Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. október 25. • PETŐFI NÉPE • 3 BESZÉLGETÉS A GERINCRŐL Saját erőből - saját erőnkért Hétrét görnyedt, idősebb asz- szony a derekát tapogatja egy kecskeméti sztk-beli plakáton, és az orvos kérdésére, hogy „Mije fáj, kedves?”, azt feleli, sűrítve: „Mindenem, doktor úr!" Ugyanitt, a rendelőintézetben, vizsgálatra várva sokan elkesere­dettek: — Majd a sárga homok, az mindent meggyógyít! Az a leg­jobb orvosság ... Negyedóránként egy beteg Ennyire eldobni a „kalapács­nyelet” azért kár lenne. A kép nem mindenkinél ennyire sötét, mint az iménti kifakadás sejtet­né, hiszen azt mondhatjuk, ma már a legutolsó akácfa mögül is „előkerül” a bajában, betegségé­ben régente magára hagyott ta­nyai ember. Tanj'ai vagy városi azonban — édesmindegy a te­kintetben: a mozgásában korlá­tozott emberen segíteni és fájdal­mán enyhíteni kell! Tizenöt percenként egy beteg. Ennyi időt szánhatnak alkalman­ként egy kezelésre a kecskeméti SZTK-rendelezőintézet fiziko- therápiás részlegének gyógymasz- szőrjei: a 29 éves, csökkent látá­sú Antal József, és a 26 éves, vi­lágtalan Harsányi Gusztáv, akik a Vakok és Csökkentlátók Bács- Kiskun megyei Szervezetének se­gítsége révén egyéves budapesti gyógymasszőr-tanfolyamon sze­rezhettek képesítést beteg ember­társaik gyógyítására. — Mi a dolga egy gyógymasz- szőrnek? — kérdezem. — A feszes izomzatot fellazíta­ni, javítva a helyi vérellátást — feleli Antal József. — Türelem és tapintat kell hozzá, hogy a ke­zünkkel és egy elektromos vibrá­torral végzett 6—10 kezelés után jobban érezhessék magukat a be­utaltak. Mi örülünk minden rész­sikernek. Ha például a meszese- dés okozta fájdalmat egy időre kioltjuk, és a néni, vagy a bácsi mosolyogni kezd, már tettünk va­lamit. Hát még, ha sikerül a munká­ba állítása valakinek! Betegeink fele tulajdonképpen még kereső­képes korban van. Velük a cél az, hogy újra egészségesen folytathas­sák korábbi tevékenységüket. Hi­szen a választott szakmát, a ke­reső foglalkozást, még csak átme­netileg is abbahagyni hátrányos a művelőjének, de hátrányos le­het a környezetének, a társada­lomnak is. — Van sikerélménye egy masz- szőrnek? — Van. Amikor megyek az ut­• Antal József: — Türelem cs tapintat kell hozzá... (Straszer András felvételei) cán és megismernek a volt bete­gek, rám köszönnek. Olyan jól esik, ha észreveszem a hangjuk­ból, hogy most jól vannak, egész­ségesek, tudnak járni... A ,,második” gerinc Végtagok. Hátizom. Váll. De­rék. Meszesedett gerinc; érzékeny, fájó testtájékok. Ezeknek a gyó­gyításában segédkezik itt már 1975 óta, egyéves gyógymasszőr- képző tanfolyam után Antal Jó­zsef, aki napi hat órában lazítja, kelti „új életre” a gerinc-, a de­rék- és az egyéb testtájéki izmo­kat 20—24 beutalt betegen. A sötétszőke, szemüveges fia­talembernek a délutános Harsá­nyi Gusztáv a váltótársa; ő is gyógymasszőr. Hat éve dolgozik itt. • — Talán szokatlanul hangzik, de különbség van gerinc- és ge- rincbántalom között. Az idősebb emberé, akinek a csigolyáit az egyoldalú igénybevétel az évek során alaposan elkoptatta, időn­kénti „karbantartással” legfel­jebb enyhíthető, rövidebb-hosz- szabb panaszmentes időszakkal tudunk az életében segítségére lenni — mondják. — És az a bizonyos „második” gerinc? — Az a fiatalabb, munkaképes korosztályé. A 60-as évek végétől, a 70-es évek elejétől, úgy tűnik, feltartóztathatatlanul növekszik a mozgásszervi megbetegedésben szenvedők száma. A régente még csak a 60 éven felüliek betegsé­ge „alább szállt” a 30—40 éves korosztályra, mintegy megállapo­dott ezen a korlétrán; de már itt vannak az újabb helyfoglalók: a 20—30 évesek. És többé-kevésbé jogos az a nem titkolható aggó­• Harsányi Gusztáv: — Itt van­nak az újabb hclyfoglalók: a 20—30 évesek. dalműnk, ha arra gondolunk, hogy mozgásszegény életmódjuk­kal már „alapoznak” a tizenéve­sek is ... Elharapózó társadalmi jelenség­re figyelmeztet a gyógymasszőr: — Ma már az egészséges, kia­dós mozgást sokan luxusnak tart­ják. Általában két véglettel talál­kozhatunk: valaki vagy annyit vállal az életben, hogy idő előtt beleroppan; szinte egy jót nyúj­tózni sem képes életében — vagy pedig az ülő foglalkozásúak bele­nyugszanak fizikai lényük „tarta­lék lángra” állításába. Mindkettő egyaránt káros és veszélyes, csak másként. A motor dolgozik, a szív pihen Egy tolókocsi a gazdáját várja a folyosón. A háromkerekű mel­lől, az üvegezett ajtón kipillant­va, látjuk a gépjárművek lüktető ritmusú áramlását. Míg a motor dolgozik, a szív pihen. „Rohanó élet! Nincs idő! Nincs idő!” — hallani gyakran az önáltatást, amikor saját erőnket is kellene időnként gyarapíitanunk, nemcsak a motorét. Hovatovább egy bá­ránybéléssel burkolt, puha kor­mánynak nagyobb lesz a vonzata, mint egy jó gerincnek, deréknak. Egy szovjet tudós prognózisa szerint, ha a civilizált országok­ban rövid időn belül nem szer­vezik meg a lakosság tömeges testmozgási lehetőségét, akkor huszonöt év múlva a népesség egyik fele állandóan betegségek­ben szenved, a másik fele pedig ápolja őket. Jövőnk érdekében már ma te­gyünk az emberért! Kohl Antal Az építési engedélyezési eljárás jogszabályai egységes szerkezetben Egységes szerkezetbe foglalták és az Építésügyi Értesítőben most közreadták az építési engedélye­zési eljárást szabályozó 1977. évi ÉVM-rendeletet, illetve az azt kiegészítő, egyszerűsítő szeptem­beri módosításokat. Az egységes szerkezetű szöveg részletesen fog­lalkozik az építési engedélyhez kötött, a csupán bejelentés alap­ján elvégezhető, valamint azok­kal az építési munkákkal, ame­lyekhez építési engedély és be­jelentés sem szükséges. Az állampolgárok lakó- és üdü­lőtelkein a többi között bejelen­tés alapján, de építési engedély nélkül elvégezhető, az országos építésügyi szabályzat szerint el­helyezhető olyan melléképület és melléképítmény építése, bővíté­se, felújítása, helyreállítása és átalakítása, amelynek következté­ben nem hoznak létre lakást, üdülőegységet, vagy tulajdon- szerzési korlátozás alá eső más helyiséget, mint például kiskeres­kedelmi, kisipari és szolgáltató helyiséget, garázst, műtermet, or­vosi rendelőt. Az alaprendeletet kiegészítő módosítás szerint ezek­nek az építési engedély nélkül, csupán bejelentés alapján felépít­hető melléképületeknek a lebon­tásához sincs szükség építési en­gedélyre, s még bejelentést sem kell tenni, ha a bontás a szom­szédos ingatlanok állékonyságát nem veszélyezteti. A módosító intézkedés értel­mezésében történt félreértések elkerülése végett szükséges hang­súlyozni, hogy nem a felépítés, hanem a lebontás végezhető el építési engedély és bejelentés nél­kül a 200 légköbméternél kisebb térfogatú — nem lakás célját szolgáló — épületek, továbbá bár­milyen felvonulási és egyéb ideig­lenes jellegű épület esetében is, feltéve, hogy azzal nem veszé­lyeztetik a szomszédos ingatlano­kat. Egyebek között nincs szük­ség engedélyre és bejelentésre az épület homlokzatának, tetőzeté­nek felújításához, a háztartási szükséglet kielégítését szolgáló szabadkemence, húsfüstölő épí­téséhez, továbbá a helyiségek válaszfalának, osztófalának léte­sítéséhez, elbontásához, ha ezzel nem változik meg az épület ren­deltetése, használatának módja, illetve az épület lakásainak, üdü­lőegységeinek. vagy — állampol­gár építtető esetében — a tulaj­donszerzési korlátozás alá eső más helyiségek száma és nagysá­ga (alapterülete, szobaszáma). Egyébként az állampolgár az eredeti rendeltetési vagy haszná­lati mód fenntartása mellett a tulajdonszerzési korlátozás alá nem eső épület, építmény vagy helyiség szerkezeti változtatással járó felújítását, helyreállítását, átalakítását is elvégezheti enge­dély és bejelentés nélkül. Az építési eljárásnak ez a könnyíté­se, egyszerűsítése sem ad azon­ban felmentést a város- és köz­ségrendezési tervek, az általános érvényű kötelező építésügyi és egyéb tűzvédelmi, közegészség- ügyi, védőterületi, biztonsági ha­tósági előírások betartása alól. Hasonlóképpen csak a műemlé­ki hatóság előzetes hozzájárulá­sával és az előírt módon szabad elvégezni minden munkát — a bejelentésre és engedélyre nem kötelezett munkálatokat is — a műemlék, a műemlékjellegű és városképi jelentőségű épületen vagy' a műemléki környezetben, ha az a munka a művészeti, műemléki jelleget érinti. Ugyancsak összedolgozott egy­séges szerkezeti szöveggel je­lent meg az épületek és egyes építmények használatba vételé­nek engedélyezési eljárásáról szóló alaprendelet és a módosító jog­szabály. Ennek az a lényege, hogy a felvonók kivételével általában csak azokra az építményekre kell használatba vételi engedélyt kér­ni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján végez­ték. Az új intézkedések hatályba léptek. (MTI) Pályázat katonai főiskolai - jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelent­kezésre hívja fel a dolgozó nép fegy­veres szolgálata iránt érdeklődő, és azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminisztérium Határőrség tisztjei kívánnak lenni, a főiskolára azok je­lentkezhetnek, akik középiskolai ta­nulmányaikat a mostani tanévben be­fejezik, érettségi vizsgát tesznek, ille­tőleg korábban érettségiztek. A jelent­kezés további feltételei: magyar ál­lampolgárság, büntetlen és feddhetet­len előélet, erkölcsi-politikai megbíz­hatóság, hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, nőt­len családi állapot, 23 évnél nem idő­sebb életkor. A katonai főiskolára pályázó tanu­lók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években vég­zettek a megyei ‘"hadkiegészítési és te­rületvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezők pályázhatnak a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderítő, raké- tatüzér, műszaki, műszaki-magasépítő, vagy határőr; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyvédelmi, híradó, rádiólokátor, rá- diofelderítő, páncélos és gépjármű, fegyverzeti, hadtáp. vagy pénzügyi; a Kilián György Repülő Műszaki Főis­kola repülő-műszaki, vadászirányító­megfigyelő, vagy repülőgép-, illetve helikoptervezetői szakára. A pályázók a katonai főiskola mel­lett egyidejűleg más felsőoktatási in­tézménybe is jelentkezhetnek. A je­lentkezők márciusban a Zalka Mátá Katonai Főiskolán felvételi vizsgát tesznek: egészségi és szakmai alkal­massaguk megállapításán kívül mate­matikai (repülőgép-vezetőjelölteknek helyette orosz nyelvi), fizikai, illetve az azt helyettesítő géptani, elektro­technikai, mechanikai stb.) ismeretei­ket mérik fel. A katonai főiskolára felvett hallgatók teljes ellátásban, havonta illetmény­ben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől füg- gően — tanulmányi pótlékban része­sülnek. A tanuláshoz szükséges eszkö­zöket^ a főiskolák térítésmentesen biz­tosítják. továbbá magas színvonalon gondoskodnak a hallgatók elhelyezé­séről, kulturális és sportigényeinek ki­elégítéséről. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eted- ményesen befejezett hallgatókat zászló­si rendfokozatba nevezik ki. A sikeres államvizsga után felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Bei- ügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg csapatszolgála­tukat. A katonai főiskola — a katoi\al szakképesítéssé] egyidejűleg — megha­tározott szakon üzemmérnöki, üzem­gazdász!, vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. A repülőgépvezetői szakra november 30-ig, a többi szakra január 31-ig lehet jelentkezni. (MTI) DEMOGRÁFIAI PROBLÉMÁK Hullámhegyek, hullámvölgyek Kisebb súrlódás, nagyobb haszon Évente két és fél milliárd fo­rint megtakarítás lenne elérhető a tribológia (súrlódástudomány) eredményeinek gyakorlati alkal­mazásával a népgazdaság külön­böző ágazataiban. Ennek lehető­ségeiről kezdődött szerdán há­romnapos tudományos tanácsko­zás a budapesti Technika Házá­ban a Gépipari Tudományos Egyesület szervezésében. A ta­nácskozáson azokról a technoló­giai kérdésekről lesz szó, ame­lyekkel a gépeknél a súrlódással járó energiaveszteséget, kopást csökkenteni lehet. Ehhez, amint a több mint harminc előadásból is kiderül, megfelelő kenőanya­gok, és kenési technika szüksé­ges. A konferenciát, amelyen tíz ország szakemberei vesznek részt, Gábor András kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes nyitotta meg. (MTI) DÉRYNÉ-HÁZ • Színészrelikviákat őriz a diós­győri vár tövében a Déryné-ház. A színészmúzeumnak berendezett épületben élte élete utolsó éveit Déryné Széppataki Róza, vándor- színészetünk nagy alakja. Az új­járendezett kiállítás most a mis­kolci színészet történetét mutatja be a hőskortól napjainkig. Munkalélektani laboratórium • A Csepel Vas- és Fémművek egészségügyi központja mellett működik az ország egyik legkor­szerűbb gyári munkalélektani la­boratóriuma. Feladata a dolgozók munkahelyi körülményeinek vizs­gálata, a jármű- és darukezelők rendszeres ellenőrzése, és a mun­kaerő-gazdálkodás segítése mun­kaalkalmassági vizsgálatokkal. Képünkön: a pszichológiai labo­ráns látótérvizsgálatot végez. NAPJAINKBAN egyetlen tudós, egyetlen szakember sem vitatja már a megállapítás igazságát: a demográfiai helyzet elválasztha­tatlan a fejlődéstől. Világkonfe­renciák, nemzetközi tanácskozá­sok sora jelzi: a népességszaporo­dás ma a politikusok, közgazdá­szok egyik legfontosabb problé­mája, hiszen ez nagymértékben hat egy adott államban az élet- színvonal növelésének lehetőségei­re. A kérdés így áll: elegendő éle­lem, munkaalkalom és lakóhely jut-e a most születőknek, vagy — sajnos, jó néhány példa akad rá — minden erőfeszítést semmissé tesz a pár évtized alatt megdup­lázódó lakosság igényé? Demográfiai robbanás? Sokan még ma is hajlamosak sommásan, vagy vállrándítással elintézni a kérdést: kevesebbet kell szülni, s rögtön jobban fognak élni. Pedig a probléma ennél jóval bonyolul­tabb, s az alaphelyzet is fordított. A fejlődő országok szegényei nem azért nélkülöznek, mert nagy a családjuk, hanem —még ha ez az első pillanatra érthetetlennek tű­nik is — épp azért sok a gyerekük, mert szegények. Olyan társada­lomban, amelyben ma is a mező- gazdaságé a vezető szerep, ahol a termelékenység krónikusan ala­csony, ahol a szülők számára egye­dül az utódok támogatása jelent biztosítékot idősebb korukra — ott törvényszerűen nagy a család lét­száma. (Az egészségügyi állapotok miatt ráadásul jóval több gyerek­nek kell meglátni a napvilágot ahhoz, hogy legalább egy részük megérje a felnőttkort. Afrikában például 1000 újszülöttből 170 hal meg 5 éves kora előtt.) EZEN A HELYZETEN meggyő­zéssel nem lehet változtatni, csu­pán az életkörülmények gyökeres megjavításával. Akkor viszont a változás rohamos — ezt érzékel­teti maga a demográfiai robbanás kifejezése is. Erre a szakaszra mel­lesleg nem is a születések növe­kedése a leginkább jellemző, ha­nem a halálozások gyors csökke­nése. Ez viszont elég ahhoz, hogy — a gyerekhalandóság fokozatos leküzdésével együtt — viszonylag rövid idő alatt felduzzassza a la­kosságot. A magas gyerekszám gazdasági kényszerének eltűnése, a családtervezési propaganda, az urbanizációs folyamat, az oktatás elterjedése később csökkenti a születések arányát is — kérdés viszont, hogy mikorra alakul ki egy ilyen egyensúly, mekkora lesz addig a Föld népessége? Az eddig említett gondok köz­ismertek. A világ lakossága már meghaladta a 4 milliárdot, s éven­te mintegy 80 millióval növekszik. Ugyanakkor számos országban épp a születések hullámvölgye okoz problémákat. A Za Rubezsom cí­mű szovjet külpolitikai hetilap nemrég terjedelmes összeállítás­ban foglalkozott e kérdéssel, bősé­gesen idézve olyan — jórészt nyu­gat-európai — sajtóvéleményeket, amelyek viszont a népesség szá­mának negatív alakulására figyel­meztetnek. „Ha ez a folyamat to­vább tart, a századfordulóra 10 millióval kevesebb nyugatnémet él a Földön” — írja a hamburgi Die Zeit. ötmilliós csökkenést jósol a düsseldorfi Wirtschaftewoche. A Readers’ Digest pedig általános ké­pet ad: „2000 után Nyugat-Európa lakossága szemlátomást fogyni fog.” (Az előrejelzések számunk­ra sem érdektelenek, hiszen Ma­gyarországon is komoly szociális­gazdasági erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a születése­ket az optimálisnak tartott arány, hoz közelítsék.) TANULSÁGOS a probléma okainak felvillantása is. Megvál­toztak a gazdasági adottságok, ala­posan csökkent a falusi lakosság aránya. A városiasodással együtt pedig változnak a szokások is: egyes rétegeknél kitolódik a csa­ládalapítás időpontja, az egészség­ügyi tájékozottság pedig — külö­nösen a nőké — segíti a család- tervezés tudatossá válását. Más­részt Nyugat-Európában is növek­szik a dolgozó asszonyok aránya, ez pedig sok helyen nehezíti a gyerekek nevelését. Hiszen a tár­sadalom által biztosított segítség (például a szülési és gyermekgon­dozási szabadság, családi pótlékok, bölcsődék, óvodák stb.) jó néhány kapitalista országban elmarad a mi szintünktől is. Sőt van, ahol még a szülés miatt átmenetileg tá­vozó asszonyok munkahelyének biztosítása sem magától értetődő dolog. Ezért sok nő fontosabbnak tartja saját boldogulását, szakmai karrierjét az ország demográfiai gondjainál, különösen, mert egy — vagy egy további — gyerek vál­lalása a család megszokott élet- színvonalát is csökkentheti. A társadalom számára viszont káros a lakosság fokozatos elöregedése a termelés, a munkaerő pótlása, illetve a már nem dolgozó kor­osztályok eltartása szempontjából. Hullámhegyek, hullámvöl­gyek .. . Gyerekek végtelen serege itt — a lakosság ötödét kitevő nyugdíjasréteg amott. A demog­ráfiával foglalkozó szakemberek az utóbbi időben mégis valamivel bizakodóbbak. Különböző ENSZ- statisztikák ugyanis azt jelzik, hogy évtizedek óta most először csökkent a világ népességének nö­vekedési üteme. Ha az 1980-ra ter­vezett népszámlálások alátámaszt­ják ezt a megállapítást, az törté­nelmi jelentőségű fordulat lenne! Azt jelentené, hogy egy stabilizá­lódási szakasz kezdődött, amely végül is a lakosság számának megállapodásához vezethet. NEM TUDHATJUK, hogy ez milyen szinten következik be: a becslések értéke az optimistának tűnő 6 milliárd körülitől egész annak duplájáig, 11—12 milliárdig terjed. Az eltérések voltaképpen indokolhatóak, hiszen a harmadik világ népessége abszolút értelem­ben ma is igen gyorsan nő. Az ál­talános következtetés azonban biz­tató: megoldható a világ demográ­fiai problémája — feltéve termé­szetesen, hogy a gazdasági, politi­kai és társadalmi fejlődés a jö­vedelmek egyenletesebb elosztá­sát, az emberek szociális, kultu­rális helyzetének javulását ered­ményezi. Sz. G. Barangolás Bács-Kiskunban • Szépen fejlődő község a Duna parton, a kalocsai járásban. Lakosainak száma 1310, területe 1*75hektár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents