Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 226. szám Árá: 1,20 Ft 1979. szept. 27. csütörtök Ülésezett a népfront megyei bizottsága A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott, melyen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára. Dr. Dobos László, a HNF megyei elnöke megnyitó szavai után dr. Gubacsi László, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezető főorvosa tájékoztatta a bizottság tagjait a megye egészségügyi és szociális ellátottságának helyzetéről, a fejlesztés további feladatairól. A tájékoztatót számos hozzászólás követte, melyek tartalma jól tükrözte azt a széles társadalmi érdeklődést, amellyel a közvélemény foglalkozik a megyében folyó megelőző és gyógyítómunkaeredményeivel, gondjaival. Felszólalásában ezzel foglalkozott Katanics Sándor, az MSZMP megyei titkára is. Az ülés résztvevői elfogadták azt az ajánlást, amely a megye egészségügyi és szociális ellátottsága fejlesztésének társadalmi e- gítésére tett a HNF megyei bizottsága. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Az egészségügyről tárgyal az országgyűlés őszi ülésszaka Három napirendet fogadott el őszi ülésszakára az ország- gyűlés: a képviselők megvitatják az egészségügyi miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolóját, és sor kerül interpellációkra is. A szerdán délelőtt 11 órakor megkezdődött tanácskozáson az ülésterem padsoraiban helyet foglaltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. Jelen voltak a kormány tagjai, s — az emeleti páholyokban — a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, s döntött az ülésszak . napirendjéről. 1. Az egészségügyi miniszter beszámolója az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról. 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról. 3. Interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Sdhultiheisz Emil emelkedett szólásra. (Az egészségügyi miniszter beszámolóját a 3. oldalon ismertetjük.) A beszámolót követően Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke elmóndta: a törvény hatályba lépése óta nem múlt el egyetlen esztendő sem, hogy üléseken és helyszíni találkozókon meg ne vizsgálták volna az egészségügy valamely fontos és időszerű problémájának megoldási lehetőségeit. A szociális és egészségügyi bizottságnak a parlamenti ülésszakot megelőző tanácskozásán — ahol a törvény végrehajtását tekintették át — szorgalmazták például, hogy a legdrágább műszereket és berendezéseket olyan tájközpantokban működő kórházakban helyezzék el, ahol azokat a leggyakrabban használják. Felvetették: a szombat-vasárnapi folyamatos szolgálat igényével „összhangba” kell hozni az egészségügyi szakdolgozók javadalmazását. Nyomaték- kai szóltak arról is, hogy a higiéné rovására nem szabad megengedni a betegellátás csorbításával együtt járó takarékoskodást. Tűrhetetlen — foglaltak állást a képviselők —, hogy . sok család helyezi el kórházakban otthon is ápolható idős családtagjait, néha hónapokra is. A szociális és egészségügyi bizottság — az ipari bizottsággal együtt — a későbbiekben két nagyon fontos témát ismét napirendre kíván tűzni. Az egyik a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdése, a másik a baleset v^agy betegség következtében rokkanttá vált emberek rehabilitációja. Az egészségügyi rehabilitációt ugyanis az esetek többségében nem követi munkahelyi rehabilitáció, így sok olyan ember is rokkantdíjasként él tovább, aki — megfelelő munkakörben — hasznos tevékenységet végezhetne. (Tóth Sándor (elvétele) Az egészségügyről szóló törvény végrehajtásáról ezt követően további tizennégy képviselő mondotta el tapasztalatait. Az országgyűlés ma az egészségügyi miniszter beszámolója feletti vitával folytatja munkáját (MTI) Országos pályaválasztási tanácskozás Kecskeméten Az ország legkorszerűbb faiskolája készült másfél évvel ezelőtt az állami gazdaságban, amelyet elsőként néztek meg a szakemberek. Az építészeti, szerkezeti kialakítás lehetőségeit ismertették, amely alkalmas az itt felépítetthez hasonló hatalmas csarnokok készítésére. A nyárlőrinci üzemegységben a borkombinát volt a következő állomás, ahol elsősorban a gyümölcs- és zöldségiválé-készités épületére és technológiái berendezéseire voltak kíváncsiak a vendégek. Még 1970-ben épült a hűtőház, s a hozzá tartozó kiegészítő létesítmény is. Az acélvázas, könnyű szerkezetből, alumínium szendvicspanelekkel készített hűtőház fél év alatt épült fel, s azóta is kifogástalanul üzemel. Cs. I. Bács-Kiskun 300 ezer hektár őszi betakarítású szántóföldi és kertészeti növényéből mindössze 6,6 ezer hektár a cukorrépa termő- területe. Ennek ellenére több száz szövetkezeti és állami gazdasági, valamint cukoripari dolgozónak jelent hosszú elfoglaltságot a répa szedése, szállítása, átvétele, valamint a melléktermék összegyűjtése, tartósítása. A megye mező- gazdaságainak műszaki felkészültsége olyan, hogy a cukorrépa teljes vetésterületéről 16 nap alatt képesek felszedni és az átvevő telepekre továbbítani a termést. A cukoripar azonban csak a termelőkkel előzetesen egyeztetett ütemterv szerinti mennyiségben és időpontban tudja fogadni a répát. A kábái gyár üzembe helyezésével megnőtt a cukoripar összteljesítménye, bővült a hálózata. A korábbi 150 nap helyett az idén már 110—115 napra, vagyis a répafeldolgozás szempontjából a sokkal kedvezőbb, rövidebb időszakra csökken a cukorgyártási kampány hazánkban. A cukoripar műszaki fejlesztése azonban korántsem fe’- jeződött be. Mind a 12 gyár körültekintően készült fel az idényre. A hajdúsági gyár első idényének kezdete előtt újból meghatározták a gyárak termelési körzeteit. Bács- Kiskun megye bácskai, Duna melléki termesztőit a Mátravidéki Cukorgyárakhoz, a homokhátságiakat pedig a szolnoki gyárhoz osztották be. Az elmúlt hetekben mindkét üzem megkezdte a termés átvételét, és közúti, valamint vasúti járművekkel a feldolgozó helyre továbbítását. A homokhátsági gazdaságok közül a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz, a legnagyobb répatermesztő. Az idén 484 hektár a répavetés területe. Az adottságoknak megfelelően két répafajtát honosított meg, amelyek a korszerű agrotechnika folytán magas cukortartalmú termést adnak. A félegyházi közös gazdaság évekkel előbb készült az idén először alkalmazott minőség szerinti átvételre. A feldolgozóipar által megkövetelt 13,5 százalékos cukortartalmat rég túlhaladta. A növény számára kedvezőtlen 1978-as esztendőben 16,5 százalék volt a répa termésének a cukortartalma. Az eddigi minősítés szerint az idén 19,4 százalékot ért el, ami az új átvételi előírás szerint még jövedelmezőbbé teszi az ágazatot a kiskunfélegyházi szövetkezetben. A Vörös Csillag Tsz gazdái nemcsak a répatermés értékét veszik figyelembe az ágazat jövedelmezőségének kiszámításánál, hanem azt a nagy tömegű mellékterméket is. amelyet a répa betakarítása közben kapnak. Leveles répafejből az idén 2500 tonnával többet silóznak, mint az előző esztendőben. Mindez javítja a félegyházi szövetkezet takarmánymérlegét Más gazdaságok viszont nem értékelik kellően azt a tömegtakarmányt, amelyet a répatermesztés mellék- terméke adhat különösen a szarvasmarha-tenyésztő nagyüzemeknek. Előfordult, hogy a cukorrépa-termesztő közös gazdaság által felkínált leveles répafejet a szomszédos nagyüzemek nem szállították el, jóllehet takarmánymérlegük nem a legkedvezőbb. A téli hónapokban még szükségük lehet arra a silóra, amelynek tartósításáról most nem gondoskod• A gyümölcsléüzemet Is az AGROBER tervezte. A palackozó gépsoron az országban is kedveltté vált juice-féléket töltenek. Tegna,p délelőtt a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központban gyűltek össze tanácskozásra az ország pályaválasztással foglalkozó szakemberei, a megyei intézmények igazgatói, valamint az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vezetői. Elsőként az ifjúság pályaválasztásáról, s az ezzel kapcsolatos feladatokról, közeli tennivalókról, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság 1979. évi határozatáról beszélt Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettes. Részletesen szólt a pályaválasztást meghatározó társadalompolitikai gazdasági tényezőkről, a hazai munkaerő- helyzetről, a népgazdasági szükséglet és az egyéni elképzelések közötti sajnos még meglevő különbségekről. _ — Szükséges és fontos a pálya- orientáció. Mindamellett jelszavakkal nem pótolhatjuk a megfelelő bér, a jó munkahelyi légkör, a szociális juttatások hiányát — mondotta Szigeti István. Beszédének második részében a pályaválasztásnál tevékenykedő szervek, intézmények munkájáról szólt. Hangsúlyozta: a közeljövőben szélesebb, szorgosabb együttműködést kell kialakítani a megyei és az országos intézmények között. Üj feladat a felnőtt pályaválasztási tanácsadás megszer• Szigeti István munkaügyi miniszterhelyettes az ifjúsági pályaválasztás problémáiról beszél. vezése, különös figyelemmel a szakmai rehabilitáció és átképzés problémájára. Gondot jelent néhány szakmában a .pályaelhagyás jelensége is. Végül felhívta a jelenlevők figyelmét az új ÁIB határozatra, annak részletes tanulmányozására, s gyakorlati megvalósítására. A pályaválasztási szakemberek délután csoportos látogatásra indultak a Habselyem Kötöttáru- gyárba, a sütőipari vállalathoz, az Alföldi Cipőgyárba és több más kecskeméti üzembe. A tanácskozás ,ma kilenc órakor a Megyei Művelődési Központban folytatódik. Délelőtt a Bács-Kiskun Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkájáról, -kapcsolat- rendszeréről beszél Czinege Gábor az intézmény igazgatója. Délután az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója, Kanczler Gyula ismerteti a munkaprogram alapján, a következő év legfontosabb feladatait. P. E. Szedik és szállítják a cukorrépát T ÍROLÁS ÉS FELDOLGOZÁS LÉTESÍTMÉNYEI Bemutató a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban Az AGROBER Vállalat évente hat bemutatót szervez, amikor is a mezőgazdaság egy-egy ágazatában megvalósított beruházásokat, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat cserélik ki. Az idén már négy alkalommal volt, a tegnapihoz hasonló olyan országos tapasztalatcsere, ahol az ország különböző részein a már elkészült, s több éve üzemelő épületeket és berendezéseit látták a szakemberek. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaságban a kertészeti termékek tárolásához, valamint a feldolgozáshoz létesített épületeket mutatták meg az ország minden részéről ideérkezett érdeklődőnek. Magyar Ferenc, a gazdaság igazgatója üdvözölte a vendégeket. Szólt arról az évtizedes együttműködésről, amelynek keretében az AGROBER Vállalat, s ennek megyei kirendeltsége megtervezte, — a berulházást bonyolította is — a gazdaságban létrehozott kertészeti terméktároló és feldolgozó egységeket. Részt vett a vállalat a gyümölcs-, a zöldség- és a szőlészeti-borászati vertikumok kialakításában, s kezdeményezője volt töibb ésszerű megoldásnak. Említést tett arról, hogy a bemutató célja az is, hogy a megjelent szakemberek tudomást szerezhessenek azokról a lehetőségekről, amelyet a VI. ötéves terv élelmiszeripari • Szállítás előtt a hűtőházban tárolják a különböző gyümölcsöket. Itt a rakodás és az anyagmozgatás teljesen gépesített. beruházásaiban haszonnal alkalmazhatnak. Különösen fontos ez, mivel évék óta üzemiben lévő beruházásokról lévén szó, az üzemeltetők, az ágazatok irányítói megbízható, pontos információkat tudnak adni a létesítményekről. A beruházó vállalat képviseletében jelen lévő Zimai Győző, főosztályvezető elmondta, hogy a borbási faiskolában készült épületek, valamint a zöldségtárolás és -feldolgozás céljára építettekét előregyártott elemekből tervezték és valósították meg a kivitelezők. Mivel a következő években az élelmiszer-feldolgozók és -tárolók építésére nagyobb hangsúly helyeződik, olyan megoldásokat kívánnak az állami gazdaságban bemutatná, amelyek alkalmazásával gyorsan és gazdaságosan megvalósíthatók a létesítmények.
