Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában derült, a Dunántúl nyugati részén he­lyenként erősen felhős idő, eső nél­kül. Mérsékelt, napközben többfelé megélénkülő szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában: plusz 1, plusz 6 fok kö­zött. A legmagasabb napali hőmérséklet 17, 21 fok között, a tartósan ködös helyeken kevéssel 15 fok alatt. ___________________________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE _______________________________ A Z MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 239. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 12. péntek Kádár Juttas fogadta Viktor Kulikovot Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtök délelőtt a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­nokát és Anatolij Gribkov hadsereg tábornokot, az egye­sített fegyveres erők törzsé­nek főnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter és Oláh István altábornagy, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari (főnöke, i iniszterhelyettes. A vendégek a késő délutáni órákban elutazták hazánkból. KGST-tanácskozás résztvevői Kecskeméten • A vendégek üzemlátogatásra indulnak a Kecskeméti Konzervgyár­ban. (Tóth Sándor felvétele) A közös beruházásokkal kap­csolatos együttműködés közgazda­sági kérdéseiről tanácskozást ren­dezett az MSZMP Politikai Fő­iskolája, valamint a KGST vi­lággazdasági és nemzetközi irá­nyító intézete Budapesten. A tu­dományos ülésszakon részt vevő bolgár, csehszlovák. 'NDK-beli. lengyel, szovjet és 'magyar szak­emberek csoportja — Sipos Ala­dárnak, a Politikai Főiskola rek­torhelyettesének a vezetésével — csütörtökön Kecskeméttel ismer­kedett. A vendégeket délelőtt a me­gyei pártbizottság székhazában fogadta Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első tiktára, a'ki tájé­koztatást adott az ország legna­gyobb területű megyéjének múlt- járól, gazdasági, társadalmi és kiuturális életéről. Szólt egyebek között arról a dinamikus fejlődés­ről, amely a megyére általában jellemző volt az utóbbi húszegy­néhány esztendőben. Ismertette a megye ipari termelésének ered­ményeit, majd mezőgazdaságának jelentőségét hangsúlyozta; azt hogy a területen gazdálkodó me­zőgazdasági nagyüzemek jórészt kedvezőtlen termőhelyi, éghajlati adottságok mellett érték el a mai eredményeket, s ezek nem­zetgazdasági szinten is számotte­vők. Az összes mezőgazdasági termék tizenkét százalékát ugyan­is ez a megye állítja elő. A nagy érdeklődéssel meghall­gatott tájékoztató után Horváth István válaszolt a külföldi ven­dégek kérdéseire. A további program során Su- hajda István, a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai osztály- vezetője töltötte be a házigazda tisztét. Rövid városnéző sétára indultak a vendégek, megtekin­tették a Megyei Művelődési Köz­pontot, majd a Tudomány és Technika Házát, ezt követően pedig üzemlátogatáson vettek részt a Kecskeméti Konzervgyár­ban. Az élelmiszeripari üzemet Hantos János igazgató mutatta be. A budapesti tanácskozás résztvevőinek látogatása a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság­ban fejeződött be. A nagyüzem életéről, az időszerű munkákról, a szőlőfeldolgozás folyamatáról, a gyümölcsléüzemről ugyancsak üzemlátogatással egybekötve. Ma­gyar Ferenc, a gazdaság igazga­tója tartott tájékoztatót. Szedik a paprikát Kalocsa környékén Eredményes a dusnoki kísérlet A tengeren túlról Európába átkerült paprikát új hazájá­ban is hosszú ideig kerti vagy szobadísznek termesztették. Hazánkban mintegy 250—300 éve vált fűszernövénnyé. Az amerikai kontinensről származó fűszerpaprika most vissza­felé utazik. A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat ugyanis a közelmúltban megkezdte a kiváló minőségű papri­kaőrlemény szállítását az Egyesült Államokba. Az USA-n kí­vül még harmincöt országban vásárolják a kalocsai paprikát. Az élelmiszeripari vállalat, a paprikanemesítők és -termesztők az elmúlt években sokat fáradoz­tak annak érdekében, hogy a Ka­locsa környéki táj legismertebb ízesítő növényének minőségét meg­óvják, értékeit gyarapítsák. A ne- mesítők ízben, színanyagban és egyéb hasznos tulajdonságban gaz­dagabb, magasabb hozamú fajtá­kat állítottak elő. A mezőgazda- sági üzemek pedig rendszerbe tö­mörülve, sok ezer hektáron ipar­szerű eljárások alkalmazásával termesztik a paprikát. A feldolgozók, valamint a ter­mesztők nagy gondot fordítanak a termés fajtaazonosságára, megfe­lelő osztályozására, tisztaságára. Rendszeres a higiéniai ellenőrzés, az állami és szövetkezeti gazda­sági, valamint a paprikaipari szá­rító üzemekben. Valamennyi in­tézkedés, amelyet a termesztők és a paprikaipar feldolgozó telepei fo­ganatosítottak. az áru tisztaságát, fűszerező hatását emeli, kereske­delmi értékét gazdagítja. Kalocsa környékén a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz a legna­gyobb paprikatermesztő, szántóte­rületének az idén 43 százalékán van fűszer- és zöldségnövény. Ezek termésének jelentős részét az el­múlt hetekben már biztonságba helyezte a szövetkezet tagsága. A 865 hektár fűszerpaprikaföldön nap nap után másfél ezren, ezer- kétszázán dolgoznak, hogy "kézi erővel, valamint öt gépppel gyűjt­sék az érett termést. A kézi szedé- sű paprikát a szárítóüzem több hektárnyi területen a közös gaz­daság eredményes kísérletéi alap­ján rendszeresített, úgynevezett kiskonténerekben szikkasztják. Ez az eljárás rendkívül gazda­ságos, mert nemcsak a termés szállításának, rakodásának gépe­sítését tette lehetővé, hanem te­kintélyes mennyiségű fűtőolajat takaríthat meg vele a szövetkezet. A három szárítóberendezés töké­letes kihasználását is lehetővé te­szi. Amíg a kiskonténerekben nap­ról napra Veszít nedvességtartal­mából a kézi szedésű fűszerpap­rika, és a napfény hatására ter­mészetes körülmények között feje­ződik be az érési folyamat, addig a betakarítógépekkel leszedett paprika lelkész termékké átalakí­tása folyik, a szövetkezet hőlég­kezelő üzemeiben. Itt Sereg Fe­renc, Boromissza István, Rogács Péter és társai három műszakban egymást váltva szárítják a fűszer- paprikát, gondosan ügyelve a be­# Jagicza József és Szitár Vince irányításával dolgozik a két, FZB-típusú szedőgép a nagyüze­mi paprikatáblában. (Straszer András felvételei.) rendezések zavartalan működé­sére. A dusnoki határban szeptember első napjaiban kezdődött a szedé- si idény, és tart mindaddig, pmíg valamennyi érett, csöves paprika a szabadtéri előszikkasztó telepre, vagy a szárítóüzembe nem kerül. E két helyen már nem árthat az értékes fűszernövénynek a fagy, s a Munkás-Paraszt Tsz sok évtizedes hagyományához mél­tóan, az idén is kiváló minőségű alapanyaggal tudja ellátni a pap­rikaipart. K. A. Facsemeték az őszi telepítésekhez A tervezettnél több tanterem épül a megyében A különböző szintű tanácsi szervek, testületek, bizottságok — közeledvén az V. ötéves terv utol­só esztendeje — sorra napirendre tűzik a fejlesztési célok megvaló­sulásáról szóló jelentéseket. Ezt tette a Bács-Kiskun megyei Ta­nács oktatási bizottsága is leg­utóbbi ülésén: á tanács illetékes szakigazgatási szerveinek tájékoz­tatása alapján áttekintette az ok­tatási beruházások helyzetét, fel­tárta azokat a problémákat, ame­lyek helyenként akadályozzák az új iskolai létesítmények terv sze­rinti megvalósulását. Megállapították: az óvodák, ál­talános iskolák, szakmunkáskép­ző intézetek fejlesztésének időará­nyos teljesítése megfelel az ötéves programban előirányzottaknak. A diákszociális létesítmények — diákotthonok, napközi ellátás — fejlesztése viszont elmarad a ter­vezettől. Az óvodahálózatot — az okta­táspolitikai párthatározatnak megfelelően — olyan mértékben kellett és kell fejleszteni, hogy a megye községeiben teljesen megoldódjanak, a városokban pe­dig csökkenjenek a helyhiányból adódó gondok. Levonva a megszűnt és meg­szűnő gyermekintézményi helyek számát, várhatóan 3877-tel lesz több hely a megye óvodáiban 1980 végén, mint öt évvel ezelőtt volt. Ez ötszázharminccal több, mint amennyit a tanácsok erede­tileg terveztek. Ezzel lehetővé válik, hogy az óvodáskorú kisgyerekek mintegy 85 százaléka óvodába járhat majd. E szép eredmény, a tanácsok erő­feszítéseinek, és annak a széles körű társadalmi akciónak köszön­hető, amelynek során az üzemek, vállalatok és szövetkezetek évről- évre segítik az óvodaépítéseket. A helyzet azonban mégsem olyan jól alakul mindenütt, mint amire a megyei átlageredményből következtethetnénk. Ma már el­mondható, hogy a községekben van, vagy rövidesen lesz elegen­dő óvodai hely. Baján és Kalo­csán is megszűntek az ilyen jel­legű feszítő gondok. De például Kecskeméten és Kiskőrösön, a fejlesztések ellenére is súlyos gond az óvodai helyhiány. A me­gyeszékhely ötéves terve ezer új óvodai hely létesítését irányozta elő, s a tervidőszak végéig, bele­értve a vállalati óvodaépítéseket is, 1550-nel nő az óvodai helyek száma. A város ilyen ütemű fej­lesztés mellett sem tudja kielé­gíteni az igényeket: óvodáiban száz helyre átlagosan százötven­három gyerek jut. Az általános iskolai tanterem- fejlesztés feladatait a tankötele­zettségi törvény végrehajtása, az iskolák közötti színvonalkülönb­ségek csökkentése, a városiasodás és a körzetesítés határozta meg elsősorban. Mindezek figyelembe­vételével 219 új általános iskolai tanterem építését irányozta elő a megyei terv. Ebből eddig 144 ké­szült el, a tervidőszak végéig pe­dig várhatóan 226 oktatási terem­mel gazdagodik az intézményhá­lózat, s ez héttel több az elő­irányzottnál. További hatvan tan­termet nagyrészt átalakításokkal nyert az oktatásügy. Ezek azon­ban a legtöbb esetben szükség­megoldásokat jelentenek, s átme­netileg enyhítik a gondokat. Az oktatási bizottság biztatónak ítélte a tanteremfejlesztés hely­zetét. Ez az általános megállapí­tás — akárcsak az óvodák eseté­ben — helytálló. Néhány helyen azonban fokozottabb beruházói és kivitelezői tevékenység a terv teljesítése érdekében. A városok, nagyobb községek egy részében a lakosság nagyobb arányú növeke­dése, valamint a kivitelezések ké­sői ütemezése miatt feszültségek! keletkeztek. Kiskőrösön például 45, Kecskeméten 40, Kiskunfél­egyházán pedig 46 tanuló jut egy osztályteremre. A bizottság ezért javasolja, hogy a következő öt­éves 'tervidőszakban az iskolahá­lózat fejlesztését — elsősorban a városokban — továbbra is kiemel­ten kezeljék a tanácsok. A fej­lesztéshez hozzátartozik, hogy öt év alatt 194 tanterem szűnik meg elnéptelenedés, körzetesítés, s a szükségtantermek felszámolása miatt. így az elkészülő 226 új tanterem elsősorban minőségi ja­vulást eredményez. Az iskolai testnevelés feltételei­nek javítására öt év alatt 26 tor­naterem épül, s ezek közül hét sportcsarnok méretű. Néhány he­lyen, így például Csávolyon, Kún- szentmiklóson, Tázláron és Ke­rekegyházán elkezdik, s a VI. öt­éves tervben fejezik be a torna­termek építését. Jelentősen — halszázhetvenhat- tal — nőtt az általános iskolai diákotthonok férőhelyeinek szá­ma. A Kiskunfélegyházán terve­zett százhúsz személyes tanyai kollégium ugyancsak a következő tervidőszakban valósulhat meg. R. M. Több mint száz fajtából össze­sen 800 ezer gyümölcsfacsemetét, kínál az őszi és a tavaszi telepí­tésekhez a Kecskemét-szikrai Ál­lami Gazdaság borbási faiskolája. Értékesítésük az Alföld és a Dél- Dunántúl öt megyéjének 32 lera- katánál. október második felében kezdődik meg. Az »ígéret szerint nem lesz hiány őszibarackból, amelyből 34-féle a választék, meggyből és cseresznyéből azon­ban az idén sem tudják kielégí­teni az igényeket, bár az előző évi­munkát. A tanácskozáson elmondott vi­taindító előadásában Laczy End­re, az ÉFÉDOSZ megyebizottsá­gának titkára összefoglalta a te­rületi vezető szerv tapasztalatait arról, hogy a szakszervezet 750 Bács-Kiskun megyei bizalmija miként tudott élni eddig az egyet­értési, a véleményezési, a javas- lattételi, az ellenőrzési, a képvi­seleti és a kifogásolási jogával. Megállapította, hogy az elmúlt három évben általában nőtt a bi - zalmia'k tekintélye, bár a gazda­sági vezetőkkel való partneri kapcsolatok még nem minden munkahelyen kedveznek a tevé­kenységüknek. Előfordul, hogy a törvény adta jogaikat semmibe veszik, de nem ez a jellemző, hanem a fejlődés a hatáskör gya­korlásában. Leginkább a bérfej­lesztéseknél, a kitüntetéseknél, a lakásépítési kölcsönök odaítélésé­nél gyakorolják a bizalmiak nél jóval többet szaporítottak ezekből a csonthéjasokból. A lerakatok feltöltésére, s 30 nagyüzemi kertgazdaság kiszolgá­lására megkezdték a csemeték ki­termelését. osztályozását. Első­ként a szőregi Tisza—Maros szöge Tsz-ben, a borbási faiskola egyik partnergazdaságában, álltak mun­kába az automata csemetekiemelő gépek, s 3 nap múlva Borbáson is indul a szezon. Az őszi aszály nagy gondot okoz az egyébként jó mi­nőségű szaporítóanyag kitermelé­egyetértési jogukat. A dolgozókat közvetlenül érintő, a munkahelyi élettel összefüggő kérdésekben ne­hezebben mondanak véleményt, tesznek javaslatot. Legritkábban a vétójogukkal éltek ez ideig. A BÁCSÉP kecskeméti mun ■ kásszállójában megtartott ta­nácskozáson — a megyei titkár észrevételéit alátámasztva — a vitában kiderült, hogy a bizal­miakat még sok helyütt „el­felejtik” megkérdezni, amikor újonnan felvett dolgozónak bért állapítanak meg. A régi munká­sokat sérti, hogy az újakat ma- masabb fizetéssel veszik fel — a munkaerő mindenáron való „megfogása” érdekében—, mint amennyi nekik van. Á bizalmi­nak joga lenne védeni az érde­keiket, de ezt a jogát az emlí­tett ók miatt nem tudja gyako­rolni. sénél, amelyből exportra is kerül: Szovjetunióba és az NDK-ba szállítanak alma- és körtecseme­tét. A kis fák ' életképességének megőrzésében sokat segít, hogy a borbási központban elkészült az oltványok hűtőtárolója, feldolgo­zója. Igény szerint innen indítják útjukra a kényes szaporítóanyagot a hazai és a külföldi megrendelők­höz. A téli hónapokban pedig itt készítik elő a következő évek olt­ványait, évente mintegy egymil­liót, az előrendelések megoszlása szerint. V. E. Több hozzászóló Vélekedett úgy, hogy a családpolitika és az üdül­tetési gyakorlat sincs összhang­ban, ímert a családosok igényeit csak elenyésző mértékben tudják kielégíteni, s a dolgozók ezt a bizalmiakon kérik számon. A BÁCSÉP főgépész bizalmija elmondta, hogy a szerelőipari munkások munkahelyi — alag­sorban, garázsban berendezett — öltözőit náluk még most sem fű­tik, mert energiatakarékosságra hivatkozva az erre szolgáló esz­közöket elvették tőlük. A Szök­és Kárpitosipari Vállalat kecs­keméti gyárában az egyik asz- talosműhelyiben nem tökéletes a porelszívás, a megoldást ígérge­téssel halogatják évek óta. A felszólaló bizalmiak a megyebi­zottság segítségét kérték. Tölbb csoportbizalmi kevesellte a törzsgárdatagók megbecsülését. Az egyik gyárban a dolgozók töb­bet szeretnék maguk közt látni a szakszervezeti bizottság titká­rát, de —.mint az ottani bizal­mi elbeszélte —, annyi feladat­tal van terhelve, hogy erre csak nagyon kevés ideje jut. A vitához hozzászólt Molnár Ferenc, az ÉFÉDOSZ szervezési és káderosztályánák helyettes ve­zetője. A tanulságokat Laczy Endre foglalta össze. Baján, a megye déli részének bizalmija részvételével rendezték meg a tapasztalatokat összegző tanács­kozást. A. T. S. HOGYAN ÉLNEK JOG- ÉS HATÁSKÖRÜKKEL? Szakszervezeti bizalmiak tanácskozása A XXIII. szakszervezeti kongresszus 1975-ben hozott hatá­rozatot a bizalmiak jog- és hatáskörének kibővítéséről, s ez­zel a felelősségük növeléséről. A rendkívül fontos mozgalmi feladat megoldásának, — a gyakorlati érvényesítés — első éveinek tapasztalatait az idén októberben országosan bizal­mitanácskozásokon összegzik. Az Építő-,"Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága a szakágazat kecskeméti és kiskunhalasi tisztségvi­selőinek részvételével kétnapos ülésen nyitotta meg ezt a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents