Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1979. december 19. események sorokban MOSZKVA _______________________ An drej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere ked­den fogadta Olivier Stirn francia külügyi államtitkárt és tárgyszerű, baráti légkörben megbeszélést folytatott vele. (TASZSZ) SZÖUL ~ Halálbüntetést kért kedden a vád képviselője Kim Dze Kjura, a dél-koreai központi hírszerző hi­vatal (KCIA) volt főnökére és hat bűntársára a Szöulban ellenük fo­lyó hadbírósági eljárásban — je­lentette a Kyodo japán hírügynök­ség. Kim előzőleg beismerő vallo­mást tett: beismerte, hogy agyon­lőtte Pák Csöng Hit, de azt bi­zonygatta, tettével elő akarta se­gíteni. hogy Dél-Korea „liberális demokráciává” váljék. Vádlott­társai között van a meggyilkolt diktátor volt személyi titkára is, aki a vád szerint tudott arról, hogy Kim merényletet tervez Pák Csöng Hi ellen. LONDON Pokolgép robbant hétfőn éjsza­ka a török légitársaság londoni irodájában. A merénylet következ­tében az iroda egyik takarítónőjét idegösszeomlással kórházba szál­lították. A robbanás betörte a hi­vatal ablakait. A Reuter-hírügy- nökséghez érkezett telefonbejelen­tés szerint a merényletet az Ör­ményország felszabadításáért küz­dő örmény hadsereg elnevezésű terrorszervezet tagjai követték el. PÁRIZS Nem engedik szabadon a túszokat NAPI KOMMENTÁR Khomeini ajatollah hétfőn, a volt sah Panamába utazása utá­ni első megnyilatkozásában cá­folta, hogy az amerikai túszok közül bárkit is szabadon enged­nének karácsonyig. „A nemzet a diákokkal ért egyet: ha a bűnös sáhot kiadják, szabadon enged­jük a túszokat, ellenkező esetben bíróság elé állítjuk őket, hiszen kémek” — ismételte meg Kho­meini korábbi álláspontját. Az ajatollah bejelentette: az' Egyesült Államok Irán elleni bű­neit és a túszok ügyét kivizsgá­ló nemzetközi esküdtbíróságnak „Cartert és Nixont is el kell ítél­nie, mert ők még súlyosabb bű­nöket követtek el Irán ellen, mint maga a sah". A washingtoni külügyminiszté­rium közleményében — Ghotbza- deh iráni külügyminiszter vasár­napi nyilatkozatára utalva — hangoztatta: mindegy, hogy a tú­szokat vádlottként vagy tanúként idézik bíróság elé, fogvatartásuk a nemzetközi jog súlyos megsér­tését jelenti. Christopher Warren külügymi­niszter-helyettes kilátásba he­lyezte, hogy Washington és szö­vetségesei már a közeli napok­ban gazdasági szankoiókat lép­tetnek életbe Irán ellen. Manszur Farhang, Irán új ENSZ-nagykövete hétfőn átnyúj­totta megbízólevelét Kurt Wald­heim főtitkárnak. A nagykövet semmilyen felvilágosítást nem adott arról, hogy milyen utasí­tásokat kapott a túsz-ügy rende­zése kapqsán. Waldheim főtitkár azonban reményét fejezte ki, hogy a diplomata kinevezése ré­vén közvetlen csatorna nyílik közte s az iráni hatóságok kö­zött, s ez előbbre viheti a túsz­ügy megoldására irányuló erőfe­szítéseket. Panamai diákok egy csoportja hétfőn tüntetést rendezett Pana­mavárosban, tiltakozva az iráni Az „ír kapcsolat” • Merényletet követtek el Mohammed Mofatteh, az iszlám forra­dalmi tanács volt tagja ellen. A képen az egyik megsebesült kísérőjét szállítják el. (Telefotó — AP — MTI — KS) sahnak adott menedékjog ellen. A nemzeti gárdisták feloszlatták a megmozdulást. Több panamai párt nyilváno­san bírálta a kormánynak a meg­buktatott iráni sah beengedésé­re vonatkozó döntését, azon az alapon, hogy az ex-uralkodó „milliói befolyásolni fogják Pa­nama független politikáját”. * Belehalt sérüléseibe Moham­mad Mofatteh, Khomeini közeli tanácsadója, aki ellen kedden is­meretlen támadók merényletet követtek el — jelentette a PARS hírügynökség. A merényletben életét vesztette Mofatteh két test­őre is. Mohammad Mofatteh a forra­dalom után megalakult titkos A Francia Kommunista Párt, a Francia Általános Munkásszövet­ség, a francia békemozgalom és több más szervezet — köztük bal­oldali gaulleisták két csoportja — csütörtökön Párizsban tiltakozó felvonulást rendez a NATO brüsz- szeli döntése, amerikai Pershing —2 és szárnyasrakéták Nyugat- Európába való telepítése ellen. A tüntetést az érdekelt szerve­zetek küldöttségeinek közös ta­nácskozásán határozták el. WASHINGTON Az amerikai szenátus demokra­ta párti csoportjának helyettes ve­zetője hétfőn kijelentette, hogy a szenátus minden valószínűség sze­rint januárban folytatja a SALT —2. szerződés megvitatását és már­ciusban „némi módosítással” jóvá is fogja hagyni azt. A SALT—2. jóváhagyásához 67 szavazatra lenne szükség a száz­tagú szenátusban. Pillanatnyilag 57—62 szenátor támogatja a szer­ződést jelenlegi formájában. Ez még nem elegendő a törvénybe iktatáshoz, de elegendő ahhoz, hogy megakadályozzák a szerző­dést tartalmilag módosító, tehát újratárgyalását szorgalmazó úgy­nevezett „szerződésgyilkos” javas­latok elfogadását. Újságírók tiltakozása az amerikai fegyverek európai telepítése ellen Sebestyén Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet főtitkársága az úgynevezett eurorakétákra vonatkozó- NATO- tervről nyilatkozatot adoitt ki hét­főn székhelyén, Prágában. Az állásfoglalás kifejti: — Az új fajta amerikai atom- rakéták gyártásáról és nyugat­európai elhelyezéséről hozott ve­szélyes NATO-döntés, amely az Egyesült Államok nyomására szü­letett, a nyugat-európai közvéle­ményben széles tiltakozóhullámot indított el. Az európai országok demokratikus újságírói mélysé­ges nyugtalanságukat fejezik ki e lépés várható következményei miatt, mert ez valóban kihívás az egymással békében és barátság­ban élni akaró európai népek el­len. — A NATO határozatai, ame­lyeket az állítólagos „szovjet fe­nyegetésre” hivatkozó hazug kam­pány készített elő a közvéle­ményben, az európai földrészt atomháború színterévé akarják tenni. — A Szovjetunió nem fenyegeti Nyugat-Európát, ahogy ezt a nyugati propaganda szeretné el­hitetni. A valóságban a nemzet­közi biztonságot és enyhülést a katonai-ipari körök — főként az amerikaiak — imperialista tö­rekvései fenyegetik. — A demokratikus újságírók erélyes „nem”-et mondanak a halált hozó új amerikai fegyve­rek európai telepítésére, s ezzel csatlakoznak a világközvélemény hangjához, amely követeli a vész­terhes fegyverkezési hajsza hala­déktalan megállítását és a béke megőrzését. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmrnmm A lord és Zimbabwe Az afrikai feszültség egyik gócpontjában, Zimoawe-Rhode- siában döntő szakaszához érkezett a hosszú idő óta katonai és dip­lomáciai eszközökkel egyaránt vívott küzdelem. Ügy tűnik, hogy a londoni Rhodesia-konferencián karmesteri szerepet játszó ango­lok már előre isznak a medve bőrére. A karácsony előtti na­pokban megérkezett Salisburybe az új brit főkormányzó. Elég kí­nos lehetett számára, hogy még hozzá sem látott feladata teljesí­téséhez, már hatalmas tömeg tün­tetett a Hazafias Front működé­sének engedélyezését követelve a rhodesiai fővárosban. A megbízott főkormányzó, Lord Christopher Soames személye ön­magában is mutatja, hogy Lon­don (és mögötte Washington) mi­lyen nagy súlyt helyez az afrikai ország további sorsának számá­ra kedvező alakítására és meny­nyire tart a hazafias erőktől. Az 59 esztendős Soames. Churchill veje, az angol uralkodó osztály egyik legnevesebb képviselője, aki számos konzervatív kormányban töltött már be miniszteri tisztsé­get. Angol részről párizsi nagykö­vet korában ő volt a Közös Piac­hoz történő csatlakozás legfonto­sabb építőmestere”, majd utóbb a Kilencek brüsszeli főtanácsának egyik alelnöke. Mostani missziója kétségkívül jelzi, hogy a szeptember 10-e óta tartó londoni Rhodesia-konfe­rencián komoly eredményeket si­került elérni. Emlékezetes, hogy Zimbabwe-Rhodesia területén lan Smith, a fehértelepesek volt mi­niszterelnöke és a megalkuvó af­rikai érdekcsoportok képviselője, Muzorewa püspök, létrehozták az úgynevezett „belső rendezés” me­chanizmusát. Ez elméletben meg­teremtette a „fekete többséget”, és Muzorewa lett a miniszterel­nök. A tényleges hatalom és fő­ként az erőszakszervezetek ellen­őrzése azonban továbbra is a faj­védő fehér kisebbség képviselői­nek kezében maradt. Ezért az egymással szövetséges két, fegy­veres harcot vívó szervezet a Ha­zafias Frontban egyesült, s veze­tői, Nkomo és Mugabe elutasítot­ták az úgynevezett „belső rende­zés” politikáját. Egyidejűleg is­mét leszögezték, hogy a brit gyar­matosítók, majd a fehértelepesek elnyomása alatt évtizedek óta szenvedő afrikai többség felsza­badítását tekintik fő feladatuk­nak. A londoni konferencia első íz­ben ültette közös tárgyalóasztal­hoz a belső rendezés híveit és a Hazafias Front vezetőit. Az ott megszületett alapvető megálla­podás az volt. hogy a választá­sok előkészítését és a tűzszünet megszervezését két vegyes bizott­ságra bízzák. E testületekben a Hazafias Front, illetve a Muzore- wa-csoport képviselői azonos arányban vesznek részt, és az el­nöki tisztséget a brit fökormány- zó látja el. Az elképzelések sze­rint négy hónapot szánnak a vá­lasztások előkészítésére. Eddig az eredmények. A ku­lisszák mögött azonban továbbra is heves pozícióharc folyik a vol­taképpeni hatalmi kérdések kö­rül. amelyeknek döntő szerepük lehet az ország politikai jövőjé­nek meghatározásában. Ezeknek lényege az, hogy Muzorewa az an­golok, az amerikaiak és nem utol­sósorban Dél-Afrika támogatásá­val már eddig is komoly elő­nyökhöz jutott. A „belső megol­dás” híveinek hadserege szám­szerű és fegyverzetfölényben van. ,S ami a legfontosabb: a válasz­tások kimenetelét óriási mérték­ben befolyásolná, ha lebonyolítá­sukat a Muzorewa—Smith hadse­reg a Hazafias Front fegyveres erőinek kizárásával ellenőrizhet­né. Éppen ezért a jelenlegi né­zeteltérések magva az, hogy Mu- zorewáék (érezve hátuk mögött a nyugati nagyhatalmi támogatást) nem akarnak egyenlően bánni a Hazafias Front erőivel. Ezt bizo­nyítja. hogy a Front katonáinak 16 „gyülekező ponton” kellene ál- lomásozniok, míg a jelenlegi kor­mánycsapatok továbbra is a stra­tégiailag kulcsfontosságú helye­ket szállnák meg. Soames kinevezését el «• a hely­színre küldésével az angol kor­mány voltaképpen már elébe vá­gott a teljes megegyezésnek. Ab­ban reménykedik, hogy a nagy tekintélyű főkormányzó jelenléte olyan politikai lendületet ad az eseményeknek, amelyek enged­mények és egyoldalú kompro­misszumok felé sodorják a Haza­fias Front képviselőit. Nkomo és Mugabe viszont kijelentette, hogy ragaszkodnak az egyenlő elbánás elvéhez. Így nagyon valószínű, hogy amikor Soames rhodesiai re- zidenciájáoan meggyújtja a kará­csonyi gyertyákat — az országban még hadiállapot lesz. Ahogy az amerikai Newsweek tudósítójá­nak mondotta a fehértelepesek egyik vezetője: „Az angolok már pezsgőt bontanak Londonban — pedig itt a veszélyes időszak vol­taképpen csak most kezdődik”. —i —e. iszlám forradalmi tanács tagja, s az egyik Khomeini-bizottság ve­zetője lett. Irán egyik vezető val­lási személyisége volt, ő állt a téheráni egyetem teológia tan­székének élén. * A New York Post amerikai lap egy iráni diplomatára hivatkozva közölte, hogy Philip Agee, volt CIA-ügynököt is meghívták az esküdtszék tagjai közé. Agee, aki 1968-ban vált meg az amerikai titkosszolgálattól, nevét a CIA tevékenységét leleplező „A cég belülről” című könyvével tette vi­lágszerte ismertté. Az amerikai lap tudni véli, hogy az iráni ha­tóságok azért keresték meg Agee-t, hogy adjon részletes le­írást a CIA 1953 óta Iránban folytatott tevékenységéről. Kísérlet a SALT elgáncsolására Carter elnök újabb alkudozá­sokra kényszerül a szenátussal a SALT-szerződés törvénybe iktatá­sáért. Az egyezkedés januárban kezdődik, miközben változatlanul bizonytalan, hogy __ a kormány újabb engedményei ellenére vé­gül is életbe léphet-e majd az egyezmény. Mint jelentettük, republikánus és demokratapárti szenátorok 19 tagú csoportja az elmúlt hét vé­gén levélben fordult az elnökhöz, amelyben az amerikai katonai erő további fokozását kérték, egyúttal javasolták: amennyiben a SALT sorsa bizonytalan ma­rad, halasszák a döntést az 1980. novemberi választások utánra. A Fehér Ház hétfőn felemásan reagált: Carter elnök szóvivője kijelentette ugyan, hogy nem kí­vánják a SALT szenátusi vitá­jának elhalasztását, ugyanakkor közölték, hogy januárban újabb egyezkedésbe kezdenek a szená­torokkal. Nem világos még, mennyi a taktika, s mennyi a SALT elgán- csolását célzó szándék a szená­torok legújabb akciójában. Az el­ső jelek szerint a kormány ra­gaszkodni próbál ahhoz, hogy a SALT-vitát az év végi szünet után, január 22-vel megkezdjék, — de addig szeretné — feltehető­en újabb ígéretekkel — lecsilla­pítani a törvényhozókat. Egyes hírek szerint megpróbálnának olyan változtatásokban ímegálla- podni, amelyek nem módosítják érdemben a szerződést. Margaret Thatcher brit kor­mányfő befejezte washingtoni lá­togatását. Az amerikai lapok ér­tékelése szerint tárgyalásai során látványos eredmény sem született, de ilyesmi már csak azért sem volt várható, mert a konzervatí­vok uralomra jutása óta alaposan megcsappant a két ország közöt­ti dilemmák jegyzéke. Magyarul: a tory-vezetés sokkal lojálisabb magatartást tanúsít az Egyesült Államokkal szemben, mint mun­káspárti elődje. Természetesen nem lehetetlen, hogy szigorúan zárt ajtók mögött olyan megállapodásra — vagy ép­pen vitára — is sor került, amit egyik fél sem kíván a nyilvános­ság elé tárni. Ez azonban nem változtat azon az alapvető té­nyen, hogy Margaret Thatcher Washingtonban szinte példátlan együttműködési készségről tett tanúságot az érintett kérdések mindegyikében. Félreérthetetlen volt a brit kormányfő szavaiból is, hogy ez a- készség nem egy­szerűen az Egyesült Államoknak, hanem személyesen Carter el­nöknek, illetve jelenlegi kabinet­jének szól. A dolognak ez a része már nem olyan természetes és megszokott. Eddig inkább az volt a gyakorlat, hogy a választási év küszöbén valamennyi Amerikába látogató politikus éberen vigyáz arra. ne­hogy — tekintettel a mindig bi­zonytalan jövőre — túlságosan el­kötelezze magát egyik, vagy má­sik elnökjelölt mellett, és ezzel elidegenítse az esetleges győztest. Vajon miért szakított — mert bizony szakított! — Thatcher asz- szony ezzel a hagyománnyal? Mi lehetett az oka annak, hogy a vendég Irán, az energiaválság, Európa, vagy akár Afrika kérdés­körében nem egyszerűen az ame­rikai politikát, hanem személye­sen Carter elnök „bölcsességét és bátorságát” dicsérte? A magyarázat kettősnek tűnik: 1. A közelgő alkotmányozó gyű­léstől szinte semmit nem lehet várni Észak-írországban. sőt Uls- terben még karácsonykor is a ter­ror fokozódásától kell tartani. (Magában, Angliában is szaporod­nak az IRA merényletei.) Lon­donban attól tartanak, hogy az ír szármzású Kennedy sikere esetleg megnehezítené a brit ka­binet ulsteri dolgát... 2. Tha­tcher asszony azt remélte — és mint bebizonyosodott, nem alap­talanul —, hogy a szuperlojalitá­sát Carter — egyebek között — a rhodesiai amerikai embargó azonnal feloldásával hálálja meg. így válik érthetővé mindaz, ami most Washingtonban a látogatás során történt; így köt össze első pillantásra független láncszeme­ket egyebek között „az ír kapcso­lat”. H. E. 1985: AZ IFJÚSÁG ÉVE Az ENSZ-közgyűlés legújabb határozatai Az ENSZ-közgyűlés 34. üléssza­kán a záróülésre maradt annak eldöntése, hogy Kuba vagy Ko­lumbia foglalja el a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai sorá­ban a még szabad helyet. Hétfőn a kérdésben 94. alkalommal sza­vaztak — ismét csak eredmény­telenül. A 88. szavazásnál Kuba mindössze négy szavazattal ma­radt el a BT-tagsághoz szükséges kétharmados többségtől. Az ENSZ-közgyűlés hétfői ple­náris ülésén határokátőt fogadtak el, amely határozottan elítélte á Szovjetunió és Kuba ENSZ-kép- viselete elleni legutóbbi terror­cselekményeket. A közgyűlés kö­veteli a befogadó országtól, hogy szavatolja más államok ÉNSZ- képviseleti diplomatáinak bizton­ságát. Ugyancsak hétfőn a közgyűlés konszenzussal nemzetközi megál­lapodást fogadott el, amely elítéli a túszszedést, s leszögezi: az ilyen akciókat meg kell büntetni, tör­ténjék bármely országban, s a vétkeseket felelősségrevonás cél­jából az érintett országnak ki kell adnia. A közgyűlés határozatot foga­dott el arról, hogv 1985-öt az if­júság évének nyilvánítják. A ple­náris ülésen elfogadott dokumen­tum hangsúlyozza a fiataloknak' a jövő társadalma építésében be­töltött rendkívül fontos szerepét* Az ifjúság évének előkészítése és lebonyolítása kedvező lehetőséget twemt arra hogy felhívja a fi­gyelmet a fiatal nemzedék hely­zetére, szükségleteire és vágyaira — hangsúlyozza a közgyűlés ha­tározata. (TASZSZ, ADN, AP, AFP, Feuter) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hazánkba érkezik a dán kíilügyminisztcr Kjeid Ölesen dán külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) • Amerikai tárgyalások Szaúd-Arábiában Amerikai hadügyminiszteri küldöttség tárgyal Szaúd-Arábiában az ország támaszpontjainak „válság esetén való használatáról”, jelentette kedden a sajtó. A washingtoni lapjelentések szerint lehet, hogy a Pentagon Egyiptomtól, Izraeltől' és Marokkótól is kéri katonai támasz­pontjainak alkalmi átengedését. A tervezők cáfolják, hogy Irán elleni akcióról volna szó: az előkészületek szerintük azt célozzák, hogy amerikai csapatokat és fegyvereket szállíthassanak a térségbe „egy újabb közel-keleti válság idején”. Karácsonyi Karácsonyi Karácsonyi hangulat választék ajándékvásár GYERMEKRUHÁZATI BOLTJAIBAN GABI KISÁRUHAZ, BAJA PÖTYI KISÁRUHAZ, KALOCSA PAJTÁS KISARUHAZ, KECSKEMÉT TÜNDE KISARUHAZ, KISKUNHALAS CSÖPI KISARUHAZ, KISKUNFÉLEGYHÁZA 1615

Next

/
Thumbnails
Contents