Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 13. események sorokban Nincs közeledés Washington és Teherán között ADDISZ ABEBA Hétfőn délelőtt Erich Honecker- nek, a NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével hivatalos, baráti láto­gatásra Addisz Abebába érkezett az NDK párt- és állami delegáció­ja. Az etiópiai főváros repülőterén a küldöttség ünnepélyes fogadásá­ra megjelent Mengisztu Hailé Ma­riám, az ideiglenes katonai kor­mányzótanács és a miniszterta­nács elnöke, az országos forradal­mi operatív parancsnokság veze­tője és ott voltak az etiópiai kor­mány tagjai is. PHNOM PENH Az SPK kambodzsai hírügynök­ség cáfolatot tett közzé a pekingi rádió legutóbbi híreszteléseivel kapcsolatban, amelyek szerint a vietnami fegyveres erők Kambod­zsa területén mérges gázokat hasz­náltak fel, ami állítólag számos kambodzsai állampolgár halálához vezetett. A SPK közleménye hang­súlyozza: a pekingi vezetés által terjesztett hazugság célja az, hogy elleplezze a kambodzsai reakciós erőkkel együtt folytatott összees­küvő politikáját, azt a törekvését, amelynek célja a megdöntött Pol Pót—leng Sary-féle népirtó rezsim felélesztése. (TÁSZSZ) RÖMA Rómában vasárnap befejeződött a magyar filmhét rendezvénysoro­zata. A bemutatott játékfilmeket, rövid-, dokumentum- és rajzfil­meket több ezren nézték meg há­rom vetítőteremben. A magyar filmhét eseményeinek teret szen­telt az olasz sajtó is. Az egyik ró­mai lap sajnálta, hogy a magyar filmeket az olaszok csak külön művészeti hetek keretében láthat­ják, mert az olasz filmforgalmazó cégek nem érdekeltek terjeszté­sükben. TORONTO Kisiklott egy olajat és vegysze­reket szállító vonat Toronto egyik elővárosában vasárnap. A vonat több kocsija felrobbant. Áldoza­tokról eddig nem érkezett jelen­tés. A hatalmas tűz közeléből si­került elvontatni az épségben ma­radt vagonokat, de a környékről több mint 8000 lakost evakuálni kellett. Meg nem erősített hírek szerint a vonat különlegesen mér­gező vegyszert — klórgázt — is szállított, amely súlyos környezet- szennyezést okozhat. (Folytatás az 1. oldalról.) saiban szaporodnak az Irán-elle- nes megmozdulások, az Egyesült Államokban tartózkodó iráni diá­kok, valamint az amerikai állam­polgárok közötti összetűzések, amelyek már halálos áldozatot is követeltek. A rendőrség közlése szerint a Colorado állambeli Den- verben egy iráni diák — akit ko­rábban többször zaklattak — agyonlőtt egy fiatal amerikait, s két továbbit pedig megsebesített. Az iráni diákot őrizetbe vették. * Az Egyesült Államok szárazföl­di erőinek parancsnoksága helyi idő szerint hétfőn hajnalban 2700 aktív állományú katona riasztá­sát rendelte el — jelentette be hétfőn reggel a Pentagon szóvi­vője. Az akció az Egyesült Álla­mok különböző pontjain állomá­sozó légideszant és gépesített gyalogsági egységeket érintette és célja a rövid előrejelzésű riasztá­sok és a gyors csapatátszállítások begyakorlása. A „Dragon team XI.” fedőnevű gyakorlat négynapos lesz. A részt vevő egységek a Texas állambeli Fort Hoodban gyűlnek össze és november 16-án térnek vissza bázis-támaszpontjaikra. A had- ügyminisztériurp szóvivője sietett bejelenteni, hogy a gyakorlat semmilyen kapcsolatban sincsen az iráni eseményekkel, mert meg­tartását már hónapokkal ezelőtt elhatározták és kizárólag az Egyesült Államok határain belül zajlik le. Ebben az esetben vi­szont figyelemre méltó, hogy Az Országos Béketanács el­nöksége az ENSZ-közgyűlés kam­bodzsai vitája kapcsán nyilatko­zatot tett közzé. A dokumentum hangsúlyozza: „Az imperializmus háborús erői és a velük összhangban cse­lekvő kínai reakciós vezető körök meg akarják akadályozni, hogy a Pol Pot-rezsim hárommillió kam­bodzsai életét kioltó tömegmé­szárlásra, az ország rombadönté- se után az új népi kormány ve­zetésével konszolidálódjék a hely­zet. Reméljük, hogy ehhez az ENSZ nem nyújt segítséget. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete akkoí tölti be az alapokmá­ilyen, viszonylag kisebb méretű mozgósítást bejelentenek. Megfigyelők szerint a gyakorla­ton olyan típusú egységek is részt vesznek, amelyek a tervbe vett 100 ezer főnyi készenléti had­erő összetételében is szerepelné­nek. A hadügyminisztérium szó­vivője tagadta, hogy a jelenlegi gyakorlatnak valamiféle köze len­ne a készenléti haderő kifejlesz­téséhez. Csupán egyszerű rutin­gyakorlatról van szó — mondta. * A hétfővel második hetébe lé­pett teberáni „túszakció” végső kimenetelétől függetlenül — egye­lőre beláthatatlan folyamatokat indított el az amerikai belpoliti­kában, ezzel szerves összefüggés­ben az amerikai—palesztin vi­szonyban, az amerikai—iráni kap­csolatokban és nem utolsósorban az alig egyéves iráni forradalom további menetében. A hírek középpontjában szerep­lő Reza Pahlavi népellenes mo­narchiája ellen Khomeini ajatol- lah és 'vele a síita egyház irányí­tásával egy emberként kelt fel az iráni paraszt, a munkás, az értel­miségi és a burzsoá kereskedő. S a győzelem kivívása után ismét csak Khomeini irányításával a hatalomban szövetkezett — az iráni történelem sajátos kategó­riáit használva — a „mecset” és a „bazár”, Qun és Teherán. A „mecset” a népi tömegek — a vá­rosi szegény rétegek, a parasztság és a kispolgárság alsóbb rétegei — támogatásával, míg a „bazár” a kis- és középburzsoáziával, az ál­lami tisztviselők tömegével, a volt földbirtokosokkal a háta mögött. nyában rögzített nemes hivatását, ha visszautasít rriindenfajta be­avatkozást a Kambodzsai Nép- köztársaság belügyeibe, és lehe­tővé teszi, hogy a 'kambodzsai népet a világszervezetben a né­pi forradalmi tanács képviselje. — Ä Kambodzsai Népköztár­saság, amelyet több mint 30 or­szág és szervezet ismert el, él­vezi a világ békeszerető erőinek rokonszenvét és támogatását. — Indokína népei egységbe tömörülve, önzetlenül segítik egy­mást. A Vietnami Szocialista Köztársaság a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács kérésére nyújtott és nyújt segítséget a Khomeini ajatollah, győzelmének biztos tudatában, még januárban, párizsi tartózkodása alatt létre­hozta törvényhozó szervét, á túl­nyomóan magas rangú vallási sze­mélyekből álló iszlám forradalmi tanácsot, majd néhány héttel ké­sőbb már Teheránban megalakí­totta végrehajtó szervként az ideiglenes forradalmi kormányt. Vezetésével pedig a sah elleni „hajdani” polgári ellenzék egyik kiemelkedő alakját, Mehdi Bazar- gant bízta meg. S a kormány tag­jai többségükben a nemzeti bur­zsoázia koalíciós szervezetéből, a nemzeti frontból kerültek ki, akik érdekeltségüket, társadalmi szár­mazásukat tekintve a „bazárhoz” kapcsolódtak. A két fő politikai erő, a siita egyház és a nemzeti burzsoázia közötti összhangot azonban ha­marosan nézeteltérések váltották fel, amikor az országban megkez­dődött a vita a forradalom to­vábbi irányáról, a politikai-társa­dalmi tartalmáról, az iszlám köz­társaság arculatáról. A közös el­lenség elleni harcban létrehozott szövetség megtört a hatalom gya­korlásának kérdésében. A mecset és bazár szereposztás helyébe a radikálisok és a reformisták lép­tek. Az előző tábor — Khomeini- vel az élen — minden eszközzel visszavonhatatlanná akarja tenni a szakítást a sah rendszerével, míg a másik tábor a kormány vezetésével nemzeti megbékélést, mérsékletet hirdet, az egyenlőség és igazságosság nevében indított-, iszlámosítás helyett a régi szerke- ' zeti struktúrákat meghagyó, mi­előbbi stabilitást akar. (MTI) kambodzsai népnek, amíg a kínai fenyegetés meg nem szű­nik. Ez a kérdés teljes mér­tékben a Kambodzsai Népköz- társaság belügye” — mutat rá a nyilatkozat, s a továbbiakban le­szögezi : „A magyar békemozgalom csakúgy, mint eddig, a vietnami, kambodzsai, laoszi nép igazságos ügye mellett áll. Csatlakozva a Kambodzsa megsegítésére kibon­takozott világméretű mozgalom­hoz, segíti e sokat szenvedett ország népét abban, hogy felszá­molja a Pol Pot-rezsim szörnyű bűntetteinek következményeit és függetlenül, szabadon élhessen.” (MTI) Az OBT elnökségének nyilatkozata az ENSZ „kambodzsai vitájáról” ARCÉL HÁTTÉRREL Luis Carlos Prést es újra Brazíliában Jörge Amado életrajzi regénye nyomán a nemzetközi munkás- mozgalom veteránját, a Brazil Kommunista Párt főtitkárát ha­zájában és világszerte a „Re­ménység lovagjának” nevezik; Luis Carlos Prestes a napokban, a katonai diktatúra kényszeredett „liberalizálási” engedményeinek keretében, hazatérhetett. A „Re­ménység lovagja” hazatérésével, első nyilatkozataival új remény­séget gyújtott a brazil dolgozó milliók szívében. Sajtóértekezlet Rióban — Brazíliában az elmúlt 15 esz­tendőben kiéleződtek a gazdasági és ,társadalmi problémák, az or­szág mindinkább a nemzetközi nagytőke függvénye lett. elmé­lyült a gazdagok és a szegények közt tátongó szakadék, — íme, egy összefoglaló mondat Prestes elemzéséből, amelyet Rio de Ja- neiróban tartott, első sajtóérte­kezletén. sok évi száműzetés után. A kommunista párt főtitkára az időszerű problémákról is nyíl­tan. lényegretörően nyilatkozott: — Meg kell változtatni az or­szág helyzetét. Ezt követeli né­pünk. De a változáshoz meg kell szilárdítani az ellenzéki erők egy­ségét, és a harcba be kell vonni a tömegeket. A Brazil Kommu­nista Párt minden erejével hoz­zá kíván járulni ehhez a küzde­lemhez, amely elképzelhetetlen a kommunisták részvétele nélkül. Az aktuális követelés: az am­nesztia, a párt legalitása. Luis Carlos Prestes erről is^beszélt: — Haladéktalanul érvényesíteni kell azokat a kommunistaellenes tör­vényeket, amelyeket az amerikai imperializmus nyomására fogad­tak el. Hivatalosan is vonják vissza a kommunista párt műkö­dését tiltó rendelkezéseket! Egy élet logikája Amit a brazil kommunista ve­zető mond és tesz most hazájá­ban. egy harcos és következetes életút logikus állomása. Prestes, aki most 81-dik életévébe lép, a modern Brazília egész történelmi fejlődését, kialakulását végigküz- dötte. Apja katonatiszt volt, és előtte is megnyílott a hadsereg­beli karrier útja. A fiatal kato­naiskolái növendéket már első­sorban a szociális problémákkal foglalkoztatták és amikor had­nagy lett, részt vett a copacaba- nai katonai felkelésben. Száműz­ték. de évek múltán ismét egy felkelő mozgalomhoz csatlako­zott. Hadoszlopot szervezett, amely két és fél év alatt a ha­talmas országban 25 000 kilomé­teres utat tett meg, s átvágta magát a kormánycsapatok gyű­rűin. A népi hadviselésnek ezt a bravúrját úgy emlegetik Brazí­liában, mint az egyik legjelentő­sebb forradalmasító tényezőt. A „Prestes-hadoszlop” útján a népre támaszkodott, elégette a parasztok adósságleveleit, forra­dalmi igazságszolgáltatást gyako­rolt, kiszabadította a politikai foglyokat, gyűléseket tartott. Ez a hadoszlop nem győzhetett a túlerő ellen, és Brazílián átvágva a szomszédos Bolíviában talált menedéket, de hatalmas felvilá­gosító munkát végzett, politikai jelentősége visszhangjában rej­lett. Prestes számára az emigráció évei a politikai egyetem eszten­dőit jelentették. Megismerkedett a marxizmus—leninizmus tanai­val; Moszkvában találkozhatott a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakjaival, Dimitrovval, Togliattival, Thorezzel. A kom­munista párt tagjaként tért ha­za, ahol a Nemzeti Felszabadítási Szövetség elnökévé választották. De a kormányzat, megrémülve a népfront jellegű szervezet sike­reitől. betiltotta azt és Prestest hadbíróság elé állította. Elítélték, bebörtönözték. Prestes rab volt, amikor pártja főtitkárrá választotta, a nácizmus vereségét követő nagy népi tö­megmozgalom követelésére bo­csátották szabadon. A brazil párt azóta, minden üldöztetés ellenére, az illegalitásban is tömegpárttá nőtt. Most ismét legális működé­sének jogáért harcol. Küzdelme összeforrott a Reménység lovag­jának nevével. Szelepnyitás Brazíliában Vajon miért igyekszik a brazil katonai diktatúra mostanában ..politikai nyitást” hirdetni? Miért állítja azt, hogy „vége” a dikta­túra eddigi terrormódszereinek, mjént kezd úgynevezett „libera­lizálási” kísérletbe? Luis Carlos Prestes ezekre a kérdésekre né­hány nappal ezelőtt a L’Humani- ténak adott interjújában elmond­ta, a tömegmozgalom .fejlődése, az ellenzék megerősödése, a rend­kívül súlyos gazdasági válság és a nemzetközi helyzet változása hozta létre az új szituációt. Az 1978-as választások, (annak el­lenére, hogy a kormány úgy szab­dalta át a választókörzeteket, hogy a munkáslakta, ellenzéki körzetek választóinak képvisele­tét csökkentse), a népi ellenzéki mozgalom előretöréséről tanús­kodtak. A szenátusi választáso­kon a Brazil Demokratikus Moz­galom nevű ellenzéki tömörülés ötmillió szavazattal előzte meg a kormánypártot, a hivatalos ARE- NA-pártot. Ez annál is jelentő­sebb eredmény, mert nemrégiben még életét kockáztatta az, aki az ellenzék mellett szólalt fel. A változás pozitív, de a rendszer természete nem változott meg. A rendszer új vezetője, Joao Batista Figueiredo tábornok-el­nök nyilván a korábbi kudarcok és terrormódszerek feledtetésére próbál „megújhodást” hirdetni. De azok, akik a kínvallatásokért, a kíméletlen elnyomásért, a mil­liók nyomoráért felelősek, a he­lyükön vannak. Elképzelésük ez: „minél inkább változunk, annál inkább megmaradhat a régi”. Ma­gyarán: az ún. reformok lénye­ge a rendszer átmentése. A nyi­tás tehát tulajdonképpen szelep­nyitás. A tűrhetetlenné vált hely­zetben a robbanás elkerülésének szándéka vezeti a „liberalizáló- kat”. De az így nyitott résekbe kell nyomulni — ez az ellenzéki erők politikája. „Minden lehető­séget fel kell használnunk” — mondta Prestes. A „liberalizálá­sét” is. Erről a Brazil Kommu­nista Párt főtitkára elmondta: ál­talános. nem pedig részleges, sze­lektív amnesztiát kell követelni. A nemzeti megbékélésnek ez a feltétele. A Reménység lovagja — mint életében annyiszor — most is megmutatja a követendő utat. És most már nem a száműzetés tá­volából, de hazájában emeli fel szavát a népi egység, az igazi változások érdekében. R. I. Tájékoztató a bér- és keresetszabályozási rendszerről 1980-ban olyan bér- és kereset­szabályozási rendszert vezetnek be, amely a vállalati munka va­lamennyi területén követelmé­nyekhez köti a bérek növekedé­sét — mondott hétfői sajtótájé­koztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. A jelenleg érvényes bérszabá­lyozás nem ösztönöz kellőképpen a munka hatékonyságának növe­lésére, ebben az is közrejátszik, hogy annak idején, amikor a je­lenlegi szabályozó rendszert ki­dolgozták, még a munkaerő nö­vekedésével számoltak. Mivel a munkaerő-tartalékok kimerültek, azokon a helyeken is a bérek növelésére fordítottak jelentős összegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a munka sem ja­vult kellőképpen. A szabályozás formájában, konkrét módszerei­ben alapvető változás nem lesz ugyan, de változnak a mértékek és néhány új módszert is alkal­maznak. Az átlagbér-gazdálko­dás helyett a bértömeg-gazdál­kodás kerül előtérbe, amely fo­kozottan ösztönöz a helyes lét­számgazdálkodásra. így a korábbi 6 százalék helyett a jövőben a bérszínvonal 9 százalékon felüli növekedése esetén kell csak adóz­ni. mégpedig az eddigiektől el­térően nem progresszíven, hanem egységesen a 9 százalékon felüli bérek 150 százalékát. A többlet- nyereségnek nem egyedüli, sőt nem is legfontosabb módja a lét­szám-megtakarítás. sokkal inkább a munka hatékonyságának növe­lése. Ezért a létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítást leg­feljebb a bérszínvonal 3 százalé­kos emeléséig használhatják fel a vállalatok a befizetési kötele­zettség, vagyis adózás nélkül. Ez­zel veszik elejét annak, hogy előnyös helyzetbe kerüljenek azok a vállalatok, amelyek fel- duzzasztották létszámukat, s így egyszerűen létszámcsökkentéssel, a munka javítása nélkül akarnak nagyobb mértékben bért emelni. Hátrányba kerülnének viszont ott, ahol a munka hatékonyságát növelik, de nincs többletlétszám. A népgazdaságnak vannak olyan területei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágazatokban továbbra is fenn­tartják a bérszínvonal-gazdálko­dást. Előfordulhat, hogy egyes vál­lalatok a munka hatékonyságá­nak növelésére hatásos intézke­déseket tesznek, ennek eredmé­nyei azonban nem születnek meg azonnal és átmenetileg nem, vagy alig tudják emelni a bére­ket. Ilyen esetekre lehetővé teszik, hogy a következő évre várható magasabb bérfejlesztést megelőle­gezzék. Ilyen előlegre azonban két egymást követő évben kerül­het sor, így a vállalatoknak ezt alaposan meg kell gondolniuk. Ilyen lehetőséget vezetnek be 1980-ban az építőiparban, 1981 - tői pedig más területeken is. Né­mi béremelést végrehajthatnak azok a vállalatok is, amelyek egyelőre nem tesznek eleget a követelményeknek. Ezeken a he­lyeken a bérszínvonal 2 százalé­kos növelése lehetséges. A főosztályvezető elmondta, hogy a vállalatoknak ez év ele­jén hárommilliárd forintos bér- tartalékuk volt, amit azért nem használtak fel emelésre, hogy így mentesüljenek az emeléssel járó befizetések alól. Az 1980-ig képződött ilyen tartalékból éven­te 1 százalékot vehetnek majd igénybe a bérszínvonal emelésé­re, az így felhasznált összegen felül azonban annak kétszeresé­vel is csökkenteni kell a tarta­lék összegét. A módosított bérszabályozással szoros kapcsolatban megváltozik a részesedési alap képzésének rendszere is. A részesedési alap adóját továbbra is progresszív kulcsok szerint kell fizetni, a ré­szesedés és a bér aránya alapján. Változást jelent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százalékának megfelelő része­sedési alap képzéséig adókedvez­ményben részesül a vállalat. Ez a szabály előnyt biztosít a maga­sabb hatékonysággal dolgozó üze­mekben. (MTI) 1980-BAN VILÁGIFJÚSÁGI LESZERELÉSI KONFERENCIÁT HÍVNAK ÖSSZE HELSINKIBEN Befejezte munkáját az európai ifjúság konzultatív tanácskozása Az európai ifjúság széles körű együttműködésének politikai el­veit és e kapcsolatok fejlesztését szolgáló dokumentum egyhangú elfogadásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsági és diákszervezetek Keszthelyen meg­tartott háromnapos konzultatív találkozója. A résztvevők közül 60 nemzet­közi regionális és nemzeti ifjúsá­gi szervezet 140 küldötte jó lég­körű, a meglevő nézetkülönbsége­ket sem leplező, de kézzel fogha­tó eredményekre törekvő — ese­tenként a késő éjszakába nyúló — viták után fogadta el a közös tö­rekvéseket tartalmazó okmányt. A jelenlegi nemzetközi politikai helyzet talaján a korábbi két és több oldalú ifjúsági tanácskozá­sok gyümölcseként e mostani, magyarországi megbeszélésen olyan pozitív eredményekre jutot­tak, amelyek lehetővé teszik az Összeurópai ifjúsági együttműkö­dés magasabb szintre emelését. Az eltérő politikai nézeteket valló és sajátos érdekeket képvi­selő szervezetek földrészünk jele­nét és jövőjét meghatározó fontos kérdések felelősségteljes megvita­tása után számos lényeges kér­désben kedvező álláspontot alakí­tottak ki. Valamennyien egyetér­tettek abban, hogy az ifjúsági szervezetek együttműködése a helsinki záróokmány elvein, azok szellemében fejlődjön. Minden részt vevő szervezet közös érdeke, hogy a béke, a biztonság, az eny­hülési folyamat és az ettől egyre kevésbé elválasztható leszerelés a további együttműködés legfonto­sabb területe legyen. Ennek tá­mogatására fel kell használni az egyes ifjúsági szövetségek hazai és nemzetközi befolyását és az együttes fellépés erejét — emelték ki a vitában. Elhatározták, hogy a jelen időszak egyik legfontosabb feladata az Európában állomásoz- tatott fegyverrendszerek csökken­tése — az enyhülés katonai te­rületre való kiterjesztése — érde­kében 1980-ban Európa-szerte ak­ciónapot szerveznek az „ifjúság a leszerelésért” jelszó jegyében. To­vábbi lényeges eredmény, hogy jövőre Helsinkiben világifjúsági leszerelési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a közvéle­mény mozgósítása a pozitív nem­zetközi politikai folyamatok tá­mogatására. A keszthelyi találkozó széles körű és nyílt vitái az eltérő érde­kek mellett is megvalósítható, hasznos együttműködés jó példá­ját szolgáltatta. Az elért eredmé­nyek alapján minden remény megvan arra, hogy jövőre létre­jön a közös érdekeket, az enyhülé­si folyamatot, a leszerelést, a né­pek közötti jobb megértést és bi­zalmat hatékonyan szolgáló össz­európai ifjúsági együttműködés szervezett formája. Valamennyi résztvevő fontos jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy erről az eredményről tájékoztassák Euró­pa kormányait az 1980-as madridi találkozón. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Namíbia-értekezlet Genfben Dr. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár kezdeményezésére Namíbiával kapcsolatos megbeszélések kezdődtek hétfőn Genfben. Waldheim meg­bízottai, Brian Urquhart főtitkárhelyettes és a namíbiai kérdéssel közvetlenül megbízott finn diplomata, Martti Ahtisaari délelőtt az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK képviselőivel tárgyalt, majd délután az afrikai „frontországok” küldötteivel találkozott. A nem hivatalos, egymástól elszigetelten futó tanácskozások napirendjén Namíbia, Angola és Zambia, mintegy 1500 kilométer hosszú határa mentén kialakítandó demilitarizált öve­zet kérdése szerepel. Az 50—50 kilométer széles sáv nyugalmát ENSZ-csapatok ellenőriznék, Genfi nyugati források szerint a hét­fői megbeszéléseken bizonyos előrehaladás történt. A tanácskozás ma a SWAPO megbízottainak bevonásával folytatódik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents