Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 232. szám Árai 1,20 Ft 1919. október 4. csütörtök Kitüntetések A KGST-országok közös beru­házásával megvalósult Szövetség­földgázvezeték legjobb magyar építőinek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas ér­demrendeket és kitüntetéseket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetsé­gen tartott ünnepségen adott át Vlagyimir Pavlov nagykövet. A Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét kapta Faggyas János, a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő műveze­tője, a Népek Barátsága Érdem­rendet Lőrincz János mérnök, a Szövetség-gázvezeték magyar épít­kezéseinek pártszervezője, a pártbizottság titkára. Matajz Im­re, a CHEMOKOMPLEX vezér­igazgató-helyettese, Németh László, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat igazgatóhe­lyettese, Placskó József, a Vegyi­műveket Építő és Szerelő Válla­lat létesítményi főigazgatóságának vezetője és Szerb Ferenc, a válla­lat vezérigazgatója. Ezen kívül né­gyen érdemelték ki a Megbecsülés Jele Érdemrendét, öten a Munka Dicsősége jelvényt és öten a Ki­váló Munkáért jelvényt. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap dr. Gajdócsi István el­nökletével ülést tartott a megyéi tanács végrehajtó bizottsága. Na­pirendjén elsőkéntr a vadászat és a vadgazdálkodás továbbfejlesz­tésének feladatairól szóló jelentés szerepelt, különös tekintettel az 1980. évben lejáró haszonbérleti szerződések meghosszabbítására. A jelentést dr. Király László, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője terjesztette elő, s a napirend tárgyalásán Ispáno- vits Márton, a MAVOSZ megyei intézőbizottságának elnöke és a MÉM képviselője is részt vett. A feladatokat is részletesen kifejtő helyzetelemzés ismertetésére la­punkban még visszatérünk. A továbbiakban a végrehajtó bizottságot Szakolczai Pál terv­osztályvezető az általános iskolai tantermek megépítésének időará­nyos teljesítéséről tájékoztatta. Amint a tájékoztatóból is ki­tűnt, a megye általános iskolai tanteremfejlesztésének V. ötéves tervi feladatait a tankötelezettsé­gi törvény végrehajtása, az isko­lák közötti színvonal-különbsé­gek csökkentése, az urbanizáció, a tanyai iskolák felső tagozatos tanulóinak körzetesítése és a ta­nyai iskolák elnéptelenedése tet­te sajátossá. Mindezek figyelem- bevételével az öt esztendőre 219 tanterem építését tervezték. A tervidőszak végére 226 új tante­rem megépítése várható, amiből 94 a városokban valósul meg. Szükségmegoldásokkal mintegy hatvan tanterem kialakítása vált lehetővé, ami szintén enyhített a gondokon. Ugyanakkor a tervidőszak vé­gére 194 tanterem megszűnésével lehet számolni az elnéptelenedés és körzetesítés, részben pedig a szükségtantermek felszámolása és átszervezés következtében. A megszűnések, miközben jelentős minőségi változást hoztak — pél­dául a felső tagozatosok szak- rendszerű oktatásának aránya meghaladja a 97 százalékot — egyúttal azzal is jártak, hogy a tanteremellátottság nem minde­nütt javult, a feszültség több he­lyen megmaradt. Kiskunfélegy­házán például egy osztályteremre 46, Kiskőrösön 45, Kecskeméten 40 gyermek jut. s varosainkban egy osztályteremben átlagosan 39 általános iskolás gyermek tanul, ami jóval meghaladja az országos átlagot. Bár a helyi tanácsok igyekeztek megvalósítani a tervezett tante­remépítési programot, néhány he­lyen fokozottabb ütemre van szükség a tervek teljesítése érde­kében. Különösen feszített a hely­zet Kiskőrösön, Kerekegyházán, Lajosmizsén és Soltvadkerten. Másrészt elmondható, hogy az urbanizációt és a demográfiai fej­lődést is figyelembe véve kielé­gítően alakul az általános iskolai tanteremellátottság a községek többségében, valamint Kalocsa és Kiskunhalas városokban. Mivel a demográfiai hullám az elkövetkező időszakban főként ennél a korosztálynál érezteti ha­tását, ezért a VI. ötéves terv cél­kitűzései között továbbra is ki­emelkedő helyet kap az általános iskolai tanteremfejlesztés, külö­nösen a városokban. A tájékoztató arra is rávilágí­tott, hogy a tantermek belépésé­nek üteme nem egyenletes. En­nek oka a beruházások előkészí­tésének elhúzódása, a tervezői és kivitelezői kapacitás, valamint a gyors és korszerű építési techno­lógia hiánya, s nem utolsósorban a fejlesztési alap pénzügyi elő­irányzatának nem megfelelő üte­mezése. Helyes az a gyakorlat, ami több helyen kialakult, hogy tervezői szinten máris előkészítik az új ötéves tervben kezdődő tan­teremépítéseket. Ami a tornatermeket illeti, a tervezett 31 új általános iskolai tornateremből 26 megépül az öt­éves tervben. Ezek közül hét sportcsarnok méretű lesz. A csá- volyi, kunszentmiklósi és tázlári tornaterem építése elkezdődik, befejezésük azonban — fedezeti, kivitelezési nehézségek miatt — áthúzódik a következő ötéves tervidőszakra. Főként építőipari akadályok miatt a kiskunfélegy­házi és a kiskőrösi tornatermek építését csak a VI. ötéves terv­időszakban kezdik el és fejezik be. Kerekegyházán. elsősorban fedezeti gondok miatt, csak a VI. ötéves tervben kezdik építeni a tornatermet, a pénzt — a költsé­gek növekedése miatt — a terve­zett tantermek megvalósítására csoportosították át. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a tájékoztatót tudomásul vette, majd rátért a következő napirendi pont, a megye művé­szetpolitikai tevékenységéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentés tárgyalására, melynek előadója Bodor Jenő, művelődési osztályvezető volt. A téma tár­gyalásán részt vett Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes is. A végrehajtó bizottság állást fog­lalt a megye művészeti életének továbbfejlesztése mellett, válto­zatlanul fontos feladatának tart­va a megye művészeti műhelyei­nek, művészeti életének tárgyi- személyi feltételeinek fokozatos javítását. A témához kapcsolódva kifejtette álláspontját Tóth Dezső miniszterhelyettes is és Terbe De­zső, a megyei pártbizottság tit­kára. A végrehajtó bizottság ülé­sén elhangzottak ismertetésére még visszatérünk. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a továbbiakban bejelen­téseket fogadott el, melyek elő­adója dr. Árvay Árpád, a végre­hajtó bizottság titkára volt. Töb­bek között egy tanácsi rendelet- tervezet készítése felől döntött a vb, ugyanis a megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság javasla­tot tett annak érdekében, hogy me­gyénk területén tanácsrendelettel korlátozzák a szeszes ital fogyasz­tását. A tervezetet a következő tanácsülés elé terjesztik jóváha­gyásra. A végrehajtó bizottság döntött továbbá a Mathiász Já- nos-díjak odaítéléséről, majd sze­mélyi kérdésben hozott határoza­tot. Dudás István tűzoltó alezre­dest. a megyei tűzoltóság pa­rancsnokát, egészségügyi állapo­tára való tekintettel, a megyei tanács végrehajtó bizottsága fel­mentette megbízatása alól és nyugállományba helyezte. A meg­üresedett megyei tűzoltóparancs­noki beosztásba dr. Tarjány Lajos tűzoltó alezredest, az eddigi me­gyei parancsnokhelyettest nevez­te ki. T. P. Magasabb követelmény A szőlőtelepítés előkészíté­sét, e sokrétű munka végre­hajtásának eddig lezárult sza­kaszát vizsgálták meg a kis­kőrösi járásban. Az volt az általános tapasztalat, hogy valamennyi telepítő üzem programjának teljesítése érde­kében fáradozik. Az új ültet­vények jól megeredtek, s a szövetkezetek gazdái, az álla­mi gazdaság dolgozói a dere­kasan elvégzett munka tuda­tában szüretelik a már termő­re fordult ültetvények termé­sét. A telepítés alkalmával si-. került a kereskedelmi követel­ményeknek leginkább megfe­lelő szőlőfajták szaporítóanya­gát elültetni. Ezek termőre fordulásakor a Kiskőrös kör­nyéki szőlőtermesztő táj még több, kiváló minőségű áruval jelentkezhet a hazai és a nemzetközi piacon. Nemcsak az állami gazdaság és a szö­vetkezeti nagyüzemek, hanem a szakszövetkezeti tagság kö­zös erejéből végrehajtott tele­pítések is a majdani gépesí­tett művelést és termésbeta- karitást elősegítő módszerrel történtek. Már eddig is dolgo­zott a légi növényvédő gép a térség egyik, másik szőlőter­mesztő gazdaságában. Elter­jedt lassanként a szüretelőgép is. Széles körű összefogás bon­takozott ki Kiskőrösön és az egész járásban az idei szüret zavartalan lebonyolítása ér­dekében. Állami gazdasági és szövetkezeti feldolgozók segí­tik kölcsönösen egymást, hogy a szeptemberi kedvező időjá­rás alatt jól fejlődött ,és ki­elégítő minőségűnek ígérkező termést a lehető legkisebb veszteséggel gyűjtsék össze. Város- és járásszerte úgy szervezték a munkát, hogy, a leszüretelt szőlőt a lehetőség szerint minél kisebb távolság­ra utaztassák, és minőségét megóvják. Jól példázza ezt az állami gazdaság valamint a szomszédos szövetkezetek szü­reti munkája. Tabdi határá­ban az állami gazdasági ül­tetvény fehérszőlő-termését a Szőlőskert Tsz borászati üze­me dolgozza fel, mert az a fehér borra szakosodott. A Kiskőrösi Állami Gazdaság bócsai borkombinátja pedig, amely a vörös bor készíté­séhez szükséges korszerű be­rendezéseket szerezte be, a Szőlőskert Tsz, valamint a többi gazdaság vörös bort adó szőlőfajtáit fogadja feldolgo­zásra. i A kiskőrösi Kossuth Szak- szövetkezet az idei szüret kez­detére helyezte üzembe vö­rösbor-készítő, vadonatúj be­rendezéseit, hogy a jó minő­ségű fajtákból itthon és a határon túl kedvezően értéke­síthető, a vásárlók igényének még inkább megfelelő vörös borokat állítson elő. Sajnos, nem mindegyik érdekelt szerv törekszik arra, hogy műszaki fejlesztéssel is előmozdítsa áruinak piacképességét, hogy jobban igazodjon a fogyasztók megváltozott igényeihez. Hi­bás ez a szemlélet, mert az a termelő, amelyik nem kö­veti az igények változását, és nem igyekszik alkalmazkodni a magasabb követelmények­hez, az pórul jár. Egyszerűen a nyakán marad a portékája. K. A. MEGKEZDŐDTEK AZ OKTATÁSI H Oktatáspolitikai fórumot rendeztek Kecskeméten A munkásfiatalok helyzetéről tanácskozott a megyei KISZ-bizottság f A tanácskozás résztvevői. (Tóth Sándor felvételei) tapasztalatait, megismertetve az új kollégát az üzem történetével, kioktatva őt jogaira, kötelessé­geire. Az üzemi demokráciára később a hozzászólók is visszatértek. Ez a kérdés — hangsúlyozták — szo­rosan összefügg a KISZ érdekvé­delmi, érdekképviseleti feladatai­val. Az alapszervezeteknek hatá­rozottabban kell élni az üzemi de­mokrácia jól bevált fórumai nyúj­totta lehetőségekkel. A gyorsabb fejlődést azonban hátráltatja, hogy sok helyütt a munkásfiata­lok egy része közömbös, esetleg bátortalan, vagy nem ismeri a vállalat tevékenységét, terveit, eredményeit s nincs felkészülve a nyilvános érvelésre. Az ifjúsági parlamenteken felszólalók 80 szá­zaléka viszont KISZ-tag, ifjú­munkás, s többségük felelősen tol­mácsolja a közösség véleményét. A vitában Erdélyi Ignác is szót kért. Az eltelt 30 év fejlődésében érzékeltette e rétegnek — már­mint a munkásfiataloknak — Bács-Kiskun társadalmi, gazda­sági életében betöltendő kulcssze­repét. Kifejtette: mennyire nagy­szerű dolog, hogy ma már egy 30 ezres gárdáról beszélhetünk, még­hozzá a dicséret hangján, ^jogos büszkeséggel. Szükségszerű — mondotta —, hogy az üzemek irá­nyításában, a közéletben is még nagyobb számban, még gyakrab­ban képviseltessék magukat, s ad­janak kifejezést véleményüknek. Az elkövetkező évek nagy céljai — takarékos gazdálkodás, racio­nalitás, elszakadás bizonyos rossz beidegződésektől stb. — mind­mind igazán a fiataloknak való cél, mert az ifjúság mindig is fo­gékony volt az új, a korszerű iránt. A megyei KISZ-bizottság tag­jai ezután egyhangúlag élfogadták a kiskunhalasi járás fiataljainak tömegsport-mozgalmáról és a. nyári önkéntes építőtáborokról szóló előterjesztést, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából ado­mányozandó KISZ-kitüntetésekről döntöttek. * K. F. Oktatáspolitikánk időszerű fel­adatairól rendezett tanácskozást tegnap Kecskeméten a szakszer­vezeti művelődési központban a Pedagógus Szakszervezet Bács- Kiskun megyei Bizottsága, a me­gyei népfrontbizottság és a me­gyei tanács művelődésügyi osztá­lya. Az oktatási fórumra pedagó­gusokat, valamint az irányító szervek, a szülői munkaközössé­gek, az üzemek és vállalatok és a társadalmi szervek képviselőit hívták meg. Némedi Sándor, az SZMT tit­kára köszöntötte a résztvevőket. Szólt a most harmadszor meg­rendezett oktatási hetek prog­ramjáról, amelynek egyik fő cél­ja: ráirányítani a figyelmet az iskola és a társadalom kapcso­latának erősítésére. Hangsúlyoz­ta, hogy a következő hetek ren­dezvényei bizonyára ráirányítják majd a figyelmet a tanulás fon­tosságára. Ezt követően Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára tartott elő­adást. Az 1972-es oktatáspolitikai ha­tározatra hivatkozva kiemelte, hogy az oktatáspolitikai felada­tokat az adott szervezeti keretek között kell végrehajtani. A vég­rehajtás üteme az 1972-es elgon­dolásoknak megfelelően halad. Az előadó ezt követően szólt az iskola és a család kapcsolatának Németh Ferenc első titkár el­nökletével tegnap ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága. A tanácskozáson jelen volt Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Juhász András, a KISZ KB osztályveze­tője. A testület először Gyuris Fe­rencnek, a megye ifjúmunkásai­nak helyzetéről, a körükben vég­zett politikai-nevelő tevékenység­ről, s az ezzel kapcsolatos me­gyei párt-végrehajtóbizottsági és KISZ központi bizottsági határo­zatok végrehajtásáról készített je­lentését vitatta meg. Ragadjunk ki a beszámolóból mindenekelőtt néhány érdekes adatot. Amíg 1974-ben Bács-Kis­kun 30 ezer ifjúmunkása közül mindössze 3500 volt a KISZ-tag, addi'g most 40 százalékuk — 12 ezernyi fiatal fizikai dolgozó — tartozik az ifjúsági szövetséghez. Hetvenhárom százalékuk szak­munkás, a termelés irányításában közvetlenül részt vevők száma 835, a betanítottaké 4145, a 30 év alatti nődolgozóké 3525. A munkásfiatalok mozgósításá­nak, közösségi életre nevelésének legelterjedtebb és legfejlettebb formája a szocialista brigádmoz­galom, melybe évről évre többen és többen kapcsolódnak be — ál­lapítja meg az előterjesztés. If­júsági kollektívákban ma már csaknem 10 ezren munkálkodnak, 74 százalékuk ifjúkommunista. A tapasztalatok szerint egyre in­kább megteremtődik az összhang az alapszervezetekben és a brigá­dokban tett munkavállalások, va­lamint az adott gazdasági egység előtt álló tennivalók között. Bács-Kiskunban a védnökségi akciókban jeleskedő munkásfiata­lok nagymértékben hozzájárul­nak a különböző ipari beruházá­sok, rekonstrukciók gyors meg­valósításához. A Fémmunkás-fia­talok a könnyűszerkezetes építé­si, a bajaiak (Kismotor- és Gép­gyár) a jármű-, a félegyháziak (ÁHV) a hús-, a kecskeméti SZÜV és a Bácsalmási Állam* Gazda­ság pályakezdői a számítástech­nikai programban i érnek el kiemel­kedő sikereket, jDe bátran emle­gethetjük a Nyit ra utcai óvoda, a Bajai Húskombi nát, vagy a 680 ágyas új megye; i kórház felépíté­sét célzó KISZ- vállalásokat is* A paksi atomerőm űnél 12, az uszty- ilimszki cellule ízkombinátnál 25 Bács-Kiskun ip egyei fiatal telje­síti, illetve teljesítette KlSZ-m^g- bízatását. Ahogy más i rétegeknél, úgy az üzemi, gyári f iatalok előtt is fo­kozatosan válik népszerűvé az Alkotó ifjúság pályázat és kiállí­tás. Mindenüt t különválasztották már a terme’ léshez szorosan kö­tődéi technik ai berendezéseket, szakdolgozatokat, a képző- és iparművészeti alkotásoktól; hobbi- tárg[yaktSt. Utóbbiakat az ifjú­munkás és !szakmunkás napokon rendszeresen bemutatják a közön- séginek. Változatlan gond, viszont, hogy az értékes pályaművek, terv­rajzok kivitelezése, gyakorlati al- kal mazása (sokfelé késik, vagy tel­jesen elmarad. Figyelemmel lehet kísérni, mi­ként emelkedik a fiatal újítók szánna: 1975-ben 813, három esz­tendővel később 1300, az ifjabb neiinzedék által benyújtott éssze­rűi ütés, (találmány bevezetésére került sor. A KISZ-radar meg­mozdulások szervezésében ugyan­akkor bőven akad javítanivaló, bár ahol ez „megy” — például a Féimmujikás kecskeméti, a Fékon kaliocsal gyárában és a Petőfi Nyomdában —, ott a gazdasági vehetők elismerő jelzőkkel illetik. Igen sok fiatalt vonzottak az el- míklt években a társadalmi mun- kankciiók és a kommunista szom­batok. Az átlagosan évi 200 ezer munkaóra ellenértékét iskolák, óvodák, bölcsődék felújítására, felüzerelésére fordítják. Arról is szól a beszámoló, hogy az üzemi KISZ-szervezetek meg- külön.böztetett figyelmet szentel­nek a szakmunkástanulók és a pálya kezdők megnyerésére, neve­lésén». A munkahelyi beilleszke­dést, mint patrónus, egy-egy if­júmunkás KISZ-ista segíti, kész­séggel átadva szakmai tudását, •hiányosságairól, s hah gsúlyozta egyebek között, hogy a i család és a társadalom nem ví ilasztható külön az iskolától és a I közműve­lődési rendszertől. Kata nics Sán­dor részletesen szólt j az utóbbi évek oktatásfejlesztési eredmé­nyeiről, s azokról a feladatok­ról, amelyek a közeli és a tá­volabbi jövőben egész társadal­munkra hárulnak. Az oktatási hetek programja október 30-íg ankétokkal, nyílt tanítási órákkal, könyvtári tájé­koztatókkal és más rendezvé­nyekkel folytatódik. R. M. • Katanics Sándor bewí dél mondja. £ÉC?

Next

/
Thumbnails
Contents