Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
2 0 PETŐFI NÉPE • 1979. október 7. Nagyszabású jubileumi ünnepség Berlinben (Folytatás az 1. oldalról.) Az NSZEP KB főtitkára hangoztatta, hogy „a Német Demokratikus Köztársaság a szocialista népek családjának szilárd részeként cselekvő résztvevője a nemzetközi pajtikának és a világméretű gazdasági kapcsolatoknak”: s hogy az ország az ENSZ tagjaként immár 128 állammal tart fenn diplomáciai viszonyt. „Minél tovább fejlődik a szocialista forradalom az NDK-ban, annál szorosabb az együttműködésünk a Szovjetunióval”. „Jövőnk minden tervét szorosan a Szovjetunióval való barátságunkhoz kötjük”. Az NDK — mondotta — kulcsfontosságot tulajdonít a szocialista gazdasági integrációnak, a szocialista országokkal való mind szorosabb együttműködésnek a KGST kereteiben. „Varsói Szerződés-beli szövetségeseink oldalán nem kis erőfeszítéseket teszünk, hogy Európa a feszültségek és a háború földrészéből a tartós béke, a jószomszédság és az együttműködés térsége legyen”. Az NDK államfő élesen elítélte a legagresszívabb imperialista körök terveit, s a NATO példátlan méretű felfegyverzésére, s elsőszámú külpolitikai feladatnak minősítette az enyhülés megszilárdítását, a reális leszerelési intézkedéseket, s ily módon a világháború veszélyének felszámolását. — Figyelemmel kísérjük a Német Szövetségi Köztársaság minden, a két német állam közötti kapcsolatok további normalizálásával, a fegyverzetkorlátozással és a leszereléssel összefüggő lépését. A jelen és a jövő sok kérdése függ ettől a további normalizálástól. Schmidt, szövetségi kancellár nemrég emlékeztetett arra, hogy készséget kell tanúsítani a realitások iránt, ha — amint mondotta — a békét akarjuk szolgálni. A Német Demokratikus Köztársaság készségében nincs hiány, lehetőséget látunk egy sor kérdés tisztázására, amelyek előrevisznek a béke biztosítása, s a leszerelés felé. Sem az NDK, sem pedig — megítélésünk szerint — az NSZK polgárai nem kívánják azt, hogy közép-hatósugarú rakéták állomásozzanak a nyugat-európai NATO-államokban. Ehelyett a két német állam együttműködésére van szükség a leszerelés kérdéseiben, a békés egymás mellett élés szellemében. Erich Honecker méltatta az SZKP, a Szovjetunió és személy szerint Leonyid Brezsnyev kezdeményezéseit, fáradhatatlan tevékenységét az egész emberiség számára oly fontos béke megőrzése érdekében. — Az NDK szoros szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szolidáris ösz- szefogásban a világ minden haladó erejével, következetesen tovább halad a jó és sikeresnek bizonyult úton. (MTI) Leonyid Brezsnyev beszéde Kedves Honecker Elvtárs! Kedves Barátaink! Nagy öröm számunkra itt lenni, önökkel együtt, ezekben az ünnepi napokban. Elhoztuk önöknek hű barátaik és szövetségeseik : a tizenhét millió szovjet kommunista, Lenin pártjának tagjai, s az egész szovjet nép baráti üdvözletét a Német Demokratikus Köztársaság 30. évfordulója alkalmából. Köszönöm kedves barátunknak, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának, Erich Honecker elvtársnak a Szovjetunióról, s a Szovjetunió politikájáról mondott méltató szavait. A magam részéről szeretném hangsúlyozni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kommunistáit, az NDK népét közös ügyünkben megbízható harcostársnak tekintettük és tekintjük, olyannak, amely hű közös, magasztos eszméinkhez, ügyes és kitartó a munkában, állhatatos bármilyen megpróbáltatások idején. Az elmúlt három évtized minden évében az önök köztársasága mellett állt a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa. Együtt haladtunk előre, hitet és bátorságot merítve a kölcsönös támogatásból és a testvéri szolidaritásból. A közös biztonságunk és együttes békehár-. cunk megbízható eszközévé vált a Varsói Szerződés, amelynek 25. évfordulójáról hamarosan megemlékezünk. A széles körű és egyenjogú gazdasági együttműködés jó fórumává vált a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A minden területen folytatott együttműködésünkben szerzett tapasztalatok a szocialista szolidaritás legyőzhetetlen erejének meggyőző példái. Közös akaratunk, hogy ez így legyen a jövőben is. Tegpap írták alá együttműködésünk új, fontos dokumentumát: a Szovjetunió és az NDK termelési szakosításának és kooperációjának 1990-ig érvényes programját. Ennek lényege, röviden szólva, a következő: mindenütt, ahol az lehetséges és hasznos, egyesítjük erőforrásainkat, termelési kapacitásainkat, hogy sikeresebben oldjuk meg a gazdasági fejlődés legbonyolultabb problémáit. Pártjaink, állami és társadalmi szervezeteink, vállalataink és tudományos kutató központjaink számára megszokott normává, sőt, mondhatnám, létszükségletté vált az állandó, alkotó jellegű kapcsolattartás. A Szovjetunió és az önök köztársasága dolgozóinak ezrei és ezrei közvetlenül ismerik egymást, s milliók tartanak fenn szoros kapcsolatokat a különféle szervezetek keretein belül. És ez nagyon jó elvtársak. A népek barátsága a legnagyobb kincs, amelyet értékelni, őrizni és gyarapítani kell. A jubileumi napokban nem árt visszaemlékezni a megtett útra. 1949 őszén, amikor a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, a politikai helyzet Európában — és nemcsak Európában — rendkívül feszült volt. A földrész felett a „hidegháború” szele fújt. Már létrehozták a NATO tömbjét — az imperializmus fő katonai eszközét. Nyugaton egyes politikusok a „hidegháború” „forró háborúvá” változtatásával fenyegetőztek. A „háború szélén” való egyensúlyozást az imperialista tábor külpolitikája majdhogynem legfőbb elvének kiáltották ki. A szocializmus hajnala azonban, amely a negyvenes évek második felében sok ország felett felvirradt, egyre fényesebben ragyogott. Az NDK megalakulása és megszilárdulása a szocializmus és a béke ügyének új, hatalmas, valóban történelmi jelentőségű győzelme volt. Egyre inkább eltávolodunk 1945-től, amikor itt, Berlinben, befejeződött az emberiség történelme legvéresebb háborújának utolsó aktusa. Ma Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa jó hírnévnek örvend. A népek hálásak a Német Szocialista Egységpártnak, az NDK kormányának és dolgozóinak azért, hogy kategorikus „nem”-et mondtak a fasizmusnak és a militarizmus'nak, hálásak azért, hogy igazolták a Hitler-ellenes front harcosainak reményeit. Minden állam politikájának tartalmát könnyű megérteni a következő egyszerű kérdésekre válaszolva: mit ad állampolgárainak, mit nyújt szomszédainak és az egész világnak? A Német Demokratikus Köztársaságban, csakúgy, mint a többi szocialista országban, valóban átfogóan gondoskodnak a dolgozók jólétéről, arról, hogy a társadalom minden egyes tagja magabiztosan tekinthessen a jövőbe, őrzik és továbbfejlesztik a német munkás- mozgalom legjobb hagyományait, valóra váltják a német forradalmárok, humanisták, gondolkodók nagyszerű csapatának eszméit. Szomszédaival az NDK baráti * kapcsolatokat tart fenn, kész az együttműködésre, a kölcsönös megértésre. A szocialista közösség többi országával együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy az emberisig ne sodródjék ismét a háború pusztító örvényébe. Mindez mély tiszteletet vált ki, ebben gyökerezik az NDK állandóan növekvő nemzetközi tekintélye. Az NDK nemzetközi jogi elismerése lényegében az európai biztonság megszilárdulásának fordulópontjává vált. Mint azt önök jól tudják, ez egyáltalán nem volt könnyű. Az elismerésért, a. hetvenes évek ismert szerződéseinek megkötéséért, a háború utáni realitások figyelembevételéért, az összeurópai konferencia megtartásáért a szocialista közösség országainak évtizedekig kellett harcolniuk. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia elfogadta a záródokumentumot: az európai népek biztonságának egyfajta chartáját, a békés élet, az államok közötti békés kapcsolatok okmányát. Hő óhajunk, hogy ez a charta teljes egészében valósággá váljék. A szavakból ítélve úgy tűnik, mintha a nyugati államférfiak is ezt akarnák. Sajnos, azonban partnereink tettei meglehetősen gyakran más irányba mutatnak. Nem hunyhatunk szemet a valós tények előtt: a fegyverkezési hajsza hívei bármilyen, sőt mondhatni, akár nem létező, kiagyalt ürügyet is felhasználnak arra, hogy kiélezzék a helyzetet, szítsák a háborús előkészületeket. Ami Európát illeti, itt a béke épületét, annak alapját próbálják aláaknázni. Komoly aggodalomra adnak okot azok a veszélyes tervek, amelyek az amerikai nukleáris rakétafegyverek új típusainak nyugat-európai területen történő elhelyezésére vonatkoznak, amiről most az egész nyugati propaganda harsog. Mondjuk meg nyíltan: ezeknek az elképzeléseknek a va- lóraváltása lényegesen megváltoztatná a kontinensen kialakult stratégiai helyzetet. E tervek célja az, hogy szétzúzzák az európai erőegyensúlyt, és megpróbálják biztosítani a NATO katonai fölényét. A katonai fölény kérdésével kapcsolatban azt mondhatom: a dolog majd elválik. A szocialista országok természetesen nem szemlélnék közömbösen a NATO militaristáinak erőfeszítéseit. Ebben az esetben meg kellene tennünk a szükséges intézkedéseket biztonságunk megszilárdítására. Más lehetőségünk nem marad. Az azonban tökéletesen világos, hogy a NATO terveinek valóraváltása elkerülhetetlenül kiélezné a helyzetet Európában, és nagymértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. Nem titok, hogy e veszélyes tervek előkészítésében az Egyesült Államokkal együtt nem kis szerepet szántak a Német Szövetségi ^Köztársaságnak. őszintén szólva azok, akik ennek az országnak a politikáját meghatározzák, most nagyon komoly választás előtt állnak. Dönteniük kell, hogy mi jobb az NSZK számára: hozzájárulni az európai béke megszilárdításához, az európai államok békés, kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztéséhez, a jószomszédság és a fokozódó kölcsönös bizalom szellemében — vagy beleegyezni abba, hogy területén olyan amerikai, nukleáris rakétafegyvereket tároljanak, amelyek a Szovjetunió és szövetségesei célpontjaira irányulnak. Világos, hogy a második esetben jelentésen rosz- szabbodna az NSZK helyzete is. Nem nehéz megérteni, milyen következményekkel járna az NSZK-ra nézve, ha ezt az új fegyvert gazdái valaha bevetnék. Az imént mondottak természetesen a többi európai NATO-tag- országra is vonatkoznak, amelyeket abban akarnak „szerencséltetni”, hogy területükön amerikai középhatósugarú nukleáris rakétafegyvereket helyeznek el. Ami a Szovjetuniót illeti, újból megismétlem, hogy mi nem törekszünk katonai fölényre. Sohasem volt és nem is lesz szándékunk egyetlen ország vagy államcsoport fenyegetése. Stratégiai doktrínánk kizárólag védelmi jellegű. Semmi közük sincs a valósághoz azoknak az állításoknak, amelyek szerint a Szovjetunió, úgymond, védelmi szükségleteit meghaladóan fokozza katonai erejét az európai kontinensen. Ez a közvélemény tudatos becsapása. Mind Európában, mind a világ - minden más térségben békét, tartós békét akarunk. Ez külpolitikánk alapja és gerince. Ezt a politikát következetesen és ingadozás nélkül folytatjuk. Mint a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának elnöke, teljes határozottsággal kijelenthetem: 10 év óta a Szovjetunió európai részének területén a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverhordozók mennyiségét egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növeltük. Ellenkezőleg, valamelyest még csökkentettük is a középhatótávolságú rakéták índítóbe- rendezéseinek mennyiségét, éppúgy, mint e rakéták nukleáris tölteteinek hatóerejét. Csökkentettük a közép-hatótávolságú bombázók számát is. De a Szovjetunió más államok területén ilyen eszközöket egyáltalán nem helyez el. Már évek óta nem növeljük a Közép-Európában állomásozó csapataink létszámát sem. Többet mondok. Készek vagyunk a jelenlegi szinthez képest csökkenteni a Szovjetunió nyugati területein telepített közép-hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, de természetesen csak akkor, ha Nyugat-Európában nem helyeznek el további, közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. Szeretném ünnepélyesen kijelenteni, hogy a Szovjetunió sohasem fog alkalmazni nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és vásárlásáról, s területükön nincsenek ilyen fegyverek. Attól az őszinte óhajtól indíttatva, hogy az európai katonai enyhülés elérésé érdekében tett több éves erőfeszítéseket kivezessük a zsákutcából, példát mutassunk a szavakról a reális tettekre való áttérésre, az NDK vezetőségével történt egyeztetés, valamint a Varsói Szerződés többi tagállamával folytatott konzultációk után úgy döntöttünk, hogy egyoldalúan csökkentjük a Közép- *■ Európában állomásozó szovjet csapatok létszámát. Az elkövetkező 12 hónap során a Német Demokratikus Köztársaság területéről 20 000 szovjet katonát, 1000 harckocsit, valamint meghatározott mennyiségű haditechnikát ' vonunk ki. Meggyőződésünk, hogy Európa és az egész világ népei helyeselni fogják a Szovjetunió és szövetségesei békeszeretetének és jó szándékának ezt az újabb, konkrét megnyilvánulását. Felhívjuk a NATO-országok kormányait, hogy értékeljék kellően a szocialista államok kezdeményezését, és kövessék jó példánkat. Országunk amellett van, hogy tovább kell szélesíteni az európai bizalmat erősítő intézkedéseket. Mi egyebek között készek vagyunk megállapodni abban, hogy a nagyobb szárazföldi hadgyakorlatok előzetes bejelentése — amit a Helsinkiben hozott záróokmány előirányoz — a jelenleginél korábbi időpontban, és nem a mostani 25 000 fős szintnél, hanem kisebb, mondjuk 20 000 fős szintnél történjék. Kölcsönösségi alapon arca is készek vagyunk, hogy ne tartsunk olyan hadgyakorlatot, amelyen 40— 50 000 főnél többen vesznek részt. Tenmészétesen továbbra is érvényes a szocialista országoknak az a javaslata, hogy be kell jelenteni minden nagyobb légi, és olyan haditengerészeti gyakorlatot, amelyet a helsinki konferencián részt vett államok felségvizeinek közelében tartanak. Még azt is szeretnénk javasolni a nyugatnak, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott térségben idejekorán jelezzük ne csak a hadgyakorlatokat, hanem a 20 000 főnél nagyohb alakulatok szárazföldi mozdulatait is. Megvizsgálhatunk más elképzeléseket is, amelyek az államok közötti bizalom erősítésére, az európai háború veszélyének csökkentésére irányulnak. Az európai katonai enyhülést célzó intézkedések széles kérdéskörének megvitatására a legalkalmasabb fórumot továbbra is a politikai szintű összeurópai konferenciában látjuk, amelynek előkészítése és összehívása rendkívül időszerű, mondhatni, megérett feladat. Mint ismeretes, fontos tárgyalások várnak ránk a SALT—3- mal kapcsolatban is. Mi amellett vagyunk, hogy ezeket a tárgyalásokat a SALT—2 hatályba lépése után azonnal elkezdjük. E tárgyalások keretében készek vagyunk megvitatni nemcsak az interkontinentális, hanem az egyéb fegyverfajták korlátozásának lehetőségeit is, természetesen minden erre vonatkozó tényező figyelembevétele és a felek azonos biztonsága elvének szigorú megtartása mellett. Ily módon a Szovjetunió, az NiDK és a többi európai szocialista ország világos perspektívát javasol: valamennyi európai nép biztonságos és békés életének reális szavatolását. Most a nyugati országokon van a sor. Válaszuk megmutatja majd: készek-e számolni a népek akaratával és létérdekeivel. Reméljük, hogy a realizmus, az államférfiúi bölcsesség, azaz végül is a józan ész kerekedik felül. A mai forrongó világban a szocialista közösség szilárd talajon áll. Ezt mi magunk teremtettük meg, elérvén gazdaságunk szakadatlan fejlődését, tökéletesítve a szocialista demokráciát, foizítosít- va népeink életszínvonalának állandó emelkedését, közös erővel szilárdítva honvédelmünket. Kapcsolataink mélyen gyökereznek és sokfelé ágaznak, és mind jobban működünk együtt. A szocialista internacionalizmus az a politikai erkölcsi erő, amely lehetővé tette számunkra, hogy győzelmeket arassunk a békéért és a társadalmi fejlődéséit vívott harcban. Nagyszerű dolog, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a valódi internacionalizmus légkörében ünnepel. Éljen a Német Demokratikus Köztársaság, a béke és a szocializmus megbízható bástyája Európában! Szüntelenül erősödjék a megbonthatatlan barátság a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között, marxista— leninista pártjaink között! Éljen a szocialista államok dicső közössége! Éljen a béke és a kommunizmus! • Változatlanul nagy érdeklődés kíséri a Szovjetunióban a Leonyid Brezsnyev vezette pért- és kormányküldöttség NDK-beli látogatásának eseményeit. A sajtó, a rádió, a televízió igen nagy terjedelemben számolt be a pénteki eseményekről. Külön riportokban foglalkozott a rendkívül meleg, szívélyes fogadtatással. Ugyancsak méltatják a szovjet hírközlő szervek a most aláírt nagy jelentőségű gazdasági megállapodást, amely 1990-ig határozza meg a két ország szoros együttműködését. • Heinz Hoffmann hadseregt'á- bomok az NDK nemzetvédelmi minisztere, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagija szombaton napiparancsot adott ki a szocialista német állam megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Magyar vezetők üdvözlő távirata ERICH HONECKER ELVTÁRSNAK, a Német Szocialista Egységpárt főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének WILLI STOPH ELVTÁRSNAK, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének „ . . , , BERLIN Kedves Elvtarsak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a szocialista német állam valamennyi dolgozójának, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az első munkás-paraszt állam megalakulása német földön mélyreható változásokat fejezett ki és indított el Európa népeinek életében. A Német Demokratikus Köztársaság következetesen végrehajtotta az antifasiszta demokratikus átalakulást, szembehelyezkedett a német militarizmus felélesztésének kísérleteivel. A kommunisták által vezetett dolgozó nép rálépett a társadalmi haladás, a szocializmus építésének útjára. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével történelmi jelentőségű sikereket ért el az elmúlt három évtizedben. A fejlett szocialista társadalom építése az ország anyagi és szellemi felemelkedését eredményezte. A Német Demokratikus Köztársaság az európai béke és biztonság fontos tényezője. Aktív békeszerető külpolitikáját méltán övezi szélet körű nemzetközi elismerés és tisztelet. A szocialista országok közösségének tagjaként a Német Demokratikus Köztársaság nagy és felelősségteljes szerepet tölt be a nemzetközi enyhülés megszilárdításában, a béke biztosításában Európában és az egész világon. Örömmel tölt el bennünket, hogy pártjaink és országaink bizalomteli kapcsolatai, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei és közös céljaink alapján mindemtéren dinamikusan fejlődnek ét erősödnek. Nagyra értékeljük, hogy országaink együtt küzdenek a szocialista közösség összeforrottságának erősítéséért, a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, az egyetemes békéért, az enyhülés elmélyítéséért és a társadalmi haladásért. Kedves Elvtársak! Nemzeti ünnepükön, e jelentős történelmi évforduló alkalmából szívből kívánjuk, hogy a testvéri Német Demokratikus Köztársaság népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével érjen el újabb kimagasló eredményeket bel- és külpolitikai céljainak valóra váltásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke védelmében. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az Országgyűlés elnöke az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte Horst Sinder- mannt, az NDK Népi Kamarája elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Partizán Szövetség, és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szintén táviratban köszöntötte partnerszervezetét. (MTI) A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN • Panama átvette az igazgatást a Csatorna-övezetben. Képünkön: a közép-amerikai állam lakói széttépik az USA lobogóját. (Fotó — AP— MTI—KS) 0 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő a Kremlben fogadta a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjának képviselőit, akik Kalevi Sorsa volt finn miniszterelnök vezetésével érkeztek Moszkvába. • Nyugatnémet—francia csúcstalálkozóra került sor Bonnban. Képünkön: Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja vendégével Glscard d'Estalng francia köztársasági elnökkel.
