Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
1919. október 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Polgári védelmi gyakorlatra készülnek Kalocsán és a járásban November elején polgári védelmi gyakorlatot tartanak Kalocsán és a járásban. A gyakorlat időpontjáról, helyéről, lefolyásáról, céljáról, az ez idő alatt tanúsítandó magatartásról tettünk fel kérdéseket Berta Somogyi Lászlónak, a megyei tanács kalocsai járási hivatal vezetőjének, a járás polgári védelmi parancsnokának és Geri Istvánnak, Kalocsa város tanácselnökének, a város polgári védelmi parancsnokának. KÉRDÉS: Mikor kezdődik a gyakorlat és hogyan készülnek rá? BERTA SOMOGYI LÁSZLÓ: — A polgári védelmi gyakorlatot szeptember 22—23-án kellett volna végrehajtanunk, de, a mező- gazdasági munkák, a betakarítás miatt a megyei polgári védelmi parancsnok úgy döntött, hogy november 10. és 11-én kell a gyakorlatot lebonyolítani. A gyakorlat végrehajtására az intézkedést a megyei polgári védelem parancsnoka, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke kiadta, a gyakorlatot ő irányítja. A felkészülés már megkezdődött. A személyi állományt, a szakszolgálatokat, a kiképzések során kifejezetten a módszertani gyakorlatra, annak színvonalas végrehajtására készítették fel. Biztosítottuk az anyagi, technikai eszközöket, azokat, amelyekkel a gyakorlatba bevont gazdasági egységek rendelkeznek. A bemutató, módszertani gyakorlat mintegy kétezer embert érint Kalocsán a városban, illetve két községet teljesen, Hartát és Dunapatajt, s a járás még néhány községét részben. GERI ISTVÁN: — A város hat üzemének dolgozói, az egészség- ügyi szakszolgálat és a kiképzett lakosság vesz részt a gyakorlaton. A résztvevők már tudnak róla, sőt a lakosságot is tájékoztattuk. A moziban minden előadáson polgári védelmi filmet vetítünk, ismertettük a párt- és tanácsi testületekkel, a KISZ-szel, a Hazafias Népfronttal, a Vöröskeresztté! a tennivalókat, de ezenkívül üzemi munkaértekezleteken is szót váltottunk erről az emberekkel. Több ezer szóróanyag került a résztvevőkhöz, s kiállítás nyílt. Mindannyiunk védelmében címmel. Úgy véljük, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy a város és a járás dolgozói ne csak tudomást szerezzenek erről a gyakorlatról, de értsék is ennek szükségességét, fontosságát. KÉRDÉS: Szükség van-e az ilyen jellegű megmozdulásokra? BERTA SOMOGYI LÁSZLÓ: — A válasz egyértelmű, igen. A polgári védelem kettős célt szolgál, felkészülés egy esetleges háborús állapotra, másrészt felkészülni elemi csapások okozta károk elhárítására. A szakszolgálatok eddig csak külön-külön készültek ezekre a feladatokra, tehát szükséges, hogy egyszer közösen is megpróbálják a tanultakat hasznosítani, az együttműködést kialakítani. Nem tudhatjuk előre, hogy mikor éri területünket földrengés, árvíz, állatjárvány, ám ilyen körülmények között is biztosítani kell a járás ipari és mezőgazdasági üzemeinek folyamatos termelését, a lakosság ellátását, az életkörülményeket. Ezt pedig csak összehangoltan, szervezetten, a szakszolgálatok együttműködésével lehet megvalósítani. GERI ISTVÁN: — Az emberek megmentése, az anyagi javak megóvása érdekében tartjuk szükségesnek az ilyen jellegű gyakorlatokat, amely tulajdonképpen felméri az eddig tanultakat. KÉRDÉS: Szeretnénk hallani arról, milyen lesz a gyakorlat lefolyása? BERTA SOMOGYI LÁSZLÓ. — November 3-án főpróbát tartunk azzal a nem titkolt céllal, hogy november 10-én reggel 6 órakor kezdődik és 11-én délután 2 órakor fejeződik be. Feladataink ez idő alatt a következők: a járási és a kalocsai városi polgári védelmi parancsnokság irányító tevékenysége, illetve a helyi polgári védelmi parancsnokságok bekapcsolása az irányításba. Három fő mozzanat lesz. Elsőként a lakosság és a polgári védelmi erők riasztása és felkészítése, a lakosság és az üzemi dolgozók egyéni és kollektív védelmének megszervezése, a vezetés biztosítása, az anyagi javak megelőző védelmének megszervezése. Másodikként a lakosság egyéni és kollektív védelmének, az anyagi javak védelmének végrehajtása, a polgári védelmi csoportok megalakítása. Harmadikként a tervezett és az elrendelt befogadási feladatok végrehajtása, a várost ért csapások felszámolásával ösz- szefüggő feladatok megszervezése, a mentőmentesítő munkák befejezése. GERI ISTVÁN: — A helyi <?s az üzemi pártszervezetek segítségét kértük e gyakorlat végrehajtásához. Szeretném hangsúlyozni, ez a gyakorlat erőpróba. Sőt, arra kérjük a város lakosságát, hogy vasárnap délelőtt, amennyiben idejük engedi, tekintsék meg a kárhely-felszámolási gyakorlatot, amely nemcsak tanulságos, de látványos is lesz. Ezt a Széchenyi utcai lakótelep szanálásra ítélt házainál mutatjuk be, s a romeltakarítás kettős célt szolgál, ugyanis a lebontásra ítélt házak anyagát eltüntetik. • Berta Somogyi László. • Geri István. KÉRDÉS: A város, a járás vezetői mit kérnek a lakosságtól? BERTA SOMOGYI LÁSZLÓ: — Először is megértést, hiszen a gyakorlat elsősorban az emberek érdekében történik. Fegyelmet és aktivitást, mert ugyan feltételezett helyzetről van szó, a gyakorlat mégis komoly dolog. A résztvevőktől fegyelmezettséget és nagy körültekintést kérünk, hiszen a gyakorlat során igen sok munkagép mozog, tűzoltásban vesznek részt, romos házat bontanak le, ezek mind balesetveszélyes feladatok. Ezért ez idő alatt még fokozottabban gondoljanak a közlekedési szabályok és a munkavédelmi előírások betartására; GERI ISTVÁN: — Abból indulok ki, hogy a gyakorlat nem egyéb, mint felkészülés az ember védelmére. Ez nyilvánvalóan a gyakorlatra is- vonatkozik. Az ellátásban e két napon nem lesz visszaesés, nem áll le a termelés. A város üzemeiben ugyanúgy dolgoznak majd, mint más napokon, csupán annyi lesz a változás, hogy a munkakörülmények lesznek valamivel nehezebbek. Ügy érezzük, a polgári védelmi gyakorlat sikeres lesz, ehhez a szükséges feltételeket megteremtettük, ám hangsúlyoznám, ez a gyakorlat a lakosság biztonságát szolgálja — fejezték be nyilatkozatukat a város és a járás vezetői. G. G. Őszi jótanácsok Jelenleg nincs influenzajárvány A késő őszi, borongós napokban megnő a hűléses, náthás betegek száma. Ilyenkor könnyen — még kézfogással is — terjedhetnek a cseppfertőzéses betegségek — hangsúlyozták ezzel kapcsolatban a szakemberek, akik elmondották: Cseppfertőzés útján terjed a légúti megbetegedések nagy része. Közülük az egyszerű „megfázás” a leggyakoribb, amely nátha, torokgyulladás, légcső- vagy hörghurut formájában jelentkezhet. A kórokozók különféle vírusok. Hasonlók a tünetei az influenzának is, de ez a betegség általában súlyosabb lefolyású, nagyobb mértékben rontja a közérzetet. Jelenleg nincs ilyen járvány. Cseppfertőzéssel terjed egy sor gyermekbetegség is, például a diftéria, a szamárköhögés, a kanyaró, a skarlát. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része hatékony védőoltásokkal megelőzhető. Diftéria vagy szamárköhögés például ma már legfeljebb csak elvétve fordul elő nálunk, és az utóbbi években lényegesen csökkent a kanyarós megbetegedések száma is. Az influenza elleni védőoltásnál az a gond, hogy a kórokozó vírus rendkívül változékony. Járványveszélykor — amitől most egyelőre nem kell tartanunk — azonban a kitenyésztett törzs ellen készített oltóanyaggal körülbelül 60—70 százalékos védettséget lehet elérni. A leggyakrabban előforduló meghűlés, hurutos betegségek elleni védekezésnek három fő lehetősége van: akadályozzuk meg a vírusok szóródását, óvakodjunk a megfázástól és fokozzuk a szervezet általános ellenállóképességét. Vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a védőálarc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben szóródó cseppek nagy részét visszatartja. A műtőkben és a kórházi csecsemőosztályokon ezért is kötelező maszkot viselni. A köznapi életben az orr vagy a száj elé tartott zsebkendő hasonló célokat szolgál. Aki légúti huruttal bajlódik, lehetőleg ne menjen társaságba — figyelmeztetnek a szakemberek. Különösen arra vigyázzon, hogy a gyermekek, az öregek és az idült betegségekben szenvedők, legyengült betegek között ne terjessze a vírusokat. A megfázást az időjárási körülményekhez alkalmazkodó réteges öltözködéssel kerülhetjük el. A szabad levegőn végzett rendszeres testmozgás és a változatos — fehérjékben, vitaminokban gazdag — vegyes táplálkozás az ellenállóképességünk növelésével járul hozzá a cseppfertőzések megelőzéséhez. (MTI) Egy este Bankáknál Huszonnégy éve Vé3őnő. Az egészségügy járőre, aki a csaknem negyedszázados szolgálata alatt egy városrészt kitevő, sok ezer kis ember egészségét vigyázta. Nem egyedül, természetesen, hanem orvosokkal és kollégáival megosztva ezt a legemberségesebb munkát — mégis: azért, hogy a két és fél évtizede Kecskeméten felnőttek, a mai ifjak és gyermekek egészségesek lehetnek, abban Bank Gyuláné védőnőnek is megvolt és megvan a maga szerepe. □ n □ Az a vékony szálú, de dús hajszálér-hálózat — a védőnői szolgálat —, amelyre fentebb utaltunk, nem nélkülözhető. Olyan értelemben sem, hogy az anya-, a csecsemő- és a gyermekvédelemben fejlődésünk dinamikus szakaszában elért eredményeinket megtartsuk, tovább erősítsük és gy'arapítsuk. Ebből a feladatból jócskán jut a védőnőknek is. Többek között a már említett Bank Gyulánénak is, a feladatát 24 éve végző kecskeméti védőnőnek, aki két iskolában — a Hoffmann János utcai és a máriavárosi általánosban — 24 osztály 740 tanulójának egészségügyi szűrését, védőoltását, orvosi felügyeletét segíti, vezeti a nyilvántartást, és időről időre tanácsadással szolgál a kismamáknak: mit egyenek, hogyan éljenek, alkohol-.és nikotinmentesen —, egyáltalán, hogy anya és gyermeke egészségesen tudjon majd örülni egymásnak. Bankné is, mint a többi védőnő — a felnövekvő nemzedékért — hiszen ez a dolga — az orvos keze alá dolgozik.s Munkájának alapja az élő, eleven kapcsolat a társadalom sejtjeivel: a családokkal, melyeket sajátos módon olyképpen segíthet, ha jól ismeri valamennyit. Legalábbis a hozzátartozókat. □ □ □ Szeptember óta azonban áldatlanná vált az élet Bankéknál. Arról van szó, hogy egyfajta elmaradást kell most nagyon sietős tűzoltómunkával pótolni: a másutt már 'letudott, iskolások és óvodások egészségügyi törzslapjának kitöltését október 31-ig Kecskemét-szerte be kell fejezni. Kell! De hogyan? Milyen áron? Bank Gyulánéra 740, törzslapnak nevezett, de valójában egyébként 30 kérdésre választ váró egészségügyi könyvecskét osztottak. Úgymond: ő már úgysem tanul, mint a fiatalabb védőnő társai, ráér, esténként úgyis csak otthon van, hát mi az a 740! Elvállalta. Azóta napközben is, védőnői munkája végeztével, odahaza este 11 óráig töltöget, csak hogy a határidőt tartani tudja. Éjszakánként tizenegykor fekvés, majd reggel négykor óracsengésre bekapcsolja a mosógépet, hogy a család előző este beáztatott ruhaneműjét kimoshassa. Aztán, ha van még ideje és ereje, pótol még a nagytakarításból, a vasalásból is egy keveset, hogy a harmadik műszaknak is legyen valami otthoni látszatja. Álljunk meg egy pillanatra! Egy ilyen tűzoltómunkában föltétlenül benne kell égnie az embernek is?... □ □ □ Az embernek — vagyis a nőnek, a feleségnek, az anyának, aki — bár a gyermekei és a férje is segítenek neki — már-már beleroppan ebbe a hajszába. A 48 éves Bankné hirtelenjében nem is tudja, mitévő lenne, ha a férje nem járja ki valahol, hogy készítsenek a feleségének — biztos, ami biztos! — ezer darab stencilezett kérdőívet, amelyet a védőnő ha a 740 gyerek szüleihez eljuttat, megkapja majd a 30 kérdésre a 30 feleletet. Ezeket aztán — sok-sok vissza- és rákérdezéssel —• bejegyzi a gyerekek egészségügyi könyvecskéjébe. 740x30=22 200 szó! Utána már csak az 51 rovatos egészségügyi nyilvántartó ívre kell bejegyeznie a tanulók adatait és ezzel rendben van a dolog. Rendben? Dehogyis! Tudnunk kell, hogy a papírtömeggel és nyugtató gyógyszerekkel bőségesen ellátott Bankné négy fiúgyermeket nevel. Három a sajátja, egy — Lacika — pedig fiatalon elhunyt húgáé, aki két éve férjével halálos autóbalesetet szenvedett. Lacikát akkor a Bank család magáénak fogadta, és azóta is példásan gondoskodik róla. Az autószerencsétlenségnél maga a védőnő. Bank ""Gyuláné is megsérült. Gerince eltörött, súlyos lelki megrázkódtatás érte testvére és sógora elvesztésével, és talán „szerencsének” nevezhető, hogy 35 százalékos — orvosilag megállapított — munkaképesség-csökkenéssel azóta visszatérhetett a védőnők közé, \ folytathatja közhasznú szolgálatát. □ □ □ Nem panaszkodni hívott meg magukhoz, esti látogatásra. A munkát, ha az most aránytalanul nagy teher is, elvégzi. Október végére mindenképpen kész vele. Kilóra méri a papírt, a keze sebesen jár, míg a három fia és Lacika az egyetlen kisszobá- ban várja az anya szabad idejét. Bankné a sorozatos fél éjszakai munkától már nagyon fáradt. Férje is távol. Hajdúszoboszlóra, utazott, tanfolyamra. A gyerekek odaát, a kisszobában csendben lefekvéshez készülődnek. A tévé is hallgat: képernyője zöldesszürkén matt. Matt? Sakk-matt? Egy biztos: szorongatott helyzet. Mert a jelenlegi családi „hadállást” bizonyos értelemben végjáték fenyegeti, hiszen a védőnő is anya — négy gyermekkel. Anya, akinél a családi háttér az esti házi feladat kirovásánál kimaradt a számításból : Rendben mennek a dolgok? És a gyerekek?... Kohl Antal „Petőfi fájából” Petőfi-szobor • Pólyák Ferenc Matkó-pusztal fafaragó elkészítette Petőfi Sándor és a Petrovics házaspár portré-szobrait Dömsödön a helyi tanács megbízásából. A költő fájának ismert hatalmas tölgyet az idén egy vihar kettétörte. A vaskos ágakból készült a három szobor, melyet a híres fa előtt állítanak fel a Dana-parti községben. (MTI-fotó; Kozák Albert felvétele) NÉPFRONTANKÉT Felkészülés a nyugdíjas életre Felkészülés a nyugdíjas életre címmel országos ankétot rendeznek novemberben — hangzott el a többi között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa idősko- rúakkal foglalkozó társadalmi bizottságának keddi ülésén. Az országos ankét célja, hogy — szakítva az eddigi hagyományokkal — új módszerek és lehetőségek széles körét mutassa be. Eddig ugyanis országszerte nagyobbrészt az volt a gyakorlat, hogy a nyugdíjba készülőknek A nagybaracskai szőlőcsősz Ilyen szép, egészséges szőlő termett a nagybaracskai Haladás Tsz 79 hektáros üzemi ültetvényén. A kertészeti brigád, valamint a növényvédők munkáján kívül Hegedűs Imre nyugdíjas tsz-tagot is dicséret illeti érte, aki a bogyók érésének kezdetétől egészen a most befejeződő szüretig féltő gonddal őrködött a termés fölött. Saját készítésű karbidpuskával és karikás ostorral riogatta napnap után a kártékony szárnyas sereget, s az országút mentén húzódó szőlőskert termésének egyéb veszélyeztetőit. Már minden szőlőt biztonságba helyeztek a nagybaracskai ültetvényről, amelynek leszüretelésében Hegedűs Imre maga is részt vett, amikor a seregélyek hada éppen másfelé járt, és a szőlőcsősznek nem akadt dolga a tolvajokkal. (k. a.) • A nagybaracskai szőlőcsősz riasztó szerszámai: a karikás ostor él a durrantó. (Straszer András felvétele) megmondták, mennyi lesz a nyugdíjuk, és megkérdezték tőlük: akarnak-e nyugdíjasként is tovább dolgozni. Egy-két helyen esetleg elbúcsúztatták őket „egy sör és virsli” mellett. A felkészítés azonban ennél sokkal több időt, gondoskodást igényel. Éppen ezért a Hazafias Népfront arra törekszik az üzemekkel, a szakszervezetekkel, hogy emberségesebbé váljék az előkészítés és könnyebbé, gördülékenyebbé az átállás. (MTI)
