Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
\ 4 • PETŐFI NÉPE 0 1979. szeptember 4. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST energetikai programja Hozzátartozik a munkahelyi közérzethez A szocialista világ nem szűkölködik természeti erőforrásokban: a szocialista országokra jut a világ energetikai potenciáljának kétötöde, ezen belül a szénkészletek 77 százaléka, a tőzegkészletek háromnegyede, a palakészletek fele. De szünteelenül nőnek az igények is, sőt gyorsabban, mint a tőkés országokban: hiszen a szocializmusban a gazdasági haladás üteme jóval gyorsabb. Az egyik leggyorsabban fejlődő szocialista ország, Bulgária 20 év alatt tizenkétszeresére növelte energiaráfordításait. Magyarország pedig megháromszorozta gazdasága energiafogyasztását. Atomenergia Az érem másik oldala az a kedvezőtlen hatás, amelyet a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásai elsősorban a kelet-európai szocialista országok népgazdasági mérlegére gyakorolnak. „Nem lenne helyes azt feltételezni — írta a csehszlovák Rudé Pravo —, hogy minket nem érintenek a különböző nyersanyagok importja területén kialakult feltételek. Külkereskedelmi kapcsolataink harmadrésze a tőkés országokra jut, ezért az új feltételeket gondosan figyelembe kell vennünk, és mindenekelőtt felül kell kerekednünk rajtuk a szocialista gazdaság minden eszközével.” Nemzetközi méretekben ma a legfőbb ilyen eszköz a szocialista gazdasági integráció elmélyítése. Erre irányulnak a hosszú távú együttműködési célprogramok, amelyeket tavaly fogadott el a KGST XXXII. ülésszaka. Az egyik célprogram a szocialista országok tüzelőanyag-. energetikai és nyersanyagbázisának megszilárdításával foglalkozik. A program értelmében a probléma megoldásának egyik legfőbb módja az atomenergiaipar gyors ütemű fejlesztése. Manapság így takarékoskodhatunk leginkább a kőolajjal és a földgázzal. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió összesen 13— 15 millió kilowatt kapacitású új atomerőművét épít saját területén. az európai KGST-tagorszá- gokban pedig a "következő évtized elején már 25, összesen 12 millió 500 ezer kilowatt kapacitású atomerőmű fog működni. A hosz- szú távú együttműködési célprogram ezekben az országokbah' valamint Kubában összesen 37 millió kilowatt kapacitású atomerőmű építését irányozza elő. Szénkészletek A szocialista államok helyzete szöges ellentétben áll a nyugati országok atomenergia-iparának visszafogott fejlesztésével. A vezető tőkés országokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet közelmúltban nyilvánosságra hozott adatai szerint a nyugati országok 1985- re közel 30 százalékkal kevesebb villamos energiát termelnek majd az atomerőművekben az eredetileg tervezettnél. Ez részben a közvélemény tiltakozásával is összefügg, amelyet nyugtalanítanak a biztonsági problémák, és kapcsolatban van a magáncégek és a polgári kormányok garanciáival szemben tanúsított bizalmatlansággal. 1971-től csupán az NSZK- ban 150 üzemzavar fordult elő az atomerőművekben. A szocialista országokban az emberek és a környezet biztonsága az atomerőművek építésének legfontosabb kritériuma. Hogy milyen szigorúan betartják ezeket az intézkedéseket, bizonyítja akár a bolgár Koz- loduj atomerőmű példája is, amely kibírta a 8-as erősségű földrengést. Az erőművet szovjet mérnökök tervezték. Az együttműködési célprogram másik fontos iránya a szilárd tüzelőanyagokból rendelkezésre álló saját források kitermelésének növelése és az erőforrások hasznosításának javítása. Gazdaságtalan volna veszni hagyni az ilyen óriási tartalékot, hiszen elegendő, ha megemlítjük, hogy a Sziléziaimedencében összpontosul az európai szénkészletek közel harmadrésze. Jelenleg az energiahordozótermelés gyors ütemben bővül minden egyes KGST-tagország- ban, még azokban is, amelyek korábban túlzottan az olajra orientálódtak. Nagy érdeklődés mutatkozik a többi ásványkincs, például a román pala iránt is. A program összeállítói pontosan tudták, hogy az atomerőművek minden előnye ellenére a hőerőművek még sokáig meghatározó szerepet játszanak majd az energiapiacon. Ezért előirányozták az e területen folytatott együttműködés megerősítését. Űj források A program értelmében tovább kell fejleszteni a KGST-országok egyesített villamos energetikai rendszereit. A fejlesztés alapjául a Béke energiarendszer szolgál, amelynek diszpécserközpontja Prágában működik, .valamint a Szovjetunió egységes villamos energetikai rendszere. Ez a legnagyobb nemzetközi energiarendszer, amelynek egyik vége a Csendes-óceán partjainál, a másik Közép-Európában van. A program más, nem kevésbé fontos fejezetet is tartalmaz, például az új energiaforrások hasznosításával kapcsolatos távlati tudományos kutatások lefolytatását ami természetes is a tudományos-technikát' forradalom évszázadában. Vagy például a nyersanyagtermelés, -feldolgozás, -szállítás és a technológiaalkalmazás minden stádiumában az ésszerű tüzelőanyag- és nyersanyag-hasznosításban és takarékosságban való együttműködés. A kijelölt intézkedések bekerülnek a KGST-tagországok következő ötéves nemzeti terveibe, a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervébe. Ily módon a hosszú távú együttműködési célprogramokkal együtt alapját képezik a népgazdasági tervek koordinációjának. A program megvalósítása lehetővé teszi, hogy a szocialista országok az energiaválságtól való félelem nélkül fejlesz- szék gazdaságukat. (ÄPN—MTI) A termelőszövetkezetek III. országos kongresszusa hangsúlyozottan foglalkozott a szövetkezetek szociálpolitikai munkájával. Megállapította többek között, hogy a tagság élet- és munkakörülményei sokat változtak. A szövetkezeti parasztság nagyra értékeli a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás, a nyugdíj, a családi pótlék, a betegsegélyezés feltételi rendszerének javulását. A különböző dolgozói rétegek társadalombiztosítási jogának, az ellátás színvonalának egységesítése alapján 1975-ben intézkedtek a .tekintetben, hogy a mezőgazdasági dolgozóknál is fokozatosan a más munkaviszonyban lévőkhöz hasonlóan alakuljon a nyugdíjkorhatár. Ezt követték egyéb intézkedések. Többek között a gyermekgondozási segély kiterjesztése, a termelőszövetkezetekké átalakult szakszövetkezetek társadalombiztosítási helyzetének rendezése, ezenkívül számos egyéb jogszabály. Az önsegélyezés keretében Mindezek ellenére még vari különbség a szövetkezetekben dolgozó tagok és az élet más területein munkaviszonyban állók társadalmi és szociális ellátásában. Erről a fontos kérdésről tanácskoztak nemrégiben a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezet Területi Szövetségének elnökségi ülésén. A téma ritkán szerepel a szövetkezetekkel kapcsolatos tanácskozásokon, éppen ezért figyelmet érdemel és az elnökségi ülésén is élénk vita alakult ki arról, hogy miként lehetne az intézkedéseket tovább finomítani. Természetesen az eddig elért eredmények nagyon jelentősek, erről sem szabad megfeledkezni. Hiszen azelőtt a parasztság nem részesült olyan állami. támogatásokban, amelyeket a szocializmus építése tett lehetővé. A mezőgazdasági szövetkezeti tagok önsegélyezés keretében a termelőszövetkezeti törvény és annak végrehajtási jogszabályai alapján betegségi, illetve szülési segélyre jogosultak, .tehát nem táppénzt, illetve terhességi, gyermekágyi segélyt kapnak. A törvény szerint a segélyek mértékét a mégelőző naptári évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 50—75 százaléka közötti értékhatárban, a szövetkezetek alapszabályaiban határozzák meg a helyi sajátosságok és tapasztalatok figyelembevételével. A szövetség körzetében legáltalánosabb a 60 és 75 százalék közötti arány alkalmazása. Természetesen ennek feltételei vannak, elsősorban az, hogy a betegségét megelőző esztendőben meghatározott teljesítményt érjen el a tag. Férfiaknál legalább 1500, a nőknél 1000 órát. Ez az előírás szövetkezetenként változhat, amennyiben magasabb az előző évi teljesítmény, növekedik a segélyek mértéke. Szülési segély esetében a szülésit megelőző egy év időszakában ezer óra munkateljesítmény a követelmény. ENERGIA ÉS TAKARÉKOSSÁG Üzemilapokbanolvastuk Az üzemi újságok a vállalatok, állami gazdaságok és szövetkezetek belső demokráciájának , fontos tényezői. Először is azért, mert általuk eggyel több csatornán. áramlanak a közérdekű információk a nagy .kollektívák tagjaihoz. Másodszor pedig azért, mert az üzemi lapok olvasói, munkások és mezőgazdasági dolgozók „hallathatják” a közös ügyekkel, a gondokkal és eredményekkel kapcsolatos véleményüket, vagyis írhatnak ezekbe az újságokba. Ha maguk nem ragadnak tollat, felhívhatják a szerkesztők figyelmét a nyilvánosság elé kívánkozó témákra. Ez utóbbi megnyilvánulásért mond köszönetét olvasóinak augusztusi számában a Bács-Kiskun megyei Áilla.tforgalmi és Húsipari Vállalat Híradója a negyedik oldalán. Fellendülőben az újítómozgalom Mellette Az újítási mozgalomról címmel Kukucska János írását olvashatjuk: „Vállalatunknál az újítási mozgalom fellendülőben van. Ennek egyik bizonyítéka, hogy július 23-ig huszonnyolc újítást nyújtottak be dolgozóink. Korábban éves viszonylatban mindössze 15—20 újítás született nálunk. Az újítások színvonala is emelkedett." Ennek okát abban látja a szerző, hogy az idei újítási feladatterv sokkal konkrétabb. mint például az előző évi volt. Növeli az újítási kedvet az is, hogy a kitűzött jutalmak nagyobbak, mint korábban voltak. „A technológia betartása és betartatása mindannyiunk kötelessége, munkánkat segíti” — jut el cikkét befejezve a végkövetkeztetéshez Dobos György. A Változó technológia című elemző írás feladatmeghatározással indul: „Vállalatunk feladata a megye lakosságának jó minőségű és megfelelő mennyiségű hússal és húskészítménnyel való ellátása. Ez nem egyszerű feladat, mert a húsipari termékek széles skáláját kell produkálni. A termelés és gyártás egyik alapvető követelménye, hogy minden munkaműveletre megfelelő technológiai utasítás álljon rendelkezésre, mert enélkül szabványos és gazdaságos készítmény gyártása nem lehetséges. A technológiai utasítások előírják az egyes munkafolyamatok helyes sorrendjét, az elvégzendő munka mozzanatait. A változó gépi berendezések és folyamatok megkívánják a technológiai előírások állandó karbantartását és ezzel egyidőben ezek betartását. Az elmúlt években az elkészített technológiai és műveleti utasításoknál volt lemaradásunk. Ezen a téren most előrehaladás történt... Módosításra került a nyári turista felvágott technológiája. Kizártuk a daráló használatát. a struktúrát cutteron alakítjuk ki, így az anyagmozgatás lényegesen csökken. A marhabontás és csontozás területén a gyorscsontozás bevezetése növelte a kapacitást, csökkentette a létszámszükségletet.” A „húsosok” Híradója foglalkozik a felvásárlással, a munkakörülményekkel, s fotókkal is bemutat munkahelyeket. Az első oldalát a húsipari kutatók budapesti', 25. jubileumi kongresszusának szenteli. A nőpolitikái határozatok végrehajtásáért A fenti címet már a Kecskeméti Konzervgyár augusztusi üzemi lapjában olvasituk. A szerző,. Cseri Károlyné ezt írja: „A nőpolitikái határozatok végrehajtása vállalatunknál kiemelt feladat, mivel dolgozóink 57,5 százaléka nő. A nők jelentős része a termelésben, a feldolgozó vonalak mellétt dolgozik, így a határozatok megvalósítása fontos gazdasági feladat is, mivel a munkahelyi körülmények javítása, a szakképzettség emelése együtt jár a termelékenység fokozásával, jobb minőségű termékek előállításával.” A nők nagy része a szezonban 12-órázik, s vasárnap is dolgozik. „Ebből a szempontból különösen nehéz a vidékről bejáró asszonyok helyzete — olvashatjuk a cikkben —, mert a 12 óra munka mellett, előtte és utána egy-egy órát a lakóhelyükre való utazásai töltenek. Naponta tíz óra marad arra. hogy családjukat ellásák, pihenjenek. Ezért nehéz megoldani a továbbképzésüket.” A vállalati nőbizottság, amit lehet, megtesz a nődolgozókért. Segít, a gyerekek óvodai elheSok millió forint A betegségre és a szülési segélyre vonatkozóan fontos szövet: keze ti, társa Ja lo m pol i t ika i feladat, hogy a közös gazdaságok a belső alap- és jogszabályaikban rugalmasan intézkedjenek. Vegyék figyelembe a munkateljesítésen túl az életkort, a tagsági időt. az eltartottak számát és így tovább. Gyakran szóba kerül manapság — ezen a tanácskozáson is megemlítették —. hogy célszerűnek látszik a tagsági viszonynak társadalombiztosítási szempontból a népgazdaság más ágazataiban dolgozók munkaviszonyával egyenértékű meghatározása. illatve a feltételek azonosítása. Sürgeti ezt a több fhelyen tapasztalható foglalkoztatási gond is. A szövetség körzetében betegségre és szülési segélyezésre a részesedési alap 2.6. illetve az aktívan dolgozó tagok részesedésének 4,4 százalékát fordítják átlagosan. A kifizetett szülési és betegségi segély a mezőgazdasági és szakszövetkezetekben 1977- ben csaknem 27 millió, tavaly 32 millió 700 ezer forint volt. Az összehasonlító számok mutatják, hogy a kifizetett összeg egyre emelkedik. Nyitott kérdések A mezőgazdasági szövetkezetek a társadalombiztosítási szolgáltatások fedezésére a részesedési alap 13 százalékának megfelelő járulékot fizetnek. Ennek alapján a dolgozók jogosultak baleseti táppénzre, családi pótlékra, nyugellátásra és egyéb szolgáltatásokra. Az üzemi balesetekből származó táppénzes napok Száma például 1976-ban 50 ezer volt, tavaly 45 ezer 700. Az anyasági segélyek száma az utóbbi kéit évben csökkent, a gyermekgondozási segélyben részesülők száma 1978 decemberében a termelőszövetkezetekben 1260 személy volt. A szakszövetkezeteknél negyven. A családi pótlékban részesültek száma 1977-ben 5,1, 1978-ban 7,2 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A megyében tavaly már 32 ezer szövetkezeti tag kapott nyugdíjat, illetve járadékot. Ez; a tagságnak csaknem 40 százaléka. A nyugdíjösszeg átlaga alacsonyabb, mint a más gazdasági ágazatokban dolgozóké. A tanácskozás vitájában megállapították, hogy az ösztönző nyugdíjpótlék a mezőgazdaságban még nagyon kezdetleges. Például a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása nincs rendezve. Vannak olyanok, akik egészségi állapodtuk miatt nem képesek munkát végezni, például rokkantak, s nyugdíjuk sok esetben a szolgálati idő hiánya miatt nincs megoldva. A területi szövetség ezeket a gondokat továbbítja az illetékesekhez. Igyekszik segíteni á társadalombiztosítási ismeretek propagandájában, a tagok tájékoztatásában. A tanácskozáson ugyanis kiderült, hogy e tekintetben még sok a tennivaló. Fontos a szövetkezetekben a társadalombiztosítási tevékenység további fejlesztése, a szociális bizottságok munkájának javítása és ezzel kapcsolatban a munka- és egészségvédelemmel való fokozottabb törődés. Mindez azért időszerű, mert hozzájárul a munkahelyi közérzet javításához. Legalább annyira jelentős, mint a munkaalkalom, vagy a megfelelő jövedelem biztosítása. K. S, • Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyára 1979 ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyárt, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt százalékát exportálják. (MTI-fotó: Tóth Gyula felv. — KS) lyezésében, közreműködik egészségük védelmében. Munkájában segítséget kap a gazdasági vezetőktől, a Vöröskereszttől, a szocialista brigádoktól. Kevesebb volt a baleset, Harmincféle bébiétel, Testedzés rendszeresen — még néhány „beszélő” cím a Kecskeméti Konzervgyár Híradójából. Készülődés az őszi betakarításra „Minden évben jól előkészített, szervezett és fegyelmezett munkavégzést igényel a szőlő és a gyümölcs betakarítása” — szögezi le a Kiskunhalasi Állami Gazdasági Üzemi Híradójának legújabb számában megjelenít tudósításában Hajma Géza. A következőkben elmondja, hogy a gépi feltételeket már tavaly megteremtette a gazdaság új eszközök vásárlásával. A saját munkaerő pótlására idejében fölvették a kapcsolatot több is.- kolával. Mint máshol, a Kiskunhalas; Állami Gazdaságban is törekszenek a költségek csökkentésére. Az augusztusi Híradóban arról olvashatunk, milyen eszközökkel igyekeznek olcsóbbá tenni az állattenyésztést. A lap témái közt szerepel még többek közt a társadalmi tulajdon védelme, a pezsgőgyártás, az újítómozgalom, a gyepgazdálkodás, s dr. Gulyás Jánosné bemutatja a borkősav- üzem Kun Béla szocialista brigádjait. A. T. S. Hogyan kell kéményt söpörni? A kérdésre 1639-en tudnának szakszerű választ adni az országban, mindössze alig több minit másfél ezer kéményseprő, akik a falun és városon 6 millió kéményre vigyáznak: ellenőrzik, helyesen működnek-e a tüzelőberendezések, milyen a kémények állapota, nem szeny- nyezik-e korommal a levegőt. Mindezt három perc alatt! Átlagosan — a létszámhoz viszonyítva — ennyi idő jut egy háztartási, illetve gyárkémény kötelező időszakos Itisztítására. Elképzelni is nehéz ezt a burleszkfilmbe illő, gyorsított munkatempót, nemhogy a gyakorlatban véghez vinni. Kevés a kéményseprő, jobban mondva: egyre kevesebb. Elöregszik a szakma, nincs utánpótlás, az ofsaóg harminc válljilqtryiak mind-] össze nyolc szakmunkástanulója van. mert nem vonzza" a. fiatalokat *.a „íüMésHWhmrai1 karbantartó %s'kéményseprő” mesííérs^? A szá-> zadfordulón még népszerű szakmát most lenézik. Pedig a legősibb mesterségek közé tartozik. Egy kis történelem: a középkorban tekintélye volt a kémények őrének, hisz nagy részben tőle függött a vá- rostüzek megelőzése. Nemcsak a kormos kémények seprésével foglalkozóit, hanem mint tűzrendész is szolgálta a lakosságot. Hazánkban olasz és morva vándorlegények honosították meg ezt a szakmát. Először 1748-ban Mánia Teréziától kapott kiváltságlevelet a pozsonyi és budai céh. Később is az iparűzés jogát engedélyhez, képesítéshez és megbízhatóságihoz kötötték. A kéményseprőt szívesen látott, „szerencsét”, biztonságot hozó emberként fogadták a házaknál. És ma? Sokan zaklatásnak veszik, ha vállán kaparóvassal, csőkefével, mérőgolyóval megjelenik a kéményseprő, holott munkájától élet- és vagyonbiztonságuk függ. Hogy miért nem tartozik a divatszakmák közé a kéményseprés, annak ellenére, hogy az éves átlagkereset a 43 000 forintot is eléri? Elsősorban, mert nem tiszta munka, bár a városokban dolgozóknak csaknem mindenütt van fekete-fehér öltözőjük, zuhanyozójuk, de a vidéki kéményseprők többségének szociális körülményeik nem kielégitőek. Esőben, sárban, forró nyárban, hideg télben naponta 30—60 kilométert is kerékpároznak, olykor egyik tanyától a másikig, vagy faluról falura. A városiaknak sem könnyű: a kéményseprő kormos ruhája miatt nem utazhat autóbuszon, villamoson, csak két- keréken. Persze van, akit éppen a változatos, a mindennap újat hozó munkakör vonz. A mesterség szépsége azonban nemcsak a mozgásszabadságban rejlik. hanem az emberi kapcsolatokban: a kéményseprőt nem egy helyen régi ismerősként fogadják, elbeszélgetnek vele a család dolgairól. Természetesen ez a szakma is — mint annyi más régi mesterség — korszerűsödött a technika, fejlődésével. Az új energiahordozók — olaj, gáz — elterjedésével az iparban, a háztartásokban megváltoztatta a tüzelőberendezések tisztítási technológiáját. A kéményseprő vállalatoknál az utóbbi évtizedekben átképezték a dolgozókat. akiknek szakmai tudása össze se hasonlítható a századeleji. házakat járó kéményseprőkével. Ma egv tüzeléstechnikai karbantartó- és kéményseprő szakmunkásnak ismernie kell az üzemek, középületek bonyolult fűtésrendszerét, a kazánoktól a kéményfejig. Műszerek. kisgépek, vegyszerek segítik. könnyítik munkáját. A szakmának van jövője, sőt egyre nagyobb jelentőségű a gazdasági életben, mivel ez a szolgáltatás lényegesen befolyásolja az ener• Műszerek, vegyi anyagok, kisgépek segítik munkájukat. giafelhasználást. Csak egy példa: a kazánok hőtermelő hatékonysága rendszeres karbantartással, tisztítással 6—8 százalékkal növelhető. A környezet védelméért is sokat tehetnek a kéményseprők. Ellenőrzik, beszabályozzák a tüzelőberendezéseket, ezzel megakadályozzák, hogy az el nem égett gázok eltávozzanak a kéményből. A szolgáltatás most kétirányú: megmaradt a hagyományos, a lakosságot kiszolgáló munka, vagyis a kéményseprés. másrészt, alkalmazkodva az ipar fejlődéséhez. magasabb szakmai színvonalon is betölti szerepét, vagyis többirányúan képzett munkásokra van szüksége a vállalatoknak. Aki a közelmúltban ott volt Nyíregyházán az országos kéményseprő szakmai vetélkedőn, — amelyen 19 megye legjobb szakmunkásai versenyeztek —• teljesen új képet kapott erről a mesterségről. Tapasztalhatta, hogy a kéményseprés legalább annyira becsülhető szakma, mint a lakatos, villanyszerelő, a bádogos. Az előítéletek megszűnése csak idő kérdése. Pályaválasztáskor ebben sokat segíthetnek a pedagógusok, mert kevesen tudják: nemcsak szakmunkásképzés folyik a szolgáltatóágban, hanem középiskolai fokon a kohó- és öntő szakközépiskolákban is tanulhatnak a jövő szakemberei. H. A.
