Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ag MSZMP BACS-KISKUM MBGTH BIEOTTBAGANAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 264. szám Ár«: 1,20 Ft 1979. november 11. vasárnap Üdvözlő távirat Angola ünnepén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke táviratban üdvözölte Jósé Eduardo dos Santost, az MPLA Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét Angola nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának évfordulója alkalmából. (MTI) Franciaországba utazik Lázár György Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke Raymond Barrenak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Franciaországban. (MTI) JÖVŐRE IS JÖVEDELMEZŐ LESZ A SERTÉSTARTÁS Megkezdődtek a szerződéskötések Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatójának nyilatkozata Az ideihez képest jövőre 100— 150 ezerrel több sertésátvételre számít a húsipar, kiindulva abból, hogy a jövedelmezőség javítására hozott intézkedések nyomán jó a tenyésztői kedv. Miután 1980-ban is a kistermelők adják a felvásárolt sertések közel felét, továbbra is megkülönböztetett figyelemben részesítik tenyésztőiállattartói tevékenységüket. A nagyüzemekben szintén erősítik az állattenyésztésnek ezt az ágazatát, amely a belföldi ellátás biztosításán túl mind nagyobb szerepet kap a külkereskedelemben is — tájékoztatta Pillár László, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt igazgatója az MTI munkatársát. A sertéságazat jövedelmezőbbé válik az idén októberben közzétett új felvásárlási árakkal — amelyek, mint ismeretes, a jövő év január elsején lépnek életbe. Ezek egyebek közt a kistermelőknek azt biztosítják, hogy a 95— 115 kilogramm közötti súlyú sertések kilójáért három forinttal többet adnak, mint az idén. Nemcsak a hízott sertések ára emelkedik: jövőre a süldők és malacok is magasabb áron értékesíthetők. A nagyüzemekből kikerülő állatokért szintén többet fizetnek. Változatlan marad jövőre is a több éves szerződéses felár. A kistermelőknek ez azt jelenti, hogy aki három éve áll szerződéses kapcsolatban az állami felvásárlással — márpedig a kistermelői sertéskínálat 90 százaléka ebbe a kategóriába tartozik — kilogrammonként 1,50 forint felárat kap. Továbbá mennyiségi felárat is elszámolnak: 20 sertés után kilogrammonként 1 forint jár. Ezt az összeget a kistermelővel kapcsolatban álló értékesítő szerv, vállalat legalább fele arányban köteles megosztani a háztáji gazdával. Mindezek kétségtelenné teszik, hogy bár a takarmányárak és a tartási költségek is nőnek, továbbra is jövedelmező lesz a sertéstartás. Esetenként pedig éppen a leggyakoribb átvételi súlycsoportokban a korábbinál erőteljesebben növekednek majd az állattartók bevételei. Országszerte megkezdődött a szerződéskötés a jövő évben szállítandó állományra. Az ehhez szükséges nyomtatványok mindenhol rendelkezésre állnak. Az új feltételek nyomán az élénk érdeklődést jelzi, hogy a felvásárlók arra számítanak: a nagyüzemekkel még novemberben megkötik a szerződéseket, s a kistermelőkkel is az év végéig mindenütt megállapodnak. A szerződések alapvető feltételei változatlanok, ami megköny- nyíti az eligazodást, tartalmuk azonban — összhangban az árrendelettel és az ipar megnövekedett feladatával, kötelezettségével — némileg módosult. Változást jelent: a szerződésekben is kifejezésre jut majd az az igény, hogy az állatoknak egyenletesebben és folyamatosan kell egész éven át érkezniök a húsipari üzemekbe, és ott az átvétellel nem késedelmeskedhetnek. Az átvétel ütemét javítják azzal, hogy az első négy hónapban érkező sertésszállítmányokért a nagyüzemek időszaki felárat kapnak — kilogrammonként 0,50 forintot, a hasított disznókért 0,60 forintót. (Ez a 4 hónap ugyanis a húsiparban a pangás időszaka volt, a vágóhidakon sokszor csak félerővel dolgoztak, majd ezután jött a „sertésdömping” ami esetenként bonyodalmakat okozott az átadásnál, átvételnél.) Elmondotta még az igazgató, hogy jövőre folytatódik a szerződéses kocaakció is, amelynek keretében egészséges, kitűnő genetikai tulajdonságokkal rendelkező anyaállatokkal látják el a kistermelőket. Várhatóan a húsipari termékek minőségének javulását hozza majd magával, hogy miután az állatokat kisebb súlyban veszik át, mint korábban, csökken a hús-- áruban az értéktelenebb zsír részaránya. Az exportsonka feldolgozásával foglalkozó üzemek számára lehetővé tették, hogy a továbbiakban nemcsak a megye területén szerződhetnek speciális minőségű állományra, hanem az országban bárhol területi megkötés nélkül. Építők együttműködése Bács-Kiskun megye dolgozói a XI. pártkongresszus útmutatásai alapján, a társadalmi, gazdasági élet minden területén nagyszerű célokat tűztek maguk elé az V. ötéves tervben. A mezőgazdasági termelés 16—17 százalékos növelésével, az ipar szerkezetének korszerűsítésével, a lakosság kommunális ellátottságának jelentős javításával kívántak előbbre lépni a szocializmus útján. Csupán fejlesztésre, korszerűsítésre több mint 30 milliárd forint volt az előirányzat. A nagy erőpróba még nem ér véget, most következik az utolsó esztendő. Ha visszatekintünk a már eltelt négy évre, nem szégyenkezünk. Bár a tőkés világban bekövetkezett —, s számunkra igen kedvezőtlen gazdasági változások — jelentősen megnehezítették munkánkat, a mezőgazdaság tavaly már a tervezettnek megfelelő rekordhozamokat ért el, előbbre léptünk az ipar korszerűsítésében, s javultak a lakosság életkörülményei is. Még akkor is elkönyvelhetjük ezt, ha helyenként a gazdasági nehézségek miatt módosítani kellett a terveket. Maradjunk azonban a beruházásokat igénylő fejlesztési tervek megvalósításánál. Eny- nyi nagyberuházás — mint a jelenlegi időszakban — még nem volt előirányozva Bács- Kiskunban. S ezek közül már elkészült a 2000 kilovoltos Solti Kossuth rádió adóállomás, a Halasi Kötöttárugyár. Befejezés előtt áll a Bajai Húskombinát, a 680 ágyas megyei kórház, a kecskeméti postaépület, számos százmilliósnál nagyobb költséggel épülő ipari, mezőgazdasági létesítmény, s nem utolsósorban 25 ezer új lakás is elkészül. Ahhoz azonban, hogy a magunk elé tűzött célokat valóban teljesíthessük, a hátralevő egy esztendőt és másfél hónapot jól ki kell használnunk a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban egyaránt. Ami pedig az építőipart illeti, 2,5 milliárd forintos kivitelezői kapacitáshiánnyal, indultunk már a tervidőszak elején. A megye párt- és tanácsi vezetése természetesen már a tervidőszak előkészítése idején számolt a várható nehézségekkel, s az építőipar nagyarányú fejlesztését irányozta elő. Ennek köszönhetőn már az V. ötéves terv elején megkezdte termelését a BÁCS- ÉP kecskeméti házgyára, később a kompléttációs üzeme, és több más létesítménye. Korszerű építőipari berendezéseket állított üzembe az ÉPSZER, a kiskunhalasi, a bajai építőipari vállalat, s fejlesztették az építőipari szövetkezetek eszközállományát is. Mindez mégsem pótolhatta teljes mértékben a kivitelezői kapacitáshiányt, mert országszerte is fontos nagyberuházások folytak és jelenleg is folyamatban vannak. Olyanok, amelyek befejezéséhez a megyék építőipari szervezeteit igénybe kellett venni, így Bács- Kiskunból is. Az pedig csak természetes, hogy az egész ország számára fontos, népünk életének alakulását döntően befolyásoló létesítmények határidőre történő üzembe helyezését kötelességünk minden erőnkkel segíteni. Am nem maradhatunk tétlenek a magunk portáján sem. A megyei pártbizottság kezdeményezésére Bács-Kiskun*- ban eddig sohasem tapasztalt együttműködés bontakozott ki az építőipari szervezetek között. a legfontosabb nagyberuházások tervezett időre való befejezésére. Ügy gondolom, senki előtt sem vitatott, hogy mennyire nagy a jelentősége a lakosság szempontjából a megyei kórház, a bajai Húskombinát, korszerű posta, és egy sor más létesítmény mielőbbi használatbavételének, termelésbe állításának. S az a tény, hogy az említettek nélkül jelentős hátránnyal kezdenénk a VI. ötéves tervet az építők felelősségérzetét is teljes mértékben felkeltette. A nagyberuházások — elsősorban a megyei kórház befejezése — az egész megye építőiparának ügye lett. Minden megyei építőipari vállalat, egy sor szövetkezet, sőt a kisiparosok is tekintélyes számban vállalkoztak a különböző feladatok elvégzésére. Kongresz- szusi munkaverseny-felajánlá- sok születtek a munka határidőre és jó minőségben való befejezésére. Az együttműködésnek olyan formája is kialakult, hogy az építőipari szervezetek egymás fontosabb munkáiban is segítenek, hogy a munkásokat, szakembereket és eszközöket a legfontosabb helyekre — lakás óvoda, iskola, üzem stb. — építésére csoportosíthassák át. A célt tehát látják az építők, s becsülettel kívánják befejezni az V. ötéves tervet. Erőfeszítéseiket nagy rokon- szenvvel figyeli a megye sőt az, egész ország lakossága. N. O. A KORSZERŰ SZEMLÉLETET ALAKÍTJA Szervezett munka, kiváló teljesítmény a mezőgazdasági üzemek versenyében Fellángolt az öröm a tiszakécskei gimnazisták körében, amikor játékos formában ismerkedni kezdtek új büszkeségükkel: az „MC— 4000” elnevezésű számítógéppel. Csak ámultak egyre, amikor kiderült, hogy mit tud ez a bonyolult masina, hogy hányféle művelet elvégzésére képes, Angyal János igazgatótól és Zsufa Lajos matematika-fizika szakos tanártól megtudtuk, hogy a remek gépet a megyei tanácstól kapta a kécskei gimnázium arra a célra, hogy ezentúl ezzel is a fakultatív oktatásra való áttérés sikerét segítsék, A GAMF tanárainak s műszaki szakembereinek patróná- lása mellett két esztendőn keresztül szakkörben tanulmányozzák a készüléket s annak kezelését, majd a diákok harmadikos korukban már választott tantárgyként, áz iskolai órákon folytatják számítástechnikai tanulmányaikat. (Tóth Sándor felvétele) Számítógép a gimnáziumban Másfél hónap múlva véget ér 1979, amely egyáltalán nem számít szokványos évnek Bács-Kiskun mezőgazdaságában. Már kora tavasztól a természeti csapások sorozata, fagy, száraz május, aszályos nyár és ősz sújtotta a termelést, s nehezítette a mezőgazdasági dolgozók igyekezetét. Mégis, a szokásosnál jóval korábban fejeződött be valamennyi idénymunka. Jól szervezett és áldozatkész tevékenység következménye ez. Mozgatója a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulási évfordulójának tiszteletére kezdeményezett verseny. Százakat, ezreket serkentett ez a nemes vetélkedés felelősség- teljes cselekedetre, a növénytermesztés, állattenyésztés hozamának növelésére, a rendkívüli természeti károk mérséklésére, az energiatakarékosságra, a költségcsökkentésre, a VI. ötéves terv jő megalapozására és számos egyéb feladat teljesítésére. A Bácsalmási Állami Gazdaságban a vártnál kisebb termést adott a gabona. Ezzel szemben igen meghálálta a gondoskodást, az iparszerű termelés technológiáját és biológiai alapját korszerűsítő fáradozást a napraforgó, amely a nagyüzemnek egyik fő növénye. A gazdaság szocialista brigádjai a munkaköri kötelezettségeiken felül, több mint tízezer óra társadalmi munkát teljesítét- tek azért, hogy a kiváló minőségű hibrid napraforgó szelektálását a legalkalmasabb időben elvégezhessék. Az olajos mag betakarítására pedig olyan gépeket állíthattak munkába, amelyek a lehető legkisebb szemveszteséggel aratták és csépelték a termést. A gazdaság műszaki dolgozói ugyanis kifogástalan javító, karbantartó munkát végeztek rajtuk. Ugyancsak a gazdaság műszaki ágazatában működő szocialista brigádok érdeme, hogy a szakosított állattenyésztő telep korszerűsítése a tervezett határidő előtt befejeződött. így a tenyésztő munka, valamint a sertéshizlalás zavartalanul folyik. Lényegében erre is alapozva tehettek olyan munkafelajánlást az ott dolgozó brigádok, hogy terven felül 500 sertést hizlalnak, ami másfél millió forinttal növeli a gazdaság bevételét. Ehhez kapcsolódott szorosan a takarmányüzemi szocialista brigád vállalása. A tápkeve- rők ugyancsak terven felüli munkával készítették el a szükséges takarmányt. A Bácsalmási Állami Gazdaság egyik alapítója a Bácskai Húsipari Közös Vállalatnak. Érdeke, hogy a társulás bajai húsfeldolgozója még ebben az évben megkezdhesse próbaüzemét a taggazdaságokból ütemterv szerint szállított vágósertésekkel. A bácsalmási gazdaság harminchárom szocialista brigádja a munkafelajánlásának teljesítésével végeredményben pótolta a kedvezőtlen időjárás okozta négy és fél millió forintos veszteséget. A bajai Augusztus 20. Tsz növénytermesztését szintén érzékenyen érintette az a kedvezőtlen időjárás, amelynek az év nagyobbik felében ki volt téve a bajai határ. A szövetkezet tizennyolc szocialista brigádjának tagjai valamennyi munkaterületen úgy dolgoztak, hogy gyarapítsák a közös gazdaság bevételét. A növénytermesztő ágazatokban gondos ápolással, ahol arra mód kínálkozott, öntözéssel növelték a hozamot. Az Augusztus 20. Tsz Tyereskova, Petőfi Sándor, Puskás Tivadar és Május 1. brigádja az üzemanyag- és fűtőolaj-megtakarításban, az Erdei Ferenc és az Ifjúság szocialista brigád a szakszerű anyag- és alkatrész-felhasználásban jeleskedett. Külön említést érdemel az állattenyésztésben dolgozó Zrínyi Ilona és November 7. brigád. Tagjai a takarmányozási költség 585 ezer forintos csökkentésére vállalkoztak, és eddigi eredményeik szerint év végéig teljesítik. A gazdaság bevételét gyarapítja a szövetkezet építési ágazatában dolgozó Zalka Máté és Ybl Miklós szocialista brigád, amely közhasznú munkát végzett. A kiskunsági szövetkezetekből az idén sokkal többen neveztek a betakarítógép-vezetők őszi versenyébe, mint az előző esztendőben. Kétségtelen, hogy a feladatuk is nagyobb volt, hiszen a minden szem termény összegyűjtésével, megóvásával járó idénymunka igen felelősségteljes kötelezettséget ruházott rájuk. A kiskunfélegyházi Lenin, a Petőfi, a Vörös Csillag és a Dózsa Tsz, továbbá a városföldi, a kunszentmiklósi, a szabadszállási, a lajosmizsei, a császártöltési szövetkezetek kom- bájnosai, terményszállító és szárítóüzemi dolgozói becsülettel elvégezték azt a' többletmunkát, amelyre vállalkoztak. A felsoroltakon kívül még számos mező- gazdasági nagyüzemben az őszi betakarításban részt vevő brigádok együttesen milliókat érő felajánlást teljesítettek. A verseny- bizottságok ezekben a Papokban értékelik a munkájukat. A legjobbakat méltán megillető jutalmat november második felében osztja ki a Kiskunsági TESZÖV elnöksége, és zárszámadáskor a szövetkezeti vezetőség. ■* K. A. • Tíz nappal előbb befejeződött a szakosított telep felújítása a Bácsalmási Állam! Gazdaságban. Képünkön: a telep egyik átalakított épülete, amelyben a tenyészsertéseket helyezték el.
