Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
4 0 PETŐFI NÉPE 0 1979. december 4. AZ ANYAG NE VESSZEN EL... A HOSSZÜHEGYI SZŐLŐTERMESZTÉSI ÉS BORÁSZATI RENDSZER Divat és pazarlás • Új ültetvénytípus a genovai kettős függöny, amelyet a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kísérleti tábláin alakítottak ki. (6.) Szinte egyik évről a másikra. növekedett meg híveinek addig nem túl népes tábora; divat lett a villamos fűtés, sokféle formában. Ahhoz, hogy valaki új, egy kilowattos fogyasztású készüléket kapcsolhasson a hálózatra, első lépésként húszezer forint kelh Végül is — nem egészen szerencsésen fogalmazott, jelenleg sok vitára okot adó rendeletnek kellett gátat állítania az elektromos fűtés terjedésének útjába. Említhetünk hivatalos mezben megjelenő divatot: napjainkban a lakásállománynak már a tíz százaléka tartozik a távfűtéssel ellátottak közé, az ilyen otthonok száma 1970 és 1978 között 'megháromszorozódott. Ez nem baj, az viszont sokkal inkább, hogy a szóban forgó lakások többségében nem szabályozható a fűtési hőmérséklet. Magánzseb, közös pénztár Tavaly az ország minden egyes lakosára 86 liter sör jutott, aminek ára — átlagot számolva — 900 forint. Annyi, amennyit zöldségre, zöldségkészítményekre ugyanabban az esztendőben kifizettünk! S ez bizony már kérdőjel az ital divatja mellett, bár rámondhatjuk: a magánzseb állja, s kinek-kinek joga eldönteni, mire adja ki jövedelmét. Gyakran sáfárkodunk rosszul javainkkal, forrásainkkal, s ez sajnálatosan egyaránt igaz az egyéni és a közös fölhasználásban, fogyasztásban. Népi ellenőrök vizsgálata tárta fel: ugyanazon közigazgatási egységen belül hasonló rendeltetésű gyermekintézmények egy-egy négyzetméterének költsége között — az ún. bekerülési összeg alapján — másfél- szeres, háromszoros különbségek találhatók. Az egyik helyen úgy gondolkodtak: legyen az új intézmény a büszkeségünk. A más- sikon: minél több gyermek juthasson a falakon belülre. Aligha kétséges, hogy a társadalom számára melyik a vonzóbb gondolkodásmód. Képmagnó, öntödével Műszaki bizományi üzletek szinte futószalagon adják ki az ún. közületi blokkokat, s rajtuk leggyakrabban az áll: kép- és hangrögzítő berendezés. Egyszerűbben: képmagnetofon. Valamire való sportköröknek éppúgy dukál ez manapság, mint a két főből álló szervezőcsoportnak, akik látták másutt a kívánatos eszközt, s bebizonyították: számukra is nélkülözhetetlen. Majd rögzítik rajta — a későbbi alapos elemzés érdekében —, miként emeli a hat kilogramos darabokat három percenként le és fel a sajtológépről a kezelő ... Lenne sokkal egyszerűbb szervezni, fölmérni, elemezni, való? Bizonyára. Most azonban képmagnó a divat; ez a „korszerű...! A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején sorozatban szerveztek — bár: nem teljesen indokolatlanul, hanem az ellátás visszatérő zavarai miatt — kü- lönbözp termelőüzemek öntödéket. Ma az országban ennek a divatnak az eredményeként 220 öntöde működik, ám a termelés kétharmadát az üzemek tíz százaléka állítja elő! S szinte már természetes ezek után, hogy a nemzetközi átlagtól — az átlagtól és nem az élmezőnytől! — egyhar- madával, felével elmarad az ilyen hazai gazdasági egységek termelékenysége. Sajnos, általában jellemző egyéni és közös gazdálkodásunkra, hogy nem érzékeljük megfelelő módon a megváltozott világot, a különféle javak átértékelődését, a takarékosság — aminek csupán legkezdetlegesebb foka a pazarlás fölszámolása — fő jellemzővé válását. Hiszen rendelettel kellett korlátozni nemrégen a luxus- jellegű irodabútorok vásárlását, ahogy intézkedések serege kíséri meg rászorítani a fölhasználókat a számítógépek megfelelő kamatoztatására. Tavaly 588 ilyen berendezés működött az országban, 1970-ben még csupán 120 volt. A gyarapodás örvendetes lenne, ha mindenütt megteremtenék az ésszerű alkalmazás föltételeit, ám tavaly például termelésirányításra az összes gépóráknak 8,3 százalékát vették igénybe Az értéket érezve Sok jó dolgot hozhatnánk divatba, a többször felhasználható göngyölegektől, a több célra alkalmas közösségi intézmények — azaz: átalakítható belső terű építmények — kedveltté tételén át egészen a hibátlan minőségű árukig. Az ilyesfajta divatnak azonban eddig nem adott megfelelő ösztönzést sem gondolkodásmódunk, sem a közgazdasági környezet; a mennyiségek varázsa tartott fogva bennünket. Nehéz szabadulni tőle! S azért, mert hosz- szú időn át elszoktunk attól, hogy mindent a valós értékén érezzünk, értékeljünk; vásároljunk meg, használjunk fel. Cikksorozatunk viszonylagos terjedelmessége sem adott többre módot, mint arra: hogy ennek a tételnek: az anyag nem vész el, csak átalakul sokféle értelmét, gyakorlati ellentmondásosságát érzékeltessük. Mert valóban nem vész el az anyag, az eszköz, mindaz, aminek értéke van, ám gyakran úgy alakul át, hogy haszna semmi; pazarlódik. mert selejtté hulladékká válik. Most tartunk ott, hogy a környezet — a tőlünk független világgazdasági, s a tőlünk függő belső, helyi környezet — mindezt éreztetni kezdi velünk. E kihívás, ha tetszik, ha nem, választ kíván. M. O. Az első szőlőtermesztési rendszereket 1974-ben fogadták eí. Az állami gazdaságok feladata volt, hogy a környezetükben levő szövetkezetekre kedvező hatást gyakoroljanak azáltal, hogy rendszer keretében segítik a termelés fejlesztését. Létrejöttüket az tette lehetővé, hogy már csaknem tíz esztendeje megkezdődött az úgynevezett borászati együttműködések létrehozása, a nagy szőlőtermelő termelőszövetkezetekkel. Ez szőlőfelvásárlást, tárolást, feldolgozást és palackozást jelentett. Később pedig közös telepítésekre is sor került. A termelési rendszerek "* ennél többet akartak, a szaktanácsadásokkal, különböző szolgáltatásokkal, a szervizhálózat megszervezésével igyekeztek a szőlészeti, borászati ágazat helyzetén javítani. Kialakultak érdekeltségi kapcsolatok a gesztorgazdaságok és termelőszövetkezetek között, azonban nem minden rendszernél ez a jellemző, sőt az érdekeltségi kapcsolatok lazultak. A partner- gazdaságok egy részét jellemzi az elhanyagolt szőlőtermesztési ágazat, a viszonylag kis területű ültetvény és a, nagy termésingadozás. A termelési rendszerek erőfeszítéseket tettek az ágazat gazdasági gondjainak enyhítésére, a különböző fejlesztésekkel a termelési színvonal emelésére, azonban törekvéseiket a pénzügyi lehetőségek behatárolják. Húsz százalékkal nőtt a termésátlag A rendszerek elvitathatatlan eredményei mellettek a gondok és fogyatékosságok is előtérbe kerültek az utóbbi időben, s jelenleg a kiútkeresés jellemző. Bács- Kiskunban az egyik legeredményesebben tevékenykedő rendszer a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gesztorsága alatt működő Hosz- szúhegyi Szőlőtermesztési és Borászati Rendszer. Széles körű termelési együttműködést alakítottak ki a partnergazdaságokkal. A megyében a legnagyobb telepítési programot hajtják végre. A termelési rendszerhez az 1975-ös megalakulása óta tizenhárom szövetkezet csatlakozott. Igen fontosnak tartották a termelési színvonal növelését, ennek érdekében szaktanácsadással segítették partnereiket. E munkájuk kiterjedt a termelés minden részére, a tervezéstől, az anyagi, műszaki bázis megteremtésétől, a technológiák megvalósításán át az eredmények értékeléséig. A termés- eredményekben is mérhető ennek hatása, ugyanis a partnerüzemekben átlagosan 20 százalékkal nőtt a hektáronkénti hozam és több gazdaságban már 80 mázsa fölötti termést takarítanak be hektáronként. Részletes, táblára előírt technológiát dolgoztak ki, figyelembe véve az ültetvények típusát, az üzemek adottságait és lehetőségeit is. Igyekeztek hasznosítani az új kutatási eredményeket, a gyakorlati tapasztalatokat. Az így kialakított úgynevezett komplex technológia részben valósulhatott meg, ugyanis a partnergazdaságok fogadó képessége eltérő, az új termesztési módszerek, eljárások megvalósítására nem volt mindenütt lehetőség. A biológiai alapok megváltoztatását a legfontosabbak közé sorolták. A borászati technológia, valamint a bor minősége iránti igény figyelem- bevételével alakították ki a fajtaszerkezetet. Erre az új telepítéseknél nyílt lehetőség. Partnergazdaságaikban 1983-ig 1645 hektáron telepítenek szőlőt. A már megvalósított ültetvényeken betegségekkel szemben ellenálló, minőségű fajtákat telepítettek. A munka befejezése után a rendszer összes szőlőültetvényének csaknem 60 százalékán termelnek minőségi bort adó fajtákat. Ültetvénykorszerűsítésekre is sor került, mintegy ezer hektáron. Szorosabb érdekeltségi kapcsolat Jelentős eredményeket értek el a szaporítóanyag-ellátás terén. Az új telepítéshez szükséges szaporítóanyag felét eddig a gesztorgazdaságban állították elő, a többit pedig a KERTFORG Kft-n keresztül biztosították a partnerüzemeknek. Ily módon sikerült a szükséges mennyiséget és fajtát beszerezni a telepítő gazdaságoknak. Erőfeszítések történnek az érdekeltségi kapcsolatok javítására. Az állami gazdaságok gesztorságával létrejött a borászati társulás, amely biztosítja az eszköz- arányos nyereségfelosztást, és a közös fejlesztésekhez a pénzt is. Az érdekeltségi kapcsolat erősítését szolgálja a 925 hektáros közös telepítés, valamint a partnerek hozzájárulásával megvalósuló szolgáltató és szervizbázis is. A termelési rendszer a műszaki színvonal javítása érdekében programot dolgozott ki, amelyet 1985-ig valósítanak meg. Eddig a növényvédelem és tápanyaggazdálkodós gépeit, berendezéseit sikerült beszerezni az alapgépek mellé. A telepítésekhez szükséges eszközök, gépek ugyancsak a partnerüzemek rendelkezésére állnak. Nagy jelentőséget kap a rendszer keretében a szakmai továbbképzés. Eddig csaknem százan vettek részt betanítottmunkás- képző tanfolyamon. A szakemberek részére kül- és belföldi tanulmányútokat, tapasztalatcsere-látogatásokat szerveznek és gondoskodnak a továbbképzésükről is. Az idén a Kertészeti Egyetemmel közösen szerveztek ilyen jellegű tanfolyamot. Növelni, javítani a feldolgozást A termelési rendszer igyekszik lépést tartani a nagyüzemi módszerekkel. A tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása érdekében különböző intézetekkel együttműködési szerződést kötöttek, de emellett megbízásokat is adnak gépek, berendezések elkészítésére. Az elkövetkezendő években legfontosabb feladatuknak a minőségi terrpelés fokozását tartják, mind a szőlészeti, mind a borászati munkában. Ez mutatkozik meg a szaporítóanyagtermelésben, a gépesítettség fokozásában — újabb helikoptert és szőlőszüretelő kombájnokat vásárolnak — a szerviz Szolgáltató bázis és az agrokémia centrum létesítésében. A továbbfejlődés érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartják a borászati üzemük fejlesztését. Minőségi, a külpiac igényének megfelelő, jól értékesíthető bor előállítása az alapja annak, hogy a szőlészeti, borászati ágazat a későbbiekben is dinamikusan fejlődhessen és javulhassanak a jelenlegi kedvezőtlen jövedelmezőségi viszonyok. Cs. I. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gépek, amelyek mindenkinek szükségesek Az Intertextilmas nemzetközi gazdálkodó egyesülést 1973. december 13-án hét KGST-állam, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia hozta létre. Tevékenységében aktívan részt vesz a szófiai nehézgépipari állami gazdasági egyesülés, a budapesti KAEV könnyűipari gépgyártó vállalat, a karl-marx-stadti Textima textilgyártó vállalat, a lódzi Polmatex textilgép- ipari egyesülés, a marosvásárhelyi Imatex specializált szövőgépgyártó vállalat, a csebokszári gépipari üzem és a penzai textilgépipari üzem, valamint a libereci Elitex textilipari konszern. KONTÁROK ÉS KISIPAROSOK A törvény mindenkire vonatkozik Az Intertextilmas egyik alapvető feladata, hogy megszervezze a termelési kooperációt és specia- lizációt a tagországok nagy termelékenységű textiltechnológiai berendezések iránti szükségleteinek legteljesebb kielégítésére. A tagországok sokoldalú együttműködésének legjobb példája, hogy Bulgária, Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kooperációban gyárt gyapjú-, selyem-, len- és egyéb szöveteket feldolgozó SZTB típusú vetélő nélküli szövőautomatákat. Az együttműködési meg- állápodást aláírt országok annyi gépet kapnak, amennyi textiliparuk sikeres fejlesztéséhez kell. Míg 1971-ben a csebokszári gépipari üzem. ahol ezeket a gépeket gyártják. összesen 10 darabot állított elő. addig 1974-ben a termelés már elérte a .1000 darabot, 1980- ra pedig az éves termelés még tovább nő. az 1974 évinek közel másfélszerese lesz. Ezt a dinamikát a kooperáló országok vállalatainak részegységek és alkatrészek szerinti specializációjával sikerült elérni. A szliveni Pobeda üzem gépgyáriéi négy szerelési részegységet, a budapesti KAEV vállalat kettőt, a lengyel textilgépipari üzemek hat olyan részegységet gyártanak, amelyek a csebokszári üzem futószalagjára kerülnek. Meg kell említenünk az alkatrész szerinti specializációt is. A libereci Elitex konszern üzemeiből például vetélő-emelők. és egyéb alkatrészek érkeznek. Bulgária. Magyarország, az NDK. Lengyelország. Románia, a Szovjetunió. Csehszlovákia és Jugoszlávia megállapodást írt alá. melynek értelmében erőteljes termelési bázist hoznak létre a fésülő- és szalagegyesítő gépek termelési specializációja és kooperációja alapján. Az NDK-beli. magyar, lengyel és csehszlovák vállalatok érdekes tapasztalatokra tettek szert a különböző konfekcióipari termékeket. egyebek közt férfi átmenetikabátokat. nadrágokat, kosztümöket. ingeket, női kabátokat, esőkabátokat. speciális termékeket előállító berendezések gyártása terén. A korszerű berendezésekre épülő futószulagos módszer nagymértékben növeli a ruhaipari dolgozók munkájának termelékenységét. A hetedik milánói nemzetközi textilgépipari kiállítás szenzációja volt a wiedzewi Polmatex-Wifama textilgépipari TF—1 jelű pneumatikus orsó nélküli fonógépe, amelyet a lengyel pavilonban mutattak be. A szakemberek a gépet egyedülállónak tartották. Foríóte- rében légsugarakat alkalmaznak, ami lehetővé teszi, hogy a fonalgyártás sebessége percenként hetvenről készáz méterre növekedjék. Ez tíz—tizenkétszer nagyobb sebesség, mint amit a pneumoA Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlóvákia közös határszakaszán létesül az a természetvédelmi terület, amely majdan a szocialista országok egyik tudományos központja lesz. Rendkívül gazdag e vidék növényzete. A bükkök. gyertyánfák, és jegenyefenyők mellett itt számos, másutt kihalóban levő növényfajta található. Ugyanez vonatkozik a vidék állatvilágára is; medvék, őzek, szarvasok és körülbelül harmincféle madárfaj népesíti be a rezervátumot. Az 1980-ig érvényes együttműködési program előírja a tagországok közös kutatásait a környezet- és természetvédelemben. Jelenleg közel 150 témában folytatnak közös kutatásokat, például tanulmányozzák az állal- és növényvilág. a természeti kincsek, a vizek és a levegő' védelmének módszereit, valamint a városfejmechanikus gépek elérnek. A TF—1 gépen előállított fonal tartós és bolyhos. A lódzi, a walbrzychi, a kamen- na-górai és a krosznói textilgyárak szovjet gyártmányú előfonó és felvető gépeket alkalmaznak. Néhány eredetileg lengyel konstrukciót, például a színezőberendezéseket és a kikészítőgépeket, az orsós és a gyűrűs fonógépeket szovjet kooperációban előállított berendezésekkel szerelték fel. A dusanbei Dzerzsinszkij gépipari üzem termékei pedig, az AM—150 K típusú orsozó automaták kitűnően vizsgáztak a lódzi gyárban. (APN—MTI) A. L. lesztés és az elővárosok kiépítésének számos problémáját. A programban jelentős helyet kap azoknak a folyóknak hasznosítása és védelme, amelyek több KGST-ország, valamint Jugoszlávia területét szelik át. Szovjet, magyar, jugoszláv, román és cseh szakemberek részvételével például egy közös Tisza-munka- bizottság működik, amelynek feladatai közé tartozik az árvízvédelmi és vízgazdálkodási teendők koordinálása a térségben, valamint a különböző vízügyi létesítmények építése és üzemeltetése. A KGST-országok szakemberei közösen tanulmányozzák az erdőirtás és -telepítés és a termőföldek optimális kihasználásának kérdéseit, valamint a meliorációs munkák hatását a környezetre és a földek termékenységére. (BUDAPRESS—APN) Nemcsak az egykori céhek mesterei léptek föl a céhen kívüli kontárok ellen — a mai iparosok önérzetét is bántja, hogy egyesek a törvénynek fity- tyet hányva, adót nem fizetve háborítatlanul dolgoznak. Nyilvánvaló, hogy ezeket az embereket a jogtalan haszonszerzés vágya fűti, hiszen kellő szaktudással bárki legálissá teheti tevékenységét, azaz iparengedélyt válthat, főfoglalkozásra, vagy lehet munkaviszony melletti ipargyakorló is. Mindezek ellenére Bács-Kiskunban népes táboruk van a kontároknak. * Közérdekű együttműködés A Duna—Tisza köze jogszabályokat tiszteletben tartó iparosainak helyeslése mellett kereste föl a KIOSZ megyei titkársága — a szervezet megyei vezetőségének megbízásából — a Bacs- Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalmi tulajdonvédelmi osztályát, hogy együttműködést kezdeményezzen. A megállapodás létrejött az év első felében, s a célja az, hogy elősegítse a kisiparosok törvényes és jogszerű tevékenységét a szocialista népgazdaságon belül. A főkapitányság említett osztálya és a KIOSZ megyei titkársága megegyezett, hogy összefog a jogtalan iparűzök visszaszorítására, felelősségre vonására. A későbbiekben a KIOSZ megyei alapszervezetei és a rendőrség területi szervei munkakapcsolatot létesítettek egymással Kecskeméten. Kiskunhalason. Kiskunmajsán. Kiskörösön. Baján s a többi településeken, illetve a járásokban. Negyvenegy alkalommal Mint a Kisiparosok Országos Szervezet megyei vezetőségének legutóbbi ülésén elhangzott, abbén az évben már negyven alkalommal vette föl a rendőrség és a KIOSZ a kapcsolatot. Az együttműködő felek tizenhat alkalommal közösen ellenőrizték a kontárkodó személyek tevékeny-, ségét, bejelentések alapján. Ezek az akciók — azt a célt szolgálták, hogy a jogosítvány nélküli iparűzőket rábírják munkájuk legalizálására. Előfordult, hogy az ellenőrzésnek szabály- sértési eljárás lett a vége. Kiskunmajsán például V. J. kőműves kontárt 3 ezer forintra bírságolta meg a tanács, öt jogtalan haszonszerző ellen a rendőrség kezdeményezett följelentést. Bővíteni az aktívahálózatot Tudomást szereztek olyan szállító kisiparosokról is, akik a köbméterenként 80 forintért vásárolt sódert 280—300 forintért adták tovább a lakosságnak. Minden becsületes ember egyetért az ilyenek felelősségre vonásával. A KIOSZ megyei titkársága és a rendőrség illetékes szervei a sikeresen kezdődött együttműködést széles társadalmi támogatással akarják folytatni. Szükséges- ■ nek látják, hogy a KIOSZ-on be- • lül működő kontárellenőrök számának gyarapítása mellett több kisiparos vegyen részt az önkéntes rendőrök munkájában. A megállapodás megkötése óta nőtt az önkéntes rendőri szolgálatot vállaló iparosok csoportja. Az egymást segítő felek úgy vélik, hogy a megfelelő eszközök alkalmazásával sikerül majd csökkenteni . a kontárok számát, s együttesen eredménnyel léphetnek l'öl a törvénysértő kisiparosokkal szemben is. érvényt szerezve a lakosság és a népgazdaság érdekeinek. A. T. S. Közös környezetvédelem Előtérben a minőségi munka
