Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 24. Hazautazott Leningrádból az angolai delegáció HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az SZKP és a Japán Kommunista Párt tárgyalása Moszk­vában. — Margaret Thatcher látogatása az Egyesült Államokban. — A portugál jobboldal megerősödött a vasárnapi helyhatósági választásokon is. KEDD: Mohammad Mofatt.eh-t, Khomeini egyik közeli tanácsadóját meggyilkolták Teheránban. — A Pentagon küldöttsége Szaúd- Arábiában tárgyal amerikai támaszpontok létesítéséről. — Had­dad szélsőjobboldali milíciái készültségbe helyezve várják Dél- Libanonban az iráni önkéntesek érkezését. SZERDA: Dos Santos, Angola elnöke Moszkvába érkezett és Leonyid Brezsnyevvel tárgyalt. — Magyar—dán külügyminiszteri tárgya­lások Budapesten. CSÜTÖRTÖK: Véget ért Bécsben a haderőcsökkentési tárgyalások 19. ülésszaka. — Tüntetés Párizsban az eurorakéták ellen. — Cara- casban az OPEC-országok nem tudtak megállapodni egységes olajárban. — Wojtaszek lengyel külügyminiszter befejezte bonni tárgyalásait. PÉNTEK: Londonban aláirták a rhodesiai tűzszüneti megállapodást, — Teheráni hírek szerint Khomeini részt vett a forradalmi ve­zető szervek ülésén. — Hanoi közlés szerint Vietnam kész fogad­ni Malaysia külügyminiszterét. _ SZOMBAT: Damaszkuszi bejelentés: a líbiai—palesztin ellentétek fel­számolására Algírban találkozni fog Arafat és Kadhafi. — Az Egyesült Államok az Irán elleni szankciók ügyében a Biztonsági Tanács összehívását kérte. A hét három kérdése Kiszabadulnak-e karácsonyra a teheráni túszok? Ahogyan közeledik a kará­csony, egyre nagyobb a várako­zás: szabadon engednek-e né­hány túszt a teheráni hatóságok, illetve áz amerikai nagyikövetsé­get megszállva tartó fiatalok? De­cember közepén olyan hírek ter­jedtek el, hogy karácsonyra a keresztények nagy ünnepére egyes túszoknak lehetővé teszik a nagy- követség elhagyását és a haza­térést. A cáfolatot — mint any- nyi más esetben — a diákok ad­ták meg. A hét végén Khomeini mintegy öt órán át tanácskozott a forradalmi tanács tagjaival, s ez alkalommal „fontos döntése­ket hoztak”. Végül a főpap csak arról szólt, hogy karácsonykor ke­resztény egyházi személyiségek látogathatják meg a túszokat... Washington ugyanekkor szin­te napról napra nagyobb erővel próbál nyomást gyakorolni Tehe­ránra: közvetlenül is, szövetsége­sei útján közvetve is. A ■ héten • • Kedden merényletet követtek el Mohammad Moffateh ajatollah el­len. Képünkön: a befolyásos iráni főpapot, aki az Iszlám Forradalmi Tanácsnak is tagja volt. súlyos se­besüléssel szállították kórházba. például az amerikai hadügymi­nisztérium egy küldöttsége tár­gyalt Szaúd-Arábiában új tá­maszpontok felállításának lehe­tőségéről. Eaek a bázisok nyil­ván egy, az iráni válsággal kap­csolatos akció kibontakoztatásá­hoz lennének szükségesek. A wa­shingtoni szóvivők felvetették az Irán elleni tengeri blokád meg­szervezésének lehetőségét is. Kérték a Biztonsági Tanács összehívását, hogy ott Teherán megbüntetésére szankciókat fo­gadtassanak el: ezek birtokában az USA nagyobb eséllyel tobo­rozhatna az Irán elleni konkrét fellépéséhez partnereket. Mert például Japán, amely nagyará­nyú iráni olajvásárlásai révén a leghatásosabban vehetne részt a Teherán elleni bojkottban, egye­lőre semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy önmagát fosz- sza meg Amerika kedvéért a fon­tos energiaforrástól. Nagy-Bri- tannia viszont, amelynek minisz- terelnöknője a hét elején Wa­shingtonban tárgyalt Carter el­nökkel, a hét végére közölte, hogy olajtársaságai nem vesznek iráni olajat... Alábbhagy-e a nyugati közvélemény küzdelme az eurorakéták ellen? A jelek szerint nem, vagy csak alig. Párizsban nagyszabású tün­tetést szervezett a Francia Kom­munista Párt és a legnagyobb szakszervezet, a CGT. A parla­mentben a kommunista képvise­lők nyújtottak be bizalmatlansá­gi indítványt, kifogásolva, hogy a francia külügyminiszter nem lépett fel határozottan az atlan­ti tanácsban. A bizalmatlansági indítványt ugyan a szocialista képviselők sem szavazták meg, a kommunista kezdeményezésnek azonban megvolt az a hatása, hogy napirenden tartotta a tö­megpusztító rakéták Franciaor­szág közvetlen szomszédságában tervezett telepítésének a közvé­leményt nyugtalanító ügyét. • • Panamában is megszaporodtak a tüntetések azóta, hogy a volt iráni sah menedékjogot kapott az országban. Képünkön: a Nemzeti Gárda katonái egy tiltakozót hurcolnak el egy Panamavárosban le­zajlott összecsapás során. A holland parlamentben heves vita volt a Van Agt-ikormány képviselőjének brüsszeli maga­tartásáról, s a végén csak haj­szál híján kerülték el a bukást a kabinet tagjai. A keresztényde­mokrata párt .most már kiállt a kormány mellett, nem úgy, mint a brüsszeli NATO-ülés előtti szavazás során, amikor 10 tagja nemet mondott a rakéta-tervre. A NATO-országok propagandá­ja továbbra is nagy hangerővel harsogja, hogy a rakétafegyiverke- zisre a leszerelés végett van szükség... A nyakaiéként logi­ka bizonygatására politikusok és publicisták kiegészítő tárgyalási javaslataikat egyre ismételgetik Bécsben, a haderőcsökkentési tár­gyalásokon ezeket 'hivatalosan is előterjesztették. A szovjet vá­lasz: tanulmányozni fogják az indítványt, de első látásra nin­csenek meg bennük a kölcsönö­sen elfogadható megállapodáshoz szükséges elemek. A NATO raktétaterveiről Szó esett Bonnban a nyugatnémet— lengyel külügyminiszteri tárgya­lásokon Púja Frigyes és dán ven­dége, Kjeid Ölesen budapesti eszmecseréin, valamint Olivier Stirn francia külügyi államtitkár moszkvai látogatása során is. Minden bizonnyal még igen sok diplomáciai találkozó napirend­jén szerepelni fog a NATO e ve­szélyes döntésének ügye, mielőtt tárgyalások indulhatnak meg a veszély elhárításáról. Mik az indokínai helyzet jellemzői ? A vietnami—kínai külügymi­niszteri tárgyalások során-újabb ülés volt Pekingben, ismét ered­mény nélkül. Ezzel egyidőben Ha­noi újabb kínai határprovoká­ciókról adott hírt. A tárgyaláso­kon a vietnami küldöttség éppen azt javasolta, hogy mindkét fél vállaljon kötelezettséget, tartózko­dik a fegyveres provokációktól. Köztudomású, hogy az ASEAN- országok az utóbbi, jó egyéves időszakban diplomáciai, politikai és gazdasági lépéseikkel szembe­fordulták Vietnammal. Legutóbb viszont a kapcsolatok • normalizá­lásának gondolata is felmerült. Ennek jegyében az ASEAN-or- szágok egy nyilatkozatukban meg­bízták Rithaudin malaysiai kül­ügyminisztert: látogasson el Ha­noiba. A vietnami vélemény: Ma­laysia képviselőjeként máris ké­szek fogadni Rithaudint. Kambodzsa élete lassan visz- szatér a rendes kerékvágásba, a •szörnyű megpróbáltatások után és a még mindig jelentkező ne­Tollhegyen Nem válik az ENSZ di­csőségére az a maratoni szavazás, amely a Bizton­sági Tanács egyik helyé­nek betöltéséről folyik. Több mint százszor került a közgyűlés napirendjére a szavazás, de egyetlen eset­ben sem sikerült eldönteni, hogy Kuba, vagy Kolumbia kapja-e meg a Latin-Ame­rika egyik országának fenn­tartott, úgynevezett „nem állandó” tag helyet, mert egyik szavazás sem végző­dött úgy, hogy a kétharma­dos többség kialakult vol­na. Viszonylagos, egyszerű többséget — sőt, valójában igen szép többséget — min­den alkalommal meg tudott szerezni a szocialista Kuba, de eddig mindig akadt egy­néhány ország, amely meg tudta gátolni a kétharma­dos többség elérését. Most a karácsonyi ünne­pek miatt gondolkodási szü­netet tarthatnak az ENSZ- ben. Maga a közgyűlés vé­get ért: ez az egy adósság megmaradt. Ennek törlesz­tését december 27-én a kü­lön e célból összeülő ENSZ- közgyűlés újra megpróbál­ja. Január 1-ig döntést kell hozni, s különben a Bizton­sági Tanácsnak a jövő év elején nem 15, hanem csak 14 tágja lesz ... Világos, hogy a szocialis­ta Kuba ellen hol szervezik az ellenállást: ott, ahol a nyáron mondvacsinált „ku­bai válságot” fabrikáltak „szovjet harci brigádnak”, a szocialista szigetország­ban való megjelenése cí­mén, ott, ahol dühödten fo­gadták az el nem kötelezet­tek élére került Kuba nem­zetközi tekintélyének nö­vekedését, Azt írtuk, hogy nem vá­lik az ENSZ dicsőségére ez a maratoni szavazás? Még kevésbé dicsekedhetnek el vele a szavazási komédia szervezői. Hazautazott vasárnap Lenin­grádból az angolai párt- és álla­mi delegáció, amely Jose Eduar­do dos Santosnak, az MPLA — Munkapárt elnökének, az Ango­lai Népi Köztársaság elnökének vezetésével az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására hiva­talos baráti látogatást tett a Szov­jetunióban. A vendégeket Leningrád pul- kovói repülőtéren Grigorij Roma­nov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titká­ra, Mihail Georgadze, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének titkára, Lev Zajkov, a leningrádi városi tanács elnöke és más hivatalos személyiségek bú­csúztatták. (MTI) • Kádár János fogadja Kjeid Ölesen dán külügyminisztert. A talál: kozáson jelen volt Púja Frigyes is. WALDHEIM JELENTÉSE Nincs remény a teheráni túszok gyors kiszabadulására • Moszkvában magas szintű szovjet—angolai tárgyalásokat tartottak. A kép közepén Leonyid Brezsnyev és Jósé Eduardo dos Santos. • Hanoiban Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt főtitkára (jobb­ra) fogadta Pen Sovan kambodzsai alelnököt (balra) és kíséretét. A képen középen Giap tábornok, vietnami honvédelmi miniszter. hézségek ellenére az ország új népi rendszere fokozatosan kon­szolidálódik. Pol Pot-ot még a „gerillacsapatainak” - maradvá­nyai is megtagadták, helyébe Khieu Samphant választották „el­nökké”. NEW YORK, TEHERÁN Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szombaton ötoldalas jelentést küldött a Biztonsági Tanácsnak, s ebben beszámol az amerikai— iráni válság megoldása érdeké­ben tett erőfeszítéseiről. A fő- . titkár véleménye szerint nincs re­mény az amerikai túszok gyors szabadon bocsátására. Az ennek érdekében tett fölhívásai, köztük a Khomeini ajatollahnak küldött személyes karácsonyi üzenete, a jelek szerint nem jártak ered­ménnyel, az iráni külügyminisz­ter ugyanakkor a túszok sértet­lenségéről és Irán békés rende­zési szándékáról biztosította őt. A jelentés megállapítja, hogy a világszervezet főtitkára a túsz­ügy kezdete óta állandó kapcso­latban áll Donald Mc Henry ame­rikai ENSZ-nagykövettel és Cy­rus Vance külügyminiszterrel. „A bíróság elé állítják azokat az amerikai túszokat, akikről be­bizonyosodik, hogy kémtevékeny­séget folytattak — mondta szom­baton Khomeini ajatollah három, Qumba látogató francia parla­menti képviselőnek. Hozzátette, hogy az iráni nép nem ellensé­ge az amerikai népnek, de a vádlottak padjára fogják ültetni a kémnek bizonyuló túszokat, va­lamint Amerikát, a CIA-t és a SAVAK-ot is. Khomeini szavaiban teheráni megfigyelők annak megerősítését látják, hogy csak egyes túszokat állítanak bíróság elé, a többieket még esetleg szabadon engedik. Az iráni rádió szerint Szadegh Ghod- bzadeh iráni külügyminiszter ez­zel kapcsolatban közölte, hogy nemzetközi nagyesküdtszék segí­ti majd a bírók munkáját. Mohammed Heikal egyiptomi újságíró, az A1 Ahram volt fő- szerkesztője egy héttel ezelőtt in­terjút készített Khomeinivel, va­lamint a kormány más tagjaival. Most a londoni Sunday Times- ban megjelent cikkében azt írja, hogy az amerikai túszokat a jövő év elején Teheránban nemzetközi jogászok jelenlétében bíróság elé állítják. Az ítélet politikai jelle­• Ghobtzadeh iráni külügymi­niszter közölte, hogy a túszokat karácsonykor meglátogathatják az újságírók. gű lesz, s a volt sah és az Egye­sült Államok ellen irányul, majd a túszokat pedig szabadon enge­dik — írja Heikal. Az egyiptomi újságírónak olyan dokumentumokat mutattak, ame­lyek szerint a volt sah óriási ősz- szegeket juttatott amerikai, euró­pai, ázsiai és afrikai politikusok­nak és pártoknak, nagy összegek­kel pénzelte például Nixon 1968- as választási kampányát. „Lega­lább száz amerikai politikust zsarolhatnánk” — jelentette ki az iráni külügyminiszter. Három amerikai pap indult va­sárnap este New Yorkiból Irán­ba, hogy karácsony este a tehe­ráni nagykövetségen misét mond­jon az amerikai túszoknak. A meghívást szombaton adta át Ali Ágba iráni ügyvivő, Thomas Gumbleton detroiti segédpüs-1 pöknek, William Howard fekete bőrű baptista és William Coffin presbiteránus lelkésznek. Ez az első amerikai küldöttség, amely hivatalosan érintkezésbe léphet a túszokkal. (AFP, Reuter, AP, UPI) LAPZÁRTAKOR ER KEZET! ** A szíriai Baath-párt kongresszusa Szombaton 750 küldött, valamint a Palesztinái Felszabadítás: Szer­vezet képviselőinek részvételével Damaszkuszban megkezdődött a szí­riai Baath-párt Arab Újjászületés Szocialista Pártja 7. kongresszusa. Hafez Asszad, a párt főtitkára, államfő megnyitó beszédében hangsú­lyozta: Szíria elszántan folytatja harcát az imperializmus, a cioniz­mus, valamint a Camp David-i különbéke ellen. Az imperializmus és a vele együttműködő belső reakció éppen ezért fokozza aktivitását, hogy megpróbálják Szíriát kapitulációra kényszeríteni. Ezzel összefüg­gésben kemény szavakkal bírálta a Muzulmán Testvérek elnevezésű reakciós és szélsőséges szervezetet, s kijelentette, hogy akcióival izra­eli érdekeket szolgál. Asszad síkraszállt a progresszív pártokat tömö­rítő Nemzeti Haladó Front megszilárdítása mellett. • Etióp nyilatkozat Az etióp külügyminisztérium szombaton nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat amiatt, hogy katonai célokra kívánja felhasználni az Indiai-óceán partján fekvő egyes államok kikötőit és repülőtereit. A törekvések célja — mutat rá a közlemény —, hogy intervenciós had­erőt hozzanak létre a térségben. Ezek a lépések súlyosan fenyegetik a térség békéjét és biztonságát — mutat rá végezetül a nyilatkozat. (ADN) • Algéria emelte a nyersolaj árát Algéria a nyersolaj árát hordónként 24 dollárról 30 dollárra emelte. Ezt Belkacem Nabi algériai energiaügyi és petrolkémiai miniszter je­lentette be, amidőn hazatért az OPEC caracasi miniszteri értekezleté­ről. (TASZSZ, ADN, INA, AP) • Japán állásfoglalás a teheráni ügyben Japán elfogadja az Egyesült Államok által'javasolt Irán elleni gaz­dasági szankciókat, amennyiben a Biztonsági Tanács megszavazta azokat — jelentette a Kyodo hírügynökség tokiói külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. (MTI) • Ford is lehet elnökjelölt A UPI hírmagyarázója szerint republikánus körökben nem tartják kizártnak, hogy a párt elnökjelöltje végül is az a Gerald Ford lesz, aki mind ez idáig nem mutatott látható érdeklődést a választást kampány iránt, és nem jelezte szándékát, hogy ismét a Fehér Házba szeretne ke­rülni. Ismeretes, hogy Ford — mint a republikánus párt elnökjelöltje és mint a lemondani kényszerült Nixon utóda — 1976-ban alulmaradt Carterral szemben az elnökválasztáson. Politikai megfigyelők szerint nem kétséges, hogy Ford — aki egyelőre „külső szemlélőként” figyeli az éppen hogy megindult választási kampány fejleményeit — úgy véli, hogy pártjának országos jelölő kongresszusán sem Reagan, sem Connal- ly, sem Bush, vagy akár Baker nem szerezheti meg a jelöléshez szük­séges számú szavazatot. Ebben az esetben olyan helyzet állhat elő, hogy a konvenció Fordot kéri fel, vállalja az elnökjelöltséget, amire ő két­ségtelenül hajlandó is lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents