Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-29 / 228. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 228. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 29. szombat A szolgáltató szolgáltat? 1. oldal A Rádió és Tv jövő heti műsora 5. oldal Sport 6. oldal Czinege Lajos kitüntetése MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntette ki Czinege Lajos hadseregtábornokot, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét. A kitüntetésről szóló rendelet, amelyet Leonyid Brezsnyev írt alá. azt hangoztatja, hogy a Legfelsőbb Tanács a kitüntetést a Szovjet Fegyveres Erők és a Magyar Néphadsereg közötti baráti kaDcsolatok fejlesztése és erősítésé terén szerzett érdemeiért adományozta Czinege Lajosnak- (TASZSZ) A MEGYEI NEB NAPIRENDJÉN: ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS Ünnepség a Parlamentben a fegyveres erők napja alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, s altábornagyi és vezérőrnagyi kinevezésekről döntött, bírákat választott meg és merftett fel. Végül egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Nép- köztársaság Elnö. ki Tanácsa és a Minisztertanács ezután ünnepséget rendezett a fegyveres erők napja alkalmából a Parlament kupolacsarnokában. Gazdálkodás anyaggal és termékkel az építőiparban Legutóbbi ülésén két igen fontos témát tárgyalt meg a Bács- Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Elsőként azt az összefoglaló jelentést vitatták meg a bizottság tagjai és a meghívottak, amely a nem rubel viszonylatból származó importtermékekkel és anyagokkal való gazdálkodás ellenőrzéséről készült (ennek ismertetésére később visszatérünk lapunkban). Második napirendi pontként került a NEB-ülés elé a készletgazdálkodás egyes kérdéseinek ellenőrzése című vizsgálat anyaga, amelyet a megyei népi ellenőrzési bizottság az építőanyag-kereskedelem és az építőipari ágazat több, Bács-Kiskunban működő egységeinél tartott vizsgálódásai révén gyűjtött össze. Így például az Alföldi TÜZÉP Vállalatnál, a BÁCS- ÉPSZER-nél, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatnál, továbbá a Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalatnál és a jánoshalmi, a soltvadkerti és a kiskunfélegyházi építőipari szövetkezeteknél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a termékforgalmazás és a készletgazdálkodás javításával összefüggő egyes határozatokat hogyan teljesítették, végrehajtásukat milyen körülmények akadályozták? Megállapította a NEB jelentése, hogy a TÜZÉP Vállalat készletgazdálkodási tevékenysége alapjában megfelelő. A termékforgalmazás ésszerűsítése, a készletgazdálkodás javítása érdekében a vizsgálatot megelőző időszakban is (1.977—79) több intézkedést tettek. Szorgalmazták például az anyag- biztosítási szerződések megkötését, működési területükön három VOLÁN vállalattal kötöttek együttműködési szerződést, két új szakbolttal fejlesztették hálózatukat. A tervezési munka körültekintő, éves feladataikat intézkedési tervben rögzítik, s az összkészlet forgási ideje az 1977. évi hatvankét napról a mostani év első felében már ötvenhét napra csökkent. Emellett azonban az egyes területeken még további belső tartalékok vannak, amelyek feltárásával a gazdálkodás hatékonysága javítható. Kedvezőtlen jelenség viszont, hogy az úgynevezett szakmán kívüli áruk forgási ideje a vizsgált időszakban 73-ról 90 napra emelkedett. Érthetetlen — noha nem egyedüli tapasztalat —, hogy a szállító vállalatok többsége nem tekinti egyenrangú félnek a TÜZÉP-et. A szerződéses kapcsolatok egyoldalúak, kár, hogy a vállalat ennek ellenére nem tett intézkedést a szerződési fegyelem érvényesítésére, nem élt kötbérezési jogával. Az elmúlt évben például az ÉRDÉRT Vállalat több, mint hétezer köbméter fenyőárut — a tervezett beszerzésnek húsz százalékát — nem szállította időben, de gömbfából még ennél is nagyobb lemaradása volt. Nem jobb az idei tapasztalat sem: 52 ezer méter vb- gerenda, 21 ezer méter vb-áthida- ló és 430 ezer darab födémbélés szállítását nem teljesítették a szerződéses partnerek. A népi ellenőrök megállapították azt is, hogy az anyagtárolás és az anyagmozgatás rendkívül kedvezőtlen a TÜZÉP-nél, s ez indokolttá teszi, hogy a jövőben kiemelt szerepet kapjon a korszerűsítés. A vizsgált építőipari vállalatok anyag- és készletgazdálkodási belső rendszere, szervezete ügyrendi- leg szabályozott. Ezzel szemben az építőipari szövetkezetekben az anyaggazdálkodás döntően csak az anyag megrendelésére, beszerzésére korlátozódik, a felhasználást már nem követik nyomon. Nem jellemző az olyan anyaggazdálkodási terv, amely a termelés bővítése mellett a fajlagos felhasználást, az anyagköltség csökkentését tartalmazná. Sok esetben a szükségletek felmérése — főleg a szövetkezeteknél — elmarad, csak tapasztalatok alapján terveznek. Az anyagellátás, beszerzés terén a vállalatok biztonságra törekszenek. Jellemző, hogy a nehezen beszerezhető anyagokat sok esetben szükségleten felül és az indokoltnál korábban rendelik meg, egyszerre több szállítótól is. A készletérték emiatt is növekvő tendenciát mutat 1975-höz képest. Ezt a növekedést azonban indokolja az építőanyagok árváltozása és az építőipari igény emelkedése. A termeléshez felhasznált anyagokra készletnorma alig található és a felhasználás összefüggéseit nem vizsgálják. A felhasznált anyagokkal történő elszámoltatás részben megtörténik, de teljeskörűen még a tanácsi vállalatoknál sem. Az elfekvő készletek felmérése, feltárása még mindig nem folyamatos, főleg az építőipari szövetkezetekben. Az ilyen készletek értékesítésére tett intézkedések csekély eredményt hoznak. A Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalatnál például az 1 millió 200 ezer forint értékű elfekvő készletből csak 50 ezer forint értékűt tudtak hasznosítani. Különösen kedvezőtlen a részlegek, munkahelyek anyagkezelése, tárolása. Az áruféleségek külön tárolása nincs megoldva, az anyagkartonok vezetése hiányos, nincs méret és minőség feltüntetve. Ez akadályozza a készletek mozgatását, meghatározását, az anyaggazdálkodást. Átfogó készletgazdálkodási vizsgálatot csak egy szövetkezetnél végeztek, de a felügyeleti szervek elemző vizsgálatot nem folytattak, a készletgazdálkodás javítására intézkedést nem tettek. A megyei népi ellenőrzési bizottság ülésének további részében beszámoló hangzott el a két ülés között végzett munkáról, majd a testület tanácskozása bejelentésekkel ért véget. / G. S. Az ünnepség elnökségében foglaltak helyet: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai bizottságának tagjai; Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Papp Árpád, a munkásőrség országos paA mai napon a fegyveres erőket ünnepeljük. Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a kormány, és valamennyi magyar dolgozó nevében tisztelettel és megbecsüléssel köszöntjük fegyveres erőinket és testületein- ket: a Magyar Néphadsereg, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség minden tagját, akik fegyverrel a kézben, esküjükhöz híven, tisztességgel és becsülettel teljesítik kötelességüket, amit népünk bízott rájuk. Most, amikor a fegyveres testületeket és tagjaikat köszöntjük, akkor egyben emlékezünk a múltra is, Rákóczi kurucaira, Kossuth honvédéire, a Tanácsköztársaság vöröskatonáira, akik példát adtak, mert hittel, odaadással, semmilyen áldozattól vissza nem riadva védték a hazát, harcoltak a függetlenségért, a társadalmi haladásért A fegyveres testületeknek a haza védelme ma különösen szent kötelessége. Azért, mert a történelemben most először van szó többről, mint a haza puszta védelméről. Hiszen egy olyan társadalmi rendszert is védelmeznek, amely még nem is oly régen a dolgozóknak, az elnyomottaknak csak álmában élt és amely a mi időnkben valósult meg. Büszkék lehetnek a fegyveres testületek, és büszkék lehetnek e testület tagjai, amiért ilyen hazát, ilyen társadalmi rendszert kell védelmezniük. rancsnoka, Rácz Sándor és Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetői. Déli 12 órakor kürtszó har- sant, majd a kinevezésre és kitüntetésre felsorakozottak nevében Mórocz Lajos vezérőrnagy, seregtestparancsnok jelentést tett Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács helyettes elnökének. Ezt követően felcsendült a Himnusz, majd Gáspár Sándor mondott ünnepi köszöntőt. A költővel együtt mondhatjuk: S hogy mindazt, amihez közöm van dédelgessem, védjem, javítsam: ez már gondom, jogom. Szemem előtt a teljes élet, saját egem borul fölém: egy ország a birtokoml Emelt fejjel és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, van mit védenünk, van mit féltenünk. A magyar dolgozók élete először alakult úgy a történelem során, hogy hazájukban nyugodtan, békében és létbiztonságban élhetnek; dolgozhatnak; hogy anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodhatnak, gazdagodhatnak, emberhez méltón élhetnek. Aki ebben az országban él 1- legyen az munkás, paraszt vagy értelmiségi —, jól tudja, hogy ez az élet nem köny. nyen született meg és alakult ilyenné. Eredményeinket sok munkával, verejtékkel és küzdelemmel hoztuk létre. Érthető, hogy népünk ezért is becsüli és vallja magáénak. Mélyen átérzi, hogy amit létrehoztunk, az nem kevés, de azt is tudja, hogy ennél még többet akarunk. Társadalmi céljaink és ebből fakadó feladataink ismertek. Ezek megvalósítása nem óhaj, hanem kemény és következetes munkát követel a jövőben még inkább, mint eddig. Csak szorgalommal és gonddal elvégzett munkával, felelősség- és hivatástudattal tudunk továbbhaladni ezen az úton, amelyen járunk. Ma békében élünk, és mindent elkövetünk azért, hogy a jövőben is így élhessünk. Ezért tartjuk kötelességünknek a fegyveres erők fejlesztését. A béke megőrzése kívánja ezt. Ezért erősítjük és fejlesztjük néphadseregünket. Ezért erősítjük szövetségi rendszerünket. Ezért veszünk aktívan részt a Varsói Szerződés szervezetének tevékenységében. Mindig biztonsággal számíthattunk és a jövőben is számíthatunk a Szovjetunió és a szocialista országok erejére. Olyan közösségnek vagyunk a tagjai, amilyen közösséget csak céljaink azonossága, elveink tisztasága és igazságának ereje hozhatott létre. A Magyar Néphadsereg szoros együttműködésben a Varsói Szerződés fegyveres erőivel, oltalmazza a békét, országaink biztonságát, őrködik hazánk és nemzetünk függetlenségén. Hozzáértően, fegyelmezetten és szervezetten végzi feladatát a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség. Felelős és áldozatkész munkájukkal méltóan töltik be hivatásukat: őrzik határaink sérthetetlenségét, védik a törvényes rendet és a közbiztonságot. Népünk külön is tisztelettel adózik azért, hogy hazánk fegyveres testületéi — alapvető kötelességük teljesítése mellett — részt vesznek fontos népgazdasági feladatok megoldásán, elemi csapások elhárításában, emberéletek és anyagi értékek megmentésében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, szocialista államunk messzemenően gondoskodik arról, hogy néphadseregünk, határőrségünk, rendőrségünk és munkásőrségünk rendeltetésének megfelelően működjék; hogy a jövőben is maradéktalanul elláthassa a feladatából rá háruló kötelességeket. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk elismeréssel adózik a fegyelmezett és eredményes munkáért: gondoskodással, szeretettel és megbecsüléssel övezi őket. Ezekben a napokban szerte az országban az üzemekben, a termelőszövetkezetekben, a hivatalokban és az iskolákban — ünnepélyes külsőségek között köszöntik fegyveres erőinket, szocialista vívmányaink védelmezőit. Hazánk minden állampolgára jóleső érzéssel nyugtázza, hogy fegyveres testületeink minden tagja becsülettel teljesíti kötelességét. Meggyőződésünk, hogy fegyveres erőink egésze és minden tagja a jövőben is ezt teszi; így válaszol a bizalomra. Az eltsrcerésnek és bizalomnak a kifejezése, hogy a fegyveres erők napja alkalmából a fegyveres erők és testületek tagjai — továbbá a társadalom más területein a honvédelem érdekében dolgozók — közül jelentős számban részesülnek magas fokú elismerésben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa e napon a fegyveres erőink és testületeink számos tagját tüntette ki kimagasló érdemeiért, illetve adományozott részükre magas rendfokozatot. Köszöntöm önöket és gratulálok valamennyi kitüntetett és kinevezett elvtársnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Miniszter- tanács — és a magam nevében. Azt kívánom mindnyájuknak — és az önök közvetítésével a fegyveres erők, testületek minden tagjának, a honvédelem érdekében dolgozóknak —, hogy a jövőben is jó erőben és egészségben teljesítsék a kötelességükből és hivatásukból fakadó megtisztelő feladatukat. Emberi sorsukban, a magánéletükben mindannyiuknak boldogságot kívánok. Kinevezések, kitüntetések Ezt követően Gáspár Sándor tábornoki kinevezéseket és kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács Kárpáti Ferenc és Kovács Pál vezérőrnagyokat, valamint dr. Kamara János és Karasz Lajos rendőr vezérőrnagyokat al tábornaggyá; Kamuti Sándor, Komáromi István, dr. Lapos Mihály, Lindner Miklós, dr. Simon Sándor, Siska József ezredeseket, továbbá Ambrus Sándor, dr. Győrök Ferenc és dr. Siklói György rendőr ezredeseket vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács a fegyveres erők napja alkalmából, a haza védelmében rájuk háruló feladatok ellátásában, a közrend biztosításában, valamint a szolgálat teljesítésében elért kimagasló eredmények elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Bohunka Gyula vezérőrnagynak, Gombos Gábor vezérőrnagynak, dr. Kertész Imre rendőr ezredesnek, és dr. Langer Gyula orvos ezredesnek. A Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést 66-an, a Munka Érdemrend arany fokozatát ketten, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet 153-an, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát egy, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig két kitüntetett vehette át. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. SZÁLLÍTÁS, MINŐSÉG, VÁLASZTÉK Gáspár Sándor beszéde A fogyasztói érdekvédelemről tanácskoztak A fogyasztói érdekvédelem több fontos kérdését tűzte napirendjére az a tanácskozás, melyet tegnap tartottak Kecskeméten, a megyei népfrontbizottság székházéban. Az eszmecserén az elnöklő Farkas Józsefen, a népfront megyei titkárán kívül részt vett dr. Radó István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gazdasági szakértője, Miklós Zoltán, a NEB megyei elnöke, Hrebik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese és Nagy Béla, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. Valach István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője bevezető előadásában elmondotta: — A magyar belkereskedelem kínálata napjainkban közel kétszázezer árucikkre tehető. Ez képezi az alapját Bács-Kiskun megye kereskedelmi ellátásának is. Az ország legnagyobb megyéjének majdnem hatszázezer fogyasztója nap mint nap kapcsolatba kerül a kereskedelemmel. Könnyű belátni, hogy a fogyasztói érdekvédelemnek a minőségi hibák, a súly csonkítás és a téves számolás leleplezésén túl, egyéb meghatározó szerepe is van. Elsősorban a jó fogyasztói közérzet megteremtésével, a vásárlási körülmények állandó javításával, az igényekhez igazodó árukínálattal mindinkább erősödnie kell annak a kereskedelmi gyakorlatnak, amellyel mintegy elébe megyünk a vevőknek, a vevők kívánalmainak. A jól felfogott fogyasztói érdekvédelemnek ez is egyik mércéje. A jó fogyasztói közérzetet jórészt a korszerű kereskedelmi hálózattól várjuk. Éppen húsz éve adták át rendeltetésének a megye első önkiszolgáló üzletét, és ma már ott tartunk, hogy az élelmiszerek 70 százaléka a korszerű ABC-ben kerül a vevők kosarába. Mi több: száz forintból nyolcvanat a kereskedelmi forgalomban költ el a lakosság. Sajátos napi feladatot ró a megyei kereskedelemre, hogy több mint százezer, tanyán élő fogyasztóról is gondoskodni kell. Ma sem, és a jövőben sem lehet ellátatlan, „sötét foltja" a megyének, ahol továbbra is érvényes az a kereskedelempolitikai törekvés, hogy a viszonylag legeldugottabb települések lakói is hozzáférjenek minden lényeges, az alapellátást szolgáló áruféléhez. Jogos a tanyán élőknek az az igénye, hogy az otthonukhoz legközelebb eső község, nagyközség boltjaiban legyen mindenkor alapvető ruházati cikk az élelmi- szeripari termékek mellett: munkásruha, bakancs, pamut, méteráru és minden egyéb, ami a napi létfenntartáshoz nélkülözhetetlen. Az sem lehet közömbös, hogy a tél közeledtével a TÜZÉP 12 nagy telepe mellett a 18, áfész- kezelésben levő tüzelő- és építőanyag-árusító lerakat megfelelően készül-e a még hagyományos fűtőanyagot használók ellátására. A kora őszi tapasztalatok több helyen arra figyelmeztetnek, hogy óvakodnak — főként a kalocsai járás szövetkezeti kereskedelmében — a szenet és az egyéb szilárd fűtőanyagot megfelelő meny- nyiségben tárolni. Mondanunk sem kell, hogy ez a szemlélet mennyire hátrányosan érinti azoknak a helységeknek a lakóit, akik szénfűtésre vannak berendezkedve. Remélhetőleg azonban a helyi áfészek végül is nem a 24. órában kezdik meg tárolóhelyeiket feltölteni! A tanácskozáson többen kértek szót. Fellegi Tamás, a Nagyító című lap képviseletében helytelenítette, hogy egyes kereskedők a gyártóktól átvesznek hibás, rossz terméket is, holott a selej- tet egyenesen oda kellene visszaküldeniük, ahol azt előállították. Sohajda Ferenc, a BÉK igazgatója hasonló gondolattal foglalkozott, majd kitért a szavatossági idők körüli visszásságokra, amelyet az áru hosszadalmas szállítása és nehézkes elosztása okoz. Sérelmesnek mondotta egyes szállítók eljárását, amely- lyel „sakk-matt” helyzetet teremtenek az üzlet és olykor a vevő számára is. Például felerészben még érvényes, felerészben pedig már lejárt szavatosságú termékkel érkeznek a szállítók, és csak úgy hajlandók a boltosnak átadni a friss árut, ha egyúttal a régit is átveszik. Ez aztán további felesleges bonyodalomra vezet. Dr. Túri Dezső, a kalocsai NEB elnöke a gazdaságtalan szállításokat tette szóvá, Katona Margit Kiskunmajsáról pedig azt a panaszt említette meg, hogy a drága pénzen vett televízió vagy mosógép sok esetben pár napos használat után tönkremegy, javításra szorul, és emiatt a fontos gépeket sokáig kénytelenek nélkülözni a fogyasztók. K — 1. a
