Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
1979. november 6. • PETŐFI NÉPE 9 ft A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG GAZDASÁGPOLITIKUSA 100 éve született Varga Jenő BUDAPEST huszonkettedik kerületének Szép központi tere viseli nevét. Varga Jenő hosszú utat tett meg a nagytétényi szegény tanító — édesapja — házától a világhírig, az akadémiai tagságig, a Lenin-rendekig, -díjakig. Nyolcán voltak testvérek, ő a legfiatalabb. Apja nem tudta taníttatni gyermekeit, így ők korán, gyerekfejjel megismerték a kenyérkereset kemény munkáját. Alig volt tízéves, amikor egy gazdálkodóhoz adták dolgozni. Felnőttként 32 éves korában a napi munka mellett és kitartó szorgalommal, rendíthetetlen akarással középiskolai tanári történelem-földrajz szakos diplomát szerzett. Tanári munkája mellett köz- gazdasági tanulmányokat folytatott és maga is cikkeket, tanulmányokat írt a Népszavába, a Szocializmusba és más lapokba. A szociáldemokrata párt tagjaként, a Népszava szerkesztőjeként hamarosan a baloldal egyik jelentős alakja lett. Egyben a kor értelmiségének reprezentáns szervezeteiben, a Galilei-körben és a Társadalomtudományi Társaságban is szerepet vállalt. Köz- gazdasági munkásságának első klasszikussá vált művét 1912-ben adták ki: „A magyar kartellek” címmel. A forradalmak korában már országosan ismert gazdasági szak- tekintély, a polgári demokratikus forradalom győzelme után egyetemi tanári katedrát kapott a Budapesti Tudományegyetemen. Ekkor lett tagja az MSZDP pártvezetőségének is. Tanulmányai, cikkei sorra jelentek meg. A lakáshelyzettel, a munkanélküliséggel, a nemzetiségi kérdéssel vagy az adórendszerrel, államosítással foglalkozó írásai mindmind égetően időszerű kérdéseket tárgyaltak és a hatalmas adattömeg statisztikai, szociológiai, társadalompolitikai vizsgálódásainak eredményét tükrözi. Varga Jenő a Tanácsköztársaság idején először pénzügyi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa lett. A Forradalmi Kormányzótanács júliusban kinevezte a proletárállam gazdasági szervének élére, a Legfelső Népgazdasági Tanács elnökének. A PROLETÁRDIKTATÚRA leverését követően ausztriai fogságában vetette papírra a Tanácsköztársaság gazdaságpolitikájának elemzését „A proletár- diktatúra gazdaságpolitikájának problémái” címmel. A tizenhárom fejezetből álló tanulmány összefoglalásában olvasható: „‘Marx tanítását a tőkés termelési mód elkerülhetetlen pusztulásáról és a szocializmus eljövetelének gazdasági megalapozottságáról helytelenül értelmezték úgy, hogy a kapitalizmus pusztulása automatikusan, a proletariátus forradalmi küzdelme nélkül bekövetkezhet. Ez végzetes hiba. A kapitalizmus bukását előidéző tényezők között Marx első helyre a forradalmi proletariátust tette, önmagában sem a termelési anarchia, sem a válságok, sem a profitráta süllyedése, sem a tömegek elnyomorodása nem eredményeznék a tőkés társadalom bukását. Ezt csak a munkásosztály tudatos forradalmi harca hozhatja meg... A Tanácsköztársaság hibái ellenére dicsőséges fejezetet jelent a világforradalom győzelméért vívott harc történetében.” Emigrációs éveit is, amelyeket Ausztriában, Németországban, majd a Szovjetunióban töltött, szintén a szüntelen tanulás, önképzés jellemezte. Máig a példa erejével hatnak a berlini éveiben szerkesztett negyedéves világgazdasági elemzései, értékelései, amelyeket több nyelven is kiadtak. Részt vett a Kommunista Internacionálé munkájában, mint a végrehajtó bizottság tagja, ahol elismert gazdasági szakértőként tartották számon. HÜSZ ÉVIG állt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világ- gazdasági és Világpolitikai Intézetének élén. Ezt a tudományos intézményt egyébként ő szervezte meg. Szovjetunióbeli munkásságát a szovjet kormány több más kitüntetés mellett a legmagasabb elismeréssel jutalmazta: 1959-ben Lenin-rendet, 1963- ban Lenin-díjat kapott. Moszkvából is állandóan figyelemmel kísérte a hazai eseményeket. A felszabadulást követően azonnal eleget tett a párt meghívásának, hogy vegyen részt a bonyolult gazdasági feladatok megoldásának segítésében. 1945 október 1-én a párti Politikai Bizottságának ülésén elmondta véleményét a gazdasági élet problémáiról és a tennivalókról. 1946 nyarán Ismét Budapesten tartózkodott. Részt vett és felszólalt a Politikai Bizottság és a Titkárság ülésein. Cikkeket írt a pártsajtóba, előadó volt a szakszervezeti vezetők és az üzemi bizottságok képviselőinek augusztus 15-i értekezletén. VISSZATÉRVE a Szovjetunióba, továbbra is figyelemmel kísérte a fiatal magyar népi demokrácia sorsát. A jó forint megteremtéséhez ő is hozzájárult és féltőn óvta azt a távolból is. 1948-ban megjegyzéseket fűzött az ötéves terv első vázlatához. Napjainkhoz is szól akkori észrevétele: „Föl akarnám hívni a figyelmet a tervezett beruházások ütemének a kérdésére: attól tartok, hogy az ötéves terv első évében túl sok befektetést kezdenek meg egyszerre, amelyek mind csak az ötéves terv végén nyernek befejezést. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti termelésnek egy igen nagy része egyelőre improduktív formában le lesz kötve és nem ad árutöbbletet, ami inflációs áremelkedést okozhat. A részletesebb kidolgozásnál erre tekintettel kell lenni: okosabb kevesebb befektetést kezdeni és ezeket gyorsabb tempóban befejezni és üzembe hozni, mint sokat kezdeni és valamennyit az ötéves terv végére befejezni”. Szemlélete és elemzési módszere kortársaira rendkívüli hatást gyakorolt. Számos országban tanulmányozták állásfoglalásait és a konkrét helyzet konkrét elemzésére irányuló tudományos eljárását, ö világított rá először az állam szerepére korunk monopolkapitalizmusában és a modern kapitalizmus új jelenségeire. Az általa felismert igazságokat következetesen védte a dogmatikusokkal szemben, amiért számos esetben volt éles viták és támadások célpontja is. NYOLCVANADIK születésnapján a sok ezer távirat között volt egy, amelyet 24 japán egyetemi tanár írt alá, hitet téve arról, hogy Varga Jenőtől tanulták meg a japán valóság mélyebb tanulmányozásának módszereit. Közel 500 tanulmányt, cikket és 75 könyvet, brosúrát írt. A szovjet és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. 1964 október 8-án halt meg Moszkvában 85 éves korában. V. 3. Korszerűsítik a védjegyrendszert A MÉM értékelése szerint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban még nem ismerték fel kellően az áruk eredetmegjelölésének, a védjegyoltalomnak és az ipari mintaoltalomnak a fontosságát, s az ezekből származó előnyöket. A megjelölések kiválasztása, alkalmazása és jogi oltalma terén mutatkozó hiányosságok felszámolására — a MÉM kezdeményezésére — a gazdálkodó szervezetek védjegysorozataikat most újabbakkal egészítik ki, s az egész rendszert korszerűsítik. A termékek iránt növekvő követelményeknek jobban megfelelő védjegyrendszer egyik feltétele az azonos vagy hasonló jellegű áruk, illetve az azonos területen működő vállalatok védjegyeinek és ipari mintáinak pontos ismerete. Ezért olyan árujelző, védjegy és ipari mintakatalógus összeállítását tervezik, amelyből a gazdasági vezetők és ipar- jogvédelmi szakemberek megismerhetik és tanulmányozhatják a terület termékeinek teljes árujelzését. A színes katalógust jövőre adják ki; benne megtalálhatók majd az 1980. január 1-én érvényes védjegyek, árujelek és az oltalmazott ipari minták. A megkülönböztető jelzések ki- terjedtebb alkalmazásától egyebek között azt várják, hogy a fogyasztók jobban eligazodnak majd a termék származási helye felől. Jelenleg ugyanis az élelmiszerek nagy többségéről nem tudni, hogy melyik vidéken gyártották és hogy a fogyasztó milyen ízanyagokra, helyi zamatokra számíthat. (MTI) Dunavecse 1944-1979 Harmincöt évvel ezelőtt érték el a felszabadító szovjet csapatok Dunavecsét. A háború itt is véget ért, lassan megindult az élet. Hozzáláttak a háborús károk helyreállításához, régi öreg házak helyén egyre szebbek épültek. A háború előtt számon tartott 1118 lakóház közül mindössze 22 volt téglából és 918 tetejét nád, vagy zsúp fedte. Ma 978- ban van folyó víz és a villany minden házban világít. A község minden családjának van rádiója, vagy tv-je. A szép új könyvtárnak több mint ezer a beiratkozott olvasója. A háború után 13 telefon volt a faluban és az ipart a gőzmalom képviselte. Most majdnem 100 szám hívható a faluban, 10 üzemben, vállalatnál és a termelőszövetkezetekben találnak munkát a dunavecseiek. Fölsorolni is sok lenne, mi minden változott azóta, hogyan éltek akkor és hogyan élnek napjainkban. Talán ez a néhány kép segít emlékezni a múltra, hogy jobban becsüljük az egyre szépülő jelent. Pásztor Zoltán • A főutcán porzott a makadám, a régi gyógyszer- tár épülete mellett hamarosan elkészüf az új ABC. A „Hangya” düledező épülete helyén áll l kedvelt Platán vendéglő. • Az 1941-es árvíz nagy pusztítást okozott. Azóta új gát épült, a romba dőlt tanyák helyén üdülők szegélyezik a partot. Űj Centrum Áruház Félegyházán Impozáns, megyei viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozó kereskedelmi egységgel gazdagodott Kiskunfélegyháza: tegnap délben ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének a 62 millió forintos költséggel készült, 3150 négyzetméter alapterületű (ennek mintegy fele az eladótér) Centrum Áruházat. Dr. Weither Dánielné, a kecskeméti Centrum igazgatója üdvözölte a megjelenteket: megyei és helybeli párt- és tanácsi vezetőket, társadalmi tisztségviselőket, majd dr. Matos László, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. A város új büszkesége négyszer tágasabb és áruval telítettebb, mint volt a régi, mely eddig négyszer nyerte el a megtisztelő Kiváló címet — mondotta dr. Matos László. Külön kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat hárul az üzletre, hiszen az egy főre jutó kiskereskedelmi forgalom a megye városai közül Félegyházán a legalacsonyabb, mégpedig az elavult, bár az utóbbi években látványosan és dinamikusan bővülő bolthálózat miatt. Az elnök- helyettes, érdemeiket méltatva, köszönetét fejezte ki mindazoknak — tervezőknek, építőknek, kereskedelmi dolgozóknak stb. — akik a korszerű létesítmény megvalósítását kezdeményezték, s lelkes, jó munkával elősegítették. Mielőtt átvágta volna a szalagot, azt kívánta: az áruház igazi dicsérői végül is a vásárlók legyenek majd, és ne csak most, hanem évek múltán is. Ezt követően Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes az áruház és a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat hat, illetve két dolgozójának Kiváló Munkáért kitüntetést, egy építőmunkásnak miniszteri dicsérő oklevelet nyújtott át, Kaszás Kálmán, a Centrum Áruházak Vállalat vezérigazgatója pedig öt Szakma Kiváló Dolgozója jelvényt, és két vezér- igazgatói dicséretet osztott ki. Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek megtekintették a kétszintes, ragyogó optikai álmeny- nyezettel, klímaberendezéssel, ké«tliliT •HUI! • Jobbra: dr. Matos László, Lauthán Ferenc miniszterhelyettes (balról) és dr. Dobos Ferenc kiskunfélegyházi tanácselnök társaságában, átvágja a szalagot. (Tóth Sándor felvételei) nyelmes szociális helyiségekkel, gépesített raktárakkal ellátott áruházat, ahol a négy ruházati és két vegyesiparcikk-osztályon ösz- szesen 26 millió forint értékű árukészlet várja a vevőket. Az üzlet hétköznapokon 8 és 18 óra között — csütörtökön 19, szombati napokon 13 óráig — a bőséges választék mellett 15-féle szolgáltatással (például: díjtalan házhoz szállítás, szerviz, méretre igazítás, díszcsomagolás, divattanácsadás, utánvétel feladás stb.) áll a vásárlóközönség rendelkezésére. K. P. ,
