Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-16 / 294. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1979 december 16. mmimmmmmm. A nemesítésben is érvényesüljön a minőségre való törekvés Taggyűlés a kutatóintézetben A kecskeméti Zöldségter­mesztő Kutató Intézet hatás­köre az egész ország zöldség­kutatására kiterjed és szinte az egész világ jelentősebb kutató bázisaival kapcsolatot tart. Kutatási témái mellett termelési feladatai is vannak, ezért tevékenysége rendkívül szerteágazó. Ezt tükrözte a na­pokban tartott beszámoló taggyűlés is, amelyet a pártalap- szeryezet vezetősége nevében Vidéki László, titkár ismerte­tett. A taggyűlésen részt vett dr. Romány Pál az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint dr. Kőrös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára is. Egy kutatóintézet pártalapszer- vezetében dolgozó kommunisták­nak sajátos feladatuk, hogy előse­gítsék a tudomány eredményei­nek gyakorlatba történő átülteté­sét. A beszámolóból kitűnt, hogy az intézet hatásköre az utóbbi években megnövekedett. 1976. ja­nuár 1-től az ország összes zöld­ségkutatását koordinálja. A meg­növekedett tennivalók elvégzésé­hez nagy arányú átszervezésre volt szükség. Az új szervezeti forma kiala­kulása hosszabb folyamat, amely az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása szellemében törté­nik. Ennek megfelelően, az elmúlt év végére az intézet keskeméti központján kívül három kutató­állomással és egy kísérleti telep­pel rendelkezik. Kutatóállomás van Kalocsán, Makón és Űjma- jorban. Kalocsának és Újmajor­nak egy-egy tudományos osztálya működik Szegeden, illetve Buda- tétényben. Baranya megyében Villányban van egy kísérleti telep is. A központi pártalapszervezet- ben harmincnégy párttag van, eb­ből tizenhat kutató, a fizikai dol­gozók aránya 35, a kutatóké 47 százalék. Ezenkívül vannak még az alkalmazottak között is párt­tagok. Ez az összetétel jól mutat­ja azt a különleges feladatot, amelyet az intézetnek meg kell oldani. Többek között igen fon­tos a növekvő követelményeknek megfelelően a kutatók politikai, szakmai képzettségének további fejlesztése. Ez meg is történt, többségük elvégezte a marxizmus —leninizmus esti egyetem vala­melyik tagozatát, szakmérnöki diplomát tizenheten szereztek, je­lenleg ketten tanulnak, akik szakmérnökök akarnak lenni. Többen szereztek középfokú nyelvvizsgát egy, vagy két nyelv­ből. A beszámoló megjegyezte, hogy ezzel nem lehetnek elégedet­tek, az orosz nyelv tanulásának szorgalmazására kell törekedni. Az intézetben hárman szerezték meg a tudományok doktora, öten a kandidátusi címet, harmlncha- tan egyetemi doktorok, jelenleg öten készítik a kandidátusi érte­kezést. Az állandó, folyamatos tovább­képzés és a tudományos kutatás eredményeként az intézet kom­munistái jelentős eredményeket értek el a nemesítésben. 1975-től összesen harmincegy új fajtát ál­lítottak elő. Természetesen ez az eredmény az egész kollektíva munkáját dicséri. Számos szociális intézkedést szorgalmazott a páctalapszerve- zet. Többek között a borbási ta­nyákat villamosították, néhány dolgozót szövetkezeti lakáshoz se­gítettek, három családot a tanyá­ról komfortos lakásba költöztet­tek, kamatmentes kölcsönt adtak — csaknem 900 ezer forintot — lakásépítéshez. Bevezették a rend­szeres orvosi rendelést az intézet­ben, felújították az üzemi kony­hát, a munkásszállításra autó­buszt bocsátanak a dolgozók ren­delkezésére, korszerűsítették pél­dául a magkészítő üzemben a paradicsomfeldolgozásnál az anyagmozgatást. A beszámoló felett élénk vita alakult ki, amelyben felszólalt dr. Romány Pál is. Utalt arra, hogy a mezőgazdaság az utóbbi esztendőkben jelentősen fejlődött annak ellenére, hogy sok gonddal, bajjal küszködtek, az időjárás sokszor kárt okozott a termelés­ben. Néhány adattal bizonyította a fejlődést, többek között ebben az időszakban lépték túl a mező- gazdasági nagyüzemek országosan is a hektáronkénti 40 mázsa bú­zatermést, az 50 mázsa kukori­catermést. Elértük országosan a 3 ezer liter tejtermelést tehenen­ként. Az idén már 10 millió ló­erőt képvisel a mezőgazdaság gépparkja. Közben azonban vál­tozások is történtek'a világgazda­ságban, ami kihat a mezőgazda­ság termelésére is. Üj világgazdasá­gi rend alakult ki, illetve van kiala­kulóban. Robbanásszerű áremel­kedések jelentkeznek. A tudomá­nyos kutatómunkának ezzel ösz- szefüggésben sokkal több felada­tot kell megoldania. Nemcsak a mennyiségre való törekvésnek kell érvényesülnie a nemesítés­ben, hanem az új fajták minősé­gére is ügyeljenek a kutatók. Tö­rekedjenek arra, hogy a legújabb eredmények minél hamarabb köz­kinccsé váljanak. A zöldségter­mesztés fejlődésére hatással le­het a kutatásnak kecskeméti szel­lemi központja. Ez az intézet so­kat tehet e fontos ágazat fejlesz­tésében. A felszólalások során többen hangsúlyozták a kommunista ku­tatók felelősségét. Szóba került az is, hogy sok jó fajtát állítottak elő, amelyek a köztermesztésbe kerültek ugyan, de a termelő, a felvásárló kereskedelem, a feldol­gozó ipar nem eléggé érdekelt a minőség javításában. Az áraknak arra kell ösztönözni, hogy a jó minőségű termésből piacképes áru legyen. Főként a feldolgozó ipart bírálták többen. A zöldség­félék könnyen romló áruk, tehát nagyobb gonddal kell ügyelni ar­ra, hogy a leszedett friss termés minél kevesebbet károsodjon mi­re a feldolgozásra kerül, különben elvesztjük export piacainkat, mint ahogy erre már az idén számos példa van. Az intézet kutatói a jövőben igyekeznek nagyobb propaganda- tevékenységet kifejteni, még több, üzemmel kapcsolatot teremteni annak érdekében, hogy a tudomá­nyos munka eredményei minél hamarabb a gyakorlati termesz­tésben gyümölcsözzenek. K. S. Észak-afrikai utazás 4. Mérgeskígyók világában Az állatvilá­got a legyek és a pillangók képviselik. Elszéle- dünk a Rover körül és bejárjuk a fennsíkot. A séta némi elővi­gyázatosságot igényel, mert a si­vatagban honos mintegy hetven­öt centiméterre megnövő szarvas vipera és a skorpió is. Nincs szerencsénk: egyetlen vállalkozó szellemű viperára sem akadunk, mely hátborzongató kígyókaland sztárja lehetne. Zsenge ifjúsá­gunk olvasmányai a homokba rejtőző, csak kiálló szarvacskáiról felismerhető alattomos állatról, mely sunyi ravaszsággal várja be a közeledő embert, semmi sze­mélyes élménnyel nem nyernek megerősítést. Tudni kell azonban, hogy a vérfagyasztó sztorikkal a szerpentológusok megfigyelései nincsenek összhangban. A nehéz cipőben bolyongó em­ber talajrezgéseket kelt; a mér­geskígyó érzékeli a nagyon is tö­rékeny testét fenyegető veszede­lem közeledését, és pánikszerűen menekül. Mindössze egyetlen kí­gyófajta mutat spontán támadó­kedvet: az indiai kobra, a pápa­szemes kígyó. Az irodalmi hőssé vált vitéz kis mongúz, Riki-Tiki- Tévi álnok küzdőpartnere, a Sur­ranó Halál valóban veszedelmes ellenfél. A közel két méterre megnövő kígyó egyetlen harapás­sal két grammnyi, rendkívül ha­tékony mérget ürít. Ez a dózis elegendő 8000 kg nyúl kiirtására; míg a Magyarországon is honos keresztes vipera marása 25 kg házinyúl halálos adagját injek­tálja csak. 1953-as adat szerint Indiában évente 20 000 haláleset írható a mérgeskígyók rovására. Az indusok tömeges tragédiája azonban részben az állati élettel szemben tanúsított mérhetetlen toleranciájukkal, részben azzal magyarázható, hogy mezítláb közlekednek. Persze az ördög nem alszik, és az óvatosság sohasem árt. Az elővigyázatosságot azonban Lí­biában nem viszik túlzásba, ösz- szehasonlításul: Párizsban-' a Sorbonne-nal szomszédos gyógy­szertár üvegportáljában hatalmas tabló figyelmeztet a Massif Cent­ral erdőiben fenyegető viperave­szélyre. A kockás hatású állat fényképei mellett részletes leírás ismerteti szokásait, a javasolt elő­vigyázatossági rendszabályokat, teendőket marás esetén és a kí­gyószérumot készenlétben tartó patikák címjegyzékét. Tripoli: a sfaxi vasútvonalat hatszáz kilo­méter hosszúságban kitűző ma­gyar geodéták magasszárú felde- ritőbakancsba gyűrt nadrággal védekeztek: persze ez a preven­ció nem biztosította volna őket az elrejtőzött viperába nyúlás ve­szélye ellen, miközben mérősza­lagjaikkal bíbelődtek. Arról, hogy a mérgezés kivédéséhez szüksé­ges antitoxikus vérsavó hol lett volna beszerezhető, sejtelmük sem volt. Mindezt azonban nem kell fel­tétlenül európai értelemben vett hanyag gondatlanságnak minősí­tenünk. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy ez az ország több mint ezer éve él a moha­medánizmus fatalista eszmerend­szerében. Nem múltak el nyom­talanul az alig hatvan éve meg­szűnt török hódoltság évszázadai sem. A hanyatló félhold uralma alatt a miénktől idegen mentali­tás, idegen gondolkodási mód te­nyésztődön ki. Az európai maga szeretne csi­nálni mindent, a jó mohamedán viszont — bölcs munkamegosz­tással — részt hagy Allah szá­mára is e világ dolgainak in­tézéséből. Egyébként ez a török eredetű bölcsesség nem nélkülözi az okos előrelátás elemeit. Mert ugyebár az események fo­lyása nem mindig alakul úgy, ahogy kellene, és ekkor elég szét­tárni karjainkat: ins’Alláh, nyil­ván ö akarta így. Ugyan melyik kádi, bej, aga, váli vagy muk- mukhtár ne fogadta volna öröm­mel az ilyen csendes, és minden felelősséget hallgatagon vállaló közreműködőt? Előfordulhat az is, 'hogy Allah valamelyik fénye­sebb szélű földi árnyéka netán felelősségre kívánná vonni a ha­nyagnak vélt hivatalnokot: mit nem ér ilyenkor a mennybéli társ, akinek neve előtt kötelező­en elnémul a szemrehányás! Persze a török államigazgatási gépezet is kidolgozta a maga védhetetlenül célba találó felelős- ségrevonási eljárását, a katilfer- mánt. Ez ellen a szultáni végzés ellen — melyet állami ítéletvég­rehajtó kézbesített — kizárólag Allahnál lehetett benyújtani a felebbezést, közvetlenül és sze­mélyesen. Az őszi délután alkonyatba hajlik, mire az oázisba vissza­térünk. Az ősi települést lakói elhagyták, és modern épületek­ből álló városka nőtt ki a siva­tagból a pálmaerdő szegélyén. A benzinkútnál pátriárka külse­jű aggastyán szegődik hozzánk: kár, hogy nyelvi korlátok aka­dályoznak bennünket kiáradó közlékenységének megértésében. Folyékonyan beszél olaszul, és fürge kézzel ír latin betűket az elé tett jegyzettömbre. A korosz­tályánál szokatlan műveltség ele­meit nyilván akkor szívta magá­ba, amikor még a fekete szakál- lú Baibo marsall, Mussolini óce­ánrepülő fenegyereke képviselte Tripoliban az olasz impériumot. Nemzeti hovatartozásunkkal nem tud mit kezdeni, „inglési, ing- lési" motyogja tanácstalanul a búcsúzásnál. Hosszan integet a távolodó Land Rover után. Két világ találkozott pár perc­nyi párhuzamos beszélgetés ere­jéig, melyeket csak időnként kö­töttek át a megértés hidjai. A mind gyorsabban gördülő kocsi porfátylat ver fel és a lustán szétterülő vörös uszály lassan elfedi a makulátlan burnuszú aggastyánt, a benzinkutat, végül Mizda sötétpálmáiú oázisát. (Vége) Dániel József Rézércet bányásznak • Recsk határában, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat új aknát épít a föld mélyén rejtőző rézérc feltárásához. A vállalat szocialista bri­gádjai a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére felajánlották, hogy még az idén terven felül negy­venhat méter hosszú vágatot elkészítenek. (MTI-fotó, Tóth Gyula telvétele — KS) A vállalat rendje • Volt valami fiatalos tekin­télyrombolás abban, amilyen ti­tokban — az ifjúsági parlamentre készülve — a vállalat fiatal szer­vezői és közgazdái összegyűjtöt­ték azokat a vezérigazgatói, ve­zérigazgató-helyettesi utasításo­kat, amelyek a cég rendjét —így: termelési szervezettségét, ügyvi­teli áttekinthetőségét, alá- és fölé­rendeltségi viszonyait — kívánták szabályozni. S mert a csíny igazi ízét a meglepetés adja, a három vaskos iratköteget sporttáskában csempészték be a tanácskozásnak helyet adó terembe, s csak akkor került asztalra, amikor „az ösz- szeesküvők” egyike szót kért; a rendről beszélt. A rendről, ami inkább csak óhaj-sóhaj a cégnél, mintsem valóság, pedig — s be­letúrva az iratkötegbe, fölmutat­va egyet, a sokszorosított papírok­ból — hatoldalas szöveg szól a tisztítószerek kivételezésének, föl- használásának rendjéről, utalvá­nyozási jogáról.. . Ahogy monda­ni szokták: élénkség a teremben. Ami néhány perc múlva már ne­vetésbe, tapsba váltott át, ahogy újabb rendelkezések kerültek elő a rendről, jórészt írott maiasztok csupán, mert a valóság függetle­nítette magát a papírregimenttől. 9 Lehet, hogy példánk egyedi, de csak annyiban, hogy másutt nem gyűjtik össze az osztályok, főosztályok kezdeményezte, fogal­mazta papírokat. S általános ab­ban az értelemben, ami a papír­hegyek növekedését, összegyűjt- hetőségét illeti. Mert való igaz: sokan vannak, akik azt hirdetik, jó, ha minden le van írva. S így kerül azután vezérigazgatói körle­vélbe, utasításba — amint az if­júsági parlamenten elhangzott: salátaként — a gyáregységek szer­vezési osztályainak létrehozása, az elhasználódott szerszámok selejte­zésének módja, az útijelentések benyújtásának formája, s a köz­ponti vállalati klubba az idege­nek belépésének korlátozása. Mielőtt mondandónk félreért- hetővé válna: természetes, hogy a rend sokféle elemét éppen a ren­delkezések teremtik meg, de so­hasem függetlenül a valóságos helyzettől, az adottságoktól, és feltételektől. A vállalati szervezet­ben azonban gyakorta tapasztal­ható a rend puszta elrendelése, a tényleges cselekvés és a papíron rögzítettek összetévesztése, vagyis annak a rendkívül veszélyes fel­fogásnak a terjedése, hogy ami­ről körlevél, utasítás, szabályozás stb., azaz valamilyen vállalati rendelkezés készült, azzal a to­vábbiakban már nem szükséges törődni, az rendben megy a maga útján, azzal semmi gond nem le­het. így aztán gyakran összeke­veredik a lehetséges az óhajtott. Az egymást gyorsan követő, de ne­hezen végrehajtható utasítások azt is kiismerhetetlenné glákítják, amiben tegnap még úgy-ahogy' kiigazodtak az érintettek. S ezt nem egy, az újságíró tollára vé­letlenül került ifjúsági parlamenti tanácskozás igazolja, hanem — és sokkal inkább — ezt teszik azok a tudományos vizsgálatok, ame­lyeket a vállalati szervezetről foly­tattak a szocialista vállalat kuta­tási főirányon belül szociológusok és közgazdák, s amelyek azt mu­tatták: a belső rendelkezéseknek csak a töredéke valósul meg! # Ilyen gyatra lenne a fegye­lem? Van gond azzal is, ám a pa­píron maradt utasítások nagy számát jórészt a feltételek hiányá­val, az óhajok rendelkezéssé fo­galmazásával, az önigazolással — „mi kiadtuk az utasítást” — ma­gyarázhatjuk. Azzal a gyakorlat­tal, amelynek hívei, hódolói a formalitásokat látják lényegesnek, s a lényeget mellékesnek; papíro­kat gyártanak, s úgy vélik, a va­lóság majd — szinte automatiku­san — átalakul. Konyhai bölcses­ség ez az üzemi vélekedés, ám igaz, hogy elrendelni csak azt sza­bad, ami megvalósítható, mert máskülönben az sem valósul meg, ami rgegvalósulhatna. Most, amikor a termelőhelyek túlnyomó többsége nehéz próbaté­telek előtt áll, fel kell figyelni a papírlábakra támasztott rend il- lékonyságára, a vélt tisztázottság és a valóságos állapotok ellent­mondásaira. • A rendhez — ahhoz, hogy le­gyen, szilárdabbá váljon, s a mó­dosuló követelményekkel együtt fejlődjön — közepes vállalatnál is rendelkezések sora szükséges, s még inkább ez a több egységre tagolódó, gyakran az ország kü­lönböző tájain telepeket fönntar­tó nagyvállalatokra. A rendnek mégsem a rendelkezés a biztosíté­ka, hanem a rendelkezésben fog­laltak összhangja a valósággal, a kívánt cél elérhetősége, az ehhez megteremtett feltételek, azaz: tar­talom és forma egysége. S ha a forma válik elsődlegessé, akkor túl a rendelkezések tartalmán, a munka tartalma válik kétségessé, az eredmény kérdésessé, a hala­dás puszta óhajjá. Ezért nem en­gedheti meg magának egyetlen vállalati közösség sem azt a tév­hitet, hogy ha valamit elrendel­nek, az már egyenlő a valóságos rend újabb elemével. M. O. Erőmű repülőgép-turbinából A Szovjetunióban első alkalommal kezdte meg működését egy PAESZ—1600 típusú mozgatható, automatizált erőmű 2200 méter ma­gasan a tengerszint felett. Az erőművet egy IL—18-as repülő sugár- hajtású turbinája működteti. Az ilyen típusú erőművek sokkal haté­konyabbnak bizonyultak a magas hegységekben a diesel erőműveknél. Az állomást már összekapcsolták a horogszki Lenin vízerőműve!. Üzembe helyezése után jelentősen javult a Szovjet—Pamir villany- energia-ellátása. A „világ tetejének” további villamosítását a gyors folyású Gunt folyón épülő vízerőmű oldja majd meg. Az oázislakók kenyere: a datolya. Tevék a kősivatagban.

Next

/
Thumbnails
Contents