Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: észak­nyugat felől lassan felszakadozik a zárt felhőzet és kevesebb helyen lesz eső, záporeső. Élénk északkeleti, keleti, a Dunántúlon időnként meg­erősödő északi szél. Hajnalban többfelé köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 3—8, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 6—11 fok kö­zött. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 255. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 31. szerda Párt- és kormányküldöttség utazott Algírba Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársáság vezető testüle­téinek meghívására Biszku Bélá­nak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével kedden párt- és kormányküldöttség uta­zott Algírba a november 1-i for­radalom 25. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségekre. A küldöttség tagja Rácz Pál,^ az MSZMP KB tagja, külügymi'nisz- tériumi államtitkár, Kovács Pál altábornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, és Széphelyi Zoltán, hazánk algériai nagykövete.. Az algériai nemzeti ünnep ren­dezvényeire ugyancsak élutazott Vas János, a SZOT titkára és dr. Tihanyi Sándor, a Magyar Parti­zán Szövetség szociális bizottságá­nak elnöke. (MTI) / Egy este Bankéknál 3. oldal Sajtóposta 4. oldal A gyepgazdálkodásról tanácskoztak a kecskeméti kertészeti főiskolán A legelők, rétek fűtermésének növelését, a területek jobb kihasz­nálását egyre több mezőgazdasági -üzem tartja szükségesnek. A gyep­gazdálkodás azonban még koránt­sem érte el a jelentőségéhez mél­tó rangot. A helyzet javításához a kutatók többféle módon hozzá­járulnak, főképpen azzal, hogy feltárják a legcélravezetőbb mű­velési lehetőségeket, a termés hasznosításának gazdaságossági és biológiai előnyeit. A gyepgazdálkodással foglalko­zó tudományos csoport tegnap Kecskeméten, a kertészeti egye­tem főiskolai karán tartotta érte­kezletét. Az ország minden részé­ből érkezett kutatókat dr. Sohaj- da Imre, a főiskolai kar oktatási igazgatóhelyettese köszöntötte, közöttük dr. Burcsák Zoltánt, a kertészeti egyetem docensét, a gyepgazdálkodási témacsoport vezetőjét, Ivicz Vilmost, a me­gyei pártbizottság munkatársát és dr. Király Lászlót, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezetőjét. Hazánk, és Bács-Kiskun megye gyepgazdálkodásáról, az elért ku­tatási és gyakorlati eredmények­ről dr. Petrányi István egyetemi tanár, főiskolai tanszékvezető-he­lyettes tájékoztatta a résztvevő­ket. Elmondta, hogy az ország egymillió 180 ezer hektár gyepé­nek jelenleg csupán kisebb része alkalmas intenzív gazdálkodásra. Egyre sürgetőbb, hogy minél na­gyobb területet tegyenek erre al­kalmassá, különféle meliorációs munkák elvégzésével. Bács-Kis- kunban az összes gyepterület 40 százalékán valósítható meg a nagyüzemi gazdálkodás, a melio­rációt — egyebek között a terü­let- és vízrendezést — csaknem 50 ezer hektáron kellene elvégez­ni ahhoz, hogy ezen is megkez­dődhessen az intenzív fűtermelés. E munkát gyorsítani kell, ugyan­is a nagyüzemi növénytermesztés területének növeléséhez a jó mi­nőségű gyepeket feltörik, amelyek pótlása a most még meliorációra szoruló területekkel oldható meg. Az országban a tervek szerint mintegy 200—250 ezer hektár gyep felszántását tervezik a kö­vetkező években. A Duna—Tisza közén hatalmas homoki legelők találhatók, ame­A világ legnagyobb villamos- energiarendszer-egyesülését hozta létre a KGST-tagországok egye­sített energiarendszerének és a Szovjetunió egységes energia- rendszerének összekötésével a Vinnyiea—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amelynek avatóünnepségét kedden tartották a Nehézipari Minisztériumban. Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségé­ben helyet foglaltak Marjai Jó­zsef és Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, Simon Pál nehézipari, és Soltész István kohó- és gépipari miniszter, va- lamint a távvezeték közös beru­házásában részt vevő külföldi szocialista partnerek: Bulgária,. Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Szovjetunió küldöttsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST tit­kárságának képviselője. Ott vol­tak az ünnepségen a nagy alkotás tervezésében, szervezésében és építésében közreműködő vállala­lyek kihasználatlanok, illetve a talaj- és vízrendezés hiánya, va­lamint a műtrágyázás elmaradá­sa miatt keveset teremnek — ho­zamuk 12 mázsa körüli — vagy időszakos legelőnek alkalmasak. Dr. Petrányi István elmondta, hogy kidolgozták már a szélsősé­ges homoktalajokra a termesztési technológiát és elkészült a kecs­keméti főiskola, valamint a szarvasi kutatóintézet munkatár­sainak közreműködésével a Duna —Tisza közi gyepgazdálkodási és szálastakarmányozási rendszer technológiája, amelyet a rendszer engedélyezésére a napokban kül­denek el a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszternek. Legfontosabb teendőnek a me­liorációs munkák elvégzését, va­lamint a rendszeres műtrágyázást tartják a kutatók. Ez utóbbiról Szabó Ödön, főiskolai docens be­szélt. Jelenleg hazánkban a nö­vénytermesztésben felhasznált műtrágyának csupán tizede jut a gyepre. Kecskemét környéki kí­sérleteikkel bizonyították, hogy az úgynevezett komplex műtrá­gyázás a legcélravezetőbb, és a homokterületeken 500 kilogramm hatóanyagot tartalmazó vegyes műtrágya kijuttatásával tudnak legnagyobb fűhozamot elérni. Emellett igen jelentős a minőségi változás is, főként a fűtermés nyersfehérje-tartalmának 4—5 százalékod növekedése, valamint az amiriosavak mennyiségének és arányának kedvező változása fi­gyelemre méltó. Sós Julianna, az izsáki Sárfehér Tsz szaktanács- adója a gyümölcsösök sorközei­ben végzett gyeptelepítés haszná­ról számolt be. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban és a lajos- mizsei Kossuth Tsz-ben végzett kísérletek szerint az öntözött — elsősorban a csepegtető módot alkalmazó — ültetvényekben je­lentős haszonnal jár a sorközi gyepesítés, javult a talajszerkezet, a tápanyag-feltáródás és a sorkö­zi talajmunkák csökkenthetők voltak, aminek következtében az egyébként felhasznált energia 50 százalékát meg lehetett takaríta­ni. , öt évvel ezelőtt kezdték meg a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben a korszerű gyepgazdálkodást, amelyhez először elvégezték a szükséges meliorációs munkákat. tok, tárcák, társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői is. Simon Pál miniszter emlékezett meg avatóbeszédében e nagysza­bású közös beruházásról, amely­nek építését 1974-ben,' a KGST Végrehajtó Bizottság 66. ülésén határozták el az érintett országok kormányának képviselői. Elismeréssel szólt a magyar építők szocialistaverseny-kezde- ményezéseiről: a gyors és pontos építésre kötött szocialista együtt­működési szerződésben 19 válla­lat, 12 területi irányító szerv és a csehszlovák partnerek is részt vettek. KISZ-védnökségben 14 vállalat fiataljai segítették a munkát. A szocialista brigádok a „750 perc a 750 kilovoltért” ak­cióban végeztek társadalmi mun­kát. A kommunista szombatokon pedig a dolgozók több mint 31 ezer munkaórával járultak hozzá létesítmény építéséhez. Felszólalt az ünnepségen Nyiko- laj Alekszejevics Lopatyin, a Szovjetunió energetikai és villa­mosítási miniszterhelyettese, a Erről beszélt Pozsár Miklós ága­zatvezető. A korábbi évekhez ké­pest jelenleg ötször nagyobb te­rületen, 1500 hektáron termelnek füvet, az átlaghozamok több mint duplájára nőttek, szénaértékben számolva, 80 mázsát takarítanak be hektáronként. A gyepgazdál­kodási program megvalósítása tette lehetővé a szarvasmarha­állomány gyarapítását és a tejter­melés növelését. Egy tehén évi tejhozama 1750 literről csaknem 4 ezer literre emelkedett. Ez el­sősorban a gyepgazdálkodás javí­tásának köszönhető, ugyanis egy­öntetű, kiváló minőségű tömeg- takarmányt etethetnek az álla­tokkal, amelyhez a tehenészetben abrakkiegészítés járul. A takar­mányozási technológia gazdaságos­sá tette a tehenészeti ágazatot. A fűtermés egy részét betakarítják, de fontos a legeltetés is. A szarvasmarha- és a lóállományt az év nagyobb részében a legelőn tartják. A lótenyésztésben elért dinamikus fejlődéshez ugyancsak hozzájárult a jó minőségű gyepen történő legeltetés, lótartás. A tanácskozás résztvevői közül többen elmondták véleményüket és tapasztalataikat a gyepgazdál­kodásról. Ivicz Vilmos és dr. Ki­rály László a megyei helyzetet elemezte. Nagyon fontosnak és jelentősnek mondották a gyep­gazdálkodás fejlesztését, ugyanis a megyében ez a legnagyobb, de még kihasználatlan tartalék, ahol az egyre növekvő állatállomány tömegtakarmányának nagyobb részét meg lehet termelni. A je­lenlegi, még kedvezőtlen megyei helyzet javításához a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya a korábbinál szé­lesebb körben és nagyobb inten­zitással kíván hozzájárulni. A megye politikai és gazdasági ve­zetése a tömegtakarmány-növelés, - a gazdaságosabb és jövedelmezőbb állattartás érdekében a gyepgaz­dálkodási rendszer megalakulását szükségesnek tartja, amely nagy segítséget nyújthat a mezőgazda­sági üzemeknek a gazdálkodás javításához. Os. L szovjet küldöttség vezetője. A tagországok delegációi és a szov­jet építők nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit és méltatta azt a széles körű nem­zetközi összefogást, amelynek gyümölcsöző eredményei egész szocialista közösségünk javát szolgálják. Ezután a közös beruházás épí­tésében elért kiváló eredményeik elismeréseként Szekér Gyula ki­tüntetéseket adott át a munka legjobbjainak. Lázár Pál, az Or­szágos Villamostávvezeték Válla­lat távvezetékszerelője a Szocia­lista Magyarországért érdemrend kitüntetést, Csikós Béla, az Or­szágos Villamostávvezeték Válla­lat műszaki igazgatóhelyettese pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. Ezen kívül nyol­cán vették át a Munka Érdem­rend ezüst, 14-en pedig bronz fokozatát. Sugár György, a Va­sas Szakszervezet titkára öt dol­gozónak nyújtotta át a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetést. (MTI) Felavatták a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszát A TERMELŐK ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA Hasznos módszerek a szállítás meggyorsítására • Elsősorban almaszállításra használható gazdaságosan a HÓDGÉP legújabb munkaeszköze. Hasonló berendezést a megye gazdaságai is vásároltak. Október utolsó napjaiban min­den óra nyereségnek számít, ame­lyet munkában lehet tölteni a me­zőgazdaságban. Gyorsan változhat az időjárás, még a kellően előké­szített munkát is megzavarhatja a kedvezőtlen fordulat. Éppen ezért örvendetes, hogy az elmúlt hetet szinte teljes egészében ki lehetett használni a szántás, vetés, ter­mésbetakarítás befejező tenniva­lóira. Több százezer tonna szántóföldi terményt, s még több kertészeti terméket szedtek föl, gyűjtöttek össze az elmúlt hetekben az álla­mi és szövetkezeti nagyüzemek, háztáji és kisgazdaságok. Alig maradt lábonálló kukorica, s több­ségében biztos helyre került a megye alma- és szőlőtermése is. örvendetes, hogy az őszi szállítási csúcsmunka a mezőgazdasági üze­mekben jelentősebb műszaki hiba nélkül zajlott, anyag, alkatrész- hiány alig zavarta. E munkában rendkívül nagy feladat hárult azokra a mezőgazdasági, élelmi- szeripari, közlekedési és más ága­zatbeli dolgozókra, akik a nagy­tömegű mezőgazdasági termény, termék és vágóállat szállításában szorgoskodtak. Tennivalóik még korántsem értek véget, de a mun­kájuk legnagyobbik részét elvé­gezték. Más években elég gyakori volt az őszi betakarítás időszakában a véget nem érő vita a termelő és a felvásárló között. Az idén mint­ha ritkább lett volna az ilyen eset. Még a pincegazdaság is meg tu­dott egyezni a kadarka termesz­tőkkel, amikor azok jogosan kifo­gásolták a termelési költségeket sem fedező szőlőfelvásárlási árat. A kecskeméti Törekvés Tsz kerté­szeti brigádjában meglepetve ta­pasztalták, hogy az idén a ZÖL­DÉRT milyen ütemesen szállítot­ta el tőlük a frissen leszedett, s jő minőségű pritaminpaprikát. Elismerésre méltó a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaság törekvése az őszi termények, termékek szállí­tásának minél tökéletesebb gépe­sítésére. A gyümölcstermesztő gazdaságokban elterjedt az úgy­nevezett kiskonténerek használa­ta a termésszállításnál, s más ha­zai és külföldi gyártmányú eszkö­zöket is munkába állítottak. Ezek­kel gyorsították, biztonságosabbá tették az alma továbbítását az ül­tetvénytől a válogató, tárolóhely­re. Hasonló módszert alkalmazott az izsáki, a Helvéciái Állami Gaz­daság. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság pedig a szőlőszüret gép­sorát egészítette ki a nagy befo­gadóképességű szállító járművel, amely egyszerre több tonna sző­lőt volt képes a feldolgozó üzem­be fuvarozni. Ezzel a megoldással sikerült az idénymunka különbö­ző folyamatait jobban összehan­golni. A szövetkezetekben különösen a belső szállításnál helyenként még használják a fogatokat, de sokkal inkább a rakodást, a szállítást könnyítő, meggyorsító gépeket, amelyekből évről évre többet, korszerűbbet kínál a kereskede­lem. A saját gyártmányfejlesztés vagy szabadalom vásárlást követő gyártás folytán megnőtt a hazai mezőgépipar termékkínálata. Közeledik az év vége, amely a következő esztendei tervek előké­szítésének időszaka is. Célszerű már ilyenkor gondolni a különbö­ző munkafolyamatok további gé­pesítésére, tartalékolni az ehhez szükséges anyagi eszközöket, s megvásárolni mindazokat a gépe­ket, berendezéseket, amelyeket a mezőgazdasági üzem adottságai­hoz mérten a leggazdaságosabban tud hasznosítani. K. A. • Gazdag a választék a különféle betakarító és szállító eszközökből az AGROKER kecskeméti telepén. *. •. -i $ i4'v; . , -i. Takarékosan I __________________________•______ N apjaink egyik kulcsszava: a takarékosság. Miközben — október 31., a világtakarékos­sági nap ürügyén — ennek az elvont főnévnek jelentéstarto­mányát kutatgatom, engedtes­sék meg két személyes emlé­ket, ha úgy tetszik, tapaszta­lást, fölidézni. Jóanyám, ha nagyritkán el­látogat hozzánk, sosem rest eloltogatni utánunk a lakás égve hagyott — vagy felej­tett? — izzóit. Valamikor ki­sebb dorgálás, aztán már csak korholó szavak kíséretében tette ezt, mostanában pedig néma beletörődéssel csinálja, mondván: a magam ura let­tem, úgy pocsékolóm a pén­zem, ahogy jólesik, ebben iga­zán nem parancsolhat. De ha finnyáskodva félretolom a másnapos „száraz” kenyeret, azt még mindig képtelen zsör- tölődés, feddés nélkül elvi­selni. Bámikor szembe állíthatom vele magam, vagy azt a fiatal­embert, aki a minap távolsági autóbusz sofőrjével vélt igazá­nak tudatában, fölháborodá- sát sem palástolva, imigyen tárgyalta a legutóbbi sebes­ségkorlátozást: „Nem értem, miért az én zsebemre spórol az állam a benzinnel?!” Az összevetés azért is fölösleges, mert valaki esetleg nemzedéki ellentétek — sőt: ellenséges­kedések — élesztgetőjének kiált ki, holott ennek a gya­núját is szeretném elkerülni. Mert egészen másról van itt szó. Böngészem az OTP Bács- Kiskun megyei Igazgatóságá­nak legfrissebb tájékoztatóját. A brossára a többi között ar­ról értesít, hogy megyénkben tavaly ilyenkor 6,6, most pe­dig 7,2 milliárd forint a la­kossági megtakarítások össze­ge. Pontosan 290 ezer betét­könyv van forgalomban, s tartalmukból mindenkire — így hát rám is — 12 631 forint jut, ami magasabb az országos átlagnál. Tudom, csínján kell bánni ezekkel az adatokkal, könnyen megtéveszthetik az embert. Az átlagba sok minden bele­fér, a totó—lottó-nyeremé­nyek, a kiugró jövedelmek és az ügyeskedő spekulánsok éppúgy, mint az eltartottak, a nyugdíjasok és járadékosok, meg a kiskeresetűek. Mégis van abban valami töprengés­re késztető, hogy szerény anyagiakkal rendelkező 60 éves anyám javítja a közepe­sen díjazott fia által alaposan lerontott statisztikát... Lehet, hogy generációs kü­lönbözőség, de való igaz: hiányzik belőlünk, fiatalokból egyfajta bölcs előrelátás és józan beosztásra törekvés, szü­léinknek az a képessége, mely ösztönös önvédelmi reflexből a társadalmi rend változásá­val, konszolidálódásával szink­ronban alakult át nagyon is tudatos magatartássá, bizton­ságot adó életformává. S ami a legfurcsább: e nem is rend­kívüli tehetség éppen ben­nünk kevés, akiknek pedig elég bőségesen volna miből taka­rékoskodni, s mire elkölteni, felhasználni a félretettt, meg­őrzött pénzt és egyéb java­kat ... Üton-útfélen hallani mosta­nában: a takarékosság köz­ügy, egyéni és társadalmi ér­dek, s a leghelyesebb, ha a kettő találkozik, egybeesik. Az a fiatalember a buszon rosz- szul értelmezi, vagy szándé­kosan magyarázza félre a helyzetet. Az állam a szóban forgó intézkedéssel — a köz­lekedés biztonságának növe­lése mellett — nem az ő er­szényét akarja megkímélni a fölösleges kiadásoktól, hanem a sajátját, vagyis az orszá­gét, mindannyiunkért. Így is kényszerítve — pontosabban: ösztönözve, szoktatva — egy megfontoltabb, gazdaságosabb, okosabß egyéni, családi és össznépi költségvetési sziszté­ma alkalmazására. Szokás ilyenkor, a takaré­kosság ünnepén anyaggal, energiával, idővel és pénzzel való gondosságra, óvatosabb bánásmódra figyelmeztetni, mintegy a könnyebb és gyor­sabb boldogulást, anyagi és szellemi gyarapodásunkat cél­ként szem előtt tartva. Sza­badjon mindehhez hozzáfűz­ni még egy gondolatot. Ott­hon, főzés közben jóanyám ál­landóan arra int: égessük ta­karékon a gázt. Nagy a nyo­mása, erős a lángja és szinte ugyanannyi idő alatt elkészül az étel, mint amikor teljesen kiengedjük. Azt hiszem: életünkre, min­dennapjainkra vonatkozó ál­talánosabb érvényű jó taná­csot is fabrikálhatunk e szü­lői észrevételből. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents