Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: túlnyomóan derült idő. Hajnalban többfelé erős párásság, helyenként köd. Csak napközben kissé élénkebb, változó irányú szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában: 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 17—22 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 227. szám Árai 1,20 Ft 1979. szeptember 28. péntek Szovjet-kínai megállapodás Csütörtökön Moszkvában megbeszélést tartott a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormány- küldöttsége. A szovjet küldöttséget Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes, a kínai delegációt Vapg Ju-ping külügyminiszter-helyettes vezeti. Mint a tárgyalásról kiadott közlemény bejelenti, a megbeszélésen megállapodás jött létve a két küldöttség tárgyalásainak ügyrendjéről. Megállapodtak, hogy a tárgyalások színhelye felváltva lesz Moszkva és Peking, ugyanakkor a már korábban megindult, a határkérdések rendezésével foglalkozó tárgyalásokat is felváltva tartják a két fővárosban. Az utóbbi tárgyalások eddig Peking- • ben folytak * A két küldöttség ma ismét ta lálkozik. (MTI) Parlamenti jegyzet 3. oldal A veszteségmentes betakarításért a szállítóeszközök jobb kihasználásával A szállító vállalatokat, embert és gépet egyaránt minden esztendőben az ősz állítja a legnagyobb erőpróba elé, mert ilyenkor viszonylag rövid idő alatt védett helyre kell betakarítani a mezőgazdaság egész évi fáradságos munkájának gyümölcseit a népgazdaság számára nélkülözhetetlen terményeket. A megyei szállítási bizottság e nagy fuvarozási feladatokra való felkészülés jegyében tartotta meg tegnapi ülését Kecskeméten. Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének, a szállítási bizottság elnökének megnyitó szavai után Pfenning Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője tájékoztatta a testületet, s a meghívott vendégeket a mezőgazdaságban várható szállítási tennivalókról. Az idei szállítási feladatokat előreláthatólag két tényező növeli. Az egyik, hogy a szeszélyes időjárás miatt kipusztult 25 ezer hektár kalászos helyén is őszi betakarításé növények találhatók, továbbá az, hogy a terméskiesés pótlására az idén a gazdaságok tízezer hektárral több másodvetést végeztek. A másik tényező, amit figyelembe kell venni, hogy jó termésátlagok ígérkeznek. Kukoricából, napraforgóból, szójából és fű- szerpaprikából a tavalyi mennyiségnél jóval többet várhatnak a mezőgazdasági üzemek. A cukorrépa és a burgonyatermés az elmúlt évivél megegyezik. Alma valamivel kevesebb termett, viszont 90 ezer tonnával több a szőlő hozama, mint 1978-ban volt. — Körülbelül egymillió 600 ezer tonna terményt kell a földekről beszállítanunk, amihez kettő, kettő és fél hónap áll rendelkezésre — mondta az előadó. Tájékoztatója végén Pfenning Gyula máris jelentkező problémákról beszélt. A vasúti vagonok hiánya veszélyezteti a HUNGA- ROFRUCT exporttervének megvalósítását. A Baja környéki termelőszövetkezetek azonos okból az exportpartner napraforgóigényét nem tudják ütemesen kielégíteni. Súlyos gondok forrásai hogy a mezőgazdaságban nagy szómban alkalmazott IFA-teher- autókhoz nem lehet pótalkatrészt kapni. A vasútnak címzett segítség kérésére Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője válaszolt. Elmondta, hogy az igényekhez képest kevés különösen a fedett vagon. Nehezíti a helyzetet, hogy a környező országok sem tudják minden esetben zökkenő- mentesen fogadni az oda irányított szállítmányokat. Baj, hogy a szállíttató vállalatok nem hajlandók hűtőkocsikat rendelni — inkább hagyják, hogy az olcsóbb normál kocsikért való sorban állás közben romoljon az áru minősége — pedig ez könnyítene a helyzeten. Egyesek több vagont kérnek, mint amennyire szükségük van. A vasútlgazgató végül ígéretet tett, hogy az év végéig a MÁV minden exportot kiszállít az országból, s ehhez kérte a jobb partneri együttműködést, a gyors ki- és berakodást. Zöldségtermesztési tanácskozás A Kiskunságban a szántóterület 7.2 százalékán foglalkoznak zöldségtermesztéssel, amely jóval magasabb az országos átlagnál. Hazánkban ugyanis az összes szántóterület 2,8 százalékát foglalja el a zöldség. A megye áruzöldségtermő területének pedig több mint 50 százaléka a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetéhez tartozik. Az ágazatnak régi hagyományai vannak e tájon, melyek kialakulását, változását számos tényező formálta. Többek között az emberek szorgalma, nagyvárosok közelsége, kedvező éghajlat- és talajviszonyok, valamint a már több évtizede létező két nagy konzervgyár — a kecskeméti és a nagykőrösi — kínálta a fejlesztés lehetőségét. A zöldségtermesztésre igen alkalmas a jó vízgazdálkodású, köny- nyen művelhető, gyorsan felmelegedő vályogos, vagy löszös homoktalaj és ahol kedvezőbbek a hő- és fényviszonyok. . Mivel kevés az öntözési lehetőség — Tisza menti területek kivételével — a meglevő csőkutak gyenge vízhozama miatt, főként száraz termesztésre alkalmas zöldségfajok termesztése vált uralkodóvá, mint a paradicsom és a zöldborsó. Az utóbbi években azonban egyes vidékeken jelentősen nőtt az öntözött terület aránya, például Szabadszállás, Szánk környékén. Az üzemekben azonban öntözéses zöldségtermesztés mindössze 1600 —1800 hektáron történik. Ez az arány lényegesen kedvezőtlenebb a megyeinél. Tekintettel a téma-fontosságára, a területi szövetség szakemberei összegezték a körzet zöldségtermesztésének jelenlegi helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, amelyet a termelésszervezési bizottság, valamint az anyag- és áruforgalmi bizottság kibővített együttes ülésen vitatott meg a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezetben. Megállapították, hogy a kormányintézkedések hatására sokat fejlődött a zöldségtermesztés a Kiskunságban. Legjelentősebb előrelépés ebben az ágazatban ott történt, ahol a gépesítést legalább' alkalmazni tudják. A zöldborsó, zöldbab gépi betakarítása teljes egészében megoldódott, hasonlóképpen előreléptek a fűszerpaprika és a paradicsom szedésének gépesítésében is. Ott, ahol a hagyományos kézi -művelés uralkodik, munkaerőgondok jelentkeznek és ezért kialakult a részes művelés, vagy a zöldségfélék termelésének jelentős része a kisüzemi termelés körébe tolódott át. Tény az, hogy a körzetben a szövetkezetek 80 százaléka kedvezőtlen termőhelyi adottságú és a megyei átlagnál gyengébb minőA KNEB ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA, INTERPELLÁCIÓK Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka A 9. sz. Volán Vállalat felkészüléséről Kovács Fer enc igazgatóhelyettes, az Alföldi Pincegazdaság a szőlőbetakarítá ssal kapcsolatos feladatokról p'edig Sándor Tibor osztályvezető számolt be. A hozzászólások során előkerült a közületi gépkocsi! .< ügye, amelyeknek — ha teh étik — fuvar- vállalásra be kellen e jelentkezniük bizonyos feltételek, mellett a Volán-képviseleteknél az üresjáratok elkerülése végett. Kiderült, hogy a be nem jelentkezésben nem a gépkocsivezetők a ludasok. Sok esetben akadályozza őket a saját úticéljukat képező termékkibocsátó vállalatok he lytelenül megható, rozott árukiadási rendje is. Csoltó Lászl ó, a Központi Szállítási Tanács titkára hozzászólásában elmondt a többek közt, hogy a közeljövőben, a közületi kocsik bejelentkezését kötelezővé teszik, de azoknak a saját cégtől kapott feladaton túli fuvarvállalásához a felsőbb irányító szervek megteremtik a feltételeket is. Felhívta a figyelmet a jobb együttműködésre, például a rakodógépek kölcsönadásában rejlő lehetőségekre, az eszközök jobb kihasználására. Az IFA-tulajdonos üzemek tájékoztatására Sohajda József, a szállítóid bizottság titkára elmondta, hogy a jövő hónapban magas szintű tárgyaláson foglalkoznak majd az alkatrész-utánpótlással. Az ülést Tohai László zárta le a tanulságok és a feladatok ösz- szegyfésével. Bejelentette, hogy a váratlan akadályok elhárítására megalakult a megyei szállítási bizottság operatív bizottsága. A cél; az eszközök'hatékonyabb kihasználásával veszteségmentesen betakarítani a termést. A T. S. ségű földeken gazdálkodik. Tehát az itt termelt zöldségfélék csak jóval nagyobb ráfordítással adnak kielégítő hozamokat, minimális jövedelmezőség mellett, ftarminc- négy termelőszövetkezet és harminckettő szakszövetkezet foglalkozik valamilyen formában ezzel az ágazattal. A szövetség körzetéhez tartozó körülbelül 50 ezer kisgazdaságban szintén termelnek zöldségféléket. Jelentős szerepet töltenek be a helyi, a környező települések, a városok lakosságának egyenletesebb a friss zöldségellátásában, ugyanakkor segítenek az exportkötelezett ségek teljesítésében is. Az általuk megtermelt zöldség mintegy 50 százaléka saját fogyasztásra kerül, a szövetkezetek támogatásával pedig megközelítőleg 30 ezer tonna áru jut el a lakossághoz, illetve külföldre. A háztáji, tagi gazdaságok termelésének elősegítése, integrálása ma már a legtöbb mezőgazdasági szövetkezetben szervezetten történik. A tanácskozáson szó volt a felvásárlás és a forgalmazás helyzetéről, s arról, hogy a gazdaságos termelésre való törekvés egyre inkább létkérdés. A mezőgazdasági nagyüzemeknek kutatni kell a korszerű termelési módszereket, olcsóbb, hatékonyabb munkaszervezéssel sok tartalékot lehet még feltárni ebben az ágazatban is. rc. s. Az líi72-es egészségügyi t,örvény végrehajtásáról szó- ! ló miniszteri beszámoló fölötti vitával folytatódott csü- törtökön 10 órakor a Parlamentben az országgyűlés őszi ülésszakra. Az ülésterem padsoraiban 'foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai testület képviselői. Az elnöklő Apró Antal az első napirendi pont vitájában három képviselőnek adott szót, majd dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Közölte, hogy a vitában érintett minden kérdést — az érdekelt miniszterekkel együtt — megvizsgálják, s a javaslatokat hasznosítani fogják. Határozathozatal következett: az országgyűlés dr. Schultheisz Emilnek az egészségügyi törvény végrehajtásáról szóló beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután dr. Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját. (A 3. oldalon ismertetjük.) • Párt- és állami vezetők a Parlamentben. A KNEB elnökének beszámolóját követően kilenc képviselő jelentkezett hozzászólásra, közöttük Angyal János, a Bács-Kiskun megyei 7. számú választókörzet képviselője, akinek hozzászólását lapunk 3. oldalán részletesen ismertetjük. A képviselői felszólalásokban megfogalmazott kérdésekre dr. Szakali József válaszolt. Ezután a KNEB elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette az országgyűlés. Interpellációkkal folytatódott a parlament ülése. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter írásban válaszolt — a választ a képviselőnek eljuttatták — Dömötörffy Sándor Zala megyei képviselőnek, a ha- hóti Rákóczi Tsz főkönyvelőjének a közművelődési célú, vállalati és szövetkezeti pénzeszközök elosztása tárgyában az országgyűlés nyári ülésszakán benyújtott interpellációjára. A választ az interpelláló és a képviselők tudomásul vették. Bálint Istvánná Békés megyei képviselőnek, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepe vezetőjének interpellációja következett ezután az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez a hagyományos családiház-építés falazó- anyagának és tetőszerkezetének jobb ellátása, valamint ezzel ösz- szefüggésben a Békés-Csongrád megyei Tégla és Cserépipari Vállalat rekonstrukciója gyorsítása tárgyában. A miniszter válaszát az interpelláló és a képviselők tudomásul vették. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek második napján az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta felváltva töltötte be — befejezte munkáját. • Szavaznak a képviselők. (Tóth Sándor felvételéi) Építő katonák Ma már egyáltalán nem szokatlan az építkezéseken, földeken, gyárakban dolgozó katonák látványa. Azt mindenki természetesnek veszi, hogy elemi csapások — árvíz, hóvihar — esetén a katonák azok, akik elsőként segítenek, az ő szolgálatkészségük gyakran emberéleteket, milliós értékeket ment meg. Talán ezért is él úgy a közvéleményben, hogy ahol valami elmaradás van, ha egy létesítmény nem készülne el határidőre, ahol kevés a munkáskéz, ott majd segítenek a katonák. S bár e vélekedésnek alkalmanként lehet némi alapja — hiszen például a mezőgazdaságban időnként valóban elkél a gyors, hathatós segítség — az építő katonák szerepe, feladata mégsem ez. Tizenöt évvel ezelőtt minisztertanácsi határozat hozta létre a Magyar Néphadsereg építő-műszaki alakulatait. Ezeknek a csapatoknak alapvető feladatuk — a többi katonához hasonlóan — a haza védelme. Az itt szolgálatot teljesítő fiatalok is elsősorban katonák, s az építési feladatokat szolgálati kötelességük teljesítése mellett látják el. Ezt — a közhiedelemmel ellentétes — vélekedést fejezi ki jelszavuk: Védem, építem. Másfél évtized alatt a munka szervezettsége, hatékonysága, termelékenysége szempontjából is sokat fejlődött az építő-műszaki alakulatok tevékenysége, s ma már természetes, hogy számolnak velük a népgazdaság munkaerőmérlegében. S nem úgy — mint azt a már említett nézet tükrözi —, hogy amit a „civilek nem csinálnak meg, azt majd a katonák elvégzik” Sajnos, van ilyen gyakorlat is, de korántsem ez a jellemző. Az Országos Tervhivatal a Honvédelmi Bizottsággal egyeztetve a népgazdasági, vállalati és honvédségi érdekek figyelembevételével osztja el az alakulatokat a különböző munkahelyek között. Munka és munkahely pedig van bőven. Az építő katonák tevékenységét vasútvonalak és állomások, lakótelepek és iskolák, metróalagutak és gyárak jelzik — néphadseregünknek ezek az egységei ma már a gazdaság szervezett részeivé váltak. Az eddigi eredményeket jól szemlélteti néhány adat: 1964- ben — megalakulásukkor — az építő-műszaki alakulatok összes termelési értéke 180 millió forint volt, 1970-ben közel 2 milliárd, 1975-ben 2,7 milliárd forintot ért munkájuk. A legutolsó adat tavalyról való: ekkor 4,2 milliárd forint értékű volt a katonák teljesítménye. Az elmúlt tizenöt év alatt mindez összesen közel harmincmilliárd forint értékű munkát eredményezett. A katonák a népgazdaság minden kulcsfontosságú beruházásából kivették a részüket. Ott voltak a Borsodi Vegyi Kombinát építkezésein, Lenin- városban az olefinprogram megvalósításánál, az ózdi és a Dunai Acélmű rekonstrukciójánál, csakúgy, mint ahogy kivették részüket a nagyvárosok — elsősorban Budapest — komplex lakásépítési programjának megvalósításából. Eddig az építő katonák által közvetlenül létrehozott javakról, eredményekről esett szó. De ezek, az új képzési rendszerű alakulatok másfajta értéket is létrehoznak: közel tíz év alatt szervezetten folyik az általános iskolai oktatás, s ez idő alatt mintegy 15 ezren végezték el az általános iskola különböző osztályait. Hat-nyolc szakmát tanulhatnak a fiatalok a hadseregben: ilyenek például az ács, kőműves, vasbetonszerelő, gépkezelő, gépkocsivezető szakmák, s hogy a fiatalok éltek a lehetőséggel, jelzi: két és félezer katona kapott eddig szakmunkás-oklevelet, s mintegy háromezren a- polgári életben is -érvényes brigád- és munkavezetői képesítést szereztek. Sok katonafiatal nyerte el a kiváló dolgozó címet, az elmúlt néhány évben több mint ezren kapták meg ezt a kitüntetést, s teljesítményüket, pozitív szerepüket tavaly a kormány is elismerte. Másfél évtizede, hogy a katonák a fegyveres szolgálat mellett építő szerszámokkal is egyre többet és eredményesebben tevékenykednek. Egy-egy nagy létesítmény születésekor az emberek már-már úgy érzik: mindent a katonák építenek, ám a látszat csal, hiszen az egyenruha sokkal feltűnőbb, mint a „civilek” öltözéke. Az eddigiekből talán kitűnt, mekkora hasznát látja a népgazdaság az építő katonák munkájának. De az a tapasztalat sem kevésbé fontos, melyet a katonafiatalok — munkafegyelemről, munkaszeretetről — a hadseregben szereznek. F. S. P.
