Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 814. szám Ára: 1,20forint 1979. szept 13. csütörtök Todor Zsivkov Prágában Bolgár párt- és állami küldött­ség érkezett szerdán Prágába, hi­vatalos baráti látogatásra Todor Zsivkovnafc, a Bolgár KP KB első titkárának, a Bolgár Állam­tanács elnökének vezetésével. A küldöttség tagjai között van Sztaniko Todorov miniszterelnök, Grigor Szoieskov miniszterelnök - helyettes, Patr Mladenov, kül­ügyminiszter és több más vezető személyiség. A bolgár vendégék ünnepélyes repülőtéri fogadtatásán megje­lentek a csehszlovák párt- és állami vezetés legmagasabb ran­gú képviselői, élükön Gustav Hú­saikkal, a CSKP KB főtitkárá­val, az ország köztársasági elnö­kével. (MTI) Nehéz gyógyulás 3. oldal Interjú Bodor Jenővel 5. oldal ÜLÉST TARTOTTA KISZ B ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Előtérben a fiatalok tanulása, művelődése Egy, jelentőségében a többi na­pirendi pont fölé emelkedő témá­ról — a KISZ-szervek és -szer­vezetek közművelődési munkájá-, ról, s a további tennivalókról — tanácskozott tegnap a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A Sata Zsuzsanna megyei titkár ál­tal készített írásos jelentés — mely részletesen taglalja az ifjú­ság különböző csoportjainak kap­csolatát a közművelődéssel. a KISZ-szervek kulturális akcióit, rendezvényeit, munkaformáit, irá­nyító tevékenységét, a személyi és tárgyi feltételeket, valamint a társszervekkel való együttműkö­dést — élénk vitát váltott ki. A dolgozó fiatalok körében még mindig magas a nyolc általános iskolai végzettséggel, illetve szakképzettséggel nem rendelke­zők aránya — olvasható a beszá­molóban. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben több mint 1500 fiatal fejezte be esti tagoza­ton általános iskolai tanulmá­nyait, s jelenleg is megközelítően ennyien járnak oda, minden esz­tendőben „újratermelődik” ez a réteg. Ugyanakkor az is tény, hogy növekedett a dolgozó fiata­lok gimnáziumi, egyetemi to­vábbtanulási igénye. Az ifjúsági szervezet önműve­lődésre ösztönző tevékenységének eredménye, hogy egyre több ifjú­kommunista kapcsolódik be a kü­lönböző termelési mozgalmakba (Ki minek mestere, Ifjú újító, Al­kotó ifjúság st.b.). Az üzemi, in­tézményi KISZ-isták háromnegye­de vesz részt rendszeresen köz­életi aktivitást élesztgető politi­kai képzésben — a tagság egy­harmada állandó társadalmi meg­bízatást is ellát —, s figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek a KISZ-en kívüliek bevonására is. A közösségi művelődésben, a bejáró fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésében fontos szerep jut az ifjúsági kluboknak, me­lyeknek csaknem felét (szám sze­rint kilencvenet) üzemek, válla­latok tartják fenn Bács-Kiskun- ban. Gondot okoz viszont, hogy a munkásszállók közművelődési feltételeinek javításában hosszú ideje nem tud előrelépni a KISZ. Másik probléma, hogy az ifjú­munkások túlnyomó többsége a könnyű műfajú, szórakoztató mű­sorokat részesíti előnyben, érdek­lődésük az irodalom, a képzőmű­vészet és a komolyzene iránt igen szerény. A KISZ-szervezetek író—olvasó találkozók) olvasópá­lyázatok és táborok, irodalmi vetélkedők és játékok szervezé­sével igyekeznek ezen változtatni. Annak ellenére, hogy a műve­lődési otthonok, s más közműve­lődési intézmények látogatóinak 70 százaléka 30 éven aluli, a dol­gozó fiataloknak mindössze 6—8 százaléka megy rendszeresen ki­állításra. színházba, moziba. E rossz arány javítását szolgálják az olyan hosszú távú akciók, mint a Tájak, korok, múzeumok, a Ha­zai tájakon, vagy a Könyv és if­júság elnvezésű mozgalom. A tanuló ifjúság körében vég­zett közművelődési munka ta­pasztalatai valamivel kedvezőb, bek. A tudományos diákköri ta­gok, illetve a tanulmányi verse­nyeken indulók száma évről év­re növekszik. A diákok politikai kérdések iráriti kíváncsisága és fogékonysága jó. ellenben hiányos történelmi ismereteik nehezítik tisztánlátásukat. A tanintézetek­ben viszonylag kevés az ifjúsági klub, s azok is jobbára iskolai eseményeknek adnak helyet. Ör­vendetes, hogy az amatőr művé­szeti mozgalom színvonala az el­múlt évekhez képest a szakmun­kásképzőkben és a főiskolákon nagymértékben emelkedett. Az értelmiségi fiatalokról meg­állapítható. hogy valamennyi kul­turálódási lehetőség igénybevé­telével élen járnak, bár ez leg­többször nem közösségi formák­ban nyilvánul meg. A KISZ-ben végzendő közművelődési munkára jól mozgósíthatók, a kisebb tele­pülések kulturális, társadalmi éle­tét meghatározzák. A KISZ-alapszervezetek kultu­rális-közművelődési tevékenysé­gére az akció- és rendezvény- centrikusság a jellemző, a tagok önálló kezdeményezése elenyésző. Ezért is kapott külön hangsúlyt az értekezleten az a feladatmeg­határozás, amely a folyamatos ak­tivitást sürgeti, továbbá a szerve­zett keretek között megvalósítan­dó önképzésre, egyáltalán: a fo­lyamatos művelődés igényének felkeltésére és szükségességére szólít fel. A megyei KISZ-bizottság tagjai ezután a lányok és fiatalasszo­nyok körében végzett KISZ-mun- ka tapasztalatairól szóló előter­jesztést vitatták meg, majd az Ifjú Gárda 1979—80. évi kiképzési tervét fogadta el. K. F. NEHÉZ LÉPÉST TARTANI AZ IGÉNYEKKEL Tanácskozás a lakossági szolgáltatásokról A lakossági szolgáltatások színvonala manapság gyakran szerepel a különböző fórumokon. Az igények egyre nőnek. Sajnos, a fejlesztés ezekkel nehezen tud lépést tartani. Szá­mos kezdeményezés történt már, hogy megkönnyítsék a há­ziasszonyok második műszakját, de még csak a városokban értünk el némi eredményt, a nagyközségekben, községekben a kezdet kezdeténél tartunk. Ezért is tűzte napirendre — első ízben — valamennyi szövet­kezeti forma nőbizottsága ezt a •témát. A fogyasztási szövetkeze­tek, az ipari szövetkezetek me­gyei szövetsége, valamint a két területi szövetség kezdeményezé­sére a nőbizottiságok együttes ülésen vitatták meg, miiként le­hetne előrelépni. Először a gyakorlat oldaláról közelitették meg a témát, vagyis ellátogattak az UNIVER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemébe. Itt Szarka Balázs igazgató el­mondta, hogy mit tettek eddig a háziasszonyok munkájának könnyítésére. Évente 26 millió tubus ételízesítőt készítenek. Ezenkívül egymillió üvegben szintén forgalomba kerülnek kü­lönböző fűszerkeverékek. A vá­lasztékot évről évre bővítik, esz­tendőnként 10—15 millió forint­tal növelik a termelési értéket, •jelenleg tizennyola-féle terméket hoznak forgalomba. Idei terme­lési értékük 120 iriiUió forint. A Pirosarainy nevű ételízesítő na­gyon kedvelt a háziasszonyok körében, ez adja termelésük 55— 60 százalékát. Üjabb fűszerkeverékekkel kí­sérleteznek • és szeretnék azokat is mielőbb forgalomba hozni. A megyei szövetkezeti szövet­ségek és a TESZÖV-ök nőbizott- ságai az üzemlátogatást követően tanácskozást tanítottak Kecske­méten, a MÉSZÖV székházában a szolgál ta tások helyzetéről, ame­lyen részt vettek a városi, járási pártbizottságok nőreferensei is. A megbeszélést Király Lászlóné, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége nőbizottságának elnöke nyitotta meg, majd Vágó Iván, a megyei tanács vb ipari osztályának ve­zetője tartott beszámolót a szol­gáltatás fejlesztéséről és a továb­bi elképzelésekről. Elmondta, hogy az ötödik ötéves terv idő­szakában 33 százalékos fejlesz­tést terveztek, de várhatóan el­érik a 40 százalékot, annak el­lenére, hogy a tervezett beruhá­zásoknak mintegy 70 százalékát tudják csak megvalósítani. Si­került azonban a szövetkezetek, főként a kisiparosok bevonásával javítani a szolgáltatások hely­zetét. Foglalkozott a kiemelten kezelt lakossági szolgáltatásokkal, ide tartozik a mosás, vegytisztítás, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításai, a lakáskarban­tartás, a gépkocsik javítása. Részletesen ismertette, hogy mi­lyen intézkedéseket tettek eddig. Tény az, hogy történtek kezde­ményezések, azonban az igények jóval gyorsabban növekednek, a tennivalók pedig rendkívül sür­getnek. A városokban sikerült előrelépni a szolgáltatások fej­lesztésében, de itt sem tudják eléggé követni az igényeket. Az új lakótelepek létrehozásával párhuzamosan meg kellene épí­teni a szolgáltató egységeket is, ez azonban számos ok miatt nem történik meg. Már most készülnek a VI. öt­éves terv elképzeléseinek körvo­nalazására. A jövőben számíta­nak a szövetkezetek szolgáltató tevékenységének további' bővíté­sére, illetve újak létesítésére. E tevékenységbe bevonják a kis­iparosokat is. Ezzel elérhetik, hogy a községekben is jobban ki tudják elégíteni majd a la­kosság igényeit. A szövetkezeti megyei koordinációs bizottság részéről olyan javaslat hangzott el az ülésen, hogy a helyi szö­vetkezetek nőbizottságai hasonló megbeszéléseken tárgyalják meg az igényeket és a helyi intézmé­nyek keressék a lehetőségeket a gondok megoldására. K. S. paradicsomtermesztés és -feldolgozás ígéretesek a kecskeméti fajták Évek óta eredményesen ter­mesztik a paradicsomot a Kecs- kemét-szikrai Állami Gazdaság borbási üzemegységében. A leg­nagyobb termésátlagot 1977-ben érték el. amikor is hektáronként 450 mázsát takarítottak be. Az idén 150 hektáron termesztik, amelynek kétharmadán FMC amerikai kombájnokkal szedik a paradicsomot. A termőterület háromnegyedén már kecskeméti fajtákat vetettek. A Zöldségter­mesztési Kutató Intézetben elő­állított új fajták egyre inkább tért hódítanak.' felveszik a ver­senyt az amerikai fajtákkal, sőt, pémelyikük — elsősorban minő­ségi szempontból — jobb is. Az idei nyáron sikerült legko­rábban kezdeni a betakarítást, ugyanis már augusztus 21-én meg­kezdték a gépi szedést. A három FMC-kombájnrial naponta 4,5 hektárról gyűjtik be a paradicso­mot. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a tavaly állami elismerést kapott K—886, valamint az elő­zetesen elismert K—407-es fajták igen jó eredményt adtak. Ezek­nél is reménykeltőbb , a K—549. amelynek bogyója már ugyan­olyan kemény, mint az amerikai • Válogatás, tisztítás és mosás után az elő- feldolgozóba kerül a paradicsom, ahonnét naponta , 150 tonna zúzalékot szállítanak a Kecskeméti Konzervgyárba. fajtáké, azonban a konzervipari feldolgozás szempontjából igen fontos szín- és szárazanyag-tar­talma magasabb. így jobb minő­ségű sűrítmény készíthető belőle. Ugyancsak a kísérleti területükön próbálták ki a K—777-es kecske­méti fajtát, amely a szakemberek véljbménye szerint rövidesen ked- veltté válik hazánkban. Ez a leg­nagyobb bogyójú paradicsom, amely egyszerre érik. szár nélkül leválik a növényzetről, és így géppel eredményesen betakarítha­tó. Az állami gazdaság fajtakí­sérleti tábláin még 10 fajtát vizs­gálnak. s az említetteken kívül figyelemreméltónak tartják a K—643 és 846 jelűeket Is. A borbási üzemegységben elő- feldolgozást is végeznek, ahol is a Kecskeméti Konzervgyár két, úgynevezett „lényerő” vonalát üzemeltetik. Naponta 150 tonna zúzott paradicsomot szállítanak a gyárba. Terveik szerint a szezon befejeztéig mintegy 5 ezer tonnát dolgoznak feL Cs. I. • Egy-egy FMC kombájnnal naponta 1,5 hektárról takarítják be a paradicsomot a Kecskemét-szikral Állami Gazdaság borbási üzemegységében. (Pásztor Zoltán felvételei) Az új megyei kórház építésének meggyorsításáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Kecskeméten dr. Gaj- dócsi István elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A testület előterjesztést hall­gatott meg a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és az MHSZ megyei vezetősége együttműkö­dési megállapodásáról. Az elha­tározás tulajdoniképpen nem új, ugyanis a két testület először 1967-ben, majd ezt követően 1972-ben is együttműködési meg­állapodásba foglalta a közös cé­lokat, feladatokat és ezek meg­valósításának módszereit, eszkö­zeit. A tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy a jó munkakapcsolat eredményesen elősegítette az ál­lampolgárok, elsősorban az ifjú­ság hazafias, honvédelmi, inter­nacionalista szellemű nevelését. Az új megállapodás’ lényegét te­kintve nem tér el a korábbiak­tól, de még pontosabban, konk­rétabban megjelöli a legfonto­sabb közös teendőiket. Egyetértve a két * testület kö­zötti munkakapcsolat folytatásá­val, a végrehajtó bizottság fel­hatalmazta a megyei tanács el­nökét az együttműködési megál­lapodás aláírására. Az ülés további részében a végrehajtó bizottság egészségügyi témákat tárgyalt meg. A testü­let megvitatta a ikeresőképtelen dolgozók ellátásának helyzetéről, a táppénzes fegyelem megszilár­dításáról készített jelentést, ame­lyet dr. Gubacsi László, a me­gyei tanács egészségügyi osztály- vezetője terjesztett elő. Mint azt szóbeli kiegészítőjé­ben hangsúlyozta, október 1-én lép hatályba az egészségügyi mi­niszter rendelete, amelynek alap­ján a keresőképesség, illetve a •keresőképtelenség megállapítá­sára Bács-Kiskun megyében öt főorvosi bizottság alakul. A ren­delet jelentősen megnöveli a ke­zelőorvosok jogkörét, felelősségét a táppénzes fegyelem megszilár­dítására. Az előterjesztést követő élénk vitából is kiderült, hogy e té­ren Bács-Kidkun megyében igen sok a tennivaló. Intézkedésekre intenek a jelentésiben közölt ada­tok: /tavaly a megyében csaknem hárommillió táppénzes napot fi­zettek ki, 180 ezerrel többet, mint két évvel ezelőtt. A táppénzes létszám növeke­désének ógyik oka a szokásosnál nagyobb és huzamosabb ideig tartó influenzajárvány, vagy a megbetegedett gyermekek ápolá­sa, de közrejátszik a még min­dig gyakran előforduló szabály­talanság is. Minden állampolgárnak joga az, hogy betegsége esetén ingye­nesen kezeltesse magát, de meg kell akadályozni, ha egészségesen vélt betegségre hivatkozva nem dolgozik. Az egészlségügyi szak­emberek nagyobb felelősségét igényli például az a tapasztalat, hogy a rendkívüli táppénzes fe­lülvizsgálat bejelentésétől a fe­lülvizsgálat megtartásáig eltelt néhány nap alatt a betegek kö­zel egyharmada azonnal meggyó­gyul. Az is feltűnő, hogy a nyári, őszi mezőgazdasági munkák ide­jén jelentősen megnő a betegek, illetve a táppénzes állományban levők száma.. A keresőképtelen dolgozók el­látásával, a táppénzes fegyelem megszilárdításával kapcsolatos feladatok .között a végrehajtó bi­zottság egyebek között javasolta, hogy a városi tanácsok végrehaj­tó bizottságai rendszeresen szá­moltassák be e kérdésekről az egészségügyi szakigazgatási szer­vek vezetőit. A nagyabb felelős­ség, a rendszeresebb ellenőrzés mellett ugyanakkor 'az állampol­gárok szemléletváltozása is szük­séges ahhoz, hogy a táppénzes fegyelem megszilárduljon. A továbbiakban a Végrehajtó bizottság az új megyei kórház beruházásának helyzetéről ta­nácskozott, melyen részt vettek az egészségügyi létesítmény meg­valósításában közreműködő szer­vek vezetői. Mint ismeretes, ,a 680 ágyas kórházat a tervek szerint a jövő év végére adják át rendelteté­sének. A még hátralevő egy és negyed év alatt mintegy 400 millió forint értékű beruházásit kell megvalósítani, ami több ok­ból nem könnyű feladat. Prob­lémát jelent például az import­anyagok (beszerzése, illetve ezek hazai anyagokkal való pótlása. A másik, igen nagy gx>nd az, hogy a kórház építése nem éri el a kívánt ütemet, ugyanis az itt dolgozók nagy részét más munkahelyre — Paksra, Buda- pestre — irányították át Az új kórház építésén foglalkoztatottak létszáma a nyár elejétől augusz­tusig 205-ről 133-ra csökkent. A befejezési határidő érdekében szükségessé válik, hogy a Bács- Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat a létszámot már most szeptemberben a kétszáz fölé emelje. Emellett szükségmegol­dásként lehetőség nyílik arra is, hogy a megye építőipari szerve­zetei besegítsenek, ami egyebek között azért is célszerű lenne, hogy a diagnosztikád épület ki­vitelezése mielőbb befejeződjön, s a MEDICOR a tervezett ütem­ben megkezdhesse a szerelési munkákat. Az elmúlt napikban gondos mérlegelés, felmérés alapján lis­ta készült azokról az anyagokról, amelyek beszerzése csakis im­portból oldható meg. A külkeres­kedelmi szervekkel folytatott tárgyalások azzal biztatnak, hogy a szükséges anyagok behozatala meggyorsul, s nem késlelteti az Új kórház építését. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel fejeződött be. T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents