Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-28 / 302. szám

1979. december 28. • PETŐFI NÉPE • 5 Esténként Moszkva hangját keresik ŰTTÖRŐÉILE/r A monda szerint élt egyszer egy öreg ember, valahol a Kaukázus környé­kén, aki a halála előtt azt kérte legidősebb fiától: épitsen az ország minden városában egy erődöt magának, mert akkor boldog lesz az egész család. A fiú nagyon szerette az apját, teljesíteni akarta hát a kívánságát. Az első erődöt a saját faluja határában kezdte építeni. A nagy család minden tagja, de még a legtávolibb rokonok is segítettek neki, mégis csak évek múltán készült el az építménnyel. Nekibúsult a fiú: mikorra épít ö erődöt az ország összes városá­ban? Látta a szomorúságát egy öreg vándor, s kérdezgetni kezdte. A flu el­mondta a fájdalmát, mire az öreg vándor így szólt: félreértetted atyád bölcs szavait! ö azt tanácsolta neked, hogy szerezz barátot az ország minden váro­sában, s azok lesznek majd a te erődjeid .. .” Jurij Mihailovics Rogov, a Moszkvai Rádió magyarországi tudósítója mondta el ezt a törté­netet a közelmúltban, a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyárá­ban, a Moszkvai Rádió Baráti Klubjában. A klub — kilenc kecskeméti vállalat MSZBT-tag- csoportjának összefogásával — három évvel ezelőtt jött létre, s ezt az eseményt ünnepelték a je­lenlevők. Az üzemi ebédlőben megrendezett találkozó szovjet művészi csoportok énekes-táncos bemutatójával kezdődött, majd Vázsonyi Miklós, a fémmunkás­gyár MSZBT tagcsoportjának el­nöke számolt be arról, hogy mi minden történt a klubban a lét­rehozástól eltelt három esztendő során. Ezt követően a vendégek kaptak szót, köztük az a három küldött is, akik hírül adták: az ő munkahelyükön is megalakult a közelmúltban a Moszkvai Rá­dió hallgatóinak klubja. Velük az ünnepség után külön is elbe­szélgettünk ... Repülőgép az erdészlak fölött (Jósa Lajos a BÁCSÉP ház­gyárában dolgozik, mint a laka­tosok művezetője...) — Mint említette, még a leg­elején tartanak: most szervezik a tagságot. Kik jelentkezhetnek? — Bárki, aki hallgatja a Moszk­vai Rádió adásait estelente. — ön mióta hallgatja? — Haj, az régi történet! A ba­konyi erdőkben nőttem fel, az édesapám ott volt erdész. Egy­szer, a második világháború ide­jén elröpült az erdőnk felett egy pici, de nagyon fürge felderítő­gép, amelyik mindenütt el tudott bújni, mindent meg tudott köze­líteni. Magyar nyelvű röpirato- kat szórt, s egyebek mellett a Moszkvai Rádió adásaira is fel­hívta a figyelmet. Ezt követően gyakran hallottam a jellegzetes szignált és utána, hogy „Itt Moszk­va beszél”. — Pedig apám min­dig kizavart a konyhából, amikor a rádiót kezdte csavargatni. Ké­sőbb aztán megengedte, hogy én is hallgassam, de a lelkemre kö­tötte: erről senkinek se szóljak, mert súlyos következményei le­hetnek, még agyon is lőhetnek bennünket, ha megtudják. — Hallgatja még ma is? — Hogyne, rendszeresen. Leg­utóbb azt a kerekasztal-beszélge- tést hallgattam meg, amelynek magam is a résztvevője voltam. A barátságvonat tagjaként utaz­tam ki, s mint a csoport egyik tagja, beszámoltam az élménye­imről. Egyébként volt miről, hi­szen nem először jártam a Szov­jetunióban. — Az új klub tevékenységét hogyan képzeli el a jövőben? — Főként baráti találkozókat szeretnénk szervezni, elsősorban műszaki foglalkozású szovjet em­berekkel. Azért velük, mert ők számíthatnak a legnagyobb ér­deklődésre, hiszen a'ki nálunk dol­gozik, az szinte kivétel nélkül szovjet berendezésekkel keresi a kenyerét. Suksin bűvöletében (Lakos Alfréd a Mezőgép Vál­lalat közgazdasági osztályát veze­ti ...) — Miért éppen önt választották a klub vezetőjének? Bizonyára azért, mert régi és szoros kapcsolatom van a szovjet emberekkel. Hivatalosan is, hi­szen a gyárunk évente mintegy nyolcvan-százmillió forint ér­tékben szállít zöldborsó- illetve uborkafeldolgozó gépsorokat és egyéb, konzervipari berendezése­ket a Szovjetunióba. De szemé­lyesen is: a Szovjetunióban vé­geztem az egyetemet és a felesé­gem is szovjet nő. Egy ideig, amíg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság intézményként műkö­dött, addig a szervezet függetle­nített munkatársa voltam. Bök ismeretségem származik ebből az időből, amelyeket ma is fenntar­tok és ápolok. A szovjet újságok közül is jó néhányat járatok. A na­pilapok közül például a Komszo- molszkaja Pravdát, a hetilapok közül pedig a Negyelját, ami olyasféle a Szovjetunióban, mint nálunk a Magyarország. Rend­szeres olvasója vagyok a szovjet szépirodalomnak is. Mostanában főleg Suksintól olvastam sokat. — Vannak olyanok, akik ha­sonló érdeklődésűek a környezz-. tében? — Hogyne. Az egyikük most is itt van, velem együtt: a vállala­tunk főkönyvelője, Antalfy Ist­ván. Ö talán még nálam is szor­galmasabb olvasója a szovjet könyveknek. — A Moszkvai Rádió hallgató­inak klubját milyen céllal szerve­zik? — Szeretnénk, ha minél több dolgozónk érdeklődne a szovjet emberek élete iránt, mert meg­győződésem, hogy sok élményt nyújthat a barátkozás nyomán feltáruló új, eddig csak hírből is­mert világ. És van egy egészen konkrét célunk is: szeretnénk fel­venni a kapcsolatot vállalati szin­ten is egy Krím környéki mező- gazdasági gépgyárral. Bravúr a traktorokkal (Törőcsik Béla a lászlófalvi Egyetértés Termelőszövetkezet munka- és tűzvédelmi előadó­ja ...) — Ki kezdeményezte önöknél, hogy a Moszkvai Rádió hallgatói­ból klub alakuljon? — Tudomásom szerint B. Kiss János, a termelőszövetkezet elnö­ke javasolta a zárszámadó köz­gyűlésen tavaly, hogy alakítsunk mi is egy MSZBT-tagcsoportot, s ennek keretében ezt a klubot. A tagság megszavazta, és április ne­gyediké óta már működünk is. — Gondolom, az elnök javasla­ta nem légből kapott ötlet volt. — Nem, hiszen már évek óta nagyon szoros a kapcsolatunk a szovjet emberekkel. Több mint nyolcezer hektáros területet mű­velünk, nagyrészt szovjet gépek­kel, amelyek nagyszerűen bevál­tak a mi viszonyaink ■ között is: nagy strapabírású, megbízható masinák. — Az imént embereket emlí­tett ... — Igen, igen. A munkánk so­rán nagyon gyakran találkozunk a szovjet emberekkel is. Néhány évvel ezelőtt például kevés volt a traktorosunk. Félő volt, hogy saját erővel nem bírjuk az őszi betakarítás feladatait megolda­ni. Ráadásul ott volt a nyakun­kon az őszi szántás is. Az egyik, ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet alakulat segített raj­tunk: néhány katonájuk felült az üresen maradt traktornyergekbe. Mondhatom, általános elismerést vívtak ki: megállás nélkül, bá­mulatos tempóban dolgoztak reg­geltől estig, és szinte sosem rom­lott el a gépük — nagyon jó mű­szaki érzékkel kezelték őket. — És a tsz tagsága mivel viszo­nozza ezt a segítséget? — Egyebek mellett meghívjuk őket az ünnepségeinkre, s az övéiken is részt veszünk. Mégpe­dig aktívan: műsort adunk. Leg­jobban a citerazenekarunkat ked­velik. Ha fellépnek, alig akarják őket leengedni a színpadról. Gyakran szervezünk közös sport­délutánokat: legutóbb szeptem­berben, a fegyveres erők napján volt ilyen. Fociztunk, asztaliteni­szeztünk és a KSC sportolóinak bevonásával még ökölvívó-mér­kőzések is folytak. — A klub célja? — Ezt a kapcsolatot tovább mé­lyíteni ... □ □ □ Jurij Mihailovics Rogov szavai­ra gondolva azt hiszem, hogy a három új klub erős bástya lesz azon az erődön, amit úgy hívunk: magyar—szovjet barátság ... Káposztás János Az új bajai úttörőházban JEAN, A VERHEIETLEN — A MAGYARORSZÁGI BEMUTATÓ RENDEZŐJE: HERÉNYI G. MIKLÓS Gügyögés és felnőtteskedés nélkül Ifjúságpolitika az NDK-ban A színpadon három forgatható szikla, meg Jean, azaz Tardy Balázs civilben és a királylány (Molnár Zsuzsa), a halász­lány (Fabó Györgyi), mindketten jelmez nélkül. Néhányan jelenésükre várva áll­dogálnak oldalt, a nézőtéren 30 év körüli, alacsony férfi figyeli a játékot. Megállít­ja időnként a cselekményt, ismételtet, né­hány mondattal érzékelteti, hogy ő mint képzeli a jelenetet. Kevés szavú, nagyon határozott magatartású ember Kerényi G. Miklós rendező. Gabe Tamarova A verhetetlen című if­júsági játékát próbálják a kecskeméti Ka­tona József Színházban. Az első nagyszínházi bemutatójára ké­szülő Kerényi a második évadját tölti Kecskeméten, de tíz esztendeje ismerik Bács-Kiskunban. Az irányításával műkö­dő kiskőrösi Periszkóp bizonyult a leg­jobbnak a megyei színjátszó fesztiválokon. Több előadásukat láttam. Tetszett, nagyon tetszett az a hivatáso­sokra jellemző tudatosság, biztonság, ami­vel a kezdő rendező öntevékeny csoport­ja adottságaival gazdálkodott. Mindenki­től csak annyit követelt, amennyi benne volt, de azt lelerríénnyel, türelemmel „ki­hozta”. Ügy alakította a játékot, hogy az egyéni képességeknél jobb előadást lát­hattunk. Egy-egy bemutatója után min­denki elégedetten távozott: sikerélménnyel gazdagodtak a szereplők, jó hangulatban tapsoltak a nézők. Tetszik, nagyon tetszik, hogy a katona­színpad sokdíjas vezetője profiként is az amatőrök lelkesedésével dolgozik a kecs­keméti társulatnál. Sokféleként hasznosította eddig sokféle tudományát. Kerényi G. Miklós ugyanis okleveles beszédművelő tanár, elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ének-tanszakát; a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola friss diplomása. Megállta he­lyét zenei dramaturgként, ötletes műsor­füzetével kivívta a közönség elismerését. Kiválóan szórakoztunk az általa rendezett tanyaszínházi előadáson, az ö meg ö ka­maraszínházi bemutatóján. Mindkettőn föltűnt, hogy milyen pompásan illesztette a szöveget a zenéhez, a cselekményhez, milyen tudatosan játszatta a díszleteleme­ket. Így lesz ez a fiatal nézőknek szánt mű magyarországi ősbemutatóján is. A nagyon mozgalmasnak ígérkező előadás — a pró­bákból ítélve — elkerüli a gügyögés és a felnőtteskedés csábításait. Az ifjú közönség minden valószínűség szerint, lelkesen azo­nosul majd Jeannal, akinek sűrű kalan­dok közepette kell választania a valóságos világ valós értékei és egy elképzelt világ csillogóbb, de hamis értékei között. A bo­lyongás, a döntés izgalmát Mártha István szép zenéje fokozza. A hasonlóan fiatal Kovács György „sokatmondó” díszletei és a pályakezdő Fábián Péter látványos jel­mezei hatékonyan segítik az igazi ifjúsági játék hangulatának megteremtését. Nekik is köszönhető, hogy az előadás meggyőző­en továbbítja a Vahtangovval és Mejer- holddal együtt dolgozó orosz írónő nemes gondolatait. Feltűnt, hogy milyen tudatosan alkal­mazzák a „beszélő” díszleteket, merész el­vonatkoztatások, jelképek fejezik ki, tömö­rítik a mondandót. Erről kérdezem Kerényi G. Miklóst. — Az ifjú nézők sokkal fogékonyabbak az absztrakcióra, a látványszínházra, mint sokan hiszik. Számolunk élénk fantáziájuk­kal, számítunk teremtő képzeletükre. A Hauff- és a Grimm-mesékhez hasonlóan, mi sem riadunk vissza a feloldást adó fé­lelmes álomképektől. Jeannak például egy sűrű erdőben kell megküzdenie ijesztő kép­zeteivel, éppen azért, hogy megszabaduljon a félelemtől. Szeretném hinni, hogy előadásunk jó irányban mozdítja ifjú nézőink érzéseit, és még erőteljesebben vágyódnak őszinte sze- retetre, különböztetik meg a valódi értéket a talmitól. Heltai Nándor Az ifjúságról yaló gondoskodás, a fiatalok sok­oldalú fejlődésének előmozdítása fontos állami fel­adat a Német Demokratikus Köztársaságban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a három ifjúsági törvény (1950, 1964, 1974), amely az ifjúságnak a társadalomban betöltött szerepéről, az ezzel kap­csolatos jogokról és kötelességekről szól. Az NDK 16,8 milliós lakosságából több mint há­rommillió a 14—25 éves fiatal. Közülük 1,6 mil­lióan már befejezték tanulmányaikat, 1,4 millióan pedig még tanulnak: 610 ezren iskolások, 500 ezren szakmunkástanulóik és 290 ezren főiskolások. Az alkotmány szerint minden 18. életévét be­töltött polgár választójogosult és választható is a különféle népképviseleti szervekbe. Az elmúlt tör­vénykezési időszakban több mint 30 ezer 26 éven aluli fiatalt választottak városuk, községük képvi­selőjévé. Ott találhatók a fiatalok a Népi Kama­rában is, tevékenykednek a Nemzeti Front bizott­ságaiban, részt vesznek az NDK-ban működő öt párt és a tömegszervezetek munkájában. A közéleti szereplésnek jó előislkolája az FDJ, az ifjúsági szervezet, amelynek 2,2 millió ifjúmunkás, termelőszövetkezeti parasztfiatal és diák a tagja. FDJ-csoportok találhatók minden oktatási intéz­ményben és az ipari és mezőgazdasági üzemekben. Szavuk van a fiataloknak a munkahelyeken ás. A fiatalok, a szakszervezet képviselőiként részt vesznek az üzemi döntésekben. 60 ezer fiatal tölt be üzemi bizalmi tisztséget, 43 700-an pedig a szakszervezeti vezetőségek ifjúsági bizottságaiban dolgoznak. A tájékoztatásnak, a véleménycserének jól bevált módja az üzemen belül a „Találkozás a vezetővel”, amikor az üzemigazgató, a részleg- vezetők — néha parázs vitára — összeülnek a fiatalokkal. A népgazdaság különböző ágaiban a fiatalok tá­borából sokan vállalkoznak arra — szakmunkások, technikusok, mérnökök —, hogy ifjúsági brigádot alakítsanak. Az iparban és a mezőgazdaságban 31 430 ilyen ifjúsági brigád tevékenykedik 330 ezer taggal. Sdkan dolgoznak az ifjúsági objektumokon: a berlini új lakónegyed építésén, az aratóbrigádok- ban, a „Havelobst” — az NDK legnagyobb gyü­mölcsös telepítvénye — létesítményén. Az NDK minden polgárának kijáró szociálpoliti­kai kedvezmények mellett néhány speciálisan a fiatalokat — főleg a fiatal lányokat, asszonyokat — érintő intézkedés is szerepel. Így többek között a fiatal házaspárok — 26 éves korig — kamat­mentes, ötezer. mátkáig terjedő hitelt kaphatnak lakásépítésre vagy berendezésre, amit nyolc év alatt kell visszafizetniök. Ha gyermek születik, az elsőnél ezer, a másodiknál 1500, a harmadiknál pe­dig 2500 márkát nem kell visszatéríteniük. Az ál­lami szülési segély összege 1000 márka. Az anya első gyermeke születése után egy évi fizetésnélküll szabadságot vehet igénybe. 1977 óta a kétgyetr- mekes dolgozó anyák változatlan munkabér mel­lett 40 órát dolgoznak hetenként. Sokat áldoz az állam arra is, hogy fiataljai spor­tolhassanak és hasznosan töltsék el szabad idejü­ket. A 6—18 éves fiatalok 63 százaléka rendsze­resen sportol, a főiskolások a több mint 200 fő­iskolai és szakiskolai sportegyesületben hódolhat­nak kedvénc sportjuknak. A nyári vakáció hó­napjaiban sokféle üdülési, pihenési lehetőség álll számukra nyitva. Az iskolások háromhetes tur­nusokban üdülhetnek az üzemi nyaralótáborokban, a főiskolásak, szakmunkástanulók, fiatal dolgozóit pedig olcsó bel- és külföldi kirándulásokon ve­hetnek részt. A hazai tájakon 250 diákszálló és 1 2 ifjúsági turistahotel várja őket. Aki pedig a tái- borozást jobban szereti, válogathat az 500 jól fel­szerelt kemping között, ahol összesen 372 500-an ta­nyáznak naponta. (BUDAPRESS — PANORAMA) • Készül a báb, a játék, papírból, textilből, vattából. Sok érdekes, ötletes ajándékot v arrnak, ragasztanak. A megyénk­ben levő négy úttörőház — a kalocsai, a ha­lasi, a bajai és a kecskeméti — közül a leg­mostohább kö­rülmények, technikai felté­telek között ez ideig a bajaiak voltak: szíve­sen osztotta meg az új nem­zedékkel a he- ■ lyét az egyil; bajai pártalap - szervezet —, de a helyiségek mérete, szám .a, minden jóak a- rat mellett is kicsi volt. Három e:sz­tendővel ezelőtt megcsillant a re­mény: az al apkőletétellel megkez­dődött egy új úttörőház építése. A bajai piajtások a Nagy ÖKTóberi Szocialista Forradalom idei év­fordulóján ünnepélyes keretek között kapták meg a nagyszerű ajándékot, a Bokányi Dezső út­törőházat. A me:gye 40 ezer lakosú városa tehát egy párját ritkító, nagysze­rű intézménnyel gyarapodott —. büszkék: is rá valamennyien. Nyolc váirosi csapat és valameny- nyi környéken élő, illetve járás­beli kisdobos és úttörő napok, he­tek alatt megszerette, második otthonán ak tekinti a Petőfi-sziget legújabb /létesítményét! A 14 millió forintos épület pe­dig iga:zán jól szolgálja a moz­galmi lcépzés, a játék, a műve­lődés, atz olvasás ügyét, ötletesen osztotta be Fodor Lászlóné igaz­gatónő és három munkatársa a napköJiibe járó pajtásoknak a délelőt.töket: a város nyolc úttö­rőcsap latának napközisei a tan­év föl yamán egy-egy hónapot töl­tenek a házban „úttörőházi-nap­• Javában folyik az ismerkedés a különféle techni­kai játékokkal, fa, fém és műanyag épitöszekré- nyckkel. közi” elnevezéssel, ismerkednek a lehetőségekkel, szokják meg együtt a tágas termeket, a jól felszerelt könyvtárat, foglalkoztatókat. Ilyenformán mire véget ér a moz­galmi esztendő, igazán megisme­rik a nagyszerű körülményeket. A házban működő sok szak­kör közül a legfiatalabb a tűz­zománcszakkör. Sok ügyes gye­rek szeretne bekerülni, próbál­kozni az eddig ismeretlen lehető­séggel. Csak ügyességükön, ráter­mettségükön múlik, hogy tagjai legyenek! Nagyon sokan járnak a tánc-, a barkács-, a játék-, a fotó- és a riporterszakkör foglalkozásaira is. Itt tartják a pajtások mozgalmi képzését, itt működik az ifiklub. itt tarthatnak klubdélutánokat a KiSZ-fiatalok is. A könyvtárnak is sok a látoga­tója: minden délután nyitva, va­lamennyiük előtt! Az itt találha­tó könyvek legnagyobb hányada a tananyaghoz kapcsolódik, de természetesen van a pajtások ko­rához illő szórakoztató és kalan­dos olvasmány is! S. K. f) Gyakorolnak a táncszakkör tagjai! A soron következő ünnepélye­iben talán már bemutatják a most tanult lépésekből álló táncot is! (Szabó Ferenc felvételei) Csengettyus vízióra, teknőccel... Az ősi Koreában viziórákkal mérték az idő múlását. Sok faj­tája létezett ezeknek az ötletes, nagy technikai fantáziára valló szerkezeteknek, de közülük is ki­emelkedik a Phenjani Központi Történeti Múzeumban őrzött kü­lönleges csengettyus vízióra. Az óra 1438-ban készült. Szer­kezete víztartályokból és csengő hangot adó lemezekből áll. Mű­ködési elve a következő: a felső tartályokból lecsepegő víz lassan feltölti az alsót, amelyben különös formájú, vékony rézlemezekből vésett teknőc úszik. Az állat há­tából finom rudacska áll ki. Ami­kor a tartály egy bizonyos .szin­tig megtelik, a teknőc rudacská­ja kicsiny fémgolyót mozdít ki nyugalmi helyzetéből, amely haj­lékony vaslemezen gurul végig. Így a lemez egyik vége a magas­ba lendül, s meglöki a fölötte le­vő szacsom figura kezét. Az pe­dig egy gongnak ütődve jelzi, hogy eltelt 1 csőm, azaz 24 perc. Hasonló mechanizmus alapján kongat a szaszi figura, aki 1 gén, vagyis 5 csőm, tehát 2 óra eltel­tére figyelmeztet. Éjszakára pedig felváltja őket a kecses szagén alak, dobbal, gonggal hallatva a perceket, órákat. Egy óra leforgása alatt mindig pontosan 14,8 liter víz folyik le a tartályból. Az órában mintegy 200 különböző nagyságú és ren­deltetésű emelőszerkezetet helyez­tek el, s 37 golyócska gördül ben- ra nniPBm—KCNA\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents