Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21. O PETŐFI NÉPE • 3 • • Önzetlen ügyszeretet Szakmája, hivatása szerint jogász, a megyei bíróság tanácsvezető bírája. Hivatalának ajtaján a nevét feltüntetőn kívül, párttitkár feliratú táblácska a pártalap- szervezeti tisztségére utal. Gyakran látni a városházán is, ahol olyan otthonosan mozog, hogy aki nem ismeri, bízvást vélheti tanácsi tisztségviselőnek. Mint ahogyan az is. Dr. Rebek Lőrinc először 1963. február 23-án történt megválasztása óta egyhuzamban immár a negyedik ciklusban szolgálja választóit. Körzete a kecskeméti Lenin tér. És ismételt megbízatás alapján, ugyancsak 1963 óta elnöke a városi tanács egyik legtöbb eredményt felmutató bizottságának, az igazgatási, jogi munkabizottságnak. Amikor közéleti tevékenységéről beszélgetni a munkahelyén felkeresem, éppen másnapi munkáját készíti elő. — Meglehetősen összegyűlt most; a délelőtti nyolc per után, ma további nyolc iratait viszem haza. A tanácselnöknek valamennyit meg kell tanulnia, felkészületlenül nem mehet tárgyalásra — magyarázza, miközben hellyel Kínál és az eszmecserére készen, maga is letelepszik. S hogy, hogy nem, máris a mintegy húsz év előtti emlékeinél, élményeinél időz. Az első közéleti megbízatását a népfront városi elnökségének tagjaként, s egyben a jogi akcióbizottság vezetőjeként látta el. Jól- esően említi a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakot, a jogpropaganda előadásokat, amelyekből földjogi kérdésekről, a tsz-tagok jogairól, kötelességeiről tízet-tizenötöt tartott telente. Majd azokra az ügyekre tereli a szót, amelyeknek gyakran, s oly szívesen volt részese a népfront kezdeményezte félkész- lakás-építő akció szervezése kezdetén. Miután a tanácsi tisztségével járó munkájáról kérdezem, Re- bek Lőrinc előbb a tanácstagi tevékenységére utal. Szerencsés tanácstagnak mondja magát. Hogy miért? így indokolja: — Mert magam mellett érzem a választókat, támogatnak a megbízatásom ellátásában. Rendszerint népesek a szomszédos körzet tanácstagjával együtt megtartott beszámolóim. És nagyon jó érzés, hogy csaknem valamennyi résztvevő szót kér, véleményt nyilvánít. Ügyes-bajos dolgaikkal azonban nemegyszer a lakásomon is felkeresnek. Felidézem a városi tanács legutóbbi ülését, ahol Rebek Lőrinc két napirendi témánál is hallatta szavát. A jogi bizottság nevében véleményezte az új kisajátítási jogszabály alkalmazásának tapasztalatairól szóló szakosztályi beszámolót, a lakóházak rendjére és az együttélés szabályaira kidolgozott tanácsrendelet-tervezetet pedig ő terjesztette a testület elé. A tanácsülésen való egy-egy ilyen fellépést nyilván nem kevés, elmélyült munka előzi meg. Hogyan győzi idővel, erővel a tanácsvezetői bírói kötelezettsége, a párttitkári teendők, a népfrontbizottsági tagsággal járó munka ellátása mellett? Szerényen elmosolyodik, majd mély meggyőződéssel mondja: — A városomért, ami tőlem telik, mindent jó szívvel teszek. Szeretem ezt a várost. Itt születtem, népes családban. A kilenc élő gyerek közül csak én tanultam, mert a legidősebb, s a legvéznább voltam. Van egy öcsém, akit hihetetlen akaraterejéért nagyon sokra becsülök. Épületlakatos szakmunkásként, levelezőn érettségizett. Utána a munkavédelmi szakmát sajátította el. De a többiek is derék emberek. Megtanultunk dolgozni otthon. Valamennyien itt élünk Kecskeméten. Anyám is, aki téesz-járadékos. Zoli, Pista, Toncsi, Jóska itt építkezett, mindnyájan ott voltunk, segédkeztünk. Hogy mondjam? A nagy családban az összetartozás és az ösz- szetartás a legjobb érzés. Talán innen ered, ettől van, ez fűti bennem az ügyszeretetét. Elég gyakori, hogy he zavarjam a családot, este kihúzódom a konyhába, s olykor tíz óráig is ott verem a kis írógépet. A feleségem, aki pedagógus, megérti. Egyébként ő is párttitkár a munkahelyén. A baj csak az, hogy az idegrendszerem akaratlanul is tiltakozik, s a következménye gyomorműtét volt két évvel ezelőtt. — Ez pedig komoly figyelmeztetés a társadalmi megbízatások halmozása ellen — jegyzem meg tréfás-komolyán. — Sajnos, előbb-utóbb amit a legjobban szeretek, a tanácstagságomtól muszáj lesz megválnom — jegyzi meg lehangoltan, majd a jogi bizottságban betöltött tisztéhez kanyarodik vissza. — Érdekes, szép munka. Hetenként egyszer-kétszer benézek a tanácsi szervezési és igazgatási osztályra, megtudakolom, milyen problémák adódnak. így kiszűrhető, mivel érdemes a bizottságnak foglalkoznia. Természetes, hogy érdekel benünket, miként történik, milyen tapasztalatokkal szolgál egy-egy jogszabály végrehajtása. így került sor a kisajátítási eljárások tapasztalatainak áttekintésére is. A bizottsági ülés jó előkészítése a legfontosabb. Az mindig nagy munka. De tanulunk a saját gyakorlatunkból is. Valamikor, az első hat-nyolc évben, havonta üléseztünk. Ez sok volt, ráadásul kevés haszon fejében. Ma már belátjuk. Azóta kevesebbet ülésezünk, de megítélésem szerint tartalmasabb, előbbre vivőbb a bizottság munkája. — Vajon a több mint másfél évtized alatt hány tanácsrendelet megalkotásában működött közre a jogi bizottság? — Húsz-huszonötnél biztosan. A módosításokkal együtt, ahogy egy-egy új rendelet, vagy módosító jogszabály megjelenik. A következő évi egyik feladatnak az állattartással kapcsolatos tanácsi rendelet megalkotását tekintjük. — Sok talán az állattartással kapcsolatos gond? — Az indok inkább az, hogy ez a rendelet is több mint tízéves, elavult, de még időben vagyunk. Elég például a bérházi kutyatartásra utalni. Egy ilyen rendeletben mindenki érdekelt, egyeztetni kell. A KÖJÁL-lal közegészségügyi szempontból, a mezőgazdasági osztály a minél több sertés tartása mellett száll síkra, a műszaki osztály az emésztő, az ól elhelyezése miatt érdekelt. A kutyatartás a bérházakban pedig teljesen nyitott kérdés — sorolja belelendülve, mintegy hangosan gondolkodva. Nem is állhatom megjegyzés nélkül: — A jóelőbb a tanácstagi tisztségtől való megválást említette. Most meg ugyancsak előreszaladt a tervezéssel. — Megbízatásom jövő májusig szól, addig is van idő. Különben az utódomnak a munkatervet, az elképzeléseket körvonalazni kötelesség. S ha utána valamiben tudok segíteni, a-városomért mindig kész vagyok rá! Különben e hónapban az ügyrendi bizottsággal tervezünk együttes ülést a hatályos rendeletek íelülbírálata tárgyában. Melyik tanácsi rendelet szorul sürgős módosításra, azt vizsgáljuk meg. Novemberben pedig a szabálysértési ügyintézésről szóló jelentést tárgyalja meg bizottságunk. Hadd említsek még annyit, hogy az együttélési tanácsrendelet elfogadása nagy sikerélmény volt számomra.- A házirend betartásához reményt fűzök. Kihirdetése után kifüggesztik .majd, az emberek elolvassák, s magamból kiindulva, feltételezem, hogy a hatása sem marad el. Perny Irén MEGÚJULÓ FŐVÁROSUNK Építi: az egész ország Bármely égtáj felől közelítsünk Budapesthez, a peremkerületek tízemeletes házai, hatalmas lakótelepei köszöntik az érkezőt. Egy-egy lakótelep 30—40 ezer ember otthona; iskolákkal, óvodákkal, kereskedelmi hálózattal, valóságos város a városban — az egykori sivár, füstös kültelkek, nyomornegyedek helyén. Sokat változott a főváros arculata. A budapesti lakásépítés helyzetéről tájékoztatta lapunkat dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács Beruházási Főosztályának vezetője, és Bársony János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Joggal lehetünk büszkék arra — hangsúlyozták —, hogy az elmúlt évtizedekben valóságos metropolisszá vált a főváros. Évente 16— 17 ezer lakás épül, ebből 12 ezer az állami lakásépítés, a többi szövetkezeti és magánerőből valósul meg. Az első 15 éves lakásépítési terv valóra váltásához 1961-ben fogtak hozzá. 15 év alatt — 1975- ig 187 ezer új lakás épült a fővárosban. A második 15 éves lakásépítési terv első harmada az év végén fejeződik be — 5 év alatt újabb 87 ezer lakásba költözhettek be a lakásra várók tízezrei. Nemcsak a nagy számok imponálóak, hanem a minőségi változás is. Az 1990-ben befejeződő második 15 éves lakásépítési tervben harminc év alatt közel félmillió új lakás épül a fővárosban, s ha ezt a számot összevetjük azzal, hogy 1961-ben összesen 545 ezer lakás volt Budapesten, világos, hogy gyakorlatilag egy második, korszerű, modern Budapest épül a szemünk előtt. Hozzá kell tenni azt is, hogy nemcsak lakások épülnek tízezerszámra, hanem a hozzá tartozó iskolák, bölcsődék, óvodák és új üzletek is. Parkok, zöldterületek, köztéri szobrok, térplasztikák teszik otthonosabbá, kulturáltabbá a környezetet, benzinkutak és autóparkolók egészítik ki mindazt, amit a szakemberek infrastruktúra néven szoktak emlegetni. A lakásállomány minőségében, komfortfokozatában is nagy lér pést tett előre a főváros. 1961- ben a lakások mintegy 60 százaléka egyszobás volt, zömmel komfort nélküli. A most épülő lakásoknak mindössze 15 százaléka egyszobás, 64 százaléka kétszobás és 21 százaléka háromszobás. Természetesen komfortos lakásokról van szó. A most folyó ötéves terv nagyarányú fővárosi iskola- és óvodaépítéséről elmondották, hogy a tervezett 560 helyett 666 általános iskolai tanterem épül, 7200 óvodai és 4120 bölcsődei helyről gondoskodik a Fővárosi Tanács. Jól kidolgozott terv, egységes koncepció alapján épül-szápül a főváros. Az új lakások zöme — mintegy 74 százalékuk — lakótelepen létesül. A városfejlesztés koncepciója leegyszerűsítve a következő: célul tűzték ki a külső peremkerületek, elővárosok bekapcsolását a város vérkeringésébe, így jöttek létre a nagy lakótelepek Budafokon, Békásmegyeren, Újpalotán, Pestlőrincen. Ezzel egyidőben nagyarányú kerületi rekonstrukciót folytatnak, régi házsorok tűnnek el, hogy helyüket új, modern házaknak adják át Újpesten, Kispesten és a csepeli új városközpontban. Végül érdekes törekvés: egy régi, elavult fővárosi kerület rehabilitációja. Ez történik a Józsefvárosban, ahol a század elején is már öregnek számító házak most tűnnek el véglegesen, hogy helyükön 10 emeletes új házsorok emelkedjenek, melyeket távfűtéssel és új közműhálózattal is ellátnak. Kezdetben sok jogos kritika érte az építőket, tervezőket a telepek szürkesége, egyhangúsága miatt. Az első 15 éves építési időszak tanulságait most hasznosítják: üdébbek, színesebbek, változatosabbak lettek az új lakótelepek. A főváros az egész ország ösz- szefogásával épül. Nagyra értékeli a Fővárosi Tanács a megyei párt- és tanácsi szervek segítőkészségét, az építő vállalatok részvételét Budapest építésében. Évente 1200 fővárosi lakást a megyei állami építőipari vállalatok dolgozói létesítenek, főként a Győr és Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Végül néhány szót az új lakások minőségéről. Ismeretes, hogy e téren bizony nem sok büszkél- kednivalójuk volt az építőknek. A most átadott lakások 20 százaléka hibamentes (a Budapesti Lakásépítő Vállalat által készített lakások 50 százaléka ilyen) — általában esztétikai jellegű hibák fordulnak elő legtöbbször. Nem az épület szerkezete ellen van kifogás, hanem legtöbbször tapéta-, ajtó- és ablakilleszkedési hibákról, a különböző szerelvények hiányosságairól van szó, melyeket előírás szerint 30 napon belül meg kell szüntétni, ha . .. a vállalat hozzá tud jutni pótalkatrészhez, hibátlan ajtó- és ablaktokokhoz, keretekhez. — n —n HAZAI TÁJAKON A gyerekek örömére A gyerekek élvezik a sok látnivalót. (Mályi Katalin felvételei) A Mátrában ilyenkor, októberben is nagy az idegenforgalom. Az őszi színekben pompázó hegyoldalak. a tiszta levegő, a festői táj vonzza a hazai kirándulókat, a külföldi turistákat egyaránt. Észak- és Nyugat-Európából jelenleg is sokan jönnek ide még pihenni. Az idei ősz különösen kedvező volt eddig az ide látogatóknak. A Mátra kapujától. Gyöngyöstől nem messze alig néhány kilométerre fekszik Mátrafüred, az egyik legforgalmasabb kirándulóhely. Ide azonban nemcsak a felnőttek sokasága jön pihenni, szórakozni, hanem sok gyermek is, akiket buszokkal hoznak Mátrafüred egy számunkra nevezetes látványosságához. Ezt úgy hívják, hogy Tündérkert. Tulajdonosa Vársics Ferenc, aki nemrég ünnepelte hetvenedik születésnapját, de még mindig fiatalos, örövidám, tevékenykedő ember. Délután négy óra körül értem ' az Üdülősor 17. számú házhoz, ahol nagybetűvel egy tábla jelezte: Tündérkert. Ferenc bácsi éppen ebédelt. — Ma annyi látogatóm volt, — mondta — hogy nem jutottam előbb az étkezéshez. Nem akartam zavarni, jó félóra múlva visszamentem. Addigra már nagy volt a forgalom. Kerekre nyílt, csodálkozó gyerekszemek gyönyörködtek a kacsalábon forgó palotában, a minivárosban, ahol a pályaudvarra éppen befutottak a vonatok, emberek sétáltak az utcán, autóbuszok vártak utasaikra. Forgott az óriáskerék. Az egész nyüzsgő életet egy vezérlőasztalnál ülve irányította Ferenc bácsi, sőt, egy gombnyomásra még harangjátékokat is hallottak a gyerekek, megszólalt a miskolci avasi rádióadó szignálja is, meg a londoni Big-Ben harangja. Készségesen teljesítette a gyerekek minden kívánságát. — Nálunk nincs utód. és elhatároztam, hogy ezzel a hobbival szerzek majd örömet a kicsinyeknek. Az ő örömük az enyém is. Május 1-én nyílik a tündérváros, és november , elejéig fogadja a vendégeket az ország minden tájáról. Sokan ismernek engem, szeretnek is a gyerekek. Egyszer Budapesten jártam, amikor az egyik kisfiú odaszólt a mamájának: — Anyuka, ott megy a tündérbácsi! Elég költséges hobbi ez. A kacsalábon forgó kastély tizenegy- ezer forintba került. Mivel minden elektromos árammal működik, most különösen drága szórakozás ez. — Amikor Vitray Tamás készítette rólam a riportot, megkértem a kedves tv-nézőket, hogy ha van' a birtokukban ötven évvel ezelőtt gyártott német játékvonat, szívesen vásárolnék belőlük a készlet bővítésére, felújítására. Annyi jelentkező akadt, hogy tizenegyezer forint értékű kisvonatot vettem. — Hogy bírja anyagilag ezt a sok kiadást a nyugdíjból? — Hát bizony nehezen. De inkább magamtól vonom meg a falatot, mert tovább akarom bővíteni a tündérvárost. Egy kis láda felett a következő felirat olvasható: üzemeltetés céljára. Belépődíjat nem szed, de azért mindenki ad egy-két forintot, ez azonban csak kis részben fedezi a kiadásokat. Pedig Vársics Ferencnek további tervei vannak. Már elkészült a- Hófehérke és a hét törpe táncának zenéje és a figurákat mozgató szerkezet. A kis kertben van még hely számukra. Jövő május elsejétől a gyerekek már ebben is gyönyörködhetnek. — A télen hogyan óvja ezt a sok értéket? — Egy részét behordom a kamrába, a többit vastag fóliával letakarom. Közben lebukik a nap vörös korongja a hegyek mögött, elfogynak a látogatók, de még egyszer kigyúlnak a fények a miniváros utcáin, a kastélyban, az óriáskeréken. Az utolsó kis vendég is elbúcsúzik a Tündérkerttől. K. S. FILMJEGYZET Családi összeesküvés Minden valószínűség szerint a rendező személye csalja be a moziba ennek a filmnek a közönségét. Mármint a nézőknek azt a rétegét, aki ismeri-a film- készítés nagy öregének, a rém- séges, titokteljes, talányosán és sejtelmesen izgalmas filmek' alkotójának, Alfred Hitchcocknak a munkásságát. Igaz, egyetlen mostanában készült alkotását vetítették a mozik: a Psychót, de a filmmúzeumok, archív vetítések látogatói élvezhették régebbi alkotásainak legjavát. Az idén augusztusban 77. életévét betöltött rendezőt — aki ebben a filmjében is vállalt kisebb szerepet, mint ahogy szokta — ma a lélektani megalapozású bűnügyi filmek és a horror iskolateremtő nagymestereként tartják számon világszerte. Ebben a filmjében azonban a meghökkentő fordulatok komorságát rózsaszínűbb humorú ötletek váltják fel. Ez azonban semmit sem von le a film érdekességéből. Tulajdonképpen két egymás mellett futó történet eseményei ' — egy zsarolássorozat és egy botcsinálta jósnő eleinte ártatlannak tűnő mesterkedése — zajlanak a nézők szeme előtt. Aztán a két sztori keresztezi egymást és a véletlen furcsa, sejtelmes. de egyáltalán, nem misztikus befejezés mesterien megkomponált jeleneteit diktálja. Tudajdonkép- pen semmi sem derül ki, a de- tektívregényekben szokásos igazságtétel is elmarad, de a néző egy pillanatra sem unatkozik. Nem érzi a filmet befejezetlennek. Az utolsó pillanatban pedig helyrebillen minden. Az egyik B A film egyik főszereplője, » csinos, fiatal jósnő. (Barbara Harris) csinos szereplőnő cinkoson rákacsint a nézőre, mintha mondaná — ugye, milyen agyafúrt dolgokat kell kieszelnie egy mai krimirendezőnek ahhoz, hogy a sokféle borzalmon,' detektívmókán edződött néző figyelmét le tudja kötni, legalább rövid időre. A fordulatos detektívregényből átültetett történet természetesen elsősorban a rendező ötletteremtő fantáziájának szárnyain emelkedik a magasba. De Hitchcocknak még a parádés szereposztás nyújtotta segítségre sem igen van szüksége, szereplőit nem nagyon ismerjük, bár kétségkívül jól megállják a helyüket. A film azonban így is nagy sikert aratott — nyilván nem kis mértékben a rendező iránti tisztelet okából — a cannes-i filmfesztiválon is. A kevéssé ismert filmoperator is rendkívüli teljesítményt nyújtott, a rendező minden igényét ki tudta szolgálni, különösen a misztikusan félhomályos enteriőrök voltak kitűnőek. Cs. L. l'j házak, parkok, a lebontott öreg józsefvárosi utcák helyén. • Az épülő békásmegyeri lakótelep.
