Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1979. szeptember 30. Lázár György fogadta Schürert Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja szombaton hivatalában fogadta Gerhard Schürer mi­niszterelnök-helyettest, az NDK Állami Tervbizottságának elnökét, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagját. A szívélyes,' baráti hangula­tú megbeszélésen jelen volt Huszár István, a Minisztertanács elnök­helyettese, az -Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Ott volt Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagy­követe. (MTI) Kambodzsai egységfront kongresszusa Szombaton Phnom Penhben megkezdte munkáját a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront II. kongresszusa. A politikai beszá­molót Heng Samrin, az egység­front elnöke tartotta. A kongresszus delegátusai ér­tékelik az ország életének nor­malizálása területén végzett munkát, valamint a Pol Pót— leng Sary-klikk népirtó politiká­ja súlyos követelményeinek fel­számolásában elért eredménye­ket. A kongresszus kijelöli az or­szág kül- és belpolitikai, vala­mint kambodzsai gazdasági, tár­sadalmi és kulturális fejlődésé­nek további feladatait is. (TASZSZ) Moszkvába látogat a a Szocialista Internacionálé küldöttsége Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A jövő hét elején Moszkvába érkezik a Szocialista Intemacio- nálé leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó bizottságának küldöttsé­ge Kalevi Sorsa, a Finn Szociál­demokrata Párt elnöke, volt mi­niszterelnök vezetésével. A kül­döttség tagjai a Szovjetunió Kom­munista Pártjának képviselőivel és a szovjet kormány tagjaival folytatnak megbeszéléseket a fegyverkezési verseny megszün­tetésének, a fegyverzetellenőrzés­nek és a leszerelésnek időszerű kérdéseiről. A Szocialista Internacionálé küldöttsége a leszerelés kérdé­seiről már tárgyalásokat folyta­tott Kurt Waldheimmel, az ENSZ főtitkárával, Carter ame­rikai elnökkel és Mondale alel- nokkel is. *8 HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Az ENSZ közgyűlése megkezdte az általános, politikai vitát. — A londoni Zimbabwe-koníerencián a hazafias front kompro­misszumos megoldást fogadót el. — Az Elefántcsontparton mene­dékjogot kapott Bokassa excsászár, — Carter fogadta a nicara- guai külügyminisztert. KEDD: Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ közgyű­lésén. — Hivatalos közleményeket adtak ki a Bejrút közelében lezajlott Szíriái—izraeli légicsatáról. — Pham Van Dong Bagdad­ban tárgyal. SZERDA: Leonyid Brezsnyev Moszkvában fogadta a laoszi minisz­terelnököt. — A hét vezető tőkésország energiaügyi miniszterei Párizsban találkoztak. — Prágában mély részvéttel kísérték utol­só útjára Ludvik Svoboda volt köztársasági elnököt. CSÜTÖRTÖK: Bécsben megkezdődött a haderőcsökkentési tárgyalá­sok újabb fordulója. — Moszkvában szovjet—kínai előkészítő megbeszélést tartottak. — Dél-afrikai támadás Angola, rhodesiai támadás Mozambik ellen. PÉNTEK: Találgatások Washingtonban a két Gromiko—Vance meg­beszélés után. — Lemondott a dán kormány. Mobutu zaire-i el­nök hivatalos látogatása Angolában. — Bejelentették, hogy Kara- manlisz görög miniszterelnök a Szovjetunióba és Magyarországra látogat. SZOMBAT: Belgrádban ülésezik a világbank és a nemzetközi valuta­alap. — Franz-Josef Strauss kancellárjelölti programbeszéde a CSU kongresszusán. — A Kínai KP plenáris ülése után összeült a parlament is. — A pápa írországi útra indult. • Hogyan alakul a szovjet-amerikai viszony Gromiko tárgyalásai után ? Gromiko szovjet külügymi­niszter az ENSZ székhelyén két­szer is találkozott amerikai kol­légájával, Cyrus Vance-szel. Rendkívüli várakozás előzte meg világszerte a két nagyhatalom külügyminiszterének ismételt eszmecseréjét az előtt a politikai háttér előtt, amelyet az Egyesült Államokban a SALT—2. ratifi­kálása körüli végeláthatatlan hu­zavona és ezzel egyidőben vagy összefüggésben az úgynevezett „kubai szovjet jelenlét” ügye formált nyugtalanítóan komorrá. Az ENSZ-közgyűlés fórumán a szovjet külügyimniszter határo­zottan visszautasította az ameri­kai vádaskodásokat. Furcsa logi­kai bukfenccel Washingtonban egyesek erre sopánkodni kezdtek, mondván, hogy kár volt a világ- szervezet nyilvánossága elé vinni ezt a — szerintük csak a két nagyhatalomra tartozó — vitát. Nyilvánvaló, hogy Gromiko ép­pen azért is tárta a világközvé­lemény elé az ügyet, mert le akarta leplezni az amerikai hi­degháborús körök mesterkedéseit, ugyanakkor kifejezte a Szovjet­unió békés törekvéseit, és azt a szándékát, hogy normális, sőt ba­ráti kapcsolatokat teremtsen az Egyesült Államokkal. Washingtonban teljes a kap­kodás, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el sok­szor még ugyanazoknak a politi­kusoknak, vezetőknek a szájából is. Carter elnök sem marad ki ebből a sorból: egyik nap „har­ci alakulatnak” minősítette a Ku­bában tartózkodó szovjet kikép­ző csoportot, másnap viszont ar­ra figyelmeztetett, hogy nem sza­bad összekapcsolni „a SALT min­dennél fontosabb ügyét” a kubai szovjet katonai jelenlét kérdésé­vel. Számos politikai megfigyelő vélekedik úgy, hogy a Carter- kormányzat csak a saját dolgát nehezítette meg. amikor ennyi­szer és így foglalkozott és fog­lalkozik az állítólagos „kubai válsággal”. (A hét végén pél­dául a nemzetbiztonsági tanács is újra meg újra összeült.) Milyen jövő vár a Panama-csatornára? Október 1-én lép életbe az Egyesült Államok és a Panamai Köztársaság között a Panama- csatorna sorsának szabályozására megkötött szerződés, miután a múlt héten a washingtoni kong­resszus ezt a szerződést — nem minden vita nélkül — ratifikál­ta. 75 esztendeje jött létre az első megállapodás az akkor rríég el sem készült csatornáról, akkor az USA a 10 mérföld széles csator­naövezet bérletéért egy összeg­ben 10 millió dollárt tett le, to­vábbá kötelezte magát évi 250 000 dollár bérleti díj megfizetésére. 65 éve. az első világháború első napjaiban nyílt meg a rendkívül fontos vízi út, amely a Csendes­óceán és az Atlanti-óceán közötti összeköttetést teremtette meg. Az Egyesült Államok azóta is az első számú haszonélvezője a csa­tornának, a csatornaövezetnek pe­dig szuverén ura volt. A pana­mai nép 15 esztendeje kezdett igazán erőteljes formában tilta­kozni az USA gyarmatosító poli­tikája ellen. A csatornaövezetben a panamai zászlót kitűző diákok­ra az amerikai katonák tüzet nyi­tottak, 23 fiatalember vesztette életét... A másfél évtized alatt a wa­shingtoni kormányzat új, meg új engedményekre kényszerült: emelte a bérleti díj összegét, és tárgyalásokat kezdett arról, hogy mikor üríti ki a csatornaöveze­tet... még Kissinger volt az, aki tető alá hozta az első megálla­podást, de már a Carter-diplo- mácia igyekezett sikernek fel­tüntetni, hogy távoli ígéretek fe­jében (2000 után távoznak vég­leg az amerikai katonák!) sike­rült fenntartania a csatornaöve­zet bérletét. Gyakorlatilag tehát még két évtizeden át az USA ellenőrzi a stratégiai és gazdasá­• Külügy­miniszter- helyettesi szinten szov­jet—kínai tárgyalások kezdődtek kedden Moszkvában. A képen balra Leonyid Iljicsov szovjet, jobbra pedig Vang Ju-ping kínai külügy­miniszter- helyettes. • Párizsban hét vezető tőkésország energiaügyi miniszterei a júniusban megtartott tokiói csúcsértekezlet határozatairól, az importkorlátozá­sokról tanácskoztak. gi szempontból egyaránt első­rendű fontosságú vízi utat. A csatornaszerződés életbe lé­pése idején a Pentagön, az ame­rikai hadügyminisztérium a csa­tornaövezetbe irányított egy légi deszantegységet, és nagyszabású hadgyakorlatot szervezett. Látha­tóan arra számítottak Washing­tonban,1 hogy az amerikai enged­mények talán a panamai közvé­leményt újabb követelések meg­formálására késztetik. Ezzel szemben egyesek a még Theodo­re Roosevelt idejéből származó és latin-amerikai alkalmazásra szánt „furkósbot-politikát” szeretnék alkalmazni. Mi a jelentősége az úgynevezett európai parlament ülésezésének? Strasbourgban ezen a héten is­mét összeült az úgynevezett európai parlament, a Közös Piac országaiban június folyamán megválasztott képviselők testü­leté. Lételemük a vita ... hozzá­tehetjük: jó ideig még a meddő vita. Ez a parlament ugyanis nem törvényhozó testület. Hatá­rozatai legfeljebb csak némi po­litikai hatásra számíthatnak, pro- pagandacélokra lehet felhasznál­ni azt, ami Strasbourgban (és Luxemburgban) az ülésteremben elhangzik. Pálfy József • Megdöntötték Bokassa közép­afrikai császár uralmát- Képün­kön: eltakarítják Bangui utcái­ról a bukott államfő szétvert szobrait. • Rendkívüli kongresszust tart a Spanyol Szocialista Munkáspárt. Képünkön: Felipe Gonzalez főtitkár (bal oldalon) a kongresszus ülésén. (Télefoto — AP — MTI — KS) A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe Jelentős évfordulóról emlékez­nek meg október 1-én Kínában: harminc évvel ezelőtt kiáltotta ki Pekingben a Népi Tanácskozó Testület a Kínai Népköztársasá­got. 1 Az eseményt hosszú fegyveres és politikai harc előzte meg. A félgyarmati sorban tartott hatal­mas ország évtizedeken át — kiszolgáltatva az imperialista ha­talmak kizsákmányolásának és a japán fegyveres agressziónak — folytatott harcot a nemzeti meg­újulásért, a társadalmi felszaba­dulásért. A felszabadító harc vezető ere­je a Kínai Kommunista Párt volt, amely fellépett az országot kiszolgáltató burzsoá tömörülés, a Kuomintang ellen is. A nem­zetközi kommunista mozgalom rendkívül nagy jelentőségei tu­lajdonított ennek a küzdelemnek, a Szovjetunió pedig létfontossá­gú támogatásban részesítette őket. A második világháborúban ara­tott győzelem kedvező feltétele­ket teremtett a kínai nép felsza­badító harcának is: a szovjet hadsereg a japán megszállás alól felszabadította észak-kelet Kínát, s ezzel létrejött a népi erők leg­jelentősebb bázisterülete. A Kí­nai Népi Felszabadító Hadsereg nagy mennyiségű fegyvert és egyéb felszerelést kapott a Szov­jetuniótól, ami. szintén hozzájárult ahhoz, hogy 1949-ben döntő győ­zelmet arathasson az amerikai imperializmus támogatását élvező Csang Kaj-sek seregei felett. A népköztársaság kikiáltása Ufán megindult fejlődésben Kína támaszkodhatott a Szovjetunió ta­pasztalatára, s sokoldalú politi­kai-gazdasági segítségére. A Szov­jetunióval megkötött szövetség biztosította a fiatal népi állam számára a békés fejlődés garan­ciáit, a gazdasági támogatás a rendkívül elmaradott gazdaság modernizálásának megkezdésére adott lehetőséget. Sajnálatos mó­don azonban már ezekben az években jelen volt (habár nem töltött be domináló szerepet) a Kínai Kommunista Pártban az a nacionalista, hegemonista irány­zat, amelyet Mao Ce-tung és köre képviselt. A kínai pártban folyó belső harcban az ötvenes évek végén Mao Ce-tung vonala hát­térbe szorította a következetesen internacionalista erőket. Ennek következménye volt az igen nagy károkat okozó „nagy ugrás” kí­sérlete, s a pártot és a társadal­mat megbénító úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom”. A belpolitikában eluralkodó szek­tás-dogmatikus irányzat együtt járt a szovjetellenességgel, a na­cionalista külpolitikai vonallal, a nemzetközi munkásmozgalom megosztására irányuló kísérlettel. A hatvanas és hetvenes évek gazdasági-politikai válsága rend­kívül nagy kárt okozott a kínai népnek. Ezt felismerték a Mao Ce-tung halála után hatalomra került vezetők is, akik a korábbi időszak hibáiért a felelősséget a „négyek” csoportjára hárítva megpróbálkoznak kiutat találni a belső nehézségekből, a gazdasági elmaradottságból. Ez a kísérlet azonban nem jár együtt a koráb­bi külpolitikai vonallal, a szov­jetellenességgel való szakítással. A szocialista államok közössé­ge, a Szovjetunió több ízben ki­fejezte azt az eltökélt szándékát, hogy Kínával jó viszonyt tart­son fenn. Ennek a mi oldalunk­ról nincs semmilyen akadálya, s a kínai fél is jóindulatát és kész­ségét bizonyíthatja a napokban megkezdődött moszkvai tárgyalá­sokon, s elsősorban azzal, ha fel­hagy a szocialista Vietnam elleni katonai fenyegetéssel. A magyar nép nagy tisztelettel tekint azokra az eredményekre, amelyet a kínai nép az elmúlt évtizedekben áldozatos munkával, szorgalommal, tehetséggel elért, ezért — szövetségeseinkkel együtt — azt reméljük, hogy Kína visz- szatér a szocialista országok kö­zösségébe. Ebben a szellemben köszöntjük Kína nagy népét a nemzeti ün­nepén, a népköztársaság kikiál­tásának harmincadik évfor ján. , ■ A Kínai KP KB ülése Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: A Zsenmin Zsipao szombati száma közli annak a szokatlanul rövid közleménynek a szövegét, amelyet a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának szeptember 25. és 28. között, zárt ajtók mögött és az immár meg­szokott titoktartás közepette meg­tartott negyedik plénumáról ad­tak ki. A közleményből kiderül, hogy tizenkét új taggal bővítet­ték a központi bizottságot, és be­választották a politikai bizottság rendes tagjai közé a nemrég re­habilitált Peng Csent, Peking egykori polgármesterét, a pekin­gi pártbizottság volt első titká­rát, aki eddig a politikai bizott­ság póttagja volt. A központi ni‘ zottság új tagjai között találh d<; olyan rehabilitált politiku,.. ■ » mint Liu Lan-tao, Jang Se kiun, Csou Jang, Lu Ting-ji Po Li-po. A közlemény rámutat, hogy plenum megvitatta és jóváhagy Je Csien-jing marsall, a KKP alelnöke, az országos népi gyű állandó bizottságának élni szombaton délutáni, a Kínai Ne köztársaság kikiáltásának 30. év­fordulója alkalmából rendez.’, parlamenti nagygyűlésen élrno dott beszédét. A pléhumon ugyancsak véglegesítették a köz­ponti bizottság decemberi hatá­rozatát a mezőgazdaság fejlesz­tésének meggyorsításáról. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Lázár György fogadta a kuvaiti pénzügyminisztert Lázár György, a Minisztertanács elnöke szombaton hivatalában fo­gadta Abdel-Rahman Salem Al-Atiki kuvaiti pénzügyminisztert. A találkozón jelen volt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Mohammed A. A. Abu-Al-Hasan, Kuvait hazánkba akkreditált nagykövete. A ku­vaiti pénzügyminiszter magyarországi tartózkodása során vendéglátó­jával, Falu végi Lajossal áttekintette a két ország gazdasági és pénz­ügyi kapcsolatainak időszerű kérdéseit, és tárgyalt az együttműködés további lehetőségeiről. (MTI) • Todor Zsivkov Hanoiban Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével szombaton háromnapos hivatalos, baráti látogatásra bolgár párt- és kormányküldöttség érkezett a Viet­nami Szocialista Köztársaságba. A legfelsőbb szintű bolgár küldöttsé­get Le Duan, a VKP KB főtitkára, továbbá más magas rangú vietna­mi párt- és állami vezetők üdvözölték Hanoiban. A hivatalos vietna­mi—bolgár tárgyalások ma kezdődnek. Hétfőn a bolgár vendégek nagy­gyűlésen találkoznak a vietnami főváros dolgozóival. • Román felszólalás az ENSZ-ben A Román Szocialista Köztársaság külpolitikájának homlokterében az európai biztonság és az enyhülés elmélyítéséért való fáradozás áll — mondotta az ENSZ-közgyűlés ülésszakán beszédében Stefan Andrei. A román külügyminiszter hangsúlyozta: országa elsőrendű fontosságú­nak tekinti, hogy a konfliktusokat békés úton rendezzék. Andrei alá­húzta a leszerelés fontosságát, és rámutatott: Románia nagy várako­zással tekint az 1980-ban esedékes madridi értekezlet elé. • A képviselőház is megszavazta az exportellenőrzési törvény meghosszabbítását Az Egyesült Államok szenátusa után most a képyiselőház is meg­szavazta az exportellenőrzési törvény hatályának további négy évre történő meghosszabbítását. A kongresszusi vita során az enyhülés és a .szovjet—amerikai együttműködés ellenzői több diszkriminációs jel­legű módosítás elfogadását vitték keresztül, amelyek újabb akadá­lyokat emelnek a két ország közötti kereskedelem normalizálásának útjában. A módosítások egyebek között felhatalmazták a Pentagont, hogy állítsa össze a „fontos hadi technológia” listáját — azaz vegye számba azokat a „stratégiai cikkeket”, amelyeknek exportját^ a Szovjetunióba és a szocialista közösség más országaiba tilalom sújtja. Korlátozásokat vezettek be a szocialista közösség országaival foly­tatott kétoldalú tudományos-műszaki együttműködés programjainak keretében folyó „technológia-átadásra” is. (MTI) A hét három kérdése

Next

/
Thumbnails
Contents