Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 24. események sorokban BUDAPEST ______________________ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága távíra- ban köszöntötte a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. (MTI) NEW YORK___________________ A z ENSZ közgyűlése a napok- ban több határozatot fogadott el, amelyek támogatásukról biztosítják a gyarmati sorban élő, és függő helyzetben levő kis népek önrendelkezéshez való jogának érvényre juttatását. A dokumentumok hangsúlyozzák: a gyakorlatban mielőbb meg kell valósítani az ENSZ-nek a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló 1960-as nyilatkozatát. (TASZSZ) ADDISZ ABEBA_________________ P énteken Addisz Abebában ünnepi ülésen emlékeztek meg a szovjet—etióp barátsági és együttműködési szerződés aláírásának első évfordulójáról. (TASZSZ) ÜJ DELHI________-______________ K ijárási tilalmat léptettek életbe pénteken a dél-indiai Hyderabad óvárosában, ahol heves ösz- szetűzések törtek ki. A város muzulmán vezetői a mekkai nagymecset elfoglalása elleni tiltakozó sztrájkra szólították föl a muzulmán kereskedőket, majd a fölvonulók kövekkel betörték a tüntetéshez nem csatlakozó hindu kereskedők kirakatüvegét. LISSZABON_____________________ P énteki hatállyal életbe lépett Portugáliában az amnesztiatörvény. E szerint megszüntetik a bírósági eljárást azokkal a katonai és polgári személyekkel szemben, akiket azzal vádolnak, hogy az 1974. április 25-i forradalom után politikai bűncselekményeket követtek el. A törvényt két ízben hagyta jóvá az ország parlamentje. mivel az első jóváhagyás után Eanes államfő megvétózta a törvényhozás döntését. (TASZSZ) PEKING ________________________ J ü Csiu-li miniszterelnök-helyettes pénteken jelentésben számolt be a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának ülésén Hua Kuo-feng miniszterelnök Franciaországban, Nyugat- Németországban, Angliában és Olaszországban tett körútjáról. Egyebek között hangoztatta, hogy a kínai kormányfő nyugat-európai látogatásának közvetlen és távlati jelentősége van a jelenlegi nyugtalan és feszült nemzetközi helyzetben. LONDON_______________________ A British Leyland állami autógyártó trösztnél végigvonuló spontán tiltakozó sztrájkhullám pénteken hivatalos támogatást kapott az ország legnagyobb szak- szervezetétől, a kétmilliós szállítómunkás szervezettől (TGWU). A sztrájkok három napja törtek ki, tiltakozásul a 161 ezer dolgozó szakszervezeti bizalmijainak elnöke Derek Robinson fegyelmi elbocsátása ellen. Csütörtökön már 31 ezer munkás sztrájkolt szerte az országban a BL üzemeiben és a szállítómunkások szakszervezetének döntése rövidesen teljesen megbénítja a munkát Anglia legnagyobb autógyárában. RAWALPINDI ___________________ P énteken reggel hazautazott Pakisztánból mintegy 400 amerikai, az islamabadi nagykövetség „nélkülözhető” munkatársai, s több más, Pakisztánban élő amerikai állampolgár. Az islamabadi nagykövetség szerdán történt megtámadása után az alkalmazottak túlnyomó részét hazarendelték Washingtonba. A nagykövetség csökkentett létszámmal folytatja tevékenységét. (Reuter) DACCA_________________________ T öbb mint tízezer muzulmán pénteken Daccában tüntetésen ítélte el a mekkai mecset elleni támadást. Jóllehet Szaúd-Arábia daccai nagykövete tagadta külföldiek részvételét az akcióban, a tüntetők az angol—amerikai im- -perializmus és a cionizmus elleni jelszavakat kiabáltak. (AFP, UPI) DUBLIN________________________ A dublini bírák pénteken bűnösnek mondták ki lord Mount- bfltten meggyilkolásának vádjában Thomas McMahont, és életfogytiglani börtönre ítélték. Mint ismeretes, lord Mountbattent, II. Erzsébet királynő nagybátyját pokolgéppel ölték meg jachtjának fedélzetén ez év augusztus 27-én, az írek nemzeti ünnepén. A terroristák ügyének kivizsgálására létrehozott három bírából álló nem esküdtszéki különleges bíróság a másik gyanúsítottat, Francis McGirlt felmentette. (Reuter, UPI, AFP) TELJES KÉSZÜLTSÉGBE HELYEZTÉK AZ IRÁNI HADSEREGET Amerika katonai beavatkozást fontolgat • Sajtókonferencia Teheránban a túszok egy részének szabadon bocsátása alkalmából. TEHERÁN A teheráni amerikai nagykövetséget hatalmukban tartó diákok csütörtökön szabadon engedtek újabb öt túszt: a követség két fülöp-szigeti, egy dél-koreai, egy bangladesi és egy pakisztáni alkalmazottját. Ugyanakkor közölték: a többi amerikai túsz közül már senkit sem bocsátanak szabadon, amíg a bukott uralkodót nem szolgáltatták ki Iránnak. A diákok szóvivője kijelentette: amennyiben főbenjáró vétségben — kémkedésben — bűnösnek találják a túszokat, halálra ítélik és kivégzik őket. Khomeini ajatollah csütörtök esti televíziós beszédében ezzel összefüggésben arról beszélt, hogy „nem lenne képes visszatartani” a nagykövetségen levő diákokat, ha az amerikaiak beváltják katonai fenyegetésüket. Az iráni forradalom vezetője csütörtökön Qumban 120 pakisztáni katonatisztet fogadott, akik mekkai zarándokú tjükről hazatérőben felkeresték őt. Egy tábornok közülük — a Pars iráni hírügynökség jelentése szerint — ekkor átadta Khomeininek Ziaul Hak pakisztáni elnök meghívását: „A pakisztáni nép s Ziaul Hak elnök nevében kérjük önt, hogy látogasson el Pakisztánba” - — mondotta a tábornok. Khomeini a pakisztáni tisztek előtt hangsúlyozta az iszlám népek „sorsközösségét”. — Az amerikai katonai fenyegetések idején egyetlen keleti ország sem érezheti magát biztonságban. A katonai fenyegetés azonban — mondotta a Khomeini — nem félemlít meg minket, népünk „foggal és körömmel” harcolna egy amerikai agresszió ellen. Khomeini ismételten .»élesen támadta Washingtont, „mert befogadott egy bűnözőt (a sahot), s amikor kiadatását követeltük, helyette hadihajókat és repülőgépéket küld Irán ellen”. Khomeini és az iszlám diákok hajlíthatatlan megnyilatkozásai ellenére Hansen amerikai republikánus képviselő Teheránban tovább folytatta nem sok reménynyel kecsegtető próbálkozásait a túszok kiszabadítása érdekében. Csütörtökön találkozott Baniszadr külügyminiszterrel. Az iráni politikus a megbeszélés során közölte vele, hogy csupán a sah elutazása az Egyesült Államokból semmiképp sem elégítené ki Iránt, bár ez korábban esetleg megoldás lehetett volna. Ezzel cáfolta azokat a csütörtöki értesüléseket, miszerint az „iszlám diákok” elengednék foglyaikat, ha a sah Mexikóba, vagy Egyiptomba utazna. WASHINGTON Az „iráni helyzet áttekintésére” péntekre Camp David-be, jelenlegi tartózkodási helyére kérette Carter amerikai elnök legfontosabb politikai és katonai tanácsadóit, így Cyrus Vance külügyminisztert, Harold Brown külügyminisztert, David Jones tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadót és Stansfield Turnert, a CIA igazgatóját. A pénteki megbeszélésre hivatalos „válságtörzs” egyébként is naponként tanácskozott a teheráni amerikai nagykövetség november 4-i elfoglalása óta. Hodding Carter külügyi szóvivő csütörtökön este úgy harangozta be a pénteki Camp David-i tanácskozást, hogy „teljes erőbevetés- sel” munkálkodnak a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok kiszabadításán, s mérlegelik, milyen lépéseket kellene tenni szerte a világban az amerikai nagykövetségek biztonságának szavatolására. Hozzátette azonban, hogy az iszlám világban történt események „sehol a világon sem fogják visszakozásra vagy meghátrálásra késztetni” az Egyesült Államokat. Arról nem nyilatkozott, hogy Washington a túszok kiszabadítására milyen lehetőségeket mérlegel. Washingtoni kormánytisztviselők azt állítják ugyan, hogy Carter elnök „a békés megoldás érdekében számba veszi az összes lehetséges diplomáciai utakat-mó- dokat” ám a Fehér Ház a héten először vetette fel „katonai' megoldás” lehetőségét is arra az esetre, ha „a túszoknak bántódásuk esnék vagy kémekként bíróság elé állítanák őket”. Az AFP péntek hajnali jelentése szerint az Azori-szigetekhez tartozó Lajes-támaszponton „a következő órákban” várják az amerikai légierő utánpótlást szállító gépeinek megérkezését. Az Egyesült Államok a Portugáliával 1951-ben kötött megállapodás értelmében 1983-ig használhatja e támaszpontot, de csak hadtáp- szállítmányok továbbítására és felderítésre. Katonai akciókhoz külön engedélyt kell kérni a portugál kormánytól. Maria de Lourdes Pintasilgo portugál miniszterelnök csütörtökön este Lisszabonban kijelentette: Portugália esetleg megengedi az Egyesült Államoknak a lajesi légitámaszpont használatát, „ha ez Iránnal fennálló ellentétében szükséges.” (Reuter, AP, UPI, AFP) Az iráni hadsereg mindhárom haderőnemét teljes készültségbe helyezték egy esetleges amerikai katonai beavatkozás esetére — közölte az AFP hírügynökséggel Ahmad Madani, az iráni haditengerészet főparancsnoka, Khuzisztán tartomány kormányzója. A Hormuz-i szoros térségében megerősítették a tengeri haderőket — mondotta —, fokozták a stratégiailag fontos helyen átmenő hajóforgalom ellenőrzését, valamint a tengeri és a khuzisz- táni olaj lelőhelyek védelmét. Hangsúlyozta, hogy Irán nem szándékozik lezárni a szorost, sem pedig megtiltani az amerikai olaj- szállító hajók áthaladását. A haditengerészet főparancsnoka szerint egy esetleges amerikai katonai akció korlátozott jellegű lenne, s mindenekelőtt megfélemlítésre szolgálna. Madani hozzáfűzte: amerikai támadás esetén Irán kérni fogja az OPEC-tagországokat, az Egyesült Államokba irányuló olajszállítások leállítására, az ezt megtagadó országokkal pedig Irán esetleg fölfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat. Rések a sorompón Jólesik megemlékezni — az általános fegyverkezési verseny, a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások közepette — egy olyan megállapodásról, amely már létrejött és igazolta önmagát. Tíz évvel ezelőtt lépett érvénybe a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szerződés, népszerűén szólva az atomsorompó. Az atomfegyverrel rendelkező aláíró hatalmak vállalták, hogy nem adnak át senkinek e veszedelmes fegyverből, a többi csatlakozó pedig nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvileg valóban leengedték a sorompót. Virágzó üzlet Azóta 113 állam csatlakozott a szerződéshez, így a kezdeményező Szovjetunió, valamint az Egyesült? Államok és Nagy Britannia, akiknek már van atomfegyverük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszország, amelyeknek tudományos felkészültsége és gazdasági adottsága meglenne a gyártáshoz. Többek közülük nemzetközi fórumokon rendszeresen hangsúlyozzák: nem is kívánnak atomhatalommá válni. Nem igazolódtak az aggodalmak, hogy e korlátozás miatt a nem atomhatalmak hátrányos hely-: zetbe kerülnek a nukleáris energia felhasználása, az új technológiai eredmények alkalmazása tekintetében. Világszerte gyorsan szaporodnak az atomerőművek, exportjuk virágzó üzletággá lett, és az NSZK például — az egyik aláíró nem atomhatalom —. óriási összegekért szállít kész erőműveket Brazíliának. De éppen itt van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem megoldott probléma. Az áramforrásul szolgáló reaktorok bizonyos fajtájának mellék- terméke a plutónium. Márpedig ez az atombomba alapanyaga lehet. Elméletileg tehát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nukleáris fegyverhez juthat. Ilyenformán nemcsak az okoz gondot, hogy két tényleges atomhatalom, Franciaország és Kína máig sem csatlakozott a szerződéshez, jó néhány „küszöbállam” is kívül tartja magát e megállapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Izrael, Egyiptom, India, Pakisztán. (Dél- Afrika valószínűleg már át is lépte a veszélyes küszöböt.) Jobb ellenőrzést! Elengedhetetlen feladat tehát „befoltozni a lyukakat” az atom- sorompó-szerződésen, rávenni a kívülállókat a csatlakozásra. Egyetértenek az aláírók abban is, hogy tökéletesíteni kell az ellenőrzés módszereit: még inkább elzárni az utat az atomfegyverek áramlása előtt, s hatékonyabban felügyelni az üzletet és az exportot. Csökkenteni a kísértés lehetőségeit, hogy valamely állam, amely békés célú reaktorokat vásárol — fegyvergyártással próbálkozzék. A tudomány már megtalálta az ellenőrzés hatékony módszereit, csak alkalmazni kell. Nemzetközi előírások szabályozzák a sugárzó anyag szállításának módozatait is. Valamely terrorista csoport ugyanis arra az elhatározásra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot, s ezzel zsarol egy-egy kormányt, vagy akár államcsoportot. Nem kell feltétlenül atombombát gyártaniuk a terroristáknak: néhány száz gramm plutóniumból könnyen készíthető igen veszélyes sugárzó fegyver. Elengedhetetlen tehát — ezt követelte nemrég a Szovjetunió — a szállítási előírások szigorítása. A londoni klub Mindenképpen növeli az atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tulajdonosai maguk állítsák elő természetes uránból a fűtőanyagot: a dúsított uránt és a plutóniumot. A más — nem plutóniumtermelő — reaktorok ki- fejlesztése és elterjesztése mellett ezt a kérdést meg lehetne oldani nemzetközi ellenőrzés alatt álló dúsító üzemek felállításával. Ezek a központok garantálnák a nem-atomhatalmak ellátását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos aggodalmakat és lehetőségeket, még a sugárzó hulladék őrzésére is könnyebben lehetne így nemzetközi jellegű megoldást találni. „Londoni klub” — ez a neve a fejlett atomiparral rendelkező országok rendszeresen összeülő együttesének. A nemzetközi életben ritka egyöntetűséggel tárgyalnak és határoznak itt. Nemrég úgy döntöttek például, hogy csak annak adnak el reaktort, aki aláveti magát a semleges nemzetközi ellenőrzésnek. E „klub” munkája és általában atomso- rompó-saerződés tíz esztendeje mutatja, hogy lehetséges az együttműködés olyan kényes kérdésekben is, mint a nukleáris technológia. A teljes megoldást természetesen — mint a fegyverzetkorlátozás más kérdésében is — az általános politikai enyhülés hozhat csak. j NAPI KOMMENTÁR Keddtől csütörtökig magyar zászló lobogott Párizs egyik legelőkelőbb szállója, a Crillon Hotel előtt. Lázár György és kísérete innen indult a hivatalos eszmecserékre, a kétoldalú kapcsolatok új szakaszát előkészítő tárgyalásokra. Ami a magyar—francia kapcsolatok régmúltjának históriáját illeti, mi tagadás, az irodalom és a művészetek szféráiban nagyobb jelentőséget kapott, mint a politikában, vagy a gazdasági életben. Tizenegy évvel ezelőtt találkozott először a két ország miniszterelnöke. Azóta szinte rendszeressé váltak ezek a magas szintű eszmecserék, amelyek kétségtelenül hozzájárulnak Budapest és Párizs álláspontjának tisztázásához a nemzetközi politika kérdéseit illetően, s elősegítik a két ország együttműködését. A most lezajlott ötödik kormányfői találkozó kiindulópontja jó reményekre jogosított: nincsenek olyan problémák, amelyek valamiféle árnyékot vetnének jövőbeni kapcsolatainkra. Persze, higgadtan kell megítélni lehetőségeinket is. Más-más politikai- katonai-gazdasági integráció tagjaként, hazánk és Franciaország szakértői 'jó néhány nehézséggel találják szemben magukat. Ennek ellenére — mint azt a közös közlemény is aláhúzza — keresni kell továbbra is az együttműködés új lehetőségeit. Most már bizonyára könnyebb is ezekre rátalálni, hiszen az elmúlt években figyelemreméltó eredmények születtek. Éppen most egy éve Kádár János látogatott el a Szajna-parti metropolisba. Méltán vélekednek erről az eseményről mind Párizsban, mind Budapesten úgy, hogy az mérföldkőnek számít a kétoldalú kapcsolatokban. Akárcsak a múlt őszön, most is többségben voltak azok a témák, amelyekrcä véleményünk azonos, vagy legalábbis közel áll egymáshoz. S ez éppen most. amikor például az európai biztonságot bizonyos NATO-törekvések komolyan veszélyeztetik, rendkívül fontos. Lázár György sikeres párizsi látogatása újabb bizonysága annak, hogy a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok párbeszéde a kontinens békés távlatainak nélkülözhetetlen eleme. Jóleső megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a két kormány politikai szándéka egybeesik: mind hazánk, mind pedig a Francia Köztársaság keresi a kapcsolatok bővítésének, elmélyítésének újabb lehetőségeit. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eddigi eredmények legfeljebb biztatóak, de korántsem kielégítőek. Mindkét fél részéről még nagyobb igyekezetre és bátrabb kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy a közös közleményben kifejezésre juttatott remények valóra váljanak. Minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz kapcsolatainknak Giscard d’Estaing élnök jövő őszi magyarországi látogatása is. Gy. D. Viták Nyugat-Európában az amerikai rakéták telepítéséről A Nyugat-Európai Unió közgyűlésének hadügyi állandó bizottsága úgy véli, hogy a nyugateurópai középhatósugarú rakéták korszerűsítésével egyidőben tárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunióval a fegyverzet korlátozásáról és a középhatósugarú nukleáris rakéták számának csökkentéséről. A NATO nyugat-európai tagjainak többségét tömprít,ő' ljorrnáhy- közi szervezet bizottsága csütörtökön hozta erről nyilvánosságra jelentését, amelyet december 3-án a Nyugat-Euróipai Unió párizsi közgyűlése elé terjesztenek. A bizottság szerint azért van szükség az amerikai cirkálórakéták és a Pershing—2 rakéták nyugat-európai elhelyezésére, mert „növekszik a szovjet nukleáris fenyegetés”. Ezért a NATO minden tagállamának hozzá kell járulni, hogy területén új rakétákat helyezzenek el. A NATO-nak ezt az elhatározását azonban „világos javaslattal” kell összekapcsolnia: tárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunióval a középhatósugarú rakéták „kölcsönös és kiegyensúlyozott” csökkentéséről. A bizottság állásfoglalásával nem értett egyet annak holland tagja, aki emiatt le is mondott tisztségéről, ö azt szerette volna, hogy a tárgyalásokat a Szovjetunióval még a korszerűsítésről szóló döntés előtt megkezdjék. A jelentéssel nem értettek egyet a bizottság francia tagjai sem. Változás történt a belga kormánynak a közép-hatósugarú rakétákkal kapcsolatos álláspontjában. Henri Simonét külügy- és Jose Desmarets hadügyminiszter csütörtökön — a belga parlamenti hadügyi és külügyi bizottságának közös ülésén — támogatta a NATO-nak azt a javaslatát, hogy gyártsák és helyezzék el Nyugat-Európában a sokat vitatott 572 rakétát. A két belga miniszter ehhez még hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan tárgyalásokat kell javasolni a Szovjetunióval az említett fegyverek csökkentéséről. A belga kormány álláspontjában a visszalépést az jelenti, hogy eddig — Hollandiához hasonlóan — a tárgyalások elsődlegességét hangsúlyozta, s csak azok kudarca esetén tartotta elképzelhetőnek és szükségesnek a középhatósugarú rakéták gyártását és elhelyezését Nyugat-Európában. A belga hadügyminiszter közölte, hogy Belgium részesedése a mintegy 5 milliárdos programból 16,7 millió dollár. A belga kormány csütörtökön bejelentette, hogy a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülése előtt nem kívánja a parlament teljes ülése elé terjeszteni a kérdést. A fla- mand szocialista és a kommunista párt máris közölte, interpellációt nyújt be, amely megkérdőjelezi ennek az eljárásnak a törvényességét. (AFP, AP) Lapzártakor érkezeti képünkön: Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter találkozója. • Magyar filmforgató csoport utazott Kambodzsába Kambodzsába utazott pénteken a MAFILM híradó- és dokumen- tumfilm-stúdió és a televízió közös forgatócsoportja. A stáb a délkelet-ázsiai országban végbemenő legújabb fejleményekről készít majd másfél órás színes riportfilmet. A várhatóan 1980. januártól a mozik* ban és a televízió képernyőjén látható film tízfős forgatócsoportját Kolonifcs Ilona rendező irányítja. Szerkesztő-riporterként Benda László, vezető operatőrként pedig Fehéri Tamás dolgozik majd a délkelet-ázsiai úton. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Schmidt—Gromiko-találkozó
