Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-26 / 251. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. október 26. Szív a munkában Hasznos kapcsolatok A napokban a Német Demokratikus Köztársaság meisseni járásából delegáció érkezett Kecskemétre, melynek tagjai voltak: Heinz Richter, a Német Szocialista Egységpárt járási bizottságának első titkára, Walter Fuchs, a járási tanács elnöke és Fritz Ciura, a járási tanács elnökhelyettese. A vendégek a Kiskunsági Mzőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének vezetőivel megvitatták az együttműködés további lehetőségeit. Ugyanis a meisseni járási tanáccsal, illetve a járásban gazdálkodó szövetkezetekkel már korábban is jó kapcsolatot tartott a szövetség és több tagszövetkezete. • A vállalati telephely új központi épületében egy teljes emeletet foglalnak el az öltözők, mosdók. A lépcsőtől jobbra 60 hely a nőknek, balra pedig ugyanennyi a férfiaknak. Tudniillik 120 ember, nek ad munkát a telep. A létszámnak — a munka jellegéből adódóan — úgy kilenctizedé mindig férfi volt, és ez az arány meg is marad. Ezért azután az ünnepélyes átadás és tapsolok helyett kőművesek csinálták a zajt: bontották a falakat, hogy a női öltöző rovására megnagyobbodjon a férfiak helyisége. • Más példa: az autójavító műhely a rajzasztalon, akár a csoda. A kocsik előbb a mosóba állnak, majd megtisztulva a diagnosztikai sor műszerei kimutatják, hogy melyiknek mi a hibája. Ezután gördülnek csak rá a szerelőakna. ra. Az aknák felett sínen gurítható emelők, hogy könnyedén lehessen megemelni a járműveket; és hogy a szerelők télen is kellemes környezetben dolgozhassanak, egy berendezés meleg levegőt fúj a csarnokba. Most pedig nézzük, hogy milyen valóság lett a rajzasztali tervből: valaki olyan mosóberendezést rendelt, amely csak felülről és oldalról tisztítja le a kocsikat. Pedig hát az alsó mosás a legszükségesebb. Az emelők sínpályáját valamennyi aknánál girbe-gurbán rakták le, így a berendezések már néhány méternyi gurítás után beszorulnak. A hőlégfúvók meg olyan zajt csapnak, hogy a legnagyobb teherautó motorja is csak zümmög mellettük — a szerelőknek pedig a fülük Is műszer. Harmadik példa legyen a raktár. A hatalmas teret — a más-más anyagokat elkülönítendő — keresztben, hosszában válaszfalak osztják kisebb egységekre. Ezért több út fut végig az épületen, jó szélesen, hogy a kamionok is kényelmesen elférjenek a tárolóállványok között. El is férnek, hiszen a válaszfalakban is jó magas ajtók nyílnak, csak éppen a raktárba nem tud beállni egyetlen kamion se. Ugyanis a bejárati ajtó fél méterrel alacsonyabb a kelleténél. Végül a legrövidebb példa: a betonüzemben 800 köbméter betont lehet megkeverni naponta. Pontosabban csak lehetne, mert hiába van elegendő anyag, a szállítószalagok csak 500 köbméterhez elegendő kavicsot tudnak felszállítani. Ennyi a hiteles teljesítményük. • Nem folytatom a példák sorát, hiszen szűkebb-tágabb környezetéből bárki tudna előhozni hasonlókat. Nézzük meg inkább azt, hogy mi a közös bennük. Először is az, hogy valahol, valakik rendre figyelmetlenül — azt ne mondjam, fegyelmezetlenül — dolgoztak. Majdnem azt írtam, hogy híján vannak a szakértelemnek, de ez nem igaz. A raktár nem dőlt össze, a betonüzem jó minőségű anyagot gyárt. Szóval először a gondosság és a figyelem hiányzik. És azután? Azután újra ezek, de most mások részéről. A terveket, a megrendeléseket tudniillik ellenőrzik. Hivatásszerűen, munkaköri kötelességként. És ha még itt sem vennék észre a fogyatékosságokat, akkor ott van egy újabb szűrőfokozat, a kivitelező. • Tudom, a kivitelező eleve azt vállalja, hogy a dokumentációhoz hűen építi fel a létesítményeket, készíti el a berendezéseket. De közben látnia kell, hogy a közös folyamat egységei nem kapcsolódnak egymáshoz. Ha pedig látja, akkor miért ne szólna a tervezőnek? Mi hiányzik a kivitelezőnél? A kellő gondosság, a figyelem, e szív? Én megcsináltam, tehetek én arról... ? Azután ahol elkezdődik az egymásra mutogatás, ott ember legyen a talpán, aki igazságot mer szolgáltatni. Félő ugyanis, hogy hamarosan feléje is ujjak merednek, és akkor vége. No, nem a bonyodalmaknak, csak a tisztázó szerepnek. • Hát akkor miként lehet kimászni ebből a csávából? Amikor még nem voltak válaszfalak az öltözőben, a munkások már szóltak a telep vezetőinek: ne középen osz- szák ketté az emeleti helyiséget. A szerelők azt javasolták, hogy nem szabad átvenni így a műhelyt. A raktárosok még a kongó falak között kérdezték: miért nem hívtak bennünket ide két hónappal korábban? A betonüzem dolgozóit többször letorkolták már felülről: ez is rossz, az is rossz — beszélni azt tudnak, de szabad szombaton és vasárnap nem akarnak bejönni dolgozni. Hát itt van a zár nyitja. Azok minősíthessék a puddingot, akik megeszik. Nyomban kevesebt mne a mellébeszélés és az eg Asra mutogatás, gondosabban, ügyelmesebben", több szívvel tenné a dolgát mindenki. Mert még mindig az ilyen munka igényel kevesebb energiát, és okoz több örömet, nem pedig az utólagos perpatvar. Csakhogy, ezt úgy tűnik, nehéz belátni. Talán azért, mert kevés az ilyen gyakorlat? N. H. . Fejlődő együttműködés Az együttműködés szorosabbá tétele érdekében már ez év elején tanácskoztak. A meisseni járási tanácselnök meghívására delegáció utazott az NDK-ba, amelynek tagja volt dr. Király László, a megyei tanács vb mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Akkor megvitattak különböző vezetéselméleti, termelési és termeléstechnológiai kérdéseket, valamint áttekintették a mezőgazdaság irányító szervezetei és a mezőgazdasági szövetkezetek közötti kapcsolatokat. Egyúttal megvizsgálták, hogyan lehetne az együttműködést továbbfejleszteni. Előzőleg a meisseni járás és a kiskunsági területi szövetség tagszövetkezetei közül három-három gazdaság között alakult ki kapcsolat. Elhatározták, hogy a kört szélesítik, és újabb három közös gazdaság veszi fel a kapcsolatot, három ottani szövetkezettel. Ennek érdekében ez év júliusában egy delegáció járt a területi szövetség elnökségének döntése alapján Meissenben. Itt vitatták meg a már említett újabb három termelőszövetkezet kapcsolatfelvételét Szakmai tanulmányutak Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, a szövetkezeti tagok sokat tanultak egymástól. A kiskunmaj*- sai Jonatán Termelőszövetkezetből például az idén nyolc vezető szakember utazott a striegnifzi Helmuth Justh LPG-be. Az utazás célja az üzemszervezés, a gépesítés, a növényvédelem, az agrokémiai centrumok kölcsönös tanulmányozása volt. A striegnitzi szövetkezet egyes, ottani gyártmányú gépek, illetve alkatrészek beszerzésében is közreműködik, ami megkönnyíti a kiskunmajsaiak termelési munkáját. Szakemberdelegációk utaznak kölcsönösen a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetből a pockweni Kari Marx LPG-be. A szövetkezetbe kilenc német szakember látogatott ebben az esztendőben. A halasiak szakember-delegációja jövőre utazik az NDK-ba. Jó kapcsolatot alakított ki a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet a det- schenbora-rauslitzi Ernst Thälmann LPG-vel, amely növénytermesztési és állattenyésztési közös gazdaságok kooperációs közössége. Foglalkozik sertéshizlalással, takarmány- és gabonatermesztéssel, valamint szarvasmarha-tenyésztéssel. Az idén két alkalommal jött delegáció az NDK-beli szövetkezetből, és ugyancsak két alkalommal a magyar szövetkezetből látogatott el oda egy-egy szakembercsoport. Nemcsak szakmai tapasztalat- cserék alakultak ki az említett szövetkezetekkel, hanem megszervezik a tagok csereüdültetését is. A területi szövetség körzetében az említett közös gazdaságokon kívül még további hat termelő- szövetkezet alakított ki együttműködést NDK-ban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemekkel. Tapasztalatok Az eddigi kapcsolatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság közös gazdaságaitól sokat tanulhatnak a mi szakembereink. Figyelemreméltó a gazdaságok szakosodása, a nagyfokú kooperáció, ennek egyik formája, hogy a növénytermelő szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy az állattenyésztő közös gazdaságokat ellássák takarmánnyal. A növényvédelmet általában szövetkezetközi agrokémiai centrumok segítségével ’szervezik meg. Egyszerű együttműködéssel gépjavító állomást hoztak létre több helyen, ahol megvalósították, hogy a leadott hibás berendezések helyett kijavított cseregépeket adnak. Mindenképpen hasznos tehát, ha a két ország szövetkezetei közötti kapcsolatok tovább erősödnek. Jó példa erre a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének és a meisseni járás vezetőinek kezdeményezése. K. S. SEGÍTIK a lakossági epitkezeseket Pontos munkát végez az építőanyag-ipari vállalat B ár a neve hirdeti, a köztudatban mégis úgy él a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat, hogy csak az építőipari tevékenységét tartják számon, az építőanyagipari termeléséről megfeledkeznek. Még a Sugovica-parti városban is inkább csak a látványosabb, kivitelezői munkáját .emlegetik. Ezt természetesnek tekinthetjük, hiszen egy-egy szép létesítmény jobban szembetűnik, mint az építőanyaggyártó telep — egyébként nagyon fontos, hasznos — járdalapjai, kerítésoszlopai, tálcái, ösz- szefoglaló néven: kis betontermékei. Pedig a tanácsi irányítású vállalat utóbbi tevékenysége nem jelentéktelen, az éves termelési értéknek körülbelül 40 százalékát „hozzák” az építőanyagok. Ezt a főmérnöktől, Bötkös Józsefné- tól tudtuk meg. A betoncikkeket a TÜZÉP-telepek értékesítik szerte az országban, így elmondható. hogy a bajai vállalat közvetve segíti a lakossági építkezéseket. Baján betoneladással is hozzájárulnak a családi házak építéséhez. Az építőkapacitást szigorúan a város érdekeinek megfelelően használjuk ki — szögezte le a főmérnöknő. Több jelentős építkezésüket az idén fejezik be. A kórház II. számú belgyógyászati pavilonját műszakilag már átadták, az ünnepélyes felavatása november 7-e tiszteletére várható. Ugyanez mondható el a Petőfi-szigeten fölépített úttörőházról. A létesítményeknél betartotta a vállalat a szerződésbeli határidőt. Ügyszintén a Petőfi-szigeten tető alá hozott KISZ oktatási épület esetében, amelyet az év végéig adnak át. A város gazdasági életének fejlődését segíti a vállalat a Fékon Ruházati Vállalat helyi gyárának végzett munkájával. A csarnokbővítést olyan készültségi fokig viszik, hogy ott még az idén megkezdhessék a technológiai szerelést. A vállalt munka teljes műszaki átadása 1980-ban lesz. A gyárfejlesztéssel exportáruk fokozottabb termelésére készül a Fékon gyár. A Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat kollektívája az idén építi már az új, városi sport- csarnokot és az ÁFÉSZ-áruházat, de ezeket jövőre fejezik majd be. A vállalat szerelőipari tevékenységet is folytat, s mélyépítésre is be van rendezkedve. Feladata többek közt a helyi állami lakások előkészítése a földgáz fogadására, s ezt a munkát az idén befejezik. összegzésképpen megállapítható, hogy a bajai vállalat eleget tesz ez évi átadási kötelezettségeinek — de gondjai vannak. Céljuk az, hogy az azonos profilú tanácsi vállalatok országos termelékenységi szintjét elérjék, s efelé évi 10—12 százalékos fejlődéssel haladnak. A termelékenységfokozó elképzeléseket 1979-ben is valóra váltják, ám a 110 millió forintos termelési értéktől várhatóan valamelyest elmaradnak. Ennek az az oka, hogy kevés a munkáskéz a vállalatra váró építőipari kivitelezői feladatokhoz. A. T. S. • A kórház II. számú belgyógyászati pavilonja. (Szabó Ferenc (elv.) • Az úttörőház, amelyet a Petőfi-szigeten építettek. ", Fóliasátrak fűtése A korábbi években a műanyag fóliás termesztő berendezéseket elsősorban fűtés nélkül, a nap energiájúnak felhasználásával üzemeltették. A termesztési tapasztalatok és az új kísérletek alapján terjedtek el — az utóbbi években — a talaj, és légfűtéssel ellátott, fólia alatti termesztőberendezések. A termesztési tényezőle közül a palántanevelés és a hajtatás időszakában főleg a hőt kell pótolni, ami a legnagyobb költségnövelő. Ezért már a fólia elhelyezésekor gondolni kell erre, keresve azt a szélvédett zugot a kertben, melyet az árnyékhatás nem zavar. A terület szélvédettsége mesterséges sövény telepítésével is javítható. A szükséges hőigényből a legolcsóbb az, amit a természetes napenergia felhasználásával és megtartásával nyerünk. A Magyarországon forgalomban levő fóliákon a hosszú hullámú sugarak könnyebben áthatolnak, emiatt a nappal gyűjtött meleg éjjel elszökik. Ezt ellensúlyozza, a jól zárt fólián belül lecsapódó pára, viszont az így kialakuló magasabb páratartalom kedvez egyes növényi betegségeknek. Hőtartó megoldás az is, ha kettős fóliaborítást alkalmazunk, ahol a két fólia közé vizet permetezünk. A 14 Cel- Sius-fok körüli hőmérsékletű talajvíz lehűlés közben nagy meny- nyiséget ad át a sátornak, s ez még a tél folyamán lehetővé teszi a hidegtűrő zöldségnövények hajtatását. A mesterséges energia- források közül legkedvezőbb a gáz és az olaj, mert velük szinte óránként, vagy még rövidebb idő alatt tudunk alkalmazodni a gyorsan változó időjáráshoz. De a megbízhatóan működő széntüzelésű kazán is előnyösen használható, hiszen jóval olcsóbb fűtőanyaggal termeli a hőt, mint a fentiek. Attól függően, hogy milyen időszakban hasznosítjuk a berendezéseket, a növény számára szükséges • Ilyen kazánmatuzsálemmel, mely a század első felében cséplő-erőgépként működött, nagy kockázat nekivágni a télnek. hőmennyiség, és a nagy valószínűséggel előforduló legalacsonyabb külső hőmérséklet közötti különbséget kell áthidalni; ez az érték a termesztőberendezés hőlépcsője. Például 35 Celsius-fokos a hőlépcső akkor, ha a tél folyamán termesztett melegigényes növény éjszaka körülbelül plusz 20 Celsius-fokos hőmérsékletet kíván, a külső hőmérséklet pedig mínusz 15, illetve mínusz 20 Celsius-fok. Előnyösen gazdálkodhatunk a rendelkezésre álló fűtési energiával, ha nappal inkább a talaj melegítésére használjuk fel, éjszaka pedig a teljes kapacitást légfűtésre kapcsolva, kiegészítjük a talajból kisugárzó meleget. Ez természetesen csak modern kazánnal és a hozzá kapcsolódó hőcserélőkkel valósítható meg. Mérlegelni kell, hogy a fólia alatti nagy értékű kultúra megéri-e azt a kockázatot, amit egy bizonytalanul működő kazánnal okozhatunk. Emlékezzünk csak a hirtelen jött januári fagyokra. Sok fóliasátor szinte percek alatt annyira lehűlt, hogy a növények kifagytak. A későn beköszöntő hűvös őszön már lehet próbálgatni a kazánokat, javítgatni a hibákat, hogy felkészülten várhassuk a nagy hideget. Cz. P. HÁZUNK TÁJA Fedél alatt a házi esőztető • Évek óta rendszeresen termeszt zöldségfélét háztáji gazdaságában Zámbó Sándorné, a jánoshalmi Haladás Tsz tagja. Befejeződött as idény. Tavaszig nem lesz rá szükség, ezért télire fedél alá helyezte az elektromos meghajtású öntöző szivattyút. (Straszer András felvétele) Új* szakkönyv a gyümölcstermesztőknek Számos növénybetegség és kártevő ellen már sikeresen tudunk védekezni. Mások ellen azonban — és ilyenek elsősorban a vírusok — még koránt sincsenek hatásos és bevált módszerek. Az általuk okozott nagy károk és a védekezés korlátozott lehetőségei fokozottan szükségessé teszik a betegségek korai felismerését, a védekezés haladéktalan megkezdését. Ehhez a munkához kíván segítséget nyújtani A gyümölcsfák vírusos, mikroplazmás és rickett- siás betegségei című könyv, melynek szerzője a gyümölcsfák fent említett betegségeit írja le. A mű elsősorban a szakembereknek szól, de számos ábrája alapján a kiskert-tulajdonos is felismerheti a fellépő betegségeket, és végrehajthatja a szükséges védekezést. A veszélyes vírus esetében ez az eljárás a beteg egyed eltávolításával, és a fertőzés továbbterjedésének meggátlásából állhat. Vannak azonban esetek, melyek nem igénylik a beteg gyümölcsfa azonnali kivágását, csupán ajánlatossá teszik kicserélését, mert az egészséges fától 25—75 százalékkal több termést várhatunk. A könyv arra ad választ, hogyan ismerhetjük fel a beteg fákat, és mit kell tennünk, hogy a betegségtől megszabaduljanak.
