Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

\ 4 • PETŐFI NÉPE 0 1979. szeptember 4. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST energetikai programja Hozzátartozik a munkahelyi közérzethez A szocialista világ nem szűköl­ködik természeti erőforrásokban: a szocialista országokra jut a vi­lág energetikai potenciáljának kétötöde, ezen belül a szénkészle­tek 77 százaléka, a tőzegkészle­tek háromnegyede, a palakészle­tek fele. De szünteelenül nőnek az igé­nyek is, sőt gyorsabban, mint a tőkés országokban: hiszen a szo­cializmusban a gazdasági haladás üteme jóval gyorsabb. Az egyik leggyorsabban fejlődő szocialista ország, Bulgária 20 év alatt tizen­kétszeresére növelte energiará­fordításait. Magyarország pedig megháromszorozta gazdasága energiafogyasztását. Atomenergia Az érem másik oldala az a ked­vezőtlen hatás, amelyet a tőkés világpiac konjunkturális ingado­zásai elsősorban a kelet-európai szocialista országok népgazdasági mérlegére gyakorolnak. „Nem lenne helyes azt feltételezni — ír­ta a csehszlovák Rudé Pravo —, hogy minket nem érintenek a kü­lönböző nyersanyagok importja területén kialakult feltételek. Kül­kereskedelmi kapcsolataink har­madrésze a tőkés országokra jut, ezért az új feltételeket gondosan figyelembe kell vennünk, és min­denekelőtt felül kell kerekednünk rajtuk a szocialista gazdaság min­den eszközével.” Nemzetközi méretekben ma a legfőbb ilyen eszköz a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Erre irányulnak a hosszú távú együttműködési célprogramok, amelyeket tavaly fogadott el a KGST XXXII. ülésszaka. Az egyik célprogram a szocialista országok tüzelőanyag-. energetikai és nyersanyagbázisának megszi­lárdításával foglalkozik. A prog­ram értelmében a probléma meg­oldásának egyik legfőbb módja az atomenergiaipar gyors ütemű fejlesztése. Manapság így takaré­koskodhatunk leginkább a kő­olajjal és a földgázzal. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunió összesen 13— 15 millió kilowatt kapacitású új atomerőművét épít saját terüle­tén. az európai KGST-tagorszá- gokban pedig a "következő évtized elején már 25, összesen 12 millió 500 ezer kilowatt kapacitású atomerőmű fog működni. A hosz- szú távú együttműködési célprog­ram ezekben az országokbah' va­lamint Kubában összesen 37 mil­lió kilowatt kapacitású atomerő­mű építését irányozza elő. Szénkészletek A szocialista államok helyzete szöges ellentétben áll a nyugati országok atomenergia-iparának visszafogott fejlesztésével. A ve­zető tőkés országokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet közelmúlt­ban nyilvánosságra hozott adatai szerint a nyugati országok 1985- re közel 30 százalékkal kevesebb villamos energiát termelnek majd az atomerőművekben az eredeti­leg tervezettnél. Ez részben a köz­vélemény tiltakozásával is össze­függ, amelyet nyugtalanítanak a biztonsági problémák, és kapcso­latban van a magáncégek és a polgári kormányok garanciáival szemben tanúsított bizalmatlan­sággal. 1971-től csupán az NSZK- ban 150 üzemzavar fordult elő az atomerőművekben. A szocialista országokban az emberek és a kör­nyezet biztonsága az atomerőmű­vek építésének legfontosabb kri­tériuma. Hogy milyen szigorúan betartják ezeket az intézkedése­ket, bizonyítja akár a bolgár Koz- loduj atomerőmű példája is, amely kibírta a 8-as erősségű földrengést. Az erőművet szovjet mérnökök tervezték. Az együttműködési célprogram másik fontos iránya a szilárd tü­zelőanyagokból rendelkezésre álló saját források kitermelésének nö­velése és az erőforrások haszno­sításának javítása. Gazdaságtalan volna veszni hagyni az ilyen óriá­si tartalékot, hiszen elegendő, ha megemlítjük, hogy a Sziléziai­medencében összpontosul az euró­pai szénkészletek közel harmad­része. Jelenleg az energiahordozó­termelés gyors ütemben bővül minden egyes KGST-tagország- ban, még azokban is, amelyek ko­rábban túlzottan az olajra orien­tálódtak. Nagy érdeklődés mutat­kozik a többi ásványkincs, pél­dául a román pala iránt is. A program összeállítói pontosan tud­ták, hogy az atomerőművek min­den előnye ellenére a hőerőművek még sokáig meghatározó szere­pet játszanak majd az energiapia­con. Ezért előirányozták az e te­rületen folytatott együttműködés megerősítését. Űj források A program értelmében tovább kell fejleszteni a KGST-országok egyesített villamos energetikai rendszereit. A fejlesztés alapjául a Béke energiarendszer szolgál, amelynek diszpécserközpontja Prágában működik, .valamint a Szovjetunió egységes villamos energetikai rendszere. Ez a legnagyobb nemzetközi energiarendszer, amelynek egyik vége a Csendes-óceán partjainál, a másik Közép-Európában van. A program más, nem kevésbé fontos fejezetet is tartalmaz, pél­dául az új energiaforrások hasz­nosításával kapcsolatos távlati tudományos kutatások lefolytatá­sát ami természetes is a tudo­mányos-technikát' forradalom év­századában. Vagy például a nyersanyagtermelés, -feldolgo­zás, -szállítás és a technológia­alkalmazás minden stádiumában az ésszerű tüzelőanyag- és nyers­anyag-hasznosításban és takaré­kosságban való együttműködés. A kijelölt intézkedések bekerül­nek a KGST-tagországok követke­ző ötéves nemzeti terveibe, a sok­oldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervébe. Ily módon a hosszú távú együttműködési cél­programokkal együtt alapját ké­pezik a népgazdasági tervek koor­dinációjának. A program megva­lósítása lehetővé teszi, hogy a szocialista országok az energiavál­ságtól való félelem nélkül fejlesz- szék gazdaságukat. (ÄPN—MTI) A termelőszövetkezetek III. országos kongresszusa hangsú­lyozottan foglalkozott a szövetkezetek szociálpolitikai munká­jával. Megállapította többek között, hogy a tagság élet- és munkakörülményei sokat változtak. A szövetkezeti paraszt­ság nagyra értékeli a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, a nyugdíj, a családi pótlék, a betegsegélyezés feltételi rendszerének javulását. A különböző dolgozói rétegek társadalombiztosítási jogának, az ellátás színvonalának egységesí­tése alapján 1975-ben intézkedtek a .tekintetben, hogy a mezőgaz­dasági dolgozóknál is fokozato­san a más munkaviszonyban lé­vőkhöz hasonlóan alakuljon a nyugdíjkorhatár. Ezt követték egyéb intézkedések. Többek kö­zött a gyermekgondozási segély kiterjesztése, a termelőszövetke­zetekké átalakult szakszövetkeze­tek társadalombiztosítási hely­zetének rendezése, ezenkívül szá­mos egyéb jogszabály. Az önsegélyezés keretében Mindezek ellenére még vari különbség a szövetkezetekben dolgozó tagok és az élet más területein munkaviszonyban ál­lók társadalmi és szociális ellá­tásában. Erről a fontos kérdés­ről tanácskoztak nemrégiben a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezet Területi Szövetségének elnökségi ülésén. A téma ritkán szerepel a szövetkezetekkel kap­csolatos tanácskozásokon, éppen ezért figyelmet érdemel és az el­nökségi ülésén is élénk vita ala­kult ki arról, hogy miként lehet­ne az intézkedéseket tovább fi­nomítani. Természetesen az ed­dig elért eredmények nagyon je­lentősek, erről sem szabad meg­feledkezni. Hiszen azelőtt a pa­rasztság nem részesült olyan ál­lami. támogatásokban, amelyeket a szocializmus építése tett lehe­tővé. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok önsegélyezés keretében a termelőszövetkezeti törvény és annak végrehajtási jogszabályai alapján betegségi, illetve szülési segélyre jogosultak, .tehát nem táppénzt, illetve terhességi, gyer­mekágyi segélyt kapnak. A tör­vény szerint a segélyek mértékét a mégelőző naptári évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 50—75 százaléka közötti érték­határban, a szövetkezetek alap­szabályaiban határozzák meg a helyi sajátosságok és tapasztala­tok figyelembevételével. A szö­vetség körzetében legáltaláno­sabb a 60 és 75 százalék közötti arány alkalmazása. Természete­sen ennek feltételei vannak, el­sősorban az, hogy a betegségét megelőző esztendőben meghatá­rozott teljesítményt érjen el a tag. Férfiaknál legalább 1500, a nőknél 1000 órát. Ez az előírás szövetkezetenként változhat, amennyiben magasabb az előző évi teljesítmény, növekedik a se­gélyek mértéke. Szülési segély esetében a szü­lésit megelőző egy év időszakában ezer óra munkateljesítmény a kö­vetelmény. ENERGIA ÉS TAKARÉKOSSÁG Üzemilapokbanolvastuk Az üzemi újságok a vállalatok, állami gazdaságok és szövetke­zetek belső demokráciájának , fontos tényezői. Először is azért, mert általuk eggyel több csator­nán. áramlanak a közérdekű in­formációk a nagy .kollektívák tagjaihoz. Másodszor pedig azért, mert az üzemi lapok olvasói, munkások és mezőgazdasági dol­gozók „hallathatják” a közös ügyekkel, a gondokkal és ered­ményekkel kapcsolatos vélemé­nyüket, vagyis írhatnak ezekbe az újságokba. Ha maguk nem ragadnak tollat, felhívhatják a szerkesztők figyelmét a nyilvá­nosság elé kívánkozó témákra. Ez utóbbi megnyilvánulásért mond köszönetét olvasóinak au­gusztusi számában a Bács-Kiskun megyei Áilla.tforgalmi és Húsipari Vállalat Híradója a negyedik ol­dalán. Fellendülőben az újítómozgalom Mellette Az újítási mozgalom­ról címmel Kukucska János írá­sát olvashatjuk: „Vállalatunknál az újítási mozgalom fellendülő­ben van. Ennek egyik bizonyíté­ka, hogy július 23-ig huszon­nyolc újítást nyújtottak be dol­gozóink. Korábban éves viszony­latban mindössze 15—20 újítás született nálunk. Az újítások színvonala is emelkedett." Ennek okát abban látja a szer­ző, hogy az idei újítási feladat­terv sokkal konkrétabb. mint például az előző évi volt. Növeli az újítási kedvet az is, hogy a kitűzött jutalmak nagyobbak, mint korábban voltak. „A technológia betartása és be­tartatása mindannyiunk köteles­sége, munkánkat segíti” — jut el cikkét befejezve a végkövet­keztetéshez Dobos György. A Változó technológia című elemző írás feladatmeghatározással in­dul: „Vállalatunk feladata a me­gye lakosságának jó minőségű és megfelelő mennyiségű hússal és húskészítménnyel való ellátása. Ez nem egyszerű feladat, mert a húsipari termékek széles skáláját kell produkálni. A termelés és gyártás egyik alapvető követelménye, hogy minden munkaműveletre meg­felelő technológiai utasítás álljon rendelkezésre, mert enélkül szab­ványos és gazdaságos készítmény gyártása nem lehetséges. A tech­nológiai utasítások előírják az egyes munkafolyamatok helyes sorrendjét, az elvégzendő munka mozzanatait. A változó gépi be­rendezések és folyamatok megkí­vánják a technológiai előírások állandó karbantartását és ezzel egyidőben ezek betartását. Az elmúlt években az elkészí­tett technológiai és műveleti uta­sításoknál volt lemaradásunk. Ezen a téren most előrehaladás történt... Módosításra került a nyári turista felvágott technoló­giája. Kizártuk a daráló haszná­latát. a struktúrát cutteron ala­kítjuk ki, így az anyagmozgatás lényegesen csökken. A marha­bontás és csontozás területén a gyorscsontozás bevezetése növel­te a kapacitást, csökkentette a létszámszükségletet.” A „húsosok” Híradója foglal­kozik a felvásárlással, a munka­körülményekkel, s fotókkal is bemutat munkahelyeket. Az első oldalát a húsipari kutatók buda­pesti', 25. jubileumi kongresszu­sának szenteli. A nőpolitikái határozatok végrehajtásáért A fenti címet már a Kecske­méti Konzervgyár augusztusi üzemi lapjában olvasituk. A szer­ző,. Cseri Károlyné ezt írja: „A nőpolitikái határozatok végre­hajtása vállalatunknál kiemelt feladat, mivel dolgozóink 57,5 százaléka nő. A nők jelentős ré­sze a termelésben, a feldolgozó vonalak mellétt dolgozik, így a határozatok megvalósítása fontos gazdasági feladat is, mivel a munkahelyi körülmények javítá­sa, a szakképzettség emelése együtt jár a termelékenység fo­kozásával, jobb minőségű termé­kek előállításával.” A nők nagy része a szezonban 12-órázik, s vasárnap is dolgo­zik. „Ebből a szempontból külö­nösen nehéz a vidékről bejáró asszonyok helyzete — olvashat­juk a cikkben —, mert a 12 óra munka mellett, előtte és utána egy-egy órát a lakóhelyükre való utazásai töltenek. Naponta tíz óra marad arra. hogy családju­kat ellásák, pihenjenek. Ezért nehéz megoldani a továbbkép­zésüket.” A vállalati nőbizottság, amit lehet, megtesz a nődolgozókért. Segít, a gyerekek óvodai elhe­Sok millió forint A betegségre és a szülési se­gélyre vonatkozóan fontos szö­vet: keze ti, társa Ja lo m pol i t ika i feladat, hogy a közös gazdaságok a belső alap- és jogszabályaik­ban rugalmasan intézkedjenek. Vegyék figyelembe a munkatel­jesítésen túl az életkort, a tag­sági időt. az eltartottak számát és így tovább. Gyakran szóba kerül manap­ság — ezen a tanácskozáson is megemlítették —. hogy célszerű­nek látszik a tagsági viszonynak társadalombiztosítási szempont­ból a népgazdaság más ágazatai­ban dolgozók munkaviszonyával egyenértékű meghatározása. il­latve a feltételek azonosítása. Sürgeti ezt a több fhelyen ta­pasztalható foglalkoztatási gond is. A szövetség körzetében beteg­ségre és szülési segélyezésre a részesedési alap 2.6. illetve az aktívan dolgozó tagok részesedé­sének 4,4 százalékát fordítják át­lagosan. A kifizetett szülési és betegségi segély a mezőgazdasá­gi és szakszövetkezetekben 1977- ben csaknem 27 millió, tavaly 32 millió 700 ezer forint volt. Az összehasonlító számok mutatják, hogy a kifizetett összeg egyre emelkedik. Nyitott kérdések A mezőgazdasági szövetkezetek a társadalombiztosítási szolgálta­tások fedezésére a részesedési alap 13 százalékának megfelelő járulékot fizetnek. Ennek alapján a dolgozók jogosultak baleseti táppénzre, családi pótlékra, nyug­ellátásra és egyéb szolgáltatá­sokra. Az üzemi balesetekből származó táppénzes napok Száma például 1976-ban 50 ezer volt, ta­valy 45 ezer 700. Az anyasági segélyek száma az utóbbi kéit év­ben csökkent, a gyermekgondo­zási segélyben részesülők száma 1978 decemberében a termelőszö­vetkezetekben 1260 személy volt. A szakszövetkezeteknél negyven. A családi pótlékban részesültek száma 1977-ben 5,1, 1978-ban 7,2 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A megyében tavaly már 32 ezer szövetkezeti tag kapott nyugdíjat, illetve járadékot. Ez; a tagságnak csaknem 40 százalé­ka. A nyugdíjösszeg átlaga ala­csonyabb, mint a más gazdasági ágazatokban dolgozóké. A tanács­kozás vitájában megállapították, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdaságban még nagyon kezdetleges. Például a csökkent munkaképességűek foglalkozta­tása nincs rendezve. Vannak olyanok, akik egészségi állapodtuk miatt nem képesek munkát vé­gezni, például rokkantak, s nyug­díjuk sok esetben a szolgálati idő hiánya miatt nincs megoldva. A területi szövetség ezeket a gondokat továbbítja az illetéke­sekhez. Igyekszik segíteni á tár­sadalombiztosítási ismeretek pro­pagandájában, a tagok tájékoz­tatásában. A tanácskozáson ugyanis kiderült, hogy e tekin­tetben még sok a tennivaló. Fon­tos a szövetkezetekben a társa­dalombiztosítási tevékenység to­vábbi fejlesztése, a szociális bi­zottságok munkájának javítása és ezzel kapcsolatban a munka- és egészségvédelemmel való fo­kozottabb törődés. Mindez azért időszerű, mert hozzájárul a munkahelyi közér­zet javításához. Legalább annyi­ra jelentős, mint a munkaalka­lom, vagy a megfelelő jövedelem biztosítása. K. S, • Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyára 1979 ben tíz száza­lékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlet­termelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt százalékát exportálják. (MTI-fotó: Tóth Gyula felv. — KS) lyezésében, közreműködik egész­ségük védelmében. Munkájában segítséget kap a gazdasági ve­zetőktől, a Vöröskereszttől, a szo­cialista brigádoktól. Kevesebb volt a baleset, Har­mincféle bébiétel, Testedzés rendszeresen — még néhány „be­szélő” cím a Kecskeméti Kon­zervgyár Híradójából. Készülődés az őszi betakarításra „Minden évben jól előkészí­tett, szervezett és fegyelmezett munkavégzést igényel a szőlő és a gyümölcs betakarítása” — szögezi le a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdasági Üzemi Híradójá­nak legújabb számában megje­lenít tudósításában Hajma Géza. A következőkben elmondja, hogy a gépi feltételeket már tavaly megteremtette a gazdaság új eszközök vásárlásával. A sa­ját munkaerő pótlására idejében fölvették a kapcsolatot több is.- kolával. Mint máshol, a Kiskunhalas; Állami Gazdaságban is töreksze­nek a költségek csökkentésére. Az augusztusi Híradóban arról olvashatunk, milyen eszközökkel igyekeznek olcsóbbá tenni az ál­lattenyésztést. A lap témái közt szerepel még többek közt a tár­sadalmi tulajdon védelme, a pezsgőgyártás, az újítómozgalom, a gyepgazdálkodás, s dr. Gulyás Jánosné bemutatja a borkősav- üzem Kun Béla szocialista bri­gádjait. A. T. S. Hogyan kell kéményt söpörni? A kérdésre 1639-en tudnának szakszerű választ adni az országban, mindössze alig több minit másfél ezer kéményseprő, akik a falun és városon 6 millió kéményre vigyáznak: ellenőrzik, helyesen működ­nek-e a tüzelőberendezések, milyen a kémények állapota, nem szeny- nyezik-e korommal a levegőt. Mindezt három perc alatt! Átlagosan — a létszámhoz viszonyítva — ennyi idő jut egy háztartási, illetve gyárkémény kötelező időszakos Itisztítására. Elképzelni is nehéz ezt a burleszkfilmbe illő, gyorsított munkatempót, nemhogy a gya­korlatban véghez vinni. Kevés a kéményseprő, jobban mondva: egyre kevesebb. Elöregszik a szakma, nincs utánpótlás, az ofsaóg harminc válljilqtryiak mind-] össze nyolc szakmunkástanulója van. mert nem vonzza" a. fiatalokat *.a „íüMésHWhmrai1 karbantartó %s'kéményseprő” mesííérs^? A szá-> zadfordulón még népszerű szakmát most lenézik. Pedig a legősibb mesterségek közé tartozik. Egy kis történelem: a középkorban tekin­télye volt a kémények őrének, hisz nagy részben tőle függött a vá- rostüzek megelőzése. Nemcsak a kormos kémények seprésével foglal­kozóit, hanem mint tűzrendész is szolgálta a lakosságot. Hazánkban olasz és morva vándorlegények honosították meg ezt a szakmát. Először 1748-ban Mánia Teréziától kapott kiváltságlevelet a pozsonyi és budai céh. Később is az iparűzés jogát engedélyhez, képesítéshez és megbízhatóságihoz kötötték. A kéményseprőt szívesen látott, „sze­rencsét”, biztonságot hozó emberként fogadták a házaknál. És ma? Sokan zaklatás­nak veszik, ha vállán ka­paróvassal, csőkefével, mé­rőgolyóval megjelenik a kéményseprő, holott mun­kájától élet- és vagyon­biztonságuk függ. Hogy miért nem tartozik a di­vatszakmák közé a ké­ményseprés, annak ellené­re, hogy az éves átlagke­reset a 43 000 forintot is eléri? Elsősorban, mert nem tiszta munka, bár a városokban dolgozóknak csaknem mindenütt van fekete-fehér öltözőjük, zu­hanyozójuk, de a vidéki kéményseprők többségé­nek szociális körülményeik nem kielégitőek. Esőben, sárban, forró nyárban, hi­deg télben naponta 30—60 kilo­métert is kerékpároznak, olykor egyik tanyától a másikig, vagy faluról falura. A városiaknak sem könnyű: a kéményseprő kor­mos ruhája miatt nem utazhat autóbuszon, villamoson, csak két- keréken. Persze van, akit éppen a változatos, a mindennap újat hozó munkakör vonz. A mester­ség szépsége azonban nemcsak a mozgásszabadságban rejlik. ha­nem az emberi kapcsolatokban: a kéményseprőt nem egy helyen régi ismerősként fogadják, elbe­szélgetnek vele a család dolgai­ról. Természetesen ez a szakma is — mint annyi más régi mester­ség — korszerűsödött a technika, fejlődésével. Az új energiahor­dozók — olaj, gáz — elterjedé­sével az iparban, a háztartások­ban megváltoztatta a tüzelőbe­rendezések tisztítási technológiá­ját. A kéményseprő vállalatok­nál az utóbbi évtizedekben átké­pezték a dolgozókat. akiknek szakmai tudása össze se hason­lítható a századeleji. házakat já­ró kéményseprőkével. Ma egv tüzeléstechnikai karbantartó- és kéményseprő szakmunkásnak is­mernie kell az üzemek, középü­letek bonyolult fűtésrendszerét, a kazánoktól a kéményfejig. Mű­szerek. kisgépek, vegyszerek se­gítik. könnyítik munkáját. A szakmának van jövője, sőt egyre nagyobb jelentőségű a gazdasági életben, mivel ez a szolgáltatás lényegesen befolyásolja az ener­• Műszerek, vegyi anyagok, kisgépek segítik munkájukat. giafelhasználást. Csak egy példa: a kazánok hőtermelő hatékony­sága rendszeres karbantartással, tisztítással 6—8 százalékkal nö­velhető. A környezet védelméért is so­kat tehetnek a kéményseprők. Ellenőrzik, beszabályozzák a tü­zelőberendezéseket, ezzel meg­akadályozzák, hogy az el nem égett gázok eltávozzanak a ké­ményből. A szolgáltatás most kétirányú: megmaradt a hagyományos, a la­kosságot kiszolgáló munka, vagyis a kéményseprés. más­részt, alkalmazkodva az ipar fej­lődéséhez. magasabb szakmai színvonalon is betölti szerepét, vagyis többirányúan képzett munkásokra van szüksége a vál­lalatoknak. Aki a közelmúltban ott volt Nyíregyházán az országos ké­ményseprő szakmai vetélkedőn, — amelyen 19 megye legjobb szakmunkásai versenyeztek —• teljesen új képet kapott erről a mesterségről. Tapasztalhatta, hogy a kéményseprés legalább annyira becsülhető szakma, mint a lakatos, villanyszerelő, a bádo­gos. Az előítéletek megszűnése csak idő kérdése. Pályaválasz­táskor ebben sokat segíthetnek a pedagógusok, mert kevesen tud­ják: nemcsak szakmunkásképzés folyik a szolgáltatóágban, hanem középiskolai fokon a kohó- és öntő szakközépiskolákban is ta­nulhatnak a jövő szakemberei. H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents