Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában derQlt idő. eső nélkül. Mérsékelt, nap- közben megélénkülő szél. A hajnali órákban elszórtan köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában plusz l, plusz 6, keleten helyenként 0, mínusz 3. Legma­gasabb nappali hőmérséklet 15—30 fok között, a tartósan ködös helye­ken kevéssel 10 fok felett. (MTI) ___________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 237. szám An: 1,20 Ft 1979. október 10. szerda LAKÁSÉPÍTÉS BÁCS-KISKUNBAN Hol tartunk az V. ötéves terv teljesítésével? A megyei pártértekezlet határozata és szűkebb hazánk V. ötéves ter­ve szerint Bács- Kiskun falvai és városai az 1980-nal befe­jeződő időszak­ban nem keve­sebb, mint 25 ezer új lakás­sal gazdagod­nak. Bár a tervidőszakból még egy egész és egy negyed esztendő hátra­van, az eddi­gi eredmények­re és az előké­szített jövő évi építkezésekre alapozva ösz- szeállítható a tervteljesítés prognózisa. A megyei tanács tervosztályá­nak főmérnö­ke, Nyilas Gá­bor úgy tájé­koztatott, hogy a lakás-elő­irányzatot elő­reláthatólag túlteljesítjük. A város- nyi otthon­mennyiségből a terv szerint 9500-at telep­szerűen elhelyezkedő, több szintes házban hoznak létre. A települé­sek foghíjainak betöltésére egyedi társasházakat építenek, 2 ezer la­kással. Végül pedig 13 500 családi ház is tető alá kerül az eredeti elképzelések szerint. A tervet úgy teljesítik, hogy egyes lakástípusokból kevesebbet, másokból többet építenek a me­gyében. A lakótelepi, célcsoportos — államilag finanszírozott — 4270 helyett csak 4010 fölépülésével számolhatunk. Az egyéb állami lakásokból is kevesebbet építenek az előirányzatnál, ezzel szemben az OTP saját beruházású lakás­építése túlnő az eredeti elképzelé­seken mintegy 303 otthonnal. így várhatóan összesen 9410 olyan la­kás épül Bács-Kiskunban, amely telepet alkotó, több szintes házban található. Az egyedi társasház- tervet előreláthatólag 634-gyel teljesítik túl, s ez pótolja a csalá- diház-építésben várható kismérté­kű lemaradást. összesen 25 ezer 356 új családi otthonba költözhetnek be a lakók az V. ötéves terv teljesítéséhek je­lenlegi állása szerint. Kiskunhalason 130 százalékra valósítják meg a helyi lakásépí­tési tervet, amiben az ott meg­kezdődött szénhidrogén-bányászat lakásigényének kielégítése játszik közre. Bácsalmáson a tervezett lakásmennyiségnek csak alig több, mint 70 százalékát érik el. Az el­maradás okai: szervezési hiányos­ságok és építőipari kapacitás- hiány. A többi megkülönböztetett település, az öt város és Kun- szentmiklós lakásépítési tervtel­jesítése 90 és száz százalék közt várható, illetőleg a megyeszékhe­lyen 101 százalék lesz. Bács-Kis- kun egyéb lakott helyein egészen pontosan 101,8 százalékos terv­megvalósításra számíthatunk. Az V. ötéves tervben — mint a tervosztályon elmondták — úgy­nevezett súlypontképzéses la­kásépítést valósítottak meg a me­gyében, nem kis erőfeszítések árán. A pénzeszközök és a kivi­telező kapacitások rugalmas fel- használását kell érteni ez alatt. Ennek köszönhető, hogy a lakás- építési költségnormákat nem lép­ték eddig túl, s hogy 1980, végéig — a folyamatossághoz szükséges összeg tartalékolásán kívül — minden rendelkezésre álló pénzt felhasznál a megye. Érdeklődtünk a célcsoportos la­kásépítkezéshez kapcsolódó léte­sítményeinek építéséről is. Meg­tudtuk, hogy a tervezett 68 tan­terem megépítése kizárólag a ki­vitelezőkön múlik. Az óvoda- és bölcsődeépítési elképzeléseket túl­szárnyalják a tervidőszakban. Ami az új gyógyszertárakat, orvosi rendelőket, kereskedelmi és szol­gáltató üzleteket, s más közösségi létesítményeket illeti, csak 73 százalékban válnak valóra a ter­vek, bár a költségráfordítás eléri majd a terv 135 százalékát. En­nek az az oka, hogy a tervezéskor alkalmazott normáknál a kivite­lezési költségek az ár és a tech­nológiai változások miatt lénye­gesen magasabbak. Az úgynevezett vonalas kapcso­lódó létesítmények — fűtés, víz­vezeték, csatorna, út, járda — költségei szintén túlhaladják az erre a célra szánt összeget, ha­sonló okokból. A lakásépítési ötéves terv meg­valósításához nagyban hozzájá­rul, hogy a megyében termel a BÁCSÉP házgyára. A következő tervidőszakban a kapcsolódó léte­sítmények építésénél is a házgyá­rihoz hasonlóan modern, gyors technológiát akarnak meghonosí­tani. A megyei tanácsnál egyéb­ként már foglalkoznak.a VI. öt­éves terv előkészítésével, s az akkori lakásépítkezésekhez már kijelölték a helyeket a települése­ken. A megye gazdaságának hatékonyabb fejlesztésére van szükség Tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Bács- Kiskun megyei Szervezetének közös rende­zésében került sor a közgazdasági hetek egyik legnagyobb érdeklődéssel várt összejö­vetelére, amelyben Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára A politika és a közgazdaság időszerű követelményei Bács- Kiskun megye gazdasági fejlődésében cím­mel tartott előadást. A két szervezet tagjain kívül a hallgatóság soraiban ott volt a megye és Kecskemét város számos közéleti szemé­lyisége, valamint a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői. A résztvevőket Szép Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, majd átadta a szót az előadónak. Horváth István beszél. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter, Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Úszta Gyula a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Kiss La­jos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtit­kára és Abel László határőr vezérőrnagy, a Határőrség Országos Parancsnokságának politikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára a nemzetközi és a belpoli­tikai élpt, valamint az ifjúság- politika' időszerű kérdéseiről tá­jékoztatta a testületet. Belpolitikai kérdésekről szólva a KISZ KB első titkára rámuta­tott arra, hogy változatlanul szi­lárd a párt és a tömegek kapcso­lata, a kölcsönös bizalmon ala­puló egysége. Az előadó többek között kitért az ifjúságpolitika olyan időszerű kérdéseire, mint a fiatalok lakás- helyzete, az ösztöndíjak, a gyer­mekélelmezés, a veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal vafó foglal­kozás. Maróthy László végül átte­kintette a KISZ országos értekez­lete óta végzett munkát, a követ­kező időszak teendőit, külön fi­gyelmet szentelve a párt XII. kongresszusára való felkészülés feladatainak. A KISZ Központi Bizottsága ezután az ifjúság hazafias, honvé­delmi nevelésében és felkészíté­sében végzett mozgalmi munka tapasztalatait tárgyalta meg Var­ga Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében. Az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésében és felkészítésében végzett tevékenységükért a KISZ KB köszönetét fejezte ki a szü­lőknek, az oktatási intézmények­nek, a munkahelyeknek, az álla­mi és társadalmi szervezeteknek. A Központi Bizottság az ifjúság honvédelmi nevelésével és felké­szítésével kapcsolatos javaslato­kat, ajánlásokat juttatott el az il­letékes párt-, állami és társadal­mi szervekhez. Végül személyi kérdésekben döntött a Központi Bizottság. Ba­rabás Jánost és Pásztor Gabriel­lát, — akik más, fontos állami tisztségekbe kerülnek — érde­meik elismerése mellett felmen­tette KB titkári tisztségükből, in­tézőbizottsági és titkársági tagsá­gukból, Pásztor Gabriellát köz­ponti bizottsági tagságából is. Ju­hász Andrást és Köpf Lászlómét megválasztotta a Központi Bizott­ság, az Intéző Bizottság és a tit­kárság tagjává, a KISZ KB titká­rává. (MTI) — Az MSZMP politikáját a magyar értelmiség nemcsak elfo­gadja, hanem aktívan támogatja is — hangsúlyozta előadása elején Horváth István. — Ez a tendencia az utóbbi években tovább foko­zódott, s a párt felhasznál min­den fórumot, így a MTESZ és tu­dományos egyesületeinek tanács­kozásait is az együttműködés el­mélyítésére. Az elkövetkező időszak gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek, sőt a VI. ötéves terv kidolgozásának időszakát éljük. A döntések elő­készítése során a hibák elkerülé­sére is törekszünk. Közben vitat­kozunk. A vitákra azonban szük­ség van, mert hozzásegítenek az egységes szemlélet kialakításához. Ezután a megyei pártbizottság első titkára a politika, a gazda­ság helyzetével, a politika és a közgazdaság kapcsolatával foglal­kozott. Politikánkat gazdasági helyzetünk támasztja alá. Az a tény, hogy ’politikánknak tekinté­lye van a világban, egyben azt is jelenti, hogy gazdálkodni is tu­dunk. Arra kell ügyelnünk, hogy az ellentmondások, a feszültségek ne gyűljenek össze, azokat idejé­ben oldjuk fel. Hazánk a közepesen fejlett or­szágok közé tartozik. Nehéz kö­rülmények között törekszünk szi­lárd alapokon nyugvó gazdaságot építeni. Legfőbb gondunk a ter­melés hatékonyságának növelése — mondotta Horváth István a gazdaság helyzetéről. A politika és a közgazdaság kapcsolatáról pe­dig azt hangsúlyozta, hogy akik politikai döntést hoznak, számol­janak annak gazdasági hatásával, akik pedig gazdasági döntést hoz­nak, azok politikai hatásával kell, hogy számoljanak. Pártunk a po­litikai és a gazdasági döntéseknél a fejlődés folyamatosságára és az ésszerű változtatások lehetőségei­nek biztosítására egyaránt ügyel. A szocializmus építése tervsze­rűséget, politikai elszántságot és bátorságot igényel Bács-Kiskun megyében is — hangsúlyozta a továbbiakban az előadó, majd az új árrendszer szükségességét ele­mezte. Mindent az árak njpdositá- sával azonban megoldani nem le­het. Fontos takarékoskodni anyag­gal, energiával, munkaerővel. A munkanélküliséget felszámoltuk ebben az országban, és ez nagy vívmánya pártunk politikájának. A legtöbb vállalat, szövetkezet ar­ra hivatkozik, ha a termelés to­vábbi növeléséről van szó, hogy nem talál újabb munkaerőt hoz­zá. Nem a munkaerővel való jobb gazdálkodásban keresi a kiutat, pedig a kapun belül is vannak tartalékok. Ezután az előadó a bérezésről, a jövedelmekről beszélt. Az egyen- lősdinek nem vagyunk hívei, a béreknek jobban kell függni a ké­pességektől, a végzett munka ér­tékétől. A kereseteket jobban le­het növelni a teljesítmények alap­ján. A megye gazdaságának fejlesz­téséről szólva Horváth István fon­tosnak mondotta a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos nö­velését a VI. ötéves tervben. Ugyancsak kívánatos az ipar fej­lesztése, sőt az új ipari üzemek telepítésére is van még lehetőség. Ami pedig az élelmiszeripart il­leti, annak bővítése, korszerűsíté­se létfontosságú a megye szem­pontjából. A megyei pártbizottság első tit­kára azzal fejezte be előadását, hogy bár a korábbi időszakhoz hasonló látványos gazdaságfej­lesztésre nem lehet számítani, a megye gazdasága azonban a jövő­ben is tovább fejlődik. N. O. • A hallgatóság. (Tóth Sándor felvételei) Haszon, kiadás nélkül Egyre fontosabbá váló ter­melési, anyagi tényező az az idő, mely a beruházások ki­vitelezéséhez — a műszaki jel­lemzők, s a rendeltetés alap­ján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig. Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befe­jezetlen beruházások állomá­nya, s értéke elérte a 175 mil­liárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejleszté­sek folyamának számszerű szintje, ám még így is az év elején 5200 beruházáson dol­goztak a kivitelezők, s e mun­kák együttes költségvetésének összege meghaladja a 700 mil­liárd forintot. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások. összetételének változásáról a következők se­gítségével: 1975-ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám har­mincnyolcra csökkent. Igen ám, de a szóban forgó fejlesz­tések átlagos nagysága — tel ■ jes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9 milliárdról 5,6 milliárd foriritra, azaz az össztársadalmi javak mind na­gyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok fi­zetésének kezdetét. A már em­lített korlátozások ellenéré idén a középtávú tervben elő­irányzottal szemben húszmilli­árd forinttal nagyobbak a be­ruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpá­lyán mozognak a már meg­kezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyaráz­za a többletet. Am éppen ez a kényszerpálya követeli, hogy a forint elsősorban a folya­matban levő beruházások mi­előbbi befejezését szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással ér­zékeltethetjük azt a furcsa ál­lapotot, amikor a már befek­tetett, de még nem kamatozó összegek mielőbbi hasznot haj­tását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzet­közi összehasonlító vizsgála­tok eredménye szerint a hazai beruházási idő kétszer na­gyobb az átlagosnak tartható- nál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-, szerelőipará­hoz mérjük. Másfajta tapasz­talatot fölhasználva szemlél­tetésül: az egy év alatt üzem­be helyezett nagyberuházáso­kat elemezve kiderült, hogy átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt, s az átadás, az eredeti határidőhöz képest tizenhét hónapot ké­sett. A tervezett kamatok ké­sedelme is legalább ennyi, gyakran azonban több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatokról a népgazdaságnak le kell mondania. Az építőipar tevékenységé­nek nagyobb része — a leg­utóbbi években 76—79 száza­léka — beruházási célú épí­tés. Mondhatnánk, s nem in­dokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhogy: az építőipar napjainkban nyolcvanezerféle terméket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig — nem köny- nyü. Ezt figyelembe véve, va­lamint a kivitelezők — épí­tők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meghökkentő lazaságai­ról sem, érthetővé — de elfo­gadhatóvá aligha — válik a reprezentatív vizsgálatok meg­állapította tény: az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolc—húsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egy harmada, legrosz- szabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munka­helyre jutó építő- és szerelő- ipari dolgozók száma növeke­dés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhaj­óhajjá válik, holott — kézen­fekvő — a kivitelezés meg­gyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. Meghökkentő, mennyire nagyvonalúan kezeljük azokat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, be­fektetés nélkül hozzásegítené­nek bennünket a már elköltött forintok haszon-filléreihez. A felületes előkészítés, az ismét­lődő tervmódosítás, a szerve­zetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó szak­ipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül, s az okozat a várt bevétel el­maradása, a reméltnél — ter­vezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a kö­zös pénztárba. Az össztársadal­mi érdekeltséget képviseli te­hát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely sze­rint állami hozzájárulás és hi­tel — kevés kivételtől elte­kintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három év­nél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézke­dés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedez­niük. Indokolt szigor. Megbíz­ható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befeje­zése — azaz nem a tervezett­nél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5 —2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a ta­valyi nemzeti jövedelem össz- szege alapján, 7,5—10 milli­árd forint lenne. Lehetne ... L. G. A. T. S. • Társasházépítés Kecskeméten a Marx téren. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents