Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

T VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 222. szám Ára: 1,20 Ft 1979. szeptember 22. szombat Félmillió látogató a BNV-n « , A végéhez közeledő őszi BNV iránt változatlanul nagy az érdeklődés, amit bizonyít, hogy a pénteki nyitásra is ezrek várakoztak a kapuk előtt, s már kora reggel megteltek sze­mélyautókkal, vidéki és külföldi autóbuszokkal a vásár kör­nyéki parkolók. A hivatalos adatok szerint eddig 488 ezren tekintették meg a fogyasztási cikkek nemzetközi bemuta­tóját, amely a pénteki nyitást követően fogadta a félmillio­modik vendéget. A vásári finis jelzi, hogy a ki­állítók többsége megkezdte az eredmények összegzését. Eredmé­nyes volt a vásár a részt vevő 7 lengyel külkereskedelmi vállalat­nak — közölte Jan Likovsky, a lengyel kereskedelmi kamara ma­gyarországi képviselője, a lengyel kiállítás igazgatója. A tárgyalások eredményeként 30 millió rubel értékű fogyasztási cikk importjára, illetve exportjára jött létre meg­állapodás. A BÚTORÉRT 9 legna­gyobb ipari partnerével jutott egyezségre, összesen 4,6 milliárd forint értékű bútor jövő évi szál­Bűzatermesztők tanácskozása A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetségének körzetében mint­egy 80 közös gazdaság foglalkozik búzater­mesztéssel. Évente 30—32 ezer hektáron ter­mesztik népgazdaságunk legfontosabb nö­vényét. Közismert, hogy az elmúlt évi őszi, és az idei tavaszi, szélsőséges időjárás miatt, jelentős területen kellett kiszántani a ke- nyérnekvalót. A kifagyások miatt mással kellett pótolni a növényt, nagyobb részt ku­koricával. A búzatermesztés tavalyi és idei tapasztalatai sok mindenre fi­gyelmeztetik a szakembereket. Nagyobb gonddal kell végezni az agrotechnikát, jobban szükséges ügyelni ai-ra, hogy milyen fajtá­kat vetnek. Ez kitűnt azon a ta­nácskozáson is, amelyet tegnap rendeztek Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában a Kiskunsági TESZÖV kezdeménye* zésére. A kutató intézetek vezető szakemberei, valamint a Szolnoki Gabona- és Iparinövények Ter­mesztési rendszerének igazgatója, Bozsik Zoltán mondta el azokat a tapasztalatokat, amelyek levon­hatók az 1979. évi búzatermesztés­ből. Ballus Tivadar, a területi szö­vetség termelésszervezési osztály­vezető-helyettese bevezetőjében hangoztatta, hogy a Kiskunság körzetében ilyen szélsőséges" idő­járásra még nem volt példa és ez is okozta azt, hogy jelentős terü­leten ki kellett szántani a búzát. Jóval alacsonyabb, lett a termés is, mint az elmúlt évek átlaga. Szerencsére a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mindez nem vet­te el a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek kedvét a búzatermesz­téstől, sőt az elmúlt évinél 30 százalékkal több vetőmagot igé­nyeltek felújításra. Az is kedvező, hogy a takarmánybúzák helyett, inkább a jó sütőipari értékű bú­zák szaporítóanyagát igénylik. A külföldi fajtákon kívül nagy az érdeklődés a Martonvásári és a Szegedi Gabonatermesztési Kuta­tó Intézet -búzái iránt. Ezek job­ban megfelelnek a hazai körülmé­nyeknek. Megkezdődtek az előké­születek arra, hogy a következő években ezekből a fajtákból több szaporítóanyag álljon a mezőgaz­dasági nagyüzemek rendelkezésé­re. Például a martonvásári 7-es és 8-as nevű fajtákból annyi vetőmagot szaporítanak, hogy jö­vőre már ki tudják elégíteni az igényeket. Bállá László, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Inté­zetének tudományos főmunkatár-J sa sokoldalúan ismertette a kísér­leteiket, amelyek többek között azt bizonyítják, hogy a termést döntően befolyásolja az agrotech­nika és a fajta. Az ő tapasztala­taik szerint a búzavetés legopti­málisabb időpontja október első fele. Több év kísérleteinek sta­tisztikája azt tükrözi, hogy az említett időpontban vetett ke­nyérgabona adta a legtöbb ter­mést. György Béláné, a Szegedi Ga­bonakísérleti Kutató Intézet tudományos munkatársa szintén a fajták kiválasztásának fontossá­gára és az agrotechnika betartá­sára hívta fel a figyelmet. Ugyan­ezt tette Bozsik Zoltán, a szolnoki termelési rendszer igazgatója is. Elmondta, hogy a tapasztalatok szerint a gondos agrotechnikával, önmagában 15—20 százalékkal le­het növelni a terméseredménye­ket, ehhez természetesen az is kell, hogy alaposan megvizsgálják a talajt, hogy milyen tápanyag- utánpótlás szükséges, s megfelelő­en .végezzék a vetést. Ha a táj­jellegnek megfelelő fajtát vetnek, ez újabb 10—13 százalékos termés­eredmény-növelést jelenthet. iFelhíVta a figyelmet az energia- takarékos agrotechnikára. A szol­noki rendszernek egyébként 28 taggazdasága van a megyében, melyek 16 ezer hektáron termesz­tenek búzát. K. S. Mérséklődött az energiafogyasztás A különféle energiatakarékos­sági intézkedések máris éreztetik hatásukat, az utóbbi három hó­napban a tavalyi év azonos idő- szakáival összehasonlítva mérsék­lődött az energiafogyasztás — je­lentett be Hász István, az orszá-s gos energiagazdálkodási hatóság vezetője az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pénteki tanácskozásán, amelyen 900 vál­lalati energetikus vett részt. Hász István hangsúlyozta: a köz­ponti és a vállalati intézkedések nyomán, s nem utolsósorban a lakosság takarékossága eredmé­nyeként az idén várhatóan el­marad, vagy. mérséklődik a villa- mosenergia-fogyasztás évek óta tapasztalható 6—8 százalékos emelkedése, s a gépkocsik szá­mának növekedése ellenére a benzinfogyasztásnál is némi csök­kenésről érkeztek jelentések. A további takarékosság érde­kében az energiagazdálkodási ha­tóság kidolgozta azokat az irány­elveket, amelyeknek alapján a számítások szerint évi 1—1,5 mil­lió tonna kőolaj-megtakarítás ér­hető el. Erre ágazatonként más­más lehetőség kínálkozik. A me­zőgazdaságban például a szárító berendezések gázolajról földgáz­ra történő átállítása, az automa­ta szabályzók felszerelése ad le­hetőséget; A közlekedésben a tö­megáru szállításának a közútról a vasútra való átirányítása, a hajózás adta lehetőségek jobb ki­használása eredményezhet meg­takarítást. Az építőiparban egye­bek mellett a jól szigetelő ajtók, ablakok gyártásával érhetnek el jelentős fűtőanyag-megtakarí­tást. Az energiatakarékossági in­tézkedések, beruházások egy ré­széhez az állam is jelentős támo­gatást nyújt, amelynek értéke a jelen tervidőszakra meghaladja' az 1,2 milliard forintot. A tanácskozáson Bödecs Ala­dár, az Állami Energetikai és ■ Energiabiztonság-tecihmkai Fel­ügyelet műszaki igazgatóhelyette­se azokról a tapasztalatokról szá­molt be, amelyéket a 200 legna­gyobb energiafelhasználó ipari üzemnél végzett veszteségelemző felmérésekből, s az ezek alapján kidolgozott javaslatokból szűrtek le. A vizsgálatokból kitűnt: sok lehetőség kínálkozik még a vál­lalatoknál a takarékosságra. (MTI) Szocialista brigádok a nagyközség fejlődéséért Lajosmizse 24 munkahelyén 192 brigád vesz részt a szocialis­ta versenymozgalomban. Az üze­mek, szövetkezetek, intézmények kollektívái vállalásaikkal azon­ban már régóta nam maradnak kapun -belül, hanem lakóhelyük „méreteiben” gondolkodnak: ját­szóterek, parkok jöttek létre ke­zük munkája nyomán. Ott látjuk őket, amikor egy-egy brigádtag új otthonának falai kezdenek kinőni a földiből; bekopogtatnak egy idős gyámolítottjukhoz; vagy éppen a dolgozók esti iskolájának vizsgájára készülnek, könyvet cserélnek a könyvtárban ... Brigádtagság. Ma már nem csupán azt jelenti, hogy azonos feladat végzésére összeverbuváló­dott egy -megfelelő létszámú csa­pat. A becsülettel végzett mun­ka ma!lett vállalják azt, hogy nemcsak magukért, családjukért, hanem a nagyközség fejleszté­séért is -munkálkodnak — a szá­mukra is 24 órás nap egy részén. Az Almavirág Szakszövetkezet félszáz gyermek napi ellátására alkalmas óvodát épít, az új léte­sítményt a jövő év augusztusá­ban foglalhatják el a gyerekek. A kétmillió forintos építkezés­hez a felsőlajosi'ak és az Alma­virág Szakszövetkezet 1,1 millió­val járul, de a Vízgépészeti Vál­lalat és a nagyközség tanácsa is besegít a költségek előteremté­sébe. Mit teszmek a vízgépészetiek a-z óvodáért? A fűtés és a vízve­zeték szerelését vállalták, ezen felül gépi munkákat és a játszó­térire varázslandó udvar „bebúto­rozását”. A Kossuth Termelőszövetkezet brigádjainak vállalása, hogy a gyermekparkhoz szükséges fákat, bokrokat megvásárolják, elülte­tik. A kertészkedés mellett még járdát is építenek, az üzem mel­letti utcában. A Népfront Tsz az AGROSZER Közös Vállalattal — közösen — 8x5 méteres raktárt épít a köz­ponti óvodában, s átfestik a park­ban levő játékokat, felújítják a KRESZ-pálya felszereléseit. A lakóhelyszépítésre „tarta­lékként” 3,5 ezer társadalmi -munkaórát ajánlott fel a Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termé­kéket gyártó Ipari Szövetkezet. Az- már szinte természetes, hogy bri-gádtagok lakásuk előtt kertet készítettek, s készítenek jövőre is, kitisztítják a csapadék- levezető árkokat. S hogy a köz­ségfejlesztő társadalmi munkák szervezettségével se legyen baj, háromtagú koordinációs csopor­tot bíztak meg a nemrégiben le­zajlott szocialista brigádok kül­döttértekezletén azzal a feladat­tal, hogy tartsa a kapcsolatot a nagyközség vezetőivel. A szocialista brigád'rnozgalom- ban részt vevő lajosmizseiek ed­dig is sokat tették a nagyközség fejlődése érdekében. Részesei, nem csupán részelői .mindazok­nak az eredményeknek, amelyek gazdagabbá, szebbé tették, s te­szik majd e gyorsan'fejlődő tele­pülést. Fáradozásuk nem képletes: a becsülettel elvégzett munka után dolgoznak a „társadalmimunka- műszakokban”. Lajosmizséért, ön­magukért. Ahogy a brigád-becsület dik­tálja. lításában. A TRIÁL Kereskedelmi Vállalat karácsonyra 200 ezer dollárért vásárolt az eddigieken felül a keresett Lego játékokból s a hazai üzemek is 20 millió fo­rint értékben szállítanak a kará­csonyi vásárra a kiállításon bemu­tatott újdonságaikból. ' Sikeresen zárult a kiállító 23 tagszövetkezet tárgyalássorozata — jelentették be a gépipari szövetkezetek bu­dapesti szövetségének sajtótájé­koztatóján — eddig összesen 550 millió forint értékű termék hazai és exportszállítására kötöttek szerződést. (MTI) Törik a kukoricát a BKR-földeken A korábbi éveknél nagyobb géppark szolgálja a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszer főnövé­nyének, a tengerinek veszteség nélküli betakarítását, A 140 part­nergazdaság kukoricaföldjén megkezdődött törés, s az érési rendnek ( megfelelően állítják munkába a gépeket. A tedhnikai feltételek lehetővé teszik , a ter­mészetes energia kihasználását a szemek beérésáhez, s így mini­mális szárításra lesz szükség tá­rolás .előtt. A -hozam a vártnak megfele­lően alakul, a jó betakarításon múlik a mennyiség, a • minőség megtartása. A bajainknak az idén is sikerült tovább lépni a kor­szerű biológiára alapozott ipari rendszerű takarmánynövény- termesztésben. A termőhely jó megválasztásával, a hatóanyagok kellő mennyiségű felhasználásá­val nőtt a növények potenciális képességének kihasználása, s er­ről a szintről a továbbiakban sem akarnak lemondani. Üjabb talajtérképek készülnek a következő évek termeléséhez, s igyekeznek elérni, hogy a partnergazdaságok „ne spórolják” el a szükséges tápanyagot a ter­mőföldektől, ami visszaesést je­lentene a már elért hozamok­ban. Ugyanezt a szempontot ér­vényesítik a kukorica társnövé- nyénól, a búzatermesztésnél is, amelynek most készül a magágya a BKR-földeken. A több mint százezer hektárnyi kenyérnek - való termőterületén, amely nyolc megyére terjed ki, mindenütt elő­re kidolgozott, a helyi viszonyok­ra adaptált technológia szerint termelik a gabonát. A tápdús ta­lajra annál is inkább szükség van az idén, mivel kevésbé élet­képes, „sovány” a nyári aszály­ban érett vetőmag, s fejlődése , nem. nélkülözheti a műtrágyát, a serkentő anyagokat. Egyébként néhány nap múlva mindenütt megkezdődik a -gabonavetés, amelyhez eddig a kijelölt terü­let 50 százalékán készítették elő a földeket a mag fogadására. V. E. • Nem kell messzire szállítani a jánoshalmi kiskert­társulás tagjainak a terményeiket. A szeletelt pritamin- paprikát a bajai hűtőház kocsija heti egy-két alkalom­mal a helyszínen veszi át. (P. Z.) Takarékos ipari vízmű • Üj ipari vízellátó művet építenek a kalocsai KALOPLAST mű* anyagüzemben. Ennek egyik Ion os része a most készülő 200 köb* méteres tárolómedence. Ehhez fog csatlakozni a hamarosan felállí­tásra kerülő, 100 köbméteres glóbusz. Ha a berendezések elkészül­nek, percenként 5 köbméter hűtővizet tudnak keringetni a zárt: rendszerben. (P. Z.) Alapellátás A parasztember régen sóért, gyufáért, meg petróleumért ment a boltba; s ha akkori­ban megfogalmazták volna, hogy mi tartozik az alapellá­tás fogalmába, igencsak rövid lett volna a cikklista. Hogy manapság milyen áru­féleségeket tartanak legfonto­sabbnak, ami nem hiányozhat a legkisebb boltból sem? A kenyértől a fogkrémig, a tejtől a felvágottig, a petróleumtól (ahol még kell) a villanykör­téig százszámra sorolhatnánk a mindennapos szükségletnek számító áruféleségeket. A falusi, a tanyai lakosság kereskedelmi ellátásának meg­szervezése a szövetkezeti ke­reskedelem hagyományos fela­data. Az 'áfészek — a felsza­badulás utáni években szer­veződött földműves-szövetke­zetek jogutódjai — új tevé­kenységi körük és szolgáltatá­saik mellett ma is a községek és tanyák lakosainak ellátását tartják legfontosabb tenniva­lójukként számon. Ezt a megállapítást igazol­ja, hogy Bács-Kiskun megye 106 települése mintegy ezer, míg a hat város Í80 áfész- üzleten „osztozik". Az ezernyi „vidéki” bolt közül 230 a kül­területen lévő, két mozgóbolt pedig szinte a „tanyához” vi­szi az árut. Mindezt jól összeegyeztetik azzal a törekvéssel, hogy a fogyasztási szövetkezetek se­gítsenek be a városok ellátá­sába is. Korszerű üzleteik, változatos áruválasztékával egészséges konkurrenciát te­remtenek, aminek csak a vá­sárlók látják hasznát. Példaként említhetjük az UNIVER AFÉSZ-t, mely Kecs­kemét kereskedelmében „je­len van”, de a tanyai, kis­községi bolthálózata, meg mozgóboltjai az alapellátást szolgálják. De sorolhatnánk a példákat az utóbbi években a közsé­gekben létesített, városi szín­vonalú élelmiszer-üzletekről, kis ABC-ékről. Kunszentmik- lós, Dunaegyháza, Solt, La­josmizse, Tiszakécske, Laki­telek lakói és a környékbeliek nem mondhatnák új üzleteik­re, hogy vidéki boltok ... Nem hallgathatjuk el azon­ban azt sem, hogy a megfon­tolt hálózatfejlesztés ellenére akadnak zavarok néha az alapellátásban is. A szállító- járművek hiánya miatt ké­sőbb érkezik a kenyér, a tej, s ez nem kis bosszúságot okoz azoknak, akik messzebbről jár­nak a boltba a „mindenna­piért”. Gyakorta kifogásolhat­ják a vásárlók, hogy hamar elfogy a boltban a fölvágott, a nyári szalámi, s más hús­áru. Legföljebb 1—2 napig tart a szállítmányból. Pedig szinte már minden üzletben, a legkisebben is van hűtő­szekrény — ha csak „közön­séges”, háztartási méretű is —, hogy a romlandó ételeket megfelelő körülmények között tárolhassák. A gondok, s tapasztalható hiányosságok ellenére is el­mondhatjuk azonban azt, hogy a megye áfészéi az alapellá­tást megfelelő színvonalon biztosítják. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságá­nak nemrégiben megtartott ülésén — amikor az áfészek kereskedelmi ellátó, termelő és szolgáltató munkáját vet­ték a testület tagjai nagyító alá — ezt a tényt külön is megemlítették. N. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents