Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

I 2 Ő PETŐFI NÉPE • 1980. január 3. események sorokban LISSZABON Francisco Sa Carneiro, az új portugál miniszterelnök ismertet­te kormánya névsorát. A decem­beri választásokon győztes jobbol­dali pártkoalíciót képviselő kabi­net a kormányfővel együtt 15 ta­gú. A miniszterelnök szociálde­mokrata pártja a kormányfői poszt mellett még nyolc minisz­teri tárcát kapott. A koalíció má­sik pártját, a Demokratikus Cent­rumpártot (CDS-t) öt miniszter képviseli a kabinetben: a CDS vezetője, a 38 éves Diego Freitas do Amaral miniszterelnök-helyet­tes és külügyminiszter. Egy füg­getlen tagja is' van a kormány­nak, amelyet ma iktatnak be hi­vatalába. A jobboldali kabinet hatfős többségre számíthat a nem­zetgyűlésben. AZORI-SZIGETEK A Richter-skála szerint 8,0 erős­ségű földrengés volt kedden dél­után a Portugáliához tartozó Azo- ri-szigeteken. A goldeni (Colorado állam) földrengésjelző állomás szerint a rengések középpontja a szigetektől 120 kilométerre észak­nyugatra volt. A károk nagyságá­ról még nincsenek megbízható adatok, de egyes források úgy tudják, hogy a földmozgásnak több mint ötven halálos és mint­egy háromszáz sebesült áldozata van. RÍJAD Lemondott Mekka kormányzó­ja, több más magas rangú szaúdi katonatisztet királyi rendelettel eltávolítottak hivatalából, nyilván­valóan a múlt havi véres mekkai mecsetfoglalással összefüggésben. A rijadi rádió szerint a mekkai kormányzó „egészségi okokból” nyújtotta be lemondását, s Kha- led király elfogadja azt. Utódját még nem jelölte ki. LUANDA Befejezte munkáját az MPLA- Munkápárt Központi Bizottságá­nak plénuma, amelyen a hivata­los közlések szerint megvitatták, hogy miképpen kellene tökélete­síteni-a- népi hatalom-szerveinek tevékenységét. Ezenkívül a részt- vfevők jóváhagyták a politikai bi­zottság és KB központi ellenőrző bizottságának jelentéseit és fog­lalkoztak több szervezeti kérdés­sel. QUEBEC Szilveszter éjszakáján tűz ütött ki a Montrealtól 500 kilométerre fekvő Chapais kanadai bányavá­ros egyik éjjeli szórakozóhelyén. A szerencsétlenség következtében 41 személy életét vesztette, 50-en súlyos égési sérüléseket szenved­tek. Tobt» személy eltűnt. LONDON Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte a brit kommunisták lapja, a Morning Star. 1930. ja­nuár 11-én jelent meg előszór, akkor még Daily Worker címmel, s a londoni East End egyik régi áruházában nyomták. RÓMA Szívroham következtében el­hunyt Pietro Nenni nemzetközi Lenin-békedíjas olasz politikus. Nyolcvannyolc éves volt. Hatvan évig vezette az olasz szocialista pártot s pártelnöki tisztéről 1969- ben mondott le. 1945-től 1947-ig miniszterelnök-helyettes. tárca nélküli miniszter, illetve külügy­miniszter. 1963-ban miniszterel­nök-helyettes. 1968—69-ben kül­ügyminiszter. Nemzetközi Lenin- ’békedíjjai 1951-ben tüntették ki. RHODESIA Megsértik a tűzszünetet Négy nappal a tűzszünet élet­be lépése után összecsapás volt rhodesiai katonák és a hazafias front egységei között Salisburv- től északnyugatra, Manguila kö­zelében. Hét afrikai életét vesztet­te. Hírügynökségek szerint Lord Soames brit főkormáinyzó rendel­te el a katonaság bevetését a ha­zafias front erői ellen. Az AFP úgy tudja, hogy a tűzszünetet ed­dig száz esetben sértették meg. Kedden megkezdődött a febru­árra kiírt választások előtti kam­pány. A hazafias front egyik szó­vivője hivatalosan bejelentette, Joshua Nkomo, a front társelnö­ke vasárnap tér vissza Rhodesiá­ba. Egyúttal cáfolta azokat a je­lentéseket, amelyek szerint Nko­mo és a front másik társelnöke, Mugabe külön-külön lépnének föl a választásokon. ÁLLAMFÉRFIAK AZ ÚJ ÉVTIZEDRŐL Az emberiség békét akar! Legyen végre béke, kezdődjék és fejeződjék be az általános és teljes leszerelés, a világ váljék a jószomszédség, az együttműködés térségévé — ezek a legfontosabb újévi kívánságai az államférfiak­nak. A szovjet vezetők újévi üdvöz­letükben megállapítják, országuk 1979-ben folytatta a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és független­ségéért vívott harc programjának következetes végrehajtását. Az üzenet a továbbiakban hangsú­lyozza: a néptömegek fokozódó mértékben követelik kormányaik­tól, hogy hallgassanak az ész sza­vára. álljanak el a fegyverkezési versenytől. A Szovjetunió — mu­tatnak rá az államférfiak — a szükséges mértékben gondoskodva biztonságáról, barátaival és szö­vetségeseivel együtt a, jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a béke naev ügyének diadaláért. Az 1980-as évek az Egyesült Államok számára jó évtized lesz — állította Carter amerikai elnök az ABC tv-társaság által kedd éj­félkor sugárzott újévi üzenetében. Ebben az idősizakbah az USA gaz­daságilag, politikailag és katonai­lag, sőt, morális és etikai téren is erősödni fog... Carter ezt köve­tően annak a kívánságának adbtt hangot hogy az amerikai nép a iövőben legyen egységesebb, az amerikaiak viseltessenek nagyobb bizalommal kormányuk iránt. Ennek alapja az, hogy a kormány megmondja az amerikai népnek az igazságot és nem hallgatja el a vitatott kérdéseket sem. Újévi vezércikkében a Zsenmin Zsipao rámutat, hogy a nyolcva­nas évek fényes reményeket, egy­szersmind kemény megpróbálta­tásokat ígérnek Kína számára. A pártlap hangsúlyozza, hogy a rég­óta fennálló problémák nem old­hatók meg egyik napról a másik­ra. A vezércikk azt jósolja, hogy az elkövetkező időben élesedni fog a nemzetközi helyzet, ami miatt Kína kész minden erővel egyesülni a „hegemonizmus” el­len. a világháború elodázásáért, és a béke megőrzéséért. II. János Pál a terrorizmust és a fegyverkezési versenyt jelölte meg, mint a két legnagyobb bajt, amely az emberiséget fenyegeti az új évtizedben. A pápa az óév utolsó szentmiséjén mondott be­szédet, a jezsuiták templomában. Gustáv Husák rádió- és televí­zióbeszédben köszöntötte Cseh­szlovákia lakosságát. A CSKP KB főtitkára megállapította, hogy a hetvenes éveket a szocializmus, a béke és haladás erőinek növekvő befolyása, a nemzetközi enyhülés folyamatának előrehaladása jelle­mezte. Todor Zsivkov a bolgár rádió­ban és televízióban elhangzott be­szédében megjegyezte: joggal kelt aggodalmat az a körülmény, hogy az elmúlt évben a fontosabb tő­kés országokban azok az erők ke­rültek előtérbe, amelyek a hideg­háború felélesztésére, a fegyver­kezési hajsza fokozására, a szo­cialista országokkal való konfron­tációra, az erővel és a fegyveres agresszióval való fenyegetésre tö­rekszenek. A Neues Deutschlandban meg­jelent újévi cikkében Erich Ho- necker azt kívánja, hogy Európa a háborúk és feszültségek földré­széből váljék a jószomszédság és az együttműködés térségévé. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára újévkor azt hangsú­lyozta, hogy az Oly sokat szenve­dett lengyel nép számára külö­nösen értékes a béke, így nem nézheti közömbösen a béke. az enyhülés alapjait veszélyeztető lé­péseket, s épp ezért aktív harcot folytat a nemzetközi politikai küzdőtéren a békéért. A nyugatnémet kormány, leg­fontosabb feladata a következő évtizedben is. hogy hozzájáruljon a béke erősítéséhez — jelentette lei újévi köszöntőjében Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja. Leszögezte: az NSZK változatla­nul a nyugati szövetség szerves részeként, a Kelettel való őszin­te együttműködésre törekedve kí­vánja megoldani az előtte álló problémákat. Minden lépés, még a legkisebb is, amely hozzájárul az európai béke biztosításához, a helyes irányba mutat — hangsú­lyozta a kancellár. Waldheim Teheránban közvetít (Folytátás az 1. oldalról.) az ENSZ főtitkárával. Egyes la­pok szerint a diákok készek rá, bár a túszok szabadon bocsátásáról nem hajlandók tárgyalásba bo­csátkozni. A nagykövetség meg­szállóinak egyike ugyanakkor tegnap kijelentette, a „diákok” úgy vélik, semmi dolguk Wald- “hermmei-és- nem -is engedik be a nagykövetségre. Ezt megerősíteni latszik az a nagyméretű fotó, amelyet az amerikai képviselet homlokzatára tűzte ki: egy koráb­bi iráni látogatása alatt kezet csó­kod a sah nővérének Waldheim. Nemcsak az amerikai—iráni válság ad okot aggodalomra, ha­nem az iráni belső helyzet is. Az elmúlt hét végén — közölték teg­nap a párt főhadiszállásán — el­lenforradalmi tevékenység vád­jával letartóztatták Ahmed Ali- zadehet, a Kelet-Azerbajdzsán bázisú párt, a Mohamedán Nép Iszlám Köztársaság Pártja főtit­kárát. A hatóságok nem erősítet­ték meg, de nem is cáfolták a hírt. Teheránból jelentették teg­nap este, hogy szabadon bocsátot­ták azokat az „iszlám forradal­mi gárdistákat”, akiket a .múlt héten túszul ejtettek, s az emlí­tett párt helyi székházéban fogva tartottak. És a legújabb — ezentúl min­den tüntetést — 48 órával ellőtte — engedélyeztetni kell a belügy­minisztériummal — közölték Te­heránban. # Waldheim és Gotbzadeh. Valódi és áljavaslatok Nagy jelentőségűnek ítéli a nyu­gati sajtó azt a legutóbbi csomag­tervet, amelyet a NATO-országok képviselői a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 19. ülésszakának záróakkordjaként terjesztettek elő. Ebben 30 ezer szovjet katona távozásáért cseré­be 13 ezer amerikai GI hazautazá­sát ajánlják fel a szocialista orszá­goknak. Az osztrák fővárosban folyó megbeszéléseket természetesen nem lehet kiragadni a kelet—nyu­gati kapcsolatok általános rend­szeréből, s különösen érvényes ez a katonai enyhülésre, a leszerelés­re. A bécsi tárgyalások közéi hat éve folynak, mégsem sikerült ez alatt az idő alatt csökkenteni a közép-európai térségben állomáso­zó csapatok létszámát és az ott le­vő fegyverzetek mennyiségét. Sőt, az Egyesült Államok további ala­kulatokat vezényelt kontinensünk­re, s nagymértékben korszerűsí­tette az atomfegyverek szállításá­ra alkalmas légierejét is. Régóta világos: a NATO nem kívánja a valódi leszerelést a kö­zép-európai térségben. Ezt bizo­nyítja, hogy eddig minden olyan szocialista javaslatot visszautasí­tott, amely lehetővé tette volna a csökkentés megkezdését. A tényle­ges leszerelési megbeszélések he­lyett az Észak-atlanti Szövetség minduntalan „létszámadatok egyeztetését” szorgalmazta. Mit is jelent ez? Egyszerűen arról van szó, hogy az atlanti országok nem hajlandók elfogadni a Varsói Szer­ződés által beterjesztett adatokat, hanem azzal a megalapozatlan kö­veteléssel állnak elő, hogy a szo­cialista katonai-politikai integrá­ció ismerje el: csapatainak létszá­ma 150, sőt 180 ezer fővel maga­sabb, mint a valóságban. Ez a „számháború” végered­ményben megtorpedózta azt a szo­cialista kompromisszumos indít­ványt is, amelyet a múlt évben terjesztett elő a Szovjetunió, s amely messzemenően figyelembe vette a nyugati fél korábbi indít­ványait. Ä szocialista országok el­fogadták a 700—700 ezer fős „kö­zös plafont”, a szárazföldi csapa­toknál, s a Szovjetunió felajánlot­ta, hogy az amerikai harcászati atomfegyverek már korábban ígért hazaszállításáért cserébe három harckocsi-hadosztálynak megfelelő erőt kivon a térségből. A szocia­lista nagyhatalom jószándékát bi­zonyította az a legutóbbi egyolda­lú lépés, hogy egy év leforgása alatt 20 ezer katonával és ezer harckocsival csökkenti az NDK területén állomásozó csapatait. Ezt Leonyid Brezsnyev 1979. október 6-án jelentette be Berlinben, s a csapatok hazaszállítása már meg is kezdődött. A jóakaratú kezdeményezésre adott válasz a decemberi NATO- döntés volt a közép-hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és nyugat-európai elhelyezéséről. Ez az elhatározás — ma már lát­juk — igen nagymértékben ron­totta a további leszerélési tárgya­lások esélyeit, s így a bécsi meg­egyezés lehetőségét is. Hiszen a Varsói Szerződés számára nyilván­valóvá lett: az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai erőfölényre törekszenek, fel akar­ják borítani a'kialakult erőegyen­súlyt. A szovjet állásfoglalásokból kitűnik: Moszkva számára elfo­gadhatatlan az „erő pozíciójából való tárgyalás” nyugati koncepció­ja. Ez nemcsak a rakétakérdésre vonatkozik, hanem a hagyományos fegyverzetekre is. A NATO-ban jelenleg nagyarányú fegyverkezési program végrehajtását tervezik: korszerűsítik a harckocsikat, új harckocsi-elhárító rakétákat rend­szeresítenek, s hamarosan szolgá­latba állnak a 80-as évek harci repülőgépei is. . Nem túlzás tehát az a megálla­pítás, hogy az atlanti vezérkar szándékosan halogatja az érdemi megegyezést Bécsben, s arra törek­szik, hogy a megbeszélések ideje alatt katonai fölényre tegyen szert. Pedig a katonai enyhülés alap­vető fontosságú a világ számára — ezért törekszenek a szocialista or­szágok a fegyverkezési verseny megakadályozására. A nyugati fél így nyilvánvalóan nem vállalkoz­hat a tárgyalások nyílt félbesza­kítására, a legutóbbi javaslatát ezért is kísérte olyan „reklámkam­pánnyal”. A Szovjetunióban azon­ban rámutatnak: sokkal inkább diplomáciai manőverről van • szó, mint tényleges csapátcsökkentési szándékról. A moszkvai televízió kommentátora szerint a NATO globális propagandahadjárátával azt a benyomást akarja kelteni, hogy valamiféle atlanti békekezde­ményezés történt. A szovjet poli­tikai szakértő joggal állapította meg: nehezen lehet bízni az-olyan ajánlatokban, amelyek az új kö­zép-hatótávolságú amerikai raké­ták telepítéséről hozott NATO- döntés után születtek, a „bizalom ugyanis csak az erőegyensúlyon alapulhat, az amerikai rakéták te­lepítéséről hozott döntés pedig megbontja ezt az egyensúlyt...” M. G. A SZOVJET SEGÍTSÉG SZÜKSÉGESSÉGE Afgán helyzetkép Továbbra 'is az érdeklődés kö­zéppontjában állnak az Afganisz­tánból érkező jelentések, azt kö­vetően, hogy Babrak Karmai ve­zetésével az 1978 áprilisi forrada­lomhoz hű forradalmárok megdön­tötték Hafizullah Amin törvény- sértésekkel tűzdelt hatalmát, s a rend megteremtéséiig, a Pakisz­tánból érkező ellenforradalmárok megfékezéséhez segítséget kértek, és kaptak — összhangban a két ország közt fönnálló szerződések­kel, az . ENSZ alapokmányának idevonatkozó cikkelyeivel —- a Szovjetuniótól. Amint arról már beszámoltunk, a vezető imperialis­ta körök — köztük elsősorban az Egyesült Államok — támadták a Szovjetuniót a segítségnyújtásért, és az afgán belügyekbe való be­avatkozással vádolták. (Jellemző az afganisztáni eseményekre rea­gáló tekintélyes amerikai lap elem­ző cikkének címe is: Az enyhülés halott.) Carter elrendelte, hogy vizsgálják felül az amerikai fegy­verszállítások meggyorsítását Pa­kisztánnak — annak az országnak, ahol kiképezték az afgán ellen­forradalmárokat. A Pravdában megjelent cikk körvonalazza az afganisztáni ese­mények hátterét, s így ír: „A bel­ső ellenforradalom és a külső reakció abban a reményben rin­gatta magát, hogy az áprilisi for­radalom nem birkózik meg a rá­zúduló csapásokkal. Ezek a reak­ciósok lényegében az Egyesült Ál­lamok imperialista köreinek, a pe­kingi vezetőknek, egyes más or­szágok kormányainak korlátlan támogatását élvezték, az ellenfor­radalmi bandák számolatlanul kapták a fegyvert, a felszerelést és a pénzt. A reakció népellenes elképzelései megvalósításához a demokratikus Afganisztán vezető­ségén belül cinkostársra lelt. Ez volt Hafizullah Amin. Csalással és intrikákkal kézben tartotta az ál­lam irányítását, majd megdöntöt­te Taraki törvényes elnököt és fi­zikailag megsemmisítette őt. Az afgán kormány a rendkívüli kö­rülmények folytán ismét a Szov­jetunióhoz fordult azzal a sürgető kéréssel, hogy nyújtson haladék­talan segítséget és működjön köz­re a külső agresszió- elleni harc­ban. A szovjet segítség nem irá­nyul egyik vele szomszédos or­szág ellen sem — írja a Pravda. Kabulból érkező hírek szerint az országban nyugalom van, és az új év első napján megjelent a Ha- kikate Inkilabe Szaur (Az áprilisi forradalom’Igazsága) című kor­mánylap első száma, amely közöl­te a kormány nyilatkozatát. A do­kumentum hangoztatja, hogy az országnak nyújtott szovjet segít­ség szükségessége abban a pilla­natban megszűnik, amint véget- érnek a külföldről indított fegy­veres beavatkozások és provoká­ció. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya nem fogja megengedni senkinek sem, hogy elvitassa az afgán népnek azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy min­den rendelkezésre álló eszközzel megvédhessé az április forradalom vívmányait, az ország területi ép­ségét és nemzeti függetlenségét. A Forradalmi Tanács elnöksé­ge és az afgán kormány legutóbbi együttes ülésén döntöttek arról, hogy rendkívüli jogi bizottságot állítanak fel a Hafizullah Amin és cinkostársai által elkövetett bűncselekmények teljes kivizsgá­lására, továbbá határozatot hoz­tak arról, hogy a jövőben nem engedik meg a törvénytelen letar­tóztatásokat, házkutatásokat, és az egyéb, az emberi szabadságjo­gokat sértő cselekményeket. Az új afgán vezetés mellett nyi­latkozott Mulavi Abdel Aziz, az afganisztáni ulémák tanácsának elnöke. Az egyházi vezető elmond­ta, hogy a 15 milliós ország ösz- szes 'állampolgára, köztük vala­mennyi hívő muzulmán támogat­ja az imperialista ügynökök fel­számolását; és eltökélten halad­nak előre az áprilisi forradalom által kijelölt úton. * Kedden huligáncsoport hajtott végre provokációt a Szovjetunió teheráni nagykövetsége ellen. A csoport behatolt a nagykövetség területére, de az iszlám forradal­mi gárdisták eltávolították őket onnan. A TASZSZ szerint feltéte­lezhető, hogy a csoportban Afga­nisztánból szökött ellenforradal­márok is voltak. Tegnap délután érkezett jelentés szerint hatvan afgán diák elfoglalta Afganisztán új delhi nagykövetségét, majd hat órai benttartózkodás után elhagy­ta az épületet. A bonni afgán nagykövetséget tegnap harminc is­meretlen nemzetiségű — egyes je­lentések szerint afgán — személy foglalta el. A támadók elbariká- dozták magukat a nagykövetség helyiségeiben., A nyugatnémet rendőrség a támadókat eltávolítot­ta az_ épületből, t majd az igazolta­tás titán szabadott engedte őket. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Acélipari sztrájk Nagy-Britanniában Az új év első munkanapján 0 órakor leállt az acélgyártás Nagy- Britannia kohóiban és önltödéiben — megkezdődött!: az 1926-os áltaIá; nos sztrájk óta első országos acélipari sztrájk. Az állami acélipar százezer fizikai dolgozója — nemzetközi és hazai szakszervezeti szo­lidaritástól támogatva — sztrájkba lépett, mert a kormány életszín­vonaluk érzékeny csökkentésével akarja versenyképesebbé tenni a pangó iparágat. A tröszt hatszázalékos béremelési ajánlatot tett, míg az acélipari szakszervezet 16-ot követel a máris 17 százalék felett járó évi infláció ellensúlyozására. A konzervatív kormány egyelőre azt hangoztatja, hogy semmi köze sincsen a „munkaügyi vitához”, a vállalat egyezzék meg dolgozóival, ahogy tud a látszólagos semle­gesség politikája mögött azonban az a fenyegetés húzódik meg, hogy ez elhúzódó sztrájk még jobban megtizedelheti az ország legfonto­sabb állami iparágát, mint amit a kormány máris elhatározott. • Olajáremelés Franciaországban A kőolajszámla emelkedéséről és a nemzetközi helyzetről tárgyalt szerdai — idei első — ülésén a francia kormány. A kabinet elhatá­rozta, hogy az áremelkedés következményeit a fogyasztókra hárítja, az új üzemanyagárakat csütörtökön teszik közzé. Januárban lép életbe egy sor díjszabás — szén, elektromosság, gáz — vasúti közlekedés, ‘posta, televízió-előfizetés stb. — 3—12 százalékos emelése is. A fran­cia kormány megvitatta az iráni helyzet alakulását és az afganisztáni változásokat azonban nem hoztak nyilvánosságra hivatalos állásfog­lalást. • Púja Frigyes a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Púja Frigyes külügyminiszter tartott előadást „Az enyhülési folyamat jellemzői és perspektívái” címmel. Az elő­adáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, poli­tikai, társadalmi életünk képviselőit Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője köszöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Losonczi Pál újévi köszöntője , , ’ " . (Folytatás az 1. oldalról.) Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az előttünk álló út zökkenő- mentes. Azonban meggyőződéssel valljuk, hogy ebben az évben is teljesíthető célokat tűztünk magunk elé. Szocialista rendszerünkben az egész magyar nép kezébe van letéve sorsának, jövőjének alakulása Hisszük, hogy ki-ki jól érti a maga feladatát, kötelességét, és e szel­lemben munkálkodik, alkot saját maga és egyben szocialista hazánk javára és boldogulására. Ezéknek, az egész nemzetünket átfogó, egységes cselekvésre ösz­tönző feladatoknak g sikeres végzéséhez kívánok a Magyar Szociálist! Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében rmnden hazánkfiának jó erőt, egész­séget, egész magyar népünknek boldog új évet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents