Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
1979. november 2. • PETŐFI NÉPE • 5 A szakmunkástanulók szabad ideje ÚTTÖRŐÉLET Az iskolai nevelésre — a köz- művelődéssel egyetemben — napjainkban egyre nagyobb feladat hárul, hogy időben és eredményesen tárja fel a szabad idő hasznos, tartalmas eltöltésének lehetőségeit, a tanuló ifjúság körében. Hogyan? A fiatalok érdeklődési körének megfelelően, kisebb, de szervezett közösségek létrehozásával, amelyek úgy képesek szórakoztatni, élményeket nyújtani, hogy emellett a személyiség is csiszolódik, gazdagodik. Példaként méltán említhető a kecskeméti 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézet, amelynek falai között negyvenhat osztály 1315 tanulója, nemcsak választott szakmáját sajátíthatja el. de számtalan lehetőséget nyújt számukra, hogy a szakmatörténetek, a művészetek, vagy a sport világába is betekinthessenek. Erről beszélgettünk Weither Vilmossal, az intézet igazgatójával. — Négy éve működik eredményesen intézetünk közművelődési bizottsága, öt nagyobb területet; a tanulók Öntevékeny művészeti csoportjait, a könyvtárt, a szakköröket, a klubmunkát és az esztétikai nevelést vonva irányítása alá. — Ezeket a közművelődési munkákat, társadalmi megbízatásból végzik a pedagógusok? — Részben igen. Van azonban egy függetlenített, kulturális tevékenységet ellátó tanár, egy függetlenített könyvtáros, s a bizottság vezetője a közművelődési igazgatóhelyettes. — Milyen öntevékeny művészeti csoportok működnek? — Egy irodalmi színpad, egy csaknem ötventagú énekkar, egy citerazenekar, s egy harminc tagot számláló néptáncegyüttes. Jelenleg' folyik a szervezése az Ifjú Gárda fúvószenekarnak, továbbá a forradalmi ifjúsági napokon már szeretnénk egy komplett népi együttessel bemutatkozni, amelynek összeállítását még az ősz folyamán megkezdjük. — Csak az iskola falain belül, vagy nagyobb plénum előtt is szerepelnek ezek a művészeti csoportok? — Sok meghívást kapnak évente, különösen az irodalmi színpad, és az énekkar. Különböző üzemi kollektívák. társadalmi szervek ünnepségein mutatják be műsoraikat. — Hány szakkör működik az intézetben? — Tizenhét, mintegy kétszáz taggal. Kémiai, történelmi, hon • A citerazenekar játszik egy vidám klubesten. (Az intézet fotószakkörének felvételeiből) ismereti, lövész, barkács, fotó, kézimunka, vagyis lehetne sorolni hosszasan. Munkáikból minden évben kiállítást rendezünk, Alkotó Ifjúság címmel. Nagyon érdekesek a honismereti szakkör kiállításai. Egyes szakmák régi munkaeszközeinek gyűjtésével, s a szakmatörténettel foglalkoznak. A barkács szakkör tagjai az iskolai berendezések javítását, karbantartását vállalták, vagyis a manuális készség fejlesztésén túl, hasznos munkával is segítik intézetünket. — Milyen a klubélet? — Két diákotthoni és egy iskolái ifjúsági klubunk van. Mindhárom gazdag programmal dicsekedhet. Meghívnak híres embereket, TIT-rendezvényeket szerveznek, működik filmklub, ifjú zenbarátok köre, és természetesen gyakoriak a táncrendezvények, a diszkók is. A programok összeállítását a tagok igénye határozza meg, s azt hiszem, ezzel magyarázható klubjaink népszerűsége, látogatottsága. — Az esztétikai nevelésnek, milyen egyéb, tanórákon kívüli formáit honosították meg? — Évi nyolc filmelőadáson vesz részt kollektiven az iskola, amelyeket tájékoztató és nevelő jellegű előadás előz meg, majd közös beszélgetés és vita követi a látottakat. Nagyon kapósak az ifjúsági film- és színházbérietek. Az utóbbiból például, mintegy négyszázan vásároltak szeptemberben, a tanév megkezdését követően. — Milyen jelentősége van az intézet KISZ-szervezetének a köz- művelődési bizottság munkájában? — Második éve folyik az alapszervezetek kultúrfelelőseinek képzése, vagyis külön népművelői oktatásban vesznek részt. Ez a kezdeményezés jelentős mértékben segíti a bizottság szervezési, programtervezési munkáit, mivel lehetővé teszi, hogy több hozzáértő fiatal is bekapcsolódhasson a vezetésbe, irányításba. Minden évben végzünk felméréseket, a tanulók érdeklődési körét, művelődési igényeit illetően, s a közművelődési bizottság ezeket figyelembe véve állítja össze programtervezetét, aminek eredményeit negyedévenként értékeli. — A szabad idő hasznos eltöltésének egy másik területe a sport. Ezen a téren, milyen sikereket mondhat magáénak a szakmunkásképző? — Ami a tömegsportot illeti, az Edzett ifjúságért mozgalomban való részvételünket említeném. Az értékelések szerint, majd csak minden évben az élvonalban szerepelünk, a megye iskolái között. Ezenkívül labdarúgó-, kézilabda-, atlétika- és természetjáró szakosztályok működnek intézetünkben. Kecskemét nagyobb sportegyesületeiben is sok tanulónk versenyez, többnyire olyan sportágakban, amelyeknek nincs szakosztálya nálunk. Érmek, kupák, oklevelek sokasága büszkélkedik egy vitrines szekrényben. Ahogy a trófeákat nézegetjük, Weither Vilmos arról beszél, hogy a' városi közép- iskolás labdarúgó-bajnokságot, szinte minden évben a szakmunkásképző nyeri. Továbbá, hogy éppen a napokban rendezték a szakmunkás tanulók országos kötöttfogású birkózóbajnokságát, amelyen csapatban a bronzérmet szerezték meg az intézet versenyzői. — Minden osztály évente egy kirándulást szervez — mondja az igazgató. — Másfél éve van saját autóbuszunk, amit igyekszünk kellően kihasználni. Itt érdemes megemlíteni, hogy megvételéhez 450 ezer forinttal járult hozzá tanulóifjúságunk, felajánlva két éven át az őszi, szüreti munkáik bérét. — Az iskolai oktatás és a munkahelyi gyakorlat mennyi szabad időt enged a tanulóknak? — Akár elméleti, akár gyakorlati képzésről van szó, nem több napi hét óránál a diákok elfoglaltsága. Tehát nemcsak lehetőségük, idejük is van hasznos, érdeklődési körüknek megfelelő tevékenységekre. Gondot okoz viszont a bejárók helyzete, ugyanis szabad idejük jelentős részét elveszi az utazás. Számuk ötszáz fölött van, és sokan negyven kilométernél távolabbról utaznak naponta. A diákotthonban la- -kóknak és a helybelieknek köny- nyebb a helyzete, s tapasztalataink szerint élnek is az intézet által nyújtott lehetőségekkel, amit a közművelődés és a sport területén elért eredményeink is bizonyítanak. Társadalmunk az iskolai nevelés célját a sokoldalúan fejlett, szocialista embertípus kialakításában jelöli meg. A szakmunkásképző intézetek oktatási rendszerét tekintve, elsődleges cél a szakma jó elsajátítása. Így a sokoldalúság kialakításának lehetőségei jobbára az elméleti és gyakorlati órákon kívül, vagyis a tanulók szabad idejében mutatkoznak. S ha arra gondolunk, hogy ezek a fiatalok maholnap társadalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak a tagjai lesznek, már közel sem mindegy, hogy hogyan töltik szabad idejüket. .Reméljük, hogy legalább olyan tartalmasán és hasznosan, mint ahogyan azt a 607-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben tapasztaltuk. , Koloh Elek TÖRVÉNYSZERŰ KÖVETKEZMÉNY? Az óvoda 1981-ig marad(?) No, milyen az óvoda, kérdezték az ismerősök, ahogy megtértem a rövid vizitből. Milyen volna, válaszoltam kicsit letörten, elég szakadt és reménytelen ... Tényleg annak láttam. * Ott kezdem, hogy a szülők súgtak: nem ártana megnézni... Ide mindjárt közbeszúrom a vezető óvónő szavait: „A szülők annyi mindent beszélnek, nem kell mindig komolyan venni.” Én mégis komolyan vettem, s bizony nem tudtam közömbös, semleges maradni, látva a közepes méretű, meglehetősen sötét szobákat — szám szerint ötöt —, az egy-más- fél méter magasan végig vizes falakat, a púpos, néhol beszakadt parkettákat, az ócska széntüzeléses kályhákat, a 10—15 méter hosszú szűkös folyosót, hat kis mosdókagylóval, fogasokkal, s a feleakkora W. C.-t öt ülőkével. Beleszippantottam a kiszellőztetett füstgázmaradékba is, másutt meg olyan hűvös fogadott, hogy szabályosan belebor- zongtam. Százötvenhat kis ember második otthona: a kiskunfélegyházi „Dózsa III” ..: Az elnevezés némi magyarázatra szorul. A Dózsa György utcai napközi otthonos óvoda 3-as számú egysége ez, a központi épülettől — itt van Tarjányi Mi- hályné vezető óvónő — két-há- romszáz méterre. És egy kevés történelem: az 1799-ben megszüntetett városi temető helyén 1830-ban emelt. belsőárkádos (amit aztán befalaztak és folyosóvá alakítottak), klasszicizáló stílusú épület előbb ispotály volt, 1890 óta iskola, majd 1973-tól — egy toldalék szárnnyal — óvoda céljait szolgálja. Most pedig nem egészen a felét —, ahol nemrég még raktár, hivatalsegédi lakás és egy általános iskolai napközis terem volt — lebontják. Az óvodai traktus — fentebb ecsetelt állapotában — egyelőre marad. Az udvar drótkerítéssel kettévágva — jöhetnek, sőt már dolgoznak is az építők, a gépek. ♦ öt perce sincs, hogy az intézetben tartózkodom. Szeretnék körülnézni — jelentettem be szándékom az egyik fehérköpenyes óvónőnek. Parancsoljon, felelte ő, készséggel. Mondom,*alig öt perce szemlélődöm, kérdeznem fölösleges, tudom „mit” keresek, amikor telefonhoz szólítanak. A vonal végén: Tarjányi Mihályné. Kér: látogassam meg. Mert felvilágosítást csak tőle kaphatok. (Hogyan szerzett tudomást ittlétemről? — titok.) Napokkal később értesülök róla: a rendtartásra hivatkozva fegyelmit akart adni az óvónőknek, amiért engedély nélkül engedtek be egy il- letéktelent(?) Átsétálok az irodájába. Beszélgetünk. Elmeséli, hogy mi látható odaát, a Dózsa III-ban, és mi nem. Hogy három csapot el kellett zárni, mert a lefolyóból feltör a szenny, (eldugult a vezeték és magas a talajvíz), hogy ez egyre gyakrabban megtörténik a W. C.-ben is, hogy ötven apróságra jut egy kifolyó, harmincra — plusz a felnőttekre — egy fülke. Hogy a csatornarendszer elrohadt, állandóan javítanak, festenek. cserélik a parkettát, mégis .. Hogy a nyári tatarozást mindig elvégzik, hiába... És most itt a nagy felfordulás: a gyerekek jóformán ki se mozdulhatnak a szobákból. Lehetetlen egy helyzet — ebben egyetértünk. Amiben viszont nem: el kellene hurcolkodni, s jobb híján 2—3 kisebb épületbe szétosztani a gyerekeket, így teljesen eltakaríthatnák a régi fészket, s az ide tervezett lakások is terv szerint készülhetnének. Amikor elválunk, semmivel sem vagyok okosabb. De nyugod- tabb se. * Kovács Sándornén, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjén látszik: legszívesebbén ki - térne kérdéseim elől. Le sem tagadhatná: neki is okozott már néhány kellemetlen órát — tán még álmatlan éjszakát is — az óvcdaügy. — Magam is tiltakoztam eleget és higgye el, csak nehezen mentem bele, hogy még két évet húz? zanak le ott — sajnálkozik. — Végül is be kellett látnom: nincs más megoldás. Két éve keresgélünk, sehol egy megfelelő épület. Üj óvoda építésére nincs pénz. A Dózsa György utcait fogjuk majd bővíteni, négy vagy öt csoporttal. A műszaki osztálytól garanciát kaptunk: á legnagyobb elővigyázattal folyik a munka, szóval biztonságban lesznek az apróságok. Valahogy ki kell most már bírni. A városban az idén 343 jelentkezőt utasítottunk el, helyhiány miatt. Kilenc intézetünkben a kihasználtság 122 százalékos. Az V. ötéves tervidőszakra beprogramozott 375 óvóTeremtsünk értéket Mindig örömmel írunk a kisdobosok és úttörők értékteremtő akcióiról, társadalmi munkáról, faültetésről, hulladék- gyűjtésről. Örömmel, mert hisszük, hogy a megye hatvanezer kék- és vörösnyak- kendőse nélkül sokkal nagyobb feladatot jelentene a felnőtteknek a betakarítás, kevesebb fa lombosodna, sok nép- gazdaságilag értékes fém, papír és textil menne veszendőbe. Csak néhány adatot ismertetünk, hogy valamennyien érezzétek; fontos munkát végeztek! Évente átlagosan 1 millió munkaórában végzitek az iskola környékének, a sportudvarnak, esetenként a napközi otthonnak a rendben tartását. Néhány iskolában hagyomány, hogy a nyári vakáció idején a pajtások munkát vállalnak az iskola takarításában, miután a szülői munkaközösség tagjai — ugyancsak társadalmi munkában — a meszelést elvégezték. Az elültetett facsemeték száma évente 28—40 ezer. Szép hagyomány," hogy az úttörőesemények alkalmával fát, bokrot ültettek, és gondosan ápoljátok őket. Az évenkénti vasgyűjtés 7—900 ezer kilogrammot tesz ki. Százezres tételeket jelent az összegyűjtött papír, tízezrest a textil, és ezrest a gyógynövény. A gyűjtésért kapott pénzből rendezik a pajtások országjáró kirándulásaikat, táborra költik, s ebből vásárolnák apró ajándékokat beteg társaiknak. Mindig megkülönböztetett figyelemmel adunk hírt új akciókról, értékteremtő ötletekről! Tudósítóink jelentik Jánoshalmáról Keresztes Hajnalka írt beszámolót. Csapatuk hetedikesei és nyolcadikosai az idén is kivették részüket a betakarítási munkából, dolgoztak a helyi termelőszövetkezetben. Tíz nap alatt Hajnalkáék őrse csaknem 6 és fél ezer forintot keredai helyből legfeljebb 240 valósul meg. Sajnos... Dr. Belényi István tanácselnökhelyettes: — Alig néhány hónapja dőlt el: az óvodaépület szanálható. Azon vitatkoztak sokáig, hogy műemlék-jellegű, vagy sem, hozzányúlhatunk, vagy sem. Az a baj, hogy a szomszédban folyó lakásépítkezéshez olyan darurendszerre van szükség, amit csak ott tudnak felállítani. Különben az idén feltétlenül felújítottuk volna, így viszont az elköltözés vált nagyon sürgőssé. Az az igazság: venni kellett és lehetett volna már jóval előbb egy, vagy több erre alkalmas házat. Mert most már nem a pénzen múlik, meg tudjuk oldani és meg js oldjuk saját erőből, s más forrásokból. Megállapodás is született: a Dózsa György utcai óvodát fogjuk bővíteni... Szerintem ehhez nem kell két év ... * És addig? Marad minden a régiben. A kérdés pedig továbbra is megválaszolatlan: az, hogy 156 kisgyerek még bizonytalan ideig kénytelen szorongva, egészségtelen körülmények között (ezt a KÖJÁL-vizsgálatok is bizonyítják) eltölteni a nap nagyobbik felét, vajon törvényszerű következménye egy alaposan átgondolt, következetes városfejlesztési koncepciónak? Kutasi Ferenc • Bokrokat ültetnek a megyei úttörőparlament küldöttei az új úttörőház bejárata - előtt, Baján. (Gyulavári József felvétele) sett. A tervek szerint a pénz nagy részét háromnapos kirándulásra fordítják. * Nagyszerű gyűjtőmunkáról küldött tudósítást Villányi Andrea rajkrónikás is, Császártöltésről. Az elmúlt napokban nagyszabású rongygyűjtést rendeztek, és sikerült összesen 18 mázsát ösz- szeszedniük! A hulladékot természetesen a MÉH-nek adták át. * Ötödikes őrsvezetők — Mayer Ildikó, Kovács ‘ Erika és Hegedűs Andrea — küldték a következő tudósítást a kecskeméti Zrínyi Ilona úttörőcsapattól. * „Az Osztyapenkó raj — szól a tudósítás — tagjai úgy döntöttek, hogy hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját harmincöt nemes tettel köszöntik! A tettek között egy egész napos almaszüret is szerepel.” Bizony almát szedtek, pedig csak ötödikesek! Dicséret érte! A tettek sorát az egész napos bugaci raj túra — megnézték a Kiskunsági Nemzeti Parkot — ünnepi műsor összeállítása, egy szép riport Katona Gyulával, Szimferopol díszpolgárával — és a Hazafias Népfrontnál végzett kutatómunka folytatja. Kalocsáról, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tanulóitól hasonló beszámolót kaptunk. Az egyik októberi vasárnapon egész napos paprikaszedést vállaltak a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A munkáért kapott több mint 12 ezer forintot befizették a nemzetközi gyermekév 1979 — számlára. Három kecskeméti, leninvárosi kisdobos — Varsányi Enikő-, Pau- ditz Rita és Sztrapák Ferenc — személyesen hozta el a szerkesztőségbe tudósítását. „Városunk felszabadulásának 35. évfordulójára csapatunk Weöres Sándor kisdobosraja ellátogatott a 607- es Szakmunkásképző Intézetbe. Weither Vilmos igazgató és a KISZ-alapszervezet vezetői fogadtak bennünket. Meghallgattuk az igazgató bácsi érdekes beszámolóját a kommunista mozgalom harcairól, megnéztük az itt oktatott szakmákról készült kiállítást, és a város felszabadításának dokumentumait. Nagyon érdekes volt.” ^ S. K. Rejtvényfejtőknek o 0 p o o o • Kívülről is jól látszik: mennyire vizes a fal. • Ennyi marad az épületből. A toldalékrész két szobája közvetlenül az udvarra nyílik. • Ezt a felét viszont lebontják.':.’ (Straszer András felvételei) Kisdobosoknak és úttörőknek közöljük az itt látható, Játék a nevekkel rejtvényt. Egy híres magyar ember nevét kell kitalálnotok úgy; hogy a felsorolt neveket megfelelő sorrendbe rakva, a körökbe került betűkből alakuljon ki a megfejtés, a név. A fejtörőhöz a kővetkező nyolc nevet használjátok: Andor, Csaba, Egyed, Emese, Endre, Etele, Márta, Emese. A megfejtéseket a szokásos módon küldjétek be, levelezőlapon a szerkesztőség címére — Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Szabadság tér 1/a — november nyolcig. A levelezőlap címoldalára most is írjátok rá: Ottörőrejtvény. A helyes megfejtést beküldők között könyveket sorsolunk ki, postázunk részükre;
