Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-10 / 237. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában derQlt idő. eső nélkül. Mérsékelt, nap- közben megélénkülő szél. A hajnali órákban elszórtan köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában plusz l, plusz 6, keleten helyenként 0, mínusz 3. Legmagasabb nappali hőmérséklet 15—30 fok között, a tartósan ködös helyeken kevéssel 10 fok felett. (MTI) ___________________ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 237. szám An: 1,20 Ft 1979. október 10. szerda LAKÁSÉPÍTÉS BÁCS-KISKUNBAN Hol tartunk az V. ötéves terv teljesítésével? A megyei pártértekezlet határozata és szűkebb hazánk V. ötéves terve szerint Bács- Kiskun falvai és városai az 1980-nal befejeződő időszakban nem kevesebb, mint 25 ezer új lakással gazdagodnak. Bár a tervidőszakból még egy egész és egy negyed esztendő hátravan, az eddigi eredményekre és az előkészített jövő évi építkezésekre alapozva ösz- szeállítható a tervteljesítés prognózisa. A megyei tanács tervosztályának főmérnöke, Nyilas Gábor úgy tájékoztatott, hogy a lakás-előirányzatot előreláthatólag túlteljesítjük. A város- nyi otthonmennyiségből a terv szerint 9500-at telepszerűen elhelyezkedő, több szintes házban hoznak létre. A települések foghíjainak betöltésére egyedi társasházakat építenek, 2 ezer lakással. Végül pedig 13 500 családi ház is tető alá kerül az eredeti elképzelések szerint. A tervet úgy teljesítik, hogy egyes lakástípusokból kevesebbet, másokból többet építenek a megyében. A lakótelepi, célcsoportos — államilag finanszírozott — 4270 helyett csak 4010 fölépülésével számolhatunk. Az egyéb állami lakásokból is kevesebbet építenek az előirányzatnál, ezzel szemben az OTP saját beruházású lakásépítése túlnő az eredeti elképzeléseken mintegy 303 otthonnal. így várhatóan összesen 9410 olyan lakás épül Bács-Kiskunban, amely telepet alkotó, több szintes házban található. Az egyedi társasház- tervet előreláthatólag 634-gyel teljesítik túl, s ez pótolja a csalá- diház-építésben várható kismértékű lemaradást. összesen 25 ezer 356 új családi otthonba költözhetnek be a lakók az V. ötéves terv teljesítéséhek jelenlegi állása szerint. Kiskunhalason 130 százalékra valósítják meg a helyi lakásépítési tervet, amiben az ott megkezdődött szénhidrogén-bányászat lakásigényének kielégítése játszik közre. Bácsalmáson a tervezett lakásmennyiségnek csak alig több, mint 70 százalékát érik el. Az elmaradás okai: szervezési hiányosságok és építőipari kapacitás- hiány. A többi megkülönböztetett település, az öt város és Kun- szentmiklós lakásépítési tervteljesítése 90 és száz százalék közt várható, illetőleg a megyeszékhelyen 101 százalék lesz. Bács-Kis- kun egyéb lakott helyein egészen pontosan 101,8 százalékos tervmegvalósításra számíthatunk. Az V. ötéves tervben — mint a tervosztályon elmondták — úgynevezett súlypontképzéses lakásépítést valósítottak meg a megyében, nem kis erőfeszítések árán. A pénzeszközök és a kivitelező kapacitások rugalmas fel- használását kell érteni ez alatt. Ennek köszönhető, hogy a lakás- építési költségnormákat nem lépték eddig túl, s hogy 1980, végéig — a folyamatossághoz szükséges összeg tartalékolásán kívül — minden rendelkezésre álló pénzt felhasznál a megye. Érdeklődtünk a célcsoportos lakásépítkezéshez kapcsolódó létesítményeinek építéséről is. Megtudtuk, hogy a tervezett 68 tanterem megépítése kizárólag a kivitelezőkön múlik. Az óvoda- és bölcsődeépítési elképzeléseket túlszárnyalják a tervidőszakban. Ami az új gyógyszertárakat, orvosi rendelőket, kereskedelmi és szolgáltató üzleteket, s más közösségi létesítményeket illeti, csak 73 százalékban válnak valóra a tervek, bár a költségráfordítás eléri majd a terv 135 százalékát. Ennek az az oka, hogy a tervezéskor alkalmazott normáknál a kivitelezési költségek az ár és a technológiai változások miatt lényegesen magasabbak. Az úgynevezett vonalas kapcsolódó létesítmények — fűtés, vízvezeték, csatorna, út, járda — költségei szintén túlhaladják az erre a célra szánt összeget, hasonló okokból. A lakásépítési ötéves terv megvalósításához nagyban hozzájárul, hogy a megyében termel a BÁCSÉP házgyára. A következő tervidőszakban a kapcsolódó létesítmények építésénél is a házgyárihoz hasonlóan modern, gyors technológiát akarnak meghonosítani. A megyei tanácsnál egyébként már foglalkoznak.a VI. ötéves terv előkészítésével, s az akkori lakásépítkezésekhez már kijelölték a helyeket a településeken. A megye gazdaságának hatékonyabb fejlesztésére van szükség Tegnap Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Bács- Kiskun megyei Szervezetének közös rendezésében került sor a közgazdasági hetek egyik legnagyobb érdeklődéssel várt összejövetelére, amelyben Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára A politika és a közgazdaság időszerű követelményei Bács- Kiskun megye gazdasági fejlődésében címmel tartott előadást. A két szervezet tagjain kívül a hallgatóság soraiban ott volt a megye és Kecskemét város számos közéleti személyisége, valamint a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vezetői. A résztvevőket Szép Károly, a Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, majd átadta a szót az előadónak. Horváth István beszél. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Polinszky Károly oktatási miniszter, Kárpáti Ferenc altábornagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Úszta Gyula a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára és Abel László határőr vezérőrnagy, a Határőrség Országos Parancsnokságának politikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a nemzetközi és a belpolitikai élpt, valamint az ifjúság- politika' időszerű kérdéseiről tájékoztatta a testületet. Belpolitikai kérdésekről szólva a KISZ KB első titkára rámutatott arra, hogy változatlanul szilárd a párt és a tömegek kapcsolata, a kölcsönös bizalmon alapuló egysége. Az előadó többek között kitért az ifjúságpolitika olyan időszerű kérdéseire, mint a fiatalok lakás- helyzete, az ösztöndíjak, a gyermekélelmezés, a veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal vafó foglalkozás. Maróthy László végül áttekintette a KISZ országos értekezlete óta végzett munkát, a következő időszak teendőit, külön figyelmet szentelve a párt XII. kongresszusára való felkészülés feladatainak. A KISZ Központi Bizottsága ezután az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésében és felkészítésében végzett mozgalmi munka tapasztalatait tárgyalta meg Varga Lászlónak, a KB titkárának előterjesztésében. Az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésében és felkészítésében végzett tevékenységükért a KISZ KB köszönetét fejezte ki a szülőknek, az oktatási intézményeknek, a munkahelyeknek, az állami és társadalmi szervezeteknek. A Központi Bizottság az ifjúság honvédelmi nevelésével és felkészítésével kapcsolatos javaslatokat, ajánlásokat juttatott el az illetékes párt-, állami és társadalmi szervekhez. Végül személyi kérdésekben döntött a Központi Bizottság. Barabás Jánost és Pásztor Gabriellát, — akik más, fontos állami tisztségekbe kerülnek — érdemeik elismerése mellett felmentette KB titkári tisztségükből, intézőbizottsági és titkársági tagságukból, Pásztor Gabriellát központi bizottsági tagságából is. Juhász Andrást és Köpf Lászlómét megválasztotta a Központi Bizottság, az Intéző Bizottság és a titkárság tagjává, a KISZ KB titkárává. (MTI) — Az MSZMP politikáját a magyar értelmiség nemcsak elfogadja, hanem aktívan támogatja is — hangsúlyozta előadása elején Horváth István. — Ez a tendencia az utóbbi években tovább fokozódott, s a párt felhasznál minden fórumot, így a MTESZ és tudományos egyesületeinek tanácskozásait is az együttműködés elmélyítésére. Az elkövetkező időszak gazdaságpolitikai célkitűzéseinek, sőt a VI. ötéves terv kidolgozásának időszakát éljük. A döntések előkészítése során a hibák elkerülésére is törekszünk. Közben vitatkozunk. A vitákra azonban szükség van, mert hozzásegítenek az egységes szemlélet kialakításához. Ezután a megyei pártbizottság első titkára a politika, a gazdaság helyzetével, a politika és a közgazdaság kapcsolatával foglalkozott. Politikánkat gazdasági helyzetünk támasztja alá. Az a tény, hogy ’politikánknak tekintélye van a világban, egyben azt is jelenti, hogy gazdálkodni is tudunk. Arra kell ügyelnünk, hogy az ellentmondások, a feszültségek ne gyűljenek össze, azokat idejében oldjuk fel. Hazánk a közepesen fejlett országok közé tartozik. Nehéz körülmények között törekszünk szilárd alapokon nyugvó gazdaságot építeni. Legfőbb gondunk a termelés hatékonyságának növelése — mondotta Horváth István a gazdaság helyzetéről. A politika és a közgazdaság kapcsolatáról pedig azt hangsúlyozta, hogy akik politikai döntést hoznak, számoljanak annak gazdasági hatásával, akik pedig gazdasági döntést hoznak, azok politikai hatásával kell, hogy számoljanak. Pártunk a politikai és a gazdasági döntéseknél a fejlődés folyamatosságára és az ésszerű változtatások lehetőségeinek biztosítására egyaránt ügyel. A szocializmus építése tervszerűséget, politikai elszántságot és bátorságot igényel Bács-Kiskun megyében is — hangsúlyozta a továbbiakban az előadó, majd az új árrendszer szükségességét elemezte. Mindent az árak njpdositá- sával azonban megoldani nem lehet. Fontos takarékoskodni anyaggal, energiával, munkaerővel. A munkanélküliséget felszámoltuk ebben az országban, és ez nagy vívmánya pártunk politikájának. A legtöbb vállalat, szövetkezet arra hivatkozik, ha a termelés további növeléséről van szó, hogy nem talál újabb munkaerőt hozzá. Nem a munkaerővel való jobb gazdálkodásban keresi a kiutat, pedig a kapun belül is vannak tartalékok. Ezután az előadó a bérezésről, a jövedelmekről beszélt. Az egyen- lősdinek nem vagyunk hívei, a béreknek jobban kell függni a képességektől, a végzett munka értékétől. A kereseteket jobban lehet növelni a teljesítmények alapján. A megye gazdaságának fejlesztéséről szólva Horváth István fontosnak mondotta a mezőgazdasági termelés évi 2—3 százalékos növelését a VI. ötéves tervben. Ugyancsak kívánatos az ipar fejlesztése, sőt az új ipari üzemek telepítésére is van még lehetőség. Ami pedig az élelmiszeripart illeti, annak bővítése, korszerűsítése létfontosságú a megye szempontjából. A megyei pártbizottság első titkára azzal fejezte be előadását, hogy bár a korábbi időszakhoz hasonló látványos gazdaságfejlesztésre nem lehet számítani, a megye gazdasága azonban a jövőben is tovább fejlődik. N. O. • A hallgatóság. (Tóth Sándor felvételei) Haszon, kiadás nélkül Egyre fontosabbá váló termelési, anyagi tényező az az idő, mely a beruházások kivitelezéséhez — a műszaki jellemzők, s a rendeltetés alapján — szükséges, s amennyi ténylegesen eltelik a kezdéstől az átadásig. Tavaly tizenöt százalékkal növekedett a befejezetlen beruházások állománya, s értéke elérte a 175 milliárd forintot. Az ismeretes megszorítások következtében valamelyest apadt a fejlesztések folyamának számszerű szintje, ám még így is az év elején 5200 beruházáson dolgoztak a kivitelezők, s e munkák együttes költségvetésének összege meghaladja a 700 milliárd forintot. Szemléletes képet kaphatunk a beruházások. összetételének változásáról a következők segítségével: 1975-ben ötvenöt nagyberuházás állt kivitelezés alatt, jelenleg ez a szám harmincnyolcra csökkent. Igen ám, de a szóban forgó fejlesztések átlagos nagysága — tel ■ jes költségvetésének összege — megnőtt, 3,9 milliárdról 5,6 milliárd foriritra, azaz az össztársadalmi javak mind nagyobb része kötődik így le, sürgetővé téve a kamatok fizetésének kezdetét. A már említett korlátozások ellenéré idén a középtávú tervben előirányzottal szemben húszmilliárd forinttal nagyobbak a beruházási célú kiadások. Ahogy mondani szokták: kényszerpályán mozognak a már megkezdett fejlesztések, pénz kell a folytatásukhoz, ez magyarázza a többletet. Am éppen ez a kényszerpálya követeli, hogy a forint elsősorban a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését szolgálja. Futunk a pénzünk után — ezzel a köznapi kiszólással érzékeltethetjük azt a furcsa állapotot, amikor a már befektetett, de még nem kamatozó összegek mielőbbi hasznot hajtását szorgalmazzuk. Amire nyomós okunk, hogy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye szerint a hazai beruházási idő kétszer nagyobb az átlagosnak tartható- nál, s négyszer több akkor, ha az élvonalat megtestesítő országok építő-, szerelőiparához mérjük. Másfajta tapasztalatot fölhasználva szemléltetésül: az egy év alatt üzembe helyezett nagyberuházásokat elemezve kiderült, hogy átlagos megvalósítási idejük túllépte a hat esztendőt, s az átadás, az eredeti határidőhöz képest tizenhét hónapot késett. A tervezett kamatok késedelme is legalább ennyi, gyakran azonban több, s az sem kivételes eset, amikor a kamatokról a népgazdaságnak le kell mondania. Az építőipar tevékenységének nagyobb része — a legutóbbi években 76—79 százaléka — beruházási célú építés. Mondhatnánk, s nem indokolatlanul, sok múlik tehát az építőkön. Igaz, csakhogy: az építőipar napjainkban nyolcvanezerféle terméket — anyagot, eszközt — használ rendszeresen. Ezek folyamatos előteremtése — az importtól az egészen más ágazatokban levő szállítókig — nem köny- nyü. Ezt figyelembe véve, valamint a kivitelezők — építők, szerelők — szervezési színvonalát ismerve, s nem elfeledkezve a munkafegyelem olykor meghökkentő lazaságairól sem, érthetővé — de elfogadhatóvá aligha — válik a reprezentatív vizsgálatok megállapította tény: az építő- és szerelőiparban 18—20 százalék a veszteségidő. Mindez száz munkaórából tizennyolc—húsz, tehát úgy illan el, hogy nincs mögötte hasznos teljesítmény! Tavaly az ipari épületek átlagos kivitelezési ideje 515 nap volt, ami nagyon sok. Nemzetközi összehasonlításban ennek az egy harmada, legrosz- szabb esetben is a fele az elfogadható. Persze, nehéz úgy javítani a helyzeten, hogy öt esztendő alatt az egy munkahelyre jutó építő- és szerelő- ipari dolgozók száma növekedés helyett csökkent, 37 főről 32-re. A gyakran emlegetett koncentráció így puszta sóhajóhajjá válik, holott — kézenfekvő — a kivitelezés meggyorsítása egyenlő a kamatok érkezésének lerövidült idejével is. Meghökkentő, mennyire nagyvonalúan kezeljük azokat a forrásokat, amelyek minden különösebb újabb kiadás, befektetés nélkül hozzásegítenének bennünket a már elköltött forintok haszon-filléreihez. A felületes előkészítés, az ismétlődő tervmódosítás, a szervezetlen kivitelezés, az apró, de az átadást akadályozó szakipari részmunkák késedelme: csupán néhány az okok közül, s az okozat a várt bevétel elmaradása, a reméltnél — tervezettnél! — kisebb összege, vontatott megérkezése a közös pénztárba. Az össztársadalmi érdekeltséget képviseli tehát az a közelmúltban hozott kormányhatározat, amely szerint állami hozzájárulás és hitel — kevés kivételtől eltekintve — nem adható olyan beruházáshoz, amelynek a megvalósítási ideje három évnél hosszabb. Ugyanezt a célt szolgálja egy másik intézkedés: a nagyberuházásoknál a befejezési határidő lejárta után az Állami Fejlesztési Bank nem fizet, s a további költségeket a vállalatoknak saját forrásaikból kell fedezniük. Indokolt szigor. Megbízható számítások ugyanis azt mutatták, hogy a beruházások csupán időre történő befejezése — azaz nem a tervezettnél jobb, hanem a tervezettel megegyező kivitelezése — 1,5 —2 százalékkal növelné a nemzeti jövedelmet. Ez, a tavalyi nemzeti jövedelem össz- szege alapján, 7,5—10 milliárd forint lenne. Lehetne ... L. G. A. T. S. • Társasházépítés Kecskeméten a Marx téren. (Pásztor Zoltán felvétele)
