Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
Várható időjárás ma estig: az időszak nagy részében kevés felhő és csapadék nélküli idő, hajnalra erős párásság. szórványosan köd. Megélénkülő délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában: 9—14, a legmagasabb nappali hőmérséklet: 24—29 fok között. Távolabbi kilátások szombattól keddig: Ismétlődő esők, záporesők várhatók. A hét elején fokozatosan csökken a felhőzet. (MTI) _ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 215. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 14. péntek IDŐJÁRÁS Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az ,1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának menetéről, egyben javaslatot tett az 1980. évi népgazdasági terv előkészítésének feladataira. A pénzügyminiszter az ez évi pénzügyi helyzet alakulásáról, a munkaügyi miniszter pedig az 1979. évi munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről tett jelentést. Á Minisztertanács a jelentéseket és az előterjesztett javaslatokat elfogadta. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a termelési szerkezet átalakítása érdekében hozott intézkedések végrehajtásáról. Egyidejűleg meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének hasonló tárgyú beszámolóját is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A LAKOSSÁG FELE KERESŐ Munkaerő-gazdálkodás Bács-Kiskun megyében Hiányzó szakemberek az iparban, mezőgazdaságban Nagy tartalékunk az ésszerű munkaerő-gazdálkodás. Ma már egyetlen gazdasági vezető sem engedheti meg magának, hogy ne szenteljen minden eddiginél több figyelmet e tevékenységnek. A Bács-Kiskun megyei munkaerőhelyzetet tekintettük át a minap dr. Tóth Imrével, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjével. A kép — elmélyült közgazda- sági vizsgálódás nélkül is — érdekesnek tűnik. Először arra kerestünk választ, hogyan élnek a kötelező munkaerő-közvetítés adminisztratív eszközével — mely a népgazdaság és a termelő egységek érdekeit szem előtt tartva segíti a munkaerő legcélszerűbb elosztását — a megye vállalatai, szövetkezetei. Nos, az összes formalitás és negatív jelenség mellett kedvező hatások mutatkoznak az eredményekben. Két példa erre. Bács-Kiskun megyében — miközben országosan mindinkább csökken — 1976 óta folyamatosan emelkedik az építőipari létszám. (Abszolút számban kifejezve : eddig több mint kétezer fővel.) Kiskunhalason a kötöttáru- gyárat intenzív közvetítéssel sikerült benépesíteni. (1200 fővel.) A tanácsi munkaügyi szakigazgatási szerveknél 1976-ban havonta átlagosan 879, 1977-ben 1559, 197,8-ban 1333 fő jelentkezett munkára. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ekkora a mozgás a megyében. Az elhelyezkedni kívánóknak csak mintegy 30 százaléka fordul a közvetítő irodákhoz. Itt kell szólni a munkaerő-toborzásról, melyet szintén MÜM-rendelet szabályoz, és amely számszerűségében nem jelentős Bács-Kiskunban. Általában évente 8—10 állami gazdaság, téesz és élelmiszeripari üzem próbál élni ezzel a lehetőséggel, de sajnos ritkán járnak sikerrel. A megyében a foglalkoztatottság lényegében teljesnek mondható: a lakosság 51 százaléka kereső. A cél — a demográfiai egyenetlenségek mellett is — ennek az aránynak a megőrzése. Megnyugtató, hogy az elmúlt három évben nem növekedett a fluktuáció: a munkavállalóknak nem egészen egynegyede változtatja csupán nagy gyakorisággal a munkahelyét, amiben szerepe van a javuló vállalati légkörnek és a törzsgárda nagyobb megbecsülésének Is. A vándorlók zömmel kezdő fiatalemberek, akik még a beilleszkedés korát élik. A gazdasági egységek munkaerőigénye messze felülmúlja a kínálatot, a munkaerőforrás nagyságát: évek óta a szükségesnek, il* letve a rendelkezésre állónak két- háromszórosát igénylik, s ez valamivel magasabb az országos átlagnál. Ennek számos oka van, kiemelten pedig az, hogy a jelenlegi szabályozórendszer még mindig érdekeltté teszi a vállalatokat a létszámnövelésben. Az irreális kérésekre jellemző, hogy ha a tanácsi munkaügyi osztályok tavaly komolyan veszik azokat, negyvenezer fővel több munkavállalót kellett volna előteremteni. A kielégítettség csak 24,8 százalékos maradt, mégis az üzemek többsége túlteljesítette éves termelési tervét! (A betöltetlen állások 20— 30 százalékát tehát eleve fiktívnek lehet tekinteni.) Bács-Kiskun megyében ma már a mezőgazdaság valamennyi ágazata, továbbá a húsfeldolgozó üzemek állandó munkaerőhiánnyal küszködnek. A gépiparban nincs elegendő forgácsoló, szerszámlakatos és hegesztő, az építőipari vállalatoknál pedig az ács, állványozó, tetőfedő és vasbetonszerelő szakember kevés. Üjabban a vendéglátóipari — főleg a szakács — szakmák is igen-igen foghíjasak. A tanácsi apparátus dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a vállalatoknál, intézményeknél, szövetkezeteknél folyó munkaerőgazdálkodást. Az elmúlt évben 174 célvizsgálatot végeztek el a megyében. Ez 78 ezer foglalkoztatottat érintett Kiderült, hogy szabálytalanul, a munkaközvetítő iroda megkerülésével alkalmaztak 405 főt, az indokolatlanul munkahelyet változtatók esetében 238-szor nem tartották be a bérkorlátozást, és 99 alkalommal szegték meg az ügyviteli létszámot korlátozó rendelkezést. Mindezekért összesen 19 munkaadó ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást. K. F. A TERVTELJESÍTÉS ERŐFESZÍTÉSEKET KÖVETEL T artalékok a termelékenység fokozására A megye ipari üzemeiben járva azt tapasztaljuk, hogy a régi, „sétálva” történő tervteljesítések ideje lejárt. A nép- gazdasági szabályozók hatására a vállalatok „feszítettebb” előirányzatokat határoznak meg gyáraiknak. Emellett az is kiderül a vezető szakemberekkel és a munkásokkal való eszmecserék során, hogy még mindig sok a tartalék a termelékenység és a hatékonyság fokozására. Ezek gyorsított ütemű kihasználására sok helyütt szükség lesz a „finisben”, a közelgő utolsó negyedévben. 'Az Üjpesti Gépelemgyár kecskeméti egységében — ltudtuk meg Forgács Vilmos főmérnöktől' — az első félévi tervet, a nyereség-előirányzatot is, teljesítették. Ám a „hajrá” után kevés félkész termék állt rendelkezésre, ezért á harmadik negyedévet hátrányos helyzetben kezdték meg. Ennek ellenére az október l-i@ szóló programjukat megvalósítják. A tenvteljesítés és a további nyereséges munka érdekében optimális gépkihasználást lehetővé tevő munkaszervezést vezetnek be az elektromos vezérlésű revolveresztergák műhelyében. Egy dolgozó kát gépet kezel majd. A gépparkot fejlesztették, például egy speciális fara tmegmunkáló üzembe helyezésével, amely több művelet elvégzésére alkalmas. Már folynak az előkészületek a ciklusrendszerű termelés jövő évi bevezetésére. Az Üjpesti Gépelemgyár gyáregysége exportigényeket is kielégít. A Volvo cégnek munka- hengeröket, az NDK-ba teleszkópos munkahenigereket szállítanak. Előállítanak még többek közt ak- niaemelőket, s kettős működésű hidraulikus motorokat. Ezeket a tenmiékéket jó színvonalon készítik, és sokkal olcsóbban, minit amennyibe az import kerül. Behozatalra is rászorul a népgazdaság; mert sajnos a hazai háttéripar a szükségleteknek alig több, mint egynegyedét képes kielégíteni. — Az első félévi tervünket 103 százalékra teljesítve a tervezettnél 10 millióval magasabb ösz- szegű termelési értéket állítottunk elő — mondja Dobó Endre, az Április 4. Gépipari Művek kisfcunifélegyházi Vegyipari Gépgyárának főmérnöke. — A harmadik negyedévben sem csökkent a lendület. Ezt bizonyítja, hogy augusztus végén a 102 százaléknál tartottunk, s bízunk abban, hogy október elsejéig még ennél magasabb mutatót említhetünk. Gyárunk idei tevékenységében — mint további Sikereink biztosítéka — igen nagy jelentőségű, hogy dolgozóink, a szocialista brigádokkal az élen, csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Ennek során pótvállalásként elhatározták, hogy a múlt évihez hasonlóan az idén is befejezik december 10-re az idei tervet. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert export áruink év vége előtt már a határokon túlra kerülhetnek, s elegendő idő áll rendelkezésünkre az 1980-as feladatok megvalósítására való felkészüléshez. A harmadik negyedév egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy július végéig teljesíteni tudtuk a program szerint a paksi atomerőműbe kerülő berendezések gyártási tervét. Ez azért is jelentős; mert az 1979-re szóló 43 millió forintos megrendelés után az év elején pótmegrendelést is kaptunk. Terven felül gyártanunk kell a részükre két, egyenként 25 köbméteres oldaf- keverő tartályt, 3,8 millió forint értékben. Dolgozóink dicséretére legyen mondva, ezék is hamarosan átadásra kerülhetnek. Munkánkat nehezítette — de nem akadályozta —, hogy a szovjet megrendelő több atomerőműéi berendezés elkészítését az eredeti határidő előtt kérte. Számot vetettünk a lehetőségekkel, és megfelelő belső átszervezéssel sikerült a kérést teljesíteni. Az NDK-partnerünk is elégedett, mert az egész évre rendelt 70 darab 12 köbméteres üzemanyagtartályból 52-t már átadtunk részükre. Varga Józsefnek, a Kéziszerszámgyár kecskeméti Reszelőgyára igazgatójának nem sok oka van az elégedettségre és ezt nem is titkolja. — Az évek óta tartó létszám- hiány miatt a múlt év első felében elért 30 millió forintos termelés után az idén csak 28,5 • Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyesipari gépgyárában dolgozik önódi József, aki exportra készUIt kéményszerkezet utolsó darabjait festi. millió forint volt az árbevételünk június végéig — mondja. — A tavalyi értéket 332 fizikai dolgozó, az ideit pedig 289 hozta létre. Termékeink iránt nagy a kereslet. A hazai igényeket nem is említem, hiszen úgy a barkácsolók körében, mint az üzemekben kedvelik az általunk készített csípőfogókat, reszelőket, franoiakulcsokat és más kéziszerszámokat, amelyekből egyre inkább hiányok mutatkoznak az üzletekben. Külföldi partnereinktől sem tudunk minden megrendelést elfogadni, annak’ ellenére, hogy az idei exportunk a tavalyinál jóval több. Míg a múlt évben összesen 8 millió forint értékű termékünk jutott külföldre, addig az idei év első felében 4,5 millió forintért küldtünk tőkés, 3 millió forintént pedig szocialista államokba. Reszelőink iránt a korábbi partnereink után már francia, iraki és izraeli cégek is érdeklődnek. A harmadik negyedév igen jelentős eseménye, hogy megkezdődött a gázkazánok próbaüzeme. Az önköltség, -valamint a fűtőolaj-felhasználás csökkentéséire a kovácsüzemben áttérünk a gáztüzelésre. A 4 millió forintos beruházás évente mintegy 1200 tonna fűtőolaj felhasználását teszi szükségtelenné. Az év első felében félmillió forintos megtakarítást értünk el a villamos' energia felhasználásánál. Megfelelő átcsoportosítással sikerült a nagy teljesítményű elektromos edzőkemencéket három műszakban- üzemeltetni, s várhatóan az év második felében is elérjük a félmillió forintos megtakarítást. Termelési nehézségeink mellett nem feledkezünk el a választék bővítéséről sem. Műszaki gárdánk tervei alapján most készül egy új típusú asztalosvéső null sorozata, de az év végéig ebből a tet- mékből máris 30 ezer darabos megrendelésünk van. Ugyancsak újnak számít a korábbinál tetszetősebb, -krómozott, műanyag • nyelű csípőfogó, valamint a barkácsolók részére összeállított 12 darabos tűreszelőkészlet. Hagyományos termékeinkkel együtt ezeket is kiállítjuk a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A. T. S.—O. L. A KÉSZLET 360 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ Gép van, vevő nincs Nem sokszor írhattuk az elmúlt esztendőkben, hogy a megyei AGROKER-nél az őszi munkákhoz szükséges valamennyi erő- és munkagép kapható. Most válogathatnak a mezőgazdasági üzemek a traktorok között, ugyanis a szocialista országokban gyártott valamennyi erőgépből sok található a kereskedelmi vállalat telepein. Még a korábbi években keresett T—150 jelű traktorból is — amely a nagyüzemek egyik ideális erőgépe — jelentős a kínálat. Burgonya^ cukorrépa-, kukoricabetakarító gépek, kombájnok. adapterek, önjáró és vontatott kivitelben egyaránt réndel- kezésükre állnak az üzemeknek. Különösen sok az NDK-gyártmányú burgonyabetakarító _ gép, amit azért sem visznek a szövetkezetek, mert a tavalyi burgonyatúltermelés hatására több helyen elkedvetlenedtek a termeléstől. Egyre-másra visszamondják, illetve nem veszik át a gépeket és eszközöket a szövetkezetek, arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük ilyen jellegű beruházásra. A gépforgalom még sohasem volt ilyen alacsony a megyei AGROKER- nél, mint ebben az esztendőben. Ennek tulajdonítható, hogy mintegy 360 millió forintot érő készlet halmozódott fel. Ha nem adják el a gépeket, amelyeket bankhitelből vásárolta^ a gyártó vállalatoktól, akkor a hitelkamat és a tárolási költség — különösen télen, amikor is az udvari tároláshoz konzerválni is kell a gépeket — rendkívül nagy többlet- költséget jelent a vállalatnak, például 10 MTZ-traktor esetében, mintegy 200 ezer forintot. Vajon nem lenne-e célszerűbb, ha a bank a tsz-eknek hitelezné a gépeket? Ugyanis azokra az erő- és munkagépekre, amelyek az ÁGROKER telepein állnak, nagyon nagy szüksége volna a mezőgazdasági üzemeknek, azonban forráshiány miatt képtelenek megvásárolni. Nem szükséges nagy fantázia annak megjósolására, milyen következményekkel jár a géphiány a megye termelő- és szakszövetkezeteiben. Azt sem érdektelen felmérni, hogy mit jelent majd a népgazdaságnak,, ha gépek és eszközök híján termeléscsökkenés következik be az ország legnagyobb mezőgazdásági megyéjében. Száz számra sorakoznak az AGROKER telepein a kecskeméti MEZŐGÉP gyártmányai, a RAU licenc alapján készült kultiváto- rok, amelyek az őszi vetésekhez a magágykészítéshez nagyon fontosak lennének. Ugyanez a helyzet a Rábának, az IH-licenc szerint gyártott — nagy teljesítményű erőgépekhez használható — ekéivel, tárcsáival, kombinátorai- yal. A megyei AGROKER-nél csupán egyetlen gépet nem lehet beszerezni. ez pedig a Bulgáriában gyártott szüretelőkombájn. Egyelőre nem is tudják helyettesíteni, mivel a szekszárdi MEZŐGÉP bonyhádi gyáregység gében még nem kezdődött el a magyar szőlőszüretelő sorozati gyártása. Cs. I. • Hónapok óla százszámra állnak a traktorok a megyei AGROKER telepén. (Tóth Sándor (elvétele)
