetkezetek és a felvásárló, feldolgozó vállalatok kapcsolatát is elemzi. A számadás eredménye pedig az lesz, hogy a közös gazdaságok érvényt tudnak majd szerezni annak a sokszor hangoztatott elvnek: a szerződés mindkét felet egyaránt kötelezi. K. A.
