Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! FEJLŐDŐ ÜZEM SOLT VADKERTEN PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 281. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 1. szombat Megbeszélés a megye könnyűiparának helyzetéről Eács-Kiskun megye könnyűipari vállalatainak helyzetéről, gazdálkodásuk fejlesztéséről tanácskozott tegnap Kecskeméten Dob- rotka László könnyűipari miniszterhelyettes Erdélyi lgnáccal, a megyei pártbizottság titkárával, és dr. Cajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével. A megbeszélésen részt vettek a minisztérium és a megyei testületek illetékes osztályvezetői. A már rendszeressé vált tanácskozáson időszerű kérdések kerültek napirendre. Mindenekelőtt értékelték a megyei köny- nyűipar ötödik ötéves tervének várható teljesítését, majd egyeztették a megye és a minisztérium VI. ötéves tervi elképzeléseit. Behatóan foglalkoztak a Halasi Kötöttárugyár. a bajai Finomposztó Vállalat, a Petőfi Nyomda, és az * Alföldi Cipőgyár gazdálkodási eredményeivel. A megyei vezetők fontosnak tartották a többi között a Halasi Kötöttárugyár létszám-, illetve szakmunkás-utánpótlásának biztosítását, amelyhez meg is adják a segítséget. Elő kívánják segíteni azt is, hogy termelési kooperáció jöjjön létre a gyár és a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet között. A Finomposztó Vállalat gazdálkodási gondjainak megoldását a szelektív gyártmányfejlesztésében, valamint a profil szűkítésében látják. A Petőfi Nyomda korszerűtlen vidéki telephelyeinek fejlesztését a vállalat saját forrásaiból kell. hogy megodja, s erre a célra a VI. ötéves tervben képződő , többletnyereségét fordíthat MOZDONYOK BANGLADESBE A hazánkban készített gyógyászati berendezéseknek, orvosi műszereknek jó hírük van a világ minden táján, s ebben a MEDICOR Műveknek nem kevés az érdeme. Az egészségügy szolgálatában álló vállalat egyetlen Bács-Kiskunba telepített gyára a megye fiatalabb ütemei közé tartozik, ennek ellenére kollektívája már évek óta a MEDICOR színvonalához méltó, exportképes termékeket állít elő. Ennek köszönhető, hogy a szóban forgó soltvadkerti gyár előtt biztató távlatok állnak. A nagyközségbeli MEDICOR- egység dolgozói az idén 120 millió forint értékű készterméket gyártanak, s tervüket már december 10-ig teljesítik. Ebben az évben összesen 2800 darab kórházi és 150 darab, mentőautóba szerelhető, hordozható, de hálózati villanyárammal is működtethető inkubátort szállítanak Solt- vadkertről, részben tőkés exportra is. A legjelentősebb külföldi vevő egyébként a szovjet üzletfél. Az éves termelésnek mintegy húsz százalékát adják azok a részegységek, amelyeket vállalati, illetve nemzetközi kooperációban készülő gyógyászati cikkekhez állítanak elő, az említett késztermékek mellett. A MEDICOR-gyárban már készülnek a jövő évre. Előreláthatólag nem növelik a kész gyártmányok mennyiségét, viszont bővítik a kooperációs termelést. Az inkubátorválasztékot két új típussal szélesítik. Ezek a koraszülött gyerekek ápolásánál nélkülözhetetlen berendezések még az eddigieknél is magasabb színvonalúak lesznek. Az esztendő hátralevő részében örvendetes eseményre készül a gyár közössége: az új telep felavatására. A halasi út mellett fölépített 2600 négyzetméteres üzemcsarnok berendezését már megkezdték. A 30 millió forintos R Megkezdődött a Halasi út meJlett az új gyártelep berendezése. (Pásztor Zoltán felvételei) beruházás lehetővé teszi, hogy a következő tervidőszakban elérjék a 200 millió forintos termelési értéket. Ehhez a jelenlegi kétszáz fős létszámot megkétszerezik a környéken várhatóan szabaddá váló, illetőleg aktivizálódó munkaerő révén. A. T. S. ja. Az Alföldi Cipőgyárról megállapították, hogy gazdálkodásának fejlődése — tőkés exportjának növekedése ellenére is — még elmarad a piaci lehetőségektől. A gazdaságosabb exportot lehetővé tevő beruházási, illetve gyártásfejlesztési kölcsönök felvételéről azonban csak a jövő évi hitelpolitikai irányelvek ismeretében lehet majd dönteni. A tárgyaló felek megállapították, hogy a szolgáltatások fejlődésében Bács-Kiskun megye elmaradt mind az országos, mind a vidéki átlagtól. Egyetértettek abban, hogy a textiltisztítás bővítését a megye városaiban nagyobb teljesítményű gépek beállításával kell megoldani. E mellett új textiltisztító szalonokat is létre kell hozni. A megyei kisiparosok létszámának emelkedésében. erőteljesen érezhető az új kisipari szabályozás hatása. Különösen a munka- viszony mellett dolgozók és a nyugdíjas kisiparosok száma emelkedett. Árutermelő tevékenységük elenyésző, annál nagyobb szerepük van viszont a szolgáltatásokban. Változatlanul fontos feladat ezért annak lehetővé tétele, hogy a kisipar megfelelően a lakosság rendelkezésére állhasson szolgáltatási igényeinek kielégítésében. A megtárgyalt feladatokról közös intézkedési terv készül, melynek végrehajtását a minisztérium, a megyei pártbizottság és a megyei tanács folyamatosan figyelemmel kíséri. N. O. • Exportra induló kórházi inkubátorokat csomagolnak. Termelési rendszerek • A Ganz-MAVAG Vasúti Járműgyárának mozdony-gyáregységében az idén húsz Diesel-mozdonyt gyártanak bangladesi megrendelésre. A hatszáz lóerős mozdonyokra a megrendelést több nyugati cég részvételével lezajlott versenytárgyaláson nyerték el. (MTI-fotó.) Hazánk mezőgazdaságában a 70-es évek elején érlelődtek meg a feltételek az iparszerű termelési rendszerek kialakulásához. Ezek a rendszerek nagyméretű, szakosított árutermelést tettek lehetővé. Lényegük, hogy a termelési tényezők optimális összhangját teremtik meg. A termelési rendszer gazdája átvállalja a koncentráltan, gazdaságosabban végezhető tevékenységeket. Kutatásokat végez, fejleszti a termesztési technológiát, szorgalmazza az új fajták elterjesztését. Természetesen olyan fajták szaporítóanyagának beszerzésére törekszik, amelyek előnyösebb tu- lajdonságúak, mint az eddig köztermesztésben levők. Hazánk mezőgazdaságában tavaly már csaknem 70 termesztési rendszer működött, amelyekhez több mint 1200 mezőgazdasági nagyüzem tartozott. A termelőszövetkezetek 80 százaléka csatlakozott ezekhez a korszerű együttműködési formákhoz. Megyénkben szinte valamennyi termelőszövetkezet több termelési rendszernek is tagja. Tavaly az állami és szövetkezeti gazdaságok a mintegy 300 ezer hektárnyi szántóföldjüknek egyharma- dán termeltek, valamelyik rendszergazda irányításával kalászost, takarmányt vagy ipari növényt. Bács-Kiskun egyébként is kezdeményezője a rendszerek alakításának. Itt alakult meg a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer — o BKR —, amelyhez már 45 megyei gazdaság csatlakozott. Egyébként az országban összesen 144 mezőgazdasági nagyüzem tagja már a BKR-nek. Eredményeinek elismerését jelzi a nemzetközi érdeklődés is, hiszen a Szovjetunióban és Bulgáriában is végez kukoricatermesztést. Jelentős a Bácsalmási Napraforgótermesztési Rendszer is, amely jól példát szolgáltatott arra, hogyan lehet megszervezni a kutatómunkát, a tudomány legújabb eredményeinek gyors alkalmazását. 1975-ben még csupán egyfajta napraforgót termeltek, ma már 11 hazai és külföldi fajtával kísérleteznek. Különösen figyelemre méltó a hibrid vetőmagok elterjesztése. A jugoszláv és a francia hibridek nemcsak magasabb hozamúak, hanem olajtartalmuk is több. A bácsalmásiak kezdeményezéséhez hét megyéből összesen 8 állami gazdaság és 21 termelőszövetkezet csatlakozott. Az idén 12 ezer hektárra nőtt a BNR érdekeltségi területe. Egy megyében sem működik annyi szőlőtermesztési rendszer, mint nálunk, öt állami gazdaság kezdeményezésére alkalmazzák a korszerű módszereket. A rendszergazdák sok segítséget adnak partnergazdaságaiknak, anyagilag is támogatják a telepítéseket, segítenek a fajták szaporítóanyagának beszerzésében. A Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság által kezdeményezett szőlőtermesztési rendszer szolgáltatásai közé tartozik, hogy a telepítési okmányokat beszerzik,, ezzel jelentősen meggyorsítják a lebonyolítást. A Kiskőrösi Szőlőtermesztési Rendszer feladatai közé tartozik — ahogy az együttműködési szerződésekben meghatározták — a talajvizsgálatok elvégeztetése, a tereprendezés, a meliorációs terv és kivitelezés megoldása, illetve segítése, a szaporítóanyag beszerzése, a beruházási alapokmány elkészítése és így tovább. Ma már több termesztési rendszer az ország jelentős részét behálózza. Többek között a Hosszúhegyi Állami Gazdaság által kezdeményezett gyümölcstermesztési módszer is. Technológiai szerelés az új csarnokban. A rendszerek értek el eredményeket az új technológia alkalmazásában, a gépesítésben, a termesztési munka fegyelmezettebbé tételében. A legfontosabb feladatuk, a változó gazdasági körülményeknek megfe-' lelöen a továbbiakban a hatékonyság és jövedelmezőségi követelmények szem előtt tartása. Működésük ugyanis ez ideig főleg arra irányult, hogy a termésmennyiség növekedjen. Számos tisztázatlan jogi kérdés is van még. A további feladatok közé tartozik a rendszergazda és a partnergazdaságok közös jövedelemérdekeltségének megteremtése. Szó van arról, hogy a jelenlegi alapdíjak helyett az ágazat eredményességéből, a taggazdaságok többletjövedelméből szerzett részesedés képezze a bevételek többségét. Célszerű, ha a rendszerek anyagi jellegű szolgáltatásaik fejében szolidabb nyereségre, sőt egységesebb nyereségesélyre törekszenek. Arról van szó végső soron, hogy miután a rendszergazdák nyeresége alapvetően a tagvállalatoktól származik, ez utóbbi többségét helyes lenne valamilyen módon visszaosztani. Erre vonatkozóan már vannak bizonyos törekvések, de még mindig általános probléma, hogy a rendszerszervezőknek kisebb a kockázata, hiányzik a garanciavállalás. Mindent összevetve, a rendszergazdák és a taggazdaságok kapcsolatát finomítani kell. Sokszor hallunk panaszt egyes taggazdaságoktól, az előbb említett témákkal kapcsolatban. A jövő esztendőben az új szabályozó rendszer életbe lépésével különösen fontossá válik az együttműködés tökéletesítése. Éppen ezért a rendszergazdák ezekben a hetekben folyamatosan foglalkoznak az 1980. január 1-től várható új helyzettel. Napirendre tűzik a termelés és az együttműködés hatékonyságával összefüggő témákat. K. S. hmm NEGYVEN FATELEPÍTŐ GÉP DOLGOZIK Erdősítik a homokdombokat Ebben a tervidőszakban, a vártnál 215.0 hektárral nagyobb területen, összesen 9100 hektáron létesül új erdő, illetve pótolják a régit Bács-Kiskunban. Az erdő- gazdaságok, a mezőgazdasági üzemek, a mostani őszön és a jövő év tavaszán már terven felül fásítják a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket. Figyelemre méltó az Is, hogy az erdő- telepítési feladatok nagy részére — a mostani ötéves tervben — a mezőgazdasági üzemek vállalkoztak. Az állami, termelőszövetkezeti gazdaságok, illetve a szak- szövetkezetek az elmúlt négy év alatt 5800 hektárnyi területet vontak erdőművelés alá. A természetátalakító munkában továbbra is nagy része van a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak. Erdészetei kiemelt feladatként erdősítik a homokbuckákat, s szolgáltatnak megfelelő mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot az erdőn kívüli fásításokhoz. Ezekben a napokban Bugac, Kerekegyháza és Kiskunhalas környékén dolgoznak a telepítők a fagy beálltáig. Tavasszal folytatják a munkát, ültetik a magról nevelt tűlevelűeket, amelyekből légszűrő erdőségek alakulnak ki, s egyben helyhez köfilc a homokot. A nagyarányú fásítást gépek segítik, a telepítés fűidényében, csak a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság te-- rületén 40 faültető gép dolgozik.’ Egy-egy gép műszakonként 1—1,5 hektár területet ültet be facsemetével. V. E. Korszerű T berendezéseid0 az egészségügynek
