Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

1979. szeptember 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Barangolás Bács-Kiskunban • Község a kiskőrösi járásban. Lakosainak száma 2129. Területe 7338 hektár. A fa­lu gondozott parkjával lepi meg az erre járó idegent. Tázlár Tanácskozás az őszi mezőgazdasági munkákról Az őszi betakarítású növények az idén 8—10 nappal előbb érnek be, mint tavaly. így kedvezőek a feltételiek arra, hogy valamennyi őszi munkát, tehát mélyszántást is kellő időben befejezik — mon­dotta Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes szerdán a MÉM-ben ’ az őszi munkák előkészületeiről tar­tott tanácskozáson. Egyben fel­hívta a megyei tanácsok mező- gazdasági osztályvezetőinek, to­vábbá a tárcához tartozó trösztök és vállalatok vezetőinek a figyel­mét arra, hogy egyetlen hektár földünk sem maradhat művelet­len, ezt az alapvető követelményt mindenütt érvényesíteni kell. Erre most különösen nagy szükségünk van, mert a kalászosokban ta­pasztalt terméskiesést jól szer­vezett munkával és hatásos in­tézkedésekkel lehet csak részben is ellensúlyozni. A következő három hónapban hárommillió hektár szántó, 320 ezer hektár rét, 83 ezer hektár zöldség, körülbelül ugyanennyi gyümölcsös és 169 ezer hektár szőlő termese vár betakarításra. Ugyanakkor 1,7 millió hektár őszi vetést 2,4 millió hektár szán­tást, 4 milíió hektár műtrágyá­zást, 350 ezer hektár szervestrá­gyázást kell elvégezni, méghozzá úgy. hogy az őszi búza vetése or­szágosan október 20. körül befe­jeződjék. Az őszi munkacsúcs nagy fel­adata a szállítás: a mezőgazdaság szállítási munkáinak 60—65 szá­zaléka erre a csúcsidőszakra a MÁV és a Volán nagy erőfeszíté­seket tett a feladat lebonyolítá­sára. (MTI) Nívódíjat kapott „Az ajtón kívül” és a „Cosi fan tutte” A Kulturális Minisztérium ní­vódíjjal jutalmazta az elmúlt színházi évad két operaházi pro­dukcióját: Balassa Sándornak .a Magyar Rádió felkérésére írt „Az ajtón kívül” operája színpadi ős­bemutatóját, és a Cosi fan tutte Mozart-opera felújítását. Nívódí­jat kapott a Balassa-opera hu­szonöt, a Mozart-felújítás huszon­egy közreműködője — szereplők, rendezők, díszlet- és jelmezterve­zők, korrepetitorok —, valamint az Operaház énekkarának 72, és zenekarának 127 tagja. A díjakat a két mű színre vite­lében közreműködő szereplőknek és az alkotógárda tagjainak szer­dán, az Operaház vörös szalonjá­ban Mihály András, a Magyar Állami Operaház igazgatója nyúj­totta át. (MTI) A NEOTON A TÉVÉBEN • A fiatalok népszerű együtteséről tévéfilm készül Kenyeres Gábor rendezésében. A IV-es stúdióban felvételre kerülő műsor operatőre: Haraszti Zsolt. Helikopter viszi az orvost Üj tagja van a Magyar Orvos- tudományi Társaságok és Egyesü­letek Szövetségének: szerdán megalakult a Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság. Dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója — az Akadémián .tartott alakuló ülés alkalmából — elmondta az MTI- nek: szeptember végén kezdődik meg azoknak a pilótáknak és sze­relőknek a. különleges kiképzése, akik a mentők hamarosan forga­lomba kerülő helikoptereivel dol­goznak majd. Először két ilyen járművet működtetnek, fedélzetükön ott lesznek a kórhá­zi intenzív osztályokon használa­tos legfontosabb gyógyító beteg­ellátó műszerek és berendezések, a vákuum-matractól a lélegeztető készülékig. Az Országos Mentő- szolgálat jelenleg — amint a fő­igazgató közölte —- 5700 tagú sze­mélyzettel dolgozik. Tavaly pél­dául 4 millió munkaórát teljesí­tettek, s ez azt jelenti, hogy 1 millió 820 ezer beteget, köztük fél­millió súlyos sérültet részesítettek gyors orvosi segítségben és szállí­tottak kórházba. (MTI) A KÖNYVKÖTŐMESTERSÉG REMEKEI Váci György kiállítása A napokban emlékezetes ese­mény színhelye volt a váci Ma­dách Imre Művelődési Központ impozáns előcsarnoka. Több szá­zan eljöttek, hogy részt vegyenek Váci Gyöngy helybeli, kétszeres aranydíjas könyvkötőmester ju­bileumi — huszonötödik — kiál­lításának a megnyitóján. A meg­nyitó közönség soraiban volt Papp József, a váci városi párt- bizottság első titkára, ' Weisz György, a váci Városi Tanács el­nöke és dr. Bánk József váci érsek-püspök, a Magyarok Világ- szövetsége védnökségének a tag­ja is. Különbusz hozta a szülő­város: Kiskunhalas küldöttségét. Végh Károly, a művelődési központ Igazgatója köszöntötte a megnyitó vendégeit, majd Ga­lambos Ferenc tanán, a váci hely­történeti kutatók doyenje mon­dott beszédet. Elmondta, hogy Kiskunhalas, Szombathely, Ka­posvár, Nyíregyháza, Sárospatak és más városok után az országos nevű könyvkötőmester lakó- és munkaihelyén, Vácott rendezte meg a jubileumi, 25. kiállítását. Az előcsarnokban és a bemu­tatótereimben fényképek, munka­eszközök és bekötött könyvek so­ra mutatja be ennek az ősi mes­terségnek a szépségét, értékét — s az utolsó tabló már a jövőt idézi: a nagy teljesítményű,auto­mata könyvkötő gépeket. Az országos hírű váci műhely díszes, mintázott kötései megta­lálhatók a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsánál, a Minisz­tertanácsnál, a magyar ENSZ-bi- zottságnól, a Magyar Tudományos Akadémiánál és másutt. Váci György restaurált már korvinát, ősnyomtatványt és lépést tartva a technikával, készített mini­könyveket is. Tanulók sokaságát nevelte és társadalmi munkássá­gáért kitüntetésék sokaságát kapta. A szülővárosból érkezett kül­döttség üdvözletét Czakó Ferenc tolmácsolta, majd Váci György egy-egy remekbe készült vendég­könyvet nyújtott át Vác és Kis­kunhalas képviselőinek. Papp Bezső Nehéz gyógyulás setten, megviselten ül­nek a pár négyzetmé­ternyi váróhelyiség padjain. Homlokukon még izzadtság gyöngyözik, szemük fáradt. Az alkoholelvonó kezelés utolsó szakasza következik, az orvosnak helyet szorítanak az egyik pá­don. Beszélgetnek. Egyetlen mon­dat végén sincs pont. Töredezett, félmondatok koppannak a szür­ke betonlapokon. Odakint süt a nap, itt bent félhomály van. Minden szó a gyógyulásért esik. Minden szó vádol. Az emberi gyengeséget, esendöséget, — az alkoholt. Alkoholisták. Néhányan ön­ként jelentkeztek a kezelésre, másokat a törvény erejével kény­szerítettek. Többségében mező- gazdasági dolgozók, szőlővel fog­lalkoznak . Nyitnak, metszenek, permeteznék. Nehéz testi mun­kát végeznék. Van közöttük idő­sebb, fiatalabb. Egy asszony is. önmagukat általában nem tart­ják alkoholistának. Csak annyit ittak, amennyit errefelé szokás. Reggel . .pálinkát, napköziben pár liter bort. „Megkívánja az em­ber, ha dolgozik.” Arcuk nemcsak a nehéz mun­kától barázdált, a naptól cserzett. Az évek folyamán elfogyasztott ital is otthagyta jeleit. Aki ön­ként jött, azt a gyógyulás vá­gya sarkallja. Aki kényszerből, az most is ellenkezik: a doktor urak is isznak! A bajuszos le­inti. A beszélgetés újra „jó” irányba fordul. A* a rat kell, erős akarat. A kezelés is ezt az aka­ratot erősíti... le lehet szokni az ivásról. Lehet. Kell. Vége a kezelésnek. A helyiség pillanatok alatt kiürül. Innen mindenki siet. Szégyentik, hogy ide járnak. A kocsmába járni nem szégyen. Az alkoholelvonó kezelésre az . Furcsa megítélés. Bács-Kiskun megye valameny- nyi városában van járóbeteg al- koholelvonó kezelés. A bortermő vidékként ismert Kiskőrösé a tü­dőgondozó épületében kapott he­lyet. A kezelőorvos: dr. Szénási György. Csendes hangú, megnye­rőén nyugodt, „a szava is gyó­gyít”. — A beszélgetés célja, hogy levezesse a kezelés okozta fe­szültséget, és tudatosítsa a bete­gekben, hogy miért kell ezen a kínszenvedésen, amit a gyógyszer és az ital együttes hatása idéz elő, átesniök. Hogy kialakuljon az eddig kedveit szeszféle iránt az undor. Egymás hibáiból is okulnak. A jó példa segít. Se­gíthet. A fiatalember, aki tiszta ru­hában, ápolt külsővel, csöndesen ül, fél éve nem ivott. Az orvos dicsérő szavaira elpirul. Szégyen­lősen isimeri be: nagyon le vol­tam csúszva. A muinikásruhában érkező fér­fi zavara érthető, ma délelőtt ivott. Házszentelőt tartottak, az új otthonuk elkészültét ünnepel­ték. Természetesen itallal. A mai kezelésen nem vehet részt. — Egy. hét múlva .találkozunk! — engedi útjára az orvos. Itt .minden beteget név szerint szólítanak. A fiatalasszonyt is, aki azért jött, hogy utalják be a bajai kórházba. Űjra. Amióta ki­jött a kórházból, nem tud meg­maradni otthon. Az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Két gyereke van. Elvették őket tőle, mert képtelen volt az ellátásuk­ra, gondozásukra. Könyörög, hadd menjen vissza a kórházba. Talán sikerül megszabadulnia az alkohol rabságából, tudja, hogy csak így kaphatja vissza gyerme­keit. Menekül a kórházba. Nyugtató injekciót kap, hívják a mentőket. A rendelő ajtaján mosolyogva lép ki... Az elmúlt esztendőben a kis­kőrösi járóbeteg alkoholelvonó­rendelésen a kezelések száma meghaladta a félezret. Dr. Schwabik József, a bajai városi-járási kórház ideg- és el­meosztályának vezető főorvosa. Kórházi teendőin kívül ellátja a megyei elmegyógyász-főorvos tisztét is. Az alkoholizmusról beszélgetünk. A tényről, hogy az alkoholizmus kétségkívül, beteg­ség, de elsősorban nem orvosi, hanem társadalmi probléma. A bajai kórházban kezelik a leg­több, az alkoholizmus „végkifej­letéig”, a delirium tremensi.g, el­jutott beteget az országiban. Bor­termelő vidék Bács-Kiskun me­gye. * Az alkoholisták kényszer­gyógykezelését; 'az új rendelkezés értelmében, kórházi kezeléssel kell indítani. A határozat meg­hozatalát követő második héten. Közismert, hogy jogilag milyen bonyolult — az alkoholistát szin­te pártoló — ez az eljárás. De ha + minden fellebbezési, helyszíni szemle, igazolás, vélemény „ösz- szejön”, s a továbbiakban nem lehet vita a kezelés megkezdé­séről, hogyan hajthatók végire a ^ megye kórházaiban az alkohol­elvonó kezelések? A kérdésre a főorvos töprengve válaszol: — A kórházi kezeléshez ágyak kellenek. Az alkoholelvonó keze­lések kórházi megkezdése az ideg- és elmeosztályok munkáját ezután még jobban megterheli, holott amúgyis kevés ágy áll a betegek rendelkezésére. Baján 226, Kalocsán 100, Kiskunhalason 50, összesen 376. A pszichiátriai ágyfejlesztés megyei tervében 1985-ig 1056 ágy létesítése szere­pel. Ha a kecskeméti- új kórház elkészül, az ott létesítendő 200 ágy enyhít a szükségen. Gondjainkat súlyosbítja, hogy csupán itt, a bajai idegosztályon legalább száz olyan beteget ápo­lunk, akiknek a helye valame­lyik szociális otthonban lenne... De a szociális otthonokbJfr sincs hely. lEszemibe jut a kiskőrösi fiatal- asszony. Érdeklődöm felőle. — Már hazaengedtük. — Nagyon szeretne meggyó­gyulni. Sikerülni fog? — Mi azt kérjük, hogy két évig ne igyon. Gyógyszert kap. Azt szednie .kell. Járni fog a ke­zelésre. Sikerülhet... Az év első hat hónapjában Bács-Kiskun megye vendéglátó helyein az alkoholtartalmú, italok forgalma 14,8 százalékkal növe­kedett ... Nagy Mária Űjjászületik a Nyugati pályaudvar A pest-váczi vasútvonal egy­kori indóháza a múlt század het­venes éveiben teljesen átépült, megszületett a XIX. század egyik legszebb hazai műszáki alkotása: a Nyugati pályaudvar. Vasszer­kezetét a híres francia mérnök, Gustave Eiffel irodájában ter­vezték. 1874—77. között épült fel a gyorsan fejlődő fővárosban az első igazi nagy pályaudvar (a Keletit néhány évvel későbben építették), és 100 évig az eredeti vasszerkezet tartotta a csarnok hatalmas tetőzetét. Több mint 80 évig .gőzmozdonyok füstje marta az acélt, amelyen végül is győ­zött az idő: évről évre gyorsab­ban rozsdásodott, fáradt az anyag. A MÁV egy korszerű, modem pályaudvar tervét vetette fel, de a fővárosi .tanács és az Országos Műemlékifelügyelőség (a Nyugati pályaudvar 1952 óta ipa­ri műemlék), úgy döntött, hogy eredeti formájában kell felújíta­ni a csarnok tetőszerkezetét. A legfőbb gondot az okozta, hogy nem akadt az országban egyetlen vállalat sem, amely vál­lalkozott volna a hatalmas acél főitartók gyártására. Az idő sür­getett, a csarnokban sebtében fel­állított, ideiglenes perontetők nem adtak elég védelmet az uta­soknak. Végül a MÁV Szombat- helyi Járműjavítója pácsonyi üzemének feladata lett az acél főtartók gyártása. A munkások és mérnökök összefogása számta­lan akadályon győzött: az erede­tiekhez megtévesztésig hasonló, de sokkal nagyobb teherbírású főtartók milliméteres pontosság­gal, határidőre elkészültek. Fel­épült a toronydaru, amely egyen­ként .leemelte a régi .tartókat és emelte helyükre az újakat. Ezt a munkát egy év alatt végezték el. A munkálatokat összehangolták a Marx-téren folyó metróépítés­sel, a pályaudvar alatt kereszt­ben egy utasaluljárót is építet­tek. A tetőszerkezet építése a befe­jezéséhez közeledik. A csarnok óriási függönyfalán már az üve­gezők dolgoznak, az új szerkeze­tet festik, tisztogatják. A tetőn a bádogosok kalapácsa csattog, és néhány hónap múlva, december 17-én begördül az első vonat a Nyugati pályaudvar új csarnoká­ba. A régi öt vágány helyett csak négy létesül, a széles, biztonsá­gos. peronok a kényelmesebb le- és felszállást szolgálják. A mun­ka ezzel még nem ér véget. Ha a metró elkészül, az említett aluljáró egy föld alatti pénztár­csarnokba nyílik majd, amely ré­sze lesz a Marx-téri aluljáró- renids zennek. Az elavult, régi pénztárak, fo­lyosók teljes felújítása még két évet vesz igénybe. Jövőre a Le­nin körúti homlokzatot újítják fel. B. I. • Ma még munkagépek dübörögnek a pályaudvar nagycsarnokában. • A Marx téren épülő aluljárórendszer egy része; háttérben a pályaudvar állványokkal borított hom­lokzatával. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents