Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-09 / 262. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1919. november 9. HÁZUNK TÁJA PÁRTHATÁROZAT ÉS MEGVALÓSÍTÁSA LAJOSMIZSÉN A fóliasátor ■ sokoldalú felhasználása A fólia hajtatóágy 2—3 méter széles, 70—90 centi magas, 10—15 méter hosszú, alagútszerű létesítmény. Takarására polietilén vagy pvc fólia egyaránt alkalmas. Legcélszerűbben kétszakaszos, fűtési nélküli hideghajtatással lehet hasznosítani. Tavasszal egymás után két, különböző hőigényű növényből két csoport termesztésével, 3—5 hetes takarással lehet a korai szabadföldi termést megelőzni. A fólia haj- tatpágyak áttelelő zöldségfajok teleltetésére is felhasználhatók. Szellőztetéskor az ágyak két végének visszahajtásával tökéletes légcserét lehet teremteni mindaddig, amíg a növények lombozata legfeljebb kétharmad részig tölti ki az ágyak légterét. Ezután már csak a fóliatakaró eltávolításával oldható meg a tökéletes szellőztetés. Az eddigi tapasztalatok szerint a túl hosszú fóliaágy nehezebben szellőztethető, és a 25 méteres fóliaágyak közepén már elég korán jelentkezik az alapos szellőzés hiányából származó rendellenes fejlődés. Hosszú ideig és igen kedvezően fejlődnek a növények a 10—15 méteres fóliaágyakban. A fóliasátor szerkezetileg hasonló a fóliaágyhoz, de annál nagyobb, így belsejében álló helyzetben is lehet dolgozni. A 4—5 méter széles 2—2,7 méter magas fóliasátrak jól beváltak, és használatuk széles körben elterjedt. Az ennél nagyobb méretű sátrak a 6—7,5 méter alapszélességű, 2,7—3 méter magasságú, és tetszés szerinti hosszúságúakig még gazdaságosak, azontúl már kevésbé. A fóliasátor palántanevelésre és -hajtatásra egyaránt alkalmas. A magasra növő zöldségfélék, a folytonos növekedésű paradicsom, a támrendszeren nevelt uborka hajtására is jó lehetőség nyílik benne. Minél szélesebb a sátQ£, annál kisebb a széleken kieső termőterület. Az is megszívlelendő, hogy minél erősebb fűtésű a fóliasátor, annál indokoltabb a nagyobb fesztávolság. A nagyobb légteret egyébként a gépesítés szükségessége is célszerűvé teszi. ^Üjabban kezd elterjedni a kettős takarású fóliasátor és hajtatóágy. Ezt úgy lehet elkészíteni, hogy a szabályosan felállított fólia-hajtatóágy fölé 2—3 méterenként úgynevezett vendégbordát helyezünk el ugyanabból az anyagból, amelyet tartóváznak is használtunk. A vendégbordát olyan mélyen helyezzük a talajba, hogy legalább 5—6 centiméteres távolság legyen a két takarópalást között. A március eleje előtti időszakban a kettős takaráshoz új fóliát ajánlatos felhasználni. Ezután már ugrásszerűen megnő a fénymennyiség, a kitavaszodástól a belső takaráshoz igénybe vehetők a használt fóliatakarók is. Hideg- hajtatásnál öt—tíz nappal előbbre hozható a kiültetés időpontja. A hidegtűrő növények, a spenót, sóska, petrezselyem átteleltetése a kettős takarással biztonságosabb, mert 15—20 százalékkal javítja a termesztőtér hőgazdálkodását. A kettős takarás lehetőséget nyújt a használt fóliák másodszori hasznosítására, és ezért is gazdaságos. A fólia élettartamát a napsütés, illetve az ultraibolya-sugárzás szabja meg leginkább. Ha csak télen alkalmaznánk a fóliát, sokkal hosszabb ideig maradna kifogástalan állapotban, mert a tava• Fóliasátorban nevelik egyes gazdaságok a szölöszaiorító anyagot is. Képűnk a keceli szövetkezet szőlőiskolájában készült, ahol a kiültetésre váró rajnai rizling fajta szaporítóanyagát gondozzák. (Straszer András felvétele) szí és nyári erős napsugárzás eléggé károsítja az anyagát. Az alacsony és keskeny fólia- alagutak a szélnek kevésbé vannak kitéve. A sátrakról lekerülő széles műanyag palástokat megfelelően felvágva egy-két szezonban még felhasználhatjuk a kis alagutakban, különösen a helyr» vetett uborka, dinnye, tök, zöldbab takarására. Előnyös azonban a saláta, a retek, a karalábé, sót a paradicsom és a paprika takarására is, mert olcsón egy-két hetes előnyt teremthet a szabadföldi érés előtt. Felhasználható a fólia a szabadföldi dinnye, tök és uborka termesztésében is. A talaj felmelegedését és jobb vízgazdálkodását segíti elő a fóliatakarás. Kecskeméten a Kertészeti Főiskolai Kar kisfái tanüzemében évek óta sikeres kísérleti termesztést folytatnak ezzel a módszerrel, amely megyeszerte széles körben kezd elterjedni nemcsak a kiskertekben, hanem a szövetkezetek nagyüzemi kertészeteiben is. A még átlátszó, használt fólia a gyomokat nem nyomja el teljesen, ezért, ha arra szükség van a gyomos talajon célszerű a használt fóliát fekete falfestékkel füstszínűre festeni, vagy fekete fólia- takarót erre a célra beszerezni. Ha a fóliát nagy felületen használjuk talajtakarásra, vagy tápkockás palánták alá, akkor elő* zőleg vékony szögekkel kivert hengerrel lyuggassuk ki, nehogy az öntözővíz a mélyedésekben megálljon. (Folytatjuk) Kívül-belül olyan új szagú, tiszta ás egyszerűségében is olyan barátságos a lajosmizsei pártház, hogy aki nem tudja: megújítot- tan tavaly tavasszal avatták fel, okkal feltételezhetné, hogy a napokban vették birtokba — állapítom meg az épületbe lépve. És meg is jegyzem Hegedűs Miklósnak, a nagyközségi pártbizottság titkárának. Mire ő: — Pedig ugyancsak mozgalmas itt az élet. A sokféle párt- rendezvényen, politikai oktatáson túl még nyelvtanfolyamnak is ez a ház ad helyet. Annak idején sokan kivették részüket a munkából, csinosítgatásból, természetes, hogy óvjuk, megbecsüljük. Irodájában letelepedve a legutóbbi nagyközségi pártértekezleten hozott határozatok megvalósulása felől érdeklődöm. A párt- tilkár pedig mintha csak erre az alkalomra várt volna, a szekrényből egy jókora iratköteget vesz elő. Miközben fellapozza magyarázón így szól: — Az 1975. február 1-i községi pártértekezlet beszámolója és a feladattervünk. Elég sokat forgattuk, s ez bizony meglát - szik rajta... És biztatás nélkül belelendül, sorolja mondanivalóját. — Mivel kezdjem, a településfejlesztéssel, vagy a gazdasági építőmunkával? Bárhonnan közelít is az ember, egyetlen terület számos továbbihoz kapcsolódik. Kiragadhatom a tanyavillamosítást. Akkor 850 villamosított tanyánk volt. most 1200. Ennek hatása a közművelődésre óriási. A villany nemcsak világít. Tévé is van. Bekapcsolja a tanyába az országot, világot. A háztartási gépek pedig az emberek életét könnyítik. Vegyük a gazdasági építőmunkát. A község ipari üzemeiben 1975-ben kétezer-százán dolgoztak. Számuk most kétezer-négyszáz s emellett ötszázan ipari jellegű bedolgozói munkát végeznek. Ha azt veszem, hogy öt éve 339 millió forint volt a község ipari termelésének értéke, az idén pedig hétszázmillió körül várható, ez is érzékelteti az előrelépést. Az üzemek nagy ' beruházásokhoz fogtak hozzá. Hetvenötben még csak igény volt, hogy az AGRO- SZER Közös Vállalat kitelepüljön a község központjából. November 6-án pedig az ipari telepen felavattuk az új központ első részét. A beruházások közül a ! kefe-, seprű- és faipari szövetkezeté a legnagyobb, 36 millió forint exportnövelő hitelt kaptak, s ugyancsak szép központot létesítettek az ipartelepen. Saját erőből megszüntették 3-as telepüket, a ta- nácsháza mellől a mozi szomszédságába. a korábbi központjukba telepítik át. Az exporttermelésben is szép a fejlődés. Hetvenötben harminc- valahány milliót tett ki, az idén várható százkétmillióból csupán a kefe-, seprűszövetkezet zömmel nyugati exporttermelésének értéke eléri a 78 millió forintot.: A gazdasági építőmunkában elért eredmény nem kis mértékben a vezetési összhangnak, a munkaszervezési intézkedéseknek, a profiltisztításnak és nem utolsósorban a szocialista brigádmozgalomnak köszönhető. Ez utóbbit külön jó érzés említeni. Annak idején ötven volt, most 156 szocialista brigád tevékenykedik La- josmizsén. A brigádok küldöttei augusztusban itt. a pártbizottság nagytermében tanácskoztak, s döntötték el, "Rogy a XII. párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére településfejlesztési versenyfelhívással fordulnak a megye nagyközségeihez. A tanácskozáson körvonalazódtak a tennivalók, így egy ötvenszemélyes óvoda megépítése, a mozi és az áfész-iroda közötti elhanyagolt terület rendbehozása, a fásítás, és így tovább. A brigádok küldöttei hazamentek, két nappal később meg már érkeztek a visszaigazolások. Az óvodához csupán az Almavirág Szakszövetkezet 1,1 millió forintot vállalt, saját erőből, illetve a dolgozók hozzájárulásából. A Vízgépészeti Vállalat egyik szocialista brigádja a víz beszerelését vállalta magára. És ami külön öröm. mert óriási segítséget jelent, hogy három-négyezer társadalmi munkaórát kínáltak fel a szocialista brigádok. Ahol lehet, ledolgozzák és a keresetet átutalják az óvodára, vagy hasonlóan fontos célokra. A brigádok ereje azonban nemcsak a termelés hatékonyságában és az általuk végzett társadalmi munkában mérhető. Megmutatkozik egymás segítésében is. akár tanulásról, akár családi- ház-építésről van szó. De épp így említhetem a magányos idős emberek szeretetteli patronálását. A vezetőkről szólva, a legutóbbi pártértekezlet határozata így fogalmazott: általában megfelelnek a velük szemben támasz- tot követelményeknek, de néhá- nyuknak jobban be kell kapcsolódniuk a helyi közéletbe. Nos, ebben is nagy a változás. A vezetők, hogy úgy mondjam „együtt vannak”. Megtalálhatók a népfrontban, a sportmozgalomban, a Vöröskeresztben, a településfejlesztés különböző területein. Csak egy példa: Papp László, a Kossuth Tsz ágazatvezetője tervezi az összes parkot, az óvodaudvart, a játszótereket. Az ő terve alapján formálódik összefogással a sportpálya és a játszótér. Már csak a fásítás van hátra. Vagy Sági István, a Vízgépészeti Vállalat főkönyvelője, ö a közművelődésben segít rendkívül sokat, és a női kézilabda-szakosztályt is vezeti. Tennivaló mindenkinek jut, s a lényeg, hogy senki nincs agyonterhelve, és ki-ki a kedve, rátermettsége szerint kapcsolódik a közéletbe. Ahogyan azt a pártértekezlet meghatározta, a mezőgazdaságban is előbbre léptünk. A Kossuth Szakszövetkezét a múlt év eleje óta tsz-ként működik, és az első évet kiváló címmel zárta. A Béke és az Almavirág Szak- szövetkezet évente 150—250 hektárt vont be a közösbe. Ezzel a földeknek mintegy 70 százaléka táblásított. A kereskedelemben akkor elég • Aki öt éve nem járt ott, rá sem ismer Lajosmizse központjára. • Nagy a forgalom az élelmiszer-űzletházban. (S. A. felv.) Megmutatkozik a brigádok ereje • Hegedűs Miklós, a községi pártbizottság titkára; előtte a legutóbbi pártértekezlet beszámolója. nagy gondjaink voltak: elhanyagolt üzlethálózat, az áruellátásban meg főleg mennyiségi gondok. Hogy megépül az élelmiszer- áruház, álmodni sem mertük. És ebben az üzletházban is négy- százezer forint értékű a társadalmi munka, amelyből az elnöktől kezdve minden áfész-dolgozó kivette a részét. A készruhaüzlet új helyiségben, korszerűsödött a bútorbolt, új az autófelszerelési szaküzlet és a barkácsbolt. Annak idején sokszor napokig hiányzott a töltelékáru, most viszont legfeljebb a választék hiánya kifogásolható olykor. Elkészült az egészségház, van ügyelet, van orvos és 1977 óta gyermekorvos is működik a községben. Akkor örültünk,, hogy a százszemélyes szociális otthont egy évvel előbb adtuk át, most az a célunk hogy, járási összefogásból a 60 személyes bővítést fejezzük be jövő év végéig. Hegedűs Miklós lapozgatja a feladatterv néhány hátralevő oldalát és megjegyzi, hogy sok mindent nem érintett még, amiről pedig felemelt fejjel szólhat majd a soron következő pártértekezlet előtt. Aztán így szólt: — Képzelje csak el, milyen központunk lesz! Említettem, hogy terven felül megépült az ABC-áruház, az OTP-lakások, százszemélyes óvoda. De mi már látjuk a közeli jövőt, amikor a Kakukk vendéglővel egy szintben megépül a szolgáltatóház, amely szintén nagyon kell. De szívesen folytatnám az örömömet, hiszen a közművelődést még csak nem is érintettem! Nos, legalább annyit, hogy ma húsz, tehát háromszor' annyi' közművelődési csoport működik a községben, mint 1975-ben. Ami pedig a káderképzést illeti, helyben történik. Most harmadévesek az oktatási igazgatóság kihelyezett esti egyetemén tanulók. 1977-ben pedig sikerült a marxista—leninista középiskolát is helyben megszervezni. Ott most a második osztály megy. S amivel érdemes lett volna ezt a kis számvetésfélét kezdenem; 1975-höz viszonyítva a párt- aiapszervezetek megerősödtek, a vezetőségek munkamegosztással dolgoznak, lényegesen képzettebbek, felkészültebbek a mozgalmi munka irányítására a politikai vezetők, mindenekelőtt a párttitkárok. Az alapszervezeti taggyűléseken érdemlegesek, előrevivők a viták, s ennek bizony köze van mindahhoz, amit a legutóbbi pártértekezlet óta elértünk — mondta végül a községi pártbizottság titkára. A hetedik újítás A z idei esztendő eddig eltelt tíz hónapjában gyáregységünk dolgozói 30 újítási javaslatot nyújtottak be — jegyzem a Szék és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregységében Kálmán Lajos újítási előadó szavait. — Tizenötöt már jó eredménynyel hasznosítunk a termelésben, tizenkét újítás most van megvalósulóban. Ezek közé tartozik például Tóth István újítása, amely lehetővé teszi, hogy a szárítókban a mostani három-négy napig tartó folyamat egy műszakra csökkenjen. A pártvezetőség titkára különben már több megvalósított jó ötlettel járult hozzá a termelés növeléséhez... — Pártszervezetünk cselekvési programjában magától értetődően kiemelt helyen szerepel a termelés segítése — mondta később Tóth István párttltkár. A kommunisták az ezzel kapcsolatos más feladatok lelkiismeretes elvégzése mellett részt vállalnak dz újítómozgalomban is. Horváth János, a székgyártó üzem egyik művezetője például ezüstjelvényes kiváló újító. Az ő nevéhez fűződik a többi között a szabászatban bevezetett előrajzolásos eljárás, amely- lyel évente 1 millió forint értékű faanyagot lehet megtakarítani. Rendkívül jelentős Sáfár Ferenc újítása, akinek javaslatára a tavasszal létrehoztuk a belső szállítási csoportot, kialakítva részükre a megfelelő gépparkot és szerelő kapacitást. Míg korábban a dolgozók a munkahelyek között maguk hoz- ták-vitték az alkatrészeket és kész bútorokat, addig most egy pillanatra sem esnek ki a termelésből. Számításaink szerint az új módszer 2 millió forint megtakarítást jelent. Biczók Károly, a tmk csoport- vezetője pneumatikus rugóhevederező készüléket szerkesztett, s ezzel csökkent a nehéz fizikai munka, s ráadásul, jelentős a termelési többlet is. A párttitkár a saját újításairól is beszél: — Mint műszaki programozónak, a szárítás a fő munkaterületem. Az NSZK-ból származó, Hildebrandt gyártmányú szárító berendezésünkkel korábban több gondunk volt. Ha elromlott az automata, értesítettük a német szerelőket, akik azután 2—3 hónap múlva meg is jelentek. Ezalatt kézzel vezéreltük a berendezést, de ez nem volt biztonságos. A szárításnál ugyanis rendkívül fontos az egyenletes hőmérséklet, az ingadozó meleg több kárt okoz, mint hasznot. Nos, én alaposan megfigyeltem a német szerelők tevékenységét, sikerült is elsajátítani a különböző fogásokat. Most már magam is ki tudom javítani, ha nem szükséges alkatrészcsere. Miután alaposan megismertem a berendezést, „elkövettem” az első vele kapcsolatos újítást: megvalósítottam a kézi vezérlés biztonságát. Ezt követően arra is rájöttem, hogy az automatika átprogramozásával, a különböző kapcsolók más sorrendbe való átállításával, jelentős mértékben le lehetne rövidíteni a szárítási időt. Ha figyelembe vesszük, hogy néhány fafajta szárítási ideje hat hét, akkor könnyen bizonyítható a szárítási idő rövidítésének jelentősége. Nekiláttam a számítások elkészítésének, és mintegy 600 művelet elvégzése után megkezdtem az átállítást. Sikerült, és az idén már ezzel a rendszerrel dolgozik a szárító. Az időt mintegy 30 százalékkal csökkentve, 800 ezer—1 millió forint a várható évi megtakarítás. A hetedik újításom megvalósítása most folyik. A szárító ürítéséhez, illetve feltöltéséhez jelenleg 3—4 napra van szükség, s természetesen ezalatt nem üzemel. Nos, a felszerelés alatt álló DEMAG-rend- szerű, felsőpályás sínrendszer segítségével ezeket a műveleteket egy műszak alatt meg lehet majd ol• Tóth István az átprogramozott szárító automati- kát ellenőrzi. 'Opauszky László felvétele) dani, azaz 3—4 nap helyett mindössze 8 óra lesz a szárító üzemszünete. Foglalkoztat a hulladék hasznosításának a gondolata is. Ha sikerül megvalósítani az ezzel kapcsolatos ötletemet, akkor várhatóan jelentős energiamegtakarítást is elérünk. Részvétel az Interkozinosz-programban Tizenkét évvel ezelőtt kötötték meg a szocialista országok az Interkozmosz-programegyezményt. Csehszlovákia kezdettől fogva jelentős részt vállalt a program megvalósításából. Az ország beírta nevét az űrkutatás történetébe: az 1969. október 14-én fel- bocsátott Interkozmosz—I. jelzésű rakétán elhelyezett első csehszlovák gyártmányú kozmikus foto- metrikus műszertől kezdve, amely a napsugárzás mérésére szolgált, az első csehszlovák űrhajós, Vladimir Remek sikeres szerepléséig, és azóta is számos tudományos siker fémjelzi az ország kutatóinak fáradhatatlan munkáját ezen a téren. A Csehszlovák Űrkutatási Bizottság munkacsoportjai foglalkoznak a kozmikus fizika, meteorológia, biológia és orvostudomány különböző kérdéseivel. Az űrkutatás céljait szolgáló műszerek egy része csehszlovák gyártmányú. Ilyen többek között a mikrometeoritgyűjtő, a légkör ionizált és semleges összetevőinek vizsgálatára szolgáló tömeg-spektrométer, az elektronok hőjét mérő berendezés, a röntgen-fotométer, a hőterjedését a súlytalanság állapotában megállapító mérőműszer, a kozmikus sugárzás vizsgálatára szolgáló berendezés stb. A csehszlovák kozmikus kísérleti laboratóriumok tevékenysége is jelentős. A Pozsony melletti Fiziológiai Kutató Állomáson például a súlytalanság állapotának és a többletterhelésnek a problémáival foglalkoznak, és ezzel kapcsolatban különféle állat- kísérleteket végeznek. A kísérletekben japán fürjek űrviszonyok közötti tartását készítik elő. Ezek a madarak ugyanis az űrutas embernek új fehérjeforrást, megfelelő húst adnak. A csehszlovák tudósok az állami tervben rögzített alapkutatásaik során 16 főtémában foglalkoznak az űrkutatás különféle kérdéseivel.
