Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-04 / 283. szám

4 0 PETŐFI NÉPE 0 1979. december 4. AZ ANYAG NE VESSZEN EL... A HOSSZÜHEGYI SZŐLŐTERMESZTÉSI ÉS BORÁSZATI RENDSZER Divat és pazarlás • Új ültetvénytípus a genovai kettős függöny, amelyet a Hosszúhegyi Állami Gazdaság kísérleti tábláin alakítottak ki. (6.) Szinte egyik évről a má­sikra. növekedett meg híveinek addig nem túl népes tábora; di­vat lett a villamos fűtés, sokféle formában. Ahhoz, hogy valaki új, egy kilowattos fogyasztású készü­léket kapcsolhasson a hálózatra, első lépésként húszezer forint kelh Végül is — nem egészen szerencsésen fogalmazott, jelen­leg sok vitára okot adó rendelet­nek kellett gátat állítania az elektromos fűtés terjedésének út­jába. Említhetünk hivatalos mez­ben megjelenő divatot: napjaink­ban a lakásállománynak már a tíz százaléka tartozik a távfűtéssel ellátottak közé, az ilyen otthonok száma 1970 és 1978 között 'meg­háromszorozódott. Ez nem baj, az viszont sokkal inkább, hogy a szó­ban forgó lakások többségében nem szabályozható a fűtési hő­mérséklet. Magánzseb, közös pénztár Tavaly az ország minden egyes lakosára 86 liter sör jutott, ami­nek ára — átlagot számolva — 900 forint. Annyi, amennyit zöldségre, zöldségkészítményekre ugyanabban az esztendőben kifi­zettünk! S ez bizony már kérdő­jel az ital divatja mellett, bár rámondhatjuk: a magánzseb áll­ja, s kinek-kinek joga eldönteni, mire adja ki jövedelmét. Gyakran sáfárkodunk rosszul javainkkal, forrásainkkal, s ez sajnálatosan egyaránt igaz az egyéni és a közös fölhasználás­ban, fogyasztásban. Népi ellen­őrök vizsgálata tárta fel: ugyan­azon közigazgatási egységen belül hasonló rendeltetésű gyermekin­tézmények egy-egy négyzetméteré­nek költsége között — az ún. be­kerülési összeg alapján — másfél- szeres, háromszoros különbségek találhatók. Az egyik helyen úgy gondolkodtak: legyen az új in­tézmény a büszkeségünk. A más- sikon: minél több gyermek jut­hasson a falakon belülre. Aligha kétséges, hogy a társadalom szá­mára melyik a vonzóbb gondol­kodásmód. Képmagnó, öntödével Műszaki bizományi üzletek szin­te futószalagon adják ki az ún. közületi blokkokat, s rajtuk leg­gyakrabban az áll: kép- és hang­rögzítő berendezés. Egyszerűbben: képmagnetofon. Valamire való sportköröknek éppúgy dukál ez manapság, mint a két főből álló szervezőcsoportnak, akik látták másutt a kívánatos eszközt, s be­bizonyították: számukra is nél­külözhetetlen. Majd rögzítik raj­ta — a későbbi alapos elemzés ér­dekében —, miként emeli a hat kilogramos darabokat három per­cenként le és fel a sajtológépről a kezelő ... Lenne sokkal egysze­rűbb szervezni, fölmérni, ele­mezni, való? Bizonyára. Most azonban képmagnó a divat; ez a „korszerű...! A hatvanas évek végén, a het­venes évek elején sorozatban szerveztek — bár: nem teljesen indokolatlanul, hanem az ellátás visszatérő zavarai miatt — kü- lönbözp termelőüzemek öntödéket. Ma az országban ennek a divat­nak az eredményeként 220 öntö­de működik, ám a termelés két­harmadát az üzemek tíz százalé­ka állítja elő! S szinte már ter­mészetes ezek után, hogy a nem­zetközi átlagtól — az átlagtól és nem az élmezőnytől! — egyhar- madával, felével elmarad az ilyen hazai gazdasági egységek terme­lékenysége. Sajnos, általában jellemző egyé­ni és közös gazdálkodásunkra, hogy nem érzékeljük megfelelő módon a megváltozott világot, a különféle javak átértékelődését, a takarékosság — aminek csupán legkezdetlegesebb foka a pazar­lás fölszámolása — fő jellemzővé válását. Hiszen rendelettel kellett korlátozni nemrégen a luxus- jellegű irodabútorok vásárlását, ahogy intézkedések serege kíséri meg rászorítani a fölhasználókat a számítógépek megfelelő kama­toztatására. Tavaly 588 ilyen be­rendezés működött az országban, 1970-ben még csupán 120 volt. A gyarapodás örvendetes lenne, ha mindenütt megteremtenék az ésszerű alkalmazás föltételeit, ám tavaly például termelésirányítás­ra az összes gépóráknak 8,3 száza­lékát vették igénybe Az értéket érezve Sok jó dolgot hozhatnánk di­vatba, a többször felhasználható göngyölegektől, a több célra al­kalmas közösségi intézmények — azaz: átalakítható belső terű épít­mények — kedveltté tételén át egészen a hibátlan minőségű áruk­ig. Az ilyesfajta divatnak azon­ban eddig nem adott megfelelő ösztönzést sem gondolkodásmó­dunk, sem a közgazdasági környe­zet; a mennyiségek varázsa tar­tott fogva bennünket. Nehéz sza­badulni tőle! S azért, mert hosz- szú időn át elszoktunk attól, hogy mindent a valós értékén érezzünk, értékeljünk; vásároljunk meg, használjunk fel. Cikksorozatunk viszonylagos terjedelmessége sem adott több­re módot, mint arra: hogy ennek a tételnek: az anyag nem vész el, csak átalakul sokféle értelmét, gyakorlati ellentmondásosságát ér­zékeltessük. Mert valóban nem vész el az anyag, az eszköz, mind­az, aminek értéke van, ám gyak­ran úgy alakul át, hogy haszna semmi; pazarlódik. mert selejtté hulladékká válik. Most tartunk ott, hogy a környezet — a tőlünk független világgazdasági, s a tő­lünk függő belső, helyi környezet — mindezt éreztetni kezdi velünk. E kihívás, ha tetszik, ha nem, vá­laszt kíván. M. O. Az első szőlőtermesztési rend­szereket 1974-ben fogadták eí. Az állami gazdaságok feladata volt, hogy a környezetükben levő szö­vetkezetekre kedvező hatást gya­koroljanak azáltal, hogy rendszer keretében segítik a termelés fej­lesztését. Létrejöttüket az tette lehetővé, hogy már csaknem tíz esztendeje megkezdődött az úgy­nevezett borászati együttműködé­sek létrehozása, a nagy szőlőter­melő termelőszövetkezetekkel. Ez szőlőfelvásárlást, tárolást, feldol­gozást és palackozást jelentett. Később pedig közös telepítésekre is sor került. A termelési rendszerek "* ennél többet akartak, a szaktanácsadá­sokkal, különböző szolgáltatások­kal, a szervizhálózat megszerve­zésével igyekeztek a szőlészeti, borászati ágazat helyzetén javíta­ni. Kialakultak érdekeltségi kap­csolatok a gesztorgazdaságok és termelőszövetkezetek között, azon­ban nem minden rendszernél ez a jellemző, sőt az érdekeltségi kapcsolatok lazultak. A partner- gazdaságok egy részét jellemzi az elhanyagolt szőlőtermesztési ága­zat, a viszonylag kis területű ül­tetvény és a, nagy termésingado­zás. A termelési rendszerek erőfeszí­téseket tettek az ágazat gazdasági gondjainak enyhítésére, a külön­böző fejlesztésekkel a termelési színvonal emelésére, azonban tö­rekvéseiket a pénzügyi lehetősé­gek behatárolják. Húsz százalékkal nőtt a termésátlag A rendszerek elvitathatatlan eredményei mellettek a gondok és fogyatékosságok is előtérbe ke­rültek az utóbbi időben, s jelenleg a kiútkeresés jellemző. Bács- Kiskunban az egyik legeredmé­nyesebben tevékenykedő rendszer a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gesztorsága alatt működő Hosz- szúhegyi Szőlőtermesztési és Bo­rászati Rendszer. Széles körű ter­melési együttműködést alakítot­tak ki a partnergazdaságokkal. A megyében a legnagyobb telepítési programot hajtják végre. A termelési rendszerhez az 1975-ös megalakulása óta tizenhá­rom szövetkezet csatlakozott. Igen fontosnak tartották a termelési színvonal növelését, ennek érde­kében szaktanácsadással segítet­ték partnereiket. E munkájuk ki­terjedt a termelés minden részére, a tervezéstől, az anyagi, műszaki bázis megteremtésétől, a techno­lógiák megvalósításán át az ered­mények értékeléséig. A termés- eredményekben is mérhető ennek hatása, ugyanis a partnerüze­mekben átlagosan 20 százalékkal nőtt a hektáronkénti hozam és több gazdaságban már 80 mázsa fölötti termést takarítanak be hektáronként. Részletes, táblára előírt techno­lógiát dolgoztak ki, figyelembe vé­ve az ültetvények típusát, az üze­mek adottságait és lehetőségeit is. Igyekeztek hasznosítani az új ku­tatási eredményeket, a gyakorla­ti tapasztalatokat. Az így kiala­kított úgynevezett komplex tech­nológia részben valósulhatott meg, ugyanis a partnergazdaságok fo­gadó képessége eltérő, az új ter­mesztési módszerek, eljárások megvalósítására nem volt minde­nütt lehetőség. A biológiai ala­pok megváltoztatását a legfon­tosabbak közé sorolták. A borá­szati technológia, valamint a bor minősége iránti igény figyelem- bevételével alakították ki a faj­taszerkezetet. Erre az új tele­pítéseknél nyílt lehetőség. Part­nergazdaságaikban 1983-ig 1645 hektáron telepítenek szőlőt. A már megvalósított ültetvényeken betegségekkel szemben ellenálló, minőségű fajtákat telepítettek. A munka befejezése után a rendszer összes szőlőültetvényének csak­nem 60 százalékán termelnek mi­nőségi bort adó fajtákat. Ültet­vénykorszerűsítésekre is sor ke­rült, mintegy ezer hektáron. Szorosabb érdekeltségi kapcsolat Jelentős eredményeket értek el a szaporítóanyag-ellátás terén. Az új telepítéshez szükséges szaporí­tóanyag felét eddig a gesztorgaz­daságban állították elő, a többit pedig a KERTFORG Kft-n ke­resztül biztosították a partner­üzemeknek. Ily módon sikerült a szükséges mennyiséget és fajtát beszerezni a telepítő gazdaságok­nak. Erőfeszítések történnek az érde­keltségi kapcsolatok javítására. Az állami gazdaságok gesztorsá­gával létrejött a borászati társu­lás, amely biztosítja az eszköz- arányos nyereségfelosztást, és a közös fejlesztésekhez a pénzt is. Az érdekeltségi kapcsolat erősí­tését szolgálja a 925 hektáros kö­zös telepítés, valamint a partne­rek hozzájárulásával megvalósu­ló szolgáltató és szervizbázis is. A termelési rendszer a műszaki színvonal javítása érdekében programot dolgozott ki, amelyet 1985-ig valósítanak meg. Eddig a növényvédelem és tápanyaggaz­dálkodós gépeit, berendezéseit si­került beszerezni az alapgépek mellé. A telepítésekhez szükséges eszközök, gépek ugyancsak a partnerüzemek rendelkezésére állnak. Nagy jelentőséget kap a rend­szer keretében a szakmai tovább­képzés. Eddig csaknem százan vettek részt betanítottmunkás- képző tanfolyamon. A szakembe­rek részére kül- és belföldi tanul­mányútokat, tapasztalatcsere-láto­gatásokat szerveznek és gondos­kodnak a továbbképzésükről is. Az idén a Kertészeti Egyetemmel kö­zösen szerveztek ilyen jellegű tan­folyamot. Növelni, javítani a feldolgozást A termelési rendszer igyekszik lépést tartani a nagyüzemi mód­szerekkel. A tudomány eredmé­nyeinek gyakorlati alkalmazása érdekében különböző intézetekkel együttműködési szerződést kötöt­tek, de emellett megbízásokat is adnak gépek, berendezések elké­szítésére. Az elkövetkezendő években legfontosabb feladatuk­nak a minőségi terrpelés fokozá­sát tartják, mind a szőlészeti, mind a borászati munkában. Ez mutatkozik meg a szaporítóanyag­termelésben, a gépesítettség fo­kozásában — újabb helikoptert és szőlőszüretelő kombájnokat vásárolnak — a szerviz Szolgál­tató bázis és az agrokémia cent­rum létesítésében. A továbbfej­lődés érdekében elengedhetetle­nül fontosnak tartják a borászati üzemük fejlesztését. Minőségi, a külpiac igényének megfelelő, jól értékesíthető bor előállítása az alapja annak, hogy a szőlészeti, borászati ágazat a későbbiekben is dinamikusan fejlődhessen és javulhassanak a jelenlegi kedve­zőtlen jövedelmezőségi viszonyok. Cs. I. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gépek, amelyek mindenkinek szükségesek Az Intertextilmas nemzetközi gazdálkodó egyesülést 1973. december 13-án hét KGST-állam, Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia hozta létre. Tevékenységében aktívan részt vesz a szófiai nehézgépipari állami gazdasági egyesülés, a budapes­ti KAEV könnyűipari gépgyártó vállalat, a karl-marx-stadti Textima textilgyártó vállalat, a lódzi Polmatex textilgép- ipari egyesülés, a marosvásárhelyi Imatex specializált szövő­gépgyártó vállalat, a csebokszári gépipari üzem és a penzai textilgépipari üzem, valamint a libereci Elitex textilipari konszern. KONTÁROK ÉS KISIPAROSOK A törvény mindenkire vonatkozik Az Intertextilmas egyik alap­vető feladata, hogy megszervezze a termelési kooperációt és specia- lizációt a tagországok nagy ter­melékenységű textiltechnológiai berendezések iránti szükségletei­nek legteljesebb kielégítésére. A tagországok sokoldalú együtt­működésének legjobb példája, hogy Bulgária, Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kooperációban gyárt gyapjú-, selyem-, len- és egyéb szöveteket feldolgozó SZTB típusú vetélő nélküli szövőauto­matákat. Az együttműködési meg- állápodást aláírt országok annyi gépet kapnak, amennyi textilipa­ruk sikeres fejlesztéséhez kell. Míg 1971-ben a csebokszári gépipari üzem. ahol ezeket a gépeket gyárt­ják. összesen 10 darabot állított elő. addig 1974-ben a termelés már elérte a .1000 darabot, 1980- ra pedig az éves termelés még tovább nő. az 1974 évinek közel másfélszerese lesz. Ezt a dinami­kát a kooperáló országok válla­latainak részegységek és alkat­részek szerinti specializációjával sikerült elérni. A szliveni Pobeda üzem gépgyáriéi négy szerelési részegységet, a budapesti KAEV vállalat kettőt, a lengyel textil­gépipari üzemek hat olyan rész­egységet gyártanak, amelyek a csebokszári üzem futószalagjára kerülnek. Meg kell említenünk az alkatrész szerinti specializációt is. A libereci Elitex konszern üze­meiből például vetélő-emelők. és egyéb alkatrészek érkeznek. Bul­gária. Magyarország, az NDK. Lengyelország. Románia, a Szov­jetunió. Csehszlovákia és Jugosz­lávia megállapodást írt alá. mely­nek értelmében erőteljes terme­lési bázist hoznak létre a fésülő- és szalagegyesítő gépek termelési specializációja és kooperációja alapján. Az NDK-beli. magyar, lengyel és csehszlovák vállalatok érdekes tapasztalatokra tettek szert a kü­lönböző konfekcióipari terméke­ket. egyebek közt férfi átmeneti­kabátokat. nadrágokat, kosztümö­ket. ingeket, női kabátokat, eső­kabátokat. speciális termékeket előállító berendezések gyártása terén. A korszerű berendezésekre épülő futószulagos módszer nagy­mértékben növeli a ruhaipari dolgozók munkájának termelé­kenységét. A hetedik milánói nemzetközi textilgépipari kiállítás szenzációja volt a wiedzewi Polmatex-Wifama textilgépipari TF—1 jelű pneu­matikus orsó nélküli fonógépe, amelyet a lengyel pavilonban mu­tattak be. A szakemberek a gépet egyedülállónak tartották. Foríóte- rében légsugarakat alkalmaznak, ami lehetővé teszi, hogy a fonal­gyártás sebessége percenként het­venről készáz méterre növeked­jék. Ez tíz—tizenkétszer nagyobb sebesség, mint amit a pneumo­A Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlóvákia közös határszaka­szán létesül az a természetvédel­mi terület, amely majdan a szo­cialista országok egyik tudomá­nyos központja lesz. Rendkívül gazdag e vidék növényzete. A bükkök. gyertyánfák, és jegenye­fenyők mellett itt számos, másutt kihalóban levő növényfajta talál­ható. Ugyanez vonatkozik a vidék állatvilágára is; medvék, őzek, szarvasok és körülbelül harminc­féle madárfaj népesíti be a re­zervátumot. Az 1980-ig érvényes együttmű­ködési program előírja a tagor­szágok közös kutatásait a környe­zet- és természetvédelemben. Je­lenleg közel 150 témában folytat­nak közös kutatásokat, például tanulmányozzák az állal- és nö­vényvilág. a természeti kincsek, a vizek és a levegő' védelmének módszereit, valamint a városfej­mechanikus gépek elérnek. A TF—1 gépen előállított fonal tar­tós és bolyhos. A lódzi, a walbrzychi, a kamen- na-górai és a krosznói textilgyá­rak szovjet gyártmányú előfonó és felvető gépeket alkalmaznak. Néhány eredetileg lengyel konst­rukciót, például a színezőberende­zéseket és a kikészítőgépeket, az orsós és a gyűrűs fonógépeket szovjet kooperációban előállított berendezésekkel szerelték fel. A dusanbei Dzerzsinszkij gépipari üzem termékei pedig, az AM—150 K típusú orsozó automaták kitű­nően vizsgáztak a lódzi gyárban. (APN—MTI) A. L. lesztés és az elővárosok kiépíté­sének számos problémáját. A programban jelentős helyet kap azoknak a folyóknak hasz­nosítása és védelme, amelyek több KGST-ország, valamint Ju­goszlávia területét szelik át. Szov­jet, magyar, jugoszláv, román és cseh szakemberek részvételével például egy közös Tisza-munka- bizottság működik, amelynek fel­adatai közé tartozik az árvízvé­delmi és vízgazdálkodási teendők koordinálása a térségben, vala­mint a különböző vízügyi létesít­mények építése és üzemeltetése. A KGST-országok szakemberei közösen tanulmányozzák az erdő­irtás és -telepítés és a termőföl­dek optimális kihasználásának kérdéseit, valamint a meliorációs munkák hatását a környezetre és a földek termékenységére. (BUDAPRESS—APN) Nemcsak az egykori céhek mesterei léptek föl a céhen kí­vüli kontárok ellen — a mai iparosok önérzetét is bántja, hogy egyesek a törvénynek fity- tyet hányva, adót nem fizetve háborítatlanul dolgoznak. Nyil­vánvaló, hogy ezeket az embere­ket a jogtalan haszonszerzés vá­gya fűti, hiszen kellő szaktudás­sal bárki legálissá teheti tevé­kenységét, azaz iparengedélyt válthat, főfoglalkozásra, vagy le­het munkaviszony melletti ipar­gyakorló is. Mindezek ellenére Bács-Kiskunban népes táboruk van a kontároknak. * Közérdekű együttműködés A Duna—Tisza köze jogszabá­lyokat tiszteletben tartó iparo­sainak helyeslése mellett kereste föl a KIOSZ megyei titkársága — a szervezet megyei vezetősé­gének megbízásából — a Bacs- Kiskun megyei Rendőr-főkapi­tányság népgazdasági és társa­dalmi tulajdonvédelmi osztályát, hogy együttműködést kezdemé­nyezzen. A megállapodás létre­jött az év első felében, s a cél­ja az, hogy elősegítse a kisipa­rosok törvényes és jogszerű te­vékenységét a szocialista nép­gazdaságon belül. A főkapitány­ság említett osztálya és a KIOSZ megyei titkársága megegyezett, hogy összefog a jogtalan ipar­űzök visszaszorítására, felelősség­re vonására. A későbbiekben a KIOSZ me­gyei alapszervezetei és a rendőr­ség területi szervei munkakap­csolatot létesítettek egymással Kecskeméten. Kiskunhalason. Kiskunmajsán. Kiskörösön. Baján s a többi településeken, illetve a járásokban. Negyvenegy alkalommal Mint a Kisiparosok Országos Szervezet megyei vezetőségének legutóbbi ülésén elhangzott, ab­bén az évben már negyven alka­lommal vette föl a rendőrség és a KIOSZ a kapcsolatot. Az együttműködő felek tizenhat al­kalommal közösen ellenőrizték a kontárkodó személyek tevékeny-, ségét, bejelentések alapján. Ezek az akciók — azt a célt szolgálták, hogy a jogosítvány nélküli iparűzőket rábírják mun­kájuk legalizálására. Előfordult, hogy az ellenőrzésnek szabály- sértési eljárás lett a vége. Kis­kunmajsán például V. J. kőmű­ves kontárt 3 ezer forintra bír­ságolta meg a tanács, öt jogta­lan haszonszerző ellen a rendőr­ség kezdeményezett följelentést. Bővíteni az aktívahálózatot Tudomást szereztek olyan szál­lító kisiparosokról is, akik a köb­méterenként 80 forintért vásárolt sódert 280—300 forintért adták tovább a lakosságnak. Minden becsületes ember egyetért az ilyenek felelősségre vonásával. A KIOSZ megyei titkársága és a rendőrség illetékes szervei a sikeresen kezdődött együttműkö­dést széles társadalmi támogatás­sal akarják folytatni. Szükséges- ■ nek látják, hogy a KIOSZ-on be- • lül működő kontárellenőrök szá­mának gyarapítása mellett több kisiparos vegyen részt az önkén­tes rendőrök munkájában. A megállapodás megkötése óta nőtt az önkéntes rendőri szolgálatot vállaló iparosok csoportja. Az egymást segítő felek úgy vélik, hogy a megfelelő eszközök alkalmazásával sikerül majd csökkenteni . a kontárok számát, s együttesen eredménnyel léphet­nek l'öl a törvénysértő kisiparo­sokkal szemben is. érvényt sze­rezve a lakosság és a népgazda­ság érdekeinek. A. T. S. Közös környezetvédelem Előtérben a minőségi munka

Next

/
Thumbnails
Contents