Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

1979. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Az állam elővásárlási j ogáról Komplex Az állam elővásárlási jogáról 1977. októ­berében jelent meg a Minisztertanács 39/1977. (X. 12. sz.) rendelete, amely tavaly január 1-én lépett hatályba. A jogszabály az ingatlanforgalommal kapcsolatos új rendel­kezéseket tartalmazza. A rendelet céljáról, alkalmazásáról, az ezzel kapcsolatos építés­ügyi feladatokról dr. Apatóczky Kálmánnal, a kecskeméti Városi Tanács műszaki osztá­lyának csoportvezetőjével beszélgettünk. — Milyen esetekben kerül sor az állam elővásárlási jogának ér­vényesítésére? — A rendelet a közérdek szem­pontjából hasznos beavatkozást tesz lehetővé az ingatlanforga­lomban. Elővásárlási jogot lehet gyakorolni a megkötött ingatlan adásvétel szerződésekkel szem­ben a szerződések illetékkisza­básra történő bemutatása után, közérdeket szolgáló célból a be­épített ingatlanok és a beépítetlen területek esetében is. — A rendelet hatálya a váro­sokra, országos jelentőségű üdü­lőterülettel rendelkező és más kijelölt községekre terjed ki. Be­építetlen ingatlanra olyan terüle­ten lelhet elővásárlást gyakorolni, ahol később állami, tanácsi be­ruházásiban lakásépítés, egyéb beruházás, vagy olyan magán­erős lakás, illetve üdülő épül majd, amelyhez á telket a ta­nácsi szervek biztosítják. Emel­lett a kimagasló természeti érté­kű tájak megőrzése céljából is lehet elővásárlást gyakorolni. — Beépített ingatlanra közér­dekű, a közösséget közvetlenül szolgáló cél megvalósítására le­het elővásárolni, amely lehet szo­ciális, kulturális és egészségügyi létesítmény megvalósítása. Ezek úgynevezett .területbiztosítási cél­zatú jogcímek. Lényege tehát az, hogy a városfejlesztés szempont­jából állami tulajdonba kerülje­nek a fejlesztéshez szükséges in­gatlanok. — Ezáltal az ingatlan eladója nem kerül hátrányos helyzetbe? — Nem. A rendelet egyebek között abból indul ki, hogy az ingatlanok adásvételében, mint más szabad megegyezésen alapu­ló ügyletben, feltételezhető, hogy az ingatlanokat árában adják- veszik.- Minden ingatlan a for­galomban elismert reális áron cserél gazdát, de a valóságban a megkötött szerződések a köztudat szerint is gyakran mást mutat­nak. Előfordul, hogy a szerződés megkötésénél a felek takarékos­kodni igyekeznek az ügyvédi miunkadíjjal és az illetékre kifi­zetendő összeggel, szükségtelen­nek, terhesnek tartva mindkettőt. Ez nem helyes, hiszen az ügy­védi munkadíjért a szerződés szakszerű megkötését kapják a felek, az illetékkifizetés teljesí­tésével pedig a szerződés állami elismerését, a tulajdonjog átru­házását törvényszerűen teljesí­tik. — Mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlanok esetében az ingatlan tényleges forgalmi értékének ellenőrzése céljából is lehet elővásárlást gyakorolni. Ennek az a célja, hogy az ingat­lanok a valós vételárban cserél­jenek gazdát. — Mi az elővásárlási jog gya­korlásának módszere? — Kecskeméten, a városi ta­nács 1978-ban az általános ren­dezési tervhez igazodóan kijelöl­te azokat a területeket, ahol fej­lesztés céljából majd elővásárlást gyakorol. A jog gyakorlása a kö­vetkezőképpen történik: az ille­tékkiszabásra bemutatott szerző­dések iközül az illetékhivatal a Beszélgetés a kecskeméti Városi Tanács számításba vehető szerződéseket átküldi a jogkört gyakorló mű­szaki osztályhoz. A szerződésre az illetékkiszabásra történő be­mutatástól számított harminc na­pon belül jogvesztés terhe mel­lett kell nyilatkozni. — A műszaki osztály, valamint a terv- és pénzügyi osztály együt­tesen dönt, tehát az elővásárlás nem egy szakigazgatási szerv fel­adata. Minden esetben szükséges a vásárlás pénzügyi feltételeit is tisztázni. A tanács elsősorban sa­ját pénzeszközeiből vásárolhat, de korlátozott mértékben lehetőség van állami támogatás igénybevé­telére, vagy hitel felvételére is. — Az elővásárlási ügyekben a tanács milyen minőségben jár el? — Az elővásárlási ügyekben a tanácsi szervek nem hatósági jog­körben járnak el, hanem ugyan­olyan polgári jogi szerződő felek­ként, mint az eladó, vagy a vevő. Az elővásárlási nyilatkozat ellen államigazgatási úton Aincs fel­lebbezési jogorvoslati lehetőség. Ha egy szerződéssel szemben elő­vásárlási nyilatkozatot adunk ki, akkor a szerződés az eladó és a magyar állam, mint vevő között jön létre, eredeti tartalommal. Ez azt jelenti, hogy a szerződés szerinti vételárat és a szerződés- kötéssel kapcsolatos költségeket az állam viseli, az ingatlan pedig állami tulajdonba kerül. A szer­ződésbe való belépéskor az állam ugyanannyit fizet az ingatlanért, mint amennyit a szerződés tar­talmaz, tehát az eladó nem káro­sodik. Az adásvétel lebonyolítá­sának további feladatait, az el­számolásokat az OTP intézi. — Kérjük, ismertesse az első félévi tapasztalatokat. — Kecskeméten az első félév­ben nem nagy számban, de majd­nem minden jogcímen történt elővásárlás. Nem minden ingat­lant vásároltunk meg, amelynek szerződésé hozzánk került. Az el­ső félévben huszonkét szerződés érkezett a tanácshoz elővásárlás­ra, s ebből tíz esetben éltünk jo­gunkkal. Kellően mérlegelt egye­csoportvezetőjével di döntésekkel vásároltunk két beépített és nyolc beépítetlen in­gatlant, fejlesztési területbe eső­ket és azon kívülieket. Vásárol­tunk árellenőrzési célzattal is. — Az elővásárlás elhatározása­kor az ingatlan hasznosításáról is döntenek? — Mielőtt a kérdésre konkrétan válaszolnék, lényegesnek tartom megemlíteni, hogy ahol az állam lépett be a szerződésekbe vevő­ként, az eredeti vevők az illeték- hivatal által megállapított forgal­mi értéket próbálták vitatni. A forgalmi értékbecslés mindig .a forgalomban már előfordult, re­gisztrált adatokból indul ki. A hozzánk érkezett szerződésekből tapasztaljuk, hogy egy képletes példával élve, ahol már négy­szögölenként 130—150 forintot is elér a telkek ára, és ezt tartal­mazza a szerződések jó része, ott, ' nehéz elhinni, hogy hasonló adott­ságok esetén van, aki négyszög­ölenként csak száz forintot kér telkéért. Hasonló a helyzet a be­épített ingatlanok esetében is. — Az elővásárlási nyilatkoza­tokról való döntéskor nemcsak a vételt döntjük el, hanem határo­zatot hozunk az ingatlan átme­neti. vagy végleges hasznosításá­ról is. Ez mindig az ingatlan jel­legétől függ, például a telkeknél, amelyeknél elsődleges cél az, hogy beépüljenek, azokat újból értékesítjük. — Mi az elsődleges szempont az ingatlanok adásvételi szerződé­seinek megkötésében? — Tanácsoljuk, hogy a jövőben az adásvételi szerződéseket az igazi, „kölcsönösen kialkudott” vételáron kössék meg. Az így megkötött szerződésekre egyre több példa van, s ha az ingatla­nok nem fejlesztési területbe es­nek, lényegében a forgalmi ér­ték ellenőrzése, mint elővásárlási jogcím, kiesik, az ingatlan tulaj­donjoga megszerzésének nincs akadálya. J — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László Párttisztségviselő Húsz éve végzi példamutatóan és eredményesen a mozgalmi munkát Bucséter István határőr zászlós. Korábban a KISZ. vezetőségben, SlSZ-bizottság- faaa tevékenyke­dett, s ott fejlődött párttaggá. Öt évig pártvezetőségi tag volt, 1975-ben a vezetőségválasz­táskor pedig párt. titkári posztra ke­rült és az irányító pártbizottságba is beválasztották. Katonai beosztása: szolgálatvezető. Elöljárói szerint mind a szakmai, mind a határőrizettel összefüggő szervezési és szolgálati feladatokat is követelményszinten hajtja végre. A szakmai, katonai munkája mellett hogyan tud folyamatosan időt biztosítani a pártmunkára? — A határőrizeti, szakmai mun­ka mellett a pártalapSzervezet irá­nyítása, a testületi tagságból ere­dő feladatok végrehajtása, valamint a fiatal párttagok elméleti konfe­renciájának vezetése, egyszóval: a pártmunka, tulajdonképpen csak többlet időráfordítással, pluszmun­kával végezhető el a végrehajtó szolgálatot ellátó alegységnél is. Most is szabadnapos vagyok, de csinálom! — válaszolta a párttit­kár, amikor dél körül a havi élel­mezés megszervezésével és a párt­elszámolással foglalkozott. — A pártmunka olyan — foly. tatta —, amit a hozzáértés mellett is csak akarattal, szívvel lehet eredményesen végezni. Én szere­tem csinálni, s mind a katonai, szakmai, mind a pártfeladatokkal igyekszem azonosulni. Folyamato­san törekszem a párt politikájá. nak megismerésére, megértésére és a politika hirdetésére, ami az emberek megnyilvánulásából és példás szolgálati tevékenységéből következtetve, eddig hatékony volt. A pártalapszervezet titkárának munkája az elmúlt években való­ban eredményes volt. Irányításá­val a kommunisták eredményesen mozgósítják a személyi állományt a feladatok végrehajtására. A vá­lasztás óta az alegységhez érkező, szervezeten kívüli határőrök több­sége KISZ-taggá vagy párttaggá fejlődött, és a korábbinál mélyre­hatóbban ismerte meg a párt po­litikáját. Az őrs beosztottjai közül a szocialista versenymozgalom kö­vetelményeit sokan magas szinten teljesítették, s a határőrség kiváló katonái lettek. A járőrök számta­lan határsértőt, körözött bűnözőt csíptek fülön. A párttitkár szemé­lyesen is két idegen állampolgár és egy magyar állampolgárságú bűnöző jogtalan határátlépését akadályozta meg, s mint csoport­parancsnok, több határsértő kéz- rekerítését irányította sikeresen. Bucséter István zászlós, egyéb­ként a katonai, szakmai, mozgal­mi munkájának eredményes vég­zése mellett érettségizett, s vált képesített főkönyvelővé, vállalati tervezővé, statisztikussá és sajátí­totta el a marxizmus—lenimzmust, ugyancsak eredményesen az esti egyetemen. Gazsó Béla Emlékművek Bulgáriában Bulgáriában még a magyar- országinál is tovább, négy és fél évszázadig tartott a török uralom. A Balkán-félszigeten előretörő Oszmán Birodalom 1393-ban foglalta el az orszá­got, a teljes függetlenség újbóli elismerésére pedig csak 1878- ban került sor. A hódoltság századai alatt a bolgár nép több alkalommal is felkelések­kel próbálta kivívni szabadsá­gát — ezeket azonban a törö­kök kegyetlenül elfojtották. A függetlenségi harc végül is Oroszország segítségével győze­delmeskedett, — e közös küz­delem alapozta meg a bolgár— szovjet barátságot. A felszaba­dító háború a bolgár történe­lem dicső eseményei közé tar­tozik: erre emlékeztetnek az ország számos pontján emelt emlékművek is. • Sipka-szorosi emlékmű. Itt folyt a legelkcsercdettebb csata a törö­kök és a bolgár felkelőkkel együtt harcoló orosz hadsereg között. A 34 méter magas Szabadság-emlékmű­nél színpompás ünnepségeket és tűzijátékokat szoktak rendezni. • Pleven városát több hónapos ostrom után vette be Szkobelcv orosz tábornok. A harcokban részt vevő doni kozákok hőstetteit idézi ez a bronz kompozíció. Ha mostanában valami igazán érdeklődést kelt, visszhangot vált ki, előszeretettel hivatkoznak az utca emberére. S talán mél- tányosabb ez, mintha az úgyneve­zett egyszerű dolgozókat emlege­tik. Egyrészt —, mert az ember egyáltalán nem egyszerű, s más­részt —, mert az utcán valóban mindahányan „előfordulunk”. Nos — ez az utca embere igen érde­kesnek találta a televízió szerda esti műsoraiból a „Kockázat. Ver­senyben a világpiacon” című, per­gő produkciót. Le lehetett ezt mér­ni a másnapi beszélgetésekből is, amik munkahelyen, vonaton, busz­ra várás közben, de még az önki- szolgáló bolt polcainál is találko­zók között elröppentek. Ne mond­juk úgy, hogy — elhangzottak, hi­szen csakugyan röpke időket töl­töttek ki az említett miliőkben történt együttlétek. Miután — még „gyakorló poli­tikusok” is hangot adtak jó érte­lemben vett meglepetésüknek — „Nahát, hogy kapitalista darázsfé­szekben is alapítottunk magyar vállalatot, bankot!” —, szinte ver­sengve citálták a külföldi vállal­kozásainkkal, kockázatainkkal kapcsolatban elsorolt, igazán tö­mör kritériumokat. Gyorsaság, pontosság —, s ami lassan-Iassan csak térnyerő lesz már idehaza — minőség. Nem azért tartották most ezeket a követelményeket külön­legesnek, mintha nem hajtogattuk volna eddig is százszor, ezerszer e fogalmakat. Hanem most — ezek­ben a láthatóra, hallhatóra, tehát kézzelfoghatóra megjelenített ösz- szefüggésekben — igazán mellbe­vágó hatással növekedett a krité­riumok mélysége, tudatossága, vagy ha úgy tetszik, érvényességi köre. Olyan megállapítás hallatán pél­dául, hogy amikor az áru, a ter­mék, az exportcikk megkezdi sa­játos „életét” a világpiacon, érté­kének megítélésénél eltűnik olyan szempont, hogy kis vagy nagy or­szág ipara, mezőgazdasága, műve­lődési kultúrája hozta-e létre azo­kat. A vásárló azt nézi, korszerü-e, megfelel-e a mind magasabb igé­nyeknek, milyen a formája, meg­jelenése, csomagolása, s természe­tesen arra is érzékeny, mibe ke­rül. Persze, az már jó, ha a vásár­ló az előnyös tulajdonságok miatt jegyzi meg magának: ez magyar. Akkor a kereskedők is „jegyzik” áruinkat. No, de ha már ilyképpen a piac áramában járja útját a portéka — előzőleg feltétlenül meg kellett felelnie olyan elengedhetetlen fel­tételeknek, hogy gyorsan aján­lották a vevőnek, kölcsönösen meg­állapítva a cikk sláger voltát, te­hát az elsőként jelentkezéssel a benne rejlő üzleti lehetőségeket. Azaz a „mintát” is gyorsan megküldtük a külföldi partnernak, — tessék, amiről megállapodtunk, így vagyok képes elkészíteni, ugyer milyen klassz, tessék számbavenni ezeket az előnyös mutatókat! — és így tovább. Majd a továbblendítő kérdés: Akkor hát mennyit szál­lítsak belőle, s mikorra? Illetve — tudjuk — ebben is gyorsan megál­lapodnak. A vevő pedig beindítja a propagandát, a reklám harsány gépezetét. Pontos pszichológiai be­mérésekkel úgy időzítve mindent, hogy amikorra — a szerződésben rögzített időpontban — a magyar gyártó fél szállítja az árut, a vá­sárlók felcsigázott várakozását csakugyan a beharangozott cikkek pultra, s kirakatba tételével elégít­se ki. Képzeljük el a következménye­ket, ha már a „minta” küldésével annyi időt elvesztegetünk, hogy mire a megrendelő-jelölt azt kéz­hez kapja, c^tk lekonyuló orral, s fejcsóválással tud nyilatkozni: saj­nos, a nagy kilátásokkal kecsegte­tő üzlet kútba esett, hiszen a ké­séssel küldött cikk divatja a végét járja. Az előző készlet utolján is tetemes veszteséggel tudtak túlad­ni, szinte ingyen kellett a vevökö- zönség után hajigálni, csak vigye. Vagy ha a „mintá”-tól kezdve minden más klappolt csak nem arra az időpontra érkezett meg a kész szállítmány, amire szerződé­sileg vállalt kötelezettséget a ma­gyar gyár, s a reklámmal felfű­tött közönség csalódottan legyint a cég exkuzációira, ígérgetéseire, hogy csak még egy kis türelmet, ez a magyar vállalat igazán nem ilyen pontatlan szokott lenni. Ta­lán hátat is fordít a vevőkör sér- tődékeny része — örökre. — Öt ugyan ne hitegessék, öt most már nem érdekli, bár kíváncsian vár­ta, milyen terméket produkálnak a magyarok, akikről olyan sok szépet, jót hallott... Amik után azon se lehet csodálkozni, ha a határidőn jóval túl megkapott szállítmányt még átveszi ugyan a kereskedő, de a továbbiakra néz­ve azt mondja: köszönöm, nem kérek belőle. Márpedig idehaza az éves terv döntő része lett volna az a devizát hozó bevétel. Abból, kivételesen nagy érdek­lődést keltő műsorokhoz hason­lóan sajnálatosan rövidnek tűnő, „Kockázat”-ból rengeteg felébresz­tő ösztönzést kapott, aki kicsit is odafigyelt. A gondolatok egész sorát olyan kérdésekről — már­mint az említetteken kívül —, mint szervezés, koordináció, szer­ződéses fegyelem —, de legmaga­sabb szintektől le az alap-terme­lőegységekig, a brigádokig. S ez utóbbi körből óhatatlanul előtér­be ugrott — a szóbanforgó össze­függések tükrében — a komplex brigádok még koránt sem eléggé megértett, elfogadott s gyakorlat­ban érvényesített jelentősége. T. I. Csökkenthető az atomerőmüvek üzemeltetési költsége Az atomerőművekben előállított villamos energia árát jelentősen emeli, hogy a radioaktív hasadó­anyag dúsítása jelenleg lassú és költséges eljárással történik. A lézersugaras izotópszeparálás módszerével ezfeknek a hasadó­anyagoknak az ára lényegesen csökkenthető — közölték a pén­teken befejeződött szegedi nem­zetközi lumineszcencia konferen­cián. A kutatók egyebek között beszámoltak arról, hogy a spe­ciálisan erre a célra kidolgozott festéklézer keltette párhuzamos OKTÓBER ELSEJÉN: és nagy energiájú fénysugárral olyan fotokémiai folyamatokat lehet létrehozni, amelyek alkal­masak a hasznosan, illetve ke­vésbé jól felhasználható radio­aktív izotópok különválasztására, illetve a hasadóanyagok dúsításá­ra. A laboratóriumban elért ered­mények továbbfejlesztésével le­hetőség van az ipari méretű izo- tópszeparálás > megoldására. Az eljárás bevezetésével az atomerő­művekben felhasználható hasadó­anyagok ára várhatóan a jelenle­ginek tizedrészére csökkenthető. Zenei világnap A zenei világnapot, amelyet az UNESCO Nemzetközi Zenei Ta­nácsának határozata alapján tar­tanak meg, ebben az évben már ötödik alkalommal ünnepli a ze­neszerető népek közössége. Ok­tóber 1-én a világ több mint félszáz országában — közöttük hazánkban is — lesznek ünnepi zenei rendezvények. A Magyar Zeneművészek Szö­vetsége és a Kórusok Országos Tanácsa közös ünnepi program­ja már egy nappal korábban — szeptember 30-án, vasárnap — megkezdődik: délelőtt 11 órakor a Zeneakadémián, a váci Vox Humana énekkar koncertje előtt Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese mond ün­nepi köszöntőt. A kórus a ma­gyar énekkari mozgalom kiemel­kedő tanítómestere, Bárdos La­jos születésének 80. évfordulója alkalmából a zeneszerzőnek Köl­csey és Ady egy-egy versére írt dalkompozícióját szólaltatja meg. Ezt követően a XVII. budapesti nemzetközi zenei verseny győzte­seinek díjkiosztó ünnepséggel egybekötött gálakoncertjét hall­hatja a közönség. A világnap előestéjén és a vi­lágnapon a szövetség és a KÖTA helyi csoportjainak rendezésében Budapesten, Debrecenben, Doro­gon, Tatabányán és Veszprémben több mint 20 — nemzetközi ze­nei versenyeken és fesztiválokon díjat nyert — kórus részvételé­vel tartanak ünnepi hangverse­nyeket. Valamennyi koncert előtt neves zeneszerzők és zenetudó­sok — a Zeneművészek Szövetsé­ge elnökségének tagjai — mon­danak ünnepi köszöntőt. Színes, mozgalmas világnapi esemény színhelye lesz Aggtelek is*, ahol — ebből az alkalomból — az ország különböző vidékei­ről meghívott népzenei együtte­sek, népdalkörök és falusi ének­karok csaknem félezer tagjának részvételével rendeznek — szak­mai tanácskozással és közös bar­langhangversennyel egybekötött — országos népzenei találkozót. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents