Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 81. Alkohol és munkahely • Még kötőszóval sem szabad­na szorosabb kapcsolatot létesíte­ni az alkohol meg a munkahely között, ám a tapasztalat jócskán más: nem ritkán jól megférnek egy gyékényen... Legalább is ideig-óráig, amíg nem történik baj. baleset, s megkezdődik a kö­rültekintő kivizsgálás. Kényelme­sen rá lehet húzni a vizes lepe­dőt. nem tud védekezni. Csakis ő lehet mindennek oka. Senki nem tud semmiről, főképpen arról nem, hogy reggelente már kapa­tosán állt a gép mellé, s tartalé­kolt táskájában is célzóvizet... Az is szokás, hogy műszak után a hazatérők motyóját rendszere­sen ellenőrzik — nem mintha nem lenne valóságos veszély, hogy akár a gyár négy sarkát is el­hordaná zsebkendőjében egyik, másik szerzésmániával megáldott dolgozó! —. de az üzembelépés pillanatában a kutya sem kíván­csi, mit visz be a munkás. Ha úri dolga úgy tartja, akár marmon- kannában hordhatja az innivalót: okot mindig találni az ivásra. böl­csőtől a koporsóig .. • • A betyárbecsület (helyette­síthető néhol a brigádszellemmel is) védi az italozót, a megbé­lyegzés annak jár ki, aki kívül- marad az áldomáson. A másfél százezer nyilvántartott alkoholis­ta utánpótlásáról, sőt bővíteti új­ratermeléséről gondoskodik így a munkahely, kiegészítve a más­honnan (a családi környezetből baráti körből) jövő késztetést. S mi van akkor, ha a munka­hely vezetője komolyan veszi, hogy a munkaidő alatt részeg, vagy kapatos dolgozó fegyelmi vétséget követ el? Ha szélmalom­harcra vállalkozó kedvű vezető­társai segítségével tüzzel-vassal próbálja a nemkívánatos munka­helyi vendéget kitiltani? Grállovag legyen a talpán, meg kötélidegzettel rendelkezzen a kopó-szívósság mellett, ha nem csupán fellángolásnyi időre szán­ja magát a munkahelyi alkoholi­zálás elleni harcra ... A kép meglehetősen sötét. Hol­ott az alkoholizmus ellen lassan évezredek óta küzd az emberiség. A hazai mozgalmak korábban a teljes absztincencia mellett törtek lándzsát, ma már beérnék az al­kohol kulturált, mérsékletes fo­gyasztásával is. S a helyzet pedig az, hogy mértéktelen fogyasztásá­nak semmiféle korlátozás nem szab gátat, s futótűzként terjed a szebbik nem soraiban is ... • Valóban tehetetlenül kell állnunk a végeláthatatlan ital­áradat, s következményeit szem­lélve? Elég csupán felháborod­nunk olyan égbekiáltó igazságta­lanságon. hogy államunk súlyos milliókat fordít betegségüket sa- jálmaguknak szerző alkoholisták gyógyítására, anyagi támogatásá­ra? Ez utóbbit táppénz és rok­kantsági járadék formájában él­vezhetik, egyenrangú társaként azoknak, akik önhibájukon kívül jutottak kórházba, munkaképes korukban korán jött tétlenségre ... Ha mindebbe belenyugodhat­nánk. nem tanácskozott volna Bács-Kiskun megye szinte vala­mennyi munkahelyének, munka- védelemmel foglalkozó dolgozója azon az aktívaértekezleten, me­lyet Alkohol és munkahely cím­mel rendeztek Kecskeméten. Az összehívók: a megyei egészség- nevelési központ, a Vöröskereszt, és az SZMT munkavédelmi osz­tálya voltak. S a balesetek, a tragédiák fel­sorolásán túl csak a szándék volt világos; az út és a mód csak felvázolt: tenni kell. minden fe­lelős embernek — igazgatótól a brigádvezetőig —, hogy megálljon hazánknak a „tündöklése” a szeszfogyasztás „világversenyé­ben”. • Ehhez az érvényben levő szankciók betartásán és betarta­tásán kívül a nevelés fegyvereit kellene hathatósabban forgatni. S hogy a szigorral párosított követ­kezetesség eredményre vezet, nem lehet kétséges. De a szabályokban lefektetett, a szeszfogyasztást til­tó, korlátozó rendelkezések betar­tására is egyenlőmód kötelezni kellene azokat, akiknek ez is kö­telességük. Hogy legalább any- nyira tartsák be a rendelkezése­ket. mint a jó kocsmáros a pon­tos mérést. Mert a csalást, a bor- hamisítást büntetik. S ez a szi­gor átszállhatna mindazokra, akik elnézik, sőt megtűrik, hogy em­berek szemük láttára tegyék tönkre önmaguk és családjuk éle­tét. A humánum ennek megaka­dályozását követeli, s nem az ita­lozók mentegetését. N. M. Egérfejő gép reztem, hogy va­lami hétközna­pi meglepetést tartogat szá­munkra a vég- elgyengülés küszöbére érkezett 1979-es esztendő. De hogy éppen ez hiányzott volna az öreg Euró­pa nem kevésbé vén népének —, kétlem. Arról a szerkentyűről van szó, amely az oly sok viszontagságot megért angol, s nyugatnémet vá­mosokat egyaránt sokkolta —, hogy ezzel a felkapott kifejezés­sel éljek. Londonban bízták a „gépezetet" tartalmazó csomagot az egyik légitársaság alkalmazot­taira. Lelkűkre kötvén hogy, Düsseldorfban teljes épségben ad­ják át a vámnak — a címzettnek való továbbításra. Képzelhetik a fináncok tanács­talanságát. amikor a kis pakk kezelésekor a „tartalom” megje­löléseként ezt olvasták a skatu­lyán: „Egérfejö gép." Ha önök ügyködnek ott a Zoli­nál, hasonlóképpen zavarba jöt­tek volna. Most mi a jó ántit csi­náljanak?! Nem beugratás az egész? Ki hallott már egér fejő gépről? No de ezúttal is felülkerekedett a német alaposság. Már csak ab­ból a tapasztalatból kiindulva is, hogy az angolok — bár termé­szetüktől fogva hajlamosak bizo­nyos fanyar humorra — postai küldemények dolgában korrektek. (Elannyira, hogy számos esetben szent naivitással veszneksát ma­napság is Írországból küldött le­veleket, csupán csak azért, mert pontos a címzés. Akkor csóválják rosszallóan a fejüket ha a levél felrobbanása .után egyáltalán a nyakukon marad. Mármint a fe­jük,) ■ Mondom, lelkiismeretesen utá­nanéztek, van-e létjogosultsága még a technikai forradalom ko­rában is ilyen új szerkezetnek, mint az egérfejő gép? Felderítet­ték, hogy bizony erre minden alap megvan. Az állítólagos tu­domány állítólagos állása szerint e szürke kis rágcsáló teje alkal­mas a cukorbetegek gyógyításá­ra. Márpedig, ha ennyire előreha­ladott stádiumban járnak az ém- berkísérletek eredményeiből le­szűrt tapasztalatok — vélték mind az angol, mind a német vámtisztviselők — el kell fogadni. hogy az „egértej-kihozatal reali­zálására" megszerkesztették a megfelelő gépkonstrukciót. A cím­zettek minden bizonnyal ismerik már a gépi egérfejés technológiá­jának minden csínját-bínját. Le­het, jó ideje szívrepesve várják már ezt a különleges küldeményt, tehát semmi helye a fontolgatá­soknak az egérfejő gépet kézbesí­teni kell. Azóta nyilván meg is érkezett rendeltetési helyére a berende­zés. Lehet, hogy pont karácsonyi meglepetésnek szánták; hadd vi- háncoljon örömében a cukorbeteg megrendelő. Akiről ezek után joggal feltételezhetjük, hogy leg­alább szűk házatáján nagyszabá­sú egerészésbe kezdett azóta. No nem hagyományos módon, azaz vérengző macskák közreműködé­sével. Etekintetben pont 180 fokos fordulatot kellett tennie, ha azt akarja, hogy célszerűen kialakí­tott egéristállóját testi-lelki ép­ségükben sértetlen rágcsálókkal népesítse be. Nem kockáztathatta semmiképpen, hogy egészséges nőstény egerek sora helyett csu­pa — macskaüldözéstől idegroncs aprójószágot kössön be az állá­sokba. Éppen elég erőfeszítésébe kerül, hogy a jászlak elé megfe­lelő számú tejelő egerét fogdos- son össze. Mert az sem kismiska, amíg a mégoly modern egérfejp géppel annyi tejet leszed állataitól na­ponta, amennyi cukorbetegségé­nek — kezdetben szintentartásá- hoz, majd fokozatos visszaszorí­tásához szükséges. Elgondolható, mily finom kéz­ügyesség, tapintat — ha nem egyenesen intelligencia — kell ahhoz, hogy, tegyük fel. napjában 50—60 egérre szakértelemmel sze­relje rá a fejőgépet. Nem is szól­va arról, hogy amennyiben elekt- rifikálja egérfejészetét, a bizton­ságtechnikai óvórendszabályok betartása a szó szoros értelmében létkérdés egerei számára. Persze — ha nem kis babra- munkával jár is egy cukorbeteg­kúra végigvitele ilyen gépi egér- fejészettel —. mindenképpen Víegéri a fáradságot —, ha gyó­gyulást hoz az egértejfogyasztás. S amennyiben sikert sikerre halmoznak az első egérfejőgép- „fecskék”, számíthat rá a világ, hogy széles körű akciók indul­nak majd az egértejhozam növe­lése végett. Addig is: C1N-DARATTA7C1N? C1N7C1N! , Tóth István Bútorok a világ minden tájára 9 Pvc-csőszeletelés géppel, idomgyártáshoz. 9 Idomkészítés préselő technológiával. A műanyag- hegesztők egy jókora „könyök" szigetelésén dolgoznak. A jugoszláv bútorgyárak ter­melése a keresettel párhuzamosan évről évre nő. Tavaly az cu'szág 360 bútorkészítő üzeme már 20 milliárd dinár értékű különféle bútort készített. Ebből az export értéke 3 milliárd dinár volt. A külföldi piacokra 200 üzem küldi szebbnél szebb termékeit. A legjelentősebb vevők az európai országok, az USA és Kanada. Az export 70 százaléka nyugati, a többi KGST-piacra kerül. Az ízléses, korszerű, főleg ki­váló hazai alapanyagokból gon­dosan készített különféle rendel­tetésű bútordarabok a kölni, pá­rizsi bútorkiállításokon is mindig sikert aratnak. Megtalálhatók a jugoszláv bú­toripar termékei szállodákban, kórházakban és különféle közös­ségi létesítményekben, bel- és külföldön egyaránt. Az üzemek szívesen elégítik ki vásárlóik kü­lönleges egyedi igényeit is, sőt. vállalják egyes létesítmények tel­jes berendezését is. Egészséges türelmetlenség Sokan úgy vélik, hogy azokban a gazdaságokban, ahol jók __ az eredmények, ott könnyű dolga van a pártvezetőségnek, kevesebb a gond, és bőven van miről beszámolni. Pedig a valóság az, hogy a magasabb gazdálkodási színvonal eseté­ben mások, nagyobbak a követelmények, hasonlóképpen a párttagság igénye is. Ezt tapasztaltam a vaskúti Bácska Ter­melőszövetkezet pártalapszervezetének beszámoló taggyűlé­sén is. Az V. ötéves tervidőszak alatt eddig elért eredmények mérlegét összesítő taggyűlések lezajlottak már, s részemről ez inkább utó­lagos meditáció a vaskúti tapasz­talatok alapján. Megjegyzem; eb­ben a szövetkezetben a párttag­ság, a vezetők és az összes tag együttes, jó munkájának az ér­deme, hogy az utóbbi esztendők­ben háromszor nyerték el a ki­váló szövetkezet címet és meg­kapták a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium termelé­si nagydíját. A sikereket a beszámolóban éppen csak megemlítették, mert főként arról beszéltek, hogy a még jelentkező hibák ellen mi­ként küzdjenek, mert még min­dig vannak feltáratlan tartalékok. Például: a természet mostohasá- gának ellensúlyozása, a hozam- növelés mellett a minőség javí­tása, a munkafegyelem megszi­lárdítása és így tovább. Mind­ezek nem szólamok, hanem konk­rét javaslatok formájában, a ho­gyan tovább jegyében hangzottak el. Elhatározták a nyúlfeldolgo- zás további korszerűsítését, a hul­ladékanyag hasznosítását. A ter­melőszövetkezet párt- és gazda­sági vezetőire ez újabb feladatokat ró. A melléktermékek feldolgo­zásával csökkenthető az impor­tált húsliszt. Növekszik viszont a külföldi valuta megtakarítása,’ s egyúttal a feldolgozás tökéletesí­tésével az exportkitermelés ará­nya is. A gazdálkodás színvonalának emeléséhez szakképzett vezetőkre van szükség. 1975-höz viszonyít­va a felsőfokú végzettségűek szá­ma jelentősen emelkedett. Sokat törődnek az emberek szociális gondjaival A szövetkezetnek üze­mi konyhája van Vaskúton, Ba­ján a nyúlvágóhídon. A közös gazdaság tartja fenn a művelő­dési háaat és az ifjúsági presz- szót. • Az emberek műveltségét előse­gítik a tájékoztató előadások, a kiállítások, s képzőművészeti szakkörök, a tapasztalatcserék. Mindezeket a szövetkezet is szer­vezi. Az idén például új, nyolc tantermes iskolát adtak át, jelen­tős termelőszövetkezeti támoga­tással, saját erőből történt kivi­telezésben. Most építik az új tor­nacsarnokot és az uszodát. Há­rom iskolát is támogatnak, éven­te összesen 75 ezer forint érték­ben. Segítik a sportéletet.. Sok érdekes téma szerepelt ezen a taggyűlésen. Beszéltek a párt­munka hatékonyságáról. A kom­munisták bátrabban is elmond­hatták véleményüket, még több javaslatot tehetnének. Szóltak ar­ról is, hogy általában ugyan el­ítélik a harácsolást és az önzést, az egyéni érdekek, a társadalmi, illetve a csoportérdekek fölé va­ló helyezését, de előfordul gyak­ran, hogy a párttagság mindezt elnézi saját környezetében. A pártmunka hatékonyságát javítja az oktatás megszervezé­se. különböző tanfolyamokon negyvenhetén tanultak. _A taggyűlés jó hangulatát el­sősorban az adta meg, hogy az el­múlt időszak munkájával — bár­milyen szigorú mércét állítottak fel — elégedettek. A vitában mégis jelentkezett egy egészséges türelmetlenség, mert nem egy­mást dicsérgették és az elért eredményeket hangsúlyozták csu­pán, hanem a hibákat is ostoroz­ták. Szóvá tették, hogy sokan el- kényelmesedtek, egyes munkakö­rökben nem akarnak szükség ese­tén vasárnap, vagy munkaszüne­ti napon is dolgozni. Példa erre a tehenészet. Amit hétköznap el­érnek eredményt a tejtermelés növelésében, azt a vasárnapi ha­nyag munkával lerontják és ezért a hozam ingadozik. Beszéltek sze­mély szerint is a közvagyon ron- gálóiról, egyesek hanyagságáról. Néhány munkacsoport vezetőjé­nek példamutatással, a munka- feltételek megteremtésével, pon­tossággal, tudatos meggyőzéssel, jobban ki kellene állni — a dol­gozók érdekében is — a munka­köri követelmények mellett. Leg­nagyobb tartalékok ugyanis az összefogásban, az összehangolt, jól végzett tevékenységben és az emberi hozzáértésben vannak. Külön kihangsúlyozták, hogy a kommunisták foglalkozzanak töb­bet a fiatalokkal, neveljék őket. A fejlettebb technikának hosszú távon ők lesznek a folyamatos megvalósítói, ehhez politikai és szakmai tudás és szemléletválto­zás is kell. E tekintetben a KISZ-szervezettől is többet vár­nak. A vaskúti termelőszövetkezet­ben elhangzottakból sokat lehet tanulni. A beszámoló taggyűlés bizonyította, hogy az itteni kom­munisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jövő esztendőkben még hatékonyabbá váljék a politikai és a gazdasági munka. Szabó Imre T ávf ütő vezetéket gyártanak Ősz óta a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat csőelőregyártó üzemében BÁCSÉP-KELIT elne­vezéssel előre szigetelt távfűtő- vezeték előállításával is foglalkoz­nak. A távfűtési vezetékrendszer licencét és a szükséges gépeket, berendezéseket az osztrák KELIT cégtől vásárolták. Az egy műsza­kos termelés esetén évi 20 kilo­méter előreszigetelt vezeték gyár­tására képes üzem termékét Bu­dapesten már alkalmazzák. A ké­sőbbiekben országos igényt elégí­tenek ki. A KGST-n belül eddig nem használt vezetékrendszer 150 Cel- sius-fokos víz szállítására alkal­mas, s a hagyományos, betónba ágyazott csöveknél 20—3t) száza­lékkal jobban szigetelt, vagyis ta­karékosabb energiafelhasználást tesz lehetővé. A megoldás tényege az, hogy a forró vizet vezető acél­csövet ütésálló pvc-köpenybe búj­tatják, a kettő közti teret pedig kitűnően szigetelő polyuretán habbal töltik ki. A BÁCSÉP-KE- LIT számos előnye közül igen fontos, hogy a helyszínen sokkal kevesebb emberi munkával fek­tethető le, mint a hagyományos csővezeték. 9 Az acélcsövet pvc-köpenybe, azaz csőbe bújtatják. Az acélcsőre fa „bütyköket” kötöznek, amelyek a köpenyt mindenütt egyenlő távol­ságban tartják. • A két cső közé betöltik a polyuretán habot, ami hamar megszilár­dul. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents