Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

1979. szeptember 4. • PETŐFI NÉPE • 5

A széchenyivárosi példa

Szép, napfényes délután volt. Álltam a Szé- chenyiváros egyik kis parkjában. az Akadémia körút és a Lánchíd utca találkozásánál. Hallgattam a citera visongását, a duda hápogását, és figyeltem a festett házak tövében összegyűlt, több száz gyereket, felnőttet. Az egyik pad körül néhány apró gyerek és egy középkorú férfi fogócskázott. A gyerekek fején papírcsákó volt. A középkorú férfién is. Ez többeknek feltűnt. Egy másik, szintén középkorú férfi, nem is állta meg szó nélkül. Némi éllel a hangjában Petőfi sorait idézte: „Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, lovagolok fűzfa sípot fújva”.

A környéken állók többsége nevetett. Én inkább elgondolkoztam: vajon tudja-e a Petőfi-soro- kat idéző férfi, hogyan kell fűzfa sípot készíteni? Vagy kócpus- kát? Vagy parittyát? Vagy krum- lipuskát a szódásüveg csövéből? Vagy bábfigurákat a mosószeres flakonokból? És egyáltalán: ha tudjuk, megtanítjuk-e rá a gyerekeinket is? Játszunk-e eleget velük? S ha igen, mit?...

Az a nyilvános játékdélután, amelyet — népművészek bevonásával — a közelmúltban szervezett az SZMT művelődési háza. jó alkalom volt arra, hogy a felmerült kérdésekre rögtön választ is keressek.

Egy anyuka az ötödikről

Tápai Józsefné 30 év körüli fiatalasszony. Bevétel-ellenőr a Volánnál.

— Hogyan került ide? — szólítom meg.

— Itt lakom. Hallottam a nagy lármát, kinéztem az ablakon, azután megláttam a nagy nyüzsgést, hát lejöttem a három gyerekkel együtt.

— Én csak egyet látok itt maga mellett...

— Igen, a másik kettő már felment. Kaptak a népművészektől különböző szövetdarabokat, meg festéket, és most ők is festenek.

— Milyen játékkal játszanak a legszívesebben ?

— Az autó a mindenük.

— Van olyan játék, amit az anyu készített?

— Kevés, de van. Az idén is csináltam nekik bábokat, rongyból.

— Az is előfordul, hogy az apu vagy az anyu együtt játszik a gyerekekkel?

— Nekem nagyon ritkán jut ilyesmire időm. Régebben ugyan még nekiálltam focizni velük, de egyszer összetörtük a szép padlóvázát, amit a férjemtől kaptam. Nagyon sajnáltam, meg is sirattam. Azóta nem pattog labda a szobában.

Valami hiányzik

Dózsa József az ÉPSZER hegesztője. Két fia van. Az egyik tizenkettő, a másik tizenhárom éves.

— Szokott velük játszani?

— Hogyne. Állandóan azzal nyúznak, hogy csináljak nekik sárkányt. Krepp-papírból és hurkapálcikákból készítettem is már Vagy ötöt. Volt olyan, amelyek egy hétig röpködött, de volt olyan is. amelyik egy óráig sem tartott.

— Vajon miért?

— Eleinte elég sok volt a „konstrukciós” hiba. Nehézre sikerült például a sárkány farka. A későbbiek már jobbak lettek, de azokon meg összevesztek. Nem tudták eldönteni, hogy melyik röptesse először, aztán a vita hevében összetörték.

— Nem sajnálja a kárbaveszett időt?

— Én néni érzem kárbaveszett időnek, amit ilyesmire fordítok. Figyelve a mai gyerekeket, azt látom. hogy van vijjogó rendőrautójuk, szikrát kereplő géppisztolyuk, síró-beszélő babájuk, amelyik még lépeget is ráadásul, ám a legfontosabb azért hiányzik az életükből. Az az érzésem, hogy a „mindent megadok” megfosztják gyerekeiket valami nagyon fontostól: a „magam készítettem’

örömétől. Mi felnőttek csak adjuk a játékot, de magunk már nem játszunk együtt a gyerekünkkel. Elfelejtjük, hogy annak ideién mi is otthagytuk a vásárban vett plékardot vagy sallangos ostort, ha édesapánk hívott bennünket, mondjuk krumplibabát faragni.

Nemes ügy, sok támogatóval

Alighanem valami hasonló felismerések után léoett akcióba Száraz József népművelő. az SZMT munkatársa is. Hasonló felismerések ösztönözhették például annak az óriási sárkánynak az elkészítésére, amelynek a selyemből varrott, sok méternyire hátralobogó farka alatt legtöbbször 30—40 gyerek futkos visongó örömmel. Hasonló felismerések biztathatják őt azoknak a nyilvános játékdélutánoknak a kéthetenkénti megszervezésére is, amelyek során a gyerekek megtanulják egyebek mellett, hogy miként kell bábokat készíteni kukoricacsőből és más mezőgazda- sági terményekből, miként kell fakanalat faragni és így tovább. Aztán hasonló felismerésektől vezérelve ajánlhatta fel segítségét a cipőgyári Tyereskova brigád is, amelynek dolgozói nemcsak ösz- szegyűjtik a gyárban már nem hasznosítható hulladékbőröket, de arra is megtanítják a gyerekeket, hogy miként kell azokból papucsot, különböző állatkákat és dísztárgyakat készíteni — e felismeréseket méltányolva támogatta a széchenyivárosi kezdeményezést néhány ezer forinttal a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a Fémmunkás Vállalat.

Jó helyre kerül a pénz, öröm volt nézni a bőrdarabkákat vag- dicsáíó felnőtteket és gyerekeket. Már csak azért is, mert síró gyerekek vagy súlyos gondoktól gyötört felnőttek ritkán adják a fejüket ilyen foglalatosságra.

Káposztás János

KÖZÉPISKOLÁSOK, IPARI TANULÓK LESZNEK

Vélemények a bajai tanulmányi táborról

A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya augusztusban immár nyolcadszor szervezte meg a fizikai dolgozók általános iskolát végzett, továbbtanuló gyermekeinek tíznapos tanulmányi táborát a bajai Petöfi-szigeten. A megye több mint ötven településéről érkeztek fiatalok Bájára. A szép. új Radnóti Miklós Kollégiumban laktak, étkeztek, szórakoztak, tanulni pedig a (i09-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe jártak.

A kollégiumban Fischbach Rudolf tábor vezető-helyettessel, a bajai központi általános iskola tanárával, és a szakszervezetek bajai művelődési házának képviselőjével, Beck Anna gazdasági vezetővel beszélgettünk az előkészítő tábor életéről.

szereznek a diákok, magabiztosabbak lesznek a középiskolákban, iparitanuló-intézetekben. A táborlakó falusi, tanyai gyerekek az iskolán kívüli idő nagy részét , eddig a szülői ház körül töltötték el. Most a legtöbben kollégisták lesznek, s a táboréhoz hasonló körülmények közé kerülnek, vagyis számukra sok szempontból újszerű közösségi életformába csöppennek bele. Itt egy kicsit erre is felkészítjük őket.

Elérkezett az ebédidő.

Miközben a szigeti kollégium éttermében tálaltak a fiataloknak, néhányan szívesen vállalkoztak társaik nevében arra, hogy őszintén elmondják véleményüket.

Hosszan sorolják, hogy a tanulás mellett milyen élménydús szórakozási, művelődési programokat állítottak össze a diákoknak. Aznap délután például „házi” sport- versenyeken vettek részt, egyebek között sakkoztak, kézilabdáztak, asztaliteniszeztek, fociztak, este pedig játékos irodalmi és történelmi vetélkedőn szerepeltek. Ennek témakörét az általános iskolában szerzett ismeretanyagból állították össze.

mmmmm

HAZAI

TÁJAKON

A tábor vezetői sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy sokan nem éltek ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Ugyanis százharminc táborozót vártak, de csak százhe- ten jelentek meg.

— Kik és imiért maradtak távol? — kérdeztem.

— A legkülönbözőbb okokra hivatkoztak. A válaszlevelek egy részéből kiérződik: nem értették meg, hogy akiket ide küldtek,

Rácz-Kevi emlékei

Az 1877 nyarának végén költött Népdal, nem tartozik Arany János legismertebb versei közé, amely az egykori szerb lakodalmat örökíti meg tréfásan:

„Duna vizén lefelé úsz a ladik, a ladik.

Róla muzsikaszó, guzlicaszó, csimpolyaszó Hallatik;

duhaj! viszik a piros almát, barackot,

Juha}! Kevibe Szent-Endréröl menyasszonyt!"

Ez a versbeli ladik nyilvánvalóan a ráckevei Du- na-ágon úszott, amelyik az ország egyik legnagyobb befogadóképességű vízparti üdülőterületének a főutcája és — így tartják számon — hazánk h: dik legnagyobb állóvize.

Folyik vagy nem folyik?

— Hogy lenne állóvíz, ha egyszer folyó? — vetheti joggal közbe az olvasó. Igaz, folyóág, de zsilipek közé fogva, olyan lassú folyással, hogy tulajdonságait tekintve az állóvizekhez hasonlít ma. Szintje alig ingadozik, víztömege gyorsan át tud melegedni. Kellemes természetes fürdőhely, remek evezőspálya is, és horgászparadicsom ... Tizenhat sziget tarkítja (Csepel-szigetet természetesen nem számítva); s némelyiken afféle őstermészetet találhattak a csónakázó Robinsonok — amíg be nem lepték a Duna-ág partjait a kisebb-na- gyobb üdülők és nyaralók, horgásztanyák és hétvégi házak.

Ennek a hétvégeken tavasztól őszig több mint ötvenezer ember üdülését szolgáló folyóágnak — amelyet húsz község vesz körül — a szervező és ellátó központja egyre inkább Ráckeve, amelynek határában különösen festői kép fogadja a vízről és a vízen át — a kevi hídon — érkezőt.

• A gótikus templom.

• Az ábrahám- telki

kápolnarom.

Kevi Várassa

E település első oklevelét I. Ulászló király adta 1440-ben. Eszerint a szerémségi Keve rác lakóit telepítették ide a Szent Ábrahám pátriárka tiszteletére emelt templom közelébe. (Talán e hely emlékét őrzi az ábrahám- telki kápolnarom.) A települést Mátyás király emelte mezővárossá, s a XVI. századra lakóinak jó része magyarrá vált. De a mohácsi vész táján újabb déli menekülőkkel gyarapodhatott, mert az idő tájt jelenik meg a mai névalakban is őrzött előnév: Rácz-Kevi. A török feldúlja e várost is Buda elfoglalásakor, de a kevi ele visszatérnek, sőt fehérvári menekülőkkel is gyarapodnak ... Majd a város a reformációnak egyik központja lett, többek között a híres prédikátor, Szegedi Kis István működött ott. Az időből való a „Kevi Várassá- ról való szép História”.

A kastély és a templom

Miután a török alól fölszabadult a város, a török elleni harcok neves hadvezére, Savoyai Jenő lett földesura, ,s 1702-ben kastélyt építtetett. Tervezője Johann Lukas Hildebrandt volt. akinek az első munkájaként tartják számon ezt az alaprajza szerint francia hatást is, de egészében főleg itáliai építészeti befolyást tükröző kastélyt. Sajátos, hosszúkás, középrészén emeletes és kupolás, szárnyain földszintes formája már messziről feltűnik, s meghatározza a városképet. Kö- zelebből pedig barokk megoldásai jellemzőek.

A barokk egyébként is dominál a régi Ráckevén. A Kossuth utcai egykori Fekete Sas vendéglő földszintes sarokháza ennek egyik átalakított emléke. S többkevesebb átalakítással még néhány lakóház emlékeztet a régi „Kevire” az Ady Endre, az Árpád vagy az Eötvös utcában ...

Ám a legszebb emlék az 1487- ből származó görögkeleti Boldogasszony-templom. Az egyhajós, sokszögben záródó szentélyű késő gótikus templom oldalkápolnájával és külön álló, emeletein copf stílusú tornyával talán a legszebb, legeredetibb hangulatot árasztó épülete Ráckevének. Különösen délről nyújt szép látványt. Belsejében szép hálóboltozat őrzi a kései gótikát.

Hajómalmok emléke

A régi Ráckeve jellegzetes tartozékai voltak a dunai hajómalmok. Valamikor, nem is olyan régen még hat malom ingott a ráckevei ág vizén. Az igazi kévéi hajómalom két hajótestből állt: a házhajóból — amelyik a voltaképpeni malom, az őrlő volt — és a völgyhajóból, amelyre a vízikerék tengelyének másik vége támaszkodott. Az egyik szép házhajó orrán turbános fej volt ‘faragva — a török időket idézve. (Mellesleg: a helység legrégibb céhei közé tartozott a molnároké!)

Arany János tréfás versében e malmok mellett úszhatott el a vidám ladik, amelynek még a déli zsilip sem állta útját. így aztán, miközben násznépétől „hejjehujja, szitok-átok. dávoria hallatik”, amúgy ittas-mulatósan ugyancsak túlsodródott a szentendrei meny- aszonnyal a Csepel-szigeti célon:

• A kastély

„duhaj! közel már Alexinác, Kunyazsevác: Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz!"

N. F.

azoknak szükségük van rá, zömmel kis iskolákban, hátrányos körülmények között végezték az általános iskolát, s mert szeptemberben továbbtanulnak, fel kell eleveníteniük a főbb tantárgyak ismeretanyagait. A saját érdekükben.

Leveleikből idéznek.

„Fiam, Jóska nem tud részt venni a táborozáson, mert leesett a lóról és eltört a keze”... — tudatta Kunadacs-Középadacsról az egyik apuka.

„Megkaptam az értesítést, el is olvastam, de mivel nem volt benne, hogy vonattal vagy autóbusz- szal kell-e menni, így nem megyek” — írta egy kecskeméti kislány.

Volt, aki külföldi utazásra hivatkozott, mások egyéb kifogásokat, családi okokat találtak a távolmaradásra.

Megtudtam azt is, hogy az iskolaigazgatóságok igen alaposan, körültekintően jelölték ki azokat, akiknek valóban a legnagyobb szükségük van a tananyag felfrissítésére. Valamennyien szívesen tanultak a nyári szünetben. Akik szakközépiskolában vagy gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, magyar, matematika és orosz nyelv, akiket pedig iparitanulóintézetbe mennek, magyar, matematika és fizika tantárgyakból korrepetáltak, szaktanárok irányításával. Egyébként napi hat órát foglalkoztak a tananyagokkal.

Beck Anna, aki már hetedik éve intézi a tábor ügyes-bajos dolgait, így összegzi tapasztalatait:

— A tanórákon nemcsak ismételnek, hanem új ismereteket is

Bakula Zsuzsa dusnoki kislány Pécsett, építőipari szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Édesapja kőműves, rokkantnyugdíjas, édesanyja tsz-tag:

„A tábort nagyon hasznosnak tartom. Azt hittem, hogy sokkal többet kell majd tanulni, s nem gondoltam, hogy ilyen érdekesek lesznek a napi szórakozási, művelődési programok. Úgy érzem, nekem nagyon sokat segít a tábor, átt jöttem rá igazán, hogy a nyári szünetben mennyit lehet felejteni.”

Hasonlóan vélekedett a balota- szállási Vass Laci is, akinek a szülei állami gazdasági dolgozók: „Szívesen jöttem ide, s őszintén mondom, hogy már az első három nap alatt nagyon sökat tanultam, sok újat is hallottam a tanároktól, s érzem, hogy ezeket hasznosítani tudom majd a kiskunhalasi 618-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ahol vasesztergályos tanuló leszek.”

Tomp a Ildikó édesapja a döm- södi téesz lakatosa, édesanyja pedig tanítónő lakhelyükön, Szalk- szentimártonban az újtelepi iskolában :

„Én franciaszabó leszek — mondja kedves mosollyal —, s a dunaújvárosi szakmunkásképzőben tanulom ki a mesterséget. A tábori élet nekem is nagyon tetszik, nem kell sokat tanulni. Legjobban a szabad programokat élvezem.”

Ilyen volt a tábor, amely jövő nyáron újra várja majd a fiatalokat. Az elhangzott véleményeket talán üzenetként is továbbíthatjuk azoknak, akik otthon maradtak, azzal a megjegyzéssel, hogy sokat veszítettek. Rapi Miklós

ÜJ KÖNYVEK

í '■ if WM 1 í SWÍ' *,4 V* • £* fÍ >Z,f : ,í > ti* v í y ^ wZ?

Hét évszázad magyar versei

Vannak könyvek, amelyek nern hiányozhatnak a legkisebb könyvtárból sem, s ott kell lenniük közel a kezünk ügyében, hogy könnyen hozzáférhessünk. E kiadványok döntő többsége a tájékoztatást szolgálja, a gyors utána keresést, amikor adatra, információra van szükségünk; névre, dátumra, helyszínre, vagy bármi másra. E csoportba leginkább a kézi könyveket, lexikonokat, .enciklopédiákat, szótárakat, adattárakat szokták sorolni. Ezek mellett, s ezeken felül a magyar és a világirodalomból is vannak olyan kötetek, összeállítások, melyek nem csupán egy kort, vagy egyéniséget jelölnek, hanem egy egész világot.

A magyar irodalom uralkodó műfaja a líra, Janus Pannonius- tói Nagy Lászlóig európai színvonalú. A magyar költészet mindig több volt, mint csupán poé- zis: hitvallás, gyötrő, elfojtott sóhajtás, vagy ritkán felröppenő szabadságdal. Az Ómagyar Mária- siralomtól napjainkig hét évszázados a magyar költészet. Ezt a címet kapta az a válogatás, melvet minden kétség nélkül sorolhatunk a legfontosabb és legnél- k ül özhetet lenebb kézikönyvei n k

közé. Első kiadása 1951-ben jelent meg. A vállalkozás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az az élénk polémia, melv megjelenését követte. Azóta jó néhánv kiadást megért. Most — a több utánnyomás után — ötödik bővített kiadásban adta közre a Szépirodalmi Kiadó négy kötetben.

A kronológiai sorrendben felépített kötet természetesen nép- küHészetünkkel kezdődik. Líránk első. ismert alkotója. Janus Pannonius még latinul verselt, de előtte már olyan magyar nyelvű himnuszokat, siratóénekeket találunk. melvek fájdalmas hangja többet mond el a tatárok pusztította Magyarországról, mint a

legpontosabb történelmi forrásmunka. Költészetünk első igazi nagy óriása, Balassi Bálint műveiből a legfontosabbak megtalálhatók a Hét évszázad magyar versei között. Öt még ismerjük, hisz a Borivóknak való. vagy a Hogy Júliára talála ... élénken él emlékezetünkben. Sajnos, a XVII. századi névtelen énekesek, vagy ismert nevű dalnokok katona- és bújdosóversei, szerelmi énekei kevéssé. Hasonlóképpen a kuruckor lírája. Ezek között is számos költői remeket találunk, melyek egy részét dalként ismerjük (például a Zöld erdő harmatát), s nemzeti költészetünknek éppúgy szerves, s kitörölhetetlen darabjai, mint Ady vagy József Attila költészete.

Talán felesleges felsorolni a Hét évszázad magyar versei tartalomjegyzékét, s meghúzni az ívet, azok kisebb pontjait is megjelölve, hisz tudvalevő, s elté- veszthetetlen az út Csokonaitól Ariyig. E négy kötet, melynek új kiadására a kelleténél, s talán az elfogadhatónál többet kellett várni, jelentősége ebben az útmutatásban van. Mai költészetünk is helyet kapott a magyar költészet kincsesházában Váci Mihály- tól Buda Ferencig, Benjámin Lászlótól Csoóri Sándorig, örvendetes újdonság, hogy a határainkon túli magyar irodalom is végre helyet kapott. Kitekintés címmel a romániai, jugoszláviai, kárpát-ukrajnai költők verseiből kapunk becsületes válogatást, s képet a szomszédos szocialista országok magvar nyelvű költészetéről —, kár, hogy hiányzik a csehszlovákiai magyar líra bemutatása. S még egy aprócska megjegyzés : szokatlannak tartható, hogv a négy kötet két részletben került a könyvesboltokba, de ez mit sem von le az irodalomtörténeti jelentőségű. nagyszabású költészeti válogatás értékéből.

Z. F.

Felnőttek és gyerekek - a játék bűvöletében