Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1*79. december 20. TUDOMÁNY TECHNIKA Felkészülés a A tudósok, mérnökök egyre több olyan gépet, berendezést szerkesztenek, amellyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények között tanulmányozhatók. Így született meg az utóbbi évtizedekben egy merőben új tudományág: a szimuláció. Alkalmazási területei elsősorban az aviatikában, az űrkutatásban és az atomtechnikában találhatók, de az ipari folyamatok szimulálása is egyre gyakoribbá válik, hiszen az üzemek növekvő bonyolultságával az üzemelési, üzemeltetési hibák következményei ás egyre komolyabbá válnak. Alapszabály, hogy a szimulátorok alkalmazása akkor kifizetődő, ha kevesebb költséggel jár a használatuk, mint az eredeti berendezésekkel folytatandó kísérletek. Ez a szabály azonban nem érvényes akkor, ha a szimulátor nélkül a,, kísérlet vészéveszélyre lyes, vagy ha bizonyos problémák megoldása kizárólag a szimulátorral lehetséges. Ma már fontos szerepet töltenek be a szimulátorok az oktatás szolgálatában is, főként olyankor, ha váratlanul bekövetkező veszélyes folyamatok, súlyos következményekkel járó események elhárítására kell felkészíteni, kioktatni bizonyos személyeket. A szimulátorok ilyen irányú alkalmazására az atomerőművek szolgáltatják a legjobb példát. Merész és veszélyes dolog lenne direkt üzemzavart előidézni egy atomerőműben csak azért, hogy a majdani irányítókkal gyakoroltassák az elhárítás módját, e tennivalókat. A szimulátor legtöbbször egy analóg számítógép, amellyel könnyűszerrel imitálha- tók veszélyes folyamatok vagy ugrásszerű hatásváltozások. • Egy angol tan-atomerőmű irányitóterme, ahol a gyakornokok éppen riadóra készülnek. A „hibát” az oktató (balra) idézi elő a szimulátor reaktormodell irányítópultján a megfelelő kapcsolók lenyomásával. (KS) Űjra a szén Az emberiség a kőszenet sokkal régebben ismeri és használja, mint a kőolajat. Mégis hosszú időn keresztül szívesebben alkalmazta a bőségesen rendelkezésre állt és olcsóbban bányászott kőolajat, mint a szenet. A legutóbbi évtizedben azonban rádöbbentek, hogy fogytán a kőolaj, ezért a még meglevő készletek miatt újra nagy jövő előtt áll a szén. Az elkövetkezendő években, évtizedekben a szénbányászat jelentős növekedésével számolhatunk, és a jelenlegi 3 milliárd tonnás évi termelés az ezredfordulóra a legszerényebb becslések sze- , rint is meghaladja a 4 milliárd tonnát. A szénbányászat egyik hátránya a nagy emberi munkaerőigény volt. Nyilvánvaló tehát, hogy nincs jövője a csákánnyá] fejtett vékony széntelepeknek, a hagyományos kamrafejtéseknek, a kézi erővel való csillerakodásnak. A mélyművelésű szénbányákban is a vastagabb telepeké a jövő, amelyek fejtőpajzzsal bányászhatok. A szénbányászat-fejlesztés azonban elsősorban a külfejtésű bányákra vonatkozóan jelentős, mivel valóságos gépóriásokkal szinte korlátlanul gépesíthetők. A fejlesztés másik lehetősége a fogyasztás oldalán van. Amíg korábban a szén nagy részét a lakosság égette el egyszerű kályhákban, addig a jövőben a szenet elsősorban az erőművek használ• Nagy teljesítményű hőerőmű épül Eszak-Cseh- szlovákiában, Chqmutov környékén, amely 1982-rc összesen 3170 megawatt energiát szolgáltat — szénből. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ják. Ezekben akár az 1000 kalória alatti szenes anyag is elégethető lesz. Már működnek olyan kísérleti erőművek, amelyek csupán 900 kalóriás tőzeges kőzettel dolgoznak. A nyersanyagot megőrlik, ciklonokban víztelenítik, majd a száraz, szenes port befújják a kazánokba. Ez az anyag közönséges kályhában nem égne el. A kis kalóriaértékű, korábban értéktelen széntartalmú kőzetek is nagy tömegben gazdaságosan szolgáltatnak energiát. A szénből előállított mesterséges földgázgyártás területén nyílik még további lehetőség. Ez nem jelenti a főleg szénmonoxidból álló régi városi világítógázra való visszatérést. Ebben az esetben a gáz fűtőértékét úgy növelik, hogy megfelelő nyomáson katalizátorok segítségével hidrogénnel reagál- tatják a szénből előállított gázt. Szívműködés-szabályozó 92 éves a legidősebb páciens, aki az NDK-ban szívműködést szabályozó készüléket (pacemaker) hord. Egyre többen élnek itt ezzel a lehetőséggel: kereken 13 000 ilyen készüléket ültettek be eddig a szívbetegek szervezetébe. Mint a 92 éves páciens esete is bizonyítja, az életkor ilyen esetben nem rövidebb az átlagosnál. Említésre érdemes, hogy az NDK- ban minden erre rászoruló ingyenesen — és hosszas várakozás nélkül — megkapja az életét mentő „lépésszabályozót”, mint ahogyan a műtét és a kórházi tartózkodás költségeit is egyedül az állam viseli. 1_T armadik legnagyobb nö- vénytermesztési rendszer az országban a Szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszer (GITR). Tíz megyében 254 partnergazdaság, 271 ezer hektár földterülettel tagja a rendszernek. A három esztendővel ezelőtti megalakulása óta dinamikusan fejlődött. Sok mezőgazdasági üzem látta úgy, hogy ez a rendszer szolgáltatásaival, kereskedelmi tevékenységével képes olyan segítséget nyújtani, amely egy-egy gazdaság előbbre haladását biztosítja. Mivel nem támasztottak különösebb követelményeket a földterülettel, ennek minőségével kapcsolatban, így lehetővé vált a gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező szövetkezetek belépése is. Bács-Kiskunban ebben az évben hat gazdaság csatlakozott a rendszerhez, így jelenleg 39 tsz-ben és szakszövetkezetben csaknem 43 ezer hektáron alkalmazzák Bács-Kiskunban a GITR technológiáját. Összhangban a népgazdasági és az üzemi érdek A Minisztertanács felkérésére a Központi Népi Ellenőrző Bizottság az idén több termelési rendszer munkáját vizsgálta meg, köztük a GITR-ét is. Dinamikusan fejlődőnek, jónak értékelték tevékenységét, amely egyre jelentősebb, és meghatározó szerepet tölt be az ország növénytermesztési ágazatában. Nagyban hozzájárult a mezőgazdasági termelés eredményeinek és hatékonyságának növeléséhez, az élelmiszer-ellátás, a takarmánytermelés javításához. Igyekeztek alkalmazni és elterjeszteni a legújabb termeléstechnológiai és műszaki megoldásokat. Nagy részt vállaltaik a tudomány gyakorlattá válásának folyamatában. A GITR az MSZMP KB tavaly márciusi határozatának szellemében tevékenykedett, a termelés fokozása és a jövedelmezőség javítása mellett a minőséget helyezték előtérbe. Mindhárom szempont különösen fontos a gyenge adottságú közös gazdaságokban. Ezeknek nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy megkezdjék felzárkózásukat a jó talajokon eddig is nagy terméseredményeket elérők mögé. Sikeres napraforgóprogram Évről évre bővítette szolgáltatásait a rendszer. Az idén először a napraforgó-termesztés fellendítése érdekében szaktanácsadói díjat nem kértek az olajosnö- vény-termesztőktől. Segítséget adtak ahhoz is, hogy miként növeljék e növény vetésterületét. Javaslatukra több termelőszövetkezet a tömeg takarmány-termő területét csökkentette, mivel az állatállomány takarmányszükségletét ipari melléktermékek visszajuttatásával tudták pótolni. Tavaly még csak 800 hektáron termesztettek a GITR keretén belül a megyében napraforgót, a már megkötött szerződések szerint 1980-ban 3600 hektáron vetnek partnergazdaságaik. Olyan szövetkezetek is elkezdik termelését — mint például a fülöpszállási Vörös Csillag, a kunszállási Alkotmány Tsz —, ahol ennek eddig nem volt hagyománya. Nemcsak a díjtalan szaktanácsadás, hanem a nagyobb pénzbevétel miatt is. A GITR ugyanis a növényipari vállalattól kapott árrést teljes egészében a termelőknek adja át. A terméseredményeik is jónak mondhatók. Bács-< Kiskunban 843 hektár átlagában 20 mázsás -hektáronkénti hozamot értek el, de voltak gazdaságok, amelyek 22—23 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. A napraforgó termőterületének és hozamának növelése egyik fontos feladata a rendszernek, annál is inkább, mert a GITR bázisa lesz a Martfűn megépülő, naponta 800 tonna napraforgó feldolgozására alkalmas olajgyárnak. A szolnoki és a bácsalmási rendszer napraforgóval foglalkozó szakemberei megértéssel, egymást segítve végzik munkájukat a megyében, e népgazdasági szempontból igen jelentős és fontos olajos növény termelésfejlesztéséért. A rendszer tagja a GABONAMAG A ta<pan yag -szaporító Gazdasági Társaságnak, a nádudvari (KITE) rendszer, két agráripari egyesülés, a növényolajipar és a bázist jelentő Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet mellett. Ez lehetőséget ad arra, hogy nemcsak a napraforgó, hanem a többi növény legjobb hibridjeit, szaporító anyagát juttassák partnereiknek. Előrelépés a cukorrépa-termesztésben Cukorrépát csak a jobb, kö- töttebb talajokon lőhet termeszteni eredményesen, jövedelmezően. Viszont szükség van arra, hogy a lehetőségeket kihasználva a jövőre megtermelendő cukorrépa mennyisége ne legyen kevesebb, mint ebben az esztendőben. A GITR keretében csaknem 6 ezer hektáron termeltek a mezőgazdasági üzemek cukorrépát. Az újabb szerződések szerint jövőre már csaknem 8 ezer hektáron. Az idén kezdtek foglalkozni ezzel a növénnyel, elsősorban a szolnoki, hatvani, szerencsi cukorgyárak körzetében levő gazdaságokat vonták be a .termesztésbe. Bács-Kiskunban 900 hektár volt a termőterülete. Annak érdekében, hogy ne csökkenjen, és a növekedés is meginduljon, a fajták és gépek biztosítása mellett egyéb kedvezményeket is adnak. Amennyiben a GITR-hez csatlakozott egy szövetkezet és 'területének 20 százalékán a különböző kultúrákban alkalmazza a rendszer technológiáját, akkor nem kérnek külön szaktanácsadási díjat a cukorrépa-termesztéshez. Gondoskodnak emellett még a cukorgyár! melléktermékek gazdaságokba történő visszajuttatásáról, amelyet az állatállomány .takarmányozásához tudnak használni. Legnagyobb területet a búza és a kukorica foglalja el 'a rendszer gazdaságaiban. A megyében a kalászosok átlaghozama jelentősen elmaradt a 'tavalyitól, s a kukoricahozamokkal sem érték el a múlt évi átlagot. A takarmány- növényt legeredményesebben a helvéoiai Petőfi Tsz-ben termesztették, ahol hektáronként 67 mázsát takarítottak be, de volt olyan gazdaság is, ahol a gyenge homoktalajokon csupán 20 mázsa termett. Az olajos növények termeszté-' se volt ebben az esztendőben a legeredményesebb, csaknem 61 ezer tonnát értékesítettek. A napraforgó mellett még olajlent, őszi káposztarepcét és szójababot termesztettek partnergazdaságaik. Az utóbbiból a megyében is jó eredményeket értek el, átlagosan 17 mázsát takarítottak be hektáronként. Kiszolgálják a partnergazdaságokat A GITR gesztorgazdasága a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz, amely nem igényel a rendszertől saját céljaira külön jövedelemiképzést, sőt pénzügyileg is támogatja a GITR-.t. Így az összes anyagi forrást a partnergazdaságok fejlesztésére tudják fordítani. Az ország több mint húsz kutató-fejlesztő intézetével kötöttek együttműködési megállapodást és emellett számos, nemzetközileg elismert külföldi kutatóintézettel állnak kapcsolatban. .Ily módon lehetőségük van arra, hogy a legújabb technológiákat, 'technikai megoldásokat átvegyék és azt a partnerüzemekben a gyakorlatban is bevezettessék. Figyelemreméltó a hazai feldolgozó vállalatokkal kötött megállapodások sora is, amely az úgynevezett marketing-tevékenységük, .kereskedelmi és üzletpolitilkájuk megalapozottságát, a partnereknél megtermelt áruféleségek jövedelmezőbb értékesítését segíti. A rendszerre a szocialista országokból, valamint a nyugati piacon beszerezhető korszerű gépek ötvözete, optimális aránya jellemző. A Claas—105-ös kombájnért például nem dollárért, hanem kooperációs gyártás formájában fizetnek. Nagy gondot fordítanak a gépkezelő és vezető szlakemberhálózat kialakítására, a szervizfeladatok gyors és pontos elvégzésére, valamint a zökkenőmentes alkatrészellátásra. Szájaiban műszaki bázistelepet hoztak létre, ahol szovjet és NDK gépek alkatrészeit tárolják. A meglevő szervizhálózatot tovább fejlesztik. Jelenleg nyolc szervizkocsijukkal a partnereik gépeit szükség szerint a földeken is megjavítják. A K—700 és a T— 150 típusú traktor diagnosztikai vizsgálatára alapozott javítást is megkezdték. Egyébként az alkatrészeket 4 százalékkal olcsóbban adják a tagoknak, a szokásos beszerzési árhoz képest. A Dunától keletre levő megyékben tevékenykedik a GITR, s a jobb munkájuk érdekében hét alközpontot hoztak létre. Közülük egy Kecskeméten van. A termelési körzetekben a tájegység sajátosságait szem előtt tartva különböző tanácskozásokat, bemutatókat rendeznek és több .kiállításon mutatták be már eddig is munkájukat. A megyében ugyancsak értékelték a politikai és gazdasági vezetők a GITR tevékenységét, s az elismerések között külön hangsúlyozták, hogy a rendszer sokat segít a kedvezőtlen adottságú termelő- és szakszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztésében. A megkezdett, helyes úton járva a rendszer tö- ’ rétién fejlődést kíván lehetővé tenni valamennyi partnerének, amelyhez a szellemi és pénzügyi fedezete egyaránt megvan. Csabai István A SZOCIALISTA ÖSSZEFOGÁS ÚTJÁN Új nemzetközi vállalat: az Interlighter (II.) Éppen öt esztendeje annak, hogy a bolgár, csehszlovák, a magyar és a .szovjet szakemberek tárgyalásokat kezdtek négy európai szocialista ország közös hajózási vállalatának felállításáról. A vállalat a részt vevő országok tőkebefektetéséből született. Az országok az alapítás költségeihez egyenlő arányban járultak hozzá és a pénzügyi eredményekből is egyenlően részesednek. Az Interlighter Vállalat magyar bejegyzésű — tehát magyar jogi személy, székhelye: Budapest. A vállalat a magyar jogszabályok alapján végzi munkáját. Az Interlighter Vállalat új vízi fuvarozási módszert vezetett be, melynek alkalmazására eddig a szocialista országokban nem volt példa. Úszó konténerek A módszer lényege az, hogy az árut vízen úszó konténerekben, — ahogy a hajósok nevezik — bárkákban, a folyón toló-, vagy von.tatóhajóval leúsztatják a tengeri' .kikötőbe, ahol hatalmas tengeri úgynevezett „fiahordó” bárkaszállító hajó különleges emelőberendezésével beemeli, szinte „bekebelezi” az 1350 tonnás bárkákat és távoli óceánokra, mesz- szn kikötőikbe indul velük. Ott a bárkákat ismét vízre bocsátja, s ezeket vagy a tengeri kikötőben rakják ki, vagy folyami vontatók uszályként idegen kontinensek folyamain továbbítják. A „Tenger” című folyóirat 1929. évi X. számába# már részletes tanulmány jelent meg „A komphajó és a komphajózás” címen az átrakás nélküli folyami-tengeri szállítás lehetőségeiről. A tervet eredetileg a Duna és a Nílus, általában Magyarország és a Levante közötti forgalomra dolgozták ki. Popper Ottó mérnök már szabadalmaztatta is a „fiahordó” komphajó elvét. A terv akkor nem valósult meg. Most a négy szocialista ország együttműködésével a vállalat kétszáz bárkával rendelkezik és a szovjet hajózástól 'bérelt Julius Fucdk nevű bárkaszállító óceánjáró már a múlt év decemberében elindulhatott első útjára Bombaybe és Karachiba. Második hajójuk amelyet Szamuely Tiborról neveztek el, az idén indul első útjára. Fiahordó anyahajók A bárkaszáilító hajók finn gyártmányúak, a bárkákat a hajók farrészén elhelyezett emelőlift rakja be és ki. A hajók hatótávolsága 22 ezer kilométer, legnagyobb sebességük 20 csomó — tehát óránként 37,6 kilométer. A hajók alsó és középső fedélzetén 8—8, a felső nyitott fedélzeten 10 darab, egyenként 1350 tonnás bárkát lehet elhelyezni. Az emelőlift egyszerre két bárkát vesz fel és emel 21,5 méter magasságba. A fedélzeten a bárkákat síneken mozgó görgőkre helyezik és rögzítik. Ezekkel a berendezésekkel a huszonhat bárka be- vagy kirakásának ideje összesen 13 óra. A vállalat létrehozásában természetesen alapvető szerepet kaptak a gazdasági szempontok. A tengerhajózás költségei az utóbbi években hallatlanul emelkedtek. A nagy hajók dízelmotorjai sok olajat fogyasztanak, magasak a kikötői és a csatornahasználati • Nyílt tengeren szeli a hullámokat a Csokonai. (MAHART-fotó — KS) díjak is. Fizetni kell, ha átkelnek a Szuezi-, vagy a Korinthu- si-csatomán, fizetni kell, ha a hajók a kikötőben rakodásra várnak. A várakozás legtöbbször hetekig, egyes esetekben hónapokig tarthat... A nagy hatótávolságú „fiahordó” bárkaszállító hajó hetekig szelheti a hullámokat anélkül, hogy .kikötőt érintene. Rakodási ideje mindössze néhány óra. Ezek együttesen olyan előnyök, melyek döntően befolyásolják a gazdaságosságot. Hazánk egyike azon tengerpart nélküli országoknak, melyek tengeri flottával rendelkeznek. A MAHART 20 hajója járja a tengereket. Együttműködés folyón és tengeren A folyami és tengeri hajózás fejlesztése bonyolult és igen nagy anyagi ráfordítást igénylő feladat. Sok területe van a nemzetközi együttműködésnek, a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjének. A MAHART és a szovjet Juzs- flot (Déli Flotta) — ez a Feketetengeren működő szovjet hajózási vállalat elnevezése — között sokoldalú együttműködés alakult ki. A KGST keretében folyik a hajók tipizálása, azaz a műszaki megoldások egységesítése, a toló- és önjáró hajók építésének összehangolása. Ennek célja az, hogy a magyar és a dunai KGST-or- szágok hajózásai egymás hajóit kölcsönösen használni tudják. Néhány év múlva tehát egy-egy nemzeti flotta helyett nemzetközi flotta üzemelhet a Dunán, amely jelentősen növeli a hatékonyságát és üzleti szempontjából kedvezőbb. Előnyei közé tartozik, hogy a már említett, áruval megrakott bárkákat más-más országok tolöhajói továbbíthatják, mert egységes lesz a hajókon a kapcsolóberendezések és az áramellátás rendszere is. B. I. (Vége)
